Kádár ​élt... 1. Aki ​nincs ellenünk...

Kodolányi János - Az ​égő csipkebokor
Az ​égő csipkebokor (1953) az utolsó olyan, balatonakarattyai korszakában készült nagyregénye Kodolányi Jánosnak, amelyikben bibliai témát dolgoz fel, és szinte akaratlanul ciklikus egységet alkot más ókori keleti tárgyú műveivel (Vízözön; Új ég,új föld;Én vagyok). Mószéról -Mózesről- fölmérhetetlen számú tudományos és szépirodalmi alkotás készült, a maradandó értékűek minden kor olvasója szemében egy világirodalmi és vallástörténeti alapmű, ősi történet folytatásának, bővítő elbeszélésnek és értelmezésének tűnnek föl. Thomas Mann A törvény című kisregényében a mitikus téma hermeneutikájában az ironikus lélektaniság lehetőségét aknázta ki. Kodolányi, Mann-nal tudatosan vitázva, annak félisteni, istenemberi hérosznak az alakját és képzetét támasztja életre, akinek a maga korában, környezetében nem sikerült beteljesítenie honalapító, nemzetteremtő látomását; de később a nép magába fogadja áldozatát, megerősödik általa, és erőt merít sugárzó, önfeláldozó példából.

Kati Marton - Wallenberg
Kati ​Marton, a magyar származású amerikai író, újságíró az 1980-as években ismerkedett meg Raoul Wallenberg történetével. Lépésről-lépésre tárja fel az eseményeket, a svéd fiatalember útját, amely a gondtalan diákévektől és a gondtalannak ígérkező jövő építésének lehetőségétől 1944 őszéig, teléig, Budapestig, a nácik és nyilasok rémuralmának időszakáig, majd a szovjet állambiztonság börtönéig és korai haláláig vezetett. Forrásmunkák, levéltári iratok, és nem utolsósorban a még élő szereplőkkel készített interjúk alapján rekonstruálja az ismert és kevésbé ismert drámai eseményeket. Nemcsak a bátor és igaz emberként viselkedő fiatalember eleven portréját rajzolja meg, nemcsak Wallenberg eltűnésének és feltételezhető rabságának és halálának körülményeit tárja fel, hanem szembesít saját szubjektív szempontjával, a történet megismerésének és feldolgozásának drámai folyamatával is. Az olvasó akaratlanul is átéli a szerző érzelmeit, a megismerés, a felismerés, a döbbenet, az ámulat érzését, miközben folyamatosan szembesül az alaphelyzettel: az emberi gonoszság és jóság egyidejű jelenlétével a történelem színpadán.

Jared Cade - Agatha ​Christie és a hiányzó tizenegy nap
1926. ​december 3-án eltűnt otthonából egy közepesen ismert angol krimiszerző. 1926. december 14-én este, mikor férje azonosította egy harrogate-i szállodában, már a világ egyik leghíresebb asszonya volt Agatha Christie. A közbeeső tizenegy napban egész Anglia őt kereste, megtalálójának magas összegű jutalmat ígért egy napilap, médiumok kinyilatkoztatásait olvashatták az érdeklődők, az Amerikai Egyesült Államokban is újsághír lett belőle. Amikor végre megkerült, mindenki azt várta, interjúkat ad és elmagyarázza, mi történt az alatt a tizenegy nap alatt. De Agatha Christie egy nyilatkozatot kivéve soha nem volt hajlandó beszélni róla. Jared Cade angol újságíró elhatározta, hogy utánajár a titoknak. Először is elolvasott mindent, amit valaha összeírtak a világ legismertebb eltűnéséről, aztán elkezdte felkutatni a még élő szemtanúkat, illetve a hajdani szemtanúk családtagjait. És eközben bukkant a kincsesbányára: Agatha Christie gyerekkori barátnőjének, sógornőjének lányára, aki mindent elmesélt, amit anyjától csak hallott, ráadásul olyan fényképekkel is megajándékozta, amelyeket még soha nem publikáltak. Ezt a könyvet Agatha Christie nem hivatalos életrajzának is nevezhetjük, hiszen az eltűnés előtti és utáni éveiről is beszámol. Izgalmas, új nézőpontú mű egy tehetséges és bölcs asszonyról.

Moldova György - Kádár ​János
Moldova ​György két kötetes történelmi olvasókönyve heves indulatokkal fűszerezett vitát váltott ki. Az emberek nagy része által nem ismert történelmi dokumentumok jelennek meg a könyvben, és ezek drámai megvilágításba helyeznek egy-egy eseményt. Ilyen dokumentum pl. Nagy Imre (Vologya) jelentése az orosz titkosszolgálatnak.

J. Randy Taraborrelli - Elizabeth
Mindenki ​ismeri Elizabeth Taylort, a mozibálványt, a gyermekkora óta híres-hírhedt filmsztárt, a végzet asszonyát. J. Randy Taraborrelli azonban nem éri be a bulvársajtóból ismert élettörténettel, messzebb megy és magát az embert mutatja be, aki nemcsak pazar luxuséletet élt, nemcsak szenvedélyesen szerette az ékszereket és a férfiakat, hanem sokat szenvedett is - és érett korában sokat tett a szenvedőkért. Ez a könyv elsősorban kapcsolatainak lelki mozgatóit és érzelmi mélységeit vizsgálja, beleértve természetesen élete lángolón botrányos Nagy Szerelmét, amely évtizedeken át elválaszthatatlanul összekötötte a sorsát Richard Burtonével. Mindeközben, mintegy mellesleg, az aranykorát élő Hollywood legendás világába is bepillantást nyerünk.

Bernard Violet - Alain ​Delon titkai
Az ​írásmű nyomdába adása előtt Alain Delon elérte a francia hatóságoknál, hogy betiltsák az életrajz megjelenését. Hónapokig tartó jogi procedúrák után végül is, a párizsi magisztrátus zöld utat adott a könyvnek. Nehéz és aprólékos nyomozást követően - amelyet a sztár megpróbált minden rendelkezésre álló eszközzel megakadályozni - Bernard Violet számos ismeretlen oldalról mutatja be Delon életét. A rengeteg átnézett dokumentumnak és a számos szemtanú elbeszélésének köszönhetően egy sokrétű, minden meglepetésre képes egyéniség tárul elénk: a "gyilkos" gyermekkor, a mozgalmas serdülőkor, és egy szinte teljes és sokszor titokzatos felnőttkor. Többek között szóba kerülnek a futó kalandok, szerelmek és tartós barátságok, olyan emberek, akik között közismert és megbecsült egyének, de homályos múltú alakok egyaránt felbukkannak. Mindannyian Delon szerves részei, úgy is mondhatnánk: akár filmjei főhőseinek életében, a sajátjában is összekeveredett a jó és a rossz, a zsaru és a bűnöző. Kivételes pályafutását nem a szerencséjének köszönheti, még ha igazi története gyakran el is távolodik attól, amit az érdekelt szeretett volna ráerőltetni a sajtóra. Ha tetszik, ha nem, a Rocco és fivérei, a Gepárd és a Szamuráj főszereplője generációjának egyik legtehetségesebb művésze. Bernard Violet tizenegy évig dolgozott az FR3 és a TF 1 tvtársaságok újságírójaként, ma oknyomozó riporterként ismert. Tizenkét műve közül a legismertebbek: A titkosszolgálatok Franciois Mitterrand alatt, Cousteau-bibliográfia és a Pappon-dosszié.

Berecz János - Kádár ​élt... 2.
A ​könyv második kötete arról az időszakról szól, amikor a szerző már közvetlenül Kádár János mellett dolgozott. A kötet a 60-as évek újabb politikai próbatételeivel indul, és végigkíséri a változásokat a rendszerváltásig. Őszinte, hű és objektív megnyilvánulás arról, hogyan politizál Kádár az ilyen veszélyeket hordozó, bonyolult körülmények között. Végül összefoglalja Kádár végjátékban betöltött szerepét és búcsúbeszédének üzenetét. Nem kerüli meg ugyanakkor a ma divatos Kádár-ellenes megnyilatkozásokkal kapcsolatos, tényeken nyugvó véleménye kifejtését sem.

Száva István - Az ​istennő kegyeltje
Pallasz ​Athéne, a tudományok és művészetek istennője senkit sem tüntetett ki annyira kegyeivel, mint Periklészt, aki sem művész, sem tudós nem volt, mégis többet tett a művészetekért és tudományokért bárkinél. Az istennő szent városának, Athénnak Periklész a legnagyobb államférfija. Az ő korszaka nemcsak Athénnak, nemcsak az egész emberiségnek egyik kimagasló virágkora, hanem máig is az egész embeiség kimagasló időszaka. Befelé az ókor legtökéletesebb demokráciáját, kifelé egy óriási birodalom hatalmát építi ki Periklész Athénból, mindezen felül mintaképet állít az egész hellén világ elé, hogy megtanítsa az élet szépségeire és a szépségek élvezetére. Periklész csak annyit kér az istennőtől, hogy városa Athén, a maga korában Hellász tanítómestere legyen. Hogyan lett azzá, milyen volt az élet ebben az ókori világvárosban és az ókori világbirodalomban - erről szól Száva István új könyve.

Golda Meir - Életem
Golda ​Meir, Koldusszegény kijevi ács leánya hosszú, küzdelmes évek után Izrael állam miniszterelnöke lett. 1974-ben lemondott, ekkor írta meg élményekben gazdag életének történetét. Önéletrajza voltaképpen Izrael Állam történelme. Az egyéni sorsok, a tragédiák és a sikerek szorosan összefonodnak egy kétezer éve szétszétszóratásban élő nép régi-új hazájának, s e haza súlyos megpróbáltatásokkal teli létrehozásának történetével. Golda Meir filmszerűen pergő elénkséggel ír mindazokról, akikkel hosszú élete folyamán kapcsolatba került - barátokkal és ellenségekkel, amerikai elnökkel, szovjet politikusokkal, így a kötet elolvasása után szinte személyes ismerőseinknek érezzük őket. Golda Meir az emberek általában "nagymamaként" emlegették; az a platyka keringett róla, hogy az ország ügyeit legszívesebben konyhájában, ebédfőzés közben beszélte meg minisztereivel."Már csak egyetlen vágyam maradt - írja a kötet befelyező soraiban Golda Meir - Meg akarom őrizni azt az érzést, hogy hálásnak kell lennem mindazért, ami megadatott nekem...hogy láthatom mind az unokámat szabad zsidóként felnövekedni saját hazájában. Abban pedig senki ne kételkedjék, hogy gyermekeink gyermekei valaha ennél kevesebbel is beérik."

Féjja Sándor - Illés ​György
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hetényi Varga Károly - Szerzetesek ​a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában I.
Ha ​az államhatalom, a siker és gazdagság, a tudomány és a művészet jeles képviselői megérdemlik, hogy az olvasó különböző lexikonokban oly gyakran találkozzék nevükkel-cselekedeteikkel, akkor illő, hogy a szellem és a morál kimagasló személyiségei is kapjanak nyilvánosságot, áldozatos tetteik ne merüljenek a felejtés homályába. A művelt világ tud a kereszténység vértanúiról, évezredek nagy eseményei se tudták áldozatukat kitörölni a történelem emlékezetéből. Ha ez így van, akkor a 20. század vértanúi is kivívták maguknak azt a jogot, amely az utókor számára kötelességként is felfogható. Hetényi Varga Károly, a tudós egyháztörténész immár nagy munkájának harmadik kötetét tette elénk. A _Papi sorsok a horogkereszt és a vörös csillag árnyékában_ című műről van szó. Torkunk, szívünk elszorul ennyi szenvedés hallatán, láttán, értelmünk, lelkünk megvigasztalódik ennyi jóság, nemesség, önfeláldozás ismeretében. A szerző itt él Pécsváradon. Otthonában dolgozza fel a Kárpát-medencére kiterjedő anyagát, és felesége, Borbála asszony segítségével készíti elő a nyomdának... Ez a szó szerint páratlan vállalkozás még nem fejeződött be. A sorozat következő kötetei a férfi és női szerzetesrendek üldözött tagjainak sorsát mutatják majd be, ahogy eddig is, az egész Kárpát-medencére kiterjedően. (_Dr. László Lajos író -- Pécsi Rádió, 1996. dec. 22._) Hetényi Varga Károly kutató történésznél az elmúlt fél évszázadban senki sem tett többet a XX. századi magyar egyháztörténet "fehér foltjainak" felszámolásáért. Megdöbbentő, hogy egyedülálló vállalkozása méltó elismerésre, támogatásra nem talált. Szeretném remélni, hogy értékválságos korunkban "Isten népe" soraiban lesznek olyanok, akik küldetésük és felelősségük tudatában a szerző segítségére lesznek. E kötet rendkívül áldozatos munkával történt megírása elsősorban szolgálat, hogy minden olvasója hitelesebb képet kapjon oly sok elhallgatás és torzítás után az egyház krisztusi vonásairól. (_Hölvényi György tudományos kutató, Budapest -- Új Ember, 1999. szept. 26._) Örömmel olvastam a Hetényi Varga Károlyról szóló sorokat. Szerintem az ő munkája rendkívül értékes és pótolhatatlan. Az egyház is csak nagy elismeréssel és hálával tartozik neki azért az óriási kutatómunkáért, mellyel az egész magyar területen szenvedő papok és szerzetesek küzdelmeit és szenvedéseit megörökítette. Mi, erdélyiek külön hálával tartozunk neki, mert általa ismertük meg az összmagyarság egyházi összetartását a hitlerizmus és a kommunizmus idején egyaránt. Nagy érdeklődéssel várjuk újabb könyvének megjelenését, s reméljük, hogy az anyaország papsága is megfelelő elismerésben részesíti. (_Szirmai Béla ny. kanonok, Brassó -- Új Ember, 1999. okt. 24._)

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona - Becsület ​és kötelesség 1-2.
Gróf ​Edelsheim Gyulai Ilona 1918. január 14-én született Budapesten, gyermekkorát és fiatal kora javarészét azonban Szlovákiában töltötte, hiszen Trianon a felvidéki családi birtokot is elszakította az anyaországtól. Életének döntő fordulata 1940 áprilisában következett be, amikor férjhez ment Horthy Miklós kormányzó fiához, Istvánhoz, akkor a MÁVAG vezérigazgatójához. Ezzel a "vidéki grófkisasszony" - valóságosan és jelképesen is - áttette székhelyét a budai várba, és akarva-akaratlan történelmi szereplővé - személyiséggé, cselekvő tanúvá lépett elő. 1942 augusztusában Horthy István kormányzóhelyettes tragikus repülőszerencsétlenség áldozata lett, s ettől fogva a fiatal özvegy a kormányzó bizalmasaként, szerényen a háttérben maradva egyre fontosabb szerepet játszott: józansága, példás lelki ereje és kivételes érzékenysége nagy hatással volt mindenkire, akivel kapcsolatba került. A háborúba sodródott Magyarország egyre riasztóbb és szinte reménytelennek tetsző helyzetében világos fővel és kitartással mindent megtett a nagyobb tragédia elkerülésének érdekében. A sikertelen 1944. októberi kiugrási kísérlet után azonban az ország és a Horthy család sorsa is megpecsételődött. E könyv utolsó lapjain az ausztriai Weilheim mellett, Waldbichlben búcsúzunk Horthy Istvánnétól, a kormányzóval és feleségével együtt, miután Magyarországról védőőrizetnek álcázott akció keretében a németek elhurcolták őket. Az emlékezések első kötetében talán az egyik leghitelesebb tanú szólal meg a XX. századi magyar történelem egyik döntő szakaszának eseményeiről. Horthy István kormányzóhelyettes özvegye sok döntő momentum és helyzet szemlélője és aktív szereplője volt. Mindaz, amiről most beszél, egy őszinte, tiszteletre méltó személyiség vallomása, s egyben rendkívül fontos adalék bizonyos történelmi események tisztázásához, hamis legendák eloszlatásához.

Domokos Mátyás - Kortárs ​magyar irodalom - 1945-1990
Két ​történelmi határkő - ha tetszik, két rendszerváltozás - közötti négy és fél évtized hazai magyar irodalmának reprezentatív igényű áttekintése a Domokos Mátyás válogatta antológia. Kortárs irodalmunk egyik legfölkészültebb, legavatottabb ismerője úgy szerkesztette meg a rövid életrajzi-pályakép bevezetőkkel kiegészített szöveggyűjteményt, hogy az egyrészt legyen autentikus lenyomata a történelmi jelenidőt hordozó életet tükröző irodalomnak, másrészt - az irodalmi modernség felől tekintve - a lehető legtöbb fölfogásbeli, irányzati, stiláris, műfaji oldaláról adjon áttekintést kortárs irodalmunkról. Összesen ötven író, költő, drámaszerző került a válogatásba, bemutatásuk sorrendjét születési évük - és nem pályakezdésük vagy kibontakozásuk ideje - adja. Szinte minden jelentékeny irányzat szerepel a válogatásban: a klasszikus Nyugat-hagyományoktól (Áprily) az "újholdasokon" át (Nemes Nagy Ágnes) az irracionalitásban létfilozófiát fölmutató modernségig (Bodor Ádám). Az idézett művek (vagy részleteik) nem föltétlenül egy-egy alkotó legismertebb írásai, sokszor a szerkesztő elgondolása szerint az életmű belső logikájának tengelyében állók. Persze jónéhány alkotó ismert antológiadarabnak mondható munkájával szerepel (Déry Tibor: Szerelem; Szabó Lőrinc: Tücsökzene; Illyés Gyula: Bartók; Koszorú; Egy mondat a zsarnokságról; Ottlik Géza: Iskola a határon; Juhász Ferenc: A tékozló ország stb.). Több írásmű azonban még közelről sem tananyag vagy ajánlott olvasmány. A válogatás kiterjed a líra, az elbeszélés, a regény, a dráma, a memoár műfajára olyan korszerűnek mondott beszédmódokig, mint Határ Győző vagy Szentkuthy Miklós prózája, Tandori Dezső képversei. A gondos összeállítás - a kortárs "határon belüli" magyar irodalom fontos kalauza, és nem csak "középiskolás fokon".

Ézsiás Erzsébet - Mészáros ​Ági
1989. ​február 23. délután fél három. A Ménesi út 79. számú ház előtt állok, telve szorongó várakozással, hogy megismerhetem Magyarország egyik legnagyobb élő színésznőjét, akit tizenöt éve szinte sekni nem látott, olyan visszavonultan él. Mészáros Ági az ajtóban fogad: pici, törékeny, madárcsontú öregasszony. Csak a szemében szikrázik fel az élet, ahogy rám mosolyog. Finom tapintású keze hűvös. Szájával nehezen formázza a szavakat: agyembóliából visszamaradt metatézis nehezíti beszédét. Ez a legmegrázóbb az egész találkozásban: ahogy neki-nekifut egy szónak, ahogy megbicsaklik a kiejtése. Ő, aki a legnagyobb magyar írókat szólaltatta meg a nemzet első színpadán. Sok mindenről beszéltünk és semmiről. Nem akartam első alkalommal lerohanni, a kényes kérdéseket a későbbi találkozásra tartogattam. A lényeg az volt, hogy beleegyezését adja a könyvhöz, amely - hittem akkor - az ő közreműködésével fog megvalósulni. Sajátos orgánumát, lassú beszédét őrzi a magnókazetta. Fárasztotta az emlékezés. Az az erős koncentráció, amelyet a felcserélt hangzók miatt kellett kifejtenie. Gipszfotelben ült - utolsó kórházi kezelése óta fájlalta a gerincét -, ahonnan fel-felállt néhány percre lepihenni. Mészáros Ági végtelen szelíd, szeretetre méltó, meggyötört ember benyomását keltette bennem ezen az első és utolsó találkozáson. Az ajtóig kísért, meghívott máskorra is. Itt még elmesélte, hogy a kórházban, ha nem tudott aludni, régi szerepeit mondogatta magában, többek között Illyés Gyula Dózsájának Annáját. Azzal búcsúzott tőlem, hogy megmutatta a drámakötetet, amelyet az ő szépséges fiatal arca díszített. 1989. március 8-án, színházi főpróbán tudtam meg, hogy Mészáros Ági aznap meghalt. Ott ültem, abban a színházban, amelynek fél évszázadig volt tagja, ahol legszebb szerepeit játszotta. Nem tudtam másra gondolni, csak őrá. És arra a sok-sok kérdésre, amit nem tettem fel neki. Arról az előadásról nem tudnék objektív kritikát írni. Számomra mindörökre összefonódott Mészáros Ági halálával. És bár a színház - ahogy ezt a főpróba is bizonyította - megy tovább, elveszített valakit, aki szépségével, tehetségével és senkihez sem fogható népszerűségével meghatározó volt a magyar színművészetben.

Szabó György - Gaál ​István
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karcsai Kulcsár István - Szabó ​István
Szabó ​István (teljes neve Szabó István Tamás) (Budapest, 1938. február 18.) Oscar-díjas és Kossuth-díjas magyar filmrendező, kiváló művész. A magyar filmművészet európai hatású és rangú alkotója. Mephisto című filmje a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjat nyert.

Molnár Gál Péter - Latinovits
Nem ​született forradalmárnak, még lázadónak sem. Színésznek született, akit azonban éppen akkor nem engedtek játszani, amikor a legfontosabb lett volna... Józan volt ez őrült világban. S ha mégis őrültnek látták ellenzői, és betegnek az őt valóban féltők, csak annyira volt betegnek mondható, amennyire Hamlet királyfi, aki a szellem kitűzte célja érdekében játszotta a bolondot a királyi udvarban.

Bányai Gábor - Sándor ​Pál
filmrendező, ​forgatókönyvíró, producer Díjak Balázs Béla-díj (1972) Érdemes művész (1979) Kiváló művész (1987) Kossuth-díj (2009)

Horváth Miklós - Maléter ​Pál
A ​forradalom leverése után közel 40 év elteltével is keressük a választ arra a kérdésre, hogy a "Nagy Imre és társai" perben halálra ítélt és 1958. június 16-án kivégzett Maléter Pál milyen szerepet játszott a forradalom menetének alakításában, mit tett, mit tehetett ezekben a történelmi jelentőségű napokban. Ki volt ez az ismeretlenségből a forradalom napjaiban az érdeklődés középpontjába került katonatiszt? Forradalmár? Nemzeti hős? Parancsmegtagadó? A mindenkori kormány utasításainak ellentmondás nélkül engedelmeskedő, a katonai ranglétrán hirtelen a legmagasabb fokra feljutó, számító ember? Átállt-e, és ha igen, mikor állt a forradalom oldalára? Mi az igazság a személyét ért súlyos vádakból? Mi a vele kapcsolatos ellentmondások eredete? Elérkezett az idő, hogy ezekre a kérdésekre érdemi és tárgyilagos választ kapjunk. Úgy gondoljuk, hogy a különböző helyekről és forrásokból összegyűjtött ismeretek ma már szembesíthetők, egymással kiegészíthetők, és könnyebb az egyes mozzanatokat, eseményeket, sőt az egymással szögesen ellentétes véleményeket tisztázni, egyeztetni.

Kardos László - Tóth ​Árpád
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.