Paul ​Newman

Luis Buñuel - Utolsó ​leheletem
Luis ​Bunuel önéletrajza megejtően izgalmas pályakép. Leginkább azért, mert nincs benne semmi nagyképűség. De ahogy elmondja, hogy mi történt vele, mégis mindig fontos dolgokról beszél. Arról, hogy hogy rajzolódik ki egy ember arca. Hogy lesz Párizsban a nevelés, a szokások, a vidéki erkölcs béklyóiból szabaduló spanyol fiúból korszerűen művelt, mindent befogadni kész európai szellem. Hogy találkozik a huszadik század forrongó művészetével, az azóta klasszikussá lett fenegyerekekkel, polgárriogató botránykeverőkkel, García Lorcával és Salvador Dalival, Aragonnal és Tzarával, aztán a modern filmművészet nagyjaival, René Clairrel és Eizensteinnel, Chaplinnel és Erich von Stroheimmal. És megértjük: a nagyságnak vannak gyarló pillanatai, s a hóbortos bohócmozdulatok sokszor a nagyság felé mutatnak. Mikor pedig Bunuel a maga filmjeiről beszél, belelátunk a filmcsinálás titkaiba, és egy kicsit talán megtanulunk a rendező szemével nézni.

Federico Fellini - Mesterségem ​a film
... ​álmomban se képzeltem volna, hogy rendező lesz belőlem - vallja magáról korunk egyik legnagyobb filmrendezője. - De aztán az első naptól, attól az első alkalomtól kezdve, hogy kimondtam: "Gép indul! Tessék! Ennyi!", úgy tűnt fel, hogy világéletemben ezt csináltam, mást nem is csinálhattam volna, ez vagyok én, ez az én életem. Ezért van az, hogy amikor forgatok, nem teszek mást, mint követem természetes hajlamomat, vagyis a moziban mesélem el a történeteket, azokat, amelyeket őszinteség és kitaláció, meghökkenteni akarás és vallomásvágy, föloldozást kívánás és szemérmetlen kéjsóvárság, a nevettetni és megindítani akarás kibogozhatatlan keverékével szeretek elmesélni - moralista és próféta, tanú és bohóc..." Ilyen ő prózájában is, ilyennek ismerjük meg elragadó személyiségét ebben a kötetben. Voltaképpen filmjei készülésének története ez, számos fontos, végül kimaradt mozzanat felidézésével. De minthogy Felliniről van szó - természetes, hogy prózája is minduntalan felvillant önéletrajzi elemeket, helyzeteket, különleges emberi arcokat. Úgy, hogy az olvasóban is fel-felrémlenek közben filmjeinek képsorai. A kötetet Fellini hat rajza színesíti.

François Truffaut - Önvallomások ​a filmről
"Lehet, ​hogy jók a filmjeim, lehet, hogy rosszak, de én csakis ezeket a filmeket akartam megcsinálni. Olyan színészekkel, akiket én szemeltem ki, akiket szerettem" - olvashatjuk François Truffaut (1932-1984) egyik kritikusának írt levelében. Truffaut filmjei talán valóban nemcsak a "francia új hullám", de a filmművészet legszemélyesebb alkotásai, igazi szerzői filmek, melyeket "kamera-töltőtollal" írt. A "Négyszáz csapás", a "Jules és Jim", a "Bársonyos bőr", a "Fahrenheit 451", az Amerikai éjszaka", "Az utolsó metró" rendezőjének őszinte, személyes vallomásait olvashatjuk önmagáról, a filmművészetről, filmjeinek keletkezéséről-forgatásáról az Anne Gillain gondozta kötetben, melyet több mint háromszáz interjúból formált különös életrajzzá, izgalmas olvasmánnyá a szerkesztőnő.

Bikácsy Gergely - Buñuel-napló
Luis ​Bunuel a film történetének legnagyobb provokátora. A hispán hagyomány és a francia szürrealizmus egyaránt meghatározta pályáját. A személyes erkölcs Istennel feleselő komor szépsége érdekelte. Középkori vallási mítoszok és eretnekségek, a modern kor kegyetlensége, külső és belső polgárháborúk álomképei népesítik be képsorait. Bikácsy Gergely "Bolond Pierrot moziba megy" című francia filmtörténetéből ismert szubjektív hangvétele új könyvének is sajátos értéke. E könyv valóban napló: a rendező minden fontos filmjének alapos elemzése megtalálható benne, de szabálytalan, csak az emlékek belső logikájának engedelmeskedő, olykor érzékenységeket is sértő írás. Fejezeteiben az "álomvalóság", Bunuel életének és mozijának abszurd jellege tükröződik. Bikácsy mozinaplója elsősorban a nagy rendező istentagadó és istenkereső gúnykacajára figyel. "Bunuel nevetése helyteleníti a rosszal teli ťlétező világotŤ, de a létező világ magyarázhatatlan abszurdumát harsogó örömmel fogadja. Erről már érdemes filmet készíteni…és érdemes könyvet írni"- mondja a szerző.

Szalay Károly - Jacques ​Tati
Legtöbb ​filmjének főszereplője, a saját maga alakította nyakigláb Hulot úr, a modern világhoz adaptálódni képtelen, mindig barátságos és segítőkész, ám a szociális érintkezésben esetlen, örök kívülálló figurája. Filmjeiben mindig a képi világon van a hangsúly, a hangok legtöbbször zajok, tömegmorajok, a beszéd ritkán játszik fontos szerepet. Képi humora semmivel össze nem téveszthető. A mindennapi élethelyzetek finom eltúlzásával, kiemelésével megalkotott, nemritkán visszatérő poénjai mindig rendkívül finoman jelennek meg, a néző figyelme nincs „erőszakosan” rájuk irányítva, ezért mindig jóleső érzés felfedezni egy-egy újabb komikus részletet. Wikipédia

Gulya István - Kibédi
A ​most megjelent Kibédi-könyv különbözik a korábban napvilágot látott művész-emlékiratoktól, emlékrajzoktól. A hagyományos memoároktól eltérően itt a pályatársak és barátok vallanak anekdoták és visszaemlékezéseik alapján egykori kollégájukról, Kibédi Ervinről. Nem minden esetben vidámak a történetek, inkább a népszerű színész mindennapjai elevenednek meg e lapokon, s állítanak emléket a magyar színjátszás kiemelkedő alakjának. Akinek szerencséje volt látni és hallani Kibédi Ervint a Vidám Színpadon, a rádió és televízió műsoraiban vagy a közel száz játékfilmt legkülönfélébb szerepeiben, az nem "csupán" egy színész alakítását élvezhette: ő egyszerre volt kíváló színész-komikus és énekes, szerző és jeles versíró, a magánéletben pedig szenvedélyes növény- és állatbarát. Olyasvalaki, akit már életében is jelenségként könyveltek el. Emlékezetes szerepei utánozhatatlanok, csakúgy, mint a nevéhez fűződő Hacsek és Sajó-jelenetek, amelyek a magyar kabarékorszak egyszeri és megismételhetetlen fejezetei. A könyv összeállítói sokat tanakodtak, mi lehetne a még csak alakuló könyv megfelelő címe. Végül is rájöttek: Kibédi nevéhez nem kell hozzátenni semmit, olyan fogalom, melyet pályája tett emlékezetessé.

Michael Korda - A ​szerencse fiai
Kellner ​Henrik uradalmi tiszttartó három fia, Sándor, Vince és Zoltán Túrkeve mellől, egy tanyáról vágott neki az országnak, majd a világnak. Már a kezdet kezdetén kiderült, hogy a határozott, erős egyéniségű Sándor a legtehetségesebb köztük. Az 1910-es években Budapesten tevékenykedett filmkritikusként, később rendezőként. A Tanácsköztársaság idején direktóriumi tagként a filmgyártás művészeti vezetője volt, ezért októberben el kellett hagynia Magyarországot. Ausztriában, Németországban, Hollywoodban dolgozott, majd 1932-ben megalapította a London Films céget, s az angol filmipar legmarkánsabb alakja, felvirágoztatója lett. (Ezért is kapta meg, a filmvilágban elsőként, a lovagi címet). Testvéreit maga után hozatva rendkívül összetartó, közös és nagy sikerű munkákra,de családi perpatvarokra is mindig kész együttest szervezett maga köré. A festőnek készülő Vincéből ötletes díszlettervezőt faragott, a függetlenebb természetű Zoltán pedig a maga tehetségéből (de természetesen bátyja támogatásával) lett kiváló filmrendező. Barátaik, közeli munkatársaik között tarthatták számon Winston Churchillt, H. G. Wellst, Graham Greene-t, Charles Laughtont, Laurence Oliviert, Vivien Leigh-t és másokat, akikről e könyv szerzője, Michael Korda, mulatságos, érdekes adomák egész sorozatát jegyezte föl. Filmjeik - a VIII. Henrik magánélete, a Lady Hamilton, a Szép Heléna szerelmei, Az eszményi férj, a Négy toll, a Sanders, a folyam ura, a Kiáltsd, ez kedves vidék! - a mozitörténet klasszikusai. Michael Korda, Vince fia, aki a három testvér mesébe illő karrierjének történetéből eleven, színes, információgazdag biográfiát írt, más téren, az irodalom területén tett szert hírnévre. Egy patinás könyvkiadó vállalat igazgatóhelyettese és több sikeres könyv szerzője.

Jackie Chan - Jeff Yang - Íme, ​Jackie Chan
Ha ​ön szereti a kalandos akciófilmeket - hangsúlyozandó az akció -, akkor minden bizonnyal szívesen figyeli, amint Jackie Chan az életét kockáztatja egy-egy szenzációs film érdekében. Mint az egyik legnagyobb sztár, aki berobbant az amerikai filmszínházakba, Jackie az újvilág legnevesebb hőseit hozta szégyenbe, lélegzetelállító, halálmegvető mutatványokkal kápráztatja el a közönségét, amilyeneket például a Balhé Bronxban, a Szuperzsaru, a Kondor Hadművelet vagy legújabb bombasikere, a Csúcsformában című filmjeiben látni. Dehát kicsoda valójában a harcművészeti filmkészítés eme kisfiúsan jóképű, villámgyors Charlie Chaplinje? Jelen önéletrajzában elmeséli lebilincselő, szívszaggató és csak sok évnyi küszködés után diadalmas élettörténetét.

Patrick de Funès - Olivier de Funès - Louis ​de Funès
Apám ​mellett az élet kiszámíthatatlan volt, és elragadó. Nem mondható sem szokványosnak, sem szomorúnak. Az a mítosz, hogy a komikus színész a színházból kijövet elveszti humorát, és magára ölti a nyomasztó mélabú maszkját, a mi otthonunkban sosem volt tapasztalható. Louis de Funès az életben éppoly mulatságos volt, mint a filmvásznon, ha nem is ugyanazokat az eszközöket használta, mert mindenekelőtt a hivatásának élt, és végig egész pályafutásán folyamatosan csiszolta színészi játékát. Most mi, a fiai mint egy rendkívül eredeti kaland közönséges tanúi a legtöbb kérdésre mindenkinek választ adunk ebben a könyvben. Louis de Funès, aki milliókat nevettetett a moziban, a filmjei pedig nézettségi rekordokat döntögettek (az Egy kis kiruccanás nézőszámát, évtizedekkel később, csak a Titanicé múlta felül), nem fiatalon vált közismertté. Attól fogva viszont gyakorlatilag eltűnt a külvilág elől, és jóformán sosem nyilatkozott. Elzárkózása számos találgatásra, rossz ízű pletykára, jó és rossz legendák születésére adott alkalmat. Ezt az életrajzot két fia, Patrick és Olivier Funès írta, édesanyjuk Jeanne de Funès közreműködésével, és nem csupán egy hihetetlenül sikeres színészi pályafutás pontos képét rajzolják meg benne, hanem egy nagy nevettető életútját is a születéstől az örökkévalóságig. Azt az életutat, amely nem szűkölködött a filmvászonról is ismert mulatságos helyzetekben, személyes kétségekben és kemény küzdelmekben, szorongásokban és indulatkitörésekben, boldog és elkeserítő pillanatokban. Ez a könyv Louis de Funès ismeretlen arcát mutatja be az olvasónak, és nem csupán remek olvasmány, hanem szép tisztelgés is egy színészlegenda emléke előtt, akinek az élete nem a halállal ért véget, mert filmjei azóta is a nézők újabb és újabb generációinak adnak önfeledten kacagtató, derűs pillanatokat. (Olivier de Funès repülőgép-kapitány, Patrick de Funès röntgenorvos)

Kovács András Bálint - Szilágyi Ákos - Tarkovszkij
Nehezen ​megszületett könyvet tart kezében az olvasó. Tarkovszkij halála után tizenegy évvel jelenik meg a mű, amelyet három évvel a tragikus esemény előtt kezdtünk el írni mint az életútja feléhez érkezett művész addigi pályájának összefoglalását. Miután 1984-es "disszidálása" miatt Tarkovszkij indexre került, a magyarországi publikálásra nem is gondolhattunk. Mire a könyvnek - kalandos körülmények között - külföldi kiadót találtunk, s mire a francia fordítás elkészült, Tarkovszkij már nem volt közöttünk. Monografikus feldolgozásáról akkor, abban a helyzetben szó sem lehetett. 1986 óta tervezzük, hogy megírjuk "a" könyvet, a "végleges változatot". Írás közben kellett ráébrednünk: "végleges változat" nem létezik. Ez a könyv csak Tarkovszkij világaiban folytatott utazásaink egy újabb állomása. Andrej Tarkovszkij az orosz filmművészet eddigi legnagyobb alakja volt, aki az Iván gyermekkorával, az Andrej Rubljovval, a Szolárisszal, a Tükörrel, a Sztalkerral, a Nosztalgiával, és az Áldozathozatallal az orosz kultúrát és művészetet klasszikus fokon képviselte a szovjet korszakban. Mintha az orosz filmművészet sztalkere lett volna ő, akinek megadatott, hogy a világkultúra megszentel földjére, hatalommal, pénzzel, tudatlansággal, körülkerített csodás Zónájába vezesse mindazokat, akik vagyunk, s aki ő maga is volt, föltéve, hogy művészetének útitársául szegődünk. A 20. század utolsó harmadában, az évszázadok óta haldokló orosz ortodox civilizáció végének atmoszférájában lehetővé vált számára, hogy mindössze hét játékfilmből álló életművével olyan művészetet teremtsen, amelynek spirituális telítettsége és érzéki varázsa, formaszépsége és plaszticitása csak két átmeneti korszakhoz, a középkor végének európai és a 19. század végének orosz művészetéhez mérhető.

Gonda István - Illés Csilla - A ​szépség szimfóniája
"Szimfónia ​- a zene ékköve. Zenei témák egyre mélyülő felépítése négy tételben kibontakozva. Motívumok egyre gazdagabb összhangja szigorúan kötött formán belül. Az élet szimfóniája az Örök Rendre épül. A csodás, angyali összhangot az Igazság megtalálása adja... Az Igazság Jóságot szül. S a Jóságból kibomlik Isten végső bizonyítéka, a Szépség. Három könyvet tart most kezében az olvasó. Az elsőt a mű tartalmi üzenetei képezik: egy kultúrtörténeti áttekintés tárul föl a férfi és a nő archetípusának XX. századi megvalósulásáról az Örök Mérték fényében. A férfi és a nő harmonikus létének és összekapcsolódásának megkomponálása - a mindannyiunkat legérzékenyebben érintő emberi feladat."

Rózsa Miklós - Sebestyén János - Életem ​történeteiből
43 ​esztendei távollét után, 1974-ben látogatott ismét szülőhazájába az 1907-ben Budapesten született, kivált filmzenéi által világszerte ismert zeneszerző, Rózsa Miklós. Hogy szellemi gyökerei emberöltőnyinél hosszabb távollét tán sem tépődtek ki talajukból, érzékelhette a rádióhallgató tiszta, élvezetes magyar beszédéből, hamiskásan fordulatos adomázásából, csúfondárosan pesties előadásmódjából, Kötetünk címe tudatosan játékos: nem élettörténetét meséli el Rózsa, hanem valóban élete történeteit, mindenekelőtt találkozásait a legkülönfélébb valódi és talmi hírességekkel - Mario Lanzádtól Toscaniniig, Judy Garlandtól Marilyn Monroe-ig -, valamint olyan, sokszor drámai sorsfordulókat, melyekbe a világtörténelem alaposan belejátszott. Az önmagukban is szórakoztató epizódok mégsem puszta "nagy emberek papucsban"-anekdoták. A zsugorított jellemrajzok, groteszk események mögött felsejlik Hollywood, az "álomgyár" fénykora, a korabeli zenei élet és a filmszínészek világának megannyi fénye és árnya. Az írott szöveg igyekezett az élőszó varászát, egy vonzóan világos, derűs elme sziporkáit átmenteni, remélve, hogy sikerül fölidézni egy különleges életpálya légkörét, s egy részben letűnt, részben nagyon is élő művészvilágot.

Kimberly Potts - George ​Clooney
A ​People magazin kétszer is megválasztotta a világ legvonzóbb férfijának, de soha nem akar újra megnősülni. Világhírű színész, aki imádja megtréfálni a kollégáit a forgatásokon, akit többször is jelöltek Emmy- és Oscar-díjra, és aki a Sziriánában nyújtott alakításával el is nyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Oscart. Igazi hollywoodi híresség, aki azonban keményen megdolgozott a sikerért, és aki a hírnevét ma nem csak üzleti vállalkozásokban kamatoztatja, hanem arra is felhasználja, hogy segítsen bajban levő embertársainak. Ebben a Hollywood egyik legszínesebb egyéniségéről szóló életrajzban Kimberly Potts tömegkultúra-szakértő végigköveti George Clooney életútját. Bemutatja, hogyan lett filmcsillag a kisvárosi srácból, aki lassan, de tudatosan építette fel karrierjét, a szerény kezdetektől az áttörést meghozó Vészhelyzeten át a sikeres mozifilmekig, míg végül elismert színész, forgatókönyvíró, producer és rendező lett belőle. Potts részletesen tárgyalja Clooney-nak a filmvászon meghódítására tett korai kísérleteit, a bulvársajtóból jól ismert szerelmi ügyeit, valamint politikai és humanitárius tevékenységét (például a részben Clooney által alapított Not On Our Watch nevű szervezet küzdelmét a világban folyó népirtás ellen). Potts megmutatja, ahogyan a színész ravasz stratégaként váltogatja a szerepeit a kasszasikernek ígérkező, illetve a kevésbé jövedelmező, de a személyes elveit tükröző és szenvedélyből készített filmek, mint a Sziriána vagy a Good Night, and Good Luck között. Az előbbiért Oscart, az utóbbiért fantasztikus kritikákat kapott, és kap azóta is az olyan intelligens drámákért, mint a Michael Clayton, az Egek ura vagy Az utódok. Ez a kötet, amely egyaránt tartalmaz friss interjúkat, ritkán látható fotókat, naprakész Clooney-filmográfiát és -kronológiát, sőt még a színész 100 kedvenc filmjének listáját is. Egyetlen Clooney-rajongó polcáról sem hiányozhat!

Dallos Sándor - A ​nap szerelmese / Aranyecset
A ​nap szerelmese A nap szerelmese Munkácsy Mihály regényes életrajzának első kötete, mely a nagy magyar festő fiatalságának éveit, pályakezdésének viszontagságait mutatja be az asztalosinasságtól a művész düsseldorfi tartózkodásáig. A regény valóság és fantázia elemeinek ötvözete, mégis hitelesen kelti életre a festő emberi és művészi egyéniségét, valamint a kor hangulatát, a XIX. század végi magyar Alföld világát, a polgárosodó főváros forgatagát, a bécsi festőiskolát. Kivételes bepillantást nyújt a fiatal művész szerelmi életének és betegségeinek történetébe, s abba a lelki-szellemi folyamatba, amelynek során végül megtalálja a kulcsot a művészet legmélyebb, legbensőbb rétegeihez, saját művészetének megéréséhez és kiteljesedéséhez. Dallos Sándor könyve egyszerre ismeretterjesztő mű, és színes, olvasmányos regény, amely generációkon keresztül megőrizte frissességét és vonzerejét. Aranyecset Az Aranyecset Munkácsy Mihály regényes életrajzának második kötete, amelyben az író a művész párizsi éveit mutatja be; a siker, a beérkezés éveit, örömeit és gyötrelmét, s a betegség okozta művészi és emberi hanyatlást. Dallos Sándor teljes részletességgel avatja be az olvasót a festő életének minden mozzanatába. Magánéletének intim részleteit éppúgy megismerhetjük, mint fizikailag és szellemileg egyaránt kemény munkáját. Végigkövethetjük egy-egy kép születését, a modellek felkutatásától kezdve a színek kikeverésén és a vázlatok készítésén át a „csoda” létrejöttéig. Az olvasó úgy érzi, hogy ott áll a műteremben, és a szeme láttára születik meg a mű. A két regényből egy mozgalmas, romantikus és drámai életutat ismerhet meg az olvasó, melynek hatására alig várja, hogy a festő műveivel találkozzon, és újra meg újra megcsodálhassa azokat.

Bradányi Iván - Robert ​Redford
Egy ​férfi, aki 57 éves korában még mindig lányok és asszonyok millióinak a szép szőke hercege tud lenni, nem lehet akármilyen ember. Engem mégsem ez a hosszantartó fiatalság fogott meg Robert Redfordban. Mindig szerettem volna személyesen találkozni egyikével a hollywoodi sztároknak, akikről könyvet írtam. Amikor a Magyar Rádió Pagodájában Szabó Sándor elmesélte, hogy együtt játszott Redforddal a "Mezítláb a parkban" című Broadway-produkcióban, szavai elektromos áramként ütöttek meg. Végre első kézből származó információkat kaphatok egy szupersztárról. Szabó Sanyi egyetlen mondattal jellemezte a színészt?: He is a good man - ő egy jó ember. Igazán jó csak egyféleképpen lehet valaki, ám ezt a jóságot több irányból lehet megközelíteni. Redford festőművész szeretett volna lenni, vagy legalább is díszlettervező. A színészi pálya csak annyiból érdekelte, hogy megismerje a színház világát. Amikor mégis ez a pálya ígérte a legtöbbet, elfogadta a kihvítást, s keményen kezdett dolgozni azon, hogy a jók között a legjobb lehessen. Amikor az "Ilyenek voltunk" bemutatója után a férfiszépség bálványának kiáltották ki, tudta, hogy a magánéletének mindörökre vége. Mégis töretlen kitartással haladt tovább a maga által választott úton. 1980-ban belekóstolt a rendezésbe is. Az "Átlagemberek" négy Oscar-díjat nyert. Redford nemcsak az év filmjét hozta létre, de ő lett az év filmrendezője is. Később producerként is működött, saját farmján művészközpontot épített, s több induló művész munkáját finanszírozta. Az évtizedek során Robert Redford rengeteg örömöt adott nekem. Ennek egy részét szeretném megosztani azokkal, akik eddig is szívesen olvasták a könyveimet, amiket olyan sztárokról írtam, mint Barbra Streisand, Frank Sinatra, Grace Kelly, Richard Burton, Elizabeth Taylor, Paul Newman, Audrey Hepburn, Fred Astaire, Errol Flynn és James Dean. Robert Redfordról szóló életrajzom a Zöld Lomb Kiadó gondozásában jelenik meg 1994 őszén. Fogadják szeretettel.

Melissa Hellstern - Audrey ​Hepburn világa
A ​képekkel gazdagon illusztrált kötet sokkal inkább életfilozófia, mint életrajz. A szerző számos, az évek során készült interjúiból idéz, és ezáltal közvetlenül Audrey-tól "hallhatjuk", hogyan is gondolkodott több, a világ hölgytársadalmát különösképp érintő olyan problémával kapcsolatban, mint a karrier, a szerelem, az anyaság vagy az emberi kapcsolatok. Melissa Hellstern munkájában eddig ritkán közzétett fényképeket és Audrey közeli barátainak vallomásait is segítségül hívja, hogy megrajzolja nekünk az ünnepelt filmcsillag igazi arcát.

Jared Cade - Agatha ​Christie és a hiányzó tizenegy nap
1926. ​december 3-án eltűnt otthonából egy közepesen ismert angol krimiszerző. 1926. december 14-én este, mikor férje azonosította egy harrogate-i szállodában, már a világ egyik leghíresebb asszonya volt Agatha Christie. A közbeeső tizenegy napban egész Anglia őt kereste, megtalálójának magas összegű jutalmat ígért egy napilap, médiumok kinyilatkoztatásait olvashatták az érdeklődők, az Amerikai Egyesült Államokban is újsághír lett belőle. Amikor végre megkerült, mindenki azt várta, interjúkat ad és elmagyarázza, mi történt az alatt a tizenegy nap alatt. De Agatha Christie egy nyilatkozatot kivéve soha nem volt hajlandó beszélni róla. Jared Cade angol újságíró elhatározta, hogy utánajár a titoknak. Először is elolvasott mindent, amit valaha összeírtak a világ legismertebb eltűnéséről, aztán elkezdte felkutatni a még élő szemtanúkat, illetve a hajdani szemtanúk családtagjait. És eközben bukkant a kincsesbányára: Agatha Christie gyerekkori barátnőjének, sógornőjének lányára, aki mindent elmesélt, amit anyjától csak hallott, ráadásul olyan fényképekkel is megajándékozta, amelyeket még soha nem publikáltak. Ezt a könyvet Agatha Christie nem hivatalos életrajzának is nevezhetjük, hiszen az eltűnés előtti és utáni éveiről is beszámol. Izgalmas, új nézőpontú mű egy tehetséges és bölcs asszonyról.

Kovács András Bálint - A ​modern film irányzatai
A ​Modern film irányzatai című könyv az első olyan összefoglaló munka, amely átfogóan dolgozza fel az európai film hatvanas-hetvenes évekbeli nagy korszakát. Nem tételes filmtörténet, sokkal inkább összehasonlító forma- és eszmetörténeti áttekintés, gazdag képi illusztrációval és részletes filmográfiával. Kovács András Bálint úttörő vállalkozása az elmúlt évtizedek kiemelkedő filmművészeti törekvései és teljesítményei közt segít tájékozódni.

Edward Douglas - Jack, ​az életművész
Jack ​Nicholson nem akárki a filmtörténelemben. Szelíd motorosok, Száll a kakukk fészkére, Becéző szavak, Batman, Lesz ez még így se, Schmidt története. Több mint hatvan filmben szerepelt, tizenkétszer jelölték Oscar-díjra, háromszor el is nyerte. Számtalan Golden Globe-díj birtokosa, akit az Amerikai Filmakadémia és Putyin orosz elnök egyaránt életműdíjjal tüntetett ki. Élő hollywoodi legenda, aki hetvenévesen is keresett, energikus színész - abban a korban, amikor a legtöbben már csak karrierjük letűnt dicsőségéről ábrándoznak. Ki is Jack Nicholson? Valószínű az egyik leg ellentmondásos személye a művész világnak. A hatvanas-hetvenes évek szexszimbóluma, az ellenkultúra és a hippimozgalom szószólója, aki százával csábított el nőket, és nem volt közülük egyetlen sem, aki elégedetlenül távozott volna a Los Angeles-i Mulholland Drive-on álló házából. Állóképességéről és játékosságáról legendák keringenek Hollywoodban. Jack Nicholson falja a nőket. De ki gondolná, hogy a hetvenévesen is magányos színész nőkkel való kapcsolatára a mai napig egy fájdalmas, gyermekkori emlék nyomja rá a bélyegét: törvénytelen kapcsolatból született és felnevelését az anyja helyett, a nagymamája vállalta magára. De ami igazán megdöbbentő: a színész harminchét éves koráig abban a hitben élt, hogy a nagyanyja az anyja, az anyja pedig a testvére. A családi titokra csak a két asszony halála után derült fény, amikor már nem lehetett semmit sem jóvátenni. Nicholson személyiségéhez hozzá tartozik az is,hogy a Jersey-i középiskola szertárosaként összezúzta az elle fél kosárlabdacsapatának a felszerelését, amikor megverték az iskolája csapatát, és a mai napig rettenetes dührohamokat képes produkálni, valahányszor kedvenc csapata, a Lakers rosszul áll egy NBA meccsen. Kétszer is előfordult, hogy golfütőjével nekiesett egy gyanútlan autós kocsijának, és dühében úgy megrongálta az autót, hogy bírósági ügy lett belőle. A golfpályán nincs nála gátlástalanabb játékos: ordít, kiabál, toporzékol, és kíméletlenül levadássza egy jól irányzott ütéssel azt, ak? bosszantani meri. Szexi, csábító férfi. Kiváló, előzékeny színész. Felbőszült, őrjöngő vadállat. Magányos ember, aki egy idő után minden nőt elvadít magától. Mindez Jack Nicholson, és még sokkal több. Feltehetjük magunkban a kérdést, hogyan férnek meg ilyen homlokegyenest ellentétes tulajdonságok egy emberben. Ez a könyv megadja a választ! A Jack, az életművész című könyvben Edward Douglas provokatív, lenyűgöző portrét rajzol a férfiről, a legendáról, a sztárról: Jack Nicholsonról.

Andrzej Wajda - A ​film és más hívságok
A ​kötet átfogó képet ad a lengyel - és az egyetemes - filmművészet egyik legmeghatározóbb alkotójának pályájáról. A Lódzi Filmfőiskolán folytatott tanulmányaival kapcsolatban részletesen leírja pályatársainak indulását, valamint Cybulskival, Polanskival létrejött szoros munkakapcsolatát. Külön fejezetet szentel a lengyel filmiskola kialakulásának, bemutatva történelmi és filmtörténeti hátterét. Részletesen elemzi a háború utáni színészgeneráció játékstílusát. A kötet időrendben haladva mutatja be a Wajda számára legfontosabbnak ítélt filmek megszületésének körülményeit. Nem törekszik ugyanakkor teljességre, nem monográfiát ír önmagáról, inkább a rendezői pálya meghatározó állomásait járja körül: a témaválasztás motívumaival, a színészekkel folytatott közös munkával, a forgatás körülményeivel ismerteti meg az olvasót. Terjedelmes részt szán a "Hamu és gyémánt", a "Menyegző", "Az ígéret földje", a "Márványember", a "Vasember" forgatására való visszatekintésnek. A színházi rendezéseinek ("Ördögök", "Bűn és bűnhődés") szentelt fejezet bepillantást enged a híres krakkói Stary Teatr életébe. A kötet végén a mai lengyel filmművészet helyzetét mutatja be.