A ​hadviselés művészete II. Nagy ​hadvezérek az újkorban

Ismeretlen szerző - Magyarország ​az első világháborúban
A ​Romsics Ignác szerkesztette kötet neves szerzők tanulmányain keresztül mutatja be Magyarország részvételét a különböző frontokon folyó harcokban; a hátországbeli életet; a Monarchia tengeri és folyami ütközeteit; a hadifogság és a háború után megkötött békeszerződés részleteit. A fotókkal és mellékletekkel rövid életrajzokkal, dokumentumokkal kiegészített keretes anyagok segítenek átfogó képet alkotni a 20. század e vérzivataros éveiről.

Kelly DeVries - A ​középkor nagy csatái, 1000-1500 - Hastingstől Konstantinápolyig
A ​középkori csaták, ostromok és hadjáratok a játékfilmek kedvelt témái, s amellett hogy igen látványosak - a maguk szörnyűségével és pátoszával -, nem egy nemzet múltjának kiemelkedő, sorsdöntő eseményévé váltak. A korszak hadászati, haditechnikai jellegzetességeit taglaló bevezetést követően ezek közül mutatnak be húszat a nagy formátumú, igényes kivitelű kiadvány szerzői. A fent említett kritériumoknak minden szempontból megfelel az évszámok szerint elrendezett gyűjtemény első és utolsó csataleírása: a Hastingsnél 1066-ban normannjai élén diadalt arató Hódító Vilmos új korszakot nyitott a brit sziget történetében, míg az 1471-es brunkebergi ütközet a svéd történelem fontos fordulópontja, a dán hegemónia elleni küzdelem jelentős diadala. A színes képekkel, rajzokkal, illetve dupla oldalas taktikai térképekkel illusztrált lapokon az alábbi csaták elevenednek még meg: Legnano (1176), Hattín (1187), Arszúf (1191), Château Gaillard (1203-4), Konstantinápoly (1203-4), Bouvines (1214), Liegnitz (1241), Csúd-tó (1242), Málta (1283), Bannockburn (1314), Sluys (1340), Crécy (1346), Nájera (1367), Nikápoly (1396), Tannenberg (1410), Agincourt (1415), Vítkov-hegy (1420), Konstantinápoly (1453). Rohamozó nehézlovasság, íjászok, ostromok, tengeri ütközetek és a korszak minden más hadi jellegzetessége bemutatásra kerül az események politikai összefüggéseit is felvillantó ismertetésekben. A könyvet bibliográfia és mutató zárja.

Fritz Gesing - Kreatív ​írás
A ​könyv azoknak a kezdőknek segít, akik szeretnék bedolgozni magukat az írás művészetébe, de számos értékes tanácsot és ösztönzést kínál tapasztaltaknak és „profiknak” is. Kreatív írás bevezet a regény- és történetírás technikáiba, alapszabályokat oszt meg az olvasóval, és beszédes példákkal támasztja alá ezeket a világirodalomból. Az írás kétségkívül mesterség és titok szimbiózisa... A titkok területén csak találgathatunk, a mesterség ezzel szemben tanulható..." Fritz Gesing klasszikussá vált alapműve, a Kreatív írás, bevezet a regény- és történetírás technikáiba, alapszabályokat oszt meg az olvasóval, és beszédes példákkal támasztja alá ezeket a világirodalomból. Emellett sok praktikus tanácsot, illetve ötletet ad az írási problémák megoldásához. Alkalmas lehet egyéni tanulmányokra, de írói kurzusok, tanfolyamok számára is tan- és munkakönyvként szolgálhat.

Ismeretlen szerző - 1001 ​könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz
Egy ​remek és bátor kézikönyv a világ képzeletét megragadó regényekről és szerzőkről. Hasznos kalauz a könyvekhez, amelyek - akár kritikai sikerként, akár kultuszműként - hatást gyakoroltak ránk. Az írókból, kritikusokból, tudósokból álló nemzetközi szerzőgárda eklektikus válogatása új megközelítést ad a régi klasszikusokhoz, és eligazít a kortárs szépirodalom hatalmas dzsungelében. Több mint 600 színes illusztráció – könyvborítók, plakátok és fakszimile oldalak -, a regényekből vett idézetekkel kiegészítve: íme az ideális segédkönyv az olvasás szerelmeseinek.

Ismeretlen szerző - Sorsfordító ​ütközetek
A ​világtörténelem 30 híres csatájának - köztük Marathón, Cannae, Höchstädt, Trafalgar, Austerlitz, Waterloo, Gettysburg, Verdun, Sztálingrád, Normandia - átfogó, gazdagon illusztrált ismertetése. Színes ábrák és térképek a sorsdöntő manőverekről, a szembenálló felek stratégiájáról. Több mint 250 színes és fekete-fehér fotó, illetve további illusztrációk az egyes korszakok egyenruháiról, az ütközetek legnagyobb egyéniségeiről, a háborús taktikákról és a fegyverzetekről.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​a második világháborúban
Magyarország ​1941. június 26-án, a Szovjetunió elleni támadáshoz csatlakozva kapcsolódott be a második világháborúba, és 1945 áprilisáig vett részt benne. E kötet e vérzivataros négy esztendő történetét mutatja be annak előzményeivel és fontosabb következményeivel együtt. A szerkesztő és a szerzők arra törekedtek, hogy a történetkutatás legújabb eredményeit is felhasználva, ám ugyanakkor a szélesebb olvasóközönség érdeklődésére is tekintettel sokoldalúan és oldott formában mutassák be témájukat. A tanulmányokhoz gazdag fotóanyag, valamint térképvázlatok, korabeli forrásszövegek, fogalommagyarázatok és a főszereplők életrajzai társulnak.

Geoffrey Regan - Királyi ​baklövések
Színes ​és változatos gyűjteményében Geoffrey Regan hadtörténetíró kíméletlenül, és némi kajánsággal mutatja be a királyok, királynők és császárok megannyi botlását, baklövését és botrányát, miközben olyan egymástól merőben eltérő egyéniségek közéleti szerepléseit és magánéletét tárja elénk, mint például a különc II. Lajos bajor király, vagy Károly herceg.

A. J. P. Taylor - Az ​első világháború képes krónikája
TAYLOR ​: Az első világháború képes krónikája (előszó) Az első világháború mély nyomot hagyott a mai ember gondolkodásában. Átalakította Európa politikai rendjét. Emlékművei ott állnak minden városban és faluban. Élményei fél évszázad múltán is elevenen élnek. Minden epizódja újabb könyveknek szolgál témául, és a könyvek kelendőek. Az én célom az volt, hogy történelmi távlatban mutassam be a háborút. Igyekszem megértetni hátterét, nem utolsósorban pedig igyekszem föloldani azt a paradoxont, hogy azok, akik szenvedélyesen vetették bele magukat ebbe a háborúba, ugyanakkor gyűlölték is. Mindegyik ország látszólag önvédelemből harcolt, ugyanakkor azonban hódításra és hatalmas előnyök szerzésére törekedett. Az események súlya maga alá temette az államférfiakat. A tábornokokat is. Úgy vélték, hogy a győzelem titka a tömeg. Azt a tömeget azonban, amelyet megmozdítottak, nem tudták kézben tartani. Mindannyian többé-kevésbé tehetetlenül vergődtek. Térkép nélküli hajóskapitányok voltak, akiket elsodort a vihar, és nem tudták, hol keressenek kikötőt. Az első világháború hőse az ismeretlen katona volt. Az írásos följegyzésekben csak a számjegyek utáni nullákban van róla híradás, a fényképeken azonban tovább él. A hadviselés mindig is a találmányok szülőanyja volt. Gyermekei között van a történelmi fénykép is. A fényképezés a krími háború során lett nagykorúvá. Fentonnak épp a Krímben készített képei a legnagyszerűbb művészi alkotásai. A búr háborút is megőrizte a fényképezőgép az utókornak. Ezek a háborúk távoliak voltak. Az első világháborúban a fényképezőgép már megörökítette a hétköznapi ember életét. A fényképek megmutatják az államférfiakat és a hadvezéreket a közszereplés színpadán és a színfalak mögött is. Megmutatják a pusztító eszközöket. Belátunk a lövészárkokba és a lőszergyárakba. Újra látjuk a letarolt vidéket és az élelemért sorban álló embereket. Föltűnnek azok, akik harcoltak, szenvedtek és meghaltak: a hús-vér emberek a pufogó frázisok mögött. A fényképezőgépnek köszönhetően nemcsak olvashatunk az első világháborúról, hanem újra átélhetjük. Fényképek ezreiből válogattunk; tízet félreraktunk, amíg egyet kiválasztottunk. Vannak közöttük olyanok, amelyek jól ismertek ugyan, de nem lehetett kihagyni őket. Van sok olyan is, amelyet eddig nem tettek közzé. A puszta leírásban a háború elvont és elméleti, ugyanolyan távolinak tűnik, mint a trójai háború, a képek azonban megmutatják az embereket. Ez a háború a mi háborúnk is volt. Ha jobban megértjük, talán nekünk sikerülhet az, ami nem sikerült az akkoriaknak: hogy urai legyünk tulajdon sorsunknak.

Tim Newark - Sorsfordító ​ütközetek
50 ​csata, amely megváltoztatta a modern történelem menetét Ötven, a hadviselést átalakító és a modern történelem menetét megváltoztató összecsapás lebilincselő bemutatása. A győzelem lényege; a legnagyobb katonai hiba; a harci szellem; a háborúk tanulságai – 1792-től 1995-ig.

Ungváry Krisztián - Budapest ​ostroma
Ungváry ​Krisztián hadtörténész munkája a megjelenésekor, 1998-ban, hatalmas űrt töltött be. Több mint fél évszázaddal a drámai események után ez volt az első átfogó, ideológiai felhangok nélküli, hiteles és olvasmányos monográfia e mindmáig sokakat érdeklő és foglalkoztató témáról. A kötet a korabeli levéltári források mellett számos, eddig ismeretlen visszaemlékezést idéz és hasznosít. A műben szerencsésen ötvöződik a mikrotörténetírás célkitűzése és a háború nagyobb összefüggéseinek mélyebb bemutatása, plasztikus képet kap az olvasó a hadműveletek napi változásairól, a lakosság életéről, szenvedéseiről, a kegyetlenkedésekről és az élet újraindulásáról. Az olvasó utcáról-utcára, sőt olykor szinte házról-házra követheti végig a főváros ostromának menetét. Hetvenöt, nagyobb részben eddig még nem publikált korabeli fotó, tizennégy szöveg közti és egy kihajtható, színes áttekintő térkép illusztrálja az elmondottakat és magyarázza a hadi eseményeket.

Umberto Eco - A ​prágai temető
A ​középkori és ezoterikus, a barokk és a pikareszk, és végül a képregényes Eco után itt a legújabb: a XIX. századias kalandregényt író Eco. A prágai temetőnek már a mozgalmas metszetekkel illusztrált lapjai is Dumas-t, sőt Eugene Sue-t idézik. Főszereplője és egyik elbeszélője egy fél Európa titkosszolgálatainak zsoldjában álló cinikus hamisító, aki hazugságokat kohol, összeesküvéseket sző és merényleteket szervez, befolyásolva kontinensünk valóságos történelmének és politikájának menetét. Simone Simonini a képzelet szülötte, de nagyon is valószerű gazember; és bár a kor valamennyi, később nagy karriert befutó hamisítványához csak a regényes képzelet szerint van köze, a hamisítványok (el egészen a közvetve milliók értelmetlen halálát okozó Cion bölcseinek jegyzőkönyvéig), a tényekkel és az összes többi szereplővel együtt, sajnos mind igaziak. Az olasz Risorgimentótól a párizsi Kommünig, a 48-as forradalmaktól a Dreyfus-perig és a századfordulóig záporozó tényeket Eco a könyv végén egy részletes időrendi táblázatban hozza összefüggésbe a regény történéseivel. Ez jól jön, mert A prágai temető csupa időjáték: a memóriazavarral küszködő Simonini, illetve titokzatos alteregója, egy Dalla Piccola nevű abbé négykezes naplója (melyet néha ,,az Elbeszélő" is kommentál) megannyi flash-back segítségével eleveníti fel a múlt eseményeit, fényt derítve, de csak legvégül, persze, a kettejük kapcsolatának hátborzongató titkára is.

Gyáni Gábor - Magánélet ​Horthy Miklós korában
A ​sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Stephen W. Hawking - A ​mindenség elmélete
A ​mindenség elmélete hét előadást tartalmaz, amelyekben S.W.Hawking, a neves tudós, a tudomány nagy népszerűsítője fejti ki a világegyetem ismereteink szerinti történetét. Hawking felfedező utazásra hív tehát mindenkit a kozmosz világába, és arra készített, hogy megtaláljuk benne saját helyünket. Ez a könyv azoknak íródott, akik már néztek fel az éjszakai égboltra, és eltűnődtek azon, hogy mi is van odafönn, és mindaz hogyan került oda.

Gyáni Gábor - Pritz Pál - Romsics Ignác - Szarka László - Tomka Béla - A ​mi 20. századunk
Az ​ezredforduló a világ számos történészét késztette arra, hogy a 20. századról véleményt alkosson. A 2000 körüli években egy vagy több szerzős világ- és régiótörténetek éppúgy nagy számban jelentek meg, mint hosszabb, rövidebb ország-történetek. Ennek ellenére a téma nem kimerített, magyar vonatkozásban hangsúlyosan nem. A magyarság számára ugyanis a hosszú és/vagy rövid ez nyilvánvalóan nézőpont és tematikai szempontrendszer kérdése 20. század nem egyszerűen a szélsőségek kora volt, hanem a minden korábbinál gyorsabb technikai haladás és a minden korábbinál borzalmasabb önpusztítás mellett szétszakíttatásunk kezdete, az idegen megszállás és a függetlenség elvesztésének, valamint az állandó újrakezdéseknek az időszaka is. Az ismétlődő kényszerhelyzetek és gyakorta beszűkülő mozgásterek okán szinte állandósultak a kiegyensúlyozott fejlődést megszakító törések. A magyar 20. század akár a többnyire egymást tagadó, folytonos újrakezdések időszakaként is értelmezhető lenne. A külső és belső történések eközben egyidejűleg keltettek felfokozott reményeket és pillanatokon belül szenvtelenül romboltak le illúziókat. Olyan nehezen érthető száz év volt ez, amelyben mintha több évszázad történései sűrűsödtek, teleszkopizálódtak volna. Súlyos és mindmáig értelmezésre váró, több olvasatú történeti üzenetek és tanulságok tárháza, amelyek egymásnak gyakran ellentmondó történelemképek konstruálására ösztönözték és ösztönzik még ma is a különböző szocio-kulturális csoportok emlékezőit és identitáspolitikusait. Az 1867 utáni dualista időszaknak végén az ún. boldog békeidőkkel majdnem ugyanolyan ellentmondásos a megítélése, mint a Horthy-, vagy a Kádár-korszaknak. Egyik időszakról sincs olyan össznemzetileg elfogadott, konszenzusos történelemképünk, mint 1848-49-ről vagy a legtöbb korábbi korszakról. Az interpretációs sémák a század főbb folyamatairól és fordulópontjairól mind a mai napig igen ambivalensek, gyakran egyoldalúak. Ezért nem csoda, hogy olykor éles ellentmondásban állnak egymással. Ilyen megfontolásokból kiindulva döntött úgy 2009-ben szerkesztőségünk, hogy a nagy összegzések időrendben haladó narrációi helyett tematikai szempontból tekintjük át a magyar 20. század jellegzetes vonásait. Vagyis nem egyes korszakok komplex teljesítményét tesszük mérlegre, hanem meghatározott szempontokból hosszú távú folyamatokat vizsgálunk meg, és ezek belső logikája szerint viszonyítjuk egymáshoz az egymást követő korszakokat. Öt ilyen alapvető szempontot találtunk. Ezek a következők: politika rendszerek, társadalmi változások, gazdasági fejlődés, külpolitika és magyar kisebbségek. A feladatra az egyes témák legavatottabb magyarországi történész szakértőit a témák sorrendjében: Romsics Ignácot, Gyáni Gábort, Tomka Bélát, Pritz Pált és Szarka Lászlót kértük fel. Felkérésünknek valamennyien vonakodás nélkül eleget tettek, s a Korunk 2010. áprilisi száma így A mi 20. századunk címmel jelenhetett meg. A szám fogadtatása Erdélyben és Magyarországon egyaránt igen pozitív volt. Ez indított bennünket arra, hogy a tanulmányokat kibővítve külön kötetben is kiadjuk. Ezzel azt a hagyományt kívánjuk folytatni, amelyet a 2001. május 25-én, Budapesten tartott konferenciánkon elhangzott előadások kötetbe rendezésével kezdtünk el 2003-ban (Erdélyről Európában mítosztalanul), majd 2005-ös kolozsvári konferenciánk anyagainak a kiadásával folytattunk 2006-ban (Történelmünk a Kárpát-medencében. 1926-1956-2006). Az öt szerzővel együtt erősen bízunk benne, hogy vállalkozásunk nem volt hiábavaló, s kötetünk eljut olyanokhoz is, akik nem olvassák a Korunkat. S már most jelezzük, hogy sorozatunk folytatódik: az első három kötethez az elkövetkezendő években újabbak fognak csatlakozni reményeink szerint a magyar, és ezen belül az erdélyi történelem iránt érdeklődök örömére és megelégedésére.

Galántai József - Magyarország ​az első világháborúban
A ​monográfia Magyarország újabb kori történetének egyik legkritikusabb szakaszát világítja meg. Előzményeiben és egyetemes összefüggéseiben mutatja be a dualista Habsburg Monarchia keretébe tartozó Magyarország részvételét az első világháborúban. Az eseményeket nem csupán hadtörténeti szempontból tárgyalja, hanem a régi, soknemzetiségű Magyarország mélységes kríziseként értelmezi, és főleg politikai oldaláról közelíti meg. Sokoldalúan elemzi a magyar vezető réteg politikáját, s Tisza István kiadatlan iratainak feldolgozásával átfogóan ábrázolja a miniszterelnök bel- és külpolitikai koncepcióit. Részletesen szól a különböző ellenzéki irányzatokról, a mérsékelt parlamenti pártoktól kezdve az úri ellenzékkel szakító és a demokratikus irányzatokkal összefogó Károlyi Mihályon át a szocialista mozgalmakig. Jelentős figyelmet szentel a magyarországi nemzetiségi kérdés háború alatti alakulásának. Szakszerűen és megelevenítően tárja fel a magyarországi társadalom elmélyülő - a felbomlás és a forradalom felé tartó - válságát. A mű nagyrészt a szerző kiterjedt levéltári kutatásain alapszik, ugyanakkor a hazai és a külföldi szakirodalomra, valamint memoárirodalomra is támaszkodik. Gördülékeny, olvasmányos stílusával nemcsak a tudományos kutatók, az e tárgykörben oktató pedagógusok, hanem a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tarthat.

Ismeretlen szerző - Mohács
Az ​1526. évi mohácsi csata az egyik legismertebb esemény a magyar történelemben. Noha harminc-negyven évvel ezelőtt a mohácsi tömegsírok feltárása és Nemeskürty István munkái nyomán, majd a csata 450. évfordulója alkalmából kibontakozó történészvitának köszönhetően számos forrás és sokféle interpretáció került a nagyközönség elé, sem az eseményre vonatkozó források összessége nem jelent még meg magyarul, sem a csatavesztés körül utóbb kialakult kultusz nem nyerte még el azt a történeti perspektívát, ami pedig sokat segíthetne történelmi sorsfordulóink újragondolásában. A nagyközönség számára ismeretlen források és a korábbi vitákban kissé háttérbe szorult hadtörténeti és régészeti tanulmányok közlése mellett e kötet a sorozat szellemének megfelelően vázolja fel a "mohácsi vész" 19-20. századi kulturális örökségbe való betagozódásának, "aktualitásának" egyre újabb és újabb állomásait is, egészen az 1970-es évek sokrétű Mohács-vitájáig.

Hermann Róbert - Az ​1848-1849-es szabadságharc nagy csatái
Hermann ​Róbert könyvével indul a Zrínyi Kiadó Nagy csaták című új sorozata. Célunk az, hogy a magyar történelem egy-egy háborús korszakának csatáin és ütközetein keresztül mutassuk be a magyar történelem egészét. Természetesen a hadieseményekre összpontosítunk, de miután a háborút társadalmi jelenségnek – vagy ahogy a neves porosz katonai teoretikus, Karl von Clausewitz fogalmazott, a politika más, erőszakos eszközökkel történő folytatásának – tekintjük, a kor tágabb politikai körülményeit ismertetve szólunk a háborúk történetéről. A kötet nem a forradalom és szabadságharc története, sőt nem is teljességre törekvő hadi krónikája. A szerző arra vállalkozott, hogy elemezze a szabadságharc legjelentősebb összecsapásait, s ezáltal a magyar hadtörténelem egyik legdicsőségesebb időszakát idézze fel a mai olvasó számára. A korszak politikatörténete, valamint a hadszíntér és a közlekedési lehetőségek ismertetése után a szembenálló haderőket mutatja be, majd ezt követi a szabadságharc 11 csatájának és 28 ütközetének leírása – számos illusztrációval, világosan eligazító térképekkel, az összecsapásokban szemben álló erők vezetőinek életrajzával, és a fennmaradt jelentésekből, visszaemlékezésekből, levelekből vett részletekkel. A kötetet részletes, áttekintő bibliográfia zárja.

Ismeretlen szerző - Mítoszok, ​legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről
A ​nagy politikai átalakulások óhatatlanul együtt járnak a múlt újraértel-mezésével is. Az elmúlt években ez jellemezte a magyar történetírást is. Az alternatív történeti olvasatok között ugyanakkor megjelentek olyan interpretációk is, amelyek a tudományosság szabályait áthágva egyes ko-rok, események vagy személyek megszépítésére vagy éppen befeketíté-sére törekedtek. Legendákat gyártottak tehát, tévhiteket terjesztettek, és ezzel mitizálták a múltat. A kötet tíz szerzője a XX. századi magyar tör-ténelem egy-egy ilyen sokat vitatott eseményével (Trianon, 1945, 1956 stb.) és személyiségével (Tisza István, Horthy István stb.) foglalkozik. Az igényes tanulmányokat Romsics Ignác szerkesztette kötetté és látta el bevezetővel. A kötetből ízelítőt közölt a Rubicon 2002 januári számában.

Ismeretlen szerző - Magyar ​királyok nagykönyve
A ​kiadvány kronologikus sorrendben mutatja be Magyarország és Erdély uralkodóit az államalapítástól egészen a Habsburg-ház trónfosztásáig. Helyet kapnak itt nagy formátumú uralkodók, vezetésre még alkalmatlan trónörökösök, józan államférfiak, tragikus sorsú királynők és epizódszerepre kárhoztatott királyok éppúgy, mint kormányzóink vagy a török hódoltság idején a többé-kevésbé független magyar államiságot képviselő Erdély fejedelmei. A gazdagon illusztrált kötetet a Szent Korona történetéről szóló nyitófejezet, illetve a királyság utáni időszakkal, az államformákkal és a nemzeti emlékezettel foglalkozó zárófejezet teszi teljessé.

John Keegan - Az ​amerikai polgárháború
Az ​amerikai polgárháború az egyik leghosszabb és legvéresebb az újabb kor háborúi közül. Ugyanakkor az egyik legrejtélyesebb is. Az Egyesült Államok számtalan háborúja közül ez az, amelyik valóban érdekli az amerikaiakat, ha másért nem, azért, mert máig ebben esett el a legtöbb amerikai. A Dél népe elképesztő lelkesedéssel vállalta a katonáskodást. Bár a küzdelem a rabszolgaság miatt tört ki, a két országrész szembefordulásának mélyén máig érzékelhető életformabeli különbségek húzódtak meg. Művészek sokaságát ihlette meg, a történészeket azonban még ma is zavarba ejti. Története csak a napóleoni vagy a világháborúkhoz mérhetően bonyolult és ellentmondásos. Az első modern - vagyis vasúton szállított, távírón irányított, gyáripari termékekkel felszerelt tömeghadseregek által vívott - háború történetéről írott könyvében John Keegan, a kiváló brit hadtörténész megfejti e háború földrajzi és vezetési viszonyainak, valamint hadászatának logikáját, és eligazít bennünket a konfliktus csataterein. Keegan ezzel a közérthető nyelven megírt munkájával teszi fel a koronát életművére, amelybe a hadtörténet több klasszikus művének megalkotásán túl beletartozik a NATO leginkább történelemtudatos tisztikarának, a Brit Hadsereg tisztjeinek az oktatása és nevelése is. Magával ragadó munkája a téma alapvető könyve.