Lem új könyve valójában inkább esszékötet, ám az egyes írások logikailag szorosan kötődnek egymáshoz, akár egy nagyobb lélegzetű tanulmány rövidített változatai is lehetnének. A szerző közel négy évtized múltán a Summa technologiae fő témáihoz tér vissza, s egykori prognózisait megpróbálja szembesíteni az emberi megismerés és kreativitás mai állásával. Visszatérnek a Summa témái: a biológiai és technikai fejlődés összekapcsolása, a mesterséges intelligencia kérdése, Földön kívüli civilizációk és a velük való kapcsolatteremtés lehetősége.
Lem igazi eszkatologikus gondolkodó, akit mindig a végső kérdések foglalkoztatnak. De realista is, aki mindig csak a jelen valóságából, a realitásból kiindulva teszi föl e kérdéseket. Ettől lesz könyve nemcsak jó és élvezetes olvasmány, hanem ismeretterjesztő és gondolatébresztő munka is.
Kapcsolódó könyvek
Stanisław Lem - Solaris
Stanisław Lem születésének századik évfordulójára jelentetjük meg minden idők egyik legsikeresebb, legvarázslatosabb, legnagyobb hatású sci-fijét, amelyből már három film is készült.
Kris Kelvin pszichológus megérkezik egy távoli égitest, a Solaris felszíne fölött lebegő űrállomásra. A bolygót plazmaóceán borítja, amely különös intelligencia jeleit mutatja, de az emberek mindeddig sikertelenül próbáltak kapcsolatot teremteni vele.
A pszichológus lassan felismeri a bolygó működésének titkát – vagy legalábbis megsejti, hogy milyen veszély leselkedik az emberekre: a plazmaóceán az őrületbe hajszolja a kutatókat: személyiségük legbelső, eltitkolt démonait szabadítja rájuk.
Stanisław Lem - Béke a Földön
Hogy az egyre követhetetlenebb fegyverkezési versenyt megfékezzék, a Föld kormányai összefognak, és valamennyi tömegpusztító eszközt kitelepítik a Holdra. Bolygónk egéről elvonulnak tehát az állandó háborús veszély fenyegető fellegei, és beköszönt végre a béke. Ám az önreprodukáló, értelmes fegyverek holdi magányukban talán mindent megsemmisítő bosszúhadjáratra készülnek. Az emberiség csak egyetlen módon bizonyosodhat meg efelől: Valakinek föl kell utazni oda. És ki lehetne alkalmasabb a feladatra, mint a minden lében kanál Ijon Tichy? Csakhogy a Föld kémje maga is fegyverré válik a fegyverek kezében, és mire visszatér, már maga sem tudja, kinek dolgozik valójában.
Stanisław Lem - Álmatlanság
Mi történik a világgal, ha kitör a kemokrácia, ha az emberek tudatát és hangulatát vegyszerek alakítják? A szerző korábbi műveiből nálunk is népszerű Ijon Tichy hátborzongató, groteszk kalandok során kerül szembe ezzel a problémával. Milyen beláthatatlan lélektani és jogi bonyodalmakat vonnak maguk után a jövőben mindennapos szervátültetések? Mister Jonest, a híres autóversenyzőt, sorozatos balesetei után mindig összefoltozzák - fantasztikus eredménnyel. Megfertőzhetjük-e a gépet emberi rossz tulajdonságokkal? Pirx pilóta a Marson felderíti a szupermodern űrhajó katasztrófájának okait, s közben meglepő összefüggésekre derül fény. Megteremthető-e a tökéletes és abszolút boldogság? Trurl és Klapanciusz, a Kiberiádából ismert, két zseniális robotkonstruktőr újra meg újra megkísérlik a lehetetlent. A tudományos-fantasztikus irodalom világhírű szerzője, Lem, legújabb kötetében a tudomány és technika szédületes fejlődésében rejlő veszélyeket villantja fel. Kimeríthetetlen nyelvi fantáziával és filozófusi éleslátásával fejti ki gondolatait civilizációnk jövőjéről.
Stanisław Lem - Csillagnapló
Ijon Tichy, a Csillagnapló lejegyzője talán a legkedvesebb állandó hőse Lemnek. Münchausen báró és Gulliver rokona ő. De mindegyiktől megkülönbözteti őt lényének egészen sajátos bája.
A Naplóban Tichy fejezentenként egy-egy űrutazását meséli el. A kalandok színhelye egy mesés Világegyetem, a részben valódi, részben kitalált nevű csillagok és ködök sok millió lakott bolygóján többé-kevésbé emberi formájú, mindig emberi lelkületű emberi lények társadalmai élnek, ebben a végtelen mesevilágban utazgat Ijon Tichy, ezer fényéveket röppen át egyszemélyes kis űrhajójával, amely gyakran defektet kap, mindig beszorul az ajtaja, de azért elég kényelmes: lehet ebéd után a tetején sétálni egyet, az atommáglyában krumplit sütni, a szkafandert kiakasztani a csapóajtó elé száradni. Ijont hajtja a tudásvágy, új meg új értelmes társadalmakat látogat meg, mindenütt vannak új és régi barátai, felfedezéseit a Földön egész tudományos intézet, sőt tudományág: a tichológia dolgozza fel. A távoli bolygókon többnyire vendégszeretően fogadják, de az antiutópia-történetek diktatórikus társadalmaiban gyakran börtönbe, munkatáborba kerül...
Stanisław Lem - Képzelt nagyság
Stanislaw Lem ebben a könyvében az előszóírás művészetét látszik gyakorolni - talán a tőle szokottnál is gyilkosabb iróniával. Ám az előszóírás paródiáin túl ez a könyv többről szól: olyan gondolatkísérletekről, a jelen pillanat tudományosságán túlmenő feltevésekről, hipotetikus előretörésekről, melyekre az adott területek szakértői sosem lennének képesek.
Stanisław Lem - Stanisław Lem teljes science-fiction univerzuma IV.
A Lem sci-fi történeteit bemutató sorozat tematikus rendezését, a művek sorrendjét maga az író állította össze. A negyedik kötet a Krisztus színeváltozása kórház, a Felsővár, A nyomozás, a Szénanátha, A rejtély és A fürdőkádban talált kézirat című könyveket tartalmazza, melyek többsége magyar nyelven most lát először napvilágot.
Stanisław Lem - Stanisław Lem teljes science-fiction univerzuma I.
Stanisław Lem talán a klasszikus tudományos fantasztikus irodalom egyik utolsó élő képviselője. Bár történetei között nincs két ugyanolyan, a volt szocialista országok egyik legmarkánsabb, legkarakteresebb szerzője. Minden műve feszegeti a műfaj kereteit, utópiái egyben antiutópiák, kacagtató meséi mélyéről a „keleti blokk” legélesebb hangú társadalomkritikusának hangját halljuk, drámai feszültségű űrhajóstörténetei pedig valójában filozófiai vagy morális kérdéseket feszegetnek. S míg a műfajokkal játszik, magabiztosan, mégis alázattal és végtelen bölcsességgel keresi a válaszokat azokra a végső kérdésekre, melyek mindannyiunkat foglalkoztatnak: az ember, a világegyetem és Isten mibenlétére.
Összes SF történetét bemutató sorozatunk tematikus rendezését, a művek sorrendjét maga az író állította össze. Az első könyv az Éden, a Solaris, a Visszatérés, A Legyőzhetetlen és Az Úr Hangja c. regényeket tartalmazza.
Stanisław Lem - Stanisław Lem teljes science-fiction univerzuma II.
Valószínűleg az idén elhunyt Stanisław Lem volt a klasszikus tudományos fantasztikus irodalom egyik utolsó élő képviselője. Bár történetei között nincs két ugyanolyan, a volt szocialista országok egyik legmarkánsabb, legkarakteresebb szerzője. Minden műve feszegeti a műfaj kereteit, utópiái egyben antiutópiák, kacagtató meséi mélyéről a „keleti blokk” legélesebb hangú társadalomkritikusának hangját halljuk, drámai feszültségű űrhajóstörténetei pedig valójában filozófiai vagy morális kérdéseket feszegetnek. S míg a műfajokkal játszik, magabiztosan, mégis alázattal és végtelen bölcsességgel keresi a válaszokat azokra a végső kérdésekre, melyek mindannyiunkat foglalkoztatnak: az ember, a világegyetem és Isten mibenlétére.
Összes SF történetét bemutató sorozatunk tematikus rendezését, a művek sorrendjét maga az író állította össze. A második kötet a _Pirx pilóta kalandjai_, _A kudarc_, _Kiberiáda_ és az _Amiről a robotok mesélnek_ c. könyveket tartalmazza, kibővítve számos olyan írással, melyek magyar nyelven most látnak először napvilágot.
Stanisław Lem - A világűr csavargója
Bemutatjuk olvasóinknak a világűr csavargóját.
Nem más ő, mint Ijon Tichy, a csillagkutató, a hosszútávú galaktikus hajózás kapitánya, meteor- és üstökösvadász, nyolcvanezerhárom glóbusz fáradhatatlan felfedezője, a Nagy- és Kismedve egyetemeinek díszdoktora, a Kisbolygókat Pártoló Társaság és sok egyéb egyesület tagja, a Tejút és a Csillagköd rendjének lovagja...
Más szavakkal - afféle űrutazó Münchausen, akinek nevét ismerik a Tejúton innen és túl...
Hősünk a maga csodálatos rakétájával fáradhatatlanul bekóborolja a világűrt, megismerkedik rendre annak furcsa égitesteivel és még furcsább lakóival, és mulatságosnál mulatságosabb kalandokról tudósít bennünket.
Mosolyogva kísérjük végig a nagyotmondó űrutazót a Galaktika távoli útjain, derülünk, amikor az események őt is megtréfálják, de el is gondolkodunk olykor. _A világűr csavargójá_-ban a szerző nemcsak az alaptalan tudományos-fantasztikus irodalmat teszi nevetségessé, hanem tükröt is tár elénk: bírálja Földünk társadalmi viszonyait, visszásságait.
Akik olvasták a szerző _Asztronauták_ című, magyarul is megjelent regényét, most új oldaláról ismerhetik meg az írót: a tudományos megalapozottság, a nagy felkészültség páratlanul élénk képzelettel és kiváló humorérzékkel párosul. Épp ezért megállapíthatjuk, hogy Lem ezzel az új művével szinte új műfajt teremtett: a humoros tudományos-fantasztikus elbeszélést.
Stanisław Lem - Visszatérés
A regény hőse Hal Bregg, a kozmoszban tett hosszú útjáról tér vissza a földre, ahol időközben teljesen megváltozott viszonyokat talál. Nemcsak a technika alakul át - más az életmód, és más az emberek természete. S más a férfiak és nők egymáshoz való viszonya is.
Hal összeütközésbe kerül ezzel a megváltozott, néha meghökkentően idegen világgal és lakosaival, akik nem honfitársai az időben, s mégis velük kell leélnie hátralévő életét. Végül a szerelem segíti hozzá, hogy megtalálja a helyét, s lázongás és keserűség nélkül gondolhasson azokra, akik elrepülnek a csillagok aranygyapjúáért.
Douglas Adams - Galaxis útikalauz stopposoknak
Ez a történet a szörnyen ostoba csütörtökről és a rendkívüli következményeiről szól, és arról, hogy miért sokkal biztonságosabb a világegyetem, ha van nálunk egy törülköző. Ez a történet emellett egy könyvről is szól, melynek címe: Galaxis Útikalauz stopposoknak. Ez nem földi könyv, sosem adták ki a Földön, és a szörnyű katasztrófát megelőzően egyetlen földlakó se látta vagy hallott róla. A könyv mindazonáltal szerfelett figyelemreméltó. Valószínűleg ez a legfigyelemreméltóbb könyv, ami csak napvilágot látott a Kisgöncöl óriási kiadóhivatalainak gondozásában - bár a földlakók ezekről se hallottak. Ez a könyv nem csupán hallatlanul figyelemreméltó, hanem elképesztően sikeres is. Népszerűbb, mint a Mennyei Házi Mindentudó, jobban fogy, mint a Hatvanhárom További Figura Súlytalanság Esetére című illusztrált kiadvány, és ellentmondásosabb, mint Oolon Coluphid filozófiai bombaként robbanó trilógiája: a Hol Tévedett Isten, a Még Néhány Isten Legsúlyosabb Tévedéseiből és a Végül Is Kicsoda Ez Az Isten Egyáltalán? A Galaxis Külső Peremének néhány liberálisabb civilizációja számára a Galaxis Útikalauz már kiszorította a hatalmas Encyclopaedia Galacticát, s egyedül tölti be az összes tudás és bölcsesség tárházának szerepét, mert noha sok benne a hézag, és tele van kétes, de legalábbis üvöltően pontatlan adattal, két fontos vonatkozásban felülmúlja kevésbé szárnyaló elődjét. Egyrészt némileg olcsóbb. Másrészt borítóján a következő szavak láthatók, szép nagy betűkkel szedve: NE ESS PÁNIKBA!
Stanisław Lem - Amit a robotok mesélnek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Stanisław Lem - Pirx pilóta kalandjai
A nem túl távoli jövőben Lem víziója szerint az emberiség lassanként meghódítja a Naprendszert - a Holdon telepek vannak, egy Mars-utazás már rutinmunka -, de maga az ember ugyanolyan esendő és törékeny lény, mint volt mindig a történelemben.
Pirxnek, a remek pilótának így aztán nemcsak a kozmosz irdatlan távolságaival és az időnként rendetlenkedő űrhajókkal kell megbirkóznia kalandjai során, hanem azzal is, amikor saját tudata űz gonosz tréfát vele. Vagy egy elromlott robottal, melynek áramköreiben rég halott űrhajósok személyiségének töredékei élnek tovább, s az éjszakánként felhangzó titokzatos morzejelekben újra meg újra végigélik tragédiájukat... És azokkal a tökéletesen emberi külsejű robotűrhajósokkal, melyek (vagy akik?) hideg terveket szövögetnek próbaútjukon, ahol senki sem tudhatja a másikról, robot-e vagy ember...
Az izgalmas kalandok főszereplőjére, Pirxre sokan nosztalgiával emlékeznek az 1973-ban bemutatott, első magyar tudományos-fantasztikus filmsorozatból (1979-ben szovjet-lengyel film is készült Lem művéből); s maga a könyv ma is remek olvasmányélményt kínál - az ember ugyan egészen más irányban "fejlődött", mint ahogy azt a XX. század egyik legnagyszerűbb sci-fi-szerzője elképzelte, de a bolygók közt kalandozni a megejtően botladozó, kíváncsi és olykor valóban hősies Pirx-szel így is nagyszerű kaland.
Stanisław Lem - A kudarc
Miután az emberiségnek sikerült végrehajtania a távoli naprendszerekbe való galaktikus ugrást, expedíció indul az öt fényévnyire lévő Quintára annak kipuhatolására, hogy létezik-e élet és másik értelem ezen a különös, baljós bolygón...
Stanisław Lem - Summa technologiae
Mi is hát ez a Summa? Talán valamiféle általános mérnöki vezérfonallal át- meg átszőtt esszégyűjtemény a civilizáció eljövendő sorsáról? Vagy az emberiség múltjának és jövőjének kibernetikai elemzése? Vagy a világmindenség olyan képe, amilyennek a Konstruktőr számára feltárulkozik? Tán a Természet és az emberi kéz mérnöki tevékenységéről szóló elbeszélés? Esetleg a jövendő évezredekre vonatkozó tudományos-technikai prognózis? Vagy éppenséggel olyan hipotézisek gyűjteménye, amelyek túlságosan is merészek ahhoz, hogy egzakt tudományos voltuk elismerését követeljék? Könyvem – egy kissé mindez. Mindenből egy kevés. És milyen mértékben lehet, szabad hinni ennek a könyvnek? Erre a kérdésre nem tudok felelni. Nem tudom, melyik sejtésem, melyik feltételezésem valószínűbb a többinél. Sebezhetetlen egy sincs köztük, és biztos, hogy az idő múlása alaposan meg fogja tizedelni soraikat. Lehet, hogy valamennyit elsöpri. Mindegy. Csak az nem téved, aki bölcsen hallgat.
Stanisław Lem - Lymphater utolsó képlete
"A világűr csavargója", a Magellán-felhő" és sok más híres fantasztikus regény szerzője új felfedezésekkel lép az olvasó elé. Elbeszéléseinek különös tudósai sorra feltalálják: a tudattal rendelkező elektronikus agyat, amely egy vasládában "éli" világát, a dobozba sűrített, örök életű asszonyi "lelket", felfedezik a fehérjék megelevenítésének, a "kopírozott" ikerlények teremtésének módját, kitalálják a csodálatos gépet, mellyel tetszés szerint haladhat az ember az időben előre és visszafelé, az emberi agynál is tökéletesebb képződményt,amely nyomban mindent tud, ami a világon tudható, tehát nem kell minden nemzedéknek előlről kezdeni a tanulást, stb. Lem ezekben az elbeszéléseiben, melyeket "a világűr csavargója", Iljon Tichy riporteri szerepe köt össze, a világmindenség meghódításának kifelé vezető útja helyett most az emberre összpontosítja aírói kutatókedvét, tudományosan fegyelmezett fantáziáját, s kibernetikai és pszichológiai kérdéseket közelít meg ismert szellemes módján. Poe novelláira emlékeztető, néha hátborzongatóan fantasztikus történetekben.
Stanisław Lem - Stanisław Lem teljes science-fiction univerzuma III.
Stanisław Lem talán a klasszikus tudományos fantasztikus irodalom egyik utolsó élő képviselője. Bár történetei között nincs két ugyanolyan, a volt szocialista országok egyik legmarkánsabb, legkarakteresebb szerzője. Minden műve feszegeti a műfaj kereteit, utópiái egyben antiutópiák, kacagtató meséi mélyéről a „keleti blokk” legélesebb hangú társadalomkritikusának hangját halljuk, drámai feszültségű űrhajóstörténetei pedig valójában filozófiai vagy morális kérdéseket feszegetnek. S míg a műfajokkal játszik, magabiztosan, mégis alázattal és végtelen bölcsességgel keresi a válaszokat azokra a végső kérdésekre, melyek mindannyiunkat foglalkoztatnak: az ember, a világegyetem és Isten mibenlétére.
Összes SF történetét bemutató sorozatunk tematikus rendezését, a művek sorrendjét maga az író állította össze. A harmadik kötet a _Csillagnapló_, a _Helyszíni szemle_, a _Béke a Földön_ és a _Rakottas_ c. könyveket tartalmazza, melyek többsége magyar nyelven most lát először napvilágot.
Stanisław Lem - A Legyőzhetetlen
A "Legyőzhetetlen" óriás járőrűrhajó egy kihunyó nap vörös ködében leszállásra készül a Regis III. bolygón. Társát, a Kondor űrhajót keresi... Amit talál, már csak egy tárva-nyitva álló roncs - és a személyzet mumifikálódott holtteste. Valamennyien, mintha eszüket vesztették volna haláluk előtt... Versenyfutás kezdődik az idővel! Rekonstruálni kell a nyomokból, mi történhetett... Valahol a bolygón rettenetes erő lapul... Valami eddig elképzelhetetlen, aminek ki kell deríteniük a természetét mielőtt az első érintkezés megtörténik közöttük - mert aztán már késő lesz... Mire a "Dolog" támadásba lendül iszonyú elképzelések körvonalazódnak az űrhajósokban. Elkezdődik a küzdelem a létért. Küzdelem a félelemmel, a váratlan felismerés iszonyú mélységeivel és magával a mindent túlélő Dologgal, amely még sosem szenvedett vereséget - hiszen itt áll velük szemben... s ki tudja hány civilizáció küldötteit temette már el a bolygó vörös homokjában. dermesztően logikus gondolatmenet, lenyűgöző tudományos felkészültség, növekvő feszültség, váratlan és izgalmas fordulatok...
Stanisław Lem - Kiberiáda
Ez a kötet a sci-fi egyik legnagyobb mesterének, a lengyel Stanisław Lemnek két kultikussá vált, a robotok világába kalauzoló gyűjteményéből válogat: a Kiberiádából és az Amit a robotok mesélnek című kötetekből. Az utóbbi két zseniális robotépítő mérnök, Trurl és Klapanciusz különleges utazásairól és kalandjairól mesél, az előbbiben pedig tobzódnak az acéllovagok, az elektronikus boszorkányok, a szerelmes robotkirályfik és a rátarti robotkirálylányok. A történetek egyszerre poétikusak és groteszkek, a bennük rejlő társadalomkritika pedig a mai olvasó számára is rendkívül friss és élvezetes. Ugyanis ez a metsző iróniával elénk tárt kibernetikus csodavilág - a maga zsarnok gépkirályaival, talpnyaló udvaroncaival meg agyafúrt robotzsiványaival együtt - nem csupán Lem kortársainak, hanem a 21. század olvasóinak is ismerős lehet.
Stanisław Lem - Szénanátha
Tucatnyi középkorú magányos férfi hal meg váratlanul, megdöbbentően hasonló körülmények közt Nápolyban. A rendőrség tehetetlen. A címadó kisregény hősének, egy volt amerikai űrhajósnak a saját élete kockáztatásával kell megfejtenie a titkot. Mi történik akkor, ha a gépbe táplált túl sok információ önálló életet kezd élni, és mintegy előrevetíti és meghatározza azt, ami bekövetkezik? Hogyan materializálódik a túl nagy mennyiségben adagolt információ és vezet a világ pusztulásához? Hogyan válhat az információ a gépbe kódolva ítéletté és egyúttal sorssá? Ezekre a kérdésekre keres választ a tudományos-fantasztikus irodalom világhírű szerzője kötetünk további három elbeszélésében. A gép, amelyet a fennálló hatalom ellenségeinek kinyomzására, üldözésére és kivégzésére konstruáltak, voltaképpen nem robot, hanem a jövő eltorzult emberének víziója.