Edith Stein korunk egyik legjelentősebb nőalakja. (…) Olyan korban élt, amely jobban szerette a sötétséget, mint a világosságot. Ezért kellett életét az erőszaknak kioltania. Szelleme, halhatatlan művei annak bizonyítékai, hogy haláláig az igazságosság hitvallója volt. II. János Pál pápa 1998. október 11-én iktatta a szentek sorába. Emléknapja augusztus 9. (…) A dokumentumokat Teresia Renata Posselt, Benedicta nővér egykori perjelnője fűzte egybe és látta el magyarázó jegyzetekkel. A könyv 1948-ban jelent meg németül, majd több nyelvre lefordították, és számos újabb kiadást ért meg. Magyarul most olvasható először.
Sarutlan Kármelita Nővérek, Pécs, 1998
Kapcsolódó könyvek
Dér Katalin - Szépséges értelem
Canterbury Szent Anzelm a keleti és a nyugati Egyház kettészakadásának (1054), a Canossa-járásnak (1077), a clunyi reformnak és a keresztes háborúk megindulásának (1095) mozgalmas korában élt (1033-1109), amikorra az utolsó európai népek megtérésével kibontakoztak a szellemileg egységes Universum Christianum körvonalai, miközben egyszersmind hallatlanul megnövekedett az érdeklődés a ratio, a hitkérdések filozófiai, értelmi megközelítésmódja iránt. Írásai az eukarisztikus és szentháromságtani polémiák, a Filioque-vita, az egyházi és világi hatalom viszonya körüli csatározások közegében, a szellemi pezsgésnek ebben a kereső és vitatkozó légkörében születtek meg. Ami Canterbury érsekének személyiségét, munkásságát minden korban figyelemre érdemessé, példaértékűvé teszi, az a hit és értelem harmóniáját megvalósítani törekvő, ugyanakkor a kettő viszonyának problematikus voltát mélységesen, szenvedélyesen komolyan vevő intellektuális habitusa. A kötet elsőként ad átfogó pályaképet magyar nyelven a korai skolasztika e nagy alakjáról, gondolkodásának meghatározó vonásairól, filozófia- és teológiatörténeti jelentőségéről, kiemelten hangsúlyozva életművének maradandó, időtálló, ma is aktuális aspektusait; mindazoknak szól, akik érdeklődnek a középkor teológiája és bölcselete, hit és értelem, Biblia és logika, teológia és filozófia viszonya vagy a középkori nyelvelmélet iránt. A szerző Anzelm korának, életrajzának, művei tartalmának, személyiségének, gondolkodói sajátosságainak áttekintése után a Bibliához és az ágostoni tradícióhoz fűződő viszonyát és eredetiségének mibenlétét elemzi, majd - a kutatás új meglátásait saját tudományos eredményeivel ötvözve - az iratokat alapvetően meghatározó egységtörekvés aspektusából értelmei legfontosabb alkotásait, a Monologiont, a Proslogiont és az azt követő polémiát (Vita a Proslogionról), A grammaticusról című logikai, nyelvelméleti dialógust, a Miért lett Isten emberré? című megváltástani művét és annak helyét a 11. századi zsidó-keresztény vallásközi kapcsolatok szempontjából, nem mellőzve a többi írást sem (Az igazságról, Az akarat szabadságáról, A Sátán bukásáról, A Szentlélek származásáról, A szeplőtelen fogantatásról és az áteredő bűnről stb.). A könyv zárórészében kerül sor az anzelmi teológia esztétikai aspektusának tárgyalására, ami napjainkban - főként Hans Urs von Balthasar nyomán - a teológiai érdeklődés homlokterében áll.
Puskely Mária - Avilai Teréz
Tudós szakemberek sokat írtak Szent Teréz életművéről (a könyv végén található irodalmi tájékoztató jelzi az újabbakat és a fontosabbakat), de mivel magyar nyelven Szeghy Ernő kármelita 1921-ben kiadott kétkötetes munkája (Szent Terézia és a kármeliták) és ezt követően Szent Teréz műveinek jegyzetekkel ellátott fordítása óta nem jelent meg szinte egyetlen számottevő könyv sem, bemutatja a magyar olvasóknak Szent Teréz életművét, éspedig a legújabb kutatások felhasználásával. A könyv végén található egy Időrendi táblázat, amely lehetővé teszi, hogy Szent Teréz életének főbb mozzanatait elhelyezzük a kor társadalmi és kulturális összefüggéseibe.
Gerald Jacobs - Szentjátékok
Hammer Miklós budapesti zsidó fiatalembert 1941 őszén munkaszolgálatosnak hívják be, később Auschwitzba deportálják. A tábor kiürítésekor a hírhedt halálmenetbe kerül \'Gross-Rosen-Buchenwald-Dachau e pokoli út főbb állomásai \', de csodával határos módon túléli a haláltáborok borzalmait. Történetében, amelyet a Jewish Chronicle irodalmi szerkesztőjének lebilincselő előadásában vehet kézbe az olvasó, kegyetlen és tébolyult világ tárul fel, ahol az udvarias, kulturált orvos vérengző szadistává válik, és a fiút arra kényszeríthetik, hogy megölje az apját. A ma Londonban élő Hammer Miklós visszaemlékezései alapján született regény félelmetes erővel idézi meg a kort, amelyben nem csak a gazemberekből, hanem minden ingatag és félrevezethető, közömbös emberből szörnyeteg válhat, és arra készteti az embert, hogy önnön lelkébe nézzen.
Monseigneur Jean-Michel di Falco - Teréz anya, avagy a hit csodái
Jean-Michel di Falco 1941-ben született Marseille-ben. Pappá szentelték 1968. június 29-én. Miután több esztendőt eltöltött az oktatásban, 1982-ben kinevezik a Chrétiens-Médias általános megbízottjává. 1987-ben a Franciaországi Püspökök Konferenciájának szóvivője,majd 1996-tól 1997-ig, kulturális tanácsadó a Szentszék mellett működő francia nagykövetségnél.1977. augusztusában az Ifjúsági Világnapok szóvivője volt. 1997. július 4-én nevezték ki Párizs segédpüspökévé.
Teréz anyát, aki 1997. szeptember 5-én hunyt el Calcuttában, az egész világ ismerte és csodálta. 1979-ben béke Nobel-díjjal tüntették ki, s már életében szentnek tekintette őt számtalan csodálója.1946-ban kapta meg a „Hívást a hívásban”: mindenről lemondani, hogy a szegények közül a legszegényebbeknek, Calcutta nyomornegyedei férfiainak és asszonyainak szentelje magát. Teréz anya megalapította a Szeretet Misszionáriusai rendet, és kiterjesztette munkáját a világ minden országára és az „élet minden sebesültjére”. Hitbéli embernek kellett ahhoz lenni, hogy valaki megírhassa, a közhelyeken és az elkoptatott szólamokon túl, e kivételes asszonynak a nagyszerű sorsát. Ezt tűzte ki célul Monsigneur Jean-Michel Di Falco egy olyan könyvben, amely hemzseg az anekdotáktól, de amely mindenekelőtt egy szentté avatásra felterjesztett lélek lelki keresésének elbeszélése.Kivételes és felkavaró életrajz egy olyan asszonyról, aki kiemelkedik eme évszázadból, és aki tapinthatóvá teszi számunkra a hit csodáit.
Capuai Boldog Rajmund - Sziénai Szent Katalin élete
Több indok is készteti a Szent István Társulatot arra, hogy Sziéniai Szent Katalin életét és műveit a magyar Egyház olvasói kezébe adja. 1980-ban volt hatszáz éve Szent Katalin halálának. 1970. szeptember 27-én VI. Pál pápa egyházdoktorrá nyilvánította Avilai Nagy Szent Terézzel együtt, akinek művei már korábban is eljutottak a magyar olvasóhoz. Szent Katalin most szól hozzánk először magyarul. Elsőnek a szent életét, majd tanítását, a Dialógust adjuk közre. Ezt követi majd 389 levele.
Különös aktualitást ad a művek kiadásának az a II. Vatikáni Zsinaton megfogalmazott igény, hogy a laikusok egyre aktívabban kapcsolódjanak bele az Egyház életébe. Szent Katalin, aki nem kolostorban élt, ősmintája az ilyen hívő lelkeknek.
Az életrajz műfaja, a legenda eredetileg a szentekről szóló írásokból (mártírtakták, szent remeték és hitvallók élete) olvasásra kiválasztott részleteket illetve ezek gyűjteményét jelentette. Jelen esetben sajátos tárgyilagosságot és hitelességet kap a mű attól, hogy a szent gyóntatója állította össze az anyagot részben a saját ismeretei, részben az általa jól ismert szemtanúk vallomásai alapján.
Peter Brown - Szent Ágoston élete
Peter Brown harminc évvel ezelőtt megjelent klasszikus életrajzát már hosszú ideje a Szent Ágoston életét és tanítását bemutató alapműként tartják számon. Nemrégiben azonban Ágostonnak számos eddig ismeretlen levele és prédikációja került elő, és ez a nagyszerű fölfedezés új megvilágításba helyezte püspökségének első és utolsó évtizedét. Ezek a szövegek arra késztették Peter Brownt, hogy felülvizsgálja némely megállapítását mind a Vallomásokat író szerzővel, mind pedig az észak-afrikai római uralom utolsó éveiben prédikáló és író idős püspökkel kapcsolatban. Brown professzor az eredeti életrajzhoz - melyet változatlan szöveggel közlünk - csatolt terjedelmes Epilógus két fejezetében foglalja össze gondolatait ezekről az újonnan felfedezett dokumentumokról. Emellett arról is áttekintést nyújt, miként alakult az Ágoston-kutatás a hatvanas évek óta.
Jo Lemoine - Casciai Szent Rita
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Zipernovszky Judit - Csodatevő Szent Filoména
Egy őskeresztény kislányból – hogy hitét megtarthassa – vértanú lesz tizenhárom esztendős korában. A kislány – akit sebtiben eltemetnek egy katakombában – egy görög sziget királyának leánya, nevét terrakotta táblára vésik és kínzóeszközei jelképével együtt földelik, el. Eltelik 1700 év, amikor is régészeti ásatások feltárják azt a kamrát, amely csontjait őrzi. És ezzel megindul egy csodálatos, szinte megmagyarázhatatlan sorozata a történéseknek, minthogyha ez a lélek – újjászületve az öröklétből – ereklyéinek napfényre kerülésével bizonyítani akarná, hogy a halál csak átköltözés egy másik létbe, ahonnan a szeretet erejével kegyelmek és áldások záporoznak. Azóta keresztény világ megtanulta ennek a kislánynak a nevét, aki szüntelenül árasztja azt a szeretetet, amit rövid élete során nem tudott kifejezésre jutatni. Bénák elindulnak, vakok újra látnak, némák megszólalnak, és ő joggal viseli neve mellett, „A huszadik század csodatevője” címet. A neve: Filoména.
Ismeretlen szerző - Pio atya világa 2.
Pio atya misztikus élete kimeríthetetlen téma. Sok mindent tudunk róla, mégis oly kevéssé ismerjük őt. A Pio atya világa című sorozat az atya életének eddig kevesek által ismert történéseinek közzétételével igyekszik közelebb hozni őt az olvasókhoz.
A válogatás második kötete az első részhez hasonlóan nagyon személyes hangvételű olvasmány. Szerzetestársai, valamint a környezetében élő hívek és barátok elevenítik föl emlékeiket a mindannyiuk közös példaképévé vált Pio atyáról. Ők jegyezték le a válogatásban szereplő mondásait és tetteit, amelyeken keresztül mélyebben megismerhetjük Pio atya kapcsolatát az őt körülvevő emberekkel és Istennel. Pillanatképek ezek két párhuzamos világból, hiszen Pio atya az emberi és isteni világnak egyidejűleg és folyamatosan részese volt.
A könyv fő különlegessége, hogy Pio atya jellemének és személyiségének éppen az emberi és az isteni világ közötti kapcsolatot jelentő dimenzióját tárja fel. Ez nem más, mint a humor. Pio atya cselekedeteivel személyesen mutatott példát nekünk a keresztény boldogságra és a szent örömre, amely minden szenvedést és nehézséget elviselhetővé tehet a számunkra.
Monika-Maria Stöcker - Egy nagy szeretet kalandja
Ez a Lisieux-i Szent Teréz életét bemutató regény a francia karmelita apáca világát tárja az olvasók elé. Kis Teréz - akit XI. Pius pápa a modern kor legnagyobb szentjének nevezett - úgy tartotta, hogy a legnagyobb gyakran a legkisebb dolgokban nyilvánul meg, és a kis dolgok legalább annyira jelentősek, mint a látszatra nagynak tűnőek. Ebben az életrajzi műben Monika-Maria Stöcker megrázó módon eleveníti fel egy nagy szent életének fontosabb eseményeit. Ezt a könyvet tizenhat Teréztől készült fénykép teszi különlegessé.
Judith Cabaud - A rabbi, aki felismerte Krisztust
A trieszti, majd római főrabbi, Eugenio Zolli -- eredeti nevén Israel Zoller -- hívő zsidó család fiaként született 1881-ben, a galíciai Brodiban. Már gyermekkorában naponta elmélyülten olvasta a Bibliát. Később filozófiai, pszichológiai és rabbinikus tanulmányokat folytatott. A szent iratok tudós kutatója s a padovai egyetem tanára lett. Zoli műveiből mind világosabban kirajzolódik: számára az Újszövetség szerves folytatása az Ószövetségnek. Nyitott szelleme és Isten szüntelen keresése annak felismerésére vezették, hogy Jézus Krisztusban beteljesedtek az ószövetségi ígéretek.
Róma német megszállása idején bujkálni kényszerült. Az üldözés időszakában a Vatikánhoz fordult, hogy segítséget kérjen a zsidó közösség számára. Az Örök Város 1944-es felszabadításakor, jom kippur napján a Tevere-parti zsinagógában megjelent neki Krisztus, és felszólította, hogy kövesse őt. Zolli ekkor 65 éves volt. Lemondott tisztségeiről, majd megkeresztelkedett: a katolikus egyház tagja lett. Az üldözöttek érdekében sokat cselekvő XII. Piusz pápa mentette meg a nyomortól, lehetőséget teremtve számára, hogy a római Gergely-egyetemen tanítson.
Ötven évvel ezelőtti halála óta is élénk viták övezik Zolli alakját. Mindezek ellenére -- becsületessége, igazságkeresése s egy új világ eljövetele felé fordulása miatt -- e férfi életútja hiteles példa a zsidók és keresztények közötti megbékélés, együttműködés számára.
Edith Stein - Utam a kölni Kármelba
Edith Stein (Wrocław, 1891. október 12. – Auschwitz, 1942. augusztus 9.) német filozófus, karmelita apáca, katolikus szent, Európa, az árvák és a mártírok védőszentje.
1934-ben belépett a karmeliták kölni rendházába és felvette a Teresa Benedicta a Cruce (Keresztről nevezett Benedicta) nevet. A növekvő náci fenyegetés miatt a rendje áthelyezte Hollandiába, az echti karmelita kolostorba.
Hollandiában sem volt biztonságban: a holland püspöki konferencia 1942. július 20-án nyilvánosan elítélte a náci fajelméletet; az állásfoglalást az ország összes templomában felolvasták. Válaszként 1942. július 26-án Hitler elrendelte Hollandiában is az áttért zsidók letartóztatását, akiket addig megkíméltek. Edithet és Rosa nővérét letartóztatták és az auschwitzi koncentrációs táborba szállították. 1942. augusztus 9-én mindkettőjüket elgázosították.
1987. május 1-jén Kölnben boldoggá avatták. 1998. október 11-én II. János Pál pápa szentté avatta Teresa Benedicta a Cruce' néven.
Art Spiegelman - A teljes Maus
"Ezek nem emberek!" Ha ez a gyűlölettel átitatott mondat egy állam ideológiájává válik, az minden esetben világméretű tragédiához vezet. A náci Németországban a goebbelsi propaganda elhitette az emberekkel, hogy bizonyos embertársaik alsóbbrendűek, akiket el kell pusztítani.
E szörnyűséges, egész Európát érintő történelmi bűntett áldozatainak állít emléket Art Spiegelman Pulitzer-díjas képregénye, a _Maus_. A szereplők antropomorf állatok: egérfejű zsidók, macskafejű németek és kutyafejű amerikaiak. Az ő sorsukon keresztül ismerjük meg a holokauszt megrázó eseményeit és következményeit.
A történet gerincét Spiegelman lengyel származású apjának magnószalagra rögzített visszaemlékezései alkotják, így a _Maus_ fikciós, önéletrajzi és dokumentumkötet egyben. Műfajteremtő, egyetemes érvényű irodalmi alkotás egy szégyenletes korszakról, mely nem merülhet feledésbe.
Art Spiegelman képregényrajzoló, -író, szerkesztő. A _Maus_ eredetileg folytatásokban jelent meg az általa alapított Raw magazinban. Bár munkásságát a képregényes közösség már jóval előbb elismerte, a neve azután vált világszerte ismertté, hogy a _Maus_ 1992-ben - a képregény-irodalomban elsőként - Pulitzer-díjat kapott. Az eredetileg két kötetben, majd gyűjteményes formában is megjelent művet azóta több mint 30 nyelvre fordították le.
Gábriel Asztrik - Virágos Pannónia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Közi Horváth József - Apor püspök élete és halála
A mű az 1997. november 9-én boldoggá avatott Apor Vilmos mártír püspök életrajzi könyve, melyet kiegészítenek dokumentumok, visszaemlékezések, fényképek (túlnyomó részben az Apor- hagyatékból). A könyv függeléke tartalmazza több jelentős forrásmunkának a teljes szövegét is.
Szent Faustyna Kowalska - Napló
Szent Fausztina, polgári nevén Helena Kowalska 1905-ben született a lengyelországi Łódź melletti Glogowiec faluban egy tízgyermekes család harmadik gyermekeként.
Gyermekkorától kezdve az ima szeretete, a szeretet, az engedelmesség, és az emberi nyomor iránt való érzékenység jellemezte. Iskolába csak 3 évig járt, majd elhagyta otthonát és gazdag családokhoz ment szolgálóleánynak.
Húsz éves volt, mikor belépett az Irgalmasság Anyja Nővéreinek Kongregációjába, amelyben Maria Faustina nővérként 13 évet élt le szakács, kertész és portás munkakörben. Élete az Istennel való rendkívül bensőséges egységet takarta, habár igen egyhangúnak és szürkének tűnhetett. Gyermekkorától kezdve szeretett volna nagy szent lenni és következetesen törekedett is erre, együttműködve Jézussal az elveszett lelkek megmentésében. Egész életét fölajánlotta áldozatként a bűnösök megmentésére. Ennek a jegyében is hunyt el, hosszadalmas, fájdalmas betegeskedés után.
Misztikus, istenközeli élményeiről naplót vezetett, ami majdnem teljes egészében kiadásra is került. Nyelvezete, stílusa alapján nehezen hihető, hogy egy 3 osztályt végzett nő írta. Tartalma, és a hatására bekövetkezett csodák mellett ez is alátámasztja hitelességét, isteni sugalmazottságát.
Ethel Tolansky - Helena Scott - Krisztus a haláltáborban
E mű Johann Gruber (1889--1944) osztrák katolikus pap, illetve Jacques Bunel (1900--1945) francia kármelita szerzetes életútjával ismertet meg.
Mindketten a rettegett mauthausen-guseni koncentrációs táborban vesztették életüket, lelkipásztori működésükön túl rabságuk utolsó hónapjait is a felebaráti szeretetnek szentelve. Szenvedésüket nyomon követve megismerhetjük a náci hatalom módszereit -- "alulnézetből" közelítve a történelmi eseményekhez. Tanúságtevő helytállásuk azt példázza, hogy a jótékonyság, a részvét és az önmegtagadás keresztény erényei a világháború poklában, a legembertelenebb körülmények között is ott munkáltak emberekben.
Johann Gruber és jacques Bunel személyében a katolikus egyház XX. századi történetének két hősies lelkületű vértanúja lép elénk.
(Zsille Gábor)
Egres Odo S. - Szent Bernát élete és tanítása
Egres Odó műve nem történész munkája, mégis sajátos értéke van. Amikor a magyar ciszterciek egy csoportja Zirc feloszlatását követően Dallasban megtelepedett, szükség volt egy kis könyvre, amely a ciszterciek eredetét és eszményeit szemléltető módon és népszerű rövidséggel előadja. Odó atya, aki még a negyvenes évek a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg a doktori címet, majd rövid ideig Baján volt tanár, vállalkozott a mű megírására. Elsősorban Szent Bernát barátjának, Saint Thierry Vilmosnak életrajzára és Bernát műveinek szövegére támaszkodva vázolta föl a nagy clairvaux-i apát arcképét, amit azután más életrajzi forrásokból és legendai hagyományok alapján egészített ki.
Montforti Grignon Szent Lajos - Mária által Jézushoz
A kiadás Monforti Szent Grignon Lajos Mária halálának 280. évfordulójára készült.
A II. Vatikáni Zsinatnak az Egyházról szóló határozata a 8. fejezetben a Szűzanya szerepét tárgyalja. Ez a fejezet igyekszik összeegyeztetni a katolikus hittudomány két mai irányzatát. Az egyik irányzat kiemeli Mária különleges kapcsolatát Krisztussal, a Megváltóval, a másik pedig az Egyházhoz és a megváltottakhoz való viszonyát hangsúlyozza.
Monforti Szent Lajost, vagy családi nevén Grignon Szent Lajost nagyon sokan ismerik az egész világon az általa terjesztett önfelajánlás révén, amelyet a _Tökéletes Mária-tisztelet_ című művében fejtett ki.
Nem sokan ismerik azonban Monforti Szent Lajos rövid, de megpróbáltatásokkal teli életét (mindössze 44 éves volt, amikor meghalt). Ezért könyvünk első részében az ő életét ismertetjük röviden.
Majd könyvünk második részében két művét, _Az Örök Bölcsesség szeretete_, s a _Levél a kereszt barátaihoz_ című műveit ismertetjük és közre adunk néhány _áhítatgyakorlatot a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére_.
Végül a harmadik részben a Szűzanyának történő _tökéletes önátadás_ előkészítését ismertetjük.
Pierre Blet SJ - XII. Piusz és a második világháború
XII. Piusz pápát 1958. október 9-én bekövetkezett halála másnapján csodáló és elismerő tiszteletadások áradatával méltatták. Néhány évvel később sötét legenda hősévé vált. Eszerint a második világháború idején érzéketlenül és csöndben asszisztált az emberiség elleni bűntettekhez, amelyeket egyetlen elítélő nyilatkozattal megállíthatott volna.
Ahhoz, hogy a fikciótól visszatérjünk a valósághoz, a legendáktól a történelemhez, csak egy eszköz létezik: az eredeti okmányok tanulmányozása. Ezek közvetlenül mutatják be a pápa tevékenységét. VI. Pál pápa ezért döntött úgy 1964-ben, hogy engedélyezi a Szentszék második világháborúra vonatkozó dokumentumainak publikálását.
Az Államtitkárság archívumai valóban őrzik azokat a dossziékat, amelyekben gyakran napról napra, néha óráról órára nyomon lehet követni a pápa és hivatalai tevékenységét. Ezt a terjedelmes anyagot _A Szentszék második világháborúval kapcsolatos okmányai és dokumentumai_ címmel 12 kötetben Pierre Blet jezsuita atya és szerzetestársai 1965 és 1982 között gyűjtötték össze és jelentették meg. Ám e kiadvány tartalma, sőt puszta létezése is elkerülte sokak figyelmét azok közül, akik megjelenése óta a Szentszék háború alatti időszakáról írtak. A szerző ezért igyekezett a nagyközönség számára is hozzáférhető kötetben képet adni a dokumentumok tartalmáról. Ehhez híven ragaszkodva , az ítélkezést kerülve, minden anakronizmustól tartózkodva Pierre Blet e könyvével jelentős mértékben hozzájárul a történelemről alkotott képünk tisztulásához.
Pierre Blet 1937-ben lépett a Jézus Társaságába. 1958-ban szerzett bölcsészdoktorátust a párizsi Sorbonne-on. Ezután Rómába hívták, ahol a Pápai Gergely egyetem egyháztörténeti tanszékén lett a modern kori történelem professzora. 17 éven keresztül tanított diplomáciatörténetet a Pontifica Accademia Ecclesiasticán. Az egyház és az állam kapcsolata XVII. századi történetének szakértőjeként műveiben és publikációiban jelentősen hozzájárult a Szentszék diplomáciájának kutatásához. Élete egyik fő műve közreműködése a fent említett 12 kötetes mű publikálásában.