Két ​szó között - A költészet évadai 4.

Kabdebó Lóránt - Versek ​között
"Másfél ​évtized alatt készített kritikáimból válogattam össze ezt a gyűjteményt. Az egyik tanulmányom alcíme: _Töredékes nyomozás_. Ez a kötet egészére is érvényes: azokat a jellegzetességeket keresem, amelyek líránk mai arculatát meghatározzák, és amelyekre jelentkezésükkor kritikusként felfigyelhettem. Formálisan retrospektív gyűjtemény - valójában helyzetjelentésnek szánom líránk alakulásáról és jelen állapotáról. Éppen ezért a válogatást is eszerint végeztem. Öt évvel ezelőtt biztosan más kötetet állítottam volna össze, és öt év múlva talán megint másokat emelnék ki írásaim közül. Bár majdnem minden kortárs költőnkről írtam ez idő alatt, az összeállítás mégis szűkmarkú: sok esetben úgy éreztem, még nem sikerült a magam számára érvényesen megragadnom egy-egy jellegzetes költői teljesítményt. Ebből is következik a töredékesség. Elsősorban nem a kritikus múltját akartam dokumentálni. Bár egy ilyen válogatás menthetetlenül azzal is szembesít. Éppen ezért a tájékozódás kedvéért írásaim keletkezésének dátumát is jelzem, megjegyezve, hogy ezen évszámok mellé odaértendő az 1975-78-as dátum, a kötet összeállításának és végső megfogalmazásának az időszaka is. Ha korábbi kritikáimnak mondandóját meg nem is változtattam, de pontosítottam, sok esetben módszertanilag átalakítottam. Több rövidebb írást egy-egy terjedelmesebb tanulmányban foglaltam össze. Ezáltal ebben a kötetben a régebbi szövegek egy újabb számvetés részeivé is válnak. Egy kritikus, aki másfél évtizeden keresztül követte a kortárs költők útját, most ezt a körképet tartja érvényesnek a maga szemszögéből a mai magyar költészetről. Úgy vélem, költészetünk jelen pillanata olyan vizsgálódási pontot kínál, amelyben szükséges az ilyen szembesítés: a benne kifejeződő folyamat, a kimutatható jellegzetes alakulás nyomon kísérése és a pillanatnyi állapot megrajzolása."

Reviczky Gyula - Reviczky ​Gyula összegyűjtött művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hernádi Mária - A ​névre szóló állomás
"Az ​eltűnt, de még látható nap ugyanúgy lét és nemlét, van és nincs határát, átmenetét jelzi, mint a _Hó_ tünékeny határvonalai, az _Éjszakai tölgyfa_ eltűnő, "nagy mohos arca", vagy az _Amerikai állomás_ romjai. Ez az átmenet a kései költészet jellegzetes vershelyzete. Míg a Nemes Nagy Ágnes-líra általában mondható és mondhatatlan határát veszi célba, addig a kései költészet, és főleg a prózaköltemények a létező és nem létező határát -- ami persze az előbbi határral is egybeeshet. Ahogy e költészetben a dolgok kihátrálnak a megnevezhetőség tartományából, úgy hátrálnak ki végül a létből is. Ahogy a korai, ismeretelméleti irányultságú Nemes Nagy-líra a dolgok intellektuális megragadásának kísérlete után fokozatosan rátalál az érzékelő megismerésen alapuló tárgyiasságra, s ezen keresztül a létezőkkel való bensőséges együttlét útjára, úgy változik át ez a bensőséges együttlét a kései költészetben egy egészen másféle kapcsolattá. Személyes személytelenségnek lehetne nevezni ezt a sokirányú és érdek nélküli figyelmen alapuló viszonyulást a dolgokhoz, amelynek azonban már nem a megismerés, a titkok fürkészése a célja, hanem a végképp elrejtőzött titok szemlélése, melynek során a beszélő nem a kitáruló látványban, hanem a bezáruló láthatatlanban ismer rá a hozzá tartozóra. A prózaköltemények csoportja Nemes Nagy Ágnes költészetének "fokozhatatlan végállomását" jelzi: azt az állomást, amely egyszerre névre szóló és megnevezhetetlen." (Hernádi Mária)

Károlyi Amy - Születésem ​története
Számomra ​egyáltalán nem mindegy, hogy mivel és kivel foglalkozom. A nekem "kiosztott" feladatot általában csak akkor vállalom, ha megfelel legbensőbb indítékaimnak. Ezzel azt is megmondtam, hogy a költők divatjamúlt (vagy újra divatba jövő?) fajtájához, az alanyi, másképpen szubjektív költők közé tartozom. Ami nem zárja ki, hogy választott "tárgyaimat" ne tárgyilagosan mutassam be, tehát pontosan, kevés szóval, nem fellengzősen, ha szenvedéllyel is. ___Választott "tárgyaim" általában az elkésettek vagy korán jövők, a pályáról leszorultak, a posztumusz sikerűek. ___Könyvemmel nem elszomorítani, de megrendíteni kívánom olvasóit. Üdvözlet az olvasónak. _Károlyi Amy_

Ismeretlen szerző - Egyet ​lép az ősi város
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tamkó Sirató Károly - Dimenzionista ​manifesztum
Tamkó ​Sirató Károly - szellemi életünk, művészet- és irodalomtörténetünk méltatlanul elfeledett alakja - az avantgárd művészetek rendszerbe foglalására egy nem mindennapi rendszert dolgozott ki, úgy költészetében (planizmus vagy síkversek), mint az irodalom és a művészetek történetére és jövőjére vonatkozóan. Rendszerét a modern fizikára ás filozófiára alapozva fogalmazta meg Párizsban, az 1930-as években, ahol eredeti kísérleti verstípusai: szám kinetikus versszerkezetei, villanyversei és síkversei is újdonságnak számítottak, és ahol a nemzetközi művészkörök elismert tagja volt.

József Attila - Költemények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rónay György - A ​kert
A ​b.-i vonalon, két állomás közt, körülbelül egyforma távolságra mind a kettőtől, van egy kis kert. Mindössze néhány négyzetméter, és a leglassúbb vonat ablakából is mindössze néhány másodpercre látszik. Se tanya, se kunyhó, se őrház nincs a közelében. Semmi, csak ez a kert, tavasztól őszig virágban. Valaki eljön valahonnét, talán kilométerekről, és fölássa a földet. Magokat szór, palántákat duggat. A kert a legnagyobb aszályban is virít: valaki eljön valahonnét, és megöntözi a növényeket. Kút nincs a közelben; talán kilométerekről hozza a vizet, kora hajnalban vagy késő este; mert a kertben soha nem látni senkit. Semmi mást, mint a virágokat. Kié lehet ez a kert ott a sínek mentén: ez a maroknyi virág a le-lecsapódó mozdonyfüstben? Kinek lehet fontos, hogy aki a világnak azon a pontján kinéz a vonat ablakán, tavasztól őszig virágot lásson? Mindenesetre van egy ember, akinek fontos. Akinek az a fontos, hogy a virágait lássák, és nem az, hogy tudjanak róla. Egy Névtelen, aki a világnak azon a parányi pontján évről évre új lapot ír a virágaival egy Kódexbe, amelyet még a leglassúbb személyvonat ablakából sem olvashatni tovább egy-két másodpercnél. De aki olvasta, sosem felejti el. Az tudja, hogy van legalább egy pontja a világnak, ahol évről-évre kivirul ugyanaz a kert, ugyanannak a névtelen szorgalomnak a szeretetében.

Mekis D. János - Vers ​és kontextus
A ​könyv szöveg- és diskurzusvizsgálataiban poétikai jelenségek és lényegesnek felismert kontextusok egymást értelmező megnyitására tesz kísérletet a szerző. Az irodalomelméleti és -történeti válaszok együttes vizsgálatát kanonikus versekkel, kötetekkel végzi el, többek között Ady Endre, Babits Mihály, Gyóni Géza, Kosztolányi Dezső, Nemes Nagy Ágnes, Domokos István, Cselényi László művek elemzésével. A könyv irodalomtörténeti érdekessége és jelentősége, hogy a modern magyar líra egyes jelentős szövegeit és a történeti, módszertani normákat és összefüggéseket egyaránt figyelembe véve jut újszerű következtetésekre. Egyszerre szól a szakmabeliekhez, a középiskolai tanárokhoz, a művelt érdeklődőkhöz és az egyetemi hallgatókhoz. A könyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Ismeretlen szerző - Mint ​én, földmíves költő...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Baranyi Ferenc - A ​szerelem harmadik éve
A ​népszerű költő új kötetében is "a falragaszok nyíltságával, a kés élességével, a napiparancsok pontosságával" szól. A közösséget mindenekfelett vállaló alapállása, indulatai nem változtak - változott, fejlődött, új színekkel gazdagodott viszont versíró művészete. Történelemidéző költeményei, szerelmes versei, lírai szatírái, adaptációi változatos módokon szólalnak meg; de akár a tiszta lelkesedés, akár a keserű humor formálódik lírává, a cél mindig egy: az, "hogy megtanulja a hazát a világ és a haza is a világot".

Röhrig Géza - Hamvasztókönyv
Hamvasztókönyvet ​azért vezetnek, nehogy a halottakat összecseréljék. Jelen kötet azonban erre a szerepre már nem vállalkozhat. Marad csupán a kíméletlen készenlétbe helyezés, hisz jönnek a tanúk nélküli, hangszigetelt generációk, kiknek a holocaust egy érettségi tétel lesz a sok közül. Ez ellen emel szót Röhrig Géza. Verseiben ellentmond a líra öndefiniáló természetének, nem keresi személyiségének határait, sőt. Kizárólag az a magában álló, a modernitást rövidre záró, eltitkolt és csontig rágott ősrobbanás izgatja, amit ugyan nem lehet, de amit azért mégiscsak muszáj. A költő 1967-ben született. Bölcsészkarra járt, végül a Színház- és Filmművészeti Főiskolán diplomázott. Ez az első verseskötete.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1984
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vasvári Zoltán - A ​hullámok lágy tánca
A ​Balaton két évszázada ihleti meg újabb s újabb költőnemzedékek tagjait. Az újonnan fellépő, fiatal költők mindig tudtak és tudnak újat mondani a Balatonról és a Balatonnal – az életről, a mindenségről, a végső kérdésekről is. A magyar költészet balatoni verseinek teljességéről bibliográfiát adni hatalmas feladat, mert az anyag szinte kimeríthetetlen, és napról napra bővül a repertoár. Teljességről – a szó szerinti értelemben – természetesen nem lehetett szó, már csak terjedelmi okokból sem, de hisszük, hogy minden jelentős, nagy költőnk és minden fontos balatoni vers helyet kapott bibliográfiánkban. Jelen bibliográfia összeállításánál alapvető szempontnak tartottuk, hogy a balatoni költészeti anyag egészéről a kezdetektől, vagyis a XVIII. század végétől napjainkig műfaji és tematikai értelemben is a lehető legátfogóbb képet adhassuk. Ennek érdekében arra törekedtünk, hogy minden korszak, így a klasszicizmus, a romantika, a biedermeier, a reformkor költészete, a kiegyezéstől az első világháború végéig terjedő időszak irodalma, a Nyugat alkotóinak művei, a Nyugat utáni nemzedékek, a koalíciós évek, az úgynevezett szocialista realizmus legjobb alkotásai, majd az ötvenes évektől napjainkig ívelő időszak minden iskolája, stíluskezdeményezése, értékes egyéni próbálkozásai helyet kapjanak. Bibliográfiánk tartalmazza a versek költők szerinti jegyzékét és külön összesítésben az egyes nyaralóhelyekhez kapcsolódó műveket. Rónay György balatoni verseinek bibliográfiáját önálló fejezet tárgyalja. A kötetet a balatoni költészetről szóló tanulmány vezeti be, és külön tanulmány mutatja be Rónay György Szárszó-költészetét.

Ady Endre - Az ​ütések alatt
Budapest, ​1948. Magyar Élet Kiskönyvtár 1. szám

Rákos Sándor - Kiáltásnyi ​csönd
Kassák ​Lajos írta Rákos Sándor költészetéről: „A világot _megláttatja_ az olvasóval, anélkül hogy direkt hatással akarna rá lenni, anélkül hogy magyarázkodna és oktatna. Ez az igazi korszerűség, vagy mondjuk, modernség. Mondanivalójának mértéktartása, konstruktív formai megoldása csak rokonszenves lehet azoknak, akik a költészetben nem az öröklött díszítőelemeket, hanem a tömören összefoglaló erőt keresik.” Hetedik verseskönyve, a _Kiáltásnyi csönd_ minden eddiginél következetesebben valósítja meg Rákos szigorú ars poeticáját. A kötet első részének szokatlan sűrítései, kihagyásokkal, elhallgatásokkal, bátor költői kísérletből születtek: meddig lehet lebontani a gondolatokat, érzéseket, indulatokat, a vers magjának, központi mondanivalójának sérelme nélkül? A második rész, az _Anyasirató,_ bár kemény szerkesztéssel fegyelmezi a gyász áradását, mégis oldottabb – modernsége mellett siratóénekek évezredes hagyományait őrzi. A rekviemszerű költemény újabb szintézise Rákos költészetének: felejthetetlenül egyéni, s ugyanakkor kihallatszanak belőle az archaikus és a primitív költészetek fordítása közben szerzett inspirációk is.

Tinkó Máté - Amíg ​a dolgok rendeződnek
Tinkó ​Máté első verseskötete veszteségek, az otthon elvesztésének és az otthonra találás kísérleteinek érzelmes analízise, a háttérben egy család és egy közös terheket viselő, kezdődő önálló élet elvarratlan történeteivel. A beszéd, amely e háttérből kiválva megszólal, számol azzal, hogy a dolgok persze sohasem rendeződnek, a szálak megnyugtatóan soha nem elvarrhatóak, sőt még egyfajta hamisság sem elkerülhető. Ezért a versek sajátja lesz a töredékesség és az erős önreflexivitás. A lényegüket azonban az érzelmek, a kapcsolatok eredetét kereső analízis adja, amely a személyességet mindig elsősorban a megszólításokban, a másikhoz való odafordulásban és egyfajta kihagyásokkal teli történetmesélésben leli meg. Az Amíg a dolgok rendeződnek egy lefegyverzően őszinte, tehetséges fiatal költő bemutatkozása. Fogadják szeretettel. (Schein Gábor)

Lázár Júlia - Még
Lázár ​Júlia "új kötete egy negyedszázados pályán mindössze a harmadik állomás: Ujjnyomok című kötete 1988-ban, Az ismeretlen pedig 2001-ben jelent meg. A kötetnyitó versekben ott folytatja, ahol abbahagyta, csak talán több a tárgyias leírás, a külső megfigyelés, korábbi verseinek balladai tragikumába a jelenvaló világ erősebben szűrődik be. De két új ciklusa, a B. a metrón és a B. és az új év váratlan újdonsággal is szolgál: az alkotókedvet felőrlő időhiány szorításában a költő megpróbálja legyőzni szorongató körülményeit. Személyes használatra kifejlesztette a naplóverset, amely látszólag oldottabb, mint ahogyan általában ír, de ezt egyrészt indokolja a műfaj, másrészt, ha nem indokolná, sem lenne baj, hiszen a gyakorlott költő az esetleges és mulandó tapasztalatokban is meglátja azt, ami túlmutat esetlegességen és szembeszegül a mulandósággal. Harmadrészt meg mindez csak a látszat. Valójában itt is minden a helyén van, csak éppen az akvarellfestő virtuóz könnyedségével, laza ecsetkezelésével viszi fel a papírra azokat a színeket és vonásokat, amelyek egyszerre őrzik saját lendületüket és rögzülnek feledhetetlen képpé." Ferencz Győző

Hajnal Anna - Csak ​ennyi?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lapis József - Líra ​2.0
Lapis ​József kritikus, irodalomtörténész, több folyóirat szépirodalmi rovatánál dolgozott szerkesztőként. Jelen kötet a kortárs magyar líra tárgyában közöl tanulmányokat.