Kamaszságok

Fodor Ákos - Képtelenkönyv
Egészen ​sajátos világ épül fel a gondosan válogatott, préselt virágszirmokból, és a sziromhősöket hol érzelmes, hol csúfondáros versek mutatják be.

Ágai Ágnes - A ​titkokat az ujjaimnak mondom el
Ágai ​Ágnes prózaversei a gyerekek lelke mélyén megbúvó érzéseket mondják ki a költészet nyelvén. A gyerekeknek sokszor van szükségük ilyenfajta segítségre, hiszen önállóan képtelenek feloldani belső feszültségüket. Irsa Katalin grafikái lágyságukkal, gyerekközelségükkel alátámasztják a versek mondanivalóját.

Szepes Mária - Pöttyös ​Panni az óvodában
Szepes ​Mária Pöttyös Pannija és pajtása, a komiszkodó Péterke, régi ismerősei a gyerekeknek, felnőtteknek. A fenti kötet- mely negyedik kiadásban jelenik meg - a két gyerek első óvodás élményeiről szól, egy kedves, vidám óvó néniről, egy állatkerti látogatásról, egy bizonyos Másholországról és még sok mindenről, ami minden óvodás gyerekkel megtörténthet. F. Győrffy Anna színes, meleg tónusú illusztrációi még közelebb hozzák ezt a derűs, gyerekeseményekben gazdag világát a kicsinyekhez.

Vajda János - Csörg ​a patak, szól a kakukk
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szepes Mária - Pöttyös ​Panni
Pöttyös ​Panni gyanakodva fogadta a pöttyöket, amelyek ruhájáról átszálltak rá, és éktelenül viszkettek. A bárányhimlő azonban kiváló alkalom volt arra is, hogy Panni és nagymamája az egész napot együtt töltse. Amikor pedig a pöttyök már megint csak a ruhán voltak, Panni újra játszhatott Péterkével, Tamarával, cicákkal, kutyákkal, sőt az óvodakezdés előtt elutazott nagymamájával a Balatonra.

Fodor Sándor - Csipike, ​az óriás törpe
Ki ​ne ismerné Csipikét? A kedves, ám olykor zsémbes, öntelt - vagyis mélységesen emberi tulajdonságokkal bíró - törpét, aki azt gondolja, hogy tőle függ az erdő sorsa? Pedig - tudjuk -, az égvilágon semmi nem múlik rajta. Vagy mégis. A kis törpe közkedvelt kalandjai elevenednek meg e kötetben, melyben végre együtt megtalálható az összes történet Csipikéről: A Csipike, a gonosz törpe, a Csipike és Kukucsi, a Csipike és a Gonosz Ostoba. Fodor Sándor klasszikus meséje.

Tove Jansson - Varázskalap ​a Múminvölgyben
A ​hosszú téli álmot követő első tavaszi napon Múmin, Mafli és Kószlászbóklász megmásszák a Múminvölgy melletti legmagasabb hegyet. Találnak egy fekete cilindert, hazaviszik, és egy csapásra megváltozik az addig békés múminház élete. Igaz, hogy a patakvíz málnaszörppé változik, de történnek rémisztőbb események is. Ki ez a csúf, váratlan vendég, aki Kalifornia királyaként mutatkozik be, és mitől válik hirtelen dzsungellé ez a békés múminotthon? Ugye ismerősek a szereplők és a történetek? Találkozhattál velük a televízióban. Most viszont az eredetit, a finn-svéd írónő, Tove Jansson kedves, izgalmas könyvét tartod kezedben. Térjünk hát vissza a tiszta forráshoz, Tove Jansson meséihez, amin generációk nőttek fel Finnországban, Svédországban és Európa más országaiban, és a szerző finom, költői hangulatú rajzaihoz.

Szepes Mária - Pöttyös ​Panni naplója
Panni ​iskolás lett. A második padba ültették. Hogyan mesélhetné el első osztályos élményeit Tamarának, ha még nem tanult meg írni? A nagymama remek ötlettel áll elő: naplót vesz Panninak, aki pedig a legmulatságosabb kalandokat a füzetlapokra rajzolja. Kockás Peti bezzeg rögtön tudni akarja, mit jelentenek a rajzok Pöttyös Panni naplójában.

Bodó Béla - Brumi ​Mackóvárosban
Brumi ​mackó, Bodó Béla kedves medvebocsa olyan hallatlan "emberszabású" állatfigurája a magyar irodalomnak, amelyen Milne Micimackója az angol gyermekirodalomnak. Abban is rokonai egymásnak, hogy mindketten bájosan naívak és lusták, de eme gyarlóságaik csak még inkább az ifjú olvasó szívébe lopják őket. Hiszen ki ne ismerne magára - legalábbis gyerekkori önmagára - Brumi mindenkire rácsodálkozó, csetlő-botló, olykor nyafogó, falánk figurájában?!

Britt G. Hallqvist - Ingrid Sjöstrand - Siv Widerberg - Ami ​a szívedet nyomja
Ami ​a szívedet nyomja, azzal a legnehezebb megbirkózni. Apának, anyának sok a dolga, a tanárod más gyerek gondját is viseli, pajtásod sokszor csak fél füllel figyel rád. Pedig oly jó lenne elmondani valakinek, ami egyre gyűlik és szorít ott belül, az érdekes felfedezéseket, melyekért lelkendeztél, a barátságról, szerelemről kialakult gondolataidat, a felnőttek furcsaságait, a világ zavarba ejtő eseményeit s nem utolsósorban megtalálni helyedet ebben a bonyolult nagyvilágban. Jó volna néha verset írni - abban talán ki lehetne fejezni mindezt. Három svéd költőnő megpróbált azon a nyelven, amely minden gyerek sajátja, verset írni arról - ami a te szívedet is nyomja. Ezt a nyelvet kitűnően érti a fordító, Tótfalusi István, akinek nagy szerepe van a svéd gyerekversek hazai sikerében.

Kiss Benedek - Csiga, ​csiga, facsiga
E ​kötet szerzője a 60-as évek második felében indult költőnemzedék egyik legtehetségesebb tagja. Nevét országszerte két antológia - az Elérhetetlen föld és a Költők egymás közt - tette ismertté, melyek először nyújtottak hangsúlyosabb megjelenési lehetőséget versei számára. Majd 1970-ben Gazdátlan évszak címmel napvilágot látott első önálló kötete, s ezt követte 1973-ban a békesség nektek, urak!, amely már minden tekintetben önálló hangú, érett költészet teremtéséről ad számot. A Bács-Kiskun megyei születésű, s a Forrásban is gyakran publikáló Kiss Benedek az utóbbi években a gyermeklélek irányában is tágította költői tevékenységét, s mostani újabb kötete e vállalkozás fényes sikeréről tanúskodik. Látomásos, képzeletet mozgásba lendítő, a primitív népek mondókáira emlékeztető, a népköltészettel is sokban rokon líra ez; köznapi realitásokból épült tündérvilág. S mint minden hasonló, bár ritka esetben, ezúttal is elmondhatjuk: a felnőtt olvasó is teljes érvényű költészettel találkozhat a kötetben. Egészében véve a gyermeklírának ahhoz a legnemesebb vonulatához tartozik, melyet Weöres Sándor Bóbitá-jával fémjelezhetünk. Berki Viola grafikái hangulatosan egészítik ki, s teszik még vonzóbbá azt a világot, melyet Kiss Benedek megejtően szép, tiszta sorokban fogalmazott meg - az igazi és a mindannyiunk lelkének mélyén ott szunnyadó gyermekek épülésére. (A szerkesztő)

Janikovszky Éva - Az ​úgy volt...
"Az ​úgy volt, hogy amikor hazajöttem a táborból, itthon mindenki nekem esett, hogy na mi újság, mi volt, hogy volt, meséljek már. Én általán tudom, hogy mi az újság, csak nem szeretem, ha folyton kérdik. Ezért mondtam, hogy semmi." Hányszor van így az ember, ha kamasz. És hányszor kerül olyan helyzetbe, hogy "semmi-szerű" választ ad, pedig... például ha a nagymamája megkérdi, hogy milyen húst süssön, azt feleli, hogy nem tudja, pedig... az öregek otthonában az egyik néni éppen azt szerette volna, ha olyan unokája lenne, mint ő... Vagy ha a kislány, akivel jó volna együtt járni, azt állítja, hogy írt a nyáron, és az ember úgy tesz, mintha nem hinné el, hogy írt. Janikovszky Éva tükröt tart a tizenhárom évesek elé, de mindannyiunk elé is, akik sok mindenen elgondolkodunk, sok mindenről tudjuk, hogy mi az újság, de azt válaszoljuk, hogy semmi. Réber László nagyszerű, telibe találó rajzai humorukkal a _kamaszság_ komikumát és líráját teszik még érthetőbbé, szeretetre méltóvá.

Ismeretlen szerző - Friss ​tinta!
"Sok ​éve nem jelent meg ilyen remek versantológia. Gyerekeknek? Felnőtteknek? Én azt mondom, annak, aki éppen olvassa, de ha együtt teszik, az a legjobb. Szellemes, mulattató versek, egyiken sírsz, a másikon nevetsz, szóval az én ízlésem szerint valók. (Halász Judit) "Az ember ritmusokban él. A szív, lélegzés "testi", az évszakok, a nappal és éjszaka változásainak természeti ritmusaiban. Akkor egészséges, ha "fölveszi", ha "tartja", ha "harmonizálja" a ritmust. A kisgyereknél ez még spontán folyamat. Elalszik, ha álmos, felébred, ha kialudta magát... De minden "külső" ritmus erősíti benne ezt a még adott harmóniát, erősíti, gyógyítja őt. Ritmikusan ringatjuk, ritmikusan csitítjuk, babusgatjuk, altatjuk mondókákkal, dúdolókkal; ritmikusan játszunk vele csiklandozókkal, lovagoltatókkal, höcögtetőkkel... Ritmikusan-dallamosan mondjuk később a mesét, vagy éppen: a halandzsát. S ő ezt élvezi. Ezekhez a ritmusokhoz ad új ötleteket ez a könyv, a nyelv egész embert átható, vigasztaló, felderítő ritmusaihoz. Forgassák szeretettel!" (Vekerdy Tamás)

Fehér Klára - Én ​sose kapok levelet / Lesz nekem egy szigetem / Az indián kertje
Fehér ​Klára három vidám, immár klasszikussá nemesedett kisregényében Kovács Zsoli életét, kalandjait követhetjük nyomon. A gyermeki lelket jól ismerő és a kicsinyeket nagyon szerető írónő e három kisregénye az idők folyamán klasszikussá vált. Ha a könyveiből itt-ott a néhány tíz évvel ezelőtti körülmények ki is kandikálnak, mert a társadalmi szituációk megváltoztak, humanista mondanivalójuk és kalandos meseszövésük ma is érvényes.

Varró Dániel - Nem, ​nem, hanem
Mit ​kell itt ezzel a könyvvel csinálni? Érdemes állatos keksszel kínálni? Vagy bántalmazz vele egy eladót tettleg? Tépd szét, és tedd vissza? Nem, nem, hanem vedd meg!

Móricz Zsigmond - A ​török és a tehenek
Móricz ​Zsigmond kedves, kisgyerekeknek írt verses meséi a magyar gyermekirodalom legnépszerűbb, legjátékosabb kincsei közé tartoznak. Ez a kedves versikéje - melyen generációk nőttek fel - Mehemedről, a törökről és a tehenekről szól. Sok pompás rím, játékos szóösszecsengés, variált refrén jellemzi. Könnyen megjegyezhető, ismételt olvasásra könyv nélküli mondogatásra ösztönzi a gyerekeket. A kötetet ötletes és vidám hangulatot árasztó színes rajzok illusztrálják.

Kukorelly Endre - Samunadrág
A ​hazánkban is népszerű svéd gyermekversek látásmódja és hangvétele elevenedik meg Kukorelly Endre új kötetében. Persze, Kukorelly önálló versvilágához hasonlítja e hagyományt: a hat és háromnegyed évesek komolyságát, báját és szemtelenségét ötvözi sajátos humorával, nyelvi játékosságával. A Samunadrág az újabb magyar gyermekirodalom kiemelkedő könyve, amelyet Tettamanti Béla rajzai illusztrálnak.

Csoóri Sándor - Moziba ​megy a Hold
A ​Kossuth- és Herder-díjas Csoóri Sándor gyermeklírája szerves és igen érdekes része közel hat évtizede indult, hatalmas írói életművének. Követhető, kristálytiszta nyelvében és képanyagában Csoóri új verseskötete azt a semmi mással nem pótolható, éltető és megtartó szellemi és erkölcsi értéket képviseli, amely a gazdag népköltészeti örökségben és az évszázados irodalmi hagyományban, továbbá a magyar népi gyermekversek szövegeiben még fellelhetők.

Janikovszky Éva - A ​Hét Bőr
A ​7. b., azaz a HÉT BŐR részesül abban a „megtiszteltetésben”, hogy az iskola tatarozásának végeztéig vendégeskedhet néhány hétig a kertvárosi iskolában. Hát nem kiderül, hogy iskolába – persze a sajátjukba – járni egész jó dolog? Élményeiket a rajnaplóban fogják rögzíteni, ez a HÉT BŐR rajvállalkozása. Meg az is, hogy segítenek a kissrácoknak és az egyedülálló öregeknek. Ja, hogy a kissrácok cseppet sem szorulnak segítségre, és Vilma néni is köszöni szépen, inkább egyedül menne moziba? Csupa régi-új helyzet Janikovszky Éva jól ismert, feje tetejére állított világából. Az sem számít, hogy nincsenek már őrsök és rajok, nincs takarékbélyeg és kazettás magnó sem, a gyerekek és a szülők nem változnak. Ahogy Janikovszky Éva és Réber László sem.

Ivády Gábor - Ivády Zsombor - Gyerekszem
A ​mindennapi élet helyzetei, az óvodai élmények, a családi élet felhőtlen vagy éppen borongósabb hangulatai elevenednek meg a bájos, szerethető s költészeti szempontból talán leginkább a svéd gyermekversekkel rokonítható történetekben. A kötetben sokszor a gyerekek életét érintő problémák is megfogalmazódnak (kistestvér születése, a válás drámája, a veszekedések fájdalma), s a válaszok gyermeki nyelven ugyan, de a felnőtteknek is üzennek. A versek szerkezete egy gyermeki kérdésre és az arra adható "felnőttesebb" válaszra oszlik. A válaszok a gyerekeknek sok esetben más jelentéssel bírnak, mint a felnőtteknek. Ivády Gábor - két kisgyermek édesapja. Gyermekei talányos, sokszor elgondolkodtató vagy éppen megmosolyogtató őszintesége, a kérdéseikben rejlő gyermeki okosság, valamint a világra való őszinte rácsodálkozás ihlette a kötetet. A számos gyerekkönyv-illusztrátor díjat elnyert Takács Mari fantáziadús képei a történeteket pedig végképp megízesítik.