|
Nem ajánlom ezt a könyvet azoknak, akik botrányok és szenzációk felidézését várják tőle. Nem ajánlom azoknak sem, akik a színészről nem produkciója, hanem világnézete, viselkedése, tévhitei alapján alkotnak véleményt. Nem ajánlom továbbá azoknak, akik életében is, holtában is eleve elfogultak Latinovits Zoltánnal szemben. Rajtuk kívül – ajánlom mindenkinek.
Kapcsolódó könyvek
Nádasy László - Fábri Zoltán
Kossuth-díjas magyar film- és színházi rendező, színész, díszlettervező, forgatókönyvíró, főiskolai tanár; festőművész, grafikus.
Gyertyán Ervin - Jancsó Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kárpáti György - Csákányi László
Új sorozatot indítunk az Ország-Világ kiskönyvtárában, e könyv ennek a sorozatnak az első kötete.
Színészekről szeretnénk szólni, élő és elhunyt neves művészekről. Tervünk, célunk, hogy az olvasók jobban megismerjék kedvenceik életét, pályafutását.
Szó esik majd a szakmai kérdésekről, a mesterségről vallott nézeteikről, magánéletükről, felidézzük a sikereket és fiaskókat, örömeiket és gondjaikat, megszólaltatjuk pályatársaikat, hozzátartozóikat.
Minden kötetet számos fotó illusztrál.
Tarján Tamás - Bessenyei Ferenc
„Nem volt gyerekkorom, nem volt ifjúságom!
Én akkor születtem, amikor bekerültem a színházba.
Attól kezdve lehetett életemet nyomonkövetni,
onnantól kezdve van értelme figyelemmel kísérni.
Nem tartozik senkire, ami addig történt velem.”
Közel 80 filmben és megszámlálhatalan tévéjátékban volt főszereplő. Orgánuma, szuggesztív egyénisége, elementáris erejű szerepformálása, humora, intellektuális ereje, kitűnően érvényesült klasszikus hősök megformálásában, színpadon és filmen egyaránt. wikipedia
Kőháti Zsolt - Tolnay Klári
Tolnay Klári, eredetileg Tolnay Rózsi (Budapest, 1914. július 17. – Budapest, 1998. október 27.) Kossuth-díjas magyar színművésznő, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze, Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Zay László - Huszárik Zoltán
Nekem festõnek kellene lennem. Én nagyon jól érzem a színek közötti hangulati különbségeket." Mintha Huszárik Zoltán valamelyik nyilatkozatából való volna ez a két mondat. Illik õrá, igaz. S csakugyan az õ ajkán hangzik el, mégsem a saját szava, még csak nem is egyik filmjében hallani. Ezt Ablakos mondja a Budapesti mesék-ben, Szabó István filmjében. Ablakos alakítója azonban Huszárik Zoltán, s amit elmond, akár õszinte vallomásának is vehetnénk.
Ablonczy László - Latinovits Zoltán tekintete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Féjja Sándor - Illés György
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Bikácsy Gergely - Buñuel-napló
Luis Bunuel a film történetének legnagyobb provokátora. A hispán hagyomány és a francia szürrealizmus egyaránt meghatározta pályáját. A személyes erkölcs Istennel feleselő komor szépsége érdekelte. Középkori vallási mítoszok és eretnekségek, a modern kor kegyetlensége, külső és belső polgárháborúk álomképei népesítik be képsorait.
Bikácsy Gergely "Bolond Pierrot moziba megy" című francia filmtörténetéből ismert szubjektív hangvétele új könyvének is sajátos értéke. E könyv valóban napló: a rendező minden fontos filmjének alapos elemzése megtalálható benne, de szabálytalan, csak az emlékek belső logikájának engedelmeskedő, olykor érzékenységeket is sértő írás. Fejezeteiben az "álomvalóság", Bunuel életének és mozijának abszurd jellege tükröződik.
Bikácsy mozinaplója elsősorban a nagy rendező istentagadó és istenkereső gúnykacajára figyel. "Bunuel nevetése helyteleníti a rosszal teli ťlétező világotŤ, de a létező világ magyarázhatatlan abszurdumát harsogó örömmel fogadja. Erről már érdemes filmet készíteni
és érdemes könyvet írni"- mondja a szerző.
Molnár Gál Péter - Törőcsik Mari
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kelecsényi László - Karády Katalin
Kelecsényi László
Jelenségek
Karády Katalin népszerűsége – négy évtized múltán – ismét növekedőben van.
Úgy kezdődött, hogy a Filmmúzeum műsorára tűzte a Halálos tavaszt, 1945 előtti filmgyártásunk botránykövét, Karády első filmsikerét. Bő egy év alatt, heti három előadásban 77 ezer néző látta.
Folytatódott a sor a Halálos tavasz mai sajtóvisszhangjával. Eörsi István áttételesebben, Földes Anna nyíltabban mondta ki róla verdiktjét: giccs a javából. Utóbbi cikk szerzője kapott is válaszlevelet szép számmal. Gyalázkodót, vitatkozót, egyetértőt – vegyesen. Ez nem volt meglepő.
Karcsai Kulcsár István - Ranódy László
Iskoláit Budapesten végezte. 1938-ban lett a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója. Már ekkor a Független Színpadon segédrendező és gyakornok. Tanulmányait 1942-ben fejezte be, s 1943-ban a Hunnia Filmgyárhoz került rendezőként. 1948-ban a Nemzeti Filmgyártó Vállalat osztályvezetője lett, később a Magyar Filmgyártó Vállalat rendezője. A Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt 1948 és 1954 között. 1963-tól 1980-ig volt a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Több filmnek volt rendező asszisztense az 1940-es években. Első játékfilmje az 1949-ben készült - Nádasdy Kálmánnal közösen rendezett - Ludas Matyi volt. A Pacsirta című filmje 1963-ban nyert díjat Cannes-ban, az Árvácska című filmje pedig Karlovy Vary-ban nyert díjat.
Ranódy László legtöbb filmjét jelentős magyar irodalmi művek nyomán forgatta. Munkái mégsem csupán irodalmi adaptációk, hanem a magyar filmművészet önálló rendezői világot tükröző alkotásai. Nagy íróink műveinek filmváltozatai, ugyanakkor, mikor őrzik az eredeti értékeit, alkalmasak voltak a rendező alapvető művészi mondanivalójának megfogalmazására. Tükrözik ezek a filmek az együttérzést a szenvedőkkel, elnyomottakkal, üldözöttekkel.
Pörös Géza - Gábor Pál
Gyermekkorát Dunaföldváron töltötte. Iskoláit Pannonhalmán és Kalocsán végezte. A Pannonhalmi Bencés Gimnázium olasz tagozatán tett érettségi után rövid ideig segédmunkásként dolgozott, majd 1951-ben felvették a szegedi József Attila Tudományegyetemre. 1952-ben már a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója. Magyar-olasz szakon szerzett diplomát, utána egy évig tanított egy mosonmagyaróvári gimnáziumban. 1956-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. 1961-ben rendezői diplomát kapott. Néhány évig asszisztensként dolgozott, közben néhány rövidjátékfilmet is készített a Balázs Béla Stúdióban.
Első nagyjátékfilmjét 1968-ban rendezte Tiltott terület címmel. A filmet Vészi Endre egyik novellája alapján forgatta, akivel együttműködve készítette el több későbbi filmjét, köztük a külföldön is sikerrel vetített és több díjat elnyert Angi Verá-t (1978)).
1969-től Máriássy Félix tanársegédje volt a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd 1972-ben tanszékvezető, 1977-ben pedig a főiskola docense lett. Az 1983-ban forgatott Hosszú vágta című filmjének kedvezőtlen kritikai fogadtatása miatt néhány évre visszavonult. 1986-ban készített újra filmet. Ekkor már betegeskedett. Rómában halt meg szívroham következtében 1987. október 21-én.
Wikipédia
Szabó György - Gaál István
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Dániel Ferenc - Gian Maria Volonté
Gian Maria Volonté (Milánó, 1933. április 9. – Florina, 1994. december 6.) olasz színész, aki Sergio Leone dollár-trilógiája első két részének (az Egy maréknyi dollárért és Pár dollárral többért című spagettiwesterneknek) köszönheti világhírnevét. Olaszországban az itáliai Laurence Olivierként tartják számon, a maga korában az élő olasz színész-legenda volt.
Wikipédia
Molnár Gál Péter - Latinovits
Nem született forradalmárnak, még lázadónak sem. Színésznek született, akit azonban éppen akkor nem engedtek játszani, amikor a legfontosabb lett volna... Józan volt ez őrült világban. S ha mégis őrültnek látták ellenzői, és betegnek az őt valóban féltők, csak annyira volt betegnek mondható, amennyire Hamlet királyfi, aki a szellem kitűzte célja érdekében játszotta a bolondot a királyi udvarban.
Deák Attila - Ruttkai Éva
Ruttkai Éva (született: Russ Éva, Budapest, 1927. december 31. – Budapest, 1986. szeptember 27.) Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze. Ruttkai Ottó és Ruttkai Iván testvére, Gábor Miklós színész felesége, majd Latinovits Zoltán élettársa.
Díjai
Jászai Mari-díj (1955, 1959)
Kossuth-díj (1960)
Érdemes művész (1966)
Kiváló művész (1971)
Varsányi Irén-emlékgyűrű (1971)
SZOT-díj (1984)
Bányai Gábor - Sándor Pál
filmrendező, forgatókönyvíró, producer
Díjak
Balázs Béla-díj (1972)
Érdemes művész (1979)
Kiváló művész (1987)
Kossuth-díj (2009)
Veress József - Kovács András
Veress József jóvoltából most (először) magyarul is olvashatunk kismonográfiát Kovács András filmrendezőről. A tizennégy fejezetből álló kötet lehetőség arra, hogy hézagos tudásunkat valódi ismeretekre cseréljük. Szigorú időrendiség lesz kalauzunk a megismerésben.
A precizitás és a vélemények ütköztetésének elve vezérelhette Veress Józsefet, amikor – az „egy fejezet egyenlő egy film” tagolásban – a művek egyenkénti vizsgálatánál a rendezői nyilatkozatot és a szakkritika megállapításait saját véleményével szembesíti. Ez a módszer következetesen végigvonul a könyvön. (Egyes fejezeteinél azonban a szerző rovására, hiszen a megjegyzések, ellenérvek nélküli terjedelmesebb rendezői interjúk, sajtókritikai idézetek esetében puszta közvetítői szerepre kárhoztatja magát. Az idézetek halmozása talán éppen a Kovács András-i életművet megalapozó filmnél, a Nehéz emberek bemutatásánál a legszembetűnőbb.)
Varga András
Fábián László - Gyarmathy Lívia
1964-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Első játékfilmjét – Ismeri a Szandi mandit? – 1969-ben rendezte. Dokumentumfilm-rendezőként is jelentős műveket alkotott. Filmjeit nemzetközi fesztiválokon világszerte vetítik. Több mint 30 nemzeti és nemzetközi filmes díjjal jutalmazták alkotásait.
