József ​Attila

Pomogáts Béla - Radnóti ​Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tüskés Tibor - Pilinszky ​János
Pilinszky ​János verseinek jelentőségét a XX. századi magyar, illetve európai lírában ma már nem vonja kétségbe senki: költészete a modern líra egyik alapvető létmeghatározását adja, amely a világháború poklának, a koncentrációs táborok "botrányá"-nak eksztatikus fehérizzással megidézett, apokaliptikus képeitől a metafizikus szorongás tragikus élményén keresztül a részvét végletesen átérzett és átgondolt vállalásáig ível. Pilinszky határtalan érzékenysége rendkívüli erővel vetíti elénk a történelem - és a mindenkori lét - keresztjére feszített ember passióját, de a részvétet is e szenvedés iránt, a keresztényi együttérzést a megalázottakkal - az emberrel. Tüskés Tibor könyve életrajz és műelemzés. A szerző - részint új, eddig ismeretlen adatok alapján - nyomon követi Pilinszky legendákba burkolt, különös életének legfontosabb állomásait, ismerteti műveinek keletkezéstörténetét és hazai-nemzetközi recepcióját, értőn elemzi legnagyobb verseit. - A kötetet gazdag képanyag egészíti ki.

Tamás Attila - Weöres ​Sándor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Borbély Sándor - Juhász ​Gyula
Juhász ​Gyula századunk egyik legalaposabban tanulmányozott költője. Az életmű egészének és számos részproblémájának beható ismerete kedvező alkalmat kínált a pályaív társadalompolitikai és irodalomtörténeti, egyben esztétikai újragondolásához. Minden ilyen vállalkozás természetesen bizonyos perújrafelvétel is, egyúttal pedig kísérlet az alkotó és a közönség kapcsolatának elmélyítésére. Borbély Sándor kismonográfiája a költő születésének centenáriumára jelenik meg.

Levendel Júlia - Vörösmarty ​Mihály
A ​kiadó most induló sorozata a magyar szépírás, a magyar költészet nagy, halhatatlan alakjainak körébe vezeti el az olvasót. Nem új értékek kutatása, felfedezése vezérli a kiadót s az egyes kötetek íróit, szerzőit, hanem sokkal inkább a magyar irodalom klasszikus és mai értékeinek megőrzése, valamint a költészet értő és élményt adó olvasásának rejtelmeibe bevezetni az olvasót. A sorozat első három kötete még idén napvilágot lát, s ezek közül Vörösmarty Mihállyal, Csokonai Vitéz Mihállyal és Arany Jánossal foglalkoznak. Levendel Júlia Vörösmarty Mihályról írott és költeményeiből összeállított kötete személyes hangú, szinte már lírai vallomás az emberről, a költőről, aki a Szózat sorainak szellemében élt, alkotott, s életének minden tragikus fordulata ellenére reménykedett. A kötet olvasása, forgatása maradandó élményt nyújt minden embernek, aki meg akar ismerkedni költészetünk e kimagasló alakjával, s különösen javasoljuk azoknak a fiataloknak, akik most ismerkednek a költővel, és szeretnék ismereteiket bővíteni, mélyíteni.

Komlós Aladár - A ​magyar költészet Petőfitől Adyig
Tartalom Előszó AZ ​ELNYOMATÁS KORA (1850-1867) A petőfieskedők A népnemzeti iskola Arany János Tompa Mihály Gyulai Pál Lévay József Szász Károly Thaly Kálmán Dalmady Győző A befelé forduló líra Madách Imre Zilahy Károly A KIEGYEZÉS KORA (1867-1880) A meghasonlott népnemzetiek (I) Arany László A meghasonlott népnemzetiek (II) Dömötör János Tolnai Lajos Szemere Miklós Szabó Endre A népnemzeti iskola (összefoglalás I.) Írósors és romantika Vajda János Retorikus közösségi líra Ábrányi Emil Darmay Viktor Gáspár Imre Bartók Lajos MEGOSZLÁS A SZÁZADVÉGEN (1880-1906) A népies idill költői (I) Pósa Lajos Szabolcska Mihály Gárdonyi Géza A népies idill költői (II) A népnemzeti iskola vége A népnemzeti és a modernség közt Kozma Andor Bárd Miklós Vargha Gyula A népnemzeti iskola utolsó szakaszának tanítványai A népnemzeti iskola (összefoglalás II.) A modernek, az elveszett álmok siratói Reviczky Gyula Endrődi Sándor Kiss József Zempléni Árpád Inczédy László Telekes Béla Szalay Fruzina Czóbel Minka Az erotika költői Szilágyi Géza Erdős René Szász Zoltán A nagyváros költői (I) Rudnyánszky Gyula Ignotus Heltai Jenő Szentessy Gyula Makai Emil A nagyváros költői (II) Szocialista költészet (I) Palágyi Lajos Szocialista költészet (II) Csizmadia Sándor Farkas Antal Komjáthy Jenő A modern költészet felé A Nyugat előtt Bibliográfia

Vezér Erzsébet - Lesznai ​Anna élete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Széles Klára - Vajda ​János
Vajda ​János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.Vajda János A honárulókhoz I Aki nem az, ne vegye magára Mikor nyugosznak már békén, mikor Az ezeréves sírok szentjei? Mikor nem bántják ősök álmait Az unokák garázda vétkei?… Oh! – az igaz magyar hazafinak Nemcsak éltében kell lakolnia; Galád utódok bűnei miatt Sírjában is meg kell fordulnia! S nincs a haragos égnek mennyköve, Mely megüsse az ily gyalázatot? Mennykő, villám! – Hová is gondolék, Hisz már az is megvásároltatott!… Vagy a napok és csillagok ura A napot rájok sütni engedi? Hát mit csináljon! – Hisz maguknak ők Napot aranyból tudnak önteni! ....

Németh G. Béla - 7 ​kísérlet a kései József Attiláról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rába György - Babits ​Mihály
100 ​éve - 1883-ban - született Babits Mihály, a XX. századi magyar irodalom egyik legsokoldalúbb jelensége, a polgári humanizmus kiemelkedő képviselője. Költő, regényíró, szerkesztő, műfordító volt. Erős gondolati és filozófiai töltésű verseit változatos, csiszolt formákban írta; költészete a gondolat és a cselekvés közt őrlődő és érlelődő ember vívódásait tükrözi. Regényeit, kisregényeit, novelláit - mint egész életművét - a bölcselő elme problémái hatják át. Mint műfordítót a legnagyobbak között tartjuk számon: a magyar irodalom sok-sok remekműnek a tolmácsolását köszönheti neki. Rába György e változatos és gazdag életmű egyik legjobb ismerője. A kismonográfia elsősorban a saját kutatásai alapján elemzi és értékeli Babits munkásságát.

Kovalovszky Miklós - Léda: ​legenda és valóság
Korántsem ​mondanám, hogy alázattal fordultam e könyvecske lapjain Léda és Ady emléke felé: ez a szó nem helyénvaló itt, nem illenék e leleplező-bíráló-vitázó fejtegetésekhez. Csak őszinte és igazmondó akartam lenni.

Rónay László - Kosztolányi ​Dezső
1926. ​március 26-án írta Kosztolányi Árpád fiának, Dezsőnek azt a köszöntő levelet, melyben szinte poétikus szépséggel foglalja össze születésének körülményeit. "Március 29-e - írja a többi között - 1885-ben, mikor születtél, éppen virágvasárnapra esett. Szép, enyhe, verőfényes tavaszi nap volt. Vidáman, reményekkel telten állottunk az ágy körül, melynek párnái között aludtad első édes álmodat. Anyai nagynéném, özv. Mukics Mátyásné, született Kádár Rebeka (a jó Rébi néni), mikor téged bepólyázottan karjaira vett, így szólott: "szép és jeles napon született, híres ember lesz belőle." A Kosztolányi és a Brenner család is szívósan őrizte és gyakran idézte hagyományait. A Kosztolányi családban mindenki nagy büszkeséggel emlegette, hogy az ősök valaha főnemesek voltak, s ezt a már-már arisztokratikus tudatot színezte újabb elemekkel Kosztolányi Ágostonnak, a költő nagyapjának szabadságharcos vitézsége és üldöztetése. A nagyapa emigrációja egy részét Amerikában töltötte, s ott megismerkedhetett azzal a polgári életformával, melyet hazatérte után a maga számára is igyekezett kialakítani. Szabadkára települt, ott kiskereskedést nyitott, s hamarosan szép polgárházat emeltetett. Kosztolányi Árpád, Dezső édesapja, s ide tér vissza, hogy házastársául válassza Brenner Euláliát, aki szintén polgári családból született, s olyan környezetben nevelkedett, ahol divat volt könyvekről, színházi előadásokról, hangversenyekről beszélni. Igazi értelmiségi családok voltak ezek, ahol senki sem csodálkozott azon, hogy Kosztolányi Árpád tudományos ambíciókat melengetett szívében. Ez a környezet és ez a szemléletmód, de az öntudatos, hazafias öünszemlélet is, mely kivált a Kosztolányiakat jellemezte, mindvégig döntő befolyással lesz majd Kosztolányi Dezső érdeklődésére és ízlésére.

Ismeretlen szerző - Miért ​szép?
Illyés ​Gyula A virradat tükre (Lengyel Balázs) Gyalogút (Kiss Ferenc) Koszorú (Tüskés Tibor) Zrínyi a költő (Kovács Sándor Iván) Zelk Zoltán Babits (1883-1941) (Rónay László) Hajnal Anna Kormos ranét (Bóna Anna) Vas István Párbeszéd két ismeretlen között (Tandori Dezső) Boccherini sírja (Orbán Ottó) Rapszódia egy őszi kertben (Lengyel Balázs) Takács Gyula Mézöntő (Fodor András) Kálnoky László De profundis (Alföldy Jenő) Az elsodortak (Vas István) Hajnal Gábor Nehéz az út még odáig (Rónay László) Jékely Zoltán Az ég játékai (Tandori Dezső) Weöres Sándor Harmadik szimfónia (Tellér Gyula) Téli reggel (Vajda Endre) Az ég-sapkájú ember (Tandori Dezső) Rónay György Az öreg költő (Rába György) Benjámin László Két évtized (Alföldy Jenő) Mi van a hold túlsó felén (Pomogáts Béla) Csorba Győző Március (Tüskés Tibor) Csanádi Imre Ötven körül (Rónay László) Somlyó György Mese a létfenntartásról (Tandori Dezső) Rákos Sándor Kialvó csillagok alatt (Kartal Zsuzsa) Pilinszky János Apokrif (Tellér Gyula) Senkiföldjén (Szabó Ede) Nemes Nagy Ágnes Között (Tellér Gyula) Kormos István Ház Normandiában (Fodor András) Rába György Pillantás az éjszakába (Rónay László) Váci Mihály A szempontokon át (Garai Gábor) Nagy László Bolgártánc (Tellér Gyula) Menyegző (Kiss Ferenc) Ha döng a föld (Vajda Endre) Simon István Téli rapszódia (Garai Gábor) Lator László Fa a sziklafalon (Tellér Gyula) Juhász Ferenc Rezi bordal (Pomogáts Béla) Babonák napja (Bodnár György) Tűzliliom az éjszakában (Pomogáts Béla) Garai Gábor Evés (Mezei András) Fodor András Tánc (Csűrös Miklós) Csoóri Sándor Vadfiú hajjal (Alföldy Jenő) Mezei András Lesz-e bárka? (Sebeők János) Kalász Márton Impromptu (Rónay László) Ladányi Mihály Himnusz (Vajda Endre) Orbán Ottó A teremtés arca (Vajda Kornél) Tandori Dezső Orvosra várva (Vas István) Ágh István Aranykorba vezető (Vajda Endre) Bella István Néha (Vajda Endre) Jegyzetek

Rónay György - Kassák ​Lajos
Kassák ​Lajos a magyar irodalom európai rangú egyénisége, aki a külföldi avantgarde irányzatok legjelesebb költőivel, művészeivel egyidejűleg vívja meg a maga forradalmát, világérzéséhez és valóságlátásához új formát teremtve, s a "delelőben fénylő", gazdag termésű korszakok után eljut a kiteljesedésig, a higgadt-bölcs lírai "világleltározásig"; nem tagadja meg az izmusok forradalmát, hanem azok eredményeit felhasználva, gyönyörű szintézist teremt költészetében. "Tudatos meggyőződésem szerint - írja naplójában - korunk túljutott a forradalmak szakaszán... és a Picasso után következő nemzedékek legjobbjainak tudatosan vagy átgondolatlanul is csak az lehet a törekvésül, hogy az addig analitikus jellegű kísérleteket szintetizálják." Rónay György kivételes felkészültséggel és rezonáló képességgel írt izgalmas tanulmánya a folytonos megújulás egymást váltó szakaszaiban és "a fejlődés természetes egységében" mutatja be Kassák Lajos művészi útját és életművét. Az érzékletesen pontos és mély távlatú fejlődésrajzhoz az író mindenekelőtt a költői és prózai alkotásokat, a művészi dokumentumokat s a fennmaradt naplót használja forrásmunkaként, mintegy teljesítve Kassák Lajosnak azt a jogos kívánságát, hogy munkásságának elemzői, méltatói és bírálói "az adott mű egészéből induljanak ki".

Tüskés Tibor - Versről ​versre
„Tüskés ​Tibor újabb könyvében Ady Endrével kezdődően tizenhárom századunkbeli költő verseiben mutat irányt a magyar költészet fejlődési vonalának követésére. Az irodalomtörténet által már meghatározott értékű lírikusok: Juhász Gyula, Tóth Árpád, Babits Mihály, Füst Milán, József Attila, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc mellett öt ma is élő költő: Illyés Gyula, Pilinszky János, Csorba Győző, Nagy László és Fodor András alkotásairól is szól. . . A Versről versre biztos fogódzót ad a költemények szépségének megértéséhez. S még valamit: ténylegesen megosztja az olvasóval annak a küzdelemnek a „szépségét", amivel a szerző a líra titkainak közelébe férkőzött."

Levendel Júlia - Horgas Béla - Nyomolvasás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tarján Tamás - Nagy ​Lajos
Nagy ​Lajos (1883-1954) a XX. századi magyar irodalom egyik legérdekesebb, sokat vitatott írója. Szenvtelen, pontos, tárgyszerű novellái elevenen élnek olvasói tudatunkban, a Képtelen természetrajz epés gúnnyal megírt karcolatai egyre népszerűbbek. A Kiskunhalom című szociográfikus regénye és hatalmas ívű, torzóban maradt önéletrajzi kötetei (A lázadó ember, A menekülő ember) modern irodalmunk nagy alkotásai közé tartoznak. A kelleténél talán mégis kevesebb szó esik e "szabálytalan klasszikusunk"-ról. Tarján Tamás fiatal irodalomtörténész arra vállalkozik, hogy tárgyilagosan, az esztétikai értéket hangsúlyozva adjon képet az életműről, Nagy Lajos pályájának alakulásáról.

Kabdebó Lóránt - Versek ​között
"Másfél ​évtized alatt készített kritikáimból válogattam össze ezt a gyűjteményt. Az egyik tanulmányom alcíme: _Töredékes nyomozás_. Ez a kötet egészére is érvényes: azokat a jellegzetességeket keresem, amelyek líránk mai arculatát meghatározzák, és amelyekre jelentkezésükkor kritikusként felfigyelhettem. Formálisan retrospektív gyűjtemény - valójában helyzetjelentésnek szánom líránk alakulásáról és jelen állapotáról. Éppen ezért a válogatást is eszerint végeztem. Öt évvel ezelőtt biztosan más kötetet állítottam volna össze, és öt év múlva talán megint másokat emelnék ki írásaim közül. Bár majdnem minden kortárs költőnkről írtam ez idő alatt, az összeállítás mégis szűkmarkú: sok esetben úgy éreztem, még nem sikerült a magam számára érvényesen megragadnom egy-egy jellegzetes költői teljesítményt. Ebből is következik a töredékesség. Elsősorban nem a kritikus múltját akartam dokumentálni. Bár egy ilyen válogatás menthetetlenül azzal is szembesít. Éppen ezért a tájékozódás kedvéért írásaim keletkezésének dátumát is jelzem, megjegyezve, hogy ezen évszámok mellé odaértendő az 1975-78-as dátum, a kötet összeállításának és végső megfogalmazásának az időszaka is. Ha korábbi kritikáimnak mondandóját meg nem is változtattam, de pontosítottam, sok esetben módszertanilag átalakítottam. Több rövidebb írást egy-egy terjedelmesebb tanulmányban foglaltam össze. Ezáltal ebben a kötetben a régebbi szövegek egy újabb számvetés részeivé is válnak. Egy kritikus, aki másfél évtizeden keresztül követte a kortárs költők útját, most ezt a körképet tartja érvényesnek a maga szemszögéből a mai magyar költészetről. Úgy vélem, költészetünk jelen pillanata olyan vizsgálódási pontot kínál, amelyben szükséges az ilyen szembesítés: a benne kifejeződő folyamat, a kimutatható jellegzetes alakulás nyomon kísérése és a pillanatnyi állapot megrajzolása."

Latinovits Zoltán - Verset ​mondok
"... ​valaha a szövegelőadásnak is voltak Paganinjei és Liszt Ferencei, aztán sokáig nem voltak... Színészet és előadóművészet úgy eltávolodott egymástól, hogy szinte szólás lett, a versmondó színész feledje el színészmúltját, az előadóművésznek eszébe se jusson, hogy színjátszás is van a földön, azaz, hogy ő is játsszon, ez természetesen tévedés. Az előadóművész is színész, s neki is játszania kell, azzal a különbséggel, hogy neki nem a szöveg cselekményét kell életre keltenie. Gondolatom az, hogy az előadóművésznek magát a költőt kell megjátszania, vagyis az alkotás hosszú folyamatát kell olyan röviden összefoglalnia, mint maga a vers, a költőt kell életre keltenie, úgy ahogy ő a költőt a mű első élményében, az alkotás küzdelmében elképzeli." (Latinovits Zoltán)

Ismeretlen szerző - Fiatal ​magyar költők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.