Amikor 1930-ban Georges Simenon (1903-1989) megírta első Maigret-történetét, aligha sejtette, hogy személyében a bűnügyi regény halhatatlan alakját teremti meg, aki a bűntények felderítése során a maga logikus észjárásával, emberismeretével még a legkisebb, látszólag jelentéktelen mozzanatokból is képes lényegi következtetések levonására.
A kötetben olvasható két bűnügyi történet mindmáig nem jelent meg magyar fordításban, jóllehet ezekből sem hiányzik Simenon nyugodt, ám mégis drámai cselekménybonyolítása, kíméletlen logikája.
Kapcsolódó könyvek
Agatha Christie - A frankfurti utas
Sir Stafford Nye ragyogó képességű angol diplomata, de nem tartja a merev szokásokat, és a legfontosabb pillanatokban sem tagadja meg sajátos, vesébe látó humorát.
A diplomáciai testület véleménye szerint különös, rendhagyó figura.Lehet, hogy valami módon ennek is szerepe van abban, hogy egy ködös napon, amikor Genf helyett Frankfurtban száll le a gépe, egy rejtélyes fiatal nő különös segítséget kér tőle? Nye belemegy a játékba, és ezzel megmenti a nő életét.
A sajátját azonban e perctől fogva állandó veszély fenyegeti. A diplomata hihetetlen játszma fontos szereplőjévé válik. Segítéségvel fény derül az egész világot fenyegető összeesküvésre, melynek nem kisebb célja van, mint a földgolyó minden részére kiterjedő hatalom megszerzése.
Készen áll az ideológia, megvannak az új próféták, szerveződnek az osztagok, áramlanak a fegyverek. Az összeesküvés vezetői a kábítószer-kereskedelmet is kézben tartják, így mindenütt engedelmes, drogon élő rabszolgákra is számíthatnak...
Mindezt a háttérből professzionális gyilkos irányítja...
Georges Simenon - Maigret és a hajnali vendég
- Rendes kislány volt, bizonyára a szüleivel élt... Hanem egyszer csak Georges Bompard belépett az életébe. Udvarolt magának, maga nekiajándékozta az ártatlanságát, ő pedig végképp a bűvkörébe vonta.
Céline elfordította az arcát, mert rájött, a felügyelő csak azért beszél, hogy lássa, miként reagál rá.
- Ponyvaregényt ír? - csúfolódott, de a hangja nem volt olyan közönséges, mint szerette volna.
- Ez tényleg olyasmi: a csábítás után jön a hűtlen elhagyás.
- Aha. Szóval Georges közli velem, hogy elválnak útjaink, mire én megölöm, elrejtem a kést... Tényleg! Vajon hova rejthettem a kést?
- Bocsánat! Honnan tudja, hogy késsel ölték meg?
Georges Simenon - Maigret és a csökönyös leányzó
A huszonnégy éves cselédlány, Félicie gazdáját lelövik, és Maigret számára hamar világossá válik, hogy a lány, aki mellesleg az áldozat általános örököse, mindent tud a gyilkosról meg a bűntényről (vagy legalábbis azt hiszi), de önszántából semmit sem fog elárulni. Miközben zajlik a rendőri segédhadakat mozgató nyomozás Párizsban és a tetthelyen, egy kis faluban, Maigret megszereti fő ellenfelét, a halálosan idegesítő, csúnyácska, pipiske, önveszélyesen kóros hazudozó leányzót, Félicie-t.
Georges Simenon - Liberty bár / Maigret csalódik
Közhelynek számít, hogy a legendás Maigret alakjában Simenon magát mintázta meg: elég ránézni a fényképére, hogy felismerjük benne a bölcs, megértő felügyelőt, s az elmaradhatatlan pipa sem hiányzik soha a szájából. A Liberty bár című regényének külön érdekessége, hogy itt az áldozat figurájában is megjelenik; William Brown - akárcsak a nagy nőfaló Simenon - gyakorlatilag bigámiában él két asszonnyal, s közben időről időre kiruccan a környék nyilvánosházaiba, mígnem egy nap... Maigret felügyelő érthető rokonszenvvel viseltetik a megboldogult iránt. A másik regényben is önnön alteregójával kerül szembe, aki ezúttal egy világhírű, szuperintelligens, de hideg, a nőket élvezeti tárgyakként kezelő sebészprofesszor. Ám a felügyelő kezdeti rokonszenve most valami egész másba csap át.
Agatha Christie - A vád tanúja
London, 1920-as évek. Sokkoló gyilkosság szennyezi be egy csinos városi kúria plüsskárpitjait. Az áldozat egy idős asszony, az elképesztően gazdag Emily French. Minden bizonyíték Leonard Vole-ra, a fiatal kalandorra mutat, akit az asszony örökösévé tett, és aki cserébe könyörtelenül elvette az életét. Legalábbis az asszony házvezetőnője ezt állítja a bíróságon. Leonard azonban ragaszkodik ártatlanságához, és biztos benne, hogy felesége igazolja majd az alibijét.
A vád tanúja a krimikirálynő tizenkét izgalmas, hátborzongató detektívnovellájának gyűjteménye, amelyben nem mindig a rosszfiúk húzzák a rövidebbet...
Georges Simenon - Aki a vonatokat nézte
Kees Popinga egy holland kereskedőcég alkalmazottja, egy álmos kisvárosban él feleségével és két gyerekükkel. Minden szórakozása a hetenkénti sakk-klub és néha egy biliárdparti. A város megbecsült polgára, mégis lassacskán megfojtja az unalom. Egy este a főnöke közli vele, hogy a cégük csődbe ment, és vele együtt elúszott Popinga minden megtakarítása is. Hősünk elhatározza, hogy otthagyja eddigi, túl szűk életét, és nekivág a világnak. Először felkeresi Pamélát, főnöke szeretőjét, ám a hölgy gúnyos nevetéssel fogadja. A férfi ezt rossz néven veszi, és el akarja hallgattatni, de az események váratlan fordulatot vesznek...
Popinga hamarosan menekülni kénytelen Hollandiából, és Párizsba veszi útját. Prostituáltakkal és kisstílű bűnözőkkel barátkozik, a rendőrséggel bújócskázik, miközben végig meg van róla győződve, hogy a helyes úton jár, és végre önálló életet él. Vajon végleg megőrült-e, ahogy környezete állítja, vagy csak most talált igazán magára? Hogyan viselkedik új szerepében? Mi lesz a játszma vége?
Georges Simenon - Maigret és az éjszaka örömei
Picratt's egy kis éjszakai klub Párizsban, ami hajnali négykor zár be. Mindenki hazafelé igyekszik, kivéve Arlette-et, az egyik táncosnőt, aki a körzeti rendőrőrsre indul, hogy bejelentsen egy tervezett gyilkosságot. Állítása szerint két férfi arról beszélgetett a mulatóban, hogy másnap megölnek egy grófnőt. Bár az elmondottak részletei meglehetősen ködösek, reggel a bűnügyi rendőrségen Maigret felügyelő és kollégái kihallgatják a lányt, aki viszont visszavonja a bejelentést arra hivatkozva, hogy előző éjjel részeg mámorában nem is tudta, mit beszél. Maigret-nek azonban bogarat ültet a fülébe a történet, majd délelőtt befut egy telefonhívás; gyilkosság történt, de az áldozat nem az, akire számítottak...
Georges Simenon 1950 decemberében fejezte be a Maigret és az éjszaka örömei című művét, ami az egyik legismertebb Maigret-regénnyé vált: mind a francia, mind az angol televízióban számos feldolgozás készült belőle.
Georges Simenon - Maigret és a csapodár közjegyző
Egy jól öltözött, nercbundás, kissé ideges középkorú nő megjelenik Maigret irodájában, és bejelenti, hogy férje, a dúsgazdag, közismert párizsi közjegyző eltűnt. Maigret, miközben azon morfondírozik, elfogadja-e a Bűnügyi Rendőrség igazgatói posztját, munkához lát, és apránként kideríti, hogy az eltűnt férj, Monsieur Charles legalább annyira bolondult a táncoslányokért, mint felesége a konyakért...
Agatha Christie - Az elefántok nem felejtenek
Hercule Poirot visszavonultan él. Csak néha nyitja rá valaki az ajtót. Ezúttal régi barátnője érkezik: Mrs. Oliver, detektívregények hírneves szerzője (a kedves olvasó jól ismeri őt a sorozat előző, Ellopott gyilkosság című kötetéből)... Az írónővel mindig történik valami. Ismerősei, barátai, rokonai gyarkan zaklatják különös történetekkel. S most megint egy eset. Mrs. Oliver egy "irodalmi ebéden" vett részt, ahol egy cseppet sem rokonszenves hölgy, bizonyos Mrs. Burton-Cox nyakon ragadta, félrevonta és roppant különös kéréssel fordult hozzá. Fia, Desmond, ugyanis feleségül akarja venni Mrs. Oliver unokahúgát, akinek a szülei évekkel azelőtt öngyilkosok lettek. Mrs. Burton-Cox azt szeretné tudni, ki lőtt először. Mrs. Oliver mélységesen fölháborította a kérdés. Ő könyveket ír, semmi köze a valóságos erőszakhoz. A kérést tehát elutasította, úgysem tudja teljesíteni... ... De a kíváncsiság fölébred, és ekkor látogatja meg öreg barátját, Hercule Poirot-t...
Georges Simenon - Maigret aggályai
Meggyőződésem, hogy a feleségem egy ideje, legalább öt-hat hónapja meg akar ölni engem. Hát ezért akartam személyesen találkozni önnel, főfelügyelő úr. Formális bizonyítékom nincs, különben azzal kezdtem volna. De kész vagyok ön elé tárni a birtokomban lévő bűnjeleket. Két fajta van. Először a lelkiek, amelyeket a legnehezebb bemutatni, mert mint nyilván ön is tudja, ezek kis semmiségek, és önmagukban nincs súlyuk, de ha fölhalmozódnak, végül értelmet nyernek.Tárgyi bűnjel is van, elhoztam, ez a legzavarbaejtőbb...\'
Agatha Christie - Pókháló
Clarissa Hailsham-Brown szép, fiatal, életvidám nő. Nemrég ment férjhez a Külügyminisztérium egyik vezetőjéhez. A férfi elvált, volt felesége egy gyanús kábítószer-élvezőhöz (vagy kereskedőhöz?) ment hozzá.
Egy esős tavaszi estén Clarissa éppen megszabadul vidéki kúriájukban a szállóvendégektől, akik vacsorázni mennek a golfklubba, mikor férje nagy hírrel tér haza: a köd miatt "Mr. Jones" repülője nem Londonban száll le, hanem a házuktól néhány mérföldnyire lévő kis repülőtéren. A miniszterelnök is hozzájuk tart egy kis titkos megbeszélésre. Ám amikor Hailsham-Brown elindul "Mr. Jones" elé, Clarissa egy hullát talál a nappaliban! A volt feleség új férje az... Ráadásul visszaérkeznek a vendégek a vacsoráról, megjelenik a rendőrség is, és kezdetét veszi a nyomozás. De közben eltűnt a hulla!Agatha Christie színdarabjából Charles Osborne írt regényt, minden Christie-rajongó őszinte örömére. Most először jelenik meg magyarul.
Georges Simenon - Maigret New Yorkban
"- Halló!... O'Brien?... Képzelje csak, már megint szükségem van magára... Ne ijedjen meg, szigorúan tiszteletben tartom a szabad Amerika valamennyi szabadságjogát... Tessék?... Hová gondol... Higgye el, csipetnyi irónia sem szorult belém... Akár hiszi, akár nem, én is egy magándetektív szolgálatait szeretném igénybe venni..."
Agatha Christie - Halál a Níluson
Ki irigyelhette szépségét, gazdagságát, boldogságát? Mindenki. Kinék lehetett több-kevesebb oka a gyilkosság - sőt gyilkosságsorozat elkövetésére? A hajón szinte mindenkinek. S ha már Ergyiptomban, régészeti leletek felkeresésére indult útnak gazdag utasaival a hajó, a „véletlenül” fedélzetén tartózkodó Poirot is régészeti módszerekkel kezd a bűntény felderítéséhez: először minden zavaró, fölösleges elemet eltávolít, aztán minden kétséget kizáróan bebizonyítja, hogy az a gyilkos, akire (természetesen) a legkevésbé sem gyanakodhatunk.
Agatha Christie - Egy marék rozs
Rex Fortescue rosszul lesz az irodájában, a Cityben, és a kórházban meghal. "A tea..." - mondta a halála előtt. De a méreg, ami végzett vele, nem lehetett a teában. A zsebében pedig egy marék rozst találnak. Gyanúsítottban nincs hiány: a néhai pénzmágnás közutálatnak örvendett.
Neele felügyelőnek a nyomozásban segítőtársa is akad hamarosan. A Tiszafa-kunyhóba, a Fortescue család házába megérkezik Miss Marple. Addigra már három hulla van: Adele, Rex felesége és Gladys, a szobalány is gyilkosság áldozata lett. Miss Marple, akinél Gladys régebben szolgált, az ő halála miatt ártja bele magát az ügybe. "Hat hatosról énekelj", idézi a gyerekverset, amelyben a pástétomba sütött feketerigókról is szó esik. Tiszafa-kunyhóban pedig néhány hete döglött rigókat találtak!
Talán a legcsavarosabb eset ez, amellyel Jane Marple-nek meg kell birkóznia.
Agatha Christie - Találkozás a halállal
"- Meg kellett volna ölnünk, érted?" - Hercule Poirot hallotta ezt a mondatot Jeruzsálemben, egy nyugodt nyári éjszakán szállodája ablakából. Kit és miért akarnak megölni? Meg akarnak-e ölni valakit egyáltalán? Miért kelti fel mindenki érdeklődését a Boynton család? A család tagjai taszítják és vonzzák a kívülállókat, s aki kapcsolatba kerül velük, nem tud elszakadni tőlük. Mi az a furcsa kisugárzás ami Mrs. Boyntont, ezt a hideg, érzéketlen, zsarnoki asszonyt körülveszi. Akit gyűlölnek, de engedelmeskednek neki. Egy napon a szállodában összeverődött társaság sivatagi kirándulásra indul. A táj forró és kietlen - Mrs. Boynton meghal. Mindenki gyanús és gyanúsított. Bárki megölhette - de megölték-e egyáltalán? - hisz az asszony mindenkiben gyűlöletet ébresztett. Vajon mi történt?
Agatha Christie - Tizenhárom rejtély
Ódon vidéki ház, hattagú társaság, kandalló, félhomály, könnyed beszélgetés. Miss Marple jóságos arccal kötöget, olykor-olykor bosszúsan megcsóválja fejét, hogy ejnye, hát már megint leesett egy szem. Egy sima, egy fordított.
Hogy gyorsabban teljék az idő, titokzatos bűnügyekre terelődik a szó. Játék, agytorna, megoldatlan rejtélyek. Ki lehet a tettes? A társaság tagjai buzgón töprengenek. Tévutak, zsákutcák, félmegoldások, Miss Marple szelíd mosollyal kötöget. Egy sima, egy fordított. Mérgezés, vérfoltos járda, halált hozó virágok, pogány istennő baljós ligete, állhatatlan leány holtteste a zúgó habokban - megannyi rejtelmes eset. És Miss Marple bájos példázatai kertészekről, cselédlányokról, St. Mary Mead csip-csup dolgairól, melyek - persze, kötögetés közben - még a legbonyolultabb esetekben is játszva eligazítják a kedves öreg hölgyet.
A tizenhárom feszes történet mindegyike oly remek, hogy bármelyikükkel szívesen találkoznánk akár regényformában is. A bűnügyi történetek nagyasszonya, Agatha Christie e kötetben a sűrített feszültségkeltés mestermunkáit tárja az olvasó elé.
Georges Simenon - Maigret és a Langaléta
Párizsban kitört a kánikula. A Quai des Orfèvres munkatársai szinte kivétel nélkül vakációznak. A főfelügyelő és Lucas éppen pernod-val és sörrel próbálja elviselhetővé tenni az életet, amikor egy nyugállományú prostituált, a Langaléta betoppan a kapitányságra, és eltűnt férje felkutatására kéri Maigret-t. A peches mackós ugyanis egy női hulla láttán dolgavégezetlenül menekült el a még fel sem tört páncélszekrény közeléből. Maigret útja Neuillybe, a Szajna-parti kertvárosba vezet, egy fogorvos és idős édesanyja előkertes, rácskerítéses házába, melyben mintha megállt volna az idő, és az antik bútorok és megsárgult fényképek között bóklászva kutat hasznavehető nyomok után. A Langaléta segítségével próbálja kideríteni, kinek a holttestét láthatta a búvalbélelt betörő, és, hogy miért is kellett meghalnia a morózus fogorvos mindkét feleségének és édesapjának. S noha közben állandóan elégedetlen önmagával, végül valakit mégiscsak sikerül megmentenie.
Georges Simenon - Maigret és a makrancos tanúk
Aki ennyi évet nyomott le a rendőrségnél, aligha hisz már a Mikulásban, de a tanulságos könyvekben meg a vásári képekben sem, ahol egyik oldalon a gazdagok, a másikon a szegények, emitt a becsületesek, amott meg a gonosztevők állnak, és ahol mosolygós öreg pátriárka köré gyűlnek össze a példás családok, akárcsak a fényképésznél.
Georges Simenon - Maigret és a kiugrott felügyelő
A nyomozás helyszíne Saint-Aubin, egy nagyobbacska vendée-i falu, ahol Maigret nem hivatalos küldetésben, hanem egy vizsgálóbíró kérésére jár, hogy eloszlassa a bíró rokonát övező gyanút. A gyanú nem oszlik, ahogy a hideg esőt követő köd sem, de Maigret-t még az a körülmény sem zavarja, hogy egy magándetektív van folyton a sarkában, gyorsan kideríti a valóságot, és a végén – a tételes jogot lábbal tiporva – igazságot oszt.
Agatha Christie - Halloween és halál
Mrs. Ariadne Oliver Woodleigh Commonban vendégeskedik. A kisvárosban Halloweenkor tinibulit szerveznek: liszttorta-szeletelés, almahorgászás, tűzharapás szerepel a szórakozások között. A tizenhárom éves Joyce Reynolds azzal a meglepő információval áll a híres írónő elé, hogy gyilkosságot látott. Mrs. Oliver hiszi is meg nem is, egészen addig, amíg holtan nem találják a kislányt. Valaki belefojtotta a vödörbe, amiből az almákat kellene kihorgászni. A regényírónő megint jó barátjához, a világhírű kis szürke sejtek tulajdonosához, Hercule Poirot-hoz fordul segítségért. És noha megváltozott a világ azóta, hogy ők először találkoztak, van, ami mindig ugyanolyan marad - Poirot zsenialitása.