Zarándokút ​a Földre

Ray Bradbury - A ​tetovált ember
A ​tetovált ember napközben olyan, mint bárki más. Leszámítva persze a bőrére pingált remekműveket. Az éj leszálltával azonban a képek életre kelnek, és ablakot nyitnak a jövő lehetséges világaira, melyek legtöbbje bizony elég nyomasztó. A kötet tizennyolc elbeszélése mégsem ijesztgetni akar, inkább figyelmeztetni. Figyelmeztetni a jövő veszélyeire, melyek csirái legtöbbször már a jelenben megtalálhatók, ám ha ezt most felismerjük, még nem késő tenni valamit ellenük. Régi tartozásunkat rójuk le ennek a világhírű könyvnek a kiadásával, melyben Bradbury ismét bebizonyítja, hogy mestere a szavaknak, és hogy számára a legelgépiesedettebb társadalmakban is az "emberi tényező" a legfontosabb.

Robert Sheckley - Ugyanaz ​duplán
A ​leleményes vákuumtisztító beleszeret egy külvárosi feleségbe... Az egyszerű őrrobot majdnem megöli főnökét... A jó modorú férfinak, Thot-Hermész istennek köszönhetően, soha többé nem kell a környezete erőszakától szenvednie... A tizennégy remek történet, minden SF rajongó örömére, Sheckley sziporkázó írásának legjavát mutatja be. A logika szabályai a jövőben is örök érvényűek. Sheckley rendelkezik a legtökéletesebb humorérzékkel az SF-ben. A legrémisztőbbnek tűnő röhejes helyzeteket képes megalkotni, ami alól ez a válogatás sem kivétel. Robert Sheckley az az ember, akit a komisz, bizarr humora klasszissá emelt.

Dmitry Glukhovsky - Metró ​2034
2034. Több ​mint húsz évvel az utolsó háború után az egész világ romokban hever. Moszkvában a túlélők a metróban, a föld legnagyobb atombombabiztos óvóhelyén húzzák meg magukat. Az egyik periferikus állomást, a Szevasztopolszkaját borzalmas mutánsok fenyegetik, s egyszer csak megszakad az összeköttetés a többi állomással - így pedig, lőszer nélkül halálra vannak ítélve. A titokzatos Hunter és az öreg Homérosz, aki egyre csak egy új eposz megírásáról álmodozik, elindul, hogy kiderítse, mi történt... S miközben lélegzetelállító kalandok során csapnak össze hol a metró szörnyeivel, hol a felszíni világ romjai között élő rémséges lényekkel, hőseink - akikhez a szerelmet kereső Szása, a száműzetésben felnőtt szép fiatal lány is csatlakozik - egyre mélyebben gondolják át e torz világ értelmét és a föld alá bújt, nyomorult emberiség rendeltetését... A Metró 2033 és folytatása a világ számos országában bestseller lett, és a két regényből népszerű számítógépes játék is készült.

Philip K. Dick - Lenn ​a sivár Földön
Ez ​a novelláskötet tizenhárom történetet tartalmaz a 20. század egyik legnagyobb sci-fi írójától. Többek közt megtalálható benne élete első eladott novellája (_Ruug_), valamint olyan megkerülhetetlen klasszikusok is, mint _A koponya, Az aranyember_ és a _Fizetség_, utóbbiból ráadásul John Woo rendezésében és Ben Affleck főszereplésével népszerű film is készült _A felejtés bére_ címmel 2003-ban.

Orson Scott Card - Végjáték ​3.
Ender, ​a Holtak Szószólója új hazát keres az általa elpusztított civilizáció utolsó hírmondója számára. Utazása során egy olyan planétára érkezik, melyen nem is egy, de két értelmes faj él - ráadásul küszöbön áll köztük a háború, melyet Endernek mindenképpen meg kell akadályoznia... A Végjáték 2. és ez a könyv egy kötetet alkotnak az angol eredetiben.

Philip K. Dick - Különvélemény
Kevés ​olyan science fiction írót ismerünk, akinek hatása egyformán meghatározó eleme napjaink populáris és magas kultúrájának. Philip K. Dick közülük való. Sokszor tébolyodottnak tűnő, mégis kétségtelenül zseniális látnoki megnyilatkozásai korunk alapvető kérdéseit feszegetik. Így talán nem véletlen, hogy egymást követik az írásaiból készült filmfeldolgozások. Példa erre a Szárnyas fejvadász, az Emlékmás, az Imposztor, és a Különvélemény is. Történetei egyszerre vetették meg napjaink népszerű negatív utópiáinak - a cyberpunk műfajának - alapjait, és ötvözték a korabeli amerikai sci-fit egyfajta borongós, cinikus társadalomkritikával. Ilyen novella a Különvélemény is, melyben a rendőrség látnokok segítségével bukkan a még meg sem történt - bűncselekmények nyomára. A rendszer félelmetes hatékonysággal működik mindaddíg, amíg meg nem vádolnak egy zsarut, akinek ezután nem marad más választása, mint menekülni, és válaszokat találni a kínzó kérdésekre: valóban gyilkosságot fog elkövetni? Milyen szerepet játszott eddig az embertelen gépezet működésében? És legfőképpen: kicsoda ő egyáltalán.

Stanisław Lem - Pirx ​pilóta kalandjai
A ​nem túl távoli jövőben Lem víziója szerint az emberiség lassanként meghódítja a Naprendszert - a Holdon telepek vannak, egy Mars-utazás már rutinmunka -, de maga az ember ugyanolyan esendő és törékeny lény, mint volt mindig a történelemben. Pirxnek, a remek pilótának így aztán nemcsak a kozmosz irdatlan távolságaival és az időnként rendetlenkedő űrhajókkal kell megbirkóznia kalandjai során, hanem azzal is, amikor saját tudata űz gonosz tréfát vele. Vagy egy elromlott robottal, melynek áramköreiben rég halott űrhajósok személyiségének töredékei élnek tovább, s az éjszakánként felhangzó titokzatos morzejelekben újra meg újra végigélik tragédiájukat... És azokkal a tökéletesen emberi külsejű robotűrhajósokkal, melyek (vagy akik?) hideg terveket szövögetnek próbaútjukon, ahol senki sem tudhatja a másikról, robot-e vagy ember... Az izgalmas kalandok főszereplőjére, Pirxre sokan nosztalgiával emlékeznek az 1973-ban bemutatott, első magyar tudományos-fantasztikus filmsorozatból (1979-ben szovjet-lengyel film is készült Lem művéből); s maga a könyv ma is remek olvasmányélményt kínál - az ember ugyan egészen más irányban "fejlődött", mint ahogy azt a XX. század egyik legnagyszerűbb sci-fi-szerzője elképzelte, de a bolygók közt kalandozni a megejtően botladozó, kíváncsi és olykor valóban hősies Pirx-szel így is nagyszerű kaland.

Orson Scott Card - Fajirtás
Lusitanián ​Ender olyan világra lelt, amely otthont nyújthat embereknek, pequeninóknak és a Hangykirálynőnek is. Remélte, hogy az egymástól roppant különböző három értelmes faj végre egyetértésben fér meg egymás mellett. Csakhogy Lusitanián elszaporodott a descolada vírus is, amely az emberekre nézve halálos, a pequeninók egyedfejlődésének azonban szerves része. A megrettent Csillagközi Kongresszus olyannyira tart a descolada más világokra való átterjedésétől, hogy elrendelte az egész bolygó megsemmisítését. A flotta úton van Lusitania felé, s elkerülhetetlennek látszik, hogy újra xenocídium, fajirtás következzék be. Mígnem a flottának nyoma vész. Tiszta Fényességre hárul a feladat, hogy kiderítse, hová tűnhettek a csillaghajók. A lány a legkiválóbb analitikus gondolkodó a világán – aligha kétséges, hogy megfejti a rejtélyt, de vajon miként dönt: életre vagy halálra ítéli Lusitaniát?

Orson Scott Card - A ​Hegemón árnyékában
A ​háborúnak vége, Ender Wiggin és ragyogóan tehetséges gyermekkatonái győzedelmeskedtek. Megsemmisítették az ellenséget és megmentették az emberi fajt. Maga Ender nem tér vissza, de seregének tagjai visszautaznak a Föld különböző országaiban élő családjukhoz. A Hadiskola bezárta kapuit. Ám hiába szűnt meg a külső fenyegetés, a Föld mégis újra csatatérré változik. A hadiskolás gyermekek nemcsak hősök, hanem lehetséges fegyverek, akik hatalomhoz segíthetik azt az országot, amelyik megszerzi őket. Ender Sárkány hadtestének tagjait egytől egyig elrabolják, csak Bean menekül meg, és fordul segítségért Peterhez, Ender bátyjához. Peter Wiggin, Ender bátyja a színfalak mögül már eddig is ügyesen mozgatta a földi politika szálait. Bean segítségével végül ő lehet a világ ura. Az "Ender árnyéka" folytatásában Bean géniuszának a nagypolitika sakkjátszmájában kell győzedelmeskednie, csakhogy ellenfele bábként állítja a táblára egykori hadiskolás társait.

Ismeretlen szerző - 77 ​- Hetvenhét
Magyar ​népmesék, ahogyan ez idáig soha nem olvastuk őket: még mindig nekünk szólnak, ám világuk már új szabályok szerint épül fel. Egy bábaasszony bosszúja, saját kötelességük csapdájába került sárkányok, baljós padlások és kamerákkal foglyul ejtett hősi küzdelmek. Ismerős, mégis ismeretlen helyszínek, ahol a mesék megújulnak, s új ágat hajtanak. A Hetvenhét novellapályázat győztesei és a magyar fantasztikus irodalom nagyjai új formát találtak a régi meséknek: Körmendi Ágnes, Csigás Gábor, Juhász Viktor, Raoul Renier, Molnár B. Gábor, László Zoltán és társaik világa után az ősi történetek mindörökre megváltoznak.

Kurt Vonnegut - Majomház
Aztán ​megtudtuk azt is, hogy az orosz űrhajó több kis műholddá esett szét, amelyek utóbb szétszóródtak. Aztán a múlt hónapban kibújt a szög a zsákból. A kis műholdak közül kettő ember volt. Az egyik az ön fia, a másik az enyém. Én most sírok, Mr. Ivankov. Remélem, a fiaink halálából származik valami haszon is. Azt gondolom, amióta ember él a Földön, apák milliói remélték ezt. Az ENSZ-ben még mindig vitatkoznak azon, mi történt odafent. Örülök, hogy mostanra legalább abban egyetértenek - még az önök Mr. Kosevoja is -, hogy baleset történt. Bud az ön fiának űrhajójáról akart felvételeket készíteni - és szerezni némi dicsőséget az Egyesült Államoknak. Túlságosan megközelítette. Szeretném remélni, hogy az összeütközés után éltek még egy darabig, és megpróbálták megmenteni egymást.

Kurt Vonnegut - Áldja ​meg az Isten, Dr. Kevorkian!
Mi ​a halál? Egy minőség? Egy hely? A vég? A kezdet? Egy utazás? Lehet-e viccelni a halállal? Mint azt Kurt Vonnegut bizonyítja, lehet. Karcolatai Örkény Egyperces novelláival, Rózsakiállításával vagy Karinthy Mennyei riportjával mutatnak szellemi rokonságot. Vonnegut "kontrollált halál közeli állapotban" siklik oda-vissza a földi és a túlvilági lét között, s készít képzelt riportokat (az eutanázia gyakorlása miatt hírhedtté vált) Dr. Kevorkian segítségével különféle híres és kevésbé híres személyekkel Isaac Newtontól William Shakespeare-en át Adolf Hitlerig. Jellegzetes, filozofikus fekete humor, amely az idős író saját halálával való szemérmetlen kacérkodásán túl az örökkévalóság különféle koncepcióival kapcsolatban tesz fel elgondolkodtató kérdéseket. Kurt Vonnegut, a 20. századi amerikai irodalom egyik legnagyobb élő alakja, 1922-ben született Indianapolisban. Regényei szinte kivétel nélkül megjelentek magyarul.

Ismeretlen szerző - Kétszázadik
Negyven ​évvel ezelőtt jelent meg a Kozmosz Fantasztikus Könyvek első darabja. A sorozat később nevet váltott, a szerkesztői által összeállított magazin után Galaktika Fantasztikus Könyvekre keresztelték át. Bárhogy hívták is azonban, mindig egyazon cél vezérelte: a hazai és külföldi SF legjavát megismertetni az olvasókkal. A fantasztikus irodalom klasszikusai és legfrissebb irányzatai is bemutatkozhattak lapjain, a legfőbb szerkesztési elv pedig a sorozat tarkaságát, sokoldalúságát és az értékek közvetítését tartotta szem előtt. Az eltelt negyven esztendő alatt 199 kötetünk jelent meg, és most, hogy e kerek számról méltóképpen emlékezzünk meg, kétszázadikként egy antológiát állítottunk össze olyan szerzők elbeszéléseiből, akik fontos szerepet játszottak-játszanak szerkesztőségünk életében. Húsz írás, amelyek most jelennek meg először magyarul nyomtatásban. Jó szórakozást, ünnepeljük együtt olvasással az elmúlt negyven évet, és az előttünk álló, egyelőre csak az SF-írók által ismert jövőt! Isaac Asimov / Nemere István / E. C. Tubb / Kasztovszky Béla / Arkagyij és Borisz Sztrugackij / Kánai András / Robert Silverberg / Michael T. Cricket / Mike Resnick / László Zoltán / Ted Chiang / Takács Boglárka / Jean-Claude Dunyach / Somlai Nóra / Elisabetta Vernie/ Antal József / Szergej Lukjanyenko / Szélesi Sándor / Gustavo Valente / F. Tóth Benedek / Jonathan Lethem / Galántai Zoltán / Robert Charles Wilson / Tom Anderson

Ismeretlen szerző - Galaktika ​160.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Robert A. Heinlein - Csillagközi ​invázió
„Polgárnak ​lenni egy hitvallás, egy világnézet, egy emocionális meggyőződés arról, hogy az egész magasabb rendű, mint bármelyik része… annak a tudata, hogy a részegység büszke alázattal feláldozhatja magát, csakhogy az egész életben maradjon.” Miután az emberiség megszabadult minden belső viszálytól, és közös erővel megkezdte a világűr meghódítását, váratlanul új ellenségekre bukkant. A Klendathu bolygó lakói leginkább a földi rovarokra emlékeztettek, csakhogy azoknál sokkal nagyobbra nőttek, és ádáz céltudatossággal láttak hozzá az új vetélytárs kiirtásához. Azóta minden elképzelhető eszközzel dúl a háború, és az emberiség nem áll valami fényesen. Hiába a katonák minden bátorsága, az ellenség mintha előre tudomást szerezne minden hadmozdulatról. A hátországban szinte már gyerekeket soroznak be, akik számára a tűzkeresztség egyet jelent a felnőtté avatás rítusával. A harctér valósága azonban egészen más. Az maga a borzalom. Robert Heinlein sokat vitatott művét ma már világszerte a klasszikusok közé sorolják. Több évtizednyi tiltás után most végre magyarul is olvasható.

Krzysztof Boruń - Antivilág
A ​kötet címadó elbeszélése, az Antivilág, egy Naprendszeren túl expedíció tragikus találkozása az "antianyaggal", A boldogság gyára című novella az emlékezeteltörlés lélektani hatását mutatja meg egy házaspár esetében; A levél a Föld őskorában itt járt csillagközi utasok üzenetét közvetíti izgalmas cselekményében; a Lidércnyomásban pedig korunk kísérleteinek biológiai következményeit a XXI. század emberiségére fantasztikus lidércnyomás álomként éli át az elbeszélés hőse. A tudományos-fantasztikus elbeszélések szerzője mesterien idézi meg a XXI. század társadalmának elképzelt világát, de nem azért, hogy "versenyezzen a tudománnyal a haladásra vonatkozó jóslatok felállításában" - hanem hogy a fantasztikus látomásokkal figyelmeztesse a mai kor emberét: könnyebb megoldani a technikai kérdéseket, mint az általános emberi problémákat. Ezért állítja az embert mondanivalójának középpontjába.

Ismeretlen szerző - MetaGalaktika ​10.
A ​kínai irodalmat, évezredes hagyományai ellenére, alig ismerjük. Elenyészően kevés mű jelent meg eddig magyar fordításban, pedig Ázsiának ez az egyre inkább meghatározó nagyhatalma nem szűkölködik világszínvonalú szerzőkben sem. A 21. század hajnalán, amikor Kína immár az űrbe is kilépett, joggal tehetjük föl magunknak a kérdést: vajon hogyan képzelik el ők a jövőt? Milyen szerepet szánnak hazájuknak, kultúrájuknak a csillagok között – és a földi mindennapokban? Kötetünk 14 elbeszélést tartalmaz a legelismertebb kínai íróktól, valamint néhány cikket, melyek bepillantást engednek ebbe az egzotikus világba, ahol a rohamléptekkel fejlődő tudomány, technika és gazdaság együtt él a legősibb vallásokkal, s a szórakozásnak még politikai eszmék szabnak korlátokat.

Arthur C. Clarke - Holdrengés
Lehet, ​hogy az utasok sikoltoztak vagy kiáltoztak, Pat nem hallotta. A tenger megelevendett és mozgott, olyan erők hatására, amelyek felébresztették időtlen álmából... A Szeléné lefelé csúszott és ide-oda bukdácsolt a hihetetlen lejtőn. Pat látta,hogy a végtelen poráradat legördül a kráter csillagokkal körültűzdelt száján. Az erőlködő motorok némi előnyre tettek szert, de már nem elegendőre. A por már a jacht falánál emelkedett, elérte az ablakok alsó szegélyét, s végül teljesen eltakarta őket. Pat tanácstalannak érezte magát, leállította a motorokat. Lassú halál várt rá és társaira. Sötétségben és csöndben süllyedtek bele a Hold porába...

Kir Bulicsov - Kettészakított ​élet
A ​szovjet szerző neve nem ismeretlen a magyar sci-fi olvasók számára, hiszen jelentek már meg írásai többek között a Galaktikában is. E kötet válogatott, fantasztikus témájú novelláit, elbeszéléseit tartalmazza. Történeteiben különös lények bukkannak fel, pl. egy, az űrben céltalanul keringő űrhajón, akiket a gonosz idegenek különböző bolygókról raboltak el, közöttük a földi nő, Nagyezsda, aki rabságából kétségbeesetten menekülni igyekszik. Fokozatosan döbben rá, hogy a számára csúf és undorító külsejű többi lény ugyanúgy gondolkodik mint ő, és végül nagyon is emberi szövetség alakul ki közöttük az idegenek ellen. Bulicsov novelláit az emberi humánum erejébe vetett hit, a jobbért való küzdelem szép írói megfogalmazása teszi értékes olvasmánnyá.

Ismeretlen szerző - Izzó ​króm
A ​közeljövő világába, a nagyvárosi neondzsungelek poklából széthulló űrállomások folyosóin át a képzelet végső határáig repíti olvasóját ez a kötet, melyet - nem minden alap nélkül - a modern SF irányzatteremtő alkotásának tartanak. A Gibson és társai teremtette univerzum mit sem veszített vonzerejéből keletkezése óta; ma, az új század hajnalán aktuálisabb és izgalmasabb, mint valaha - talán mert e csupa króm alig-jövőben saját jelenünkre ismerhetünk...