Nemes ​Barry Lyndon úr emlékiratai

Charles Dickens - Nicholas ​Nickleby I-II.
Ismét ​Dickens-regénnyel örvendezteti meg a Móra Ferenc Könyvkiadó az olvasóközönséget. Mindvégig lankadatlan figyelemmel olvasható ez a terjedelmes, ötvenöt íves regény: mesterien bonyolódik a cselekménye, gazdag érzésvilág fejeződik ki benne, élénken színezett jellemek egész sokaságát vonultatja fel az író. Nicholas Nickleby, a tehetséges és jó érzésű fiatalember, húgával, a szép és jó Kate-tel és édesanyjával fillér nélkül marad szerencsétlen apja halála után. Nagybátyja, az embertelenségig önző pénzhajhász egy ún. fiúnevelő intézetbe szegődteti őt segédtanítónak. Squeers, az "igazgató" vagy negyven gyereket éheztet és ütlegel a mocskos tanintézetében. Nicholas nemsokára meg is szökik tőle, s színésznek áll be, majd sok hányattatás után végre a Cheeryble fivérek üzletébe kerül, s a jóságos öreg ikertestvérek atyai támogatásával rendeződik el az egész család sorsa. Az uzsorás nagybácsi teljes erkölcsi és anyagi összeomlásban elpusztítja önmagát. A többiek is, ha rászolgáltak, elszenvedik méltó büntetésüket, ha pedig tiszta lelkűek és nemes érzésűek, elnyerik megérdemelt jutalmukat. Valahogy úgy vagyunk Dickensszel, mint Jókaival: írói módszere utólag naivnak tűnhet, de olvasás közben mindig az általa teremtett világban élünk.

Charles Dickens - A ​Jarndyce-örökösök
Dickens ​regénye a Bleak House, mely magyarul az Európa Kiadónál Örökösök címen jelent meg, egyike a nagy író legkiválóbb írásainak. Ebből a híres könyvből, mely a cselekmény bonyolultsága és a mű terjedelme miatt nem lehet ifjúsági olvasmány, készített Ottlik Géza, a kiváló író és fordító egy összevont és rövidített változatot. Ez a Jarndyce-örökösök. A fiatal olvasók ebben a változatban azt a terjedelmes nagyregényt kapják kézbe, ami a XIX. századi irodalom egyik legnagyobb teljesítménye. azt a regényfolyamot, amely az élet aprólékos ábrázolásával fel tudja idézni a társadalmi élet - ahogy mondani szokták - teljességét. A társadalmi ember és az emberi belső világ egészét. És persze, ami a társadalmat illeti, bő, határozott kritikával élve; azért is szokták ezeket az írókat kritikai realistáknak nevezni. Célunk az volt A Jarndyce-örökösök kiadásával, hogy a magyar ifjúság ebből a regénytípusból - méghozzá a legjavából - ízelítőt kapjon. A regényt a centenáris angol kiadás illusztrációi díszítik.

Charlotte Brontë - A ​lowoodi árva
A ​regényirodalom egyik legmegrendítőbb, felejthetetlen alakja Jane Eyre, Charlotte Bronte remekművének ifjú hősnője. A bátor és tiszta, önmagához és szerelméhez mindig hű Jane vezeti el a XIX. század Angliájának világába az olvasót, aki az o tisztán látó szemével figyelheti a kastélyok színesen kavargó társasági életét és a színes kavargás mögött megbúvó könyörtelen önzést. S mire az olvasó a regény végére ér, a hősnővel együtt örül a rendíthetetlen hűség jutalmának: a tiszta szerelem diadalának.

Elizabeth Gaskell - Sylvia ​szerelmei
A ​kelet-angliai gazdálkodó család gyönyörű lánya, Sylvia gondtalanul éli az ifjú leányok derűs hétköznapjait, mígnem hirtelen elveszíti édesapját. A lány gyászában titkos jegyese, Charley nyújthatna vigaszt, de ő rejtélyes körülmények között eltűnik, s a kisváros lakói úgy vélik, a tengerbe veszett. Sylvia immár kettő gyászát egyedül az érte régóta epedő boltoskereskedő, Philip képes feledtetni, akinek hosszú évek reménytelen várakozása után ki is mondja a boldogító igent. Miből is gondolhatná, hogy Philip sötét titkot rejteget, egy olyan titkot, amelyre, ha idejében fény derül, teljesen más irányt vett volna a leány élete. A kisvárost feldúló toborzókülönítményeknek ugyanis valószínűleg nem csupán az apja halálához van közük. Sylviának végül marad az elhagyottak egyetlen vigasza, a kicsi Bella, akivel - ahogy a gyermek születése előtt is - egyre a végtelen tengert bámulva várja, hogy háborgó lelke nyugalomra leljen. Szerelem, hűség, vezeklés és megbocsátás mélyen emberi drámája bontakozik ki Elizabeth Gaskell újabb remekművéből.

Kertész Erzsébet - Csipkebolt ​Brüsszelben
Podmaniczky ​Júlia nyolc esztendőt várt bízó türelemmel, míg szerelmével Jósika Miklóssal, a kor legünnepeltebb írójával egybekelhetett. Házasságuk boldog derűjét hamarosan a forradalom, a szabadságharc és a bujdosás viharos eseményei kavarták fel, majd az emigráció nehéz esztendei következtek. Jósika Júlia bátran és boldogan támogatta férjét politikai szereplésében, s a számkivetettség évei alatt nemcsak a lelket tartotta a csalódott és közönségétől megfosztott íróban, hanem kenyérkereső foglalkozást is vállalt, és brüsszeli boltosasszonyként is remekül megállta helyét. Az ő derűs, talpraesett, gyengéd és áldozatos alakjának állít emléket Kertész Erzsébet regénye.

Kate Mosse - A ​kripta
A ​bátorság, a szeretet és a gonosz harca Kate Mosse legújabb kalandregényében, mely éppoly izgalmas, mint a Labirintus. 1891 októbere: A tizenhét éves Léonie Vernier és bátyja, Anatole otthagyja Párizs gázlámpás utcáit, hogy a Carcassone városától néhány mérföldre délre fekvő Cade-i birtok menedékében nyugodt pihenésre találjon. De a magányos vidéki házat körülvevő erdőségben Léonie egy romos vizigót kriptára bukkan - s vele együtt egy örök misztériumra, melynek nyomait vérrel írták. S ahogy Léonie fölfejti a múlt rétegeit, rábukkan egy pakli különleges kártyára, amely a suttogva továbbadott hírek szerint életről és halálról képes dönteni. 2007 októbere: Meredith Martin életrajzíró Claude Debussy, a híres francia zeneszerző életét kutatja a Pireneusok előhegységeinek látszólagos nyugalmában, s közben szeretné megérteni saját, bonyolult örökségét is. Egy hátborzongató zongoradarabbal s egy fénymásolt fényképpel kezd neki a kutatásnak, ám hamarosan tragikus szerelemről, elveszett lányról, nyugtalan lélekről, s egy több mint száz évvel ezelőtti, megrendítő éjszaka különös eseményeiről szóló, bonyolult történet közepében találja magát. Ahogy közeledik mindenszentek ünnepe - amikor oly áttetszővé válik az élet és a halál közötti fátyol -, Mereditht ellenállhatatlan erő vonzza az erdő távoli zugában egy tisztásra, ahol a múlt titkai egyáltalán nincsenek eltemetve...

Elizabeth Gaskell - Vétkek ​és vezeklések
Ruth ​Hilton egyszerű gazdálkodók szépséges leányaként cseperedik a család vidéki farmján. Ábrándos gyermekkora azonban egy csapásra lesz semmivé, amikor előbb édesanyját, majd édesapját is elveszíti. Gyámja varróleánynak adja egy kisvárosi ruhaszalonba. A magányos hölgy ifjúsága virágos vidékére vágyik vissza az úri szabóság rideg falai közül. Kisvártatva elragadja a szerelem, de tapasztalatlan lelke nem talál jó gazdára Mr. Bellingham, a vagyonos kalandor személyében: románca a jellemtelen férfival megpecsételi a sorsát. Az eldobott szerető élete kis híján tragédiába torkollik, ám kétségbeesett helyzetében fölkarolja egy lelkész, s magához veszi ecclestoni otthonukba. Ettől a naptól kezdve csak azon buzgólkodik, hogy jóvátegye leánykori botlását és szeretetben nevelje föl kisfiát. Tehetsége, szorgalma és állhatatossága révén idővel elismert és csodált nevelőnővé küzdi föl magát. Ám múltja kísértetei előbukkannak, s nehezen megszerzett becsületétől és nevelőnői tisztségétől is megfosztják. Kevés megmaradt barátja támogatásával azonban életét mások szolgálatába állítja, s vezeklése révén elnyeri az igaz életet és Eccleston elismerését – ha nem is a leghagyományosabb módon és a legnagyobb boldogság közepette. Ruth története az emberi botlás, az újrakezdés és a megbocsátás romantikus históriája a 18-19. századi Anglia kisvárosi díszletei között, a humanista Elizabeth Gaskell kiváló tollából, megannyi izgalmas fordulattal és megrendítő tanulsággal.

Émile Zola - Germinal
"A ​poklot akarom látni mérnök úr." - Zola híres mondata akkor hangzott el, amikor bejárta a bányák legdurvább, életveszélyes aknáit is. A Germinalhoz gyűjtött anyagot. Nem hagyta, hogy a legjobb állapotban lévő fejtőhelyeket mutassák neki a mérnökök. A Germinal Zola legkiemelkedőbb regénye. Egy francia bányászkolónia tragédiáját írja le. Szervesen beilleszkedik a második császárság zülléséről írt regényfolyamba, melyben valamennyi társadalmi réteg megkapja a magáét. Olvasmányos és izgalmas történet, melynek fő eszköze a művészi erő és energia. Ez a regény egyfajta mérföldkő. A Germinal után már soha nem lehet úgy elkezdeni egy könyvet, ahogy az elkezdődik.

Charles Dickens - Örökösök ​I-II.
Talán ​a legkeményebb Dickens-regény - a "kemény" jelzőt nemcsak mondanivalójára, hanem a mű tónusára, felépítésére, egész írói technikájára is értve. A Dickensre jellemző érzelmesség és irónia aránya itt az utóbbi javára tolódik el, úgyhogy az Örökösök méltán nevezhető a szatirikus-kritikai realizmus egyik legmagasabb csúcsának. A cselekmény váza egy valóban lezajlott híres örökösödési per - erre a vázra építi fel Dickens a száz évvel ezelőtti Anglia panorámáját, középpontjában a ködös Londonnal, melyet önző, haszonleső, nyomorgó, agyafúrt, ártatlan, bűnöző és különc figurák roppant galériája népesít be. Ez a sok figura - a szent Eszter, a szerencsétlen Lady Dedlock, a gonosz Tulkinghorn, a habókos Flite kisasszony és a többiek - egy bonyolult, de szigorú kompozíciójú krimi izgalmas keretében találkoznak egymással, hogy sorsuk összképéből a viktoriánus korszak nagyszabású freskója kerekedjék ki.

Thomas Hardy - A ​kék szempár
A ​19. századi angol széppróza kiemelkedő alakja, Thomas Hardy az Egy tiszta nő című, nálunk is közismert regényével írta be magát a klasszikusok aranykönyvébe. A kék szempár nem maradt el a híres főműtől, sőt, mintha annak előfutára volna, melyben Hardy az angol középosztály és a lecsúszott nemesség poros értékrendszerét állítja szatirikus társadalomkritikája középpontjába, mindezt egy szerelmi történetbe ágyazva. A romantikus história főhőse Elfride, egy isten háta mögötti délangol parókia lelkészének leánya, aki szerelmi élete kiteljesedését reméli vidéki mindennapjaitól. Csoda-e, ha a Londonból érkező lánglelkű Stephen azonnal megdobogtatja az álmodozó lány szívét? Ám kettejük bimbózó szerelmének az apa azon nyomban útját állja, amikor értesül a tehetséges és művelt ifjú építész nem előkelő származásáról. A szülői tilalom elől a fiatalok titkos házassági tervek szövögetésébe menekülnek. A városból újdonsült rokonaihoz érkező, érett korú londoni kritikus, Mr. Knight aztán végképp összekuszálja a szálakat. Megkezdődik a versenyfutás – a két, egymást barátként tisztelő férfi harcol az idővel, a sikeressé válással és saját értékrendje beteljesítésével – Elfride kezének elnyerésért. Ugyan honnan is tudhatnának egymásról, s kiváltképp miből is sejthetnék előre a kék szemű leány végső, elkeseredett elhatározását? Tisztaság és feslettség, ártatlanság és törtetés, őszinteség és hazugság, a női önállósodás és a társadalmi konvenciók válaszútjai hálózzák be Thomas Hardy önéletrajzi ihletésű regényét, első felesége iránti szerelme nemes rajzolatú emlékművét.

Gustave Flaubert - Bouvard ​és Pécuchet
A ​Bouvard és Pécuchet Flaubert utolsó regénye, csak halála után jelent meg, 1881-ben. Ha a Bovaryné afféle hadjárat a romantika érzelmi, az Érzelmek iskolája pedig a romantika értelmi és társadalmi túlzásai és hóbortjai ellen, a Bouvard és Pécuchet a század tudományimádatát teszi kérdésessé. Két barát, két kishivatalnok vidékre vonul, hogy átélje és megeméssze a század minden gyakorlati s elméleti ismeretét, történelemben, filozófiában, irodalomban, pedagógiában, s közben minden tudományukat a gyakorlatban is érvényesítenék, filozofálgatnak, nevelnek, régészkednek, kertészkednek, de vagyonuk elúszik, mindenütt kurdarcot vallanak, és végül is visszatérnek egykori foglalkozásukhoz. Itt is, mint minden könyvében, Flaubert a kor illúziói ellen harcol.

George Sand - Rudolstadt ​grófné
Legnépszerűbb ​regénye, a Consuelo folytatásában George Sand a páratlan képességű velencei énekesnő mesés élettörténetét szövi tovább. A titkos házasság révén grófnévá lett Consuelo férje halála után Berlinbe költözik. Miközben továbbra is elkápráztatja a közönséget művészetével, a királyi udvarban fondorlatos összeesküvés szövődik körülötte, melynek akaratlan részeseként egyre inkább gyanúba keveredik. Végül kegyvesztett lesz: korábbi pártfogója, Nagy Frigyes rideg számítással börtönbe záratja. A meleg szívű lányról azonban igaz barátai nem feledkeznek meg. Mikor erényét a várbörtönben már komoly veszély fenyegeti, veszélyes kalandra vállalkozva megszökteti egy titokzatos idegen. Menekülés közben Consuelo szívében romantikus szerelem ébred az életét őérte kockára tevő Liverani lovag iránt. Kiszabadítója a lányt az üldözők elől egy távoli várkastélyban bújtatja el, mely titokban egy egész Európát behálózó titkos társaság vezetőinek székhelye. A társaság tagjait megismerve Consuelo megdöbbentő felfedezést tesz, és ennek fényében élete utóbbi néhány évének eseményei teljesen új értelmet nyernek. Az elképesztő fordulat ugyanakkor végre az oly régóta várt boldogságot is meghozza a lány életében. A zenei ihletésű regény megkapó szépségú, egyszersmind filozofikus mélységeket feltáró záró szakasza a forrongó szellemű XVIII. század elkötelezett erkölcsiséget tükröző áttekintését kínálja. A Rudolstadt grófné méltó kiegészítője és lezárása a francia romantika kiemelkedő alakjától ránk maradt legjelentősebb műnek.

Charles Dickens - Kis ​Dorrit
Az ​adósok börtönének komor árnyéka ad különös, tragikomikus hátteret annak a hatalmas szatírának, amelyet Dickens e regényében kora társadalmáról fest. A fizetésképtelenek gyülevész hada kicsinyben a kinti társadalom pontos mását adja: nevetséges rangkülönbségeivel, koldus konvencióival. Odakünn mindez nagyobb méretekben folyik, de a lényeg itt is az embereknek "anyagi fedezet" szerinti felbecsülése, természetesen a megfelelő keresztényi, civilizált formák között. Kis Dorrit áldozatos, gyengéd alakja, valamint a tevékeny jóságot képviselő Clennam szinte nem is illenek a regény nagyon is világos, vérbő figurái közé, hiszen - amint azt Dickens kitűnő szatírája megmutatja - az igaz emberségnek feltétlenül alul kell maradnia a Huzavona Hivatal "kullancsaitól", a kapitalista hatalom uraitól irányított világban.

Henry James - Egy ​hölgy arcképe
A ​hölgy, akinek arcképét elemző lélekrajzzal, a sokrétűen hajlékony, intellektuális próza művészi pasztellszíneivel festi meg az író, egy huszonhárom éves, szép, okos amerikai lány: Isabel Archer. Mint mondja, azért jön Európába, hogy itt olyan boldog legyen, amennyire csak lehetséges. Útja döntő jelentőségű sorsára. Örökség révén nagy vagyonhoz jut, férfiak hódolata veszi körül, élményekben van része. De a boldogság? Kérőit sorra elutasítja, hogy megőrizze függetlenségét, majd szíve sugallatára mégis férjhez megy - s aztán rá kell döbbennie, hogy eszközül használták fel, és vagyona volt a vonzóerő a házasságban. Isabel, a puritánok unokája azonban kötelességtudatból vállalja az egész életre szóló lelki szenvedést.

William Makepeace Thackeray - Hiúság ​vására
A ​Hiúság Vására 1847. január és 1848. július között jelent meg először, havi folytatásokban. Amikor Thackeray 1846 januárjában kiadójával megállapodott a regény közlésére, a mű címe még ez volt: Regény hős nélkül. Toll- és ceruzavázlatok az angol társadalomról. Ezzel a címmel az író nem volt megelégedve, de csak hónapok múlva - az éjszaka kellős közepén - ötlött fel benne a végleges cím. "Kiugrottam az ágyból - írja Thackeray -, háromszor körülszaladtam a szobámat, s közben ezt mondogattam: Hiúság Vására, Hiúság Vására, Hiúság Vására!" A cím sokkal találóbb, mint az első volt: a regény véglegesre érlelt formájában több és más lett, mint aminek indult: a "toll- és ceruzavázlatok" laza sorozatából szigorú fegyelemmel szerkesztett nagy körkép-regény alakult, a humoros, szatirikus ábrázolás pedig az erkölcsi tanítás eszköze lett. Szülőhazájában is, de még inkább külföldön az olvasók tudatában a Hiúság Vására forr a legszorosabban Thackeray nevével. Első magyar fordítása már 1853-ban megjelent, azóta is állandó kedvence a magyar olvasók számos nemzedékének - talán, mert átérezzük a mű "örök érvényű" mondanivalóját, amelyet az író a regény záró bekezdésében így fogalmaz meg: "Ó hiúságok hiúsága! Ki boldog közülünk ezen a világon? Ki kapta meg azt, amire vágyott? És ha megkapta, ki van megelégedve?..."

Elizabeth Gaskell - Szerelem ​és gyötrelem
Elizabeth ​Gaskell első regényével nyomban beírta magát a viktoriánus regényírók aranykönyvébe. Az elismerést ugyancsak megszolgálta: Szerelem és gyötrelem című nagy ívű regénye egy szövevényes szerelmi história apropóján megannyi emberi sorsot mutat be megrázó erővel, mindezt a tömegtermelő Anglia leleplező korrajzával árnyalva. Mary Barton az ifjan félárvaságra jutott munkáslány az előnyös házasságban látja a kitörési lehetőséget a mind nagyobb nyomorból, amelybe apjával süllyed. Ragyogó szépségének nem is tud ellenállni a gyártulajdonos Mr. Carson élete ékessége, az ifjú Henry, akit sokkal inkább a csábítás, mint a lánykérés ösztönöz arra, hogy Mary körül legyeskedjen. A tapasztalatlan lányt elkápráztatja a fényes jövő ábrándja, ezért visszautasítja a tehetséges és szorgalmas munkásfiú, Jem udvarlását. Mindeközben a sztrájkkal fenyegető elszegényedő munkásság forrong, s egyre kétségbeesettebb tettekre ragadtatja magát; akár az erőszaktól sem riad vissza, hogy tisztességes munkabért erőszakoljon ki a gyárosokból. Mary apja e mozgalom egyik vezéralakjává válik, és elkeseredésében rettenetes tettre biztatja társait. A történet hirtelen tragikus fordulatot vesz: a szépreményű Henry úrfi gyilkosság áldozata lesz. A megrázó események nyitják rá Mary szemét arra, hogy lelke mélyén Jemet szereti, akit azután minden erejével igyekszik megmenteni a bitófától, hiszen bizonyos a fiú ártatlanságában. De ha Jem vétlen szerelmi vetélytársa elpusztításában, vajon kire oszthatta a sors a kegyetlen gyilkos szerepét? Mary Barton életregénye egy szerelem, egy embernyomorító korszak és egy bűnügy megrázó históriája, amelyben lassan elmosódnak a különbségek gazdag és szegény, munkás és gyáros, apa és leány, élet és halál között. S ami a megmérettetés után marad, nem egyéb, mint a nemes jellem, a megváltó halál és a továbbélés katarzisa.

Charles Dickens - Ódon ​ritkaságok boltja
Ez ​az 1840-41-ben keletkezett Dickens-regény utoljára több mint nyolcvan esztendeje jelent meg magyarul - most új fordításban kerül közreadásra. A mű korabeli népszerűségéről legendák szólnak, 2007-ben például sokat cikkeztek Angliában arról, hogy a Harry Potter-könyveket övező hisztériához csak az fogható, amikor a New York-i olvasók tömegesen várták a kikötőben a soron következő folytatást (Dickens ugyanis először újságban közölte), és felkiabáltak a matrózoknak: "Él-e a kicsi Nell?" A szívhasogató történet egy tizennégy éves kislány és a nagyapja körül forog: a nagyapa pénzét elherdálta a veje (lánya, Nell anyja nem él már) meg Nell kicsapongó bátyja, s az öreg úgy akar gondoskodni Nell jövőjéről, hogy sorozatosan kölcsönöket vesz fel egy gonosz, gyanús üzelmeket folytató törpétől, Daniel Quilptől, szerencsejátéknak hódol, de a pénzt rendszeresen el is veszti. Végül menekülnie kell a kislánnyal Londonból, vidéken vándorolnak nincstelenül, Quilp bosszúszomjasan üldözi őket, és a nagyapa külföldről hazatelepülő fivére lehet, hogy már későn érkezik... Szerelmi szálakban, jó, gonosz és mulatságos mellékszereplőkben egyaránt bővelkedik ez a talán legérzelmesebb, legmegindítóbb Dickens-mű, amelyet számtalanszor megfilmesítettek, a különféle változatokban játszott Tom Courtenay, Peter Ustinov, legutoljára pedig, az ITV 2007-es tévésorozatában Derek Jacobi és Sophie Vavasseur is. A kötetet az eredeti kiadás George Cattermole- és Hablot Browne (Phiz)-illusztrációi díszítik.

Anne Brontë - Wildfell ​asszonya
"... ​megpillantottam egy feketébe öltözött, magas, előkelő nőalakot. Arcán olyasmi tükröződött, ami, ha egyszer látta az ember, arra késztette, hogy ismét szemügyre vegye. Haja hollófekete volt, hosszú, fényes csigákba fésülve... arcbőre tiszta és sápadt; hosszú, fekete pillái elfedték szemét, szépen kirajzolt szemöldöke azonban kifejező volt; boltozatos homloka értelemre valló, orra tökéletes sasorr, arcvonásai hibátlanok - csak az orcája és a szeme volt kissé beesett, ajka pedig, noha szép vonalú, kissé keskeny, szorosra zárt, ami, úgy véltem, nem vall nagyon engedékeny vagy nyájas kedélyre..." - ilyennek ismeri meg a wildfelli kastély titokzatos úrnőjét az ifjú és kissé komolytalan kisbirtokos, Gilbert Markham. Anne Bronte, híres nővéreinek, Charlotte-nak és Emilynek legfiatalabb testvére, a szinte kötelező "guvernant"-regény, az Agnes Grey (1846) után írta meg főművét, a Wildfell asszonyá-t (1849). Anne Bronte is a korabeli szegény papkisasszonyok szokásos útját járta: nevelőnősködött módos családok csemetéi mellett. És - akárcsak nővérei - ő is írt, verseket, regényeket, míg fiatalon, huszonkilenc évesen el nem vitte őt is a Bronte család ősi ellensége: a tüdővész. Sok fényt, boldogságot nem ismert - nagy regénye lapjain mégis meg-megcsillan a korát meghazudtoló bölcsességből fakadó, mindent megbocsátó szívbéli derű. A kerettörténetet elbeszélő Gilbert könnyed életfelfogású ifjúból a szemünk láttára válik érett férfivá - a könyv zömét pedig Helennek, a környéken sok szóbeszédet keltő, magányos, gyönyörű, fekete ruhás asszonynak a naplója teszi ki.

Elizabeth Gaskell - Édesek ​és mostohák
Az ​angol romantika kiváló prózaírónője, Elizabeth Gaskell regényének középpontjában egy polgárleány, Molly felnőtté válása áll. Finoman kidolgozott jellemek, kifejezően ábrázolt természeti környezet és hiteles korrajz mesterhármasa jellemzi a regényt. Szinte megelevenedik az 1820-as évekbeli kisváros, Hollingford apraja-nagyja: halljuk a nagy haragú Hamley uraság dörgedelmeit, a saját bőrünkön érezzük az úri társaság élcelődését és a legalább annyira káros, falusi pletykálkodást, vagy bosszankodunk a számító mostohaanya negédes modorba bújtatott cselszövésein. Csodáljuk Molly szelídségét, segítőkészségét és azt a romlatlanságot, amellyel a világot szemléli, és a viszonzást várja a lelkében rejtőző szerelemre. A humorral fűszerezett, míves stílus és a fordulatos cselekmény a romantika kedvelői számára letehetetlenné teszi a könyvet, amely a Jane Austen és Charlotte Brontë társaságában emlegetett gaskelli életmű megkoronázása. A kisváros, a Phillis és az Észak és Dél szerzőjének utolsó regénye, amelyet a népszerű televíziós sorozat hozott közel a hazai közönséghez, e kiadásnak köszönhetően immár magyarul is olvasható.

Jane Austen - Merryn Williams - A ​Watson család története
Jane ​Austen befejezetlen regényét Merryn Williams az írónő stílusában egészítette ki. Hűen követi Jane Austen elképzeléseit, és úgy folytatja a történetet, ahogyan annak idején Jane elmondta a nővérének. A folytatás észrevétlenül kapcsolódik az alapműhöz, a cselekmény során jól érzékelhető a szereplők jellemfejlődése, a regény üde hangvételű és rendkívül élvezetes olvasmány. Mr. Watsont, a megözvegyült lelkészt két fiúval és négy leánygyermekkel áldotta meg a sors. A legfiatalabb leányt, Emmát egy jómódú nagynéni veszi magához, és neveli föl, így Emmából műveltebb, kifinomultabb teremtés válik nővéreinél. A nagynéni aztán férje halála után meggondolatlanul beleveti magát egy második házasságba, és Emma tizennégy évnyi távollét után kénytelen hazatérni szűkölködő családjához. Otthon szembetalálja magát két féltékeny, férjvadász nővérével, s csupán a legidősebben, a megkeseredett, ám megbízható Elizabeth-ben és Samben, fiatalabb fivérében lel megértő barátra. A regény szívbemarkolóan mutatja be egy jóléthez szokott, barátságos, meghitt légkörben nevelkedett ifjú hölgy küzdelmét megváltozott körülményei közepette, miközben számos hódolója akad, s a gazdag Lord Osborne feleségül kéri. Találkozik a szegény, de művelt és becsületes lelkésszel, John Howarddal is, aki iránt az első pillanattól gyengéd vonzalmat érez. Vajon Emma végül a szívére hallgat, vagy a kényelmes, előkelő életet választja inkább? Jane Austen ismét egy nagyszerű hősnőt állít elénk, aki végül helyesen cselekszik, s döntését a józan értelem irányítja.