|
Elizabet Bishop (1911-1979) a háború utáni amerikai költészet egyik legjelesebb képviselője; egy kritikusa “a nemzet legnagyobb kincsének” nevezte. Szűkszavú életműve olvasóját szokatlan belső tágasságával ejti rabul. Nemcsak azért, mert lírájának visszatérő motívuma az utazás távoli tájakon, szigeteken, hanem azért is, mert a képzelet nagy gazdagságával ellenpontozott, rendkívüli élességű megfigyelései a megszokott tárgyi környezetét egy szobabelsőt, szobája mennyezetét vagy egy utcaképet valami sosem látottá, majdhogynem szürreálissá teszik. Álomképei viszont, ugyanilyen okokból, hátborzongatóan valószerűek. Nyelvi megformálása fegyelmezett, elegáns, alaphangja szelíden ironikus és önironikus. Verseiben olykor összefüggéstelennek tűnő, fél füllel elkapott társalgástöredékekből áll össze az “emberi állapot” részvételi képe.
Kapcsolódó könyvek
Robinson Jeffers - Szirt és sólyom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Dmitro Pavlicsko - Fénylő kékségben egy madár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
e. e. cummings - e. e. cummings 99 verse
Már nevének szokatlan helyesírása is sejteti, hogy Edward Estlin Cummings (1894-1962) afféle irodalmi fenegyerek volt, elszánt újító és bálványdöntögető. Verseinek olvastán első érzésünk alighanem a berzenkedés, a "Mi akar ez lenni?" fanyalgása, amíg rá nem jövünk, hogy a tipográfiai és ortográfiai trükkök és bonyodalmak mögött egy alapjában naiv, romantikus és kamaszos szenvedélyű, a leghagyományosabb értelemben költői költő rejtőzik, és próbál - általában több, mint kevesebb sikerrel - huszadik századi érvényt szerezni egyszerű és egyértelmű közlendőinek: hogy az élet szép, a háború aljas és az egyéniség nagy érték. Cummings festő is volt, és verseiben is nagy szerepet játszik a vizuális elem: a szavak, illetve a betűk szokatlan elrendezésével sugallja tárgyával kapcsolatos érzelmeit, a látványok és helyzetek átélésének az egyszeri pillanatokba zsúfolódó és a nyelv hagyományos eszközeivel megragadhatatlan képlékenységét.
Wallace Stevens - Pasziánsz a tölgyek alatt
Kevés modern költő maradt annyira kívül az irodalmi életen, mint Wallace Stevens. Abban az időben - az első világháború utáni években -, amikor az új amerikai irodalom Párizsba teszi át a székhelyét, Stevens egy biztosítótársaság alkalmazottjaként dolgozik Hartfordban, Connecticut államban, s itt is éli le egész életét, később már a cég alelnökeként. Verseinek publikálására csak harmincöt éves korában szánja rá magát, első önálló kötétének megjelenésekor, 1923-ban pedig már negyvennégy éves. Noha bizarr képi fantáziája, a kidolgozás míves eleganciája, emelkedettséget humorral elegyítő dikciója hamar kivívta az irodalmi elit elismerését, Stevens igazi irodalmi karrierje csak az ötvenes években kezdődik, azóta viszont, halála (1955) után is egyre feljebb ível.
Késői, legtermékenyebb korszakának uralkodó versfajtája a meditáció, nem ritkán magának a költői képzeletnek a működéséről, a költészet hivatásáról. Stevens felfogása szerint a modern korban, amikor a vallás többé már nem elégíti ki az embert, a teremtő költői képzeletnek kell a helyébe lépnie. Mindez azonban korántsem jelent száraz okfejtést. Ellenkezőleg: Stevens költészete kivételesen nedvdús költészet. Az elmélkedés a személyes tapasztalásból vagy pontosabban a dolgok elképzelt, látott és valóságos mivoltának egymáshoz viszonyításából táplálkozik, a gondolat a szokatlan szóválasztások, merész metaforák ütközőpontjain szikrázik fel. Wallace Stevenst ma az amerikai irodalomtörténet a század legnagyobb angol nyelvű költői közt tartja számon.
_Tandori Dezső_
Walt Whitman - Fűszálak
Whitman költészete forradalmat jelent a XIX. század amerikai irodalmában. A korábbi romantikus szemlélettel szemben a mindennapi élet hétköznapjait szólaltatja meg, a munka ritmusát viszi bele verseibe, a felszabadító harcokat, az új életformát énekli, s ezzel megteremti a modern amerikai lírát. Amerika, az amerikai demokrácia legnagyobb költője, korának leghaladóbb forradalmi törekvéseit fejezi ki rendkívül szuggesztív, eredeti költői tehetségével. Költőink közül többen fordítottak műveiből, néhány válogatott kötete is napvilágot látott magyarul, de egész költői életműve eddig ismeretlen volt a magyar közönség előtt. Pedig felszabadító egyénisége XX. századi költészetünk fejlődésére is hatással volt, különösen a magyar szabadvers, az oldottabb ritmus térhódításába volt jelentős szerepe. Összes versei most jelennek meg először magyarul legjobb költőink és műfordítóink tolmácsolásában.
Paul Celan - Paul Celan versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Félmeztelen múzsa / Half-naked Muse
A kötetben kortárs amerikai költők verseit ismerhetjük meg.
Ismeretlen szerző - A létezés hálói
A létezés hálói - utalás Charles Olson egyik versére: a létezés különböző hatalmas hálókba gabalyodik angyal, démon, ember, és nincs kar, amely átvágná, a kéznek kell szétbogoznia csomóit. Kodolányi Gyula költő, műfordító, irodalomtörténész amerikai költők verseiből összeállított antológiájában a versek java az emberi létezés pontos megörökítésére törekszik.
Robert Penn Warren - Az idő halála
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Allen Ginsberg - Május királya
Kötetben meg nem jelent Ginsberg-fordításaimat tartja kezében az olvasó. Közülük: jó néhány nem nyert - részben nem is nyerhetett - bebocsáttatást az Európa Könyvkiadónál 1984-ben megjelent Ginsberg-könyvbe, _A leples bitang_ba. Más verseket azóta fordítottam le. Noha kétségkívül előszeretettel bajlódtam olyan költeményekkel, melyek fittyet hánynak az általam is gyűlölt politikai és szexuális tabuknak, mégsem csupán tiltott árut kínálok az érdeklődőknek. Szívemnek kedves versek magyarítására törekedtem, ajándékul szánva ezt a könyvet a költő hatvanadik születésnapjára. Az ajándékkal, mint annyi mással, megkéstem, e munkának most már az ünnep-sugallta jóindulat támasza nélkül kell helytállnia magáért.
_Budapest, 1986. február 15. Eörsi István_
Eltelt újabb négy év, és most végre megjelenhet ez a könyv. A közbeeső időben csak egyetlen Ginsberg-verset fordítottam le: az _Üvöltés_t. Erre a munkára egyrészt az ösztönzött, hogy Orbán Ottó közismert, szép fordítása nem tartalmazza - elkészülte idején nem is tartalmazhatta - a teljes szöveget. Másrészt az azóta kiterebélyesedett - és Ginsberg által különös gonddal művelt - Ginsberg-filológia a költemény sok részletét más megvilágításba helyezte. Harmadrészt vonzott egy olyan új magyar változat gondolata, mely az asszociációk és képzetek brutalitására és definíciószerű megfogalmazására helyezi a hangsúlyt.
Emily Dickinson - Emily Dickinson versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Thomas Bernhard - A Hold kardja alatt
Thomas Bernhard főként prózaíróként és színdarabok szerzőjeként ismert. Regényeit, novelláit, egyperceseit a magyar olvasóközönség is ismerheti. (Az egyperces novellák magyarításai ugyancsak e kötet fordítójának munkái.) Több színművét színházaink is műsorukra tűzték. Számos regénye és életrajzi vonatkozású kötete is megjelent magyarul.
Bernhardról kevesen tudják, hogy fiatal korában kötetnyi verset írt. Költői életművét harminckét éves koráig alkotta meg. Közvetlen költői példaképe az expresszionista, szintén osztrák Georg Trakl, de míg Trakl költeményeiben a fojtottan izzó színek dominálnak, addig a Bernhard által ugyanarról a témáról elénk villantott kép fekete-fehér felvétel érzetét kelti.
Stéphane Mallarmé - Paul Valéry - Mallarmé és Valéry versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Derek Walcott - A szerencsés utazó
Az irodalmi Nobel-díjat 1992-ben Derek Walcott karibi költő kapta. 1930-ban St. Lucia-szigeten született. Egyetemi tanulmányait Jamaicán és New Yorkban végezte. 1953-tól Trinidadon él - 1959-től tizennyolc éven át vezette az általa alapított Trinidadi Színházi Műhelyt , számos színdarabot írt a társulatnak...
Ismeretlen szerző - A látogatás
Harmincegy kortárs francia költő (Guy Gofette, Didier Pobel, Gérard Macé, Dominique Sampiero, Christian Bobin, Jean-Pierre Chambon, Emmanuel Moses, Alain Naud, Paul Le Jéloux, Jean-Charles Vegliante, Hédi Kaddour, Paul de Roux, Philippe Delaveau, Jean-Pierre Lemaire, Christian Doumet, Bruno Grégorie, Jean- Baptiste de Seynes, François Boddaert, Petr Král, Serge Pey, Liliane Giraudon, Jean-Luc Parant, Yvon Le Men, Jean Monod, André Velter, Jean-Michel Maulpoix, Yves Charnet, Martine Broda, Jacques Darras, Lionel Ray, Ludovic Janvier) versei.
Fordította: Bárdos László, Csontos János, Egyed Emese, Imreh András, Józan Ildikó, Kun Árpád, Lackfi János, Nagy Atilla Kristóf, Payer Imre, Petőcz András, Schein Gábor, Térey János, Tóth Krisztina, Varga Mátyás, Vörös István
Válogatta, az eredetivel egybevetette és az életrajzi jegyzeteket írta: Tóth Krisztina
Borítóterv: Csordás Dániel
Tomas Tranströmer - 117 vers
Tomas Tranströmer 1931-ben született Stockholmban. A modern svéd költészet egyik vezéralakja, s kétségkívül a legtöbbet fordított élő lírikus: negyvenhat nyelven adták ki verseit.
Szakmáját tekintve pszichológus, de tizenhat éves kora óta ír. Több éven át lapot is szerkesztett. 1954-ben jelent meg első verseskötete, a 17 VERS. Munkásságáért egész sor jelentős hazai és külföldi díjban részesült, Nobel-díjra is felterjesztették. Számos magyar költőt tolmácsolt svédül, 1999-ben kiadott fordításkötetében 43 magyar vers is szerepel.
Tomas Tranströmer - Tomas Tranströmer versei
Tomas Tranströmer 1931-ben született Stockholmban, itt végezte egyetemi tanulmányait is. 1955-58 között egy radikális irodalmi folyóiratot szerkesztett 1960-66-ig a középsvédországi Roxtina városában működött a fiatalkorú bűnözők nevelőintézetében, mint pszichológus. 1967 óta Vasterasban él. Első verse tizenhat éves korában jelent meg, s ma a kortársi svéd líra egyik legnagyobb alakja. Többször járt Magyarországon, számos magyar költőt fordított svédre, a legnagyobb szeretettel Pilinszky Jánost.
Tászosz Livaditisz - Kantáta hárommilliárd hangra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Xuân Diệu - Az arékapálma virága
Eredeti neve Ngo Xuan Dieu. Maga választotta költői névként keresztnevét, s azóta Xuan Dieuként ismeri az egész ország- Vietnam. 1917-ben született Ha Tinh tartományban. A harmincas években láttak napvilágot első versei, s máig termékeny alkotója a vietnami költészetnek: 1980-ig 42 kötete jelent meg. Megújítója is volt e hagyományokon nevelkedett költészetnek: az Új Költészet mozgalom (1932-1945) egyik úttörője. Modern, európai hangokkal gazdagította a hagyományos líra keleti tájakkal és formákkal ékes hangjait. több esszét és tanulmányt is írt a klasszikus és modern költészet kérdéseiről, alkotóiról.
Szerelmes versei- kötetünk túlnyomórészt ezeket mutatja be- olykor lágyak és visszafogottak, olykor azonban merész képekben jelenítik meg a kedves alakját, a viszontlátás örömét vagy az elválás csendes bánatát.
Xuan Dieu a magyar költészet barátja: Petőfi, Ady, József Attila verseinek vietnami fordítója.
Vlagyiszlav Hodaszevics - Mint sivatagban délibábot
"Korunk egyik legnagyobb költője, Tyutcsev-ágon Puskin utódja, míg él az emlékezete, mindig büszkesége lesz az orosz költészetnek" - írja Hodaszevicsről Nabokov, sajnos már csak a költő nekrológjában. Hodaszevics 1886-ban született, emigrációban halt meg 1939-ben. Bár költői eszményeiben a szimbolisták ellenlábasa, különös megtestesítője a szimbolista paradoxonnak: a kényes, műves versépítő kielégíthetetlenül szomjúhozza a versben a barbárságig testes életet. Az orosz "ezüstkor" (Blok nemzedéke) költőivel indul, kora egyik legjelentősebb lírikusa, finom, klasszicizáló, átszellemült és utolsó korszakában már-már a némaságig letisztult, leegyszerűsödött költő. Ezekért a tulajdonságaiért meg emigráns voltáért hazájában agyonhallgatták, de a zajos emigráns irodalmi életben sem igyekezett kiharcolni méltó helyét. Magyar kötete az igazi huszadik századi irodalomról alkotott fogalmaink hézagainak egyik fontos pótlása.
Európa Könyvkiadó, Budapest, 1992.
Napjaink Költészete sorozat
