Ajax-loader

Tévedni ​emberi dolog – békében épp úgy, mint háborúban. Az ember téved, ha tévesen értékel egy tényállást, ha szubjektív módon igaznak tart valamit, ami objektíven nézve hamis. A tévedés az emberi lét alapvető tapasztalata. Lényegéhez tartozik, hogy csak utólag ismerhető fel, és épp ez az igazi gond. A tévedés gyakran hirtelen szeszélyen, gyors döntésen alapul, néha azonban látszólag alapos megfontolás következménye. A mindennapi életben a tévedés általában észrevehető, a keletkezett kár behatároló. A háborúban azonban a tévedés általában sokakra végzetes következményekkel jár, kihathat teljes népek, egész nemzetek sorsára.
Katonai tévedések újra és újra előfordulnak, méghozzá általában – új köntösben – a régiek ismétlődnek. Gyakran az ellenség erőinek alábecsülése vezet katasztrófához. 1815-ben Napóleon alábecsüli Wellington védelmi képességeit. Hitler oroszországi hadjárata csúfos kudarcba fullad. 1945-ben Okinawán az amerikaiak éppúgy elszámítják magukat, mint 1954-ben a franciák Dien Bien Phunál.
Nem ritka, hogy tévesen értékelik a hadműveleti helyzetet. Az actiumi tengeri csatában Kleopátra túl hamar törődik bele a csata elvesztésébe. 1588-ban a spanyol Armada meghódíthatta volna Angliát, ha először nem vitorlázott volna Calais-ba. 1914-ben megtörténik a “marne-i csoda”, mivel a németek abban a téves hitben vannak, hogy képtelenek tartani magukat. 1944-ben Hitler rossz helyen várja a partraszállást. 1950-51-ben az amerikaiak nem számítanak arra, hogy Kína is beavatkozik a koreai háborúba.
A tévedés a mit sem sejtő ellenség képében is színre léphet. 1740-ben az osztrákokat éppúgy megdöbbenti Nagy Frigyes csapatainak felbukkanása, mint az amerikaiakat 1944-ben az ardenneki német offenzíva. 1973-ban, Jom Kippur napján az egyiptomi támadás teljesen váratlanul érte az izraelieket.
Súlyos következményekkel járnak azok a tévedések is, amelyek helytelen stratégiából következnek. 1916-ban Verdunnél kudarcot vall a németek kivéreztető harcmodora. 1940 őszén Nagy-Britannia megnyeri az angliai légi csatát, mivel a német légierő felhagyott a lokátor-állomások és repülőterek bombázásával, s ehelyett inkább Londont támadja. 1941 és 1945 között a szövetséges bombázók támadásai nem törték meg, éppen ellenkezőleg, növelték a német lakosság harci kedvét.
A katonai tévedések révén nyilvánvalóvá válik a vérontás értelmetlen volta. A szerző választ keres arra is: vajon más lenne-e a történelem, ha e tévedések nem következtek volna be?

Hans-Dieter Otto 1937-ben született Berlinben. Több könyvet írt, 2003-ban az Ullstein kiadó gondozásában jelentette meg “Az igazságszolgáltatás tévedéseinek lexikona” című művét, mely néhány hét alatt bestsellerré vált. Otto jogi tanulmányokat követően biztosítóknál tölt be vezető tisztségeket. A történelem, főként pedig a hadtörténelem mindig is vesszőparipája volt. Ahrensburgban él.

Kapcsolódó könyvek

Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

45.0
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók