|
A mai amerikai lírának csak a legjavát is bemutatni egy ekkora antológia kevés. Hogy el ne vesszünk az iskolák, mozgalmak, divatok dzsungelében, kiválasztottunk egy – tágan értelmezett – nemzedéket: azt, amelyiknek az indulása a második világháború környékére esik. Tizenöt költő világába kalauzolnak el a fordítások és a versanyagot miniatűr esszéivel kiegészítő Kodolányi Gyula, a kötet válogatója – olyanokéba, akiknek a rangja ma hazájukban vitán felül áll, de akik nálunk jobbára ismeretlenek. Nagyjából egy nemzedék, de sokféle hang, sokféle eredet. Némelyikük a formai mívesség Eliot és az Új Kritika nyomán felvirágzó iskolájában tanult,; mások az ellenáramlatnak, az amerikai közbeszéd anyagából nyitottabb formákban építkező Williamsnek, Cumminsnak a nyomdokain indultak el; van, aki szülőföldjének, a középnyugati prérividéknek vagy a Délnek a hagyományait kapta örökbe. Egyvalami azonban közös bennük, ami talán az egész jelenkor amerikai költészet üdítő frisseségének az alapja: az akadémizmustól, spekulációtól és kliséktől mentes, akár emeltebb, akár köznapi, mindig elevenen szóló hang és a megszólalás tabukat nem ismerő elfogulatlansága.
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Szép versek 1978
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Szép versek 1981
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Allen Ginsberg - A leples bitang
Az 1926-ban született amerikai költő grandiózus "szerelmes verse", az Üvöltés 1955-56-ban keletkezett, a legjobbkor, a leginkább időben: programnyilatkozata, politikai és társadalmi manifesztuma lehetett a Mammon, a Moloch hatalmára fülsiketítő nemmel felelő "leples bitangoknak": az amerikai beat-nemzedéknek.
Azóta közel harminc év telt el: újabb lázadások söpörtek végig a világon és haltak el, a régi beatnikek elhallgattak, eltűntek (vagy a Halál vagy a "sárga ház" ölelte őket örökre keblére) - Ginsberg azonban maradt. Mert költészete nem egyetlen divat-konjunktúra terméke - sokkal inkább egy alapjaiban rendíthetetlen magatartásé és világnézeté: a minden jobb sorsra érdemes és elnyomott kisebbség fájdalmát már-már perverzül személyesen átélő költő nem maradt megénekelni való "anyag" híján az elmúlt három évtizedben.
S ez a lényegében érzékeny és sérülékeny alkat - némi rezignáltság ellenére - megőrizte korai, kihívó, rosszabb pillanataiban taszító exhibicionizmusát is. Legjobb verseiben viszont ez az exhibicionizmus nem egyszerűen polgárpukkasztó elem, hanem a feltárulkozás döbbenetes hatású segédeszköze.
Az idő múlásával sokal költője lett, ha nem is mindenkié. De még azok a versértők is, akik nem tudják egészében befogadni költői világát, még ők sem tagadják meg tőle a kivételes tehetség iránti tiszteletet. Mert az ma már nyilvánvaló, hogy a csúcsformájában üvöltő-lihegő-éneklő Ginsberg joggal tekintheti magát a nagyapjának vallott Whitman méltó utódának, az első patrónusaként fellépő William Carlos Williamst pedig egyenrangú társának. S talán még William Blake sem sértődne meg, ha tudná, hogy Ginsberg az ő profétikus látomásaiban véli felfedezni költészetének gyökereit.
Ismeretlen szerző - Szép versek 1982
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Wallace Stevens - Pasziánsz a tölgyek alatt
Kevés modern költő maradt annyira kívül az irodalmi életen, mint Wallace Stevens. Abban az időben - az első világháború utáni években -, amikor az új amerikai irodalom Párizsba teszi át a székhelyét, Stevens egy biztosítótársaság alkalmazottjaként dolgozik Hartfordban, Connecticut államban, s itt is éli le egész életét, később már a cég alelnökeként. Verseinek publikálására csak harmincöt éves korában szánja rá magát, első önálló kötétének megjelenésekor, 1923-ban pedig már negyvennégy éves. Noha bizarr képi fantáziája, a kidolgozás míves eleganciája, emelkedettséget humorral elegyítő dikciója hamar kivívta az irodalmi elit elismerését, Stevens igazi irodalmi karrierje csak az ötvenes években kezdődik, azóta viszont, halála (1955) után is egyre feljebb ível.
Késői, legtermékenyebb korszakának uralkodó versfajtája a meditáció, nem ritkán magának a költői képzeletnek a működéséről, a költészet hivatásáról. Stevens felfogása szerint a modern korban, amikor a vallás többé már nem elégíti ki az embert, a teremtő költői képzeletnek kell a helyébe lépnie. Mindez azonban korántsem jelent száraz okfejtést. Ellenkezőleg: Stevens költészete kivételesen nedvdús költészet. Az elmélkedés a személyes tapasztalásból vagy pontosabban a dolgok elképzelt, látott és valóságos mivoltának egymáshoz viszonyításából táplálkozik, a gondolat a szokatlan szóválasztások, merész metaforák ütközőpontjain szikrázik fel. Wallace Stevenst ma az amerikai irodalomtörténet a század legnagyobb angol nyelvű költői közt tartja számon.
_Tandori Dezső_
William Carlos Williams - Amerikai beszédre
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Észt költők
Úgy alakult az észt történelem, hogy a nekünk különösen kedves, ismerős atmoszférájú, rokon képalkotású, nagyszerű észt népköltészetből sokáig nem fakadt folyamatos észt nyelvű műköltészet. Az észt műköltészet forrását tulajdonképpen csak a tizenkilencedik század vége felé segítették napvilágra az észt nemzeti mozgalmak tektonikus erői - de akkor mindjárt találkozott a világlíra eleven áramával. Annak a kornak Gustav Suits volt a legnagyobb hatású költője, vele kezdődik ez az antológia, s a valamennyi európai költészetre jellemző irodalmi mozgalmakon, stílusirányzatokon át a legfiatalabb észt költőnemzedékig vezetve a olvasót, bemutatja a huszadik század észt líráját s így egyszersmind az egész észt líra javát.
Ismeretlen szerző - Пизелонь каштаз / Berkenyekoszorú
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Albert Zsuzsa - Vargha Kálmán - Miért szép?
Miért szép egy vers?
A tartalmi és az érzelmi hatás egyszerre ér bennünket. Tehát értjük a verset és esztétikai élvezetben van részünk. Akkor hát minek az elemzés, a magyarázat? Mert nem minden verset lehet azonnal és teljesen megérteni, s így az esztétikai élvezet is csonka. Meg aztán a szépség lényege sosem a felületen van, hanem benne rejlik a mű szövetében, ereiben, s ennek a kibontakozása -amennyire a magyarázó szó képes rá - fokozhatja a mű szépségét.
A költeményeket a magyar vers legjobb ismerői és értői elemezték: Benedek Marcell, Bóka László, Füst Milán, Komlós Aladár, Nemes Nagy Ágnes, Ortutay Gyula, Rónay György, Simon István - hogy csak néhányukat említsük. Nem "magyarázzák" a verset, hanem segítenek a mélyére hatolni.
De hát mi is ez a könyv tulajdonképpen? A XX. századi magyar költészet antológiája? Az is. - Iskolai segédkönyv? Az is. - Hivatásos és nem-hivatásos versmondók eligazítója? Az is. Egyszóval: mindenki haszonnal forgathatja, aki szereti a verset.
Kiadónk ezzel a kötettel a Magyar Rádió nagysikerű kezdeményezését folytatja, illetve követi, azzal az előnnyel, hogy míg amott elszáll a szó, itt megmarad.
Az élő magyar költészet csak jelzésként kapott helyet ebben a kötetben. Az utolsó húsz év magyar költészetének legszebb alkotásairól külön verselemző kötetet szeretnénk megjelentetni.
Ismeretlen szerző - Távolba futó utak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Gótika a vadonban
Kötetünk folytatása az 1978-ban megjelent, Óda a Szent Lőrinc-folyóhoz című antológiának, amely Kanada francia nyelvű költészetét mutatta be. Most Kanada angol nyelvű költőinek műveiből adunk válogatást.
Ismeretlen szerző - Szép versek 1980
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Szép versek 1976
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - A szűz és az egyszarvú
Az antológiában szereplő tíz angol költő ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely a háború után, az ötvenes években kezdett írni. E költők kibontakozását késleltette elődeik - T. S. Eliot, W. H. Auden és Dylan Thomas - nyomasztó hatása. Nem mintha őket próbálták volna követni: épp az volt a zavaró, hogy Eliot modernizmusát, Dylan Thomas neoromanticizmusát sem folytatni, sem megkerülni nem lehetett. Ezért Donald Davie és a körülötte rövid ideig működő csoport, a Mozgalom az "ezüstkorhoz", a 18. századi elejének klasszicista elveihez nyúlt vissza: formai fegyelem, racionalizmus, puritán és közérthető nyelvhasználat jellemzi verseiket - az úgynevezett "szürke tónus". Szerencsére a költők verseikben kiléptek a saját maguk által szűkre szabott világból, amely már-már provincializmussal fenyegetett. A versek frissebbek, izgalmasabbak, mint azt az elmélet sejteni engedné. Philip Larkin, Thom Gunn, vagy a semmiféle mozgalomhoz nem csatlakozó Charles Tomlinson és Ted Hughes erőteljes hangja megújította a háború utáni angol költészetet.
Somlyó György - Az utazás
Minden bizonnyal egyedülálló vállalkozás Somlyó Györgyé. Már eddig is több kötetben adta ki műfordításait, a mostani azonban különbözik mindegyiktől - az egyezések ellenére. Hiszen a huszadik századi francia költészetet mutatja be, azt a nemzeti lírát, amely oly nagy hatással volt a világ költészetére. Természetes, hogy egy század poézise nem az évszámmal veszi kezdetét, hanem gyökerei - formai és tartalmi értelemben is - a múltba nyúlnak, hiszen a korábbi vívmányokat folytatják akarva-akaratlanul a megváltozott körülmények között. Emiatt indítja összefoglaló szándékú könyvét Somlyó György mintegy mottóként is Nerval versével, s emiatt magyarította újra Baudelaire remekét, jelkép gyanánt is, Az utazás-t. Majd következik Verlaine, Rimbaud, Cros, és megérkezvén századunkba, az immár klasszikussá lett Valéry, Apollinaire, Tzara, Cocteau, Éluard, Aragon, Guillevic - és folytathatnánk a névsort a kortárs francia költészet képviselőiig, Vargaftigtól Deguyn át Marc Cholodenkóig. Somlyó György könyve kettős számvetés: egyrész a francia költészet huszadik századi mérlege, másrészt a műfordító-költő számadása. Hiszen bármennyire is teljességre törekvő a névsor, a válogatás szükségszerű volt. S a válogatás mindig kockázattal jár, még a klasszikus életművek esetében is. Somlyó György azokat a verseket emelte ki, amelyek, hite szerint, nem csupán önmagunkban kiemelkedő teljesítmények, de egyben a Baudelaire forradalmasította francia (és világirodalmi) költészet folytonos megújulását, a megújulás irányát is jelzik máig ható érvénnyel. Emiatt is hihetjük, Somlyó György antológiája több a huszadik századi francia költészet dokumentálásánál.
Ismeretlen szerző - Szép versek 1988
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Szép versek 1984
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Mai orosz líra
A fiatal szovjetorosz költőnemzedék érdekes, új hangú, színvonalas költészetére az egész irodalomszerető Európa felfigyelt már. A XXII. kongresszus levegős ege alatt újat keres, újat próbál a költészetben ez a generáció, egyazon világnézeten, de más-más jellegzetesen egyéni hangon. Modern Könyvtár-sorozatunk a nemzedék négy kiemelkedő tagját: Jevtusenkót, Vinokurovot, Voznyeszenszkijt és Rozsgyesztvenszkijt mutatja be kötetében, Garai Gábor, Illyés Gyula, Rab Zsuzsa, Weöres Sándor és más kitűnő fordítók tolmácsolásában.
Ismeretlen szerző - A szimbolizmus korának költői
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Miért szép?
Illyés Gyula
A virradat tükre (Lengyel Balázs)
Gyalogút (Kiss Ferenc)
Koszorú (Tüskés Tibor)
Zrínyi a költő (Kovács Sándor Iván)
Zelk Zoltán
Babits (1883-1941) (Rónay László)
Hajnal Anna
Kormos ranét (Bóna Anna)
Vas István
Párbeszéd két ismeretlen között (Tandori Dezső)
Boccherini sírja (Orbán Ottó)
Rapszódia egy őszi kertben (Lengyel Balázs)
Takács Gyula
Mézöntő (Fodor András)
Kálnoky László
De profundis (Alföldy Jenő)
Az elsodortak (Vas István)
Hajnal Gábor
Nehéz az út még odáig (Rónay László)
Jékely Zoltán
Az ég játékai (Tandori Dezső)
Weöres Sándor
Harmadik szimfónia (Tellér Gyula)
Téli reggel (Vajda Endre)
Az ég-sapkájú ember (Tandori Dezső)
Rónay György
Az öreg költő (Rába György)
Benjámin László
Két évtized (Alföldy Jenő)
Mi van a hold túlsó felén (Pomogáts Béla)
Csorba Győző
Március (Tüskés Tibor)
Csanádi Imre
Ötven körül (Rónay László)
Somlyó György
Mese a létfenntartásról (Tandori Dezső)
Rákos Sándor
Kialvó csillagok alatt (Kartal Zsuzsa)
Pilinszky János
Apokrif (Tellér Gyula)
Senkiföldjén (Szabó Ede)
Nemes Nagy Ágnes
Között (Tellér Gyula)
Kormos István
Ház Normandiában (Fodor András)
Rába György
Pillantás az éjszakába (Rónay László)
Váci Mihály
A szempontokon át (Garai Gábor)
Nagy László
Bolgártánc (Tellér Gyula)
Menyegző (Kiss Ferenc)
Ha döng a föld (Vajda Endre)
Simon István
Téli rapszódia (Garai Gábor)
Lator László
Fa a sziklafalon (Tellér Gyula)
Juhász Ferenc
Rezi bordal (Pomogáts Béla)
Babonák napja (Bodnár György)
Tűzliliom az éjszakában (Pomogáts Béla)
Garai Gábor
Evés (Mezei András)
Fodor András
Tánc (Csűrös Miklós)
Csoóri Sándor
Vadfiú hajjal (Alföldy Jenő)
Mezei András
Lesz-e bárka? (Sebeők János)
Kalász Márton
Impromptu (Rónay László)
Ladányi Mihály
Himnusz (Vajda Endre)
Orbán Ottó
A teremtés arca (Vajda Kornél)
Tandori Dezső
Orvosra várva (Vas István)
Ágh István
Aranykorba vezető (Vajda Endre)
Bella István
Néha (Vajda Endre)
Jegyzetek
