Becsület ​és kötelesség 1-2.

Adolf Hitler - Harcom
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Wass Albert - Adjátok ​vissza a hegyeimet!
A ​második világégés poklát követően nem csak mozdítható kincsek, de hazák is gazdát cseréltek. A szerző megkísérli bemutatni, hogyan lehet ezt az elviselhetetlenség kínzó helyzetét emberien, méltósággal megélni, túlélni.

Heribert Illig - Klaus Weissgerber - Magyarok ​a kitalált középkorban
Mikor ​történt a honfoglalás? Hány magyar törzs érkezett a Kárpát-medencébe? Kik voltak a hunok és az avarok? Ez csupán néhány azon kérdések közül, amelyeket Herbert lllig és liluus Klaus Weissgerber e könyvükben nagyító alá helyeznek. De miért is vizsgálnánk meg újra már az általános iskolában belénk sulykolt ismereteket? E kérdés megválaszolását nagyban segíti Herbert Illig nagy port felvert Kitalált középkor című műve. Az eladási listákat jó ideig vezető könyv jelentős felfordulást okozott történészkörökben is. Illig ugyanis nem kevesebbet állít, mint hogy a "sötétként" emlegetett középkor nem is lehetett olyan sötét, mivel annak korai szakasza egyszerűen nem is létezett! Így tudjuk csak igazán megérteni a jelen könyvben feltett, egyszerűnek tűnő kérdések igazi súlyát, hiszen a vizsgált kor éppen a korai magyar történelem legfontosabb időszaka. A szerzők szemügyre veszik László Gyula sokat vitatott "kettős honfoglalás" elméletét, a Képes Krónika "problémás" időrendjét és a nagyszentmiklósi aranykincshez hasonló magyar régészeti leletek igencsak zavaros időbesorolását. Kiknek ajánljuk ezt a könyvet? Elsősorban mindazoknak, akiknek érdeklődését felkeltette a Kitalált középkor. Ajánljuk azoknak is, akik nem ismerik a nagy vihart kavart könyvet, hiszen e kötetben a szerzők a magyar történelem izgalmas kérdéseinek taglalásán kívül ismertetik a fantomkorszak elméletét és annak az egyetemes történelemre gyakorolt hatását is. Es nem utolsósorban ajánljuk ezt a könyvet mindenkinek, aki szeretné megismerni a történettudomány legizgalmasabb felfedezését.

Görgey Artúr - Életem ​és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években I-II.
"A ​Görgey elleni vádoló hadjárat meghamisította a históriát..... A tündérmese gyermekeknek való, de egy országnak nem mese kell, hanem történelem." - írja Jászi Oszkár. Szívleljük meg és olvassuk el ezt a példa nélküli könyvet mely 1852-ben jelent meg, de azóta is friss, olvasható, élvezhető.

Kóka Rozália - Napsugárkisasszonyok ​a történelem sodrában
"Interjúkötetünkben ​tíz csodálatos, bátor asszony életútját követheti végig az olvasó, a születésüktől kezdve napjainkig. Valamennyien kortársaink, közvetve vagy közvetlenül részesei, szenvedő alanyai voltak a 20. századi történelem szörnyű viszontagságainak. Átélték az I. világháború következményeit, Trianont, a II. világháború borzalmait, vagy 1956 magyar sorstragédiáját. Életük meghatározó élményei közé tartozik a menekülés, kitelepítés, lakosságcsere, hontalanság, kivándorlás, kényszerlakhely, jogfosztottság, kiszolgáltatottság, többjük számára az árvaság, a végtelen szegénység is. Közülük egyeseket messze sodortak a történelem viharai, mások itthon élték le életüket. Minden nehézséget leküzdve, emberhez méltó helyet vívtak ki maguknak a világban. Közös bennük a már kisgyermekkorukban megnyilvánuló szeretetreméltó és szeretni tudó személyiség, amellyel beragyogták családjuk, szűkebb vagy tágabb környezetük életét. Valamennyien "Napsugárkisasszonyok" voltak, ahogy egyikük fényképe hátlapjára írta az édesapja. Máig is jellemző rájuk a segítőkészség, a kitartás, a helytállás, a méltóság, az önzetlenség." /Kóka Rozália/

Kristó Gyula - Szent ​István király
Az ​egy évezrede megkoronázott Szent István király életéről és koráról rendkívül kevés forrás maradt az utókorra. Személye, tevékenysége mégis megkerülhetetlen, hiszen az ő neve forrt össze a legszorosabban a magyarsággal és egyszersmind a magyarok európaiságával. Nem csoda hát, ha a 20. században minden korszak megalkotta a maga Szent István-képét: öt biográfia is készült róla. Kristó Gyula Szent István-életrajza azonban nem csupán abban új, hogy ez a harmadik évezred első ilyen műve, hanem abban is, hogy sok tekintetben átrajzolja a köztudatban élő Szent István-képet. A forrásanyag kritikai megrostálásával, új hangsúlyok, összefüggések és feltevések megfogalmazásaival alapvetően új portré született az államalapító királyról és koráról, melyet a szerző több évtizedes kutatómunkája hitelesít, s amelyet most először bocsát népszerűsítő formában a szélesebb olvasóközönség elé.

Oswald Spengler - A ​nyugat alkonya I-II.
A ​Nyugat alkonya (Der Untergang des Abendlandes) című munkájában Spengler a Hegelre, Marxra és másokra is jellemző lineráris fejlődéseszmével, illetve az ész és a emberiesség uralmának az eljövetelébe vetett hittel egyaránt szakított. Rendszerének alapegységei - Khaldúnhoz hasonlóan - a zárt és körülbelül ezer éves belső időtartalommal rendelkező kultúrák, amelyekből nyolcat különböztetett meg: a kínait, az indiait, a babilóniait, az egyiptomit, a mexikóit, az ókori antikot, az arabot és a nyugatit, vagyis az európait. Ezek a kultúrák az élőlényekhez hasonlóan születnek, kibontakoznak, elérik fejlődésük legmagasabb pontját, majd hanyatlani kezdenek és elpusztulnak. E szabály alól nincs kivétel, az európai kultúra éppúgy el fog pusztulni - a kötet címe e pusztulás kezdeti fázisára utal -, mint ahogy a régi kínai, az egyiptomi vagy az antik kultúra elpusztult.

Turbucz Dávid - Horthy ​Miklós
A ​kötet célja kiegyensúlyozottan, tudományos alapossággal, de mégis közérthetően bemutatni Horthy Miklós életét. A munka elsősorban a történettudomány eddigi eredményeinek az összegzésére vállalkozik, de fontos célkitűzése az is, hogy a kormányzó életútjának kronologikus tárgyalása során Horthy ellentmondásos megítélésének okai, gyökerei és főbb jellemzői is megvilágításra kerüljenek. Ez adja a kötet újszerűségét is, útjára indítva egyúttal a Napvilág Kiadó új, a múlt feldolgozását célul kitűző ismeretterjesztő könyvsorozatát.

Cieger András - Politikai ​korrupció a Monarchia Magyarországán
A ​könyv közérthető nyelven képet kíván adni a korrupció manapság is jól ismert jelenségének működési mechanizmusairól a modern értelemben vett politizálás kialakulásának idején. Célja azonban nem a dualizmus kori politikusok bűnlajstromának összeállítása, hanem hogy bemutassa a politika korabeli finanszírozásának a problémáját, a közérdek és a magánhaszon változó viszonyát, a politikusi szerep és a nyilvánosság átalakulását, a korrupciós vádaskodás anatómiáját vagy éppen a közéleti botrányok jellegzetességeit. A szerző az 1867-es kiegyezést követő öt évtized korrupciós ügyei után kutatva összegyűjtötte a tárgyalt esetek levéltári dokumentumait, röpiratait és sajtóanyagát, illetve a téma szépirodalmi ábrázolásának számos példáját. A könyvnek egy-egy ügy kapcsán nem az "igazság" kiderítése és a bűnösök megnevezése a szándéka (sok esetben ez szinte lehetetlen is), ám nagyon érdekes és tanulságos a korabeli forgatókönyveket és magyarázatokat olvasni. "Az auktoritások hanyatlását a sajtó idézte elő, mely közel hozta a közélet tényezőit a közönség szeméhez, már pedig közelről az igazi nagy emberek sem látszanak nagyoknak – hát még a nem igaziak?" (Mikszáth Kálmán) "Talán mint nő, nem is vagyok feljogosítva e levél írására, csak is az jogosít fel, hogy az 1848iki első magyar felelős kormány egyik tagjának vagyok leánya […] Az nem lehet, hogy a hősök, a tiszta jellemes hazafiak országa oda süllyedjen, hogy közéletében a gazság és romlottság uralkodjék, itt teljesen nyílt eljárásra, világosságra van szükség." (Klauzál Soma, 1903) "…most nem a szereplési viszketeg vezet, hogy kormányokat buktassak, de az igaz honleányi érzelem, hogy a sajtó útján adjam tudtára a nemzetnek, hogy ne bízzék oly kormányban, ahol a korrupció egész a szuverén törvényhozásig ér. Legalább volt bátorságom megmondani az igazat, most míg a kormány betörheti a fejemet, míg meneszthetik férjemet, de én semmi áldozatot sem sokallok, ha arról van szó: a haza minden előtt." (Buday Zádorné, 1903)

Gyurgyák János - Magyar ​fajvédők
Ez ​a könyv Gyurgyák János magyar eszmetörténeti sorozatának utolsó darabja. Előző kötetei (Zsidókérdés Magyarországon és Ezzé lett magyar hazátok) viszonylag jól behatárolható kutatási területet jártak körbe: a zsidó–magyar együttélés problémáit, illetve a magyar nemzeteszme elágazásait és útvesztőit. Most azonban olyan terepre tévedt, amely a modern biológia-genetika szerint nem létező (emberi fajok közötti különbség), vagy teljességgel vitatott problémakör: etnicitás a történelemben, magyar etnogenezis, etnikai különbségek Magyarországon. De mivel a probléma történetileg és a jelenben is mégis létezik, szólni kell róla. Már csak azért sem lehet erről hallgatni, mert a magyar fajvédelem eszmerendszere és politikai mozgalma túlélte a XX. század harmincas–negyvenes éveit, s túlélte a magyar létező szocializmus korszakát is.

Natalie Scharf - Sophie, ​Sissi lázadó húga
Sophie ​a "magyarok királynőjének", Sissinek a legfiatalabb és talán a legkedvesebb húga volt. A vadóc, életvidám teremtés, frissítően hatott egész környezetére. Kérője szép számmal akadt, fényes királyi udvarokból érkeztek. De Sophie szívét egy közrendű polgár, egy müncheni fotográfus nyerte el. Szerelmük azonban tragikus fordulatot vett... Az izgalmas regény élvezetes stílusban, színesen eleveníti meg a bajor udvar légkörét, s a kötöttségek ellen lázadó Sophie megrendítő sorsát.

Zórád Ernő - Tabán ​- A lebontott romantika
Budapest ​"Montmartre"-jának, az 1930-as évek elején lebontott Tabánnak szinte csak a neve maradt meg, de hajdani romantikáját, a girbe-gurba utcák, macskaköves terek hangulatát, jellegzetes figuráit s az őket körülvevő tárgyi világot Zórád Ernő képemlékeivel nemzedékek számára látvánnyá tette, "ecsettel lefényképezve" az utókor számára a helyszíneket. Az albumban szereplő 84 kép jórésze eleddig kötetben meg nem jelent alkotás. A könyv irodalmi szemelvényei az eltűnt városrész hangulatát idézik, a térkép és az utcák jegyzéke, várostörténeti leírása pedig topográfiailag pontosítják az olvasóban a kötet forgatása közben már közössé vált képemlékeket. "Egy város ábrázolása pontosabban: megjelenítése a topográfia, az építészet hitelességére kötelez. És a díszlet belvilága, intim hangulata? Az a sajátos atmoszféra, színek, zenék esték! Mert nők és holdvilág nélkül ugyan ki tudta volna elképzelni a Tabánt? Igen, az a bizonyos couleur locale - mindez emlékeim szép korszakából hangzott fel újra. Ebben az érzelmi állapotban ismertem fel, hogy a Kortárs Művészet semmiféle áramlatába nem vagyok már képes beilleszkedni. Tudatosan visszafelé, a múlt általam megélt, minden részletében megtapasztalt irányába fordulok. Az "akkor" társa leszek. Ez volt a Tabán feltámasztása." Zórád Ernő

Raffay Ernő - Szabadkőműves ​béklyóban
A ​magyar szellemi élet a mai napig nem nézett szembe becsületesen a mesterségesen kialakított Ady-kultusszal: okaival, kiváltóival, haszonélvezőivel, a fönntartásásban szerepet játszó személyekkel – s mindenekelőtt: utóbbiak kifejezett politikai céljaival. Annak ellenére van ez így, hogy Ady Endréről már rengeteg, összességében több tízezer nyomtatott oldalnyi elemzést és értékelést publikáltak. Ezek többsége azért magasztalja Adyt – természetesen kritikátlanul –, mert a költő és a hírlapíró írásainak túlnyomó többségében ún. baloldali, a materialisták szerint „haladó” eszméket vallott. A 20. század első éveitől mintegy nyolc-tíz személy kezdte támogatni a szárnyait bontogató Adyt. A patronálás jól körvonalazható módszerekkel, pontosan fölismerhető célok érdekében történt. A fiatal váradi újságíró már pályájának kezdetén olyan nagyváradi szabadkőművesek társaságában forgolódott, akik fő céljuknak a keresztény magyar állam megdöntését tartották. Ennek a környezetnek a szellemi előkészítő munkája (az „eszmeérlelés”) jelentősen segítette később a vörös diktatúra létrejöttét, s így akarva-akaratlanul hozzájárult Magyarország összeomlásához. Ha összevetjük Ady cikkeit a váradi László király páholy írásaival, teljesen új megvilágításba kerülnek akkori írásai, politikai nézetei, keresztényellenes kirohanásai. Forráselemző összehasonlító módszerrel, részletekbe menően mutatom be, hogy korántsem csak véletlen, alkalmi átfedésekről van szó. Könyvemben megkísérlem az óriási tehetségű, tragikus sorsú magyar költő életének néhány fontos fejezetét a kor szabadkőművességéről szerzett ismeretek birtokában, a pártos és elfogult történetírás és irodalomtörténet-írás ellenére, a magam konzervatív felfogása szerint ismertetni.

Botlik József - Az ​őrvidéki magyarság sorsa 1922-1945
Botlik ​József (1949−) dr., kisebbségkutató, történész (PhD), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának docense. Több mint három évtizede foglalkozik az 1920. évi trianoni békediktátumban a magyar államtól elszakított magyarság viszontagságos történetével. E tárgyban eddig 14 könyve (az egyik 2008-ban az USA-ban angolul, valamint két kötete CD-ROM változatban is) és 200 tudományos publikációja jelent meg, valamint 80 különféle rádió- és televízió-műsort készített. Fő kutatási területe Kárpátalja, de műveiben figyelemmel kíséri a felvidéki, az erdélyi, a délvidéki és az őrvidéki magyarság helyzetének alakulását is. Jelen munkája a 2008-ban kiadónknál közreadott, nélkülözhetetlen összefoglalás, a Nyugat-Magyarország sorsa 1918–1921 folytatása. Az 1921. évi dicsőséges nyugat-magyarországi felkelés, a Lajtabánság állam hősi kísérlete elsőként törte szét a trianoni bilincset, s érte el – a soproni népszavazás révén – egy már elcsatolt területrész visszakerülését. Bár az 1922. január 1-jén megalakult „Burgenland” területén berendezkedhetett a szövetségesét eláruló osztrák állam, az 1922. júliusi, második felkelőmozgalom eredményeként elszakított Pinka-völgyi falvak térhettek haza. Botlik József széleskörű kutatásokra épülő műve dokumentálja az új államhatár kitűzésének folyamatát s a magyar közalkalmazottak és köztisztviselők tömeges kiűzését az impériumváltás után. Külön fejezet illeti meg – a kisebbségi élet viszontagságai közt – a gúzsba kötött anyanyelvi oktatást és a meg-megnehezített hitéletet, de a magyar kultúra reményt adó jeleit is. 1938–1945 között a Német Birodalom a délkeleti peremvidékén élő magyarokat teljes beolvasztásra ítélte, majd 1945-ben a vörös „felszabadítók” pusztították őket és értékeiket. Mindez máig hatóan végzetesnek bizonyult a honfoglaló magyar gyepűőrök utódainak életére és jövőjére. Botlik József, az igazság robotosaként, hatalmas munkát végzett el, s közben leszámolt az „osztrák sógorság” félrevezető szentimentalizmusával. A barátság csak őszinteségre épülhet. A történettudomány pedig csak az igazságra..

Ismeretlen szerző - Csonka ​Mihály élete és világképe
A ​magyar társadalom túlnyomó többsége évszázadokon át vidéken élt, és mezőgazdasággal foglalkozott. A parasztság még a 20. század első felében is a lakosság több mint felét tette ki, s csak 1945 után indult gyors hanyatlásnak. Ez a kötet a hagyományos magyar parasztság utolsó generációjának küzdelmes életébe és alig ismert gondolkodásába enged bepillantást. Hőse egy 70 holdas kiskunhalasi tanyás gazda, aki 1875-ben, a parasztság polgárosodásának hajnalán született, és 1964-ben, a "téeszvilág" kezdetekor hunyt el. Közben mindazt átélte, amit kortársainak többsége: a "boldog békeidőket", az I. világháborút, az 1918-19-es forradalmakat, a Horthy-korszakot, a II. világháborút, s végül a "népi demokráciát" és a "szocializmus alapjainak lerakását". Sőt nemcsak átélte, hanem le is írta azt, ami vele történt. Élete alkonyán hosszabb-rövidebb feljegyzésekben rögzítette sorsának alakulását és véleményét a világ dolgainak folyásáról, majd 3000 oldalon. Romsics Ignác ebből a hatalmas anyagból válogatta ki és szerkesztette páratlanul élvezetes olvasmánnyá azokat a részeket, amelyeket fontosnak és egyediségükben is jellegzetesnek talált. Csonka Mihály leírásait fényképek, egyéb mellékletek, valamint a szerkesztő kommentárjai egészítik ki.

Széchenyi Zsigmond - Ünnepnapok
A ​szerző "vadász-önéletrajzának" első kötete, a felnőttéválás, a szenvedély növekedésének története Ahogy elkezdődött címmel jelent meg. Az Ünnepnapok a férfikor magyarországi és európai vadászatairól számol be. Nem csupán - a szerző szavával - "emlékzsákmányát" nyújtja át az olvasónak: a legérdekesebb, legemlékezetesebb élményeket, a legjelentősebb zsákmány elejtésének történetét, hanem tapasztalattá, elvvé összegezi mindazt, amit egy gazdag élet élményei és töprengései elmondhatnak a természetről, a vadról, a vadászetikáról, vadnevelésről és a puskázás gyakorlatáról. Sorra veszi a legfontosabb - vagy éppen legkülönlegesebb - vadfajtákat, a fácántól a kőszáli kecskéig, s elmeséli személyes tapasztalatait s mindazokat a tudnivalókat, amelyek nélkül a vadászat puszta öldöklés vagy ügyetlen és eredménytelen próbálkozás. A kötetet a szerző felvételei és Schell József rajzai díszítik.

Kristó Gyula - Makk Ferenc - Károly ​Róbert emlékezete
Károly ​Róbert, az első Anjou Magyarország trónján, 1288-ban született. A magyar-nápolyi kapcsolatoknak az a szála, amely elvezetett az Anjouk magyarországi királyságához, az 1260-as évek második felében vette kezdetét. IX. Lajos francia király öccse, Károly, Anjou és Provence franciaországi grófságok ura, jogilag 1265-ben, ténylegesen 1268-ban szerezte meg a hatalmat Dél-Itália felett a terület hűbérurának, a pápának a támogatásával. A nagyra törő terveket melengető Károly részéről indult ki a kezdeményezés, hogy kapcsolatokat építsen ki Magyarországgal. A Földközi-tenger keleti medencéje feletti uralom elérésének ábrándját kergető I. Károly úgy ítélte meg, hogy e célját magyar szövetségben érheti el. Magyarország ugyanis valóban fontos pozíciót töltött be abban a térségben, amelyre Károly szemet vetett. Egyrészt a a dalmát tengerpart birtoklása révén - tengeri ország volt, amelyet éppen Közép-Dalmácia birtoklásának kérdésében mély és régi ellentétek választottak el a Mediterraneum keleti felében nagy befolyással rendelkező Velencétől, másrészt déli területei ugródeszkául szolgálhattak a bizánci birodalom felé, amely a latin császárság 1261. évi összeomlása óta újra létezett, s amely Károly terjeszkedési terveinek célpontját képezte. Előbb maga kívánt házassági összeköttetést kiépíteni az Árpádokkal, feleségül kérve IV. Béla magyar király kolostorban élő Margit leányát, majd miután terve kútba esett, Béla fiával, a magyar trón várományosával, István ifjabb királlyal, a későbbi V. Istvánnal lépett szövetségre. Ennek értelmében a két dinasztia kettős köteléket létesített: Károly leányát, Izabellát István fia, a későbbi IV. László magyar király vette feleségül, míg István Mária nevű leánya Károly fiának, Károly salernói hercegnek lett a hitvese. Mária 1270 májusában érkezett Nápolyba. Házasságuk termékenynek bizonyult, tucatnyi gyermekük közül a legidősebb, Martell Károly 1272-ben született.

Gordon Brook-Shepherd - A ​megkoronázatlan király
1918-ban ​megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia, a Habsburg birodalom eddi-gi utolsó létformája. A császár és király Károly elvesztette hatalmát. Megkísérelt ugyan visszatértei a magyar trónra, de próbálkozása kudarcba fulladt, s nem sakkal később meg is halt.A szigorúan szabályozott trónöröklési rend szerint az immár trón nélküli dinasztia örököse fia, Ottó lett; egy császári-királyi sarj trón nélkül.Az ő életéről szól ez a könyv.

László Gyula - Múltunkról ​utódainknak I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.