Ismeretlen ​történetek / Unfamiliar Stories

Edgar Allan Poe - Kegyetlen ​mesék / Cruel tales
A ​világ nem kedveli a szabálytalan géniuszokat. Legszívesebben csörgősipkát húzna rájuk, vagy ketrecbe zárva mutogatná őket. Edgar Allan Poe is megelőzte korát, semmiképpen sem illett a hangsúlyozott realitások és az érzelgős útszéliség Amerikájába. Más volt: tragikusan, félreértetten, kiemelkedően, nyugtalanítóan más. Élete misztikus zarándoklat a rettegés birodalmán át. Mintha nem is bölcsőben, hanem játékkoporsóban ringatták volna, mintha a temetők fölött lebegő őszi holdfény lenne számára a napfény. Alakjáról és életművéről máig sem született megnyugtató értékelés. Túlságosan is egyéni volt. Túlságosan nehéz lett volna vele bármelyik kortársat is egy lapon emlegetni. Az ő prózájában soha nincs üresjárat. Finoman rezdülő, de acélvázkánt feszes novelláiban olykor az utolsó szó a poén. A Poe összes műveit felölelő kétnyelvű sorozat ötödik kötetében található `kegyetlen mesék` - felnőtt mesék. Kegyetlen helyzetek (_Kutyaszorító_), megpróbáltatások (_A kút és az inga_, _A Maelström poklában_), szenvedélyek (_A találka_), tréfák (_Jeruzsálemi mese_, _Pestiskirály_), módszerek (_Dr. Kátrány és Toll Professzor_), feltételek (_Három vasárnap egy hétben_), rejtvények (_Az aranybogár_) és átverések (_Légből kapott koholmány_) sorakoznak a kötetben. A novellák a léleknek a halál és őrület határán tátongó mélységeit, a tudomány és iszonyat találkozásait tárják fel költői szavakban, az emelkedett előadás hideg nyugalmában.

Edgar Allan Poe - Misztikus ​történetek / Weird Tales
Poe ​szűkszavúan iszonytató írásai mindig a tiszta logika és a megfoghatatlan szorongás légkörében játszódnak, mégpedig egyszerre. Ez a ridegen szigorú és mégis szorongó elme nem riadt vissza a szélsőségesen vadromantikus hátborzongatástól sem, más írásaiban pedig olykor már szinte a szürrealista próza előfutára. Elbeszéléseiben a lélektani és a filozófiai szenvedélyek az ember belső világába vezetnek, s onnan hívja elő alakjait, ahonnan a shakespeare-i szellemek jönnek elő. A kétnyelvű kötetben az író ismertebb elbeszélései mellett olyan írások is szerepelnek, amelyek először látnak magyar fordításban napvilágot.

Edgar Allan Poe - Meghökkentő ​történetek / Unexpected Stories
Edgar ​Allan Poe a XIX. század elején megerősödő amerikai irodalom első klasszikus alakja. Novellái - ő a modern amerikai novella megteremtője - bár­mennyire kalandos is legyen a cselekményük, rö­vid, zárt történetek. Szerkezetük racionális, céltuda­tos. Lényegük a csattanó, a meghökkentés. Az ér­dekfeszítő cselekmény minden fordulata mérnöki pontossággal e felé halad, minden elem e legvégső hatásnak van alávetve. Az író a tudatosság esztétikáját vallja, csapongó, meghökkentő novelláiban is fokozott jelentőséget nyer az ész munkája. Poe hosszú ideje ismert és népszerű hazánkban, műveit már a múlt szá­zad utolsó harmadában sokan fordították, de igazi prózaírói sikerét Babits Mi­hály és Pásztor Árpád klasszikussá vált fordításkötetei hozták meg. Az író művészetében a fantasztikum és a ráció különös keveréke vonzotta őket. A kétnyelvű kötetben elsősorban a prózában is költői Poe-val találkozunk, a vizionárius, romantikus művésszel, kísérteties tájak és helyzetek lázas ál­modójával. Személyes lidércnyomások elevenednek meg az elbeszélések­ben: az elevenen eltemetett tetszhalott (Az elsietett temetés), az alkoholmá­morban elkövetett esztelen-oktalan gyilkosság (A perverzió démona), a vég­zet elől való menekülés képtelensége (Az Usher-ház vége), de megjelenik a komikus-fantasztikum (Az elveszett lélegzet) és a szorongásos álom ta­lán legmeghökkentőbb példája: A vörös halál álarca. Az elbeszélések mara­dandó hatásának titka, hogy Poe nem elsősorban a hátborzongató elemek mesteri elrendezésével és fokozásával keresi a hatást, hanem a költői esz­közökkel megteremtett atmoszférával.

Edgar Allan Poe - Különös ​történetek / Curious Stories
Poe ​novellisztikája sokáig csak excentrikussága, akkoriban túlzottnak, már-már betegesnek érzett fantasztikussága, rejtett erotikája, szadizmusa és misztikája okán keltett feltűnést. Igaz ugyan, hogy az író valódi szakembere a szörnyűségeknek, a testi és lelki kínoknak, hagymázos látomásoknak, őrült képzelődéseknek, írásművészetének lényegét azonban nem az ilyen területen végzett bravúrjai adták. A Poe összes műveit felölelő sorozat e mostani kötete a kevésbé ismert, `különös` Poe-novellákból válogat, ám a mai olvasónak ezek az írások immáron egészen mást jelentenek, másról árulkodnak, másféle esztétikumot sugároznak, mint a korábbi Poe-olvasóknak. Mindenekelőtt az író hallatlan pontossága nyűgözheti le az elbeszélésben elmélyülőt. Méghozzá az a pontosság, amely rendkívül szigorúan bánik a környezettel, a külső körülményekkel és a lelki rezdülésekkel. Az érzékenység és a posztmodern lágyság teljes tagadását jelentik ezek az írások, amelyeket pedig álomszerűségük, melodikus nosztalgikusságuk, festőiségük okán felületes akár posztmodernszerűnek is lehetne tekinteni. A nagy amerikai író toronymagasan áll kései utódai fölött, többek közt abban is, hogy történetei intenzív romantikus hangulatot sugároznak, alakjai, helyzetei archetipikusak és mitologikusak, stílusa művészien tömör és költőien egyszerű. A kétnyelvű, magyar és angol szövegű kiadvány kitűnő a nyelvtanulók számára is, mivel a legtöbb történet letehetetlenül izgalmas olvasmány, s így erős motivációjú nyelvlecke is egyben.

Edgar Allan Poe - Rejtelmes ​történetek / Mystery stories
A ​sötét éjszaka mesterében, Poe-ban minden együtt van: ő a kánon, a kinyilatkoztatás, ő a törvény, s ami azon felül van benne, az az ördögtől való. A fantasztikus elbeszélés és a bizarr rémtörténet legnagyobb képviselője mellesleg megteremtette a logikára alapított detektívtörténetek később oly divatossá vált műfaját. Bár a krimiszerzők névsora lassan körbeéri az egyenlítőt, a mesterség alapjait mindenki Poe-tól tanulta. A detektívregény minden lényeges eleme együtt van a történeteiben: a titokzatos bűntény, a több gyanúsított, a remek logikával és emberismerettel rendelkező amatőr detektív, akinek a hivatalos nyomozás képviselőivel is meg kell küzdenie. Az általa megteremtett leltár azóta sem igen bővült. Poe a detektívregényt az általa művelt rémmese örökségével keresztelte meg. Ő nem a világban megjelenő gonosztett külső valóságát ragadja meg, hanem a lélek mélységében gyökerező bűntett belső valóságát. "A detektívregényt - mondja Van Doren Stern - éppúgy, mint a könyvnyomtatást, csupán technikailag tökéletesítették. Mint művészi alkotást sem Gutenberg bibliáját, sem Poe A Morgue utcai kettős gyilkosság című művét nem múlták felül soha."

Edgar Allan Poe - Edgar ​Allan Poe legjobb elbeszélései
Edgar ​Allan Poe (1809-1849), az emberi lélek nagy ismerője, prózai műveivel megteremtette az amerikai irodalomnak azt a „sötét” irányzatát, amelyet elsősorban Hawthorne, Bierce és Faulkner neve fémjelez. A manapság kriminek nevezett műfaj szintén sokat köszönhet neki. Sherlock Holmes, Hercule Poirot és a többiek A Morgue utcai kettős gyilkosságból tanulták azóta is gyakorolt módszerüket. A sokat vitatott, ugyanakkor kortársaira és a későbbi írógenerációkra egyaránt oly nagy hatással lévő író élete olyan, hogy novellaként csak saját maga írhatta volna meg. De nem írta meg, hanem végigélte, és ehhez képest stílszerűen halt meg. Jelen gyűjteménnyel Poe munkássága előtt kívánunk tisztelegni. És ugyan minden válogatás elkerülhetetlenül szubjektív valamennyire, a kötetbe beválasztott rövidebb-hosszabb elbeszélések egytől egyig a rajongók által legkedveltebb, a kritikusok elemzéseiben legnagyobbra tartott művek közül kerültek ki, és együttesen vitathatatlanul a poei életmű esszenciáját képviselik. A könyv az alábbi írásokat tartalmazza: 1. Palackban talált kézirat, 2. Berenice, 3. Morella, 4. Árny – Parabola, 5. Pestis király, 6. Metzengerstein, 7. Csönd, 8. Ligeia, 9. Az Usher-ház vége, 10. William Wilson, 11. A Morgue utcai kettõs gyilkosság, 12. A Maelström örvényében, 13. Az ovális portré, 14. A vörös halál álarca, 15. Marie Rogêt titokzatos eltûnése, 16. Eleonora, 17. Az áruló szív, 18. A kút és az inga, 19. Az elsietett temetés, 20. Pár szó egy múmiával, 21. Dr. Kátrány és Toll professzor módszere, 22. Monsieur Valdemar kóresete tényszerû megvilágításban, 23. Az ellopott levél, 24. Mellonta tauta, 25. Bice-Béka, 26. Monos és Una beszélgetése, 27. Eiros és Charmion párbeszéde, 28. Négy fenevad egy testben, 29. A perverzió démona, 30. Tündérsziget, 31. Az elveszett lélegzet, 32. Delejes látomás, 33. A szavak ereje, 34. Három vasárnap egyvégtében, 35. Csupa X bekezdés

Stephen King - Végítélet
A ​történelem nem szűkölködött tragikus eseményekben: mindent elsöprő árvizek, pusztító tűzvészek, határokat nem ismerő járványok tizedelték az emberiséget. Ám minden elemi csapásnál nagyobb fenyegetést jelent önmaga számára az ember. A tudomány és a technika fejlődésével már-már tökélyre fejlesztette a pusztítás eszközeit, s szinte törvényszerű, hogy előbb-utóbb kicsúszik a kezéből az ellenőrzés. Visszaélt tudásával és hatalmával, megérett a bűnhődésre... ...valahol a kaliforniai sivatag mélyén, egy titkos katonai laboratóriumban üzemzavar támad, s elszabadul egy gyilkos vírus. Iszonyatos sebességgel tarol végig az országon, tömegesen hullanak az emberek. Ám ismeretlen okból néhányuk szervezete ellenáll a szörnyű kórnak, épségben vészelik át a járványt. Egyetlen közös van bennük: hasonló álmokat látnak, melyekben vagy egy idős néger asszony, vagy egy baljós sötét ember hívja őket. Felkerekednek hát a túlélők, hogy eleget tegyenek a Gondviselés, illetve a Gonosz hívásának. Természetesen közben meg kell szervezni az életet. Vajon elég erősen munkálkodnak bennük a régi erkölcsi normák ahhoz, hogy újra felépítsék a társadalmat, mielőtt teljesen eluralkodik a káosz? Közösséggé tudnak-e kovácsolódni az elszórt csoportocskák, meg tudják-e őrizni emberségüket, vagy végképp széthullik a civilizáció? Mindeközben a Gonosz sem tétlenkedik, s hamarosan elkerülhetetlenné válik az összecsapás...

Stephen King - Világnagy ​strand
Egyik ​novelláskötetének ajánlásában King beszélgetésre invitálja az olvasót. S nem akármilyen csevegésre. Beszélgessünk a félelmekről, a rettegésről - mondja. - Képzeljük magunkat egy elhagyott házba. Kint hideg februári szél fúj, vigasztalanul esik az eső. Ilyen időben az embert egyszerűen elhagyja az ereje - sugallja az író -, de itt a legjobb alkalom, hogy elgondolkodjunk azon, mi űzi az embert az őrület határáig s még azon túl... A kötetben összeválogatott nyolc novellában izgalmasan keverednek a science fiction, a fantasy és a horror elemei. A színhelyek elhagyott, titokzatos erdei utak, pókhálós padlások, lélegző, eleven sivatagok, űrállomások vagy éppen az ember leghétköznapibb élettere. A történés a fontos, s abban biztos lehet az olvasó, hogy izgalmas, fordulatos s olykor hátborzongató elbeszéléseket tart a kezében.

Stephen King - Csontkollekció
Békésen ​pihen tóparti nyaralójában családjával, amikor fergeteges vihar kerekedik, kitombolja magát, majd elvonul. És akkor leszáll a köd. Egyre közeledik, és furcsa csápok, nyúlványok, tapadókorongok kúsznak elő belőle, és amit megragadnak... A klubban kártyázik, de hiányzik egy játékos. Sebaj, az ott ülő jól nevelt idegen felajánlja, hogy beszáll. Csakhogy nem hajlandó kezet fogni bemutatkozáskor. Ez a gesztus ugyanis végzetes következményekkel járhat. Megrendeli a tejet, narancslevet, hisz milyen jó is az, ha házhoz szállítják! Hajnalban jön a tejesember, és lerakja az ajtó elé az árut... ja, hogy esetleg földúsította az üvegek tartalmát? Talán mégis jobb, ha elugrunk a boltba! A kimeríthetetlen fantáziájú Stephen King vérfagyasztó történeteinek újabb kötete garantálja, Kedves Olvasó, napi borzongásadagját. Nyugodt álomról azonban szó se essék!

Edgar Allan Poe - Elbeszélések
Poe ​rendkívüli, hátborzongató történeteivel a detektívregények atyjává vált. Művészetét, amely tömör és egységes próza kortársai elismerését nem vívta ki, viszont mára Poe regényei, elbeszélései méltó közönségre találtak. Az amerikai romantika világirodalmi alkotóját sajnálatos módon a hajsza, a boldogtalanság , az alkohol és az ópium mindössze negyven évesen elvitte. Az Elbeszélések olyan klasszikusokat tartalmaz, mint Az aranybogár, Az áruló szív, A kút és az inga, Az ovális arckép, Az ellopott levél, A fekete macska és a Morgue utcai gyilkosság

H. P. Lovecraft - Az ​őrület hegyei
___ ​„H. P. Lovecraft írásaira csak kényszeredetten húzhatjuk rá a „horror” megnevezést, mert talán még ehhez állnak a legközelebb. Valójában egyszerre tekinthetők rémtörténeteknek, gótikus mesének, fantasynak és olykor sci-finek is. Mikor Lovecraft alkotott a húszas-harmincas években, ezek a kategóriák még nem különültek el egymástól olyan élesen, mint manapság. Leginkább a „dark fantasy” kifejezést használhatnánk erre a jellegzetesen lovecrafti, komor és vészjósló stílusra. ___Lovecraft rémtörténetei azért különlegesek a maguk nemében, mert nemcsak az emberi elme felszínét borzolják föl néhány rövid pillanatig, hanem mélyen belemarnak a csontokba és az idegekbe. Az emberi képzelőerőre gyakorolt hatásukkal számos jeles pszichoanalitikai tanulmány foglalkozik, és ezek többé-kevésbé mind arra a megállapításra jutnak, hogy e történetek közvetlenül a tudatalattiból váltanak ki bizonyos reakciókat. Elbeszéléseinek megvan az a jellegzetessége, hogy a lehető legvisszataszítóbb és legiszonyatosabb képzelettársításokra késztetik az embert. Művei igen gyakran megmagyarázhatatlan szorongást keltenek, sőt az is előfordult, hogy fizikai rosszulléthez vezettek.

H. P. Lovecraft - Howard ​Phillips Lovecraft összes művei III.
Howard ​Phillips Lovecraft életműve, pályatársai zömétől eltérően, nem merült feledésbe: újra és újra kiadják, nem csupán hazájában, hanem külföldön - így Magyarországon - is. Lovecraft öröksége a mai napig eleven: világképének hátterére számtalan új írásmű születik az általa teremtett stílusban. Követői értelmezik és átértelmezik Lovecraftot, s nem mellékes körülmény, hogy soraikat a kortárs irodalom talán legnagyobb alakja, Jorge Luis Borges nyitotta meg. Lovecraft önmagát mindig Poe és Bierce követőjének tekintette. Sajátos világképének kialakításán - mely összetéveszthetetlen ízt kölcsönöz írásainak - roppant tudatosan dolgozott az irodalmi előképek kutatását is beleértve, melyről egy terjedelmes esszében is számot ad. Felfogásának lényege dióhéjban annyi, hogy megfosztotta a rémtörténetet a késő középkorból örökölt misztikus sallangoktól, s helyükre egy jellegzetesen modern életérzést állított: azt a fajta hideg iszonyatot, ami az embert a gigantikus, személytelen világegyetemmel szembesülve tölti el. A gondviselés illúziójától megfosztott egyén pánikreakciója ez, aki rádöbben, hogy magára hagyottan áll ebben a világban, amelynek szempontjából teljesen mindegy, hogy él-e, hal-e. A szörnyek - a hideg kozmosz megszemélyesítései az írói síkon - valójában abszolút közönyösek; az egyes ember - sőt, az egész emberi faj - semmiféle jelentőséggel nem bír számukra. És persze éppen ez bennük az iszonyatos; sokkalta iszonyatosabb, mint bármiféle szimpla gonosz lélek a keresztény kultúrkör naivan kétosztatú hiedelemvilágából. Szándékunk az volt, hogy sorozatunkkal Lovecraft irodalmi munkásságáról nyújtsunk hiteles és átfogó képet. Jelen összeállításunk a második darabja annak a háromkötetes gyűjteménynek, mellyel a színvonalas és áttekinthető Lovecraft-összkiadás hiányát kívánjuk pótolni, remélhetőleg az olvasóközönség megelégedésére.

Stephen King - Éjszakai ​műszak
"... ​nem tudok úgy elaludni, hogy a lábam kilóg a takaró alól. Mert ha egyszer egy hideg kéz kinyúlna az ágy alól és megragadná a bokámat..." - írja Stephen King e húsz kiváló elbeszélést tartalmazó kötet előszavában. A félelem - hiába is tagadnánk - mindannyiunk életében jelen van. Emlékezzünk csak vissza gyerekkori mumusainkra, nyomasztó álmainkra, felnőttkori szorongásainkra. Ezek a félelmek olyankor megalapozottak, máskor teljesen irracionálisak, néha elmosódottak, máskor határozott alakot öltenek. Aztán ott a borzongás, ami szintén kellemetlen, de azért mégis mohón olvassuk az újságban, hogy "Agyonverte...", "Kútba dobta...", "Feltrancsírozta..." stb. Stephen King a maga mesteri és utánozhatatlan módján formába önti, történetekké kerekíti ezeket az érzéseket, csakhogy e teljességgel modern mesékben nem a vasorrú bába, hanem egy megvadult mosodai gőzvasaló üldözi áldozatát, a hétfejű sárkány helyett életre kelt játék hadsereg indít véres bosszúhadjáratot, netán a fűnyíróember ajánlja fel szolgálatait a kertvárosi ház gyanútlan lakóinak, s nem kell az óriások birodalmába látogatni, megteszi egy sivár országúti pihenő, ahol őrjöngő kamionok hajkurásszák a kávéra betérő fáradt utast, Puhatestű Jackről már nem is szólva... Nos, kedves Olvasó, kucorodjon kedvenc karosszékébe, készítsen maga mellé egy csésze teát, bár olykor egy pohárka feszültségoldó töményebb sem árt (hanem a cigarettával csínján bánjon, mert esetleg meglátogatják a Leszoktató Rt. munkatársai!), és lapozza fel a kötetet. Azért előtte nem árt ellenőrizni - biztos, ami biztos -, hogy jól bezárta-e az ajtót...

Stephen King - Állattemető
Dr. ​Louis Creed, a fiatal orvos kitűnő állást kapott: a Maine-i Egyetem rendelőjének lett a vezetője, ezért Chicagóból az idilli New England-i tájban álló, magányos házba költözik családjával - feleségével, Rachellel, ötéves lányukkal, Ellie-vel és másfél éves kisfiukkal, Gage-dzsel. Boldogan, a szép jövő reményében veszik birtokba új otthonukat... Az első gondra az út túloldalán, velük átellenben élő öregember, Jud hívja föl a figyelmüket: a tájat kettészelő országúton éjjel-nappal olajszállító tartálykocsik dübörögnek, halálos veszélynek téve ki a háziállatokat és az apróságokat. Nem véletlenül van a közelben egy nyomasztó légkörű, ódon temető az elgázolt háziállatok számára... Az első trauma akkor éri Louist, amikor egy baleset áldozatául esett, haldokló fiú a rendelőben dadogó szavakkal óva inti az állattemetőn túli veszedelemtől. Nem sokra rá egy tartálykocsi elgázolja Ellie imádott macskáját, és az öreg Jud - jó, vagy rosszakaratból? - az állattemetőn túli, hátborzongató vidékre, a micmac indiánok egykori temetkezőhelyére viszi Louist, s ott földelteti el vele az állatot. Másnap a macska visszatér - de ocsmány jószág lett belőle: lomha, ijesztően bűzlő és gonosz. Aztán néhány békés hónap után a kis Gage elszabadul szüleitől, és szaladni kezd pici lábain az országút felé...

Stephen King - A ​remény rabjai
Mit ​tehet a fogoly, ha életfogytiglanra ítélik? Ha senki nem hiszi el, hogy ártatlan? Miben bízzon? A kegyelemben? A szökésben? Megannyi kérdés, amelyre King letehetetlen könyvének végén, de csakis a legvégén kapjuk meg a feleletet. Rabokról szól a második kisregény is - sorsának foglya a náci háborús bűnös, meg az újságkihordó gyerek, aki valahogy kiszagol valamit... Az _Állj ki mellettem!_-ben sem marad az olvasó borzalmak nélkül - élő gyerekek nyomoznak eltűnt társuk után... _A légzőgyakorlat_ klasszikus krimi: karácsony előestéjén öregurak hátborzongató történetekkel szórakoztatják egymást. A kisregények javát a moziból ismerheti az olvasó.

Stephen King - Titkos ​ablak, titkos kert
Nagyobb ​csapás nem érhet egy írót, mint ha plágiummal vádolják. Morton Raineynek amúgy is elég baja van. Nemrég vált el, az utóbbi időben nem megy neki az írás, most meg délutáni szunyókálásából azzal veri tel egy őrült pasas, hogy ellopta a sztoriját. Beleolvasván a kéziratba, Mortnak el kell ismernie: valóban, a szöveg szinte szóról szóra egyezik azzal, amely meghozta számára a hírnevet és a sikert. De hát egy kiadott mű útja nyomon követhető, a megjelenés évéből kiderül, melyik írás keletkezett előbb. Igen ám, de minden erre utaló bizonyíték eltűnik... és ezzel kezdetét veszi a rémálom. Történt valami a múltban, olyasmit tett, amit a tudata legmélyére süllyesztett, mert nem volt bátorsága szembenézni vele? És most itt ez az ember, aki emlékezteti a bűnére? Mort végül már semmiben sem biztos, legfőképpen abban, melyikük az őrült...

Stephen King - Minden ​haláli
Az ​emberrel bármi megtörténhet. Például hazamegy, és otthon egy üzenet várja, amelyből kiderül, a felesége elhagyja. Mivel meg kell beszélniük a válást, beülnek egy étterembe az ügyvédjük társaságában, ahol is a főúr egy hatalmas konyhakéssel támad a vendégekre! Vagy: 1408. Ha összeadjuk a számjegyeket, 13-at kapunk, ami szerencsétlen szám. De ha ráadásul egy szállodai szoba száma, amelyben az ember eltölt egy éjszakát... már ha túléli! Vagy... de tudja mit, Kedves Olvasó? Üljön bele kedvenc karosszékébe, és olvassa el Stephen King tizennégy idegborzoló, lélegzetelállító, vérfagyasztó elbeszélését.

Edgar Allan Poe - Halálfejes ​pillangó
"Mivel ​megkértek, hogy nyissam fel a ládát, én a kérésnek végtelen örömmel tettem eleget. Fogtam egy vésőt, és néhány enyhe kalapácsütés után a láda teteje le is pattant, s belőle szinte ugyanabban a pillanatban a meggyilkolt Mr. Shuttleworthy már rothadó, véres teteme, éppen a vendéglátóval szemben, ülő helyzetbe pattant. Bánatos, fényét vesztett szemét egy percig Mr. Goodfellow-ra szegezte, farkasszemet nézett vele, majd tisztán és érthetően azt mondta: Te voltál az!" Edgar Allan Poe válogatott novelláinak újabb kötetét tartja kezében az olvasó, a kiadó azon elhatározásaként, hogy a szerző kevésbé ismert, magyarra eddig le nem fordított műveit mutassa be. A most közreadott írások skálája rendkívül széles, hiszen a lírai daraboktól a detektívtörténetig, a fantasztikus irodalomtól a gótikus horrorig óriási területet kalandoz be ez a különleges tehetségű író. S mégis, a változatosság ellenére Poe olvasásakor érezhetjük igazán azt a bizsergető örömöt, amit a titokzatosság fátylának föllebbentése jelent. S őt olvasva szállhatunk le olyan pokolbugyrokba, ahol előtte jószerivel mindenki csak tanácstalan átutazónak számított.

Bret Easton Ellis - Amerikai ​psycho
Irodalmi ​alkotás nagyon ritkán képes olyan világraszóló botrányt kelteni, amilyen az Amerikai Psychót övezte. Kiadók, amelyek már szerződést kötöttek a mű megjelentetésére, és előlegképpen súlyos összegeket fizettek a ki Ellisnek, sorra visszakoztak, és elálltak a publikálástól. Ez a könyv nemegyszer átlépi az elviselhetőség küszöbét. Amit írója a perverzió és az erőszak tombolásáról elgondol és leír, az kívül esik a normális ember felfogóképességének és erkölcsi érzékének határain. Amit azonban ezzel közöl, az értelmezhető és megítélhető: megrendít, felkavar, s könyörtelenül szembesít egy olyan világgal, amelyre - ha mégoly kelletlenül is - ráismerünk. A regény főalakja Pat Bateman, huszonhat éves yuppie a Wall Streetről; intelligens, jóképű, elegáns és gazdag fiatalember. Lételeme a csillogó felszín: a legdivatosabb és legdrágább holmikban jár, a legfelkapottabb éttermekben vacsorázik barátaival és soros barátnőivel, ízlése ételben-italban főúri, fényűző lakása tömve a csúcstechnológiát képviselő szórakoztató-elektronikai szerkentyűkkel, véleménye a zenétől a politikáig mindenről naprakész. De Bateman valójában értéket, mértéket nem ismerő pszichopata szörnyeteg, aki a belsejében tátongó űrtől szexorgiákkal, egyre rafináltabb kéjgyilkosságokkal, sőt kannibalizmussal igyekszik menekülni - mindhiába. A nyolcvanas évek második fele óta nemzedékének legjelentősebb írójaként számon tartott Bret Easton Ellis könyvének lapjain az amerikai álom helyébe lidérces rémálom lép: az Amerikai Psycho egy irányt vesztett, erőszakban tobzódó, anyagiasságba fulladó kultúra egyöntetűen sötét, kiutat nem mutató, döbbenetes erejű látomása.

H. P. Lovecraft - Howard ​Phillips Lovecraft összes művei I.
Howard ​Phillips Lovecraft életműve, pályatársai zömétől eltérően, nem merült feledésbe: újra és újra kiadják, nem csupán hazájában, hanem külföldön - így Magyarországon - is. Lovecraft öröksége a mai napig eleven: világképének hátterére számtalan új írásmű születik az általa teremtett stílusban. Követői értelmezik és átértelmezik Lovecraftot, s nem mellékes körülmény, hogy soraikat a kortárs irodalom talán legnagyobb alakja, Jorge Luis Borges nyitotta meg. Lovecraft önmagát mindig Poe és Bierce követőjének tekintette. Sajátos világképének kialakításán - mely összetéveszthetetlen ízt kölcsönöz írásainak - roppant tudatosan dolgozott az irodalmi előképek kutatását is beleértve, melyről egy terjedelmes esszében is számot ad. Felfogásának lényege dióhéjban annyi, hogy megfosztotta a rémtörténetet a késő középkorból örökölt misztikus sallangoktól, s helyükre egy jellegzetesen modern életérzést állított: azt a fajta hideg iszonyatot, ami az embert a gigantikus, személytelen világegyetemmel szembesülve tölti el. A gondviselés illúziójától megfosztott egyén pánikreakciója ez, aki rádöbben, hogy magára hagyottan áll ebben a világban, amelynek szempontjából teljesen mindegy, hogy él-e, hal-e. A szörnyek - a hideg kozmosz megszemélyesítései az írói síkon - valójában abszolút közönyösek; az egyes ember - sőt, az egész emberi faj - semmiféle jelentőséggel nem bír számukra. És persze éppen ez bennük az iszonyatos; sokkalta iszonyatosabb, mint bármiféle szimpla gonosz lélek a keresztény kultúrkör naivan kétosztatú hiedelemvilágából. Szándékunk az volt, hogy sorozatunkkal Lovecraft irodalmi munkásságáról nyújtsunk hiteles és átfogó képet. Jelen összeállításunk az első darabja annak a háromkötetes gyűjteménynek, mellyel a színvonalas és áttekinthető Lovecraft-összkiadás hiányát kívánjuk pótolni, remélhetőleg az olvasóközönség megelégedésére.