Az ​indián nyelvek A ​nyelvnevek magyar helyesírása - A nyelvrokonsági viszonyok, osztályozás

Ismeretlen szerző - Magyar ​dialektológia
Az ​új egyetemi tankönyvben a mai magyar nyelvjárásokra és kutatásukra vonatkozó friss ismereteket foglalja össze az egyetemi oktatási tapasztalatokkal is rendelkező öt nyelvjáráskutató. A szerzők arra vállalkoztak, hogy a dialektológia legfontosabb általános kérdéseit és a fő magyar nyelvjárási típusokat, illetőleg nyelvjárási jelenségeket a didaktikailag szükségesnek vélt terjedelemben és mélységben mutassák be. Középpontban értelemszerűen a magyar nyelvjárásokkal - a magyarországiakkal és a határokon kívüliekkel -, valamint a magyar nyelvjárási beszélőkkel összefüggő kérdések állnak. A könyv öt részből áll, amelyeket bibliográfia és tárgymutató egészít ki. Mivel tankönyvről van szó, feladatok és továbbvezető irodalom, továbbá a kulcsfogalmak és kifejezések fejezetekre lebontott kiemelése segíti az olvasót.

Ismeretlen szerző - A ​világ nyelvei
Ez ​az első magyar nyelvű lexikon a világ nyelveiről. Első, legterjedelmesebb része 746 nyelvet ír le ábécé-rendben az alábbi adatokkal: beszélők száma, földrajzi helye, a nyelv rokoni kapcsolatai, nyelvjárásai, szerkezeti vázlata, státusza (irodalmi, nemzeti, törzsi stb.), története (az első nyelvemlékek), írók, költők, nyelvészek az irodalmi nyelv kialakításában, az irodalmi nyelv ábécéje, a nyelvvel foglalkozó forrásmunkák. A fontosabb nyelvekről, valamint nyelvrokonainkról bő ismertetés olvasható. Az egyes nyelvcsaládok (finnugor, germán stb.) leírása szintén ebben a részben található. A második rész mintegy 6000 nyelvet sorol föl ugyancsak ábécérendben három adattal: a beszélők száma és földrajzi helye, a nyelv rokonsága. A kihalt nyelveket kereszt jelzi. Ez a lista a világ valamennyi nyelvének mintegy háromnegyedét foglalja magában. A kötet mellékletek egészítik ki: a nemzetközi fonetikai írásrendszerek táblázatai, a szócikkekben előforduló nyelvtudományi szakkifejezések magyarázata, továbbá rokonsági, valamint az írások kialakulását szemléltető táblázatok. A lexikon szócikkeit 58 hazai és külföldi nyelvész írta. Ez a kötet nemcsak a szakemberek, hanem az érdeklődő nagyközönség számára kíván ismereteket nyújtani.

Ismeretlen szerző - Magyar ​nyelvtörténet
A ​nyelvtörténeti kutatások új eredményeiről számos terjedelmes összefoglaló munka látott napvilágot a közelmúltban, ám egyetemi tankönyv 1967 óta nem jelent meg. Új tankönyvünk nemcsak a magyar nyelvtörténet újdonságait közvetíti, hanem azokat a nyelvtörténeti korszakok, a nyelvállapotok egymásutánjában tárgyalja. A könyv anyaga az új magyarázatok érvelő bemutatására épül, de nem bonyolódik bele a tudománytörténeti előzmények részletes kommentálásába. A fő fejezeteket kisebb-nagyobb munkát igénylő feladatok egészítik ki. A szerkesztők az egyes fejezetekhez a témába vágó legfontosabb olvasmányokat felsoroló bibliográfiát is csatoltak.

Kiss Lajos - Földrajzi ​nevek etimológiai szótára
Az ​1978-ban közzétett szótár volt hazánkban az első terjedelmesebb kézikönyv, amely a Magyarországon vagy Magyarországon kívül található (fontosabb) helységek, folyók, tavak, barlangok, szigetek stb. nevéről, a tenger- és kontinensnevekről stb. a kor színvonalán álló felvilágosítást nyújtott. 1980-ban, illetőleg 1983-ban változatlan tartalommal ismét a közönség kezébe került a könyv. A kedvező fogadtatás arra ösztönözte a szerzőt, hogy munkáját lényegesen kibővítse, s ahol szükséges, kiigazítsa. 1988-ban a szótár kétszeresére növekedett szócikkmennyiséggel és javított, tökéletesített szövegezéssel jelent meg. Az első kiadásnak mintegy 6820 szócikkével szemben e bővített és javított kiadásban és ennek jelenlegi, változatlan lenyomatában a szócikkek száma meghaladja a 13 330-at. Minthogy azonban az ugyanarra a földrajzi objektumra vonatkozó földrajzi nevek (pl. _Bécs, Vindobona, Wien, Vienna_ és _Dunaújváros, Sztálinváros, Dunapentele, Pentele, Intercisa,_ illetőleg _Pécs, Pečuh, Pečuj, Quinqueecclesiae, Fünfkirchen, Sopianae_) közös szócikkbe (az adott esetben _Bécs, Dunaújváros és Pécs_ alá) kerültek, a feldolgozott földrajzi nevek együttes száma lényegesen nagyobb a szócikkekénél. Az eligazodást nagyszámú utalás könnyíti meg. A szócikkek három részre tagolódnak: nyelvtörténeti adatokra, etimológiai magyarázatra és irodalomjegyzékre. [Az 1988-ban megjelent második, javított és bővített kiadás 1997-es első, változatlan lenyomatának fülszövege.]

David Crystal - A ​nyelv enciklopédiája
David ​Crystal könyve az angolszász ismeretterjesztés legjobb hagyományait követve, olvasmányos és magas színvonalú összefoglalását adja mindannak, amit napjainkban a nyelvről tudni lehet. A hagyományosan nyelvészetinek tekintett témák mellett (grammatika, fonetika, fonológia, szemantika, nyelvtörténet, nyelvtudomány-történet) részletesen tárgyalja a nyelv pszichológiai, társadalmi aspektusait, és foglalkozik a nyelvi viselkedés patológiás zavaraival is. Több fejezete elemzi a nyelvnek a modern világban betöltött szerepét. Kiadásunk hazai nyelvészeti szakemberek segítségével készült, s amennyire ez lehetséges, igyekezett a könyv eredeti, főleg angol nyelvterületről vett példáit, sőt nyelvi humorát, vicceit is magyar megfelelőekkel kiegészíteni. A könyv illusztrációként több száz képet, grafikont, térképet, ábrát tartalmaz.

Mészáros Edit - A ​finn leíró nyelvtan alapjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Abram De Swaan - A ​nyelvek társadalma
Mi ​az oka annak, hogy a legtöbb volt gyarmaton ma is a hajdani gyarmatosítók nyelve tölti be a hivatalos médium funkcióját? Milyen folyamatok határozzák meg a rohamosan terjedő globális közvetítő nyelv, az angol és a nemzeti nyelvek közötti erőviszonyokat a soknyelvűség értékét hangoztató Európai Unióban? Abram de Swaan ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ világos okfejtésű, elfogulatlan könyvében. Az emberi faj összefüggő egész tudott maradni, noha több mint ötezer csoportra oszlik, melyek mindegyike más-más nyelven beszél, és nem érti a többi csoportot. A nyelvi csoportok közötti kapcsolatok leleményes mintázata alkotja a világ nyelvrendszerét a szerző erről a rendszerről ad átfogó képet, s hogy modellje csakugyan megállja a helyét, arra bizonyságul szolgálnak a különböző nyelvkonstellációknak szentelt érdekfeszítő elemzések. Abram de Swaan szociológus, az Amszterdami Egyetem professzora.

Juhani Nagy János - Gondoltad ​volna?
A ​szerzőt nyelvek és irodalom tanítására, valamint újságírásra képesítik diplomái, így amit nem írhatott meg újságokban, elmondta a katedrán, vagy fordítva, amire nem maradt idő a katedrán, ami kiszorult a tantervből, az nyomtatásban látott s lát napvilágot. Nyelvünkkel és más nyelvekkel, szavakkal és nevekkel foglalkozik e kötet egy híján félszáz fejezete. Nem hosszan, bő lére eresztve, nem is lábjegyzetelve és hivatkozásokkal tudományosítva, viszont olvashatóan. Két kicsengetés mérte idő nem csak elfogyasztására, de megemésztésére is elég a rövidre fogott szövegeknek. A továbbgondoláshoz azonban gyorstalpalónál is több időre lesz szükség. Ám ha az olvasó csak feleannyi szellemi élvezetben, kalandörömben részesül is e sorokban, mint a szerző a megírásukban, már egyikőjük fáradozása sem volt hiábavaló.

Hajdú Mihály - Családnevek ​enciklopédiája
A ​magyar családnevek kialakulása több évszázadra visszanyúló, izgalmas folyamat eredménye. Hatottak rá történelmi események, kulturális hatások és divatjelenségek is. A Családnevek enciklopédiája a magyar tudományos ismeretterjesztő irodalomban elsőként foglalja össze mindazokat az ismereteket, amelyeket a kutatás mindeddig megfogalmazott a vizsgált nevekről. A kézikönyv a leggyakoribb 1230 családnevet dolgozza föl. Elmondja a nevekről gyakoriságukat, eredetüket, változási folyamatukat és jelentésüket. Utal földrajzi elterjedésükre, bemutatja a XIX. századi névváltoztatásokat, névmagyarosításokat. A kötet részletesen ismerteti a magyar nevek mellett a leggyakoribb német (Jung, Klein, Schmidt), szláv (Novák, Gyuricza, Petrovics) és román (Argyelán, Marosán, Moldován) családneveket is. Az eredet kifejtése során a szerző minden esetben megadja a főbb jelentéstani típusokat: - pogány egyénnévi eredetű (Bács, Csete), - keresztnévi eredetű (Benedek, Laczkó, Lázár), - nép- vagy népcsoportnévi (Besenyő, Kun, Orosz), - helynévi eredetű (Dunai, Erdélyi, Pesti), - életmódra, vagyoni helyzetre vonatkozó (Bujdosó, Gazdag, Pór), - külső-belső tulajdonságra utaló (Csonka, Sánta, Szakáll). Ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek saját vagy ismerőseik családnevének keletkezési és használati körülményei iránt, és kíváncsiak a nevekben megőrzött nyelvi, kulturális, művelődéstörténeti értékekre. Hajdú Mihály az ELTE BTK emeritus professzora, a több mint fél évszázados kutatói munkája során tucatnyi könyvben és monográfiában adta közre vizsgálatainak eredményeit. A TINTA Könyvkiadó közelmúltban megjelentetett Keresztnevek enciklopédiájával a Családnevek enciklopédiája szerves egységet alkot.

Boldizsár Ildikó - Meseterápia
„Boldizsár ​Ildikó korábbi, nagy sikerű meseválogatásai után most a mesék gyógyító erejét tárja fel előttünk. Bevezet a történelmi gyökerekbe, rámutat a népmese szerepére a hajdani közösségekben, feleleveníti a legértőbb mese-kommentárokat, saját praxisából hoz példákat a lelki gyógyulásra, és végül hasznos tanácsokat ad, hogyan is meséljük a mesét, hogyan segítsünk vele másokon. A könyv hosszas kutatómunka eredménye, teljességgel eredeti végkövetkeztetésekkel. Minden fejezetében izgalmas, tartalmas és hasznos olvasmány.”

Cseresnyési László - Nyelvek ​és stratégiák
A ​Nyelvek és stratégiák avagy a nyelv antropológiája szociolingvisztikai kézikönyv, amely a szakirodalomban elmélyedni kívánó tanulók és kutatók számára készült. A munka lefedi a nyelv és társadalom kutatásának valamennyi területét, 2810 szakirodalmi hivatkozást tartalmaz, a könyv végén lévő fogalomtár pedig mintegy 300 magyar szociolingvisztikai szakkifejezés angol, német, francia, orosz, japán és kínai megfelelőit adja meg. A magyar, az angol és a "hagyományos kultúrnyelvek" mellett számos más, főként ázsiai nyelvről is szó esik, mivel a szerző úgy véli, hogy nem lehet nyelvek nélkül a nyelvek sokszínűségéről és változatosságáról beszélni. Mao Ce-tung mondta: "Aki meg akarja tudni, hogy milyen a körte íze, annak körtét kell enni."

Andor József - Benkes Zsuzsa - Bókay Antal - Szöveg az egész világ
A Szöveg az egész világ címmel megjelent tanulmánykötetben mintegy félszáz magyar, illetve idegen nyelven írt tanulmány olvasható. A tanulmányok többsége valamilyen módon kapcsolódik a Petőfi S. János nevéhez fűződő szemiotikai textológia néven ismert nyelvelméletihez/nyelvszemlélethez. A ma 70 éves kutató a szövegtudományok diszciplínájának nemzetközi hírű, iskolateremtő egyénisége. A kötet szerzői a hazai szövegtan kutatásának reprezentatív képviselői, így írásaikból kirajzolódik a szöveggel közvetlenül vagy közvetetten foglalkozó magyarországi tudományok jelenkori palettája. A szöveg, a nyelv legnagyobb méretű és leginkább talányos szerveződési formája évezredek óta tárgya a filozófiai és tudományos gondolkodásnak. A modern nyelvészet olyan új lehetőségeket és irányokat nyitott meg, amelyek radikálisan átírták a szöveggel kapcsolatos elméletéket, és tisztán nyelvészeti szempontú vizsgálatból integratív szerepű diszciplínává tették a szövegtant. Olyanná, amely érvényes üzenetet hordoz az irodalomtudománytól kezdve a médiatudományokig. A szerkesztők reményei szerint a könyv hasznos forrásul szolgálhat a szakavatott kutatók, egyetemi oktatók és hallgatók számára egyaránt. Különösen figyelmébe ajánljuk a magyartanároknak, valamint az idegennyelv-szakos tanároknak, akik azt oktatómunkájukban közvetlenül is felhasználhatják.

Forgács Tamás - Bevezetés ​a frazeológiába
A ​kötet kifejezetten hiánypótló munka a magyar nyelvtudományban: a magyar szólás- és közmondáskutatásnak már régi adóssága egy ilyen jellegű összefoglalás. A könyv főként leíró szempontból közelít a frazeológiai egységekhez: bemutatja bonyolult nyelvrendszerbeli helyüket, és behatóan elemzi meghatározásuk nehézségeit. Elvégzi több szempontú osztályozásukat is, részletesen körbejárva az ezzel kapcsolatos problémákat. Az osztályozás során - a frazeológiában betöltött súlyuknak megfelelően - különálló fejezetet szentel a közmondásoknak. Önálló fejezet foglalkozik a frazeológiai egységek jelentésviszonyaival, illetve a frazeológiai egységek szövegbeli felhasználásának kérdéseivel, szövegbe épülésük módozataival. Ennek során kitűnő példákat láthatunk a kifejezések átalakításának, elferdítésének - egyes szövegfajtákban, így reklámszlogenekben vagy viccekben oly gyakori - lehetőségeire és típusaira is. Két fejezet némiképp elméletibb vonatkozású a többinél, s a kérdéskör iránt érdeklődő kutatók számára a témakör mélyebb vonatkozásait igyekszik felvillantani: az egyik a frazeológiai egységek vonzatviszonyaival foglalkozik, a másik a lexikalizálódási folyamat különböző összetevőit járja körbe a nyelvtörténet szemszögéből. Külön fejezet tárgyalja a frazeológiai egységek keletkezésének kultúrtörténeti kérdéseit, az utolsó rész pedig a frazeológiai egységek kontrasztív vizsgálatának kérdéseit állítja a középpontba. A kötetet részletes irodalomjegyzék és tárgymutató zárja. A kötet szerzője, Forgács Tamás a Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézetének és Magyar Nyelvészeti Tanszékének a vezetője. Kutatásainak középpontjában a nyelvi változás problematikája mellett már jó ideje a frazeológia kérdései állnak. 2003-ban jelent meg a Tinta Könyvkiadónál Magyar szólások és közmondások szótára című műve, amely a magyar szótárirodalomban eleddig egyedülálló módon mai nyelvünk állandósult szókapcsolatait autentikus szövegpéldákkal együtt mutatja be. 2005-ben pedig az Akadémiai Kiadónál „Állati” szólások és közmondások. A felfuvalkodott békától a zsákbamacskáig címmel jelent meg igen olvasmányos és szórakoztató szólásmagyarázó munkája a különböző nyelvek állatneveket tartalmazó szólásairól és azok művelődéstörténeti hátteréről.

Anne Reboul - Jacques Moeschler - A ​társalgás cselei
"Menj ​el fogat mosni!" - mondja az apa este a gyereknek. "Nem vagyok álmos" - válaszolja a gyermek. Hogyan vagyunk képesek arra, hogy ezt a két logikailag össze nem függő mondatot értelmes társalgásként fogjuk fel? A pragmatika alapvető kérdése, hogy emberi tudásunk hogyan irányítja a nyelv használatát. Ez a könyv bevezetést nyújt a pragmatikával most ismerkedőknek, ugyanakkor határozott tudományos állásfoglalást közvetít. A két kiváló francia szerző, miközben a szakirodalom útvesztőjében is eligazít, a mindennapi életből vett példákkal mutatja meg, hogy mindannyian gyakorlati pragmatikusok vagyunk. A könyv nemcsak a jövendő nyelv- és irodalomtanárok, a pszichológusok és a nyelvészek számára fontos, de élvezetes olvasmánya lehet a művelt nagyközönségnek is.

Umberto Eco - A ​tökéletes nyelv keresése
Az ​Istent kihívó gőgöt büntető babiloni őskatasztrófa óta sokan álmodtak az elveszett közös, tökéletes nyelv megtalálásáról. E könyv a kultúra-történet egy alig ismert erdejének sűrűjébe vezeti az olvasót, aki elképesztően gazdag rengetegben barangolhat: az Édenkert nyelvétől, a titkos bölcsességet kereső kabbalisták eksztázisán, a középkori teológusok, vagy éppen Dante tökéletes nyelvet kutató gondolatain, a felvilágosodás korának az ész egyetemességét hirdető filozófiáin és versengő nemzetein át a számítógépes nyelvekig, a mesterséges intelligenciáig. Misztikus mélységek s a fantázia szárnysuhogása között Eco mester fanyar humora egyensúlyoz.

Hajdú Mihály - Általános ​és magyar névtan
A ​könyv első része általános kérdésekkel foglalkozik, a szerző a tulajdonnév filozófiai, logikai, nyelvészeti és lélektani meghatározására tesz kísérletet. Általában ír a tulajdonnevek keletkezéséről, jelentéséről, változásairól és elhalásukról. Példákkal illusztrálva mutatja be a konnotáció, motiváció, asszociáció megjelenését és formáit. Foglalkozik a közszavak és tulajdonnevek összefüggéseivel. Kitekintést ad más népek egyénneveinek történetére és használatára. A személynevek tárgyalásánál a keresztnevek (egyéni nevek) bemutatása után a családnevek formáit írja le és kialakulásának okait kutatja. A kötetben térképek és táblázatok szemléltetik a nevek gyakoriságát vidékenként és koronként.

Nádasdy Ádám - Ízlések ​és szabályok
Nádasdy ​úgy hívja fel a figyelmet a nyelvi változásokra, hogy az ítéletmondás helyett a jelenségek megértésére helyezi a hangsúlyt. A cikkek elegánsan precíz, mégis könnyed, humorral fűszerezett stílusa teszi nem csak hasznos, de egyben élvezetes olvasmánnyá is könyvét, mely méltán számíthat a szélesebb olvasóközönség érdeklődésére is.

Theodora Bynon - Történeti ​nyelvészet
Bynon ​könyve színvonalas bevezetés a történeti nyelvészet problémáiba és módszertanába. A könyv első része a nyelvváltozás leírásának lehetséges elméleti kereteit ismerteti. Külön-külön fejezet foglalkozik a nyelvfejlődés újgrammatikus, strukturalista és generatív modelljeivel. A példák segítségével az olvasó megismerheti a különböző modellek által használt fogalmakat, és elsajátíthatja módszertanukat. A második rész a nyelvváltozás szociolingvisztikai aspektusait tárgyalja: a nyelvjárásfödrajzot, a nyelvváltozás társadalmi mechanizmusait, a nyelvek érintkezésének lehetséges formáit. Bynon megismerteti az olvasót az areális nyelvészettel és a pidzsin és kreol nyelvek kutatásának az utóbbi években egyre fontosabbá váló területével is. Az utolsó fejezet a nyelvészet és a történettudomány határvidékére kalauzol el: ismerteti a nyelvtípusok és a nyelvek általános fejlődését összekapcsoló elméletet, bemutatja a glottokronológiai módszert és a nyelvészet történeti segédtudományként való felhasználását. A Történeti nyelvészet című könyv elsősorban a felsőfokú intézményben tanuló nyelvszakosok számára nélkülözhetetlen, de felépítése lehetővé teszi, hogy bárki kézikönyvként használhassa.

Robert Henry Robins - A ​nyelvészet rövid története
Robins ​immár klasszikusnak számító könyvének kiadása a legteljesebb mértékben hiánypótló munka, hiszen a nyelvtudomány történetéről átfogó, tankönyvként is használható művek eddig nem álltak rendelkezésre magyar nyelven. A kötet hét fejezetben tárgyalja a nyelvtudomány történetét az ókori görögöktől a generatív grammatika felléptéig. Különös erénye a feldolgozásnak, hogy tárgyát széles művelődéstörténeti keretben mutatja be, és ezzel párhuzamosan a nyelvtudomány mindenkor megújuló szemléletéből a bölcselet egyéb területeinek szempontjából is fontos eredményeket hangsúlyozza. A könyvet, mely nemcsak nyelvészeknek, hanem a humán tudományok más területein munkálkodó szakembereknek, egyetemi, főiskolai hallgatóknak is nélkülözhetetlen segédkönyveként szolgál majd, a magyar nyelvtudomány történetét bemutató áttekintés egészíti ki.

George Steiner - Bábel ​után - Nyelv és fordítás I.
A ​más műveiből Magyarországon is jól ismert cambridge-i és genfi professzor először 1975-ben megjelent műve ma már klasszikusa az összehasonlító irodalomtudománynak és az irodalomelméletnek, jóllehet - épp gondolatai eredetiségénél fogva - azóta is szakmai-elméleti viták tárgya, olyannyira, hogy mára már jelentéktelen szekunder irodalom gyűlt össze olyan témákban, melyeket elsőül a BÁBEL UTÁN vetett fel. A mű nemcsak nem öregedett a megírása óta eltelt harminc év alatt, de sokak szemében "ma sem más, mint egy kívülálló bosszantó, anarchista merénylete" - ahogy a szerző maga írja előszavában.