Tigrisbunda

Harmathy Tibor - Laura ​este érkezik
A ​regény cselekménye mintegy ötvenéves időszakot ölel át: a harmincas években kezdődik Magyarországon, és a nyolcvanas években fejeződik be az Egyesült Államokban. Alig volt még időszak a történelemben, amely annyira zsúfolt lett volna eseményekkel, mint ez az ötven év, s amelyet nyugodtan a krízisek korának nevezhetünk. A kríziseket többnyire az idézte elő, hogy az ember akarata egyre kevésbé volt képes az _intellektus_ától diktált iramhoz alkalmazkodni. Míg a tudományos megismerés századokat lépett előre az elmúlt néhány évtized alatt, társadalmi berendezkedésében az ember még mindig makacsul ragaszkodik a 18. században kialakult formákhoz. A mű valódi főhőse egy könyv (könyv a könyvben), amely politikai-filozófiai témákkal foglalkozik: a társadalomban rejlő feszültségek okait keresi a politikai szólamok útvesztőjében, és próbál azok feloldására megoldásokat találni. A történet, amelyre a filozófiai tartalom épül, visszapillantások sorozata. S bár történelmi eseményeken alapul, az író elismeri, hogy a valóságot itt-ott hozzáigazította a cselekményhez. Reméli azonban, hogy az idők szellemét sikerült hűen visszaadnia.

Moldova György - Magányos ​pavilon / Az elbocsátott légió
Magányos ​pavilon 1956. október 26-án a hűvösvölgyi "Christián Pál" klinikán a késő esti órákban revolveres férfi követeli egy katona elsősegélyes gyógykezelését. Nagy Zsófia - a kórház vezető nővére - magához téríti az eszméletlen sebesültet, majd a viharkabátos férfival együtt a kapuhoz támogatja őt. Ezután - hirtelen támadt elhatározással - a kórház kertjében megbúvó "magányos pavilon"-ban, saját szobájában rejti el a kimerült férfit a felkelők üldözése elől. Ki ez a titokzatos férfi, aki sebesült karral a mások életét menti? Hogyan viselkedik az országos veszély napjaiban a vérbeli forradalmár? Miért támad szerelem a nyugalmas életű ápolónő szívében a megnyugodni nem tudó, másokért lobogó férfi iránt? Az elbocsátott légió Smidt Flórián, az egykori parasztfiúból lett katonatiszt megjárta a Rákosi-korszak börtöneit és internálótáborát. 1956. októberében könnyen megtalálja a jellemének megfelelő cselekvési formát - aki olvasta a _Magányos pavilon_ című regényemet, ismeri életének ezt a szakaszát -, de mihez kezd forradalmár természete a békés és ellentmondásos években? Útja fenyegetések és pusztulás között kanyarog, látja régi bajtársainak tönkrement életét, a rendszer megbúvó és nyílt ellenségeit, találkozik az Államvédelmi Hatóság egykori embereivel. Magánéletét látszólag rendbe hozza a szerelmével, Nagy Zsófiával kötött házasság, de itt sem kerülheti el a tragédiákat. Vajon minden fájdalom, bánat, sértődés után is megmarad-e Flórián annak a forradalmárnak, aki még húsz évvel ezelőtt elindult, hogy megvédje az újországot, a nép hatalmát? "Hősnek azt az embert nevezzük, aki középpontjából kimozdíthatatlan" - mondja egy amerikai bölcselő, vagyis mindig jelleme alapvető előírásai szerint cselekszik. Jó volna hinni, hogy Smidt Flórián sorsa ugyanezt példázza. _Moldova György_

Engel Edit - A ​bécsi tolmács
Engel ​Edit írói álnév. A szerző Kolozsvárott diplomázott a Babes-Bolyai Egyetem angol-német szakán. A nyolcvanas évek végéig anyolnyelv- és irodalomtanárként dolgozott szülővárosában, Nagyváradon. Húsz éve él Bécsben, ahol hatnyelvű hatósági tolmácsként dolgozik. A bécsi tolmács című első regénye személyes tapasztalatok feldolgozása, amely betekintést nyújt a Fertő tói határnyitás után emigráció földrajzi központjává vált Bécs hétköznapjaiba. A különböző országokból felkerekedett vándorok közül sokan fennakadnak a bécsi rendőrség hálóján. A szerencselovagtól a kábítószercsempészig, a tolvajtól a megtévedt szabálysértőig, gyilkostól a könnyűvérű lányokig, a striciktől a hitelkártyacsalókig, mind olyan letartóztatottak, akikkel a bécsi hatóság csak tolmács révén tud szót érteni. Engel Edit egyike ezeknek a tolmácsoknak, amellett értelmiségi nő, szerető anya, erdélyi magyar menekült és újdonsült osztrák polgár. A történelem viharától elsodort (magyar, román, moldáv, orosz és afrikai, ázsiai) emberi sorsokra való reflektálás közben a háttérben óhatatlanul a magánéletének is tanúi vagyunk. Házassága tönkremegy, két gyermeke - zseniálisan okos lánya és a szeretetével adakozó Down-kóros fia - fokozottan igényli az anyai törődést az új hazában.

Gárdos Péter - Hajnali ​láz
Egy ​levélköteg 60 éven át várta, hogy a szekrény mélyéről előkerülve megmutassa, mit jelent az újrakezdés, a kitartás, az élni akarás és a határtalan szerelem. "Szüleim, Miklós és Lili hat hónapon át, 1945 szeptemberétől 1946 februárjáig leveleztek, mielőtt Stockholmban összeházasodtak volna. A levelek létezéséről ötven évig nem tudtam. Azután Apám halála után Anyám, szinte mellékesen, két formás levélköteget nyújtott át, búzakék és skarlátszínű selyemszalaggal összekötve. A történettel hosszú ideig képtelen voltam foglalkozni - aztán tíz évvel később megírtam a regény első változatát, s ezzel párhuzamosan elkészült a film forgatókönyve is. Abban a kivételes szerencsében részesültem, hogy írhattam is, rendezhettem is szüleim szerelmének történetét." Gárdos Péter Svédország, 1945. A huszonöt éves Miklós Bergen-Belsen koncentrációs táborából a svédországi Gotland szigetére szállítják. Aztán a rehabilitációs kórházban ismét halálra ítélik: svéd orvosa hat hónapot ad neki. De Miklós hadat üzen a sorsnak, és levelet ír száztizenhét szintén Svédországban ápolt magyar lánynak azzal a céllal, hogy egyiküket feleségül veszi. Hamarosan rátalál az igazira: mint aki megtáltosodott, úgy ragadja magával a tizenkilenc éves Lilit bűbájos soraival, lehengerlő stílusával. A Hajnali láz az élet szerelmes regénye, amelyet magyarországi megjelenése után a világ legfontosabb könyvkiadói is felfedeztek. A Publishers Weekly és a Booktrade a 2015-ös Londoni Könyvvásár legfontosabb könyvének tartotta, a világ vezető kiadói versengtek érte. Az elmúlt években szinte valamennyi európai országban megjelent, de már Tajvanon, Brazíliában, Kínában, Izraelben és Dél-Koreában is saját nyelven olvashatják a kötetet, mely irodalmi díjakat nyert el Londonban, Párizsban és Szentpéterváron. A könyv alapján készült film a szerző rendezésében 2015 végén került a mozikba.

Bodor Ádám - Az ​érsek látogatása
A ​Sinistrához hasonlóan ez a regény is valahol a Kárpátok hegyláncai közt - mellékesen szólva Európa közepén - egy faluban játszódik. Mintha itt is rendszerváltás történt volna: a falu és az egész környék urai az egykor rettegett hegyivadászok helyett most már papok. Igaz, a pletyka szerint csupán új gúnyát öltöttek és szakállt növesztettek a volt ezredesek és katonák. A helybéliek - elöljárók és polgárok - most mindenesetre az érsek látogatását várják; azt, hogy valamelyik hétvégén begördüljön a falu állomására az illusztris vendég fekete sínautója. "Ezt a könyvet becsukhatom, félretehetem, de nem tudom letenni. Hozzátartozik a létezésemhez ezentúl. Áttetsző és titokzatos, ágyékmeleg és kavicshideg, ragyogó, mint egy váróterem kövezete e kezdettől való világvégen; szép, száraz, szenvedélyesen és takarékosan reménytelen." /Parti Nagy Lajos/

Papp Diána - Bodza ​Bisztró
A ​húszéves budapesti fiatalok bulikkal teli életét élő harmincas ügyfélszolgálati csoportvezető, Kulcsár Petra váratlanul egy kis bükki faluban találja magát: egy lerobbant éttermet örökölt rég nem látott apjától. A lány szíve szerint túladna rajta, de miközben ügyeket intézni jár a faluba, megismerkedik az apja szívéhez közel álló emberekkel, akikkel hamarosan barátságot köt; és nem csak az elvesztett édesapjáról alkotott kép tisztul benne, de a fontossági sorrend is helyreáll az életében. Az eleinte sokkoló helyzet szépen lassan megoldást hoz Petra gondjaira, élete elvarratlan szálai sem maradnak elvarratlanok, sőt a szerelem sem várat magára sokáig. - Papp Diána, a Szerdán habcsók után ismét egy fiatal nő nehéz választásairól írt könyvet, amelyből természetesen a megszokott receptek sem hiányozhatnak. A Bodza Bisztró hangos lesz a nevetéstől, túlcsordul a szerelemtől és árad belőle a gasztronómia iránti szenvedély.

Békés József - Piaci ​légy
Milyen ​választása lehet egy kamasz fiúnak, aki naponta hallja a nagyanyai jóslatot: tolvaj leszel, vagy sintér. Ároncsik Lajos, piaci nevén Csik, intézeti nevén Piaci Légy mégis elhatározza, hogy tolvaj semmiképpen sem lesz, inkább sintér, ha nagyon muszáj. Békés József új ifjúsági regényében Csik maga beszéli el élete történetét. Miként jutott árvaságra, hogyan nevelte egyedül nagyanyja, míg végül intézetbe nem dugta, hogyan lett sintérinas, és milyen emberekkel akadt össze, miközben rokonait próbálta megkeresni? A könnyed, kamaszos hangvétel mögött egy érzékeny, sebezhető, becsületes fiú húzódik meg, és hogy végül hogyan alakul a sorsa, sikerül-e barátokra, pártfogóra lelnie, az kiderül, ha elolvassátok Csik kedves humorral, derűlátással megírt történetét.

Bódi Péter - Szétírt ​falak
Mi ​jut eszedbe a Graffitiről? Persze, hogy a gombamód szaporodó tagek. Azok a furcsa, elfolyó, nehezen olvasható, máskor meg egyenesen idegesítő és ocsmány filcfirkák. Meg a szanaszét karistolt ablakok. Aztán a szépen megírt és veszélyes helyekre kirakott cuccok. És a vasút menti lepattant senkiföldje agyonfestett, látványosan színes világa. Hogy már indul tovább a vonat, de még mindig nem tudod kibetűzni… Vagy az a hirtelen támadó dühroham, hogy na, ez már pofátlanság! Hisz ez egy műemlék! Ezek ezt sem tisztelik! De egyáltalán kik ezek? Mindenütt nyomot hagynak, mégis láthatatlanok. Az elsőkönyves író, Bódi Péter regényének főhőse ezeknek a srácoknak az egyike, aki most elvisz téged magával… írni. Szétírni a várost, a vonatot, a padokat, a falakat. És mesélni önmagáról, másokról, motivációkról és mindennapokról. Arról gondolkozni, hogy mindez vandalizmus, önkifejezés, vagy művészet. S eközben érzéki élményként tárul eléd a graffitis életforma minden mozzanata. A festék szagától a harsogó szirénáig. Nevezhetjük ezt a könyvet ifjúsági regénynek is, csak épp fordított értelemben: nem az ifjúság okítását szolgálja, talán inkább okítás az ifjúságról. Szerepel benne a tinédzserkor minden szőnyeg alá söpört kihívása és nyűge: a zsebpénzen megvehető olcsó sörök és kannás borok, az újdonsült középiskolásként belénk vert görög klasszikusok, az mp3 lejátszóból bömbölő zenék, a dealertől vett fű bűnös csábereje, a mit sem sejtő szülőktől szerzett házi pálinka okozta alkoholmérgezés, a pár hétig tartó, gyorsan lecserélhető szerelmek, az iskolai fenyítések. Debod Dániel, a regény főhőse, ezeknél többre vágyik. Nyomot akar hagyni. A maga módján kitűnni. Hagyják neki? A könyv végére, habár nem válik belőlünk vonatokat teletagelő vandál, és továbbra sem leszünk feltétlen rajongói a fekete filc - márványszobor kombónak, mégis nagy mélységekig megismerünk, és ezáltal el tudunk fogadni egy szubkultúrát (vagy ha úgy tetszik: ellenkultúrát.) És ez nagy szó egy olyan országban, ahol a „másság”, a „szabad”, az „alternatív”, sőt a „másságizmus” már közkedvelt szitokszavak, és ahol nem kívánatos, sőt egyre gyakrabban büntetendő az, ha valaki nem kíván a fősodorral együtt haladni. Pedig van, aki legalább színeket álmodik ezekre az omladozó, szürke falakra.

Sebeők János - Médium
Ennek ​a regénynek nem megfejtése van, hanem értelme. Nem úgy rejtély, mint egy rejtvény, hanem úgy titok, mint egy atom. A Médium: élethalálharc. Nem valakié, hanem az élet és halál harca egymás ellen - vallja művéről a szerző. Drámai viadal Iriri, a kertész és Maranhaó, a prosectorium nagy hatalmú ura közt, az éjjel és nappal, ember és természet, egy titokzatos kór és az életvágy közt: a meghasonlott emberiség küzdelme önmagával. A kór, amiről szó van, a selvae nihilum, csak a képzeletben létezik, kiváltó okára mégis mindnyájan - fájdalmasan - ráismerünk. Ez a kiváltó ok: az élővilág egyre fokozottabb veszélyeztetettsége, s eme élővilág jelképe itt: Amazónia. A képzelet társul a valósággal. A személyes haláltól való félelem ezen a ponton nő át Iririben, a főhősben az egyetemes élet féltésévé, s a mondanivaló is itt emelkedik általánossá. A Médium egyetlen selvaae nihilumos nagyroham története estétől hajnalig, de végighullámzik rajta Iriri gyermekkora is, a vajákos, nyers, paraszti élet, a maga teljes színorgiájával. Mint mindebből kitetszik, e regény a jövő századba átnyúló problémákat - is - feszeget, ugyanakkor évezredek mélységéből merít. Sajátos nyelven szól hozzánk, a nyelvteremtő tehetség szuggesztív erejével, s anyagát egyszerre szövi át a szívszorító tragikum és a megdöbbentő, dús, groteszk humor - az élet és halál örök kettőssége. Mert a Médium, noha halálról szól - éppenséggel életet sugall, az élet mellett teszi le voksát a fiatal szerző, az élet mellett, mely a reményt soha nem adja föl.

Pachmann Péter - Pilátust ​játszani
Egy ​kis, eldugott, magyar faluban, napjainkban, egy háborút megjárt zsoldos, furcsa, ravasz és aljas csalássorozatot talál ki. Azért, hogy mindenki róla beszéljen. Vagy talán egyszerűen csak azért, hogy meggazdagodjon. Sikerülhet-e valakinek az, ami eddig senkinek - amit eddig senki sem mert megtenni?A fordulatos regény - szó szerint több mint regény. Az olvasó a CD-n, dalokban elmesélt hangulatokat kaphat a szereplők gondolatairól. A történetet pedig DVD-filmjelenetek egészítik ki. A könyvhöz forgatott jelenetekben - mások mellett - Andorai Péter, Szakály György és Jancsó Miklós látható.

Varga Dániel - Nagy ​őszi érzés-kiállítás
E ​könyv szerzője egyáltalán nem író, még csak nem is irodalmár, hanem, költőien és elegánsan szólva, kívülálló, aki nem foglalkozik az "élet értelmével", sem más emelkedett kérdésekkel: egy fiatalember három napját beszéli el. Mindeközben nem kötelezi el magát semmiféle "irányzat" mellett; ír, mert az írás számára luxus, és mindez annál fontosabb és meggyőzőbb számára, minél több nehézsége származik egyébként ebből a tevékenységből.

Balla D. Károly - Tejmozi
„Egyszerre ​apa- és anyaregény” A főhős apja otthoni műtermében „megélhetési” aktképeket fest fiatal lányokról, közben halk zene szól, míg fia a tejüveg ajtó mögül leskelődik. Az anya kisfiával egy kitalált, csak kettejük által ismert nyelven beszélget, melyen keresztül egy szorongó, a maga módján mégis boldog gyermekkor elevenedik meg az olvasó előtt. Az apa később elhagyja családját, a fiú attól fogva anyja és húga szeretetjátszmáinak áldozata lesz. Kettős le- és elszámolás Balla D. Károly finomra csiszolt, gazdag és mégis takarékos nyelven megírt könyve, fájdalmas tanulságokkal, kibeszéletlenül maradt, ezért feloldhatatlan feszültségekkel.

Bálint Péter - Örvény ​és fúga
Az ​első kötetes író könyve vallomásos összegzés: a férfikor kapujában álló elbeszélő tekint vissza az élet törzsét mindörökké tápláló gazdag, kusza ifjúságra, a családra. szülővárosra, szerelmekre, az emlékezetebe bevésődő színterekre, eszmélkedtető élethelyzetekre. Az összegzés szót nyomatékkal kell hangsúlyoznunk: Bálint Péter regénye nagy vállalkozás. Az epika ősi, mesélő, megelevenítő, világra csodálkozó színei-hagyományai bőven ömlenek át a műbe; karakterek, sorsok, szituációk, tárgyi környeztek, természet történeti elemek sokasága nyüzsög, tolong a könyvben. A merev, hajthatatlan, puritán nagyanya, a haláltábort megjárt zsidó keresztapa, a meghasonlott, kertjébe visszavonult latintanár, az öregkori szerelmétől megfosztott, kisemmizett földrajz professzor, a hívei által gonoszul-igazságtalanul kitagadott protestáns lelkész éppúgy részei ennek a világnak mint a róna tágassága, az alföldi nagyváros színterei, a Tócós-kert elvadult, babonás rengetege, a régi, elhanyagolt bérkaszárnyák bűzös televénye, a zsidó, katolikus, református templomok atmoszférája. E felsorolás is jelzi hogy az Örvény és Fúga légkörében, alaphangoltságában meghatározó helyet foglal el a szenvedés. Az író sorsukat elszenvedő, lehetőségeikben korlátozott embereket állít elénk. Életüket a föléjük terpedő "létrontás" erői, az uralkodni vágyó hatalmi erőszak, az ember általi elnyomására épülő történelem határozzák meg. A torzulásokkal, meghasonlással, a "létrontással" szemben két alapvető életminőségek tud felmutatni Bálint Péter: a műből sugárzó meggyőződés szerint a művészi teremtés és a keresztény eszmerendszer, krisztusi hit az a két archimédeszi pont, ahonnan az ember megkísérelheti az erőszakos hatalmakkal, a rossz erőivel szembeni ellenszegülés.

Kertész Ákos - Még ​a kapanyél is elsülhet
Mi ​az, hogy volt, mi az, hogy szerettem, hülye vagy, kisfiam, máris múlt időben beszélsz róla, máris eltemeted? Akkor biztosan meghal! Minél többen szorítanak valakiért, annál biztosabb, hogy túléli. A szeretetnek ereje van, olyan, mint a gondolatátvitel. Ha szorítasz érte, az erőt ad neki, az antennái veszik, mint egy rövidhullámú titkos rádióadást, hogy szurkolsz érte, és akkor tudja, hogy nem okozhat csalódást a kisöccsének, aki hisz benne, ahogy a focista is tudja, hogy nem okozhat csalódást a szurkolónak, aki hisz benne, és belövi a dugót, hát így tudja a Jancsi is, hogy nem patkolhatok el, mert nem okozhatok a Géza öcsémnek csalódást, haza kell jönnöm győztesen! Stimmt? (részlet a regényből)

Kertész Ákos - Zakariás
A ​másnaposság gyalázatos állapot. De az alkohol utáni másnaposság még elíziumi érzet ahhoz képest, amit a hitének, illúzióinak, utópiáinak mámorából józanodó ember érez. Zakariás Gézának a katzenjammer mindkét formájából bőségesen kijutott: a fizikaiból és a szellemiből egyaránt. Itt áll kiürülve, hitek, utópiák nélkül, jövő nélkül, s hogy túl az ötvenen azt sem tudja, holnap mit eszik, hol hajtja álomra a fejét, az már szinte mellékes, bagatell. Zakariásnak csak a tartása maradt, de azt nem adja föl. Mert a tartás maga az ember. És az élet a halálig tart. Zakariás sorsa az elmúlt ötven év Magyarországában történelem is. Helyzeténél fogva sokfelé kötődik, de egészen sehová sem tartozik. Mert egyszerre polgár és proletár, munkás és művész-értelmiségi, mert zsidónak magyar és magyarnak zsidó és mindkettőnek katolikus, de katolikusnak ateista és hívőnek oly keserű, illúziót, sőt jövőjét vesztett ember, aki már csak arra képes, hogy talpon maradjon, mert az ember addig ember, amíg föl bír tápászkodni. Zakariás pedig, bár nem is remél semmit, ember akar maradni. És ez tébolyodott századunkban nem is kevés.

Salamon Pál - A ​Sorel-ház
Boldogháza ​- Budapest - Buchenwald. Salamon Pál a Sorel család három generációjának regényes történetét meséli el. A Kárpátok varázslatos vidékére katolikusként született, de református hitre tért Sorel József svéd unokája a regény végén a családi legenda helyszínén, a Kinyilatkoztatás Tisztásán talál rá "az értelmetlen létezés értelmére". A rendkívül olvasmányos, az eleve elrendeltség misztikumát hordozó, emberi sorsokból építkező mű nem véletlenül lett világsiker. Az Izraelben és Magyarországon élő író az önmagával szembefordult emberiség aktuális kérdéseire az itt és most élő magyar olvasó számára is megtalálja a választ.

Somlyó György - Rámpa ​- Árnyjáték
A ​85 éves Somlyó György előtt tiszteleg a kiadó ezzel a könyvvel. A költőként, esszéistaként, a francia kultúra szenvedélyes terjesztőjeként ismert és elismert Somlyó művelte a szépprózát is. Két kisregénye az 1970-es, illetve 1980-as évek elején született, mindkettő olyan alapélményből, amely után a költő már nem tud megszólalni az ő természetes irodalmi hangján, jelen esetben versben, hanem az ellenkezőjére vált. Prózaírók ilyenkor szoktak verset írni, Arany János pedig ilyenkor írta le azt az egy sort prózában a verssor után: "Nem megy. Nagyon fáj..." A Rámpa történési ideje rövid: a vasútállomáson gyűjtötték össze azokat a zsidókat, akik svéd menlevél birtokában vonakodnak felszállni a "halálvonatokra". A védleveleket ellenőrzik, birtokosuk tudja, hogy valószínűleg hamisak, hiszen kézen-közön jutott hozzájuk. A hosszú sor lassan kígyózik, különböző emberi sorsok, magatartások kerülnek felszínre várakozás közben. Kiválasztásra várva… Ennek a helyzetnek minden mélysége és kisszerűsége kendőzetlen őszinteséggel. Miközben a magyar irodalom, a magyar műveltség véderőként próbálja az agyban kioldani a pánikot. Az Árnyjáték történési ideje jó húsz évvel későbbi, mégis az előző társa. A megrázó élethelyzet itt a barát haldoklása és halála. Az emlékek, az egymáséval összefüggő tudás. A veszteség leküzdése. A megmaradt bűntudata. És főként a kendőzetlen őszinteség az, ami ezt a két regényt összefűzi. Mindkettő nagy alkotása a magyar irodalomnak.

Bende Ibolya - Az ​anyós mennybe megy
Két ​napig feléjük sem mentem. Csak narancsot küldtem, almáspitét, sült csirkét. Aztán hívtam három orvost. Nézzenek rá a bébire. A menyem ugyanis védőnőhöz hurcolta, csúnya hideg szélben. - A levegő nem árt neki... - hangsúlyozta a maga gúnyoros módján. Tűrni kell. Ez a legfontosabb. Ezt kell megtanulni egy anyósnak, ha békességet akar. Ülök otthon és azt mondom a férjemnek: - Jóska, én szülnék egy gyereket... Rám néz értetlenül.

Vámos Miklós - Utazások ​Erotikában
A ​szerző a következő egyszerű alapötlet bűvöletében írta meg ezt a könyvet: elmesélhető-e egy ember - egy férfiember - élettörténete úgy, ha voltaképpen csupán szerelmi históriáit és nőügyeit taglaljuk. Sorsunk talán legfontosabb vonatkozása az, hogy kikhez fűz(ött) minket szerelem vagy erotikus vonzalom, vegyünk egyszer szemügyre regényhőst ilyen alapon. A művelt olvasónak a cím hallatán földereng Johann Wolfgang Goethe kolléga közismert opusának címe: Utazás Itáliában. Ez sem a véletlen műve. Hősünk, Jánoska, azaz dr. Mester János, Goethe életének és munkásságának elszánt kutatója. Minthogy a költőfejedelem szerelmi ügyeivel is foglalkozik, tudja, Goethének legalább (esetleg: több mint) száz nője volt. Őneki, Mester Jánoskának, mindössze tizet engedélyezett a szerző. Három feleség, hét egyéb. Róluk szól a regény.

Szécsi Noémi - Nyughatatlanok
Szécsi ​Noémi regénye az 1848-as forradalom és szabadságharc utáni emigráció ismeretlen oldalát mutatja be. Miközben az emigráns forradalmárok különböző nyugati országokban intézik politikai ügyeiket, feleségeik Európában szétszóródva várják őket - és sorsuk jobbra fordulását. A nők között szövetségek köttetnek, konfliktusok bontakoznak ki, sokan a bizonytalanság elől a spiritizmusba menekülnek. Egy történelmi regény, amely éppolyan plasztikus, mintha csak ma játszódna. A Nyughatatlanok a Gondolatolvasó és az Egyformák vagytok című regényekkel együtt egy összefüggő trilógiaként olvasható, amelynek darabjai önállóan is teljes egészek.