Livingstone

Alfred Lansing - A ​Déli-sark foglyai
Az ​1914-es brit Birodalmi Transzantarktisz-expedíció tagjai, miután hajójuk elsüllyedt, hónapokig sodródtak kilátástalanul a jégtáblákon, míg mentőcsónakjaikkal viszontagságos tengeri út után megmenekültek. A szerző, Alfred Lansing az expedíció még életben lévő tagjaival 1959-ben folytatott interjúk, a fennmaradt naplók és feljegyzések alapján írta meg lebilincselően izgalmas dokumentumregényét. A lélegzetelállító történet - melyet az expedíció ausztrál fotósának, Frank Hurleynek szenzációs felvételei egészítenek ki - az emberi tudásvágy, elszántság és akaraterő megrázó erejű szimbóluma.

Michael Yamashita - Cseng ​Ho - A legnagyobb kínai felfedező nyomában
"Láttuk, ​amint az óceán óriási hullámai égig érő hegyekként tornyosultak előttünk, és láttuk a messzi barbár területeket az átlátszó kék pára mögött megbújva, miközben vitorláink büszkén dagadó felhőkként, gyorsan, akár a csillagok a magukét, folytatták éjjel és nappal pályájukat, a vad hullámokat szelve." _Cseng Ho kőbe vésett felirata, Changle, Fuijan, 1432_

Laurence Bergreen - Magellán ​a Föld körül
A ​nagy földrajzi fölfedezések sorában - jelentőségét tekintve - Kolumbusz után a portugál Fernando Magellán expedíciója áll. Ezt a tengeri utat a legekkel lehet legjobban jellemezni: a közel hároméves, emberfölötti megpróbáltatásokkal terhelt út eredményeként sikerült nyugat felé megkerülni a földgolyót. Ez az út tizenötször volt hosszabb, mint nagy elődjéé, öt hajójából mindössze egy, 263 emberéből csak 18 ért haza Spanyolföldre. A nem mindennapi teljesítmény hátterében a világkereskedelmi útvonalak, a mesés Fűszer-szigetek megszerzéséért folytatott portugál-spanyol viszály állt - az expedíció élén pedig egy ellentmondásos, rendkívüli, a maga korában méltatlanul elfeledett férfi: Magellán. Nevét mára egy tengerszoros és két csillagkép őrzi. A kötet gazdag történelmi-földrajzi ismeretanyagot és két szemtanú hiteles naplóját felhasználva, korabeli képekkel, térképekkel mutatja be e felfedezőutat.

Szabó Pál - Talpalatnyi ​föld
A ​40-es évek elején, közvetlenül a nagy történelmi sorsforduló előtt született meg a nagy mű; Szabó Pál regénytrilógiája: a _Lakodalom, Keresztelő, Bölcső._ A _Talpalatnyi föld_ összefoglaló címet már a felszabadulás után kapta, s Piros Góz Jóska és Juhos Marika szerelmének, házasságának története a földosztás lázas évében nőtt a megváltást sürgető, életre való nép emlékeztető sorsképévé. Természetes volt ez az átlényegülés, hiszen az író egy egész falu, bátran mondhatjuk: a magyar falu igézően teljes képét festette meg a regényben hamvas-friss színeivel. Csodálatos könnyedséggel, a játszi humor ellenállhatatlan hatalmával idézte meg alakjait: a csúfot valló vagyonos parasztot, a minden lében kanál, potyaleső ügyeskedőt, az úrhatnám tanítókat, hivatalnokokat s az egész, elevenen nyüzsgő falusi közösséget. A fordulatos történet tarka epizódjaiból a nagybirtokok közé szorult hajdani falu életének minden szorongató kérdése, minden vágya a napfényre kerül, de hatalmas gátak állják útját a jobbra törő szándékoknak, a szegény nép egyéni kezdeményezéseinek. Ezeknek a gátaknak némelyikét sikerült áttörnie Piros Góz Jóskának, midőn a falu íratlan törvényei ellenére szerelmét a lakodalomból szökteti meg újdonsült férje, a módos parasztfiú mellől. Merész tette népszerűvé teszi, s véleményével ezek után a falu urainak is számolnia kell. Góz Jóska azonban nem törleszkedő, nem keresi az urak barátságát. Ehelyett a kemény, kockázatot és munkát vállaló szegényparaszti élet folyamatában, amelynek Szabó Pál minden rezdülését és hangulatát érzékelteti, szikes földecskéjének megjavításán kísérletezik. az eredmény követendő példává növeli alakját - de ezen a ponton már nem lehet gátat törni. A nagybirtok vezetője megtiltja az öntözést a halastavak levezető csatornájából - s ebben a perben a döntést a nép javára a regény még nem mondhatta ki, a történelem is csak pár év múlva hozta meg. Piros Góz Jóska és Juhos Marika alakjában Szabó Pál a régi falu megváltoztatására hivatott, újfajta parasztembert rajzolta meg, akinek sorsában a népmesék örökkön élő igazsága a jövő igazságává érik. Vérbeli epikus alak mind a kettő, többet jelentenek önmaguknál, mint ahogy történetük is többet jelent, hiszen ez a széles körű, ezerfajta színnel és fénnyel játszó nagy regény tulajdonképpen eposz, az egész magyar parasztság küszködésének és reményeinek, az "áttörhetetlen közeg" áttörési kísérleteinek hőskölteménye.

Dékány András - A ​sarkvidék meghódítója
1911-ben ​két hajó kötött ki a Déli-sarkvidék jégmentes öbleiben: az angol Scott kapitány expedíciója és a norvégek kis csoportja, Amundsen parancsnoksága alatt. Mindkét expedíció a Déli-pólust akarta elérni, s megkezdődött a páratlan versenyfutás, mely Amundsennek és társainak győzelmével végződött. Dékány András izgalmas könyvében megelevenedik a sarkvidék meghódításának e fontos eseménye. Amundsen életútját végigkísérve, felidézi az Észak-nyugati és Északkeleti átjáró felkutatásának és végighajózásának történetét is, és összefoglalja azokat a merész kísérleteket, melyekkel évszázadokon keresztül ostromolták különböző nemzetek expedíciói a Pólusokat. A kötetet érdekes fényképanyag illusztrálja.

Ismeretlen szerző - Lehetetlen ​helyek csábítása
Lehetetlen ​helyek, elképesztő küldetések. A National Geographic Adventure Magazin szerzői saját tudás- és kalandvágyuktól vezérelve izgalmas, néha megdöbbentő és olykor elszomorító helyeken járnak, különös emberi sorsokat ismernek meg, miközben valós képet adnak bolygónk állapotáról. Olvashatunk többek között kihalófélben lévő hegyi gorillák és elefántok megmentéséért küzdő hétköznapi hősökről, de a japán bálnavadászok ellen harcoló radikális környezetvédő csapat munkájáról is. A pokolba pillantunk be a tálibok ellen küzdő afgán ellenálló sorsán keresztül, részesei lehetünk az Afrikában tomboló ebola vírus elleni heroikus és sajnos gyakran kilátástalan harcot vívó orvosok életének. Nyomon követhetjük a Csomolungmán eltűnt George Mallory életének és halálának különös történetét, illetve az alaszkai hegymászósport őrült zsenijének kalandjait. Ám ami a legmegrázóbb, felkavaróbb és felemelőbb: kötetünk beszámol az ember lelkierejéről, kitartásáról, arról, hogy milyen felnőtté válni Afganisztánban, kajaktúrára indulni a Bering-tengeren a tűz és jég szigetére, vagy hogy milyen a mindennapi élet a Ténéré-sivatagban. Ezek az írások visszaadják hitünket: megmutatják, hogy lehet teljes, kihívásokkal és győzelmekkel teli életet élni úgy, hogy tiszteletben tartjuk a bolygót, amin élünk, és minden élőlényt, akivel osztozunk rajta.

Kittenberger Kálmán - A ​Kilimandzsárótól Nagymarosig
A ​legsikeresebb magyar vadászíró tudományos munkában eltöltött, élményekben gazdag életének ezernyi tapasztalatáról szól ez a sokszínű gyűjtemény. Az 1881-ben született és 1958-ban elhunyt Afrika-kutató és útirajzszerző lenyűgözően érdekes megfigyeléseit tette közzé ebben a könyvében, amely 1956-ban jelent meg először. Az afrikai vadászkalandok, gyűjtőutak, természetrajzi és néprajzi megfigyelések az akkor még oly egzotikus, oly távoli földrész csaknem egy évszázaddal ezelőtti képét idézik, a hazai vadászkalandok pedig Kittenberger Kálmán páratlanul tartalmas életének ugyancsak izgalmas, de immár bölcs derűvel átszőtt élményeiről adnak számot. A világéletében oly szűkszavú, híres vadász ebben az utolsó munkájában a természettudós tényeket közlő, hitelességre törekvő részletességgel foglalta össze mindazt, amit a "fekete földrész" növény- és állatvilágáról, a lélegzetelállítóan izgalmas vadászatokról, a bennszülött népek életéről és szokásairól, továbbá a hazai erdők, mezők vadászútjairól még elmondhatott.

Horvát János - Kubai ​retró
Horvát ​János, az ismert tv-riporter, újságíró, író és nagykövet így vall Kubáról: "Kuba keretbe foglalja fél évszázados történetemet, havannai diákéveimtől a nagyköveti megbízatásomig. Ezért hát nem véletlen, hogy amikor átléptem a nagykövetség korábbról már jól ismert G utcai kapuját, összeszorult a gyomrom... Nincs másik ország, amelyet ennyire ismernék, és nincs másik ország, amelyet ennyire szeretnék. Szeressék Önök is!" Hogyan lehet egy Castróval vívott pingpongmeccsen interjút nyerni? Valóban gyógyítanak a híres szivarok? Milyen a salsa és a szex? Hogyan bókolnak a kubai férfiak? És mi köze egy dundi fekete macskának a magyar diplomatákhoz? Különös kérdések egy különös országból... A választ egyvalaki ismerheti igazán: Horvát János. Ő vérbeli Kuba-szakértő, hiszen több mint négy évtizedes ismeretség fűzi a szigetországhoz. Tapasztalatairól, élményeiről szól ez a temperamentumosan csapongó, tárgyilagosan szubjektív hangulatú kalandozás, hiteles, magával ragadó visszaemlékezés. Aki járt már Kubában, újra elmerülhet ezen az egyedi és varázslatos szigeten tett időutazásban, beleszippanthat a permanens forradalmi készültség mágikus levegőjébe - vagy legalábbis, ami még megmaradt belőle. Akinek pedig még nem volt szerencséje a karibi ország földjére lépni, az a könyv lapjain barangolhatja be ezt az izgalmas világot.

Halász Gyula - Öt ​világrész magyar vándorai
Halász ​Gyula könyve jó példája a legnemesebb értelemben vett ismeretterjesztésnek. A műben szereplő 13 világhírű magyar utazó és földrajzi felfedező - Benyovszky Móric, Kőrösi Csoma Sándor, Magyar László, Xántus János, Vámbéry Ármin, Széchenyi Béla, Lóczy Lajos, Zichy Jenő, Teleki Sámuel, Déchy Mór, Bíró Lajos, Torday Emil és Stein Aurél - életútja és tudományos pályafutása felér egy-egy kalandregénnyel. Földünk szinte minden tája, ismert és kevésbé ismert szöglete vonzotta világjáró honfitársainkat, akikre méltán lehetünk büszkék: nevükhöz számos - a földrajztudomány által mindmáig számontartott - felfedezés, kutatási eredmény fűzödik. A reprint kötetet újonnan készített földrajzi névmutató egészíti ki.

Szabó Margit - Sisi ​& Diana
Erzsébet ​királyné és Diana hercegnő, a két nevezetes szépség sorsa érdekes, sokszor meghökkentő hasonlóságot mutat. Kötetünk több mint száz képpel, köztük alig ismert, vagy még soha nem publikált, exkluzív színes fotókkal, személyes visszaemlékezésekkel, kortárs beszámolókkal, egyedi módon hasonlítja össze a két világhírű személyiség életútját.

Alekszandr Sztyepanovics Jakovlev - Irány ​a Déli-sark!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dr. Benderfy László - Az ismeretlen Juliánusz - A legelső magyar Ázsia-kutató életrajza és kritikai méltatása
A budai Várhegyen, a Halászbástya északi tornya mögött áll a domonkosrendi szerzetes, Juliánusz barát szoboralakja, Antal Károly szobrászművész megragadó alkotása, nem messze az egykori domonkos kolostortól, ahonnét a hős szerzetes társaival útnak indult. A teljes történetet, amely a közel két éves, fáradságos, veszélyekkel teli küldetésről szól, Bendefy László könyvéből ismerhetjük meg, amelyben az író szerencsésen ötvözi a kalandregénybe illő történet élvezetes elbeszélését a tudós aprólékos gondosságával. A mű bemutatja a kort, a IV. Béla király elhatározásához vezető indítékokat, hogyan indult el a négy elszánt szerzetes, rekonstruálja útvonalukat, utazásukat tengeren és ismeretlen tájakon, a nehézségeket, amelyeken át kellett küzdeni magunkat. Meghatározza a végül megtalált Magna Hungaria földrajzi helyét, majd magától Juliánusztól tudjuk meg, mit talált végül magáramaradva az Ural vidéki magyarok országában és hogyan történt, hogy a tatár kánnak a magyar királyhoz intézett levelével tért sietve haza jelentést téve királyának és IX. Gergely pápának a fenyegető tatár veszedelemről. Ajánljuk ezt a számos érdekes és a nagyközönség előtt ismeretlen részletet bemutató könyvet minden, a történelmünket szerető olvasó figyelmébe.

John Malam - Leonardo ​Da Vinci
Vinciben, ​egy félreeső itáliai falucskában a nagyszülei nevelték a különc, magának való kisfiút: Leonardót. Felcseperedve az ifjú Firenzébe utazott, és festőtanoncnak állt. Mindössze tizenhárom képe maradt ránk, némelyik befejezetlenül, ám közöttük van a világ leghíresebb festménye: a Mona Lisa. Abban a korszakban, a reneszánsz idején Európa valósággal szomjazta az új ismereteket. Leonardo nem járt iskolába, mégis tankot és helikoptert tervezett, gondolataival, felfedezéseivel, anatómiai vizsgálataival évszázadokkal megelőzte korát.

Bitskey István - Pázmány ​Péter
A ​16. század végére hazánk protestáns többségű lett. De a katolikus egyház - a Habsburg-dinasztia segítségével - ellentámadásra indult. Ezekben az években lépett fel Pázmány Péter, a fiatal jezsuita szerzetes. Hatalmas tudásával, és páratlan nyelvi tehetségével szikrázó vitákat folytatott, de mint esztergomi érsek és királyi főkancellár a politikai életben is döntő szerepet játszott. Híve volt a dinasztiának, de következetesen védte nemesi alkotmányunkat. Jó kapcsolatot tartott fenn Erdély egyik nagy fejedelmével, I. Rákóczi Györggyel. Rengeteget tett nemzeti kultúránk emeléséért, s ő alapította a ma is működő budapesti tudományegyetemet. A nagy főpap életét Bitskey István egyetemi docens markáns vonásokkal vázolta fel. Árnyalt elemzései, megbízható tényanyaga és színes stílusa hasznos olvasmánnyá teszi a képekben gazdag művet.

Mitták Ferenc - 1000 ​év krónikája
A ​több mint 1100 évvel ezelőtti honfoglalástól eltelt időszakból, illetve az 1000 éves keresztény magyar állam történetéből válogatott 1000 évfordulót tartalmazó kötetet ajánlok a tisztelt Olvasónak. Meggyőződésem, hogy a magyar nép életének és történelmének fontos eseményeit, a kiemelkedő személyiségek életútjának főbb állomásait nem lehet elégszer felidézni. „A múltat tartsd meg a jelennek, a jelent a jövőnek” - tartja a mondás, s való igaz, csak a múltunk ismeretében igazodhatunk el a jelenben, és ezek birtokában formálhatjuk a közös jövőnket.Ezen cél érdekében készült az 1000 év krónikája, melynek szerkezete és tartalma könnyen megérthető: az év 12 hónapjának megfelelően 12 rész tartalmazza a kiválasztott 1000 évfordulót, olyképpen, hogy az év mind a 366 napjára legalább egy, de az esetek nagy részében több évforduló is jut.A kötetet jó szívvel ajánlom az általános és középiskolai diákoknak, a felnövekvő nemzedéknek... - Mitták Ferenc

Csorba László - Széchenyi ​István
Széchenyi ​a legtöbb gondolkodó honfitársunk számára nem hús-vér ember, hanem félistenekhez hasonlatos figura, akinek sorsa egyike a magyar nemzet leghatásosabb modern mítoszainak. Tizenöt évtized pergett alá az idő rostáján azóta, hogy a döblingi szanatórium emeleti lakosztályában eldördült a végzetes pisztolylövés. Világháborúk s diktatúrák viszontagságain átvergődve, tanulságaitól kiábrándulva ma egy, a politikától megcsömörlött nemzedék éppen olyan "karizmatikus" vezető után áhítozik, amilyenné az ő szobrát formálták gondos kezek s tudatos szándékok. Széchenyi alakja, sorsa mindmáig kétségkívül alkalmas arra, hogy a nemzeti érzésvilág vallásos rajongóinak üdvtörténetében ő legyen a megtagadott és megfeszített, de végül feltámadó Messiás. Ebben a könyvben azonban nem a legendák Széchenyijével találkozhat az olvasó. Egy minden zsenialitása, impozáns alkotásai stb. ellenére sokféle kicsinyességgel, hibával teli, a maga egyszervolt sorsával betegen megküszködő, a mindennapok erkölcsi csatáiból hol győztesen, hol vesztesen kikerülő férfi pályáját rajzolja elibénk az elfogulatlan szakkutatás eredményeinek summázata. A lángész kinyilatkoztatásainak réveteg hallgatása helyett inkább a politikai és lélektani rejtélyek bogozása kínál magas fokú szellemi izgalmat. Sok évtizeden át nem volt olyan népszerű összefoglalás a magyar olvasók asztalán, amely a Széchenyi-kutatás azóta felhalmozódott számos értékes részeredményét közérthetően, olvasmányos stílusban tárta volna az érdeklődő közönség elé. A "legnagyobb magyar" születésének bicentenáriuma remek alkalmat kínált egy ilyen célú, az életút összes lényeges részletét felölelni igyekvő áttekintés elkészítésére. A kötet elfogyott, 2001-es második kiadása sincs már sehol a könyvesboltok polcain - így itt az ideje, hogy Csorba László munkája immár harmadik (részben átdolgozott) kiadásban lásson napvilágot. Ám ha a klasszikus Széchenyi-legendák egy része fenn is marad a szakmai rostán, szó sincs valamiféle divatos "deheroizálásról". Hiszen legragyogóbb tetteinek nem vész el, csupán illúzióktól remélhetőleg mentesebb összefüggésekben tárul elibénk erkölcsi vonzata. Az eddig csupán hódolattal megközelíthető félisten figurája mögül viszont így előbukkanhat igazi valójában az esendő ember, akit nemcsak becsülni és tisztelni, de szeretni is lehet.

Végh Antal - Kenyér ​és vászon
"Úgy ​érzem magam, mintha kikötőben állnék, és egy hajót nézegetnék kitartóan, amelyik már felszedte a horgonyt, kibontja vitorláit, és nemsokára eltűnik a vízen, elbúvik az ég alá, bárányfelhők árnyékába. Ehhez a hajóhoz engem annyi emlék fűz. És ez a hajó most úgy megy el, hogy soha- soha többé nem fog visszatérni. Viszi a fedélzetén a rakományt: így éltünk Szatmárban. Ezekkel a szavakkal veszek búcsút a szülőfalumtól, a gyermekkoromtól, egy kiveszőfélben lévő életformától, egy soha többé vissza nem térő szokásvilágnak az emlékeitől, amelyeket ha olykor még őrizgetünk is, de egyre távolodunk tőlük." "... nem egyszeri olvasmány lesz ez a könyv, mint egy regény vagy útleírás. Lapozgatni kell, olvasgatni, ahogy hajdan mi forgattuk a kalendáriumot. Eltelt az év, mire az utolsó lapokra is sor került. Ez a könyv is- olvasmányként - kitarthat egy évig... Azt szeretném, ha az, aki elolvassa ezt a könyvet, úgy érezné, maga is részese lett annak az életnek, amit mi éltünk. Szeretném, ha a tollam alatt megelevenedne most minden! Nemcsak nekem - aki írok -, hanem az olvasónak is. A kapanyél, a bodzafa puskák, a szénaboglya illata, a poros utakon vánszorgó ökörszekerek sírdogáló zenéje, a rétek, a mezők mind, mind életre kell hogy keljenek. Hiába vittek az évek oly messzire mindent."

Kubassek János - A ​Himalája magyar remetéje
Múltunk ​legendás alakja, Kőrösi Csoma Sándor pályafutását követi nyomon a Szerző. A székelyek szentjeként tisztelt világvándor utazásait és munkásságát idézi fel a bölcsőhelytől, a háromszéki Csomakőröstől a sírig, az indiai Dardzsilingig. A könyvben megelevenedik a XVIII. századi Erdély, a Bethlen Kollégium diákélete, Göttingen és az ázsiai vándorlás számos állomása. Kubassek János, a geográfus-tudománytörténész Szerző - az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója - bejárta azokat a távoli tájakat, amelyek hajdan az őshazakutatási tervektől ösztönzött vándor munkálkodásának színterei voltak. A tibetológia atyjaként emlegetett Csoma munkásságának legfontosabb helyszíneit, Zangla és Phouktal távoli kolostorait gyalogszerrel kereste fel a Nyugati-Himalája könyörtelen sziklabirodalmában. A kötetben Mezopotámia, Perzsia, Afganisztán, Pandzsáb, Kasmír, Ladak, Zanszkár és Bengália tájai kelnek életre. Eredeti források, korabeli levelek, cikkek, grafikák, saját fényképfelvételek teszik hitelessé a művet. Az orientalisták kimagasló géniusza síron túli utóéletének mozaikjaival bizonyítja a Szerző, hogy Kőrösi Csoma Sándor az egyetemes tudomány halhatatlanjai közé tartozik. A szegény székely család fia olyan gazdag szellemi örökséget hagyott ránk, amely ma is népeket és kultúrákat köt össze. A legnagyobb magyar világvándor küzdelmei és életpéldája a hétköznapokban is ösztönző erőforrást jelentenek.

Rebecca Skloot - Henrietta ​Lacks örök élete
„Halott ​nő többet még nem tett az élőkért. Szívszorító történet, fontos könyv.” The Guardian „A való életből merített krimi, mely az orvosi kutatás faji és erkölcsi kérdéseit feszegeti.” Nature „Szobám falán van egy fénykép egy nőről, akivel sohasem találkoztam. A kép szakadt jobb sarkát celluxszal ragasztották meg. A nő mosolyogva néz szembe a fényképezőgéppel, kezét a csípőjére teszi; ruhája gondosan vasalt, ajka erősen ki van rúzsozva. Nincs még harmincéves. A kép az 1940-es évek végén készült. A nő halványbarna bőre sima, szeme pajkos. Még nem tud a benne növekvő rosszindulatú daganatról, amely árvává teszi majd öt gyermekét, az orvostudomány jövőjét pedig döntően befolyásolja. A fénykép aláírása: „Henrietta Lacks, Helen Lane vagy Helen Larson”. Nem tudni, ki készítette ezt a fotót, de több százszor megjelent már képes újságokban és tudományos könyvekben, blogokon és a laboratóriumok falán. A rajta szereplő nőt általában Helen Lane-ként említik, de sokszor nem is adnak neki nevet. Többnyire csak HeLaként emlegetik őt is, akárcsak az első halhatatlan emberi sejteket, melyeket az ő méhnyakából metszettek ki pár hónappal a halála előtt. Valójában Henrietta Lacksnek hívták.” Az orvosok sejteket vettek le tőle, az engedélye nélkül. Ezek a sejtek sosem pusztultak el, és forradalmasították az orvostudományt. Több millió dolláros üzletág épült rájuk. Minderről Henrietta gyermekei csak húsz év múlva értesültek. Életük egyszer s mindenkorra megváltozott. Rebecca Skloot sodró lendületű sikerkönyve erkölcsi, faji és orvosi kérdésekről szól, tudományos felfedezésekről és kuruzslókról. S végül, de nem utolsó sorban egy nőről, Deborah-ról, aki égett a vágytól, hogy minél többet megtudjon az édesanyjáról, akit alig ismert.

Molnár Gábor - Dráma ​az őserdőben
Molnár ​Gábor születésének századik évfordulójáról emlékezik meg ez a kötet, amely válogatás a korabeli újságokban megjelent, vagy kéziratban maradt, ám kötetbe nem rendezett brazíliai vadászkalandjaiból, útleírásaiból. Az író fiatalkori álma teljesült, amikor 1930 májusában - harmadmagával, 22 évesen - elindulhatott vadász- és gyűjtőexpedícióra Brazíliába a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából, de anyagi támogatása nélkül. A megérkezést követően társai - betegség miatt - hamarosan visszafordultak. Molnár Gábor felszerelés és pénz nélkül is ott maradt, hogy megkezdhesse őserdőbeli utazásait. Az amerikai Ford-ültetvényen talált állást, és az így gyűjtött pénzből szervezte néhány személyes expedícióját és gyűjtőútját. Egy raktár rendezése során talált doboznyi gyutacs megsemmisítését vállalta magára, hogy a bennszülött munkásokat megóvja egy véletlen balesettől, amikor kezében felrobbant a lőszer, és elvesztette szeme világát. Hazaérkezése után hamarosan megtanult vakon gépírni, és gyakorlásként brazíliai élményeit vetette papírra. Első írása 1933 februárjában jelent meg a Pesti Hírlap vasárnapi mellékletében, majd ezt követően rendszeresen közölték brazíliai útirajzait az újságok. Ezek az írások szolgáltatták később az oly népszerű vadászköteteinek a színtereit, szereplőit, témáit.