— Dolgozott valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak?
— Nem.
— Személyesen ismeri Smutny doktort, Benes elnök egykori hivatalfőnökét?
— Igen.
— Dolgozik-e valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak?
— Nem.
— Egészségesnek érzi magát?
— Igen.
— Kapcsolatban áll valakivel, aki valamelyik keleti hírszerző szolgálatnak dolgozik?
— Nem.
— Hazudott-e a vizsgálat folyamán valamelyik kérdésben?
— Nem.
Az instrukcióból tudom, hogy ez az utolsó kérdés. Most minden attól függ, vajon a készülék nem jelzett-e a diagramon valami olyan elváltozásokat, amelyek arra utalnának, hogy nem voltam nyugodt és hazudtam.
White szemügyre vette a papírhengert, amelyről sötétlila csíkokkal végigpásztázott szalag gömbölyödött le.
A detektor ez esetben nem bizonyult eredményesnek, mert ár. Michal Pánek vasakarata legyőzte a hazugságvizsgáló szerkezet korlátozott lehetőségeit.
De ki ez a Pánek doktor, aki több mint másfél évtizeden keresztül élvezte az amerikai hírszerző központok bizalmát, olyan mértékben, hogy a legkényesebb ügyek intézésével bíz¬ták meg, a legzártabb területeken alkalmazták, ahol nap mint nap páratlanul értékes információkhoz jutott. Kinek a javára továbbította azokat elrejtve a holt levélszekrényekben?
Ilyen és hasonlóan izgalmas kérdésekre ad választ E. Pára és L. Naprava dokumentumregénye, amely egy csehszlovák felderítő életének sikerekben gazdag, buktatókkal, életveszé¬lyekkel terhes 17 évi hírszerzői munkáját követi nyomon, s egyben idézi az 1948-tól 1965-ig terjedő évek nyugtalan légkörét, a nyugati hírszerző szervek sajátos atmoszféráját.
Kapcsolódó könyvek
Rudolf Kalcik - Václav Janecek - Géppisztoly a kézben
R. Kalcik és V. Janecek műve a csehszlovák határőrség megalakulásának, kemény harcainak hiteles történetét eleveníti fel. Az 1948-as év Csehszlovákia történetének egyik legizgalmasabb, sorsdöntő szakasza. A forrongó, drámai feszültséggel terhes politikai légkörben különösen fontos feladat hárult a határőrségre.
Arthur Golden - Egy gésa emlékiratai
Elbűvölő, lélegzetelállító történet egy titokzatos világról, amely egy letűnt kultúra rejtelmeibe, egy japán gésa életébe enged bepillantani. A történet egy szegény halászfaluból elkerülő 9 éves, kék szemű kislányról szól, akit eladnak egy gésa házba. A hű önéletrajzi leírásból tanúi lehetünk élete átalakulásának, miközben beletanul a gésák szigorú művészetébe, ahol a szerelem csak illúzió, ahol a szüzesség a legmagasabb áron kel el, ahol a nő feladata, hogy szolgáljon és tudásával elbűvölje a befolyásos férfiakat. Átélhetjük a háború okozta változást, amely egy új életforma kialakítására kényszeríti a gésákat, nem hoz szabadságot, csak kétségbeesést és vívódást.
Tereza Bouckova - Ha szeretsz egy férfit
"... Érkezésem nem váltott ki örömmámort. Ismerik a viccet? Három gyereke van az indiánnak. Elsőszülött fiát Fénysugárnak hívják, második gyerekét, a lányt Fehér Holdnak.
És hogy hívják a harmadikat?
Szakadt Guminak..."
Így kezdődik a fiatal s hazájában máris rendkívül népszerű Tereza Bouckovának, az ismert cseh író és volt ellenzéki, Pavel Kohout lányának önéletrajzi ihletésű kisregénye, az Indiánfutás. Igen, Tereza - akárcsak többi írásának hősnője - ilyen nem akart, nem várt gyerek volt az életében és a társadalomban, a hetvenes-nyolcvanas évek közép-európai valóságában. Mindannyiunkon ott volt a stigma, hogy rossz családban, rossz helyre, rossz korban született, rosszul választottak társat. Egész életükben küszködve keresték - és nem mindig találták meg - helyüket a világban, a megalázottak és megszomorítottak sorsára ítéltettek - önhibájukon kívül, a Történelem durva tévedése vagy kaján szeszélye folytán.
Boucková szikrázóan őszinte és szemérmesen kitárulkozó, a hétköznapok tragikumát, abszurditását sok-sok öniróniával és humorral oldó, a gondolatok-érzelmek maximumát a forma minimumába belesűrítő, majdhogynem tőmondatokban írt művei - kisregényei, novellái, modern balladái vagy egyszerűen csak szövegei? - horizontálisan egy-egy teljes élettörténetet ívelnek át, vertikálisan pedig a lélek - a női lélek - legmélyebb zugaiba, legrejtettebb bugyraiba szállnak alá.
Írásai olyanok, mint megannyi miniatűr, művészien megmunkált, áttetsző kristálydarab, amelyek parányi voltuk ellenére mindent elmondanak a kristálygömb milyenségéről, szerkezetéről - közép-európai közelmúltunk és jelenünk, emberi sorsunk nyomorúságáról és nagyszerűségéről.
Horváth Csaba - Magyarország 1944-től napjainkig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Milan Kundera - Tréfa
Az ötvenes évek Csehszlovákiájában játszódó történet főszereplője, Ludvik Jahn egyetemista képeslapot küld pártiskolára vezényelt menyasszonyának. A nyitott képeslapra írt, tréfásnak szánt mondataiért barátjának vélt évfolyamtársa feljelenti, s Ludvikot kizárják a pártból, eltávolítják az egyetemről. Ezzel nem csupán az érvényesülés lehetősége szűnik meg számára, hanem különböző megpróbáltatások is kezdetüket veszik. Végül Ludvik elhatározza, hogy bosszúból gonoszul megtréfálja álnok barátját, ám tréfája ismét visszájára fordul.
A regény - néhány drámai részlet és esszészerű betét kivételével - a személyi kultuszt a parodizáló eszközök kihasználásával megrajzolt karikatúrája. Regényének újszerűségét és jellegzetességét a minden szóképet kerülő, egyszerű és racionális stílus és a konstruált voltát leplezetlenül feltáró cselekményszövés adja meg. A mű, amely egy atrocitásokkal teli, kegyetlen korszak tükre, elsősorban a modern regény kedvelőinek olvasmánya.
Karel Schulz - Kőbe zárt fájdalom
"Az életrajzi regény a reneszánsz világába vezeti az olvasót. Gyermekkorától követi nyomon a művész életútját: Firenze, a Mediciek, legfőként Lorenzo Magnifico udvara hagy mély nyomot a gyermekifjú lelkén. A Mediciek bukása után Róma következik, itt alkotja a Pietát, majd újra és újra visszatér Firenzébe. Élete nagy szerelmi élményétől felzaklatva, gyötrelmes tépelődések közepette faragja ki Dávid szobrát, majd pápai meghívásra végleg Rómában telepszik le, s hozzákezd II. Gyula pápa síremlékének elkészítéséhez - itt ér véget a regény. Michelangelo legviharosabb, legkalandosabb, szenvedélyektől zaklatott ifjú éveinek leírását hatalmas történelmi tablóba ágyazza az író."
Balogh Béni - Szivárvány a Sajó felett
Balogh Béni, a Bükk szerelmese előző sikeres önéletrajzi ihletésű kötetének, a Vadócok a Bükkben önállóan is élvezhető folytatása a Szivárvány a Sajó felett. A század elejének Sajószentpétere elevenedik meg a könyv lapjain. A regény hőse a tizenhárom éves kiskamasz ebben a kedves városkában folytatja tanulmányait. A nagyközség, az iskola, a tanárok,a pajtások színes eleven rajza mellett egy hamvasan szép szerelmi történettel gazdagabb az olvasó, mire a könyv végére ér
Martina Formanová - Illatos fehérneműk hajtogatója
Formanová a világhírű cseh filmrendező, Miloš Forman felesége, aki már korábban is gyakran szerepelt a bulvársajtó címoldalain, hiszen Karel Gottnak, a cseh show-biznisz hajdani első számú csillagának volt a barátnője majd egy évtizedig. Martina alig tizennyolc évesen ismerkedett meg Gott-tal. Az érettségi után felköltözött Prágába, ahol hosszú ideig manökenként dolgozott, de volt táncosnő és énekesnő is. Ám a csillogó felszín mögött sokszor nagyon is sivár volt a valóság, a lepusztult öltözők, szállodák, bárok világa. Gottnak esze ágában sem volt feleségül venni a lányt, hiszen valóságos udvartartása volt szebbnél szebb szeretőkből. Martina belátta, hogy kapcsolatuknak nincs jövője, és elhatározta, hogy Amerikában kezd új életet, ahol az egykor körülrajongott topmodell eleinte takarítónőként kereste kenyerét. Ám a happy end nem sokáig váratott magára: a filmek iránt vonzódó Martina hamarosan megkereste Miloš Formant, aki asszisztensi állást ajánlott neki, majd a magánéletben is összekerültek, bár nem minden zökkenő nélkül. Martina Formanová könyve nem hagyományos napló, hanem életképekből, egypercesekből összefűzött lendületes, szórakoztató, olykor pikáns mű. Formanová nem szépíti a történteket, kellő öniróniával írja le útkeresését, kudarcait, örömeit a kor meghatározó két cseh férfija mellett.
Chava Pressburger - Bátyám naplója
Peter Ginz 1928-ban született Prágában. Az apai ágon zsidó származású cseh kisfiút a nácik előbb a theresienstadti koncentrációs táborba hurcolták, majd tizenhat éves korában Auschwitzba, ahonnan nem tért vissza. Peter deportálása előtt két éven át, 1941-42-ben részletesen rögzítette a megszállt Prágában zajló élete eseményeit. Naplójának dokumentumértéke kétségtelenül vetekszik Anne Frank írásáéval, irodalmi párhuzamként pedig szerte Európában a hasonló korú narrátor által elbeszélt Sorstalanság című regényt említik a beszámolók. Bejegyzéseinek köszönhetően az utókor páratlanul érdekes bepillantást nyerhet egyfelől a prágai zsidók mindennapi életének eseményeibe, megaláztatásaiba a megszállt városban e falak nélküli gettóban másfelől abba, milyen hatást gyakorolt mindez a történteket olykor szikáran, olykor fanyar humorral rögzítő gyermekre. Peter kivételes képességű, rendkívül érdeklődő, a tudásra szomjas kisfiú volt: már az iskolában lapot szerkesztett, nyelveket tanult, kisgyerekkora óta rajzolt és festett, serdülőként pedig már linómetszeteket készített, és maga kötötte saját könyveit. Merthogy mindennél erősebb szenvedélye volt az írás; tragikusan rövid életében nyolc regényt és számtalan novellát írt. Életben maradt theresienstadti társainak elbeszéléséből egy bimbózó zseni képe bontakozik ki. A táborba kerülve hamar kitűnt társai közül. Nagyszerű rajzkészségének köszönhetően kivételezettként hozzáfért a raboktól elkobzott könyvekből kialakított könyvtárhoz, ahol szinte mindent elolvasott, térképeket rajzolt, angolt tanult, és saját szerkesztésű cseh eszperantó szótárán dolgozott. Mindezek mellett ő az egyik szellemi atyja a tábor kézzel írott, titkos rabújságjának, a történészek által igen sokra tartott Vedem-nek, melyet a barakkjában megismert fiúkkal hozott létre. Petert nem sokkal két évvel fiatalabb húga Theresienstadtba érkezése után Auschwitzba szállítják át, ahol azonnal gázkamrába küldik. Mindössze tizenhat évet élt. A naplónak sorra készül a fordítása a főbb európai nyelvekre, és biztosra vehető, hogy néhány éven belül a könyv éppoly alapvető tükre lesz a vészkorszak hétköznapjainak, mint Anne Frank naplója. Nem kétséges, hogy a magyar kiadással a kelet-közép-európai régió egyik kiemelkedően fontos kordokumentuma kerülhet a hazai olvasók kezébe.
Bob Spitz - A Beatles teljes története
A Beatlesnek hamar legendája támadt, és ez az éleket lecsiszoló, a homályos foltokat könnyedén elfedő legenda volt forgalomban negyven évig. Csaknem egy évtizedes kutatómunkával ásott mélyen a felszín alá Bob Spitz, hogy végre megírja minden idők e legnépszerűbb popegyüttesének a hiteles és alapos történetét. Mindenkit kikérdezett, akinek csak köze volt hozzájuk, tömérdek eddig ismeretlen dokumentumot fedezett fel. Először felvázolja Liverpool történetét, a helyszínt, ahonnan elindultak, és mindazt, ami ezt lehetővé tette, majd sorra veszi mindnyájuk gyerekkorát, a családi környezetet, egyéniségük gyökereit. Mintha ott ülnénk McCartneyék nappalijában, ahol Paul és John közösen tanulják a dalszerzés fortélyait. Elkísérjük a fiúkat magányos turnékra fagyos skót városokban, majd a hamburgi hírhedt vöröslámpás negyed kocsmáiba, ahol hajnali kettőig nyomják a rock and rollt szünet nélkül, akkor még öten, a dobot Pete Best püföli, a basszusgitárral Stuart Sutcliffe próbálkozik, mérsékelt sikerrel. Alaposan megedződve és immár Beatlesként térnek haza, de még mindig messze a világhírtől. Aztán sorra következnek a ma már történelmi lépések: amikor a liverpooli Cavern Club fülledt mélyén rájuk talál Brian Epstein, és felcsap menedzserüknek, amikor Ringó először ül a dobhoz a Best-rajongók viharos tüntetése közepette; lemezfelvételek az Abbey Road stúdióiban, ahol egy George Martin nevű fiatal producer veszi őket a szárnyai alá - és így tovább és tovább. De persze nemcsak eseményeket elevenít meg a szerző, hanem ugyanilyen láttató erővel a kapcsolatok hálóját is, a forrásokat és a feszültségeket, mindazt, ami a Beatlest a csúcsra repítette, és végül a felbomlását okozta. Bob Spitz, az amerikai újság- és életrajzíró semmit nem ken el, nem cukroz meg: amit olvashatunk, az csakugyan a Beatles teljes története.
Arthur Golden - Memoirs of a Geisha
A seductive and evocative epic on an intimate scale, that tells the extraordinary story of a geisha girl. Summoning up more than twenty years of Japan's most dramatic history, it uncovers a hidden world of eroticism and enchantment, exploitation and degradation. From a small fishing village in 1929, the tale moves to the glamorous and decadent heart of Kyoto in the 1930s, where a young peasant girl is sold as servant and apprentice to a renowned geisha house. She tells her story many years later from the Waldorf Astoria in New York; it exquisitely evokes another culture, a different time and the details of an extraordinary way of life. It conjures up the perfection and the ugliness of life behind rice-paper screens, where young girls learn the arts of geisha - dancing and singing, how to wind the kimono, how to walk and pour tea, and how to beguile the most powerful men.
Bohumil Hrabal - Egy osztályismétlő emlékezései
"Bezárom a kört, felgöngyölöm az emlékek celofánját, és ha valaki arra gondolna, hogy nem illik így írni arról, ami elmúlt, jusson eszébe, hogy e sorok írója egy volt enfant terrible, az osztály réme és bajkeverő, hogy elsőben a tanító úr kézen fogva vezette be, mint a csikót kantárszáron. Hogy megbukott és háromszor nem volt kielégítő a magaviselete. Ó, ifjúságunk szépsége és ereje!” Erről a "rettenetes gyerekről” – és a későbbi rettenetes felnőttről – szólnak a nagy cseh író megrendítően őszinte, fájdalmasan szép elbeszélései. Az iskoláskor, a diákévek, a sörgyári időszak és ennek mintegy ellenpontjaként a magányos, keserves, utolsó évek, a "macskás” időszak – ez az életrajzi szál, amelyre az írások felfűzhetők. E két nagy korszak párhuzamba és szembe állítása, összekapcsolódása és ellentmondása, az ebből adódó feszültség adja a szövegek igazi erejét. A bölcső és a koporsó között feszülő húr – hogy Hrabal egyik írásának a címét idézzük –, ez lehetne a kulcsszava a kötetnek, amelyben a permanens osztályismétlő, aki meg van győződve róla, hogy az életben éppoly keservesen bukdácsol, mint annak idején az iskolában, a legegyszerűbb és mégis legnehezebben megválaszolható kérdést teszi fel magának: "Ki vagyok? Ki voltam? És ki leszek – ha még leszek egyáltalán?” Talán ez a kötet megadja a választ.
Jared Cade - Agatha Christie és a hiányzó tizenegy nap
1926. december 3-án eltűnt otthonából egy közepesen ismert angol krimiszerző. 1926. december 14-én este, mikor férje azonosította egy harrogate-i szállodában, már a világ egyik leghíresebb asszonya volt Agatha Christie. A közbeeső tizenegy napban egész Anglia őt kereste, megtalálójának magas összegű jutalmat ígért egy napilap, médiumok kinyilatkoztatásait olvashatták az érdeklődők, az Amerikai Egyesült Államokban is újsághír lett belőle. Amikor végre megkerült, mindenki azt várta, interjúkat ad és elmagyarázza, mi történt az alatt a tizenegy nap alatt. De Agatha Christie egy nyilatkozatot kivéve soha nem volt hajlandó beszélni róla.
Jared Cade angol újságíró elhatározta, hogy utánajár a titoknak. Először is elolvasott mindent, amit valaha összeírtak a világ legismertebb eltűnéséről, aztán elkezdte felkutatni a még élő szemtanúkat, illetve a hajdani szemtanúk családtagjait. És eközben bukkant a kincsesbányára: Agatha Christie gyerekkori barátnőjének, sógornőjének lányára, aki mindent elmesélt, amit anyjától csak hallott, ráadásul olyan fényképekkel is megajándékozta, amelyeket még soha nem publikáltak.
Ezt a könyvet Agatha Christie nem hivatalos életrajzának is nevezhetjük, hiszen az eltűnés előtti és utáni éveiről is beszámol. Izgalmas, új nézőpontú mű egy tehetséges és bölcs asszonyról.
Ota Pavel - Mese a síbajnokról
Ota Pavel könyve meghatározhatatlan műfajú, a sportriport lüktető valósága keveredik benne a mese megkapóan naiv, titokzatos világával, s válik új, szemfényvesztő realitássá. Korunk nyelvén szólva azt mondhatnánk, hogy riport és mese diffúziója, ami önmagában véve s bravúros írói vállalkozás. Az író képzeletét a neves cseh síugró, az olimpiai és világbajnok Jirí Raska sportolói pályafutása ragadja meg. A síbajnok küzdelmes életútja szinte kínálja az összehasonlítást a mesebeli vándorlegénnyel, aki elszántan nekivág a rideg világnak, s minden nehézséget és akadályt legyőzve, szorgalommal, vasakarattal és némi szerencsével végül meg is hódítja. A szerző kifinomult kritikai érzéke, sajátos humora és Adolf Born szellemes illusztrációi a sportban járatlanok számára is élvezetes olvasmánnyá teszik Jirí Raska történetét.
Augustin Buzura - A hallgatás arcai
A fiatal - 1938-ban született a máramarosi Kővárberencén - kolozsvári kutatóorvosnak és neves lapszerkesztőnek ez a negyedik könyve. Az első kettőt éppen csak észrevették, a harmadik viszont - amely magyarul is megjelent "A kintiek" címmel 1974-ben - nagy föltűnést keltett, sőt vihart kavart. Ez a regénye 1974-ben jelent meg Bukarestben, s ha lehet, még nagyobb érdeklődés kísérte, mint előző regényét. Méltán, mert Erdély három évtizedének izgalmas és páratlanul tárgyilagos történelmi-társadalmi freskóját adja - a háború utolsó hónapjaitól napjainkig. Ez a mozgalmas, apró részleteiben is kidolgozott freskó három ecsettel készült: hárman mondják el - háromféleképpen - e korszaknak sok buktatóval, tragédiával terhes történetét.
A regényalakok sorsa egyben történelem is, Erdély legutóbbi három évtizedének keserű, de reményt is csillantó története: a régi és az új rendszer nagy összeütközésében voltaképpen mindenki áldozat, valamennyien a történelem meghurcoltjai és kárvallottai; a történelem nagy sodrásában, az egymást követő történelmi-társadalmi földcsuszamlásokban igaz és tiszta embernek maradni iszonyúan nehéz, ha nem lehetetlen éppen - ezt sugallja az író, ezt ábrázolja kitűnően megformált alakjainak sorsában, a regényírás minden korszerű eszközének birtokában, az emberi lélek fölényes ismeretében.
Bohumil Hrabal - Foghíjak
A Foghíjak, Hrabal önéletrajzi trilógiájának harmadik kötete, a beérkezés krónikája. Az író, aki addig sorra-rendre az asztalfióknak alkotta műveit, a hatvanas évek közepétől szinte egyik napról a másikra híres lesz. Egymást követik sikeresnél sikeresebb kötetei, a Szigorúan ellenőrzött vonatok című film elnyeri az Oscar-díjat, ő maga tagja lesz az írószövetségnek, s tevékenységét a megújhodó Csehszlovákia felszabadult légkörében állami díjjal jutalmazzák. Ebbe a karriertörténetbe azonban éles cezúrát von 1968. augusztus 21-e. Hrabal a felszámolás alatt álló írók listájára kerül, kéziratait visszaadják a kiadók, ráadásul aggódnia kell személyes biztonságáért is. Hrabal kegyetlenül pontos portrét rajzol önmagáról. A zseniális ötlettel felesége nevében elkészült arcmás nem kíméli jellemének legkiáltóbb torzulásait és ellentmondásait sem. Ő az, aki mindig és mindenben világbajnok akart lenni, s akit közben a legnagyobb fokú kishitűség gyötör. Aki bátorságról és szabadságról papolt, s most reszketve, felfordult gyomorral lesi, nem áll-e meg kapuja előtt egy fekete autó. Aki könyörtelen és kegyetlen tudott lenni az emberekhez, s könnyekig meghatódik egy tejet lefetyelő cirmos macskakölyök láttán. Aki epeműtétje után bebeszéli magának, hogy rákja van, és meg fog halni, de azért a tepertőről és a rozspálinkáról sem tud lemondani, sőt a nyaralójuk melletti erdő minden odvas fájában elrejt egy-egy üveget, hogy biciklitúrái során legyen mivel felvidítania magát. Öngúny és önimádat váltja szüntelenül egymást ebben a portréban, amely éppúgy csupa ellentmondás, akárcsak a háttérként felrajzolt világ, ahol csúf és szép, útszéli és fennkölt keveredik elválaszthatatlanul.
Bohumil Hrabal - Házimurik
A nagy közönségsikert aratott "sörgyári” könyvek mellett Hrabal írt egy másik önéletrajzi trilógiát is, amelynek köteteiben (Házimurik, Vita Nouva, Foghíjak) sajátos módon nem a szerző, hanem a feleség szólal meg első személyben, azaz: Hrabal egy "közelálló kívülálló” szemével látja és láttatja önmagát. Ez a „harmadik személyű önvallomás” újabb pszichológiai és művészi bravúr a pályán.A trilógia első kötete, a Házimurik egyfajta kettős életrajz: Hrabal és felesége hol párhuzamosan futó, hol egymásba kapcsolódó története.A negyvenes-ötvenes évek Kelet-Közép-Európájában tipikus módon mélybe lecsúszottak, perifériára sodródtak, mindent újrakezdők históriája ez, azoké, akik tizenhárom szobás családi villákból vagy legalábbis négyszobás szolgálati lakásokból indultak, és a nagy garral beharangozott új élet hajnalán silány albérleti szobákban, jószívű ismerősöknél húzták meg magukat.A tehetős polgárcsalád jogi doktorátussal rendelkező s félig-meddig önkéntes proletárrá züllött fia és a kitelepített szudétanémet nagypolgári famíliából származó leány mindent elveszített, s mégis hihetetlenül gazdag: megadatott számukra a létezés öröme, a kis dolgok nagy szeretete. És mi lehetne alkalmasabb e hrabali élet-krédónak a megfogalmazására, mint egy szerelmi történet: a két sokat próbált ember találkozik, és egymásba szeret.Amiről Hrabal ír e kisregényben, elemeiben jól ismert korábbi műveiből, s talán kissé banális is: napfény ragyog a Moldva menti fák koronájában, nyári eső mossa a málladozó vakolatú libeňi házak falát, sörisszák hahotájától hangos a kültelki kocsma, nyugdíjasok ülnek a kapu előtti kispadon, autodidakta filozófusok elmélkednek életről-halálról, forradalomról-háborúról, jogról-igazságról… vagyis maga a sokszínű élet tárul föl előttünk ahogy feltartóztathatatlanul hömpölyög, elevenen lüktet a hrabali elbeszélés árja.
Ladislav Klíma - Sternenhoch herceg szenvedései
Első történet: egy életében kitagadott, halálában megátkozott filozófus és író mozaikportréja.
Második történet: a rejtélyes, hol kísértet, hol vízió, hol hús-vér nő alakjában feltűnő szépséges, bosszúálló Orea először őrületbe, később öngyilkosságba kergeti az előző életének misztikus bűneiért vezeklő ifjú Sidert.
Harmadik történet: a démoni Helga megbabonázza, majd önnön gyilkosává teszi a II. Vilmos-i kretén Németország egyik kretén hercegét, Sternenhochot, hogy végül a lelkiismeret súlya alatt megtébolyodott herceg beteg képzeletében új életre kelte, a pokolból visszatérve a halálba hajszolja.
Démoni pornó? Perverz horror? Három őrült naplója? Avantgarde írói manifesztum? Misztikus filozófiai értekezés? Ez is, az is, és egyik sem.
Bohumil Hrabal - Vita nuova
A Vita nuova a Házimurik folytatása. Annak az új önéletrajzi trilógiának a második kötete, amelyben Hrabal feleségének szavaival mondja el közös életük történetét. E középső résznek látszatra alig van cselekménye: az itt szereplő - 1955-től 1962-ig tartó - időszakban a történelem legfeljebb egy-egy utalás erejéig van jelen.
Az egymás után sorjázó képekben feltűnnek ugyan a Hrabal korábbi műveiből már ismert különc figurák - Vladimír, Hant'a, a festő Smejkal -, de nekik is legfeljebb hangulati jelentőségük van.
A mű szempontjából sokkal fontosabb a belső világ ábrázolása. A Vita nuová-ban ugyanis Hrabal valóban a legintimebb dolgairól vall. Arról, hogy miként válik éppen ezekben az években igazi íróvá; hogyan küzd meg - elsősorban önmagával, a saját kishitűségével, szorongásaival - az áhított írói címért; hogyan lesz "ász", "az írás világbajnoka".
Hrabal ebben a periódusban még teljesen "a maga ura": nincsenek cenzorai, de olvasói sem. Önmaga előtt kell hát számot adnia minden belső rezdülésről, s a mélybe szállás e dantei útját olyan ritka őszinteséggel, akkora erkölcsi erővel és annyi lélektani hitellel érzékelteti, hogy könyve valóságos ön-eposszá nő.
Daniel Keyes - Szép álmokat, Billy!
Csaló vagy áldozat? Ki volt Billy Milligan? A világ máig sem kapott határozott feleletet. Zseniális színjátékos, aki orránál fogva vezette egész Amerikát, a bíróságokat, a pszichiátereket? Vagy egy megkínzott és szétesett ember, akinek testében csakugyan több tucat, különböző személyiség lakott? Az író két éven át faggatta Billyt és környezetét, hogy földerítse, miért támadott és erőszakolt meg a fiatalember ismeretlen nőket. Hogy ő tette-e egyáltalán, vagy a benne lakozók valamelyike: a szenvtelen Arthur, a lezser Allen, a vad Ragen, esetleg Adalana, a leszbikus nő. Keyes páratlan nyomozása a megsokszorozódott személyiségek rég vitatott rejtélyét helyezi új megvilágításba. Az olvasó végigkövethet egy fantasztikus élettörténetet, s a végén maga is ítélhet: bűnös volt-e Billy Milligan?