Perben, ​haragban

Lengyel József - Isten ​ostora
Gárdonyi ​Géza regénye, a Láthatatlan ember óta nem az irodalomat, hanem a tudományt foglalkoztatta az Attila-téma. Modern feldolgozásra ugyanis alkalmatlannak látszott, színes jeleneteket, pompázatos leírásokat kínált csupán, de olyan problémát nem, amely a témát korszerűsíthette volna. Lengyel József hőse "a" diktátor, az egy személyben megtestesülő , közösségeken és egyéneken könyörtelenül átgázoló akarat, történelmi tanulság, mely bizonyítja , hogy "államot kormányozni csak tanáccsal lehet", az eseményeket kommentáló Priscos szavaival: " száz közepes, egyenként nem kiváló, de együtt lelkiismeretes tanácsos jobb, mint a legragyogóbb kényúr..." Attila birodalmának el kellett vesznie, logikus, hogy e pusztulás egy más pusztulást is felidéz: a lebilincselően izgalmas, a történelmi eseményekhez hű s az események mögött az okokat is feltáró kisregény végén Attila korának Rómája mellett felrémlik a XX. századi is, amint falai közül kitakarodnak Hitler szétvert hadai...

Tersánszky Józsi Jenő - Legenda ​a nyúlpaprikásról
Hőse ​Gazsi, afféle megöregedett, faluvégre rugdalt, mindenki szolgája, valójában egyszerű, gyermeteg, tisztalelkű öregember. Egyetlen vágya, szinte már rögeszméje: egyszer nyúlpaprikást enni. Már-már hozzájuthat óhajtott tárgyához, ám a sors közbeszól. Megbetegszik, nem szerezheti meg a nyulat. És innen kezdődik a "legenda": maga a nyúl jön el hozzá, de Gazsi megszánja, minden kísértésnek ellenállva életben hagyja, megszelidíti, magához emeli. Ezzel válik azután méltóvá a csodára: arra, hogy a grófkisasszony alászálljon érte a kastélyból, nyulastól magához vigye a "paradicsomba", uradalmi kanásszá tegye. A kisregény a már érett szerző alkotása, "állattörténetei" közül a legjobb.

Déry Tibor - Képzelt ​riport egy amerikai popfesztiválról
"De ​voltunk néhányan, talán hatvanan-nyolcvanan a háromszázezerből, akik elhatároztuk, hogy eltakarítjuk az égig bűzlő szemetet; addig nem megyünk haza, amíg be nem gyógyítjuk a föld sebeit, ahogy egyikünk mondta."

Sarkadi Imre - A ​gyáva
A ​kisregény első személyű elbeszélője Éva, luxuskörnyezetben, szobrászfeleségként élő fiatal nő, aki szerelmes lesz Szabó Istvánba, a friss gépészmérnöki diplomás autószerelőbe. A fiú egyénisége, jelleme, az iránta érzett, hirtelen fellobbant szerelem és az általa kínált új, tiszta életforma vágyakozást ébreszt benne egy más, tartalmasabb élet iránt. Ám amikor döntésre kerül a sor, Éva megretten és visszalép: nem tudja vállalni a józan, kiegyensúlyozott, de erőpróbáló vidéki életet, hisz szüksége van a fényűzésre, a semmittevésre, megvetett, de megszokott társasági életre.

Örkény István - Kisregények ​I.
"Egészen ​fiatalon, húszegynéhány évesen és nyilván ösztönösen rátaláltam a saját hangomra, amihez aztán nagyon sok okból hűtlen lettem, és harmincévi bolyongás után kimondhatatlan örömmel fedeztem föl, hogy annak a húszéves kezdőnek volt igaza és nekem az akkori groteszk szemlélet az egyetlen, amellyel igazán ki tudom fejezni magamat" - vallotta Örkény István egy interjúban. S valóban: izgalmas kísérletek, remeklések, remekművek tanúsítják - több műfajban is! -, hogy a visszatalálás a kezdetekhez (az elsőként Szerb Antal által méltatott Tengertánc című kötete hangpróbáihoz) meghatározó jelentőségű lett az életműben. Sorozatunk első kisregénykötete a Babik-ot, a Glóriá-t és a Macskajáték-ot tartalmazza; a rövidesen megjelenő másodikban pedig a Tóték, a "Rózsakiállítás" és az Egy négykezes regény tanulságos története kap helyet.

Örkény István - Kisregények
A ​kötetben szereplő kisregények: Glória, Macskajáték, Tóték, "Rózsakiállítás", Egy négykezes regény tanulságos története.

Déry Tibor - Niki ​/ Szerelem
eredeti, ​teljes szöveg, tárgyi és szómagyarázatokkal, értelmező kérdésekkel a szerző életrajzának és életművének bemutatása a korszak, az "ötvenes évek" bemutatása a művek értelmezése, a valósággal való összefüggései az elbeszélések irodalmi és politikai előzményei bibliográfia "Az emberi kapcsolatok meglétét, kialakulását, a kötődések megőrzését, az erőszakosan elvágott érzelmi szálak mélyen való megtartását, a helyreállítható emberi értékeket példázza Déry Niki történetével, egy olyan történelmi időpontban (1955), amikor éppen hogy eltűnőben van a felelősségvállalás, az emberi erkölcs, a szabadság, a szeretet, a hatalom, az ésszerűség, a szükségszerűség tiszta fogalmait megcsúfoló korszak." (Szalai Anna)

Kertész Ákos - A ​világ rendje
"A ​nagy szavakat magam sem szeretem, tudom az Olvasó sem szereti. Lejáratták, lejárattuk őket. Ezért haboztam sokáig: nem túlságosan föllengzős-e ez a cím (nem egyetlen novella, az egész kötet élén) hogy: A világ rendje. Azt hiszem magyarázattal tartozom. Egyik kisregényem hőse, Vukovics "azért tud hazudni, mert meg kellett tanulnia, mert nem fogadhatta el a dolgok megszokott értékét és megszokott rendszerét, mert ha elfogadja, akkor az erősek eltapossák a kis Vukovicsot. Ő csak úgy nyerhetett, ha blöffölt, mert neki így osztották le már az indulásnál a lapot..." Az indulásnál, tehát az elemiben. Vagyis a kicsi és gyönge Vukovics Bélának föl kellett lázadnia a világ rendje ellen. Az elemiben (fiatalabbak kedvéért: általános iskola, alsó tagozat) én az osztályban a legjobban fejlett három-négy srác egyike voltam, nekem ezért nem kellett volna lázadnom. Hazudni, blöffölni nem is tanultam meg. A világ rendjét mégsem voltam képes elfogadni sem akkor, sem később. Hogy miért? Talán ha megvénülök, és nagyon magányos leszek, egyszer megírom az önéletrajzomat... Az biztos, hogy a Bibliából már akkor megtanultam, hogy a legfőbb törvény: szeresd felebarátodat, mint önmagadat, s ez a törvény, amerre csak néztem, sehol sem érvényesült. A marxizmusból pedig azt tanultam meg később, hogy az embernek az a dolga ezen a földön, hogy ezt a rosszul berendezett világot a maga és társai számára jobban rendezze be. Ma már, túl az ötvenen, úgy látom, hogy mindig is a világ rendje ellen lázadtam egy bennem élő értelmesebb és emberibb rend nevében. A magam módján."

Kodolányi János - Szép ​Zsuzska
Négy ​kisregényt tartalmaz ez a könyv: az 1923-ban megjelent Szép Zsuzská-t, az 1924-es Börtön-t, az 1925-ös Kántor József megdicsőülésé-t és az 1927-es Kékhegy-et. Nemcsak azért tartoznak össze ezek a kis remekek, mert Kodolányi korai korszakából valók, hanem mondandójuk, szemléletük, jellegük miatt is. Hamar fölfedezi a paraszti élet tragikus elmaradottságát, de azt a küzdelmet is meglátja, amit nagyra hivatott, tiszta emberek folytatnak a babonás, gyűlölködő, harácsoló, önmagát pusztító paraszti magatartás, családot bomlasztó indulatok s a kalmár kisszerűség ellen. Művei azért oly drámaiak, mert nem titkolja a falu gyötrő belső küzdelmeit, mert tragikus sorsúnak meri ábrázolni azokat, akik szembefordulnak a középkori szokásokkal, akik őszintébb, emberibb életet akarnak, de elbuknak, elmenekülnek vagy értetlen közönyben csöndes haldoklásba merülnek. Komor színekkel festi meg a vidéki értelmiség kiszolgáltatottságát s azt a maradi erkölcsrendet, amely a legszebben induló szerelmet is megkeseríti, elfojtja. Sötét, baljós, könyörtelen e kisregények légköre, de az író felelősségtudata éppen illúziótlanságában fejeződik ki; jól tudja, csak a goromba szó, az őszinte és pontos kórkép segíthet azon a népen, amely iránt érzett szeretete nemcsak e kisregényeket, hanem egész életművét áthatotta.

Lengyel József - Fegyverhordó ​Ndolo naplója
„Stub ​egy fejmozdulattal megmutatta a két countot, akik a »Safariland« irodájában ácsorogtak. Az egyik egy hórihorgas, busa szemöldökű ember, a másik is jó nagy, de kövér. — Ezekkel megyünk — mondta. — Te ennél a hosszúnál leszel fegyverhordozó. All right? — All right. — Nos — folytatta Stub — ebben a szezonban megkeresed a kenyeredet, én meg a vajat a kenyeremre. Megtesszük, amit tehetünk. Persze a sáp javát a »Safariland« viszi el, és a gyarmat kormányzósága. De ez nem a mi dolgunk... Igen, Ndolo, mit is akarok mondani.Úgy teszel, mintha egy kukkot se tudnál angolul. — Ez kényelmetlen lesz a gazdámnak. — Evvel ne törődj! Neki így "érdekesebb". Eredetibb. Már az is kár, hogy nadrágot viselsz. De ha még angolul is tudsz, akkor már igazán nem vagy „hamisítatlan”. — Elnevettem magam. — All right. — Neked is kényelmesebb — magyarázta Stub. — Ha valami nem tetszik nekik: hallgatsz. Nem érted meg, hogy mit akarnak, és kész. Mert nem mindig kell annak történnie, amit ők szeretnének. Csak akkor, ha én is mondom! — Igen. — De vigyázz rájuk! Bajuk ne essék! Szóval kígyó, sebesült vad satöbbi ne tegyen kárt bennük. Erről neked kell gondoskodni. Arról pedig, hogy az esőzések beálltáig el légy látva munkával, és persze én is, arról én gondoskodom... Így lettem a mai naptól fogva valami osztrák-magyar — mint Stub elmagyarázta — lordfélének a fegyverhordozója ..."

Hajnóczy Péter - Hajnóczy ​Péter összegyűjtött írásai
Harminckilenc ​éves korában halt meg, alig hat évvel első novellás kötetének megjelenése után. „Ha volt s marad »ködlovagja« a 70-80-as években kibontakozó irodalmunknak, Hajnóczy Péter mindannyiuk közül az élen fog maradni – mondta az írót búcsúztatva Mészöly Miklós. – A tudat metszet-hűvös szakadékaiba ez időben ő ereszkedett le a legvakmerőbben, a legkilátástalanabbul és a leggyümölcsözőbben. Eleve olyan határok közé internálta magát, ahol és ahonnét kis eséllyel lehetett a szakadékok _magas_ mélységeivel találkozni. Ő »egyszerűen« e mélységek áthatolhatatlan felületébe ásta be magát, ott rendezkedett be hideglelős következetességgel, karteziánus fegyelemmel, miközben kivilágítva hagyta magukra a leleplezett tényeket, képeket, a repedésekben megmutatkozó abszurdot, a _megmutatkozni_ tudó igazságok kietlenül alacsony égboltját: kivilágítva és bekeretezve.” Hajnóczy Péter 1942-ben született. „Esti tagozaton érettségiztem, voltam ládázó, kabinos, szentképügynök, modell, kazánfűtő, dolgoztam kőművesek mellett, voltam betűszedőinas, szénlehordó, dolgoztam dinamittal, nyersanyagkutatásnál stb.” – írta első kötete borítójára, s ekkor még fizikai munkából tartotta fenn magát. A _Mozgó Világ_ első kötetében, az _Élet és Irodalom_-ban és az _Új Írás_-ban már közölték néhány elbeszélését, mégis nehezen jutott az írói elismertetéshez: az 1975-ben napvilágot látott első kötet, _A fűtő_ tizennégy évvel korábban, húszévesen írt novellát is tartalmazott. Ettől kezdve elbeszélési rendszeresen tűnnek fel napilapokban és irodalmi folyóiratokban, és az _Add tovább!_ (1976) című antológiában is. A következő elbeszélésgyűjtemény, az _M_, 1977-ben jelent meg; a címadó elbeszélés már azzal az írói technikával közelített Hajnóczy egyik alaptémájához – az alkohol vonzásában és gyötrelmében átélt külső-belső valóság megvilágosodásainak és elcsúszásainak pontos leírásához -, amit _A halál kilovagolt Perzsiából_ című kisregény vitt átütő sikerre 1979 Ünnepi Könyvhetén. Hamarosan zsebkönyv formájában is megjelent. Hajnóczy Péternek ítélték az az évi Füst Milán díjat. Ekkor már a fiatal prózaírók legjobbjai között tartják számon; reprezentáns szereplője a nemzedéki antológiáknak, méltató elemzések sora születik műveiről. Nem sokkal halála előtt, 1981 nyarán került ki a nyomdából a _Jézus menyasszonya_ című elbeszélésgyűjteménye, amely két kisregényt s az utolsó években írt karcolatokat foglalta magába. A jelen kötet Hajnóczy Péter minden megjelent könyvének anyagát tartalmazza a megjelenés sorrendjében. A kötet végén _Hátrahagyott írások_ címmel összegyűjtöttük a még az író életében folyóiratközlésre elfogadott, de javarészt már posztumuszként megjelent műveket, és ezt kiegészítettük egy válogatással azokból a kiadatlan kéziratokból, amelyeket annak idején az író maga is közlésre szánt. A korai írásokból közöljük például azokat, amelyeket „kész” műveknek tekintett, de kötetei kiadása idején már túljutott a stíluskorszakon (az automatikus íráson), aminek jegyében megírta őket. Tehát ez a könyv az írói életmű teljesnek tekinthető gyűjteménye.

Fehér Klára - Narkózis ​/ Négy nap a paradicsomban / Sárgaláz
Szenvedély ​és humor, ismeretlen tájak és nagyon is ismerős, küzdő, vergődő kisemberek - ez Fehér Klára három klasszikus kisregényének világa. A Narkózisban egy középkorú nő súlyos műtétre várva, már a műtőasztalon fekve idézi fel múltját: életének hazugságait és igazságait. A Négy nap a Paradicsomban egy várva várt, sokáig álmodott-tervezett korzikai nyaralás emlékeit eleveníti fel. A Sárgaláz középkorú házaspárja azért vállal többéves kiküldetést egy trópusi országba, hogy lakást tudjon venni három lányának. A három, látszólag más-más témájú kisregény rólunk szól, átlagemberekről: a mi küzdelmeinkről, kudarcainkról és sikereinkről, melyek lényegileg mit sem változtak az évtizedek során.

Zilahy Lajos - Valamit ​visz a víz
Kötetünk ​négy kisregénye - Zilahy Lajos alkotásainak javából válogatva - művészetének széles skáláját fogja át. Az olvasó találkozhat a Valamit visz a víz lendületes, sodró erejű prózájával, a Csöndes élet nyugodt, kiegyensúlyozott, de a felszín alatt vibráló, sejtetéssel s elhallgatásokkal dolgozó modern epikájával. Ismét más oldalról mutatja be Zilahy tehetségét a Szépapám szerelme finom lírával, humorral és iróniával átszőtt történelmi idillje és a Családi levelesláda kedélyes, anekdotázó elbeszélése.

Lengyel József - Szembesítés
A ​negyvenes évek végén egy kopott külsejű, megtört tekintetű férfi keresi fel a moszkai magyar követség tanácsosát. A férfi, Lassú Endre a sztálini személyi kultusz áldozataként tíz évet töltött egy szibériai lágerben, s most Moszkva melletti kényszerlakhelyéről utazott titokban a fővárosba, meglátogatni Banicza Istvánt, régi barátját, elvtársát, egykori eszmei tanítványát. Kettejük találkozása, beszélgetése a szembesítés: egymással, életükkel, eszményeikkel. Banicza most döbben rá, hogy az igazi megpróbáltatást nem a náci koncentrációs tábor jelentette, amikor a fasizmussal szemben kellett küzdeniük életükért, eszméikért, hanem ez, a mostani helyzet, amikor kommunista hitük, eszméik rombolásával kell szembenézniük. Lassú Endrét csalódása, fájdalma, hitevesztése, keserű tapasztalatai a kétségbeesés szélére sodorták. De lesz, kell legyen hite, ereje, hogy túlélje - most már nemcsak fizikailag - a személyi kultuszt. Hűsége, az eszme erejébe vetett hite a biztosíték rá. Lengyel József posztumusz regényének időszerűsége máig nem vesztett értékéből. Régi adósságot törlesztünk kiadásával.

Végh Antal - Ha ​az Isten Nyulat adott...
Két ​szatirikus kisregényt és elbeszéléseket tartalmaz a kötet: valamennyi írás a mai falu életéről tudósít. Vérbő szatíra a Téeszmetró: a Vörös Rák nevet viselő téesz fantasztikus vállalkozásának meglepő és mulatságos fordulatokban bővelkedő története. A csőd szélén álló téesz, helyzetének javítására, metrót épít a falunak, a vezetőség és a tagok teljes hittel és hatalmas lelkesedéssel vesznek részt a terv megvalósításában. Először kézi erővel, aztán lopott gépekkel és a fővárosi metróépítkezéstől elcsalt szakemberekkel folyik az építkezés, de hajmeresztő korrupciókban, megvesztegetésekben sincs hiány - hisz csak ezek árán jöhet létre a világ első falusi metrója nyugati turisták szórakoztatására. A címadó írásban a "felsőbb szervtől" kirendelt szónok meggyőző beszédekben bizonyítja-magyarázza a téesz vezetőségének vagy a közgyűlésnek, hogy a jó elnököt miért váltják le, a szélhámost miért nevezik ki igazgatónak, a rossz elnök miért kap kitüntetést, a sikkasztó vezető milliós állami támogatást. S ezenközben elmondatik minden napjainkban dívó csalási, megvesztegetési forma és módozat. Az elbeszélések hősei többnyire idős szabolcs-szatmári parasztok, magányos emberek, utolsó képviselői egy letűnt korszaknak, a régi falu világának. A kötetzáró Élet-novella lírai hangvételű vallomás az író gyerekkoráról, családjáról.

Thury Zsuzsa - Családi ​dolgok
Thury ​Zsuzsa született elbeszélő, az irodalmi divatoktól függetlenül alkotó realista író, aki mindig érzékenyen és pontosan ábrázol, akár anekdotázik, akár elmélkedik, akár ironikus, akár tragikus módon láttatja a világot. Elbeszélései az elmúlt fél évszázad belső, emberi történéseinek pillanatképei, akár önéletrajzi regényként is egybeolvashatók lennének. Elsősorban családi dolgokról szólnak a novellák, a gyermekkor szegénységéről, tragédiáiról, megaláztatásairól, de ugyanilyen tiszta és őszinte hangon szól az öregkor magányáról és veszteségeiről. A kötet erőssége a Tiszta helyzet című kisregény, amely a Mihelfi-Nagy család lassú széthullásának, képmutatásának és lelepleződésének groteszk és tragikus története. Thury Zsuzsa nagy hatásának titka kétségtelenül a személyesség varázsa és a realista jellemábrázolás: ez teszi lehetővé, hogy írói skálája az érzelmes emlékezéstől a maró szatíráig terjed. elbeszéléseinek e gyűjteménye erről a gazdagságról győzhet meg minden olvasót.

Karinthy Ferenc - Alvilági ​napló
"... ​Hát bizony eléggé lerongyolódtak, mire idáig értek, ezt a kocsiban, oldalt pillantva is észre kellett vennem. Csillogó selyemtüll öltözékük elvásva és mocskolódva, kikönyökölve, térdelve, a gombok le-le szakadva, fénylő anyaga elfoszlott és feslett, a lyukak más színű cérnával, befércelve, csámpásra taposva. Hajuk talán bodorítva lehetett, s most kijött belőle a hullám, loncsosan, gondozatlanul lógott alá, és szőkítve is, a választéknál, homlokuk fölött sötétebb, barnás-korpás. Hozzá jócskán ki voltak készítve, ám a déli melegben a festék megolvadt és lecsurgott verejtékező arcukon, alatta kiütköztek nagy, lélegző pórusaik. De azért így is szépek voltak, magasak, karcsúk, kecsesek, érdekesek, fejük körül az ifjúság kiolthatatlan sugárkoronája. Furdalt, hogy miféle szerzetek: honnan jöttek, kérdeztem. A korfui Dassiából, oda meg Olaszországból. És ez a különös ruházatuk, folytattam óvatosan, már korábban is láttam őket, föltűnt, tetszik nekem, netán valami ünnepi vagy estélyi kosztüm, esetleg uniformis? A leány felelt..."

Zám Tibor - Túl ​a poklon
Te ​akkor még ismerhetted a Berci szamaráról való mondát, de asszonyod ellen jó eredménnyel forgattad saját fegyvereit, legelsőbben a makacsságot. Hiába volt ricsaj, könnyáradás, kérlelés, toporzékolás: ha kimontad valamire, hogy nem, ahhoz tartottad magad. Első csengetés, kopogtattad meg a fürdőszoba ajtaját, de Zsálya csak a második csengetésre jött ki. Azt még elnézted volna, hogy zöld szeme köré valamilyen meghatározhatatlan színű kozmikus mezőt pingált, de a nagyanyja fekete réklije láttán megcsóváltad a fejedet. Azt mondtad, hogy te nyilvános helyen. Nejed azonnal replikázott: neked szabad kockás ingben és kordnadrágban színhá... Neked szabad, vágtál szavába, mert te nem vagy ő, nálad a kockás ing meg a kordnadrág egy művekkel igazolt magatartás megfelelője, míg őnála a rékli a tartalmatlan feltűnni vágyás és ízlésficam szimbóluma, ami óriási különbség. Ha azonnal magára húz valami rendesebb rongyot, a harmadik csengetésre még odaértek. Később nem leszel hajlandó vele menni, mert aki kezdés után csörtet be a nézőtérre, az közbűntényes gonosztevő. Két perced van, drágaságom. Zsálya nem lett volna lelki rokonságban a Berci szamarával, ha normálisan viselkedik. Előbb könnyekkel, azután toporzékolással akart meggyőzni, hogy most a rékli a divat. Míg arénázott, az ultimátum lejárt.

Dékány Kálmán - A ​tükörszoba vendége
...Testi ​hibája - neki! Dénes büszkesége egyszeriben föllobban.Hát kinek a háta mögött súgtak össze a folyóparton heverésző nők,mikor ellépdelt mellettük a homokfövenyen,hogy akaratlanul is meghallhatta: - Odanézz,ez maga a tökély! Akár egy görög atléta szobra!- Az egyik osztálytása csinált is róla életnagyságú agyagszobrot,fürdőruhás aktot. Dühödt elszántsággal dobálja le a ruháját,aztán kihúzott derékkal áll kihívója elé.Te akarsz velem mérkőzni? - villog szemében a dacos önbizalom. Előszertornász,középtávfutó,vívó, futballista - néhány hónapja ez mind ő volt egy személyben.Öregedő tornatanárának példatárában a testet öltött klasszikus elv,amely a szellem és a fizikum harmonikus ötvözetéről hivatott bizonyságot tenni. A jeles tanulás és a jeles sportügyesség ötvözetéről. Csak ami oly ritkán sikerül. Vele, Halász Dénessel minden rendű és rangú növendékei előtt eldicsekedett. Nyéki meglehetős ellenségeskedéssel, hosszadalmasan vizsgálgatta az ifjú jó kötésű, zömök alakját. - Na igen - szólal meg aztán fanyalgó elismeréssel - A tiéd még őrzi az -ingyenesség- előnyeit. Az enyém már a -számlás- korszak teljesítménye. Az ifjú lovagiasan ráhagyja: A különbség szerintem is csak az -évjáratban- van...

Mándy Iván - A ​csőszház / Egy festő ifjúsága / Séta a ház körül / Ha köztünk vagy, Holman Endre
Az ​életműsorozat mostani kötete különböző műfajú és hangvételű, színes és változatos tematikájú műveket tartalmaz. A csőszház (kisregény, 1943) és Az enyedi diák (ifjúsági regény, 1944, később Egy festő ifjúsága címen jelent meg) voltak Mándy Iván első könyvei, melyekben varázslatos légkörű írói világát először megrajzolta. A csőszházban olvashatunk első ízben az Árusok terének kavargó, nyugtalanító, szokatlan eseményeiról, a bokrok és a bódék rejtelmes titkairól; innen, az itteni történetekből indulnak el különös alakjai, kallódó figurái a későbbiekben annyiféleképpen árnyalt, esendő és mégis példaadó sorsuk felé. Az Egy festő ifjúságában pedig a múlt században élt nagyszerű portréfestőnk, Barabás Miklós diákéveit, művészi kibontakozását ábrázolta megkapó elevenséggel. A többi írásmű, a Séta a ház körül (1966) elbeszélései, dokumentumjátékai és a Ha köztünk vagy, Holman Endre (1981) hangjátékai már az elismert, a kiforrott és érett író alkotásai, azé a nagyrabecsült szerzőé, aki akár egyetlen odavetett félmondattal, pillanatnyi szünettel vagy fáradt legyintéssel hangulatot teremt, és életutat, környezetet vázol, magával ragad, megrendít és elbűvöl minket, mostani és leendő olvasóit egyaránt.