Frankenstein

Fekete Gyula - A ​kék sziget
A ​nagy óceánon van egy kis sziget: Szimmaren. Gondolatban sokan meglátogatták már ezt a szigetet, s nem volt egészen idegen annak a három magyar fiúnak sem, aki 1944 őszén eltűnt Budapestről, és ezzel a könyvvel most a Kék szigetről üzen. Nem a technika Szimmaren varázsa, ennél sokszorta izgalmasabb, hogy - szerencsés körülmények folytán - már azt is megvalósították, amin az emberiség egy része csak a közelmúltban kezdett el dolgozni, nagyobbik része pedig még ma is csak ábrándozik róla: az új társadalmat. Milyen ez a sziget, milyen a város? Milyen a szimmareniek köznapi élete? Milyen a munka, a családi élet, a szórakozás? Milyen az ifjúság, a szerelem? Hogyan tartják szemmel a legközelebbi ember lakta bolygót, és hogyan avatkoznak bele - éppen a három jövevény találmányának a segítségével - a bolygólakók történelmébe? Sófőző Zsiga, a Kék szigetre vetődött magyar fiú ezekre a kérdésekre is választ ad az olvasónak.

Isaac Asimov - Második ​Alapítvány
A ​nagyszabású trilógia befejező kötete ez. Az előző kötetek Alapítvány és Alapítvány és Birodalom címmel a meghatározhatatlan messzi jövőben létező Galaktikus Birodalom bomlásának történetével foglalkoznak, és főleg annak a gigantikus tervnek a megvalósításával, amelyet Hari Seldon, a pszichohistória nagy tudósa dolgozott ki két Alapítvány létrehozásával. Az Első Alapítvány tudós tagjai elsősorban technikai eszközök birtokában próbálnak úrrá lenni a Galaxis felett, és valóra váltani a Seldon-tervet. Egy előre nem látott lény, az Öszvér felbukkanása azonban meghiúsítaná az egész vállalkozást, ha nem létezne a Második Alapítvány, amely tökéletesen elrejtve és csak kevesek által ismert módszerekkel küzd a Tervért. Ebben a kötetben, sok kaland után, fény derül a Második Alapítvány titkára.

Isaac Asimov - Alapítvány
Isaac ​Asimov világhírű science fiction regénytrilógiája - amelynek első kötetét tartja kezében az olvasó - azt kutatja, befolyásolható, irányítható-e a matematikai módszerekkel megjósolt, kiszámított jövő. Összeomlik-e a Galaktikus Birodalom, sikerül-e elhárítani vagy legalább megrövidíteni a zűrzavar éveit? Ezer év izgalmas és döntő fordulatait sűríti történelmi regénnyé az Alapítvány-trilógia, a modern tudományos-fantasztikus irodalom klasszikus alkotása.

Fehér Klára - A ​földrengések szigete
A ​regény a jövőbe röpít, abba a boldog korba, amikor a technika és a tudomány valamennyi vívmányát az emberi élet jobbá tételének szolgálatába állítja. Egy pusztító erő azonban még mindig rettegésben tartja az emberiséget: a földrengés. Bencze András, a tudós geológus a földrengések előrejelzéseinek megvalósítását tűzi ki életcéljául. Az expedíció és három utánuk szökött gyerek viszontagságos útjáról, nehéz küzdelmeiről szól a kalandos, fantasztikus regény.

Isaac Asimov - Alapítvány ​és Birodalom
A ​világhírű amerikai író nem kevésbé híres trilógiájának - önálló regényként is élvezhető - második kötete ez a mű, az _Alapítvány_ folytatása. Cselekménye a messzi jövőben játszódik, amikor létrejött a Galaktikus Birodalom, az ember szétrajzott Tejútrendszerünk lakható bolygóira. De ez az egyetemes Birodalom a bomlás küszöbén áll, amit a pszichohistória segítségével előre ki lehet számítani. Hari Seldon, a nagy pszichohistorikus élt is ezzel a lehetőséggel, s egyben arra vállalkozott, hogy befolyásolja a matematikai módszerekkel kiszámított jövőt. Az első kötetben, az _Alapítvány_ban a rendkívüli vállalkozás sikeresnek tetszett. Ebben a második kötetben azonban fontos szerephez jut egy olyan tényező, amellyel Seldon nem számolt. Megjelenik az Öszvér. Ki ez a titokzatos egyén, és miben rejlik a hatalma? Az _Alapítvány és Birodalom_ izgalmas fordulatai során ez a rejtély megoldódik, hogy új és új problémáknak adjon helyet.

Zsoldos Péter - A ​Viking visszatér
Az ​idegen földön rekedt űrhajós és egy paleolit kori ősember harcol a túlélésért a minden bozót mögött újabb veszélyt rejtő dzsungel sűrűjében. Vajon lehetséges-e az evolúció más-más fokán álló értelmes emberi lények közötti barátság, s lehetséges-e a földi ember tudását az ősember ösztöneivel ötvözve véghezvinni a csaknem lehetetlent: a sok ezer kilométeres út végén a cél elérését? Zsoldos Péternek, a hazai tudományos-fantasztikus irodalom világhírű képviselőjének első, azóta trilógiává bővült Gregor Man-regénye nemcsak izgalmas fantasztikus regény, hanem filozofikus mű múltunkról, jövőnkről, a Robinson-lét értelméről. Az első megjelenés óta eltelt harminc év során sci-fi-rajongók ezreinek vált agyonolvasott kedvencévé.

Aldous Huxley - Szép ​új világ
2540-ben ​a Boldogságra való puszta törekvés immár kevés, ha egyszer már az Életnél is több, a holtig tartó ifjúság elidegeníthetetlen joga is mindenkinek megadatott. Ki bánja, ha közben a Szabadság és Egyenlőség hiú eszméi s megannyi más kacat – művészet, hit, az önmagáért való tudás – mind oda került, ahová való: a történelem szemétdombjára! Mert aki mást, úgymond, többet akar – Istent, költészetet, jóságot, szabadságot, olykor a magány csendjét vagy épp a bűn katarzisát –, az nem akar mást, mind a boldogtalanságot. Az efféle Vadembernek a Világellenőrök jóindulatú bölcsességgel kormányzott világállamában nincs helye. Jobban teszi hát, ha a földgolyó egy távoli zugába húzódva a sötét múlt kínjaival sanyargatja magát: ínséggel, betegséggel, hideggel, forrósággal, gyötrő szenvedéssel és gyilkos szenvedéllyel. Netán egy Shakespeare nevű, rég halott rajongó összegyűjtött műveinek forgatásával. Vagy Huxley olvasásával – mondjuk egy Szép új világ című könyvvel. "Tizennyolc tökéletesen egyforma, Gamma-zöld egyenruhás, göndör, gesztenyebarna hajú lány vizsgálta meg az összeszerelt gépeket, melyeket aztán harmincnégy kurta lábú, balkezes, Delta-mínusz férfi ládákba pakolt, és végül hatvanhárom kék szemű, lenszőke és szeplős félidióta Epszilon az odakint várakozó teherautókra és kamionokra rakott. - Ó, szép új világ... - a Vadember azon kapta magát, hogy Miranda szavait ismétli újra meg újra, mintha csak az emlékezete akarna gonosz tréfát űzni vele. - Ó, szép új világ, melyet ily emberek laknak."

Nemere István - Ébredés ​előtt
A ​2000-es évek elején űrhajócsapat készül a Marsra. Ugyanakkor az egész világot furcsa álomkór lepi el - három napra elalszik a Föld egész lakossága. Vagy mégsem mindenki? Valakik nem alszanak, hanem a nukleáris fegyvereket gyűjtik be egy kis országba. Az űrhajósokon nem fog az álomkór, és szembeszállnak a diktatúra embereivel. Mi lesz a világ összes atomfegyverével?

Ray Bradbury - Gonosz ​lélek közeleg
Ray ​Bradbury (1920–2012) a mélységesen emberi sci-fi klasszikusa, a _Marsbéli krónikák_, a _Fahrenheit 451_ halhatatlan írója. Már egészen fiatal korától rendszeresen publikált különböző magazinokban. Később több mint harminc kötete jelent meg, számos írását színpadra és filmre adaptálták, többek közt Neil Gaimant és Stephen Kinget is inspirálta. Halálakor Barack Obama az egyik legnagyobb amerikai írónak nevezte, akinek a történetei segítenek megérteni, hogy a képzeletünket egymás jobb megismerésére is használhatjuk. Jim és Will kiskamaszok, akik nagyon szeretnének már felnőni. Egy nap vándorcirkusz érkezik a városukba, szörnyszülöttekkel és fantasztikus mutatványokkal, a fiúk azonban kilesik a nagy titkot a cirkusz körhintájáról. Az ördögi Tetovált Ember és társulata a nyomukba ered. Miközben Jim és Will a legijesztőbb rémálmaikkal küzdenek meg, rádöbbennek, hogy a gyermekkorból a félelmeiken át vezet ki az út. A _Gonosz lélek közeleg_ hamisítatlan amerikai álom, költői regény a felnőtté válásról a gyermeki fantázia felől közelítve. Bradbury egyik leghíresebb és legnépszerűbb műve hosszú idő után most jelenik meg újra magyarul.

Daniel Keyes - Virágot ​Algernonnak
A ​harminckét éves Charlie Gordon, aki a szellemileg visszamaradt felnőttek iskolájába jár, önként veti alá magát egy veszélyes orvosi kísérletnek. Csak homályosan érti, hogy mi is fog vele történni, de egyvalamiben biztos: okos akar lenni. Úgy véli, ez lesz a kulcs ahhoz, hogy az emberek értékeljék és szeressék. De a kísérlet egész más eredménnyel jár, mint amire számított. Charlie előmeneteli jelentéseiből megismerhetjük a szinte analfabéta, melegszívű ember útját az emberektől elidegenítő zsenialitás elefántcsonttornyáig, majd azon túl is. A _Virágot Algernonnak_ először novellaként jelent meg 1959-ben, később bővítette Keyes regénnyé. Az írás elnyerte mind a Hugo-, mind a Nebula-díjat, és számos filmes és színpadi feldolgozása készült. Megjelenése óta huszonhét nyelvre fordították le, és világszerte több mint ötmillió példányban kelt el. Mindez azt mutatja, hogy Keyes műve az eltelt évtizedek alatt cseppet sem kopott meg, ma is ugyanolyan erőteljes, mint ötven éve, bár némileg más szempontból. Ami a hatvanas években tudományos fantasztikumnak számított, az a 21. század olvasója számára, a génsebészet eredményeinek ismeretében, már sokkal inkább egy olyan kivételes ember szívszorító memoárja, aki megküzdött a saját tudatlanságával, környezete elutasításával és a felnőtté válás félelmével. A pszichológus-író örökérvényű alkotása - Charlie vallomásain keresztül - a toleranciáról, az emberi tartásról és az élni akarásról mesél.

Horváth Zoltán Géza - Professzor ​úr, hol a lánya?
"Az ​állambiztonsági szerveket különös rejtély foglalkoztatta. Egyik tisztjük külföldi útján nyomtalanul eltűnt. Csaknem fél év múlva, nem messze a határtól, az út árkába fordult és erősen megrongálódott gépkocsiban eszméletlenül találták. Az orvosi vizsgálat agyrázkódást, majd a beteg panasza alapján jelentős emlékezetkiesést állapított meg." Mi rejlik a baleset mögött? A választ végül Livia Rotta írónő "ártatlan" regénye adja meg, amelyet furcsa módon a hírszerző szolgálat irattárában hét lakat alatt szigorúan őriznek. Ennek a regénynek részben képzelet szülte, részben valóságos és leleplező tényei igazítják útba az eltűnt társa után nyomozó fiatal hírszerzőt. Egy különös orvosi felfedezés végzetes következményei, egy nagy gyémántrablás és a katonai hírszerzők elkeseredett harca fonódik össze ebben a mindvégig izgalmas, fantasztikus történetében.

Stanisław Lem - Magellán-felhő
A ​XXXII. század embere, a hatalmassá növekedett emberiség új nagy hőstettre készül. Óriás-rakétát készítenek, azaz készítettetnek automatáikkal a világűrben, ahol a nehézségi erő ugyszólván semmivé csökken, hogy kitörjenek a naprendszerből a legközelebbi galaxis felé. Az expedició fiatal orvosa a krónikás, az ő izgalmas, naplószerű beszámolójából értesülünk az expedíció sok száz tagjának megható és lélekemelő emberi hősiességéről, küszködéséről a világűr ezer veszedelmével a szinte két évtizedes úton., Milyen a XXXII. század embere, hogyan harcolja meg a maga nagy forradalmi harcát a tudományokban az emberért, hogyan sikerül az emberi értelemnek és akaratnak idegen naprendszer lakóival találkoznia - erről szól ez az izgalmas utópisztikus - fantasztikus regény.

László Zoltán - Hiperballada
A ​fiatal szerzőnek számos novellája jelent meg a Cherubion SF-antológiák, az Átjáró és a Galaktika hasábjain. Első regénye egy alternatív történelmi valóság 2019-ébe vezeti el az olvasót, ahol nem történt meg a rendszerváltás, és a Szovjetunió minden szempontból vezető világhatalomnak látszik. 2019 tele: Grund, a budapesti neuroklinikán új emberré varázsolt háborús veterán kilép a Hungária körút holoreklámos forgatagába, hogy felkeresse titokzatos jótevőjét, aki egy bizonyos szívességet kérne tőle meghitelezett életéért cserébe. Melinda, a huszadik századi bevásárlóközpont helyét elfoglaló lerobbant iparkörzet, a Hiper sodródó lakója kétségbeesetten szabadulna drogos tartozásait behajtani akaró ismerőseitől, így későn döbben rá: gyanús adásvételi ügyletei a szokottnál sokkal komolyabb - és gyilkosabb - felek párharcába keverték. Kemal, az Oszmán Csillaga űrállomást uraló roppant hatalmú muszlim dinasztia szökött örököse, aki a Mare Frigoris szélébe vájt, elhagyott holdbázison húzza meg magát, ráébred: félőrült segítője, Pierr málladozó múltja olyan titkokat rejt, melyek gyökereiben forgatják föl életét. A Hiperballada hőseinek sorsa - induljanak bár a Magyar Népköztársaság mongol üzletemberektől, kirgiz utcai árusoktól nyüzsgő futuroszocialista fővárosából vagy orbitális magánűrállomásról - lassan, ám elkerülhetetlenül fonódik egymásba egy titokzatos műalkotás körül, mely alapjaiban képes megrázni a két szuperhatalom szembenállásába belefásult világot. A Hiperballada alternatív jövőjében sosem volt rendszerváltás; a szovjetek látszanak a technológiai verseny nyertesének, ők uralják az űrversenyt és a legfejlettebb számítógépek által megteremtett virtuális valóságokon keresztül állampolgáraik gondolkodását is. A Hálózati Hatóság, a memex, a szintetikus drogok, a szovjet Adatközpontok, az Amerikai Atomcsapás Mártírjainak szentelt emlékmű, vagy Ánya Kuger, a moszkvai kiberhősnő világa nem − vagy nem teljesen − a miénk. Ám a látszólag eltérő felszín mögött, ha gondosan figyelünk, saját valónkat pillanthatjuk meg.

Ray Bradbury - Marsbéli ​krónikák - Kisregények és elbeszélések
A ​Földet elpusztító atomháború után egy embercsalád kóborol a Marson, békét, nyugodt életet, az ember által elpusztított Mars-lakók maradékát keresve. "Egyedül vagyunk. Mi és még egy maroknyi ember, akik néhány napon belül megérkeznek. Elegen ahhoz, hogy újra kezdjük. Elegen, hogy elforduljunk mindattól, ami a Földön volt, és új csapást vágjunk... És most megmutatom nektek a Marslakókat." Öreg emberek, egykori tudósok, művészek bujdosnak az erdőbe, egyikük a "Prédikátorok könyve", másikuk "Platón Köztársasága", harmadik a "Gulliver utazásai"... Közéjük menekül egy "tűzőr" is, a könyvégető új társadalom pribékje, s attól fogva együtt őrzik fejükben az emberiség kultúrkincsét egy jobb, tisztább világ számára... Ray Bradbury a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legnagyobb művelője. Vérbeli író: a távoli jövőben sohasem a gépkorszak technikai részletei érdeklik - hiszen akkor már rég elavultak volna a könyvei -, sőt, tulajdonképpen nem is a távoli jövő - hiszen a Fahrenbeit 451-et saját bevallása szerint az ötvenes évek McCarhy-korszakáról mintázta. Az élet, az ember, a jóság és a gonoszság, az emberiség sorsa érdekli. Szenvedélyes humanista. És igazi költő: az élettelen, rideg várost s az onnan kiszabaduló ember első természetélményét ilyen hátborzongatóan, ilyen megragadó erővel csak költő tudja érzékeltetni. És végül: mesemondó, ahogy ő nevezte magát egyik nyilatkozatában - a régi mesemondó öreg bölcs utóda.

Alekszandr Beljajev - A ​kétéltű ember
Különös ​tüneményre figyelnek fel a gyöngyhalászok az argentin partok mellett, Buenos Aires közelében. Izmos fiatalember bukkan fel a tenger mélyéből a legváratlanabb pillanatokban, delfinháton lovagol, kagylótülköt fúj, halászhálókat szabdal szét gyémántkésével, halseregleteket szabadít ki, majd ismét eltűnik a hullámok közt. Szemtől szembe még nem látta senki. Mesék, legendák szövődnek köréje, alakját emberfölöttivé növeszti a babonás képzelgés, a róla szóló rémtörténetek azonban csak suttogva kelnek szárnyra. A tengerészek félősen rezzennek össze, néznek körül, ha róla esik szó, mintha attól tartanának, hogy a szörny kihallgatja őket. Ki ez a csodalény? Hogy került a tenger mélyébe? Igaz-e, hogy kopoltyúval lélegzik? Erre ad választ ez az érdekes kalandregény, amelynek új fordítása immár második kiadásban jut el fiatal olvasóink kezébe.

Lőrincz L. László - A ​hosszú szafári
A ​címadó kisregény a robotok korába vezet el bennünket, ahol az emberhez tökéletesen hasonlító androidok az embert magát is helyettesítik. De lehet-e mindenütt és minden körülmények között helyettesíteni az embert? Tudja-e akármi is pótolni az emberi szervezetet? Az örök visszatérés az űrutazó és az idő problémáját veti fel. Mi történik akkor, ha valaki korábban érkezik vissza, mint ahonnan elindult? Jó-e akárkinek is, ha környezetünkben valaki ismeri a jövőt?

Philip K. Dick - VALIS
A ​valóság az, ami akkor sem tűnik el, ha már nem hiszünk benne. Horselover Fat számára minden a rózsaszín fénnyel kezdődött, az isteni jelenéssel, amely VALIS-nak hívta magát. A valóság szövete széthasadt, és a világba áramló információ kételyeket és kérdéseket hozott magával. Horselover Fat pedig nem nyugszik addig, amíg ezekre a kérdésekre választ nem kap. Félig önéletrajz, félig fikció. Félig science-fiction, félig szépirodalom. Félig lélektani regény, félig metafizikai értekezés. Válaszok keresése olyan kérdésekre, melyeket talán jobb lenne nem feltenni. A VALIS teológiai detektívregény, ahol Isten egyszerre játssza az eltűnt személy és a tökéletes bűntény elkövetőjének szerepét. Philip K. Dick életművének egyik legnagyszerűbb, legszemélyesebb darabja megrázó és elgondolkodtató olvasmány, átszőve őrült humorral és öniróniával. Néha mosolygásra késztet, néha felkavar, de egy biztos: közömbösen képtelenség elmenni mellette.

Lengyel Péter - Ogg ​második bolygója
Több ​ezer évvel ezelőtt az Eela bolygó civilizációja elérkezett a csillagközi utazás megvalósításához. Ekkor találkoznak egy pusztító idegen létforma szinte legyőzhetetlen felderítőgépezetével, amit sikerül ártalmatlanná tenniük, és információt szerezni belőle az azt kiküldő létformáról. Az idegen fenyegetés miatt kénytelenek új otthont, egy másik lakható naprendszert keresni. A költözés során találkoznak az emberi fajjal, velük összefogva végül elérkeznek az idegenekhez, azaz csak utolsó képviselőjükhöz, mivel azok időközben sikeresen kipusztították saját fajukat.

Zsoldos Péter - Az ​utolsó kísértés
Azután ​legnagyobb megdöbbenésemre teljesen váratlan érzés tört rám: a sajnálat. Mert a múlt két távoli pillanata jutott az eszembe. Az első, amikor Nogo bevezetett a laposfejűek hordájába, a második, amikor Avanába érkezésemkor Mazu várt a kikötőparton, mellén összefont karokkal, gőgös méltósággal, hogy engem is a hatalma alá gyűrjön. De ez még nálam is magányosabb, mert először velem volt Nogo, Avanában pedig már megtaláltam társaimat és a Vikinget, mielőtt szembe kellett nézzek Mazuval. Mit érezhet, mit gondolhat? Egyet bizonyosan, és valószínűleg ez a legrosszabb. Hogy soha többé nem láthatja a hazáját. Mert én, amikor Mazu felé siklott a csónakom, még nem tudhattam, hogy nem repülhetek haza, a Földre a Vikinggel. Azután a sajnálat, amilyen gyorsan jött, szertefoszlott. Miért érdekelne a sorsa? Számunkra ő a végzet követe. Még ha nem tudja is.

Raana Raas - Elágazó ​utak
A ​„Mi lett volna, ha” kérdésre nincs válasz. Pedig sokszor szeretnénk tudni. Az irodalom lehetőséget ad arra, hogy eljátsszunk ezzel a kérdéssel. Az Időcsodák ennek a játéknak az eredménye. Mi lett volna, ha Yaan nem sokkal tizennyolc éves kora előtt leül, hogy meghallgassa a másik felet is? Döntése, hogy nem szakad ki, milyen változásokat okoz szerettei és tágabb környezete életében? Képes-e egy ember döntése a történelmet megváltoztatni – és ha igen, elképzelhető-e, hogy egy jobbnak tartott döntésnek sokkal fájdalmasabbak lesznek a következményei?