A ​mohácsi veszedelem okairól

Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András - Magyarország ​története 1301-1526
A ​kötet Magyarország történetének 225 esztendejéről ad átfogó képet. 1031-ben, amikor a történet indul, az ország mélyponton volt, az állami egység csak névlegesen létezett, a tartományokra szakadás, a felbomlás tényleges veszélye fenyegetett. 1526. augusztus 29.-én, amely nappal a könyv befejeződik, a mohácsi csatavesztéssel megásták a középkori magyar állam sírját, s az hamarosan részekre bomlott. E két dátum között - a baljós indulás és a tragikus végkifejlet ellenére - a magyar történelem két fényes évszázada húzódik meg. Ez idő alatt Magyarország a térség regionális nagyhatalma volt, amely belső szerkezetében is óriási fejlődésen ment keresztül, sok mindent behozva abból a történelmi hátrányból, amely Nyugat-Európával szemben fennállott. A könyv részletesen bemutatja a késő középkori Magyarország gazdasági, társadalmi és művelődési viszonyait. A helyzetnek, a lehetőségeknek megfelelően e hosszú történelmi kor olyan, egymástól homlokegyenest eltérő karakterű, de egyaránt nagy formátumú uralkodókat termett, mint az ország szívós aprómunkával felépítő Károly Róbert, a szélrózsa minden irányában hadakozó Nagy Lajos, a császári címet megszerző Zsigmond vagy a törökverő Hunyadi János fiaként trónra került Mátyás. A könyv 225 év alatt az ország élén állt hét dinasztia tetteiről a falvak és városok népének mindennapi életéig széles tablót rajzol, monografikus áttekintést ad Magyarország 1031-1526 közti történetéről.

Fügedi Erik - "Könyörülj ​bánom, könyörülj..."
A ​középkori magyar történelemnek furcsa, véres időszaka elevenedik meg a Labirintus sorozat új kötetének lapjain. A szerző a Nagy Lajos halálától Zsigmond trónra léptéig (1382-1387) lezajló látványos eseményeket ábrázolja, s a jól megrajzolt társadalmi, gazdasági, politikai háttér előtt rendkívül plasztikusan formálódik ki "hőseinek" jelleme, személyisége. A főszereplők: Kotromanié Erzsébet, Nagy Lajos felesége (alakját Arany János is megörökítette a _Toldi szerelmé_ben), idősebb leányuk, a magyar királlyá koronázott Mária, s ellenlábasuk, Nagy Lajos legközelebbi férfi rokona, a nápolyi Anjouk leszármazottja, Kis Károly. Az ő - a trón megszerzéséért folytatott - kíméletlen harcuk áll a könyv középpontjában, melynek során gyilkosságok elkövetésétől sem riadnak vissza... Kis Károly kard által vész el, az anyakirályné kegyencét, Gara nádort lekaszabolják, a fő intrikust, Erzsébetet megfojtják; a dalmádiai Novigrad várában a főurak foglyaként hiába esdelek - Thuróczy Krónikája szerint - e szavakkal: "Könyörül, bánom, könyörülj..." Fügedi Erik a történelem szereplőinek, személyes, emberi drámáit éppúgy bemutatja, mint ahogy a feudális pártharcok viszályaiban vergődő ország közeledő tragédiáját is sejteti: a Balkánon már megindult a török előrenyomulás. A történelem rekonstruálása lépésről lépésre, szinte a szemünk előtt folyik, s nem csupán a fordulatos cselekmény érdekes, de az is, hogy az olvasó betekinthet a történész műhelymunkájába.

Kulcsár Zsuzsanna - Rejtélyek ​és botrányok a középkorban
Táncosnő ​és hetéra volt-e Theodóra császárné? Megégették-e az Orléans-i Szüzet? Igaz-e, hogy kéjvágyból gyermekeket gyilkolt az Orléans-i Szűz vitéz fegyvertársa, a titokzatos Kékszakáll? Valóban őrült volt-e Őrült Johanna és gyengeelméjű Don Carlos? Mi az igazság a hírhedt Borgiák mérgéről? Miért vetette börtönbe Szép Fülöp francia király országra szóló botrányok közepette mindhárom menyét, és miért töröltette el fantasztikus vádaskodással a dúsgazdasg templomos lovagrendet? Miért ölték meg Nápolyi Johanna férjét, András magyar királyfit, Nagy Lajos királyunk öccsét? stb. - mind olyan kérdések, amelyek annak idején izgalomban tartották a kortársakat, a közpkor emberét, amelyeket széltében-hosszában tárgyaltak, vagy legalábbis borzadva suttogtak róluk. Kulcsár Zsuzsanna maguknak az eseményeknek érdekes, fordulatos bemutatása után, a rájuk vonatkozó régebbi és legújabb történeti kutatások eredményeit összegezve, próbálja e rejtélyes, sokszor elképesztő történetek titkát kibogozni

Kulcsár Péter - A ​Jagelló-kor
Nincs ​történelmünknek még egy periódusa, melynek megítélésében akkora szerep jut erkölcsi kritériumoknak, mint ha a Hunyadi Mátyás halálától Mohácsig tartó, alig negyedfél évtizedről esik szó. Ezt az időszakot a koronát tartó családról Jagelló-kornak nevezzük. Volt már e famíliából királya Magyarországnak korábban is, 1440 és 1444 között; nem végezte szerencsével: Várna mellett bukott le lováról. De mellette s utána álltak még, akik a bukást jóra fordították, sőt, a fölfelé vezető út első lépcsőfokává tudták emelni olyannyira, hogy a következő fél században "vala Magyarország - Heltai Gáspár szavaival élve - az ő virágába és szinte a spiccen". Ilyen magas csúcsról akkora mélységbe hasonló hirtelenséggel nem csuklott még nemzet a keresztény történelem folyamán. Hihető-e, hogy ez az iszonyú zuhanás csak úgy egyszerűen a földrajzi, gazdasági, politikai szálakból sodrott história szükség mentén történt, és nem kell-e, nem szabad-e okként valami kevésbé közömböset, valami közelebbit, valami vigasztalóbbat keresnünk? Talán valóban a fizikai, kémiai, biológiai elemekből, földrajzi, gazdasági, politikai komponensekből teljesen soha össze nem rakható embert? Nem szabad-e föltételeznünk, hogy az események sora legalább némileg változtatható lett volna, ha jobb képesség, aktívabb akarat, több tudatosság, ha izmosabb erkölcs száll szembe a mechanikus mozgatókkal? Hívő és hitetlen, katolikus és protestáns már akkor is egyetértett abban, hogy az árulás, pártütés, esküszegés, a paráznaság, a részegeskedés, a kapzsiság, a tékozlás, a gyávaság meg a vakmerőség, a tunyaság és az ostobaság, a közöny, az önzés, az önfejűség, a széthúzás ömlött vissza valami isteni, természeti, társadalmi törvény értelmében a vétkesek fejére, és azok végül saját bűneikbe pusztultak bele, magukkal sodorva az ártatlan gyermekeket, a még meg sem született unokákat is. Az átok mindmáig rajtamaradt a léha nemzedék fején. Mintha bizony az oszmán hadsereg valami erkölcsi magaslatról zúdult volna Magyarországra.

Herczeg Ferenc - Pogányok
Herczeg ​Ferenc Pogányok című történelmi regényéről, mely az István király halála utáni zavaros időkben, a Vata-féle felkelés idején játszódik, Kornis Gyula 1941-ben ilyen emelkedett hangon ír: "Nyugat és Kelet lelkének tragikus összeütközése, az ősmagyar lélek kereszténnyé átváltódásának történeti problémája aligha tehet még szert mélyebb és szebb lélektani keretre, mint Herczegnek ebben a művészi alkotásában. A Pogányok a magyar irodalom regénytájainak egyik legmagasabb hegycsúcsa."

Forgách Ferenc - Emlékirat
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​magyar középkor története
A ​kiadó az ezredfordulót és egyben a magyar államiság 1000 évét egy reprezentatív összefoglalással ünnepelte. A tíz kötetes sorozat hazánk históriáját századonkénti bontásban tárgyalja. A szerzők az egyes korok legkiválóbb szakértői, egyetemi oktatók, akik szakítanak az egyoldalú politikatörténeti megközelítéssel, és a magyar történet sokoldalú bemutatására tesznek kísérletet népszerű-tudományos műfajban megírt könyveikben. Az új szintézis a legújabb kutatási eredményeken alapul, és cáfolja a megcsontosodott történetszemléleti közhelyeket. Újszerű megközelítése révén egy új történelemfelfogás bontakozik ki, amelynek lényege - ahogyan a sorozat egyik méltatója fogalmazott - ''a balsors motiválta sikertörténet.''

Erdélyi István - A ​magyar honfoglalás és előzményei
895-ben ​a nomád besenyőktől űzött félnomád magyar törzsek bezúdultak, bemenekültek a Kárpát-medencébe. A következő években bevándorlásuk folytatódott, s megtelepedtek az életmódjuknak megfeleleő vidéken. Mindebben nem volt semmi különös: a nagy népvándorlás utóhullámain népek tucatjai jelentek meg, tűntek el, beolvadtak, vagy letelepedtek, és másokat beolvasztottak a kelet-európai térségben. Nekünk, ma itt élő magyaroknak azonabn sorsdöntő volt ez az esemény. Erdélyi István a korra vonatkozó forrásművek, gazdag irodalom és saját ásatásai eredményei alapján foglalja össze mindazt, amit a mit a honfoglalás előzményeiről, lefolyásáról biztosan tudunk. Emellett jelzi a bizonytalan pontokat, a sok-sok vitatémát : Hol voltak az ősmagyarok korábbi szálláshelyei? Milyen forrásokból eredt művészetük? Hol tartottak a gazdasági-társadalmi fejlődésben? Milyen hatások érték őket vándorlásuk és megtelepedésük során? Volt-e kettős honfoglalás? Annyi letűnt nép közül miért tudott megmaradni a Kárpát-medencében?

Barta Gábor - Hegyi Klára - Kertész István - Emberek ​és századok
Régmúlt ​századok szólalnak meg e történelmi olvasókönyv lapjain. Az őskor és az ókor történetéből, a magyarok életének legrégibb emlékeiből, a középkori magyar állam és az európai feudalizmus történetéből válogatott források gyűjteményét veszi kezébe az olvasó. Az egykor élt emberek mindennapi élete, szokásai, települési viszonyai, kultúrája, békés hétköznapjai és háborús borzalmai elevenednek meg a kötet lapjain a kortársak tollából, szépírók műveiből és történészek munkáiból válogatott írások nyomán.

Kordé Zoltán - Petrovics István - A ​magyar kalandozások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Urbánszki László - Odakint, ​a pusztában
Kard ​helyett bot, csatamén helyett szürkemarha, világmegváltó hősök helyett tenyeres-talpas bojtárok, parasztlegények, szilajpásztorok… Urbánszki László egy meglehetősen atipikus középkort fest elénk: történeteiből hiányoznak a fényes páncélok, a daliás vitézek, a pátosz és bármiféle heroizmus. Ehelyett inkább az emberről ír, aki nem tévedhetetlen, aki elköveti a maga hibáit is. Az emberről, aki azt hiszi, Isten nevében cselekszik, amikor más embereket küld a máglyára, vagy aki mesés hazugságokkal verekszi át magát az életen. Vagy aki csak tereli a gulyát, és a mindennapokért küzd – hol a természettel, hol a számadóval, hol durva társaival. Urbánszki László új hang a magyar prózairodalomban. Első könyve, az Odakint, a pusztában tíz remek hangulatú elbeszélést tartalmaz, melyekkel hol nevettet, hol megdöbbent, hol meg csak azt teszi, amihez kiválóan ért: mesél.

F. Romhányi Beatrix - A ​lelkiek a földiek nélkül nem tarthatók fenn
A ​kötet a középkori gazdaságtörténet egy speciális szeletét, a pálos rend kolostorainak középkori birtokszerkezetét, gazdálkodását és jövedelemtípusait tárgyalja. A munka az egyes pálos kolostorok fennmaradt oklevelei alapján próbálja tisztázni a rend gazdálkodásának rendszerét és összefüggéseit. A szerző egyik legfontosabb új tudományos eredménye annak bizonyítása, hogy a pálos rend a középkorban alapvetően pénzjövedelmeken alapuló gazdálkodásra törekedett. Emellett a külföldi (dalmáciai, itáliai és lengyel) összehasonlító anyag bevonásával rávilágít bizonyos különbségekre is a rend egyes rendtartományai között. A kötetet ajánljuk minden, a középkori magyar történelem, az egyház- és vallástörténet iránt érdeklődő olvasónak.

Nemere István - A ​Zrínyi család
A ​család négy nagy tagjáról: a hadvezérről, a költőről, az összeesküvőről és Zrinyi Ilonáról szól a mű. Érdekes és izgalmas olvasmány a történelmet és a magánéleti titkokat kedvelőknek egyaránt.

Kristó Gyula - A ​vármegyék kialakulása Magyarországon
Monumentális ​vállalkozás ez a monográfia, és az első korszerű feldolgozás a magyarországi vármegyék kialakulási modelljéről. Kristó Gyula az eddigi értelmezéseket is ismertetve fejti ki elméletét a mintegy 100 vármegye és várispánság Árpád-kori történetéről, lehetőséget adva ezzel az olvasónak, hogy a feltevéseket szembesítve maga is véleményt alkothasson. A szorosan vett történeti ismeretanyag mellett jogtörténeti, egyháztörténeti, kormányzattörténeti, hadtörténeti vonatkozásokkal egészül ki a megyeszervezés legkorábbi története. A második rész egyben kézikönyv, lexikon is, amelyet bármikor fellapozhatunk majd, ha bármelyik megyénk első korszakáról szeretnénk alapvető információkat megtudni. A könyv jelentős tudományos eredmény. Hisszük, hogy haszonnal forgatják majd helytörténészek és a honismereti mozgalom résztvevői is határainkon innen és túl.

László Gyula - Múltunkról ​utódainknak I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemes János - Egri ​harangok
Talán ​nincs magyar, ki az Egri csillagok című Gárdonyi-művet nem olvasta. Nemes János Egri harangok című regénye e történetet kísérli meg folytatni Bornemissza Gergely Ferdinánd által nyert kapitányi kinevezésétől egészen a haláláig, melyet Isztambulban, hóhér által szenvedett el. A két esemény között Egerben és környékén történt, fölöttébb cselekményes, izgalmas haditettek bemutatásával nem csupán a magyarság szívében örökkön élő Deák sorsát, hanem az egyszerű tisztek és vitézek, valamint a köznép életét is bemutatja a szerző. A mű történései a legújabb kutatási eredmények felhasználásával íródtak, ellenőrzött adatokkal hitelesítve ily módon a regény meséjét.

Draskóczy István - A ​magyar nép története 1526-ig
Sorozatcím: ​Korszerű történelem érettségizőknek és felvételizőknek Elnyomás, osztályharc, a tömegek kizsákmányolása, elnyomottak lázadása, a diadalmas szocializmus mint az emberiség fejlődésének csúcspontja – ebből állna a történelem? Az IKVA Könyvkiadó kiadványsorozatában olyan műveket jelentet meg, amelyek háttérinformációt nyújtanak a használatban lévő tankönyvek adataihoz (…) és ami a legfontosabb: új, korszerű történetszemléletet adnak közre a történelmi folyamatok megértésére törekvők számára.

Fehér M. Jenő - Középkori ​magyar inkvizíció
Az ​1945-től haláláig (1978) hazájától távol élni kényszerült szerző kötete hiánypótló mű, amely nemcsak lebilincselően érdekes, de nagyon tanulságos is, mivel egy fénycsóvát vet arra, hogyan emésztődtek el nagy értékű, ősi kincseink, forrásaink, miközben maga a magyarság egy része is széjjelszóródott a világban. De tanulságos ez a könyv azért is, mert tetten érhetjük benne és általa a hivatalos tudomány nem ritkán alkalmazott módszerét, amikor valakit vagy úgy szorítanak félre, hogy aláássák a hitelét, vagy úgy, hogy egyszerűen agyonhallgatják. Vagy együtt mindkettőt. Fehér Mátyás Jenő jelen kötetének gerincét az általa Kassai kódexnek nevezett, eredetijében elveszett forrásmunka alkotja, amelynek a Liber Inquisitorum c. része 289 perjegyzőkönyvét tartalmazta, amelyből 83 magyar mágusok (táltosok) ellen lefolytatott vizsgálatokról szól. A jegyzőkönyvek 1227-1498 közötti időszakban készültek. "Nyolcvanhárom per anyaga elegendő az egész ősmagyar hitvilág rekonstruálására, ... de akár forradalmasíthatja is a tudomány eddigi álláspontját." (Schram F.) Sajnos, nemcsak az őseredeti latin szövegek vesztek el, hanem a róluk készített későközépkori kivonatolt másolatok is kallódnak valahol, ha még megvannak (bár 1944-ben fényképfelvételek is készültek róluk!). A kötet először 1968-ban látott napvilágot Argentínában s könyvritkaság lett. A mostani kiadáshoz Bakay Kornél írt előszót.

Földi Pál - Liliom ​és kard
Az ​Árpád-kor háborúi (A magyarok nyilai) után most a magyar Anjouk hadviseléséről szóló könyvet tartja kezében az olvasó. Károly Róbert, de elsősorban Nagy Lajos uralkodása a magyar lovagkor hőskölteménye. A középpontban ezúttal sem Magyarország egyetemes történelme, hanem a magyarországi Anjouk sikeres hadművészete áll, amellyel Magyarországot Európa vezető hatalmává tették. Könyvünk az Anjou-liliommal ékesített magyar kard előtti tisztelgés.

Róna-Tas András - Kis ​magyar őstörténet
A ​magyarság korai története nemcsak a történettudománnyal foglalkozó tudósok kacedráin tartozott és tartozik ma is a legvitatottabb kerdések közé, hanem a legszélesebb olvasóközönség körében, a sajtóban is állandóan napirenden szereplő téma. Éppen ezert vált szükségessé, hogy egy széles körű ismeretekkel rendelkező tudós közérthetően és tömören összefoglalja az egymásnak gyakran ellentmondó főbb nézeteket, megvilágítsa az alapfogalmakat, ismertesse a forrásokat, irányt mutasson az érdeklődőknek a tájékozódáshoz.