Magyar-orosz ​szótár Kisszótár ​sorozat

Szabó Miklós - Orosz-magyar ​/ Magyar-orosz szótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hadrovics László - Gáldi László - Orosz-magyar ​szótár
I-II. ​kötet, 1981-es kiadás

Hadrovics László - Gáldi László - Magyar-orosz ​kéziszótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Orosz-magyar ​/ Magyar-orosz iskolai szótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kelemen Béla - Magyar ​és német nagy kéziszótár I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Országh László - Angol-magyar ​szótár (kisszótár)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Magyar-lengyel ​szótár
Nagyszótár, ​1968-as kiadás, Akadémia Kiadó

Tótfalusi István - Kiejtési ​szótár
A ​KIEJTÉSI SZÓTÁR Tótfalusi István többéves gyűjtő- és kutatómunkája eredményeképpen 40000 idegen név, szó és kifejezés helyes kiejtését adja meg szakszerűen. A szótár érdeme, hogy a kiejtést nem bonyolult, kódolt formában, hanem mindenki számára érthetően, a magyar ábécé betűivel írja le. A KIEJTÉSI SZÓTÁR szókincse átfogja és felöleli mindazokat a területeket, melyeken idegen szóval találkozhatunk a mindennapi életben vagy munkánk során. A szótár napjaink külföldi hírességei és közszereplői mellett tartalmazza mindazoknak az idegen történelmi neveknek a helyes kiejtését is, amelyekkel tanulmányaink, olvasmányaink vagy akár szabadidőnk eltöltése közben találkozunk. A szótár nagyobb része a híres és ismert emberek nevének helyes kiejtését mutatja meg, legyen a személy: történelmi személyiség, politikus, művész, feltaláló, irodalmi alak, tudós, filmszínész, zenemű alakja vagy sportoló. A szótár segítséget nyújt a történelmi magyar családnevek kiejtéséhez is. A személynevek mellett a KIEJTÉSI SZÓTÁR az idegen földrajzi nevek, a közszavak és a rövidítések kiejtését is tartalmazza. Néhány kiragadott példa, hogy hányféle idegen szó kiejtését segíti a szótár: helység, hegy, vízesés, borfajta, ételfajta, kutyafajta, szakkifejezés, gyógyszer, állam, tartomány, történelmi magyar város mai neve, illetve rövidítés. A KIEJTÉSI SZÓTÁR azért is hasznos, mert nemcsak a fő részben közölt 40000 lexikai egység helyes kiejtését tartalmazza, hanem azért is, mert a függelék első részében közreadott részletes KIEJTÉSI ÚTMUTATÓ 38 nyelvnek írja le a legfontosabb hangtani és kiejtési szabályait. Ezek segítségével a használó az újonnan felbukkanó idegen név vagy szó helyes kiejtését maga is meghatározhatja. A függelék másik része a KERESŐ, amely megmutatja, hogy egy-egy speciális betű vagy betűkapcsolat melyik nyelvben vagy nyelvekben fordulhat elő, és így segíti a felhasználót az idegen szó eredeti nyelvének meghatározásában és az idegen szó pontos kiejtésben. Napjainkban mind több idegen névvel és szóval találkozunk, ezért nélkülözhetetlen egy biztos fogódzó. Ez a fogódzó a TINTA Könyvkiadó KIEJTÉSI SZÓTÁRA, amely több évtizedes hiányt pótol. Kínáljuk mindazoknak, akiknek nemcsak az a fontos, hogy mit mondunk, hanem az is, hogy azt hogyan ejtjük ki.

Halász Előd - Német-magyar ​nagyszótár I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gáspár Anikó - Angol-magyar ​varázsszótár
A ​Varázsszótár az angol nyelvű meseirodalmat és a Harry Potter regényeket eredetiben olvasó nyelvtanulók számára készült. Részben hagyományos angol-magyar kisszótár, mely az általános alapszókincset tartalmazza, másrészt pedig különleges szó- és fogalomgyűjtemény, melyben az olvasók megtalálhatják az ismertebb művekben szereplő egyedi és különleges varázsfogalmakat és varázsigéket, neveket, intézményeket, mondókákat. A szótár megadja a szavak magyar jelentését, a fordításokban elterjedt magyar névváltozatokat, és elmagyarázza a szavak eredetét, etimológiáját is. Fontos segédeszköz a játékos és szórakoztató nyelvtanulásban.

O. Nagy Gábor - Ruzsiczky Éva - Magyar ​szinonimaszótár
A ​Magyar szinonimaszótár mindazoknak készült, akik gondolataik pontos kifejezésére, mondanivalójuk szabatos, stílusos formába öntésére törekszenek, és fogalmazás közben a helyzethez pontosan illő, a lehető legtalálóbb kifejezést keresik. A szótár 30 ezernél több rokon értelmű lexikai egységet tartalmaz, 12 és fél ezernyi címszó köré csoportosítva. A címszóként föl nem vett szinonimákat a szótárhoz csatolt Szómutató segítségével lehet kikeresni. A szótár a szókészlet elemei között fennálló jelentéstani összefüggéseket is feltárja, amelyeket így a jelentéstan művelői is felhasználhatnak forrásanyagul elméleti kérdéseik tisztázáshoz. A kötet elején található Bevezetés a szótár keletkezésének történetét vázolja. A rövidítések és jelek magyarázata a szótár használatához ad útbaigazítást.

Soproni András - Orosz ​kulturális szótár
A ​kulturális szótárak sorozatának új kötete az orosz nyelv és kultúra minden anyanyelvű számára ismert és a hétköznapi életben nap mint nap használt, más szótárakban és nyelvkönyvekben mégis alig-alig fellelhető szavait, fogalmait, fordulatait, mondhatni „titkait” fejti meg. Ezek éppen azért maradnak rejtve a külföldi és a nyelvtanuló előtt, mert az oroszok maguk sincsenek a tudatában, hogy birtokosai ennek a tudásanyagnak, és ezért nem is gondolnak rá, hogy ezek a számukra magától értődő dolgok érthetetlenek a külföldi számára, aki épp ezeket a legközönségesebb, mondhatni banális ismereteket szerzi meg a legnehezebben, holott talán épp ezekkel találkozik legelőször, amikor anyanyelvűek közé kerül. Nem egyszerűen „országismereti” szótárt írt Soproni András, hanem útikalauzt az orosz gondolkodáshoz, történelemhez, kultúrához.

Ismeretlen szerző - Magyar ​szókincstár
A ​Magyar szókincstár az anyanyelvoktatás, a szókincsfejlesztés hasznos segédeszköze. Az anyanyelv szabatos, színes, helyes használatához nyújt segítséget, amely gazdag tára a rokon értelmű szavaknak, más néven szinonimáknak, és feltünteti a szavaknál nagyobb lexikai egységeket (szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat) is. A magyar szótárirodalomban elsőként közli a szavak ellentétét, antonimáját. A szótár 25 500 vastag betűs címszót tartalmaz. A szócikkekben található szavak száma 80 600. Szerzői 14 400 szónak, szinonimasornak adták meg az ellentétét. Több mint 3 800 közmondás, szólás található benne 760 címszó alá besorolva. A mai köznyelv szavain kívül szép számmal szerepelnek benne régies, nyelvjárási és idegen hangzású szavak, de nem maradtak ki a diáknyelv lexikai elemei és a szleng jellegű kifejezések sem. Háromszor több szót tartalmaz minden korábbi szinonimaszótárnál. Tudományos igényű kínálati szótár, amelyben használója megtalálja és kiválaszthatja egy-egy címszó tágan értelmezett szinonimái közül a legmegfelelőbbet. A többéves gyűjtőmunka során nyelvészek, egyetemi és főiskolai tanárok 28 korábban megjelent szótárt dolgoztak fel. Az összegyűjtött gazdag nyersanyag elrendezése a nyelvészet és azon belül is a lexikológia és a jelentéstan legújabb eredményeinek figyelembe vételével, korszerű eszközök (számítógép, célprogramok) alkalmazásával történt. Szótárunk a magyar anyanyelvűek legszélesebb köre számára készült, haszonnal lapozhatják a hivatásos tollforgatók (az újságírók, a fordítók, a szerkesztők) is.

Ujváry Béla - Velledits Lajos - Francia-magyar ​és magyar-francia iskolai és kézi szótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Angol-Magyar ​képes szótár
Szótárunk ​mintegy tízezer szócikket és ezer ábrát tartalmaz. Ismeretanyaga felöleli az élet valamennyi területét. A keresett szó gyorsan és könnyen megtalálható. A szótár használatát jelentős mértékben megkönnyíti a kötet függelékében található magyar-angol szókereső.

Homonnay Péter - Angol-magyar ​számítástechnikai szótár
A ​számítástechnika nyelve az angol. A számítógépekhez adott dokumentációkat sok esetben le sem fordítják, mert mire elkészülne a magyar kiadás, az operációs rendszer adott változata elévül. Célszerű az eredeti szakkönyvet használni és néhány száz angol szakkifejezést elsajátítani. Ebben igyekszik segíteni ez az összeállítás. A szavak válogatásakor figyelembe vettem a Magyar Szabványügyi Hivatal számítástechnikával foglalkozó 1980-1981-es kiadványait, az IBM adatfeldolgozási szótárt, valamint hazánkban megjelent többféle adatfeldolgozási szótárt. A szótár nem tartalmaz lyukkártyatechnikára (Hollerith) hivatkozó szakkifejezést, mert az már elavult. A szótár viszonylag sok, a számítástechnikától látszólag független közhasznú szót is tartalmaz egyrészt azért, hogy nagyszótárt lehetőleg ne kelljen használni, másrészt egy-egy szónak sokféle magyar megfelelője közül azokat válogattam ki, amelyek az erdeti szövegkörnyezetben felmerültek. Néhány angol kifejezés legjobb magyar megfelelője az erdeti angol szó, de ilyenkor is feltöntettem a különböző vállalatoknál használt, sokszor eltérő magyar szakkifejezést, ami az értelmezésben segít. Az összeállítás főleg a TPA-11 számítógépcsalád felhasználói (alkalmazói) programozóinak nyújt segítséget, de ÉSZR és személyi számítógépek (PC) környezetében dolgozó, angolul kevéssé tudó munkatársak számára is segédeszköz lehet. Budapest, 1986. augusztus

Ismeretlen szerző - Kis ​magyar tájszótár
A ​Kis magyar tájszótár tudományos igényességgel megszerkesztett ismeret­terjesztő munka. A gyűjtemény 5800 népies és tájszó jelentését magyarázza. Bemutatja a napjainkra szinte teljesen letűnt paraszti világot, a visszaszorult paraszti gazdálkodást és annak tipikus tárgyait, tevékenységeit. A szótár szerkesztői 21 regionális és általános tájszótárból, illetve 2 értelmező szótárból gyűjtötték ki a tájszókat. A feldolgozott források lefedik a Kárpát-medencei magyar nyelvterületet. A szótár azt is feltünteti, hogy az egyes adatok mely forrásból, azaz mely területről származnak. Így látható, hogy a következő szavak a magyar nyelvterület nagy részén használatosak voltak: firhang, früstök, hombár, jussol, langalló, mángorló, ösztöke, pruszlik, saroglya, sifon. A szótárt tanulmányozva olyan szavakra is rálelhetünk, amelyek csak egy-egy szűkebb területen éltek: bucsér (szalmából font tárolóedény), bürdő (kályhacső), cók (faék), csosza (kis, talpas pohár), dömsödi (zömök), heréc (patkány), irám (árnyék), kelep (nagy kalapács), sinkózik (jégen csúszkál), szotka (küszöb), tarhó (joghurt), ugráncs (kabóca), vállazó (vízhordó rúd), vinyikó (szőlővessző). A szótár szókincsgazdagításra, az egyéni szókincs bővítésére haszonnal forgatható. Az olvasmányokban felbukkanó vagy idősebb beszélőtől hallott, ismeretlen jelentésű tájszavak jelentése eredményesen kereshető ki belőle. A szótár összeállítója, Kiss Gábor korábbi sikeres és népszerű szótárak – Magyar szókincstár, Régi szavak szótára – főszerkesztője, az MTA Szótári Munkabizottságának tagja, Lőrincze Lajos-díjas.

Ismeretlen szerző - Idegen ​szavak és kifejezések szótára
Magyar ​szövegben a mindennapi használatban sűrűn, olykor ritkábban előforduló, jobbára még ma is idegennek érzett szókészleti elemek (szavak, szókapcsolatok, bizonyos fajta tulajdonnevek) jegyzékét és magyarázatát tartalmazza ez a könyv. 1957 óta különböző terjedelemben, részben más közönség számára több azonos tárgyú szótárt adtam ki. Ez a mű azonban ezeknek nem egyszerű változata, hanem új szótárnak tekintendő. Csaknem negven esztendő alatt bármilyen szótári munka - még az átdolgozások, többszöri javítások, kiegészítések ellenére is - elavul, de ráadásul ez alatt az idő alatt teljesen megváltozott körülöttünk a világ, megváltozott a mi saját világunk is. Egy idegen szavak szótára különösen érzékeny a nyelvi változások iránt, szavak elavulnak, és tömegesen áramlanak be más, elsősorban nemzetközi szavak, kifejezések. Megváltozott a szótár koncepciója is, amennyiben elődeihez képest is tovább közelítettük a kislexikon felé anélkül azonban, hogy szótárjellegét ne tarottuk volna szem előtt. Már csak az új koncepcióból kifolyólag ez a szótár eltekinthet a mai szóhasználatból szinte teljesen kiveszett szavak felvételétől (így a régebbi városi kényeskedő szalonnyelv elemeitől), a jobbára Mikszáthnál vagy Jókainál előforduló latinizmusoktól, továbbá az olyan szókészleti elemektől, amelyek éppen a gyakori használat következtében idegen színezetüket már elvesztették. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szótár címszavainak gyűjtőköre kitágult, bekerültek a szótárba a mai köznyelvbe is beáramlott tudományos és nemzetközi terminusok, amelyeket főleg a fiatalabb korosztályok joggal keresnek benne és amelyek magyarázatát elvárják tőle. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy valóban új szótári művet tart kezében az olvasó, olyat, amely lényegében már a 21. századot célozza meg. Talán nem lenne felesleges, ha azok az olvasók, akiknek valamelyik régebbi ilyen szótár is a birtokukban van, nem dobnák azt el, mivel a jelenlegiben nem szereplő több elemet is megtalálhatnak benne. A fenti célkitűzések megvalósításához egy személy, a főszerkesztő munkaereje és ismeretanyaga, a szakmai terminológiában való jártassága nem lett volna elegendő. Ez a könyv igazi csapatmunka eredménye és ehhez az Akadémiai Kiadó Szótárszerkesztősége a tárgyi feltételeket (szakkönyvek, lexikonok, egyes szakmák és szaktudományok idegen eredetű szóanyagának kigyűjtése) és a szótár egységes voltának, kiegyenlítettségének érdekében tapasztalt szótárszerkesztők közreműködését biztosította.

Tótfalusi István - Vademecum
"Vademecum ​(ejtsd vademékum) - régi magyarítása szerint "velemjáró könyvecske": zsebkönyvszerű útikalauz. Vademecum, szükséges segédkönyv mindennemű utazók számára (1843-ban Pesten kiadott könyv címe). - Hasznos gyakorlati ismereteket tartalmazó könyvecske, zseblexikon. - Kisalakú, zsebben hordható könyv feljegyzések számára. Latin kifejezésből: vade mecum annyit tesz: "járj velem". Egy XVII. századi lipcsei zsebkönyv használta először címként. Választékos, régies szó." Tótfalusi István a szellemi kalandozók, az olvasó fiatalok számára készített útikalauzt, amelyben az általuk nem jól értett, vagy már csak egyes jelentésárnyalatokban ismert szavaknak kívánja visszaadni jelentésük teljes gazdagságát. Igaz, ez a szószedet minden létező és elképzelhető zsebet kinőtt. Ám a könyvespolcról még könnyen leemelhető és Hegedűs István rajzaival kiegészítve, nemcsak hasznos, hanem egyben igen szórakoztató olvasmány is.

Gáldi László - Orosz-magyar ​kéziszótár
Szótárunk ​mintegy 80 000 szótári adatot tartalmzza, amiből kb.50 000 a címszók száma. A szóanyag megválogatásában arra törekedtünk, hogy a mai orosz irodalmi és köznyelv szókincsét, kifejezéskészletét dolgozzuk fel. Az adott keretek közt természetesen helyt adtunk szaknyelvi szóknak is. Így nem zárkóztunk el a technika, a művészetek, a jogtudomány és a sport széles körben használatos, legfontosabb szavainak és kifejezéseinek felvételétől. A táj- és népnyelvi szavakat, kifejezéseket általában mellőztük. Szótárunk anyagának összegyűjtése és szerkesztése közben elsősorban a legújabban megjelent egynyelvű orosz magyarázó és értelmező szótárakat használtuk fel. A szótári műveken kívül szavakat és kifejezéseket a mai szépirodalomból, folyóiratokból sé a napisajtóból is gyűjtöttünk. Új címszók beiktatásánál figyelmünk főleg az utóbbi évtizedben keletkezett szókincsre irányult. A szótár címszóanyaga a ma leghasználatosabb rövidítéseket is magában foglalja. A szótár használatához az olvasó megfelelő tájékoztatást a szótár végén tall. Néhány módosítással és bővítéssel a Hadrovics - Gáldi-féle nagyszótár nyelvtani beosztását alkalmaztuk. Reméljük, hogy szótárunk a magyar érdeklődő kezében nemcsak a nyelvtanuláshoz, hanem a mai orosz szépirodalom, napisajtó és népszerű tudományos irodalom olvasásához is használható segédeszköznek fog bizonyulni.