Az író érdekfeszítő és szemléletes stílusban szemlélteti a konferencia vitaanyagát, az érveléseket, a javaslatokat, amelyek tartalmazzák a dokumentumok lényegét, s az olvasó szinte a tárgyalóasztalok mellett érzi magát, a viták hevének légkörében.
A háború utáni időszakban is jelentős politikai szerepet játszó ismert személyekről kapunk emberközeli portrékat, pl. Gromikóról, Carapkinról, aki a volt Szovjetunió nagykövete a volt NSZK-ban, Stettiniusról, aki Dumbarton Oaks-ban az amerikai küldöttség vezetője volt, vagy az 1959-ben elhunyt angol lord Halifaxról.
Kapcsolódó könyvek
H. Haraszti Éva - Anglia és Magyarország párhuzamos története 1945-1951
"1978 tavaszán második férjemhez, A. J. P. Taylorhoz Angliába költöztem. Egyik utolsó munkámnak szántam az "Anglia és Magyarország párhuzamos története, 1945-1951" című esszémet. Amikor kollégáim meghallották új tervemet, kételkedni kezdtek: vajon mi lehet párhuzamos Anglia és Magyarország 1945 utáni történelmében?... Munkám nem összehasonlítás, nem elemzés, nem véleménynyilvánítás, hanem egyszerű leíró történelem, annak minden korlátjával, egyéni szelekciójával, ugyanakkor a teljes objektivitásra való törekvéssel együtt. Elsődleges célom volt megvilágítani összefoglaló művek és primer források alapján mindkét ország közelmúltjának még sok élő tanú által ellenőrizhető szakaszát."
Hilda Barrio - Gareth Jenkins - Che Guevara legendája
"A forradalmárt a nagy-nagy szeretet vezérli. EI se lehet képzelni, fogy egy igazi forradalmárból hiányozzon ez az érzés." Che Guevara • Több mint 250 kép, a legtöbb itt jelenik meg először • Idézetek Che írásaiból, levelezéseiből, beszédeiből • Új interjúk Che közeli barátaival, bajtársaival • Válogatás híres portrékból és művészi alkotásokból • Che életének és pályafutásának kronológiája • Kuba térképe Che forradalmi útjának feltüntetésével • Esszék Che életének kulcsfontosságú pillanatairól
B. M. Kulis - A második front
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Lord Russell - A bushido lovagjai
1931 és 1945 között japán csapatok pusztították végig a leigázott területeket. Civileket végeztek ki, városokat fosztottak ki, foglyokat mészároltak le, foglyaikat és a helyi lakosságot kegyetlenül kizsákmányolták. Körültekintően összeállított munkájában a szerző feltérképezi a pusztítás e szisztematikusan kiépített szörnyű rendszerét, objektív vizsgálatnak veti alá az egyének által elkövetett bűnöket, és részletesen kitér azon okokra is, melyek Japánnak az elfogadott emberi jogokat semmibe vevő példa nélküli rémtettei mögött rejlettek. A szerző olyan becstelen gaztetteket is górcső alá vesz, mint pl. a napi 10000 fogoly kivégzése Auschwitzban.
Mészáros Zoltán - A korai titoizmus propagandája
Mészáros Zoltán dolgozata a második jugoszláv állam megalakulása időszakának egy sajátságos jellemzőjét helyezi kutatásainak középpontjába: a sajtópropaganda-tevékenységet.
Hans Hellmut Kirst - Tisztgyár
1944 januárja. A náci Németország a végső pusztulásba rohan. Közkatonák és tisztek százai halnak naponta a frontokon. De az őrületnek folytatódnia kell. És ezt szolgálja a gyár. A TISZTGYÁR! Hogyan biztosítja a tisztek utánpótlását a Wermacht 1944-ben, milyen konfliktusok terhelik a kiképzők egymás közti és a jelöltekkel kialakult viszonyát - amikor egy balesetként kezelt halálesetről kiderül, hogy vélhetően gyilkosság -, lehet-e felelősségteljesen gondolkodni és emberhez méltóan viselkedni a már hanyatló, de mindenáron győzni akaró náci Németország hatalmának utolsó éveiben? Ezekre a kérdésekre keres és ad választ - a II. Világháborút tisztként átélő - H. H. KIRST német író, aki 52 megírt regényével méltán lett hazáján kívül is az egyik legelismertebb író.
David Rieff - Roy Gutman - Háborús bűnök
Ebben az időszerű A-tól Z-ig terjedő útmutatóban újságírók, riporterek és fényképészek, hadijogi szakértőkkel és egyetemi tanárokkal karöltve a háborús bűncselekményeket, ill. jogi szakkifejezéseket világítják meg és a humanitárius jog szempontjából vizsgálják korunk kilenc különböző háborúját. A tizenkét országból származó kilencven szerző száznegyven cikke között olyanokat találunk, mint például Sydney Schanbergnek Kambodzsáról, a CNN munkatársának, Christiane Amanpounak a boszniai félkatonai szervezetekről, a BBC tudósítójának, Jeremy Bowennek Csecsenföldről, vagy az ismert filmeseknek, Gwynne Robersnek az iraki kurdok ellen Szaddám Huszein által intézett támadásáról készített beszámolói.
Földi Pál - A második világháború katonai története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Annie Lauran - Hitler sapkája vagy a felejtés kora
Koncentrációs táborok egykori lakói, szerencsés életben maradottak mondták magnetofonszalagra emlékeiket Annie Laurannak. Francia, német és izraeli gyerekek válaszoltak a szerző által kiosztott kérdőív egyszerű kérdéseire. A francia újságírónő azt kutatja riportkönyvében, hogy alig harminc évvel a háború után, egy olyan világban, amelyben nem vált ki hangos botrányt, ha elárverezik Hitler fejfedőjét, és a kiadók ízléstelen szenzációhajhászó könyveket reklámoznak a Führer nemi életéről és a Gestapo kínzási módszereiről, hogy érzik magukat azok, akik a legtöbbet szenvedtek, hogy tudnak együtt élni hajdani szenvedéseik emlékével, és hogy a sznevedés korát valóban a felejtés korának kell-e követnie.
James Lucas - Hitler harcosai
James Lucas izgalmas, szakszerű és pontos képet fest a német hadsereg életéről, amelyet leginkább úgy jellemezhetünk, mint az egyéni erő, a halálmegvető bátorság, a kisszerű bürokrácia és a gyakorlatiasság sajátos keveréke. James Lucast, aki műveiben a második világháború szinte minden német katonai cselekményét feldolgozta már, a téma nemzetközileg is elismert szaktekintélyeként tisztelik. Kutatásainak homlokterében a katona - legyen akár barát vagy ellenség - háborús szerepvállalásának elemzése áll. Jelen kötetében tizennégy, eltérő társadalmi háttérrel és ranggal rendelkező tiszt történetét ismerhetjük meg. Ami mégis közös bennük, hogy mindannyian megkapták a Vaskereszt Lovagkereszt fokozatát.
Michael Reynolds - Acélemberek
Az 1. Leibstandarte Adolf Hitler SS-páncéloshadosztály és a 12. Hitlerjugend SS-páncéloshadosztály normandiai történetét elbeszélő Acélpokol után Michael Reynolds e kötetben a két hadosztály II. világháború utolsó hat hónapjában vívott harcait mutatja be. Hitler terve, hogy az Ardennekben 1944 decemberében bénító csapást mérjen a nyugati szövetségesekre, mielőtt teljes erejével a bolsevikok ellen fordul, meghiúsult. Az I. SS-páncéloshadtestet alkotó 1. Leibstandarte Adolf Hitler SS-páncéloshadosztály és a 12. Hitlerjugend SS-páncéloshadosztály megsemmisült. Alig egy hónap elteltével a két hadosztályt újjászervezték, felfegyverezték, majd Magyarországra vezényelték. Kilenc nap alatt hét szovjet hadosztályra és egy gépesített hadtestre mértek vereséget, és több mint 400 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza az ellenségtől. A Hakenkreuzot és az SS-rúnákat viselő katonák ezután a birodalom utolsó offenzívájában, a balatoni hadműveletben vettek részt. Amikor ez kudarcot vallott, és a szovjetek megindították ellentámadásukat, a bekerítés és a teljes megsemmisülés veszélye arra kényszerítette őket, hogy harcolva vonuljanak vissza a Nagynémet Birodalom keleti határaihoz, majd a Vaterland területére. A sors iróniája, hogy a hazájuk védelmében vívott kegyetlen küzdelemmel csupán meghosszabbították a háborút, és nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy megsemmisüljön mindaz, amiért harcoltak.
Galántai József - Magyarország az első világháborúban
A monográfia Magyarország újabb kori történetének egyik legkritikusabb szakaszát világítja meg. Előzményeiben és egyetemes összefüggéseiben mutatja be a dualista Habsburg Monarchia keretébe tartozó Magyarország részvételét az első világháborúban. Az eseményeket nem csupán hadtörténeti szempontból tárgyalja, hanem a régi, soknemzetiségű Magyarország mélységes kríziseként értelmezi, és főleg politikai oldaláról közelíti meg. Sokoldalúan elemzi a magyar vezető réteg politikáját, s Tisza István kiadatlan iratainak feldolgozásával átfogóan ábrázolja a miniszterelnök bel- és külpolitikai koncepcióit. Részletesen szól a különböző ellenzéki irányzatokról, a mérsékelt parlamenti pártoktól kezdve az úri ellenzékkel szakító és a demokratikus irányzatokkal összefogó Károlyi Mihályon át a szocialista mozgalmakig. Jelentős figyelmet szentel a magyarországi nemzetiségi kérdés háború alatti alakulásának. Szakszerűen és megelevenítően tárja fel a magyarországi társadalom elmélyülő - a felbomlás és a forradalom felé tartó - válságát. A mű nagyrészt a szerző kiterjedt levéltári kutatásain alapszik, ugyanakkor a hazai és a külföldi szakirodalomra, valamint memoárirodalomra is támaszkodik. Gördülékeny, olvasmányos stílusával nemcsak a tudományos kutatók, az e tárgykörben oktató pedagógusok, hanem a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tarthat.
L. A. Bezimenszkij - A titkos Barbarossa-dosszié
A szerző - neves szovjet történész - célja bizonyítani azt, hogy a németek nem ötletszerűen támadták meg a Szovjetuniót 1941-ben, hanem a fasiszta Németország tulajdonképpen kezdettől fogva erre a háborúra készült. A könyv orosz címének alcíme szó szerint: "Dokumentumelbeszélés", mely azt jelzi, hogy a szerző közvetlen hangnemben, oldott stílusban mondja el véleményét a Barbarossa-terv létrejöttéről. Eközben fontos, sokszor eddig ismeretlen vagy csak szigorúan bizalmasként nyilvántartott dokumentumokkal, visszaemlékezésekkel és saját élményeivle ismerteti meg az olvasót. A könyv olvasásakor úgy tűnik, hogy egy sokat látott és tapasztalt emberrel beszélgetünk azokról az eseményekről, melyeknek kortársa és szemtanúja volt.
Várady Gyula - Déli szomszédunk, Jugoszlávia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
John Lewis Gaddis - Most már tudjuk
Elkerülhetetlen volt-e a második világháború végétől jószerint az 1990-es évek fordulójáig tartó hidegháború? Pontosan mi vagy éppenséggel ki robbantotta ki? Lehettek volna-e alternatívái és melyek lettek volna ezek? Volt-e szigorú terv szerint működő nemzetközi kommunista összeesküvés? Volt-e összefüggés a világkommunizmus eszméje és a különféle rezsimek nacionalizmusa között, s ha igen, hogyan hatott ez a hidegháború alakulására? Csupa olyan kérdés, amelyekre a hidegháború történetírásának eddigi – ortodox nyugati és keleti, majd újbalos nyugati „revizionista” – irányzatai csakis egyoldalú válaszokat adhattak. Amikor azonban a kommunizmus világméretű bukása után kezdtek megnyílni az amerikai, orosz, kínai és egyéb, addig szupertitkos levéltárak, végre munkához láthattak az elfogulatlan, szintézisteremtésre törekvő, visszafogott hangú, a tényeket józanul mérlegelő „posztrevizionista” történészek is, akik közül bizonyára a Yale Egyetem diplomáciatörténész professzora, John Lewis Gaddis a hidegháborús történetírás doyenje a legkiemelkedőbb. Gaddis könyve nem csupán briliáns tényösszefoglaló a németországi megszállási övezetek létrejöttétől a kubai rakétaválságig, hanem részletes elemzése mindannak a hatásnak is, amelyet az új ideológiai, gazdasági elképzelések, valamint az atomfegyverrel s annak bevethetőségével kapcsolatos anomáliák tettek a világpolitikára az első, a második és a harmadik világban egyaránt. Művében alapvetően újraértékelődik Truman, Eisenhower, Kennedy. Sztálin, Mao, Kim Ir Szen és Hruscsov történelmi-emberi szerepe...
Nemeskürty István - Requiem egy hadseregért
Fasiszta kormány fasiszta hadseregéről van szó, rablóhadjáratban részt vevőről. Talán győzelmet kívántunk volna neki? Nem, nem erről van szó! Nem a 2. magyar hadseregről, mint fasiszta katonai szervezetről, hanem az abba kényszerített, cinikusan halálba hajszolt _emberekről_ van szó.
Mikor a magyarok déli szárnyához csatlakozó olasz hadsereg nem érkezett haza a Don mellől, mert ott pusztult, Olaszországban forradalmi nyugtalanság kezdődött, sztrájkok, tömegtiltakozások terjedtek el futótűzként, mintegy az 1943. nyári Mussolini-ellenes megmozdulás előjeleként. El akarták számoltatni a fasiszta kormányt: hová lettek a katonáik? Azóta - szovjet-orosz koprodukcióban! - két film is készült már erről a hadseregről, ennek sorsáról és tragédiájának politikai jelentőségéről.
Nálunk akkor döbbenetes közönnyel tért napirendre az ország a katasztrófa felett. Persze hogy hírzárlat volt, persze hogy kemény volt a cenzúra és erős a politikai terror: de mégis. A mohácsinál nagyobb méretű verség huszonnégy óra alatt gyászba boríthatott volna egy országot.
Nem ez történt. De a doni katasztrófa is egyik előkészítő mozzanatává vált az új Magyarország építésének. Ezek a jeltelen sírban nyugvó halott katonák is mártírjai a nép Magyarországának, Keresztury Dezső szép versének szavaival:
_Áldozatunk nem a gaz jogcíme:_
_[jóra parancs._
Harry Thürk - Singapore
„Singapore Nagy-Britannia bevehetetlennek tartott távol-keleti erődje volt: az Indiai-óceán és a Dél-kínai-tenger találkozásánál kulcspozíciót foglalt el. Az 1940-ben megindult japán fasiszta áradatnak azonban végül is nem tudott ellenállni: 1942 februárjában Singapore angol védői megadták magukat.”
Harry Thürk nálunk is ismert író, több kalandregénye megjelent már magyarul. A történelem területén tett e kirándulása igen sikeres. A valóban lezajlott harcokat, az azokat megelőző társadalmi-politikai törekvésekkel és a különböző társadalmi csoportokat mozgató indítékokkal együtt pontosan és híven ábrázolja. Ugyanakkor mindent mint regényíró lát és láttat: a délkelet-ázsiai világot, a dzsungeleket és az ott élő vagy odakerült embereket, életüket, harcukat és halálukat.
Roger Douglas - Sztálingrád
A könyv aktualitását nemcsak az adja, hogy 1992 a II. világháború sorsfordító ütközetének ötvenedik évfordulója, hanem az, hogy magyar nyelven mindeddig nem jelent meg valamennyire is tény-, és adathű összegző elemzés az emberiség történetének legsúlyosabb, legtöbb áldozatot követelő csatájáról. A szerző könyve messze különbözik a nálunk szokványos hadtörténeti fejtegetésekről. Szinte regényszerű fordulatokkal teli a "civil" közönség számara is élvezetes, könnyen érthető művet kap kezébe az olvasó. Adatai, következtetései olykor meghökkentőek, mert rengeteg tény és esemény másképp rögződött a köztudatban (különösen a német és a szovjet tábornokok többségükben önigazoló jellegű emlékiratai nyomán), minthogy ahogy valójában megtörtént. A szerző egyebek között bebizonyítja, hogy nemzeti tragédiánk - a magyar 2. Hadsereg pusztulása a Don-kanyarban - a Sztálingrádi csata részhadműveletként következett be.
A szenzációs tanulmány függeléke a legfontosabb korabeli dokumentumokat és a katonai szakkifejezéseket is tartalmazza.
Louis Baldwin - Különös diadalok
A verség gyakran a bukás kezdete, de a bukás nem mindig jelent katasztrófát. Nem jelenti szükségszerűen a világ végét még az egyén életében sem. Néha - bizonyos értelemben - csak a kezdete valaminek. A Különös diadalok fejezetei mintegy harminc évszázadot ölelnek fel, bemutatnak sok sorsfordulót, a balsorson aratott számos győzelmet, azt hogy a sikertelenségből hogyan lett még is siker. A történetek felölelik az egész történelmet: az ókori Egyiptomtól kezdve - amikor Mózes lobbanékonysága miatt válságos helyzetbe került - Gallilei és az inkvizíció korán át egészen a modern időkig. Olvashatunk többek közt Abraham Lincolnról és az 1858-as választásokról, amikor elvesztette szenátusi küzdelmét, Rossiniről a Sevillai borbély lesújtó kritikájáról, Dosztojevszkijről, akit majdnem tönkretett a rulett, Mao Ce-tungról és a hosszú menetelésről.
Karsai Elek - A berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig
A nagy sikerű munka eredetileg a szerzőnek a rádióban elhangzott előadássorozatára épült föl. Előljáróban ismerteti Hitler és a nácizmus 1933-as németországi uralomra jutásának körülményeit, s azt a történelmi szituációt, amelynek során a mindenen átgázoló fasiszta militarizmus a csatlós államok, de nem utolsósorban a nyugati államok megalkuvó, sőt nem ritkán áruló szövetségeseit cserbenhagyó politikája jóvoltából kirobbantja a világháborút. A további fejezetek bemutatják a Lengyelország elleni 1939. szeptember elsejei támadástól egészen az 1945. augusztus 14-i, a Japán megadásáig terjedő gigászi küzdelmet. Az eseménytörténet elsősorban az európai hadszíntérre koncentrál, a többi földrészen folyó hadműveletekről csak akkor és annyiban esik szó (pl. Rommel és Montgomery afrikai csatája, a Japánra ledobott atombomba), ha azok alapvetően befolyásolták az Európában folyó harcot, vagy a háború befejezésére voltak döntő hatással.