József ​Attiláról

Julow Viktor - Csokonai ​Vitéz Mihály
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gyertyán Ervin - József ​Attila
Gyertyán ​Ervin József Attila-díjas (1981), Balázs Béla-díjas (1997) irodalomtörténész, filmesztéta, műfordító. 1966-ban írta József Attila - Arcok és vallomások című művét.

Pomogáts Béla - Radnóti ​Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovalovszky Miklós - Léda: ​legenda és valóság
Korántsem ​mondanám, hogy alázattal fordultam e könyvecske lapjain Léda és Ady emléke felé: ez a szó nem helyénvaló itt, nem illenék e leleplező-bíráló-vitázó fejtegetésekhez. Csak őszinte és igazmondó akartam lenni.

Balázs Mihály - Vati Papp Ferenc - Írók, ​képek II.
Huszonhárom ​író gyermek- és ifjúkorának rajzát nyújtjuk át ebben a könyvben az olvasónak. Második kötetünk ez, szándékáról és tartalmáról nem mondhatunk mást, mint amit az első kötet bevezetőjében egyszer már elmondtunk: nem irodalomtörténetet, nem is írói pályaképet vagy életmű-értékelést kívánunk adni, csupán egy érdekes - ha nem is teljes - gyűjteményt azokból a vallomásokból, amelyeket költők és írók fogalmaztak a szülőföldről, a kiröppentő családi fészekről, az iskoláról, a gyermekévek örömeiről és szenvedéseiről, az ifjúkor alapvető emberi tapasztalatairól és tanulságairól. Áprily Lajos, Babits Mihály, Berzsenyi Dániel, Eötvös József, Fekete István, Füst Milán, Garai Gábor, Heltai Jenő, Jókai Mór, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Katona József, Madách Imre, Nagy Lajos, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Radnóti Miklós, Sarkadi Imre, Sütő András, Tamási Áron, Török Sándor, Vajda János, Zelk Zoltán

Széles Klára - Vajda ​János
Vajda ​János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.Vajda János A honárulókhoz I Aki nem az, ne vegye magára Mikor nyugosznak már békén, mikor Az ezeréves sírok szentjei? Mikor nem bántják ősök álmait Az unokák garázda vétkei?… Oh! – az igaz magyar hazafinak Nemcsak éltében kell lakolnia; Galád utódok bűnei miatt Sírjában is meg kell fordulnia! S nincs a haragos égnek mennyköve, Mely megüsse az ily gyalázatot? Mennykő, villám! – Hová is gondolék, Hisz már az is megvásároltatott!… Vagy a napok és csillagok ura A napot rájok sütni engedi? Hát mit csináljon! – Hisz maguknak ők Napot aranyból tudnak önteni! ....

Thomka Beáta - Mészöly ​Miklós
"... ​művészete kivételes korérzékenységről, szellemi nyitottságról tanúskodik." Tegnap és Ma sorozatunkban Thomka Beáta 1994-ben publikálja Tolnai Ottóról készült monográfiáját; de alig telt el egy esztendő, mint Mészöly Miklós munkásságának alighanem legjobb ismerője, a magyar irodalomtudomány asztalára tette a huszadik századi magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alkotójáról írt értekezését is. A Mészöly-monográfiáját egy közel évtizedes alapos kutatómunka követte, amelyben Nagy Boglárkával együtműködve szöveggondozta, sajtó alá rendezte és jegyzetekkel gazdagította Mészöly Miklós (1921. január 19., Szekszárd – 2001. július 22., Budapest) közel ezer oldalt kitevő Műhelynaplók-jait, amelyet kiadónk 2007-ben bocsátott az érdeklődő olvasók rendelkezésére. Thomka Beáta Mészöly-monográfiája, noha kimondottan irodalomközpontú, nem mulasztja el a legnehezebb és legemberpróbálóbb körülmények közt is rendíthetetlen, független gondolkodó Mészöly portréját sem megrajzolni. Mészöly Miklós ugyanis amellett, hogy a magyar irodalom élő klasszikusa, kultúránk egyik legnagyobb hatású gondolkodója is. A könyvben kiváló esszéket olvashatunk Mészöly poétikájáról, rövidpróza-világáról, Thomka vázolja Mészöly ontologikus művészetkoncepcióját, rámutat a parabolikus fikció, a tiszta arányok, a kényszerítetlen geometrikusság fontosságára. A szikárság esztétikájának elkötelezettjeként induló Mészöly portréjától a történelmet befogó kamerát kezelő Mészölyön át a szerző kritikai recepciójáig jutunk. Fontos, a huszadik századi magyar irodalommal foglalkozó irodalomtudós számára kikerülhetetlen könyv. Thomka Beáta természetesen nem kerüli meg Mészöly utolsó három könyvét, mindegyik a Kalligram Könyvkiadónál látott napvilágot. Az egyik a magyar, szlovák és cseh nyelven egyaránt a Kalligram gondozásában megjelenő, Mészöly által összeállított Otthon és világ. Esszék, tanulmányok (1994) című esszékötetet. A másik utolsó, 1995-ben megjelent prózai munkája, a Családáradás (1995) című regény, a harmadik pedig a Szigeti Lászlóval készített Párbeszédkísérlet (1999) című interjúkönyve, amelyet Thomka Beáta szerkesztett.

Borbély Sándor - Juhász ​Gyula
Juhász ​Gyula századunk egyik legalaposabban tanulmányozott költője. Az életmű egészének és számos részproblémájának beható ismerete kedvező alkalmat kínált a pályaív társadalompolitikai és irodalomtörténeti, egyben esztétikai újragondolásához. Minden ilyen vállalkozás természetesen bizonyos perújrafelvétel is, egyúttal pedig kísérlet az alkotó és a közönség kapcsolatának elmélyítésére. Borbély Sándor kismonográfiája a költő születésének centenáriumára jelenik meg.

Kabdebó Lóránt - Szabó ​Lőrinc lázadó évtizede, 1918-1928
A ​munka Szabó Lőrinc indulásának éveit, az 1818-1928 közti szakaszt dolgozza fel kandidátusi disszertációjában. Elemzése során mindenekelőtt magára az életműre, a versekre, műfordításokra, bírálatokra, cikkekre épít, de bőven merít Szabó Lőrinc részben kiadatlan naplójegyzeteiből; segítségükkel nem csupán a költő életrajzát sikerül új adatokkal gazdagítania, hanem az életmű analízisében is új eredményekre jut.

Rába György - Babits ​Mihály
100 ​éve - 1883-ban - született Babits Mihály, a XX. századi magyar irodalom egyik legsokoldalúbb jelensége, a polgári humanizmus kiemelkedő képviselője. Költő, regényíró, szerkesztő, műfordító volt. Erős gondolati és filozófiai töltésű verseit változatos, csiszolt formákban írta; költészete a gondolat és a cselekvés közt őrlődő és érlelődő ember vívódásait tükrözi. Regényeit, kisregényeit, novelláit - mint egész életművét - a bölcselő elme problémái hatják át. Mint műfordítót a legnagyobbak között tartjuk számon: a magyar irodalom sok-sok remekműnek a tolmácsolását köszönheti neki. Rába György e változatos és gazdag életmű egyik legjobb ismerője. A kismonográfia elsősorban a saját kutatásai alapján elemzi és értékeli Babits munkásságát.

Tamás Attila - Weöres ​Sándor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

József Jolán - József ​Attila élete
A ​tisztelt olvasó egy olyan könyvet tart a kezében, mely a tiszta igazságot, csak az igazságot tartalmazza József Attiláról. E könyv megjelenése óta negyven év telt el, s a József Attilát szeretők azóta e könyvet nélkülözték.

Ismeretlen szerző - Radnóti ​Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pozsvai Györgyi - Bodor ​Ádám
Bodor ​Ádám (1936) a magyar irodalom kategóriákba nem sorolható alkotója. A monográfiaíró a későmodern és a posztmodern közti irodalomtörténeti folytonosság biztosítójának szerepét jelöli ki a Bodor-próza számára. Bodor írásművészetének sajátja, hogy egyénien tiltakozik az intellektuális hegemónia, a nyelvet megfertőző ideológiák ellen. Kiiktatja a tételes narrátori megnyilatkozásokat. Pozsvai Györgyi kiindulópontja rendkívül szimpatikus: szerinte a műveknek nincs végső jelentésük, ellenállnak az egyértelműsítő szándéknak, s újabb (élet)interpretációk kimunkálását tűzi ki célul. Bodor Ádámot, aki „nem akart kisebbségi író” lenni, sokáig a magyarországi irodalomkritika elhallgatta, de annál jelentőségteljesebb lett a(z újra)felfedezés. Ezt a kalandos recepciót szintén nyomon követhetjük a könyvben.

Ismeretlen szerző - József ​Attila Párizsban
E ​kötet az 1982-ben Szabolcsi Miklós szerkesztette mű "felfrissített" képanyagú változata, méghozzá bilingvis kiadásban. Franciaországban írt verseiből, a kortársak, "szemtanúk" visszaemlékezéseiből, a helyszínekről s a korabeli francia sajtóból közölt fotók alapján kirajzolódó mozaikból immár a francia olvasók is megismerhetik a nagy magyar költő "párizsi anzixát" a legkiválóbb francia költők adaptációjában.

Tüskés Tibor - Pilinszky ​János
Pilinszky ​János verseinek jelentőségét a XX. századi magyar, illetve európai lírában ma már nem vonja kétségbe senki: költészete a modern líra egyik alapvető létmeghatározását adja, amely a világháború poklának, a koncentrációs táborok "botrányá"-nak eksztatikus fehérizzással megidézett, apokaliptikus képeitől a metafizikus szorongás tragikus élményén keresztül a részvét végletesen átérzett és átgondolt vállalásáig ível. Pilinszky határtalan érzékenysége rendkívüli erővel vetíti elénk a történelem - és a mindenkori lét - keresztjére feszített ember passióját, de a részvétet is e szenvedés iránt, a keresztényi együttérzést a megalázottakkal - az emberrel. Tüskés Tibor könyve életrajz és műelemzés. A szerző - részint új, eddig ismeretlen adatok alapján - nyomon követi Pilinszky legendákba burkolt, különös életének legfontosabb állomásait, ismerteti műveinek keletkezéstörténetét és hazai-nemzetközi recepcióját, értőn elemzi legnagyobb verseit. - A kötetet gazdag képanyag egészíti ki.

Balázs Mihály - Fényi András - Hegedüs András - Írók, ​képek
___Elsősorban ​a tanítók számára készült ez a könyv. A tanítóknak, akiknek helyzetüknél fogva nincs módjuk, nincs lehetőségük arra, hogy könyvtárakban búvárkodjanak, adatok után kutassanak, ha egy-egy író, költő alkotásával foglalkoznak a tanítási órákon. Ha ilyenkor — az irodalmi alkotások, és alkotóik szeretetére nevelve — az írókról, költőkről is szólni akarnak, ez a könyv segítségükre siet. ___A költők, írók életének azokat az epizódjait, azokat az emlékeit idézik a könyvben összegyűjtött írások, amelyeket mint gyermekek éltek át, amelyeket a gyermekkorból, a családi életből hoztak magukkal, amelyek írói, költői létük elindítói, formálói voltak. ___Ha az irodalom, az olvasás szeretetére akarunk nevelni — s ez feladatunk — az alkotók megszerettetésével kell kezdenünk. A nagy író és költő is volt kisgyerek, játszott, olvasott, szerette a fákat, madarakat, nézegette este a csillagokat — szülei, testvérei körében nőtt fel, és sokat dolgozott, sokat szenvedett, amíg nagy ember lett belőle. ___E könyv sorai közel hozzák a nagy embert a kicsi gyerekekhez, mert — József Attilát idézve — arról mesélnek: ___„A kisgyerek, ki voltam..."

Pándi Pál - Pálmai Kálmán - Petőfi ​Sándor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zsadányi Edit - Krasznahorkai ​László
Krasznahorkai ​László (1954) az egyetemes pusztulás víziójához rendelte hozzá a pontos rajzú szociális realitást. Zsadányi szerint Krasznahorkai műveinek talán a legnagyobb erénye egy „olyan emberi mélységperspektíva-teremtés, amelyben gondolkodásunk alapkategóriái átértékelődnek”. Az olvasó a biztos fogódzók híján könnyen elveszhet Krasznahorkai szövegeiben, melyeknek beszédmódja a tudatnarráció, melybe a művek szereplői „beleszólnak”. A klasszikus történetmondás így nyer teret s így mozdul ki hagyományos pozíciójából. A monográfus Krasznahorkait a posztmodern kultúra és poétikai gondolkodásmód elkötelezettjeként mutatja be, melynek lényege saját kategóriáinak állandó újragondolása.

Hankiss János - Tormay ​Cécile
Felidézem ​erőt adó emlékét: a voltaképpen törékeny, szőke asszonyt, aki mégsem tette egy pillanatra sem a gyöngeség vagy segítségre szorulás benyomását. Talán azért, mert szép szürke szemeiből a jóság és erő olyan szövetsége sugárzott, amilyent a kor leghíresebb vezérférfiainál sem tapasztaltam. Hallom a meleg zengésű hangot, amely méltó szárnya volt a szép és hatalmas gondolatnak. És érzem a lélek biztos lebegését az élet fölött: a ma már tökéletes harmóniát az életpálya küzdelmessége és a remekművek örök nyugalma között, a túlfinomult kultúra elszigetelő célzata és a közéletnek nagy emberekre szomjazó porondja között.