Közel 50 évnyi keresés ellenére még mindig nincs semmiféle bizonyíték a Földön kívüli élet és értelem jelenlétére az Univerzumban. A szerző a maga komplexitásában mutatja be a témát: Földünk párjának, vagyis egy Föld-szerű exobolygónak a keresését, a földi élet párja, vagyis egy a földitől független életforma utáni kutatást, továbbá magát a SETI-programot, mely végső soron egy intelligens kozmikus partnerrel való kapcsolat felvételére irányul.
Kapcsolódó könyvek
Joachim Herrmann - Csillagászat
Az asztronómia iránti érdeklődés az utóbbi években jelentősen megnőtt. Ebben nagy szerepe van a világűrkutatás egyre nagyobb eredményeinek, másrészt az emberiség azon vágyának, hogy önmaga és a Föld helyét a világmindenségben megismerje.
A kötet páratlanul gazdag és szemléletes összefoglalása mindannak, amit a modern csillagászat bizonyosan tud vagy elméletileg sejt a világegyetem mibenlétéről. A csillagászat történetét, a szférikus atmoszféra, az égi mechanika területét bemutató passzusokat a bolygórendszerek, csillagok, tejútrendszerek és csillagközi terek keletkezését és felépítését képekkel és világos magyarázatokkal elemző fejezetek követik. A kötetben 88 csillagtérkép és további 95 színes oldal segíti az elemző fejezetek magyarázatainak könnyebb megértését.
Cholnoky Jenő - Kövesligethy Radó - A világegyetem
Nincs az a lázrohamban született álomkép, amely a tudomány világánál feltárult valóságot mérhetetlenségével megközelítené. Amikor a havas hegytetőről a környező hegyóriások felett széttekintünk, szinte félelemmel nézünk a köröskörül tornyosuló zűrzavaros tömegekre, amelyeknek tátongó rései között alig bírjuk felismerni a folyó elenyésző, el-eltünedező ezüstfonalát. Túl az egymásra hányt gigászi tömegek mögött a végtelenbe vesző síkság rózsás horizontja folyik össze az éggel. Milyen óriási területet látunk! Mennyi ember, mennyi élet, mennyi történelem! Azután megdördül fejünk felett az ég, óriási zivatarfelhő félelmesen sötét gomolyagja takarja el a hegyeket, amelyek most eltörpülni látszanak a több ezer köbkilométer tömegű felhő méreteihez képest. Pedig ez a minden hegyeket felülmúló felhőtömeg alig néhány óra alatt keletkezett! Azelőtt is ott volt a felhő vize a levegőben; nyájasan mosolygott le rajta keresztül a nyári Nap az égről: s íme, most elrémít, amint idétlen gomolyagjaival egymásután nyeli el az előbb ragyogó-fehér, hófedte csúcsokat. A végtelenség érzete vesz rajtunk erőt akkor is, amikor a nyílt óceán csendes hátán széttekintünk a hajó fedélzetéről. Napok óta dübörög már alattunk a több ezer lóerejű gőzgép, szinte elemi erővel hajtva a gőzhajó óriási csavarját. És mégis, már napok óta mindig ugyanaz a tájkép; végtelen, sima tenger köröskörül, csendesen lebegő felhők az égen s tudjuk, hogy alattunk több ezer méter mélység, amely az óceán titokzatos, sötét világát jelenti.
A. J. Lebegyinszkij - A csillagok világa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Adriana Rigutti - A csillagászat képes atlasza
Napközben örökké rohanunk, esténként hipnotizáltan bámuljuk a televízió képernyőjét. Elvakítanak bennünket a nagyvárosok fényei, lassan elfelejtjük a csillagos égbolt szépségét, alig emlékszünk már a Hold változásai, a bolygók mozgása, az évszakok eljövetele mögött munkáló jelenségekre, természeti törvényekre. Ez a pazar kiállítású könyv az emberiség legősibb tudományával, a csillagászattal foglalkozik: a legfrissebb kutatási eredményeket előtárva mutatja be a Világegyetemet, jellemzi Napunkat, a bolygókat, a csillagokat és a galaxisokat. Gazdag kép- és ismeretanyaga főként azok számára szolgál érdekességekkel, akik komolyan érdeklődnek a kozmosz jelenségei iránt, de nem barátai a matematikai formuláknak.
Megjelenés: 2006.
Ismeretlen szerző - Univerzum
Felejthetetlen utazásra indulhat az olvasó, a Naprendszer szívétől az ismert Világegyetem külső határáig. Az enciklopédia feltárja a világűr félelmetes csodáit. Más könyvek leírják a tér különféle arculatát, az "Univerzum" megmutatja őket, miközben látványos kiránduláson deríti fel a bámulatos tulajdonságok és jelenségek minden fajtáját.
Bagdy Emőke - Kalo Jenő - Popper Péter - Ranschburg Jenő - A család
Amivel az emberiség sok ezer év óta makacsul próbálkozik, azt komolyan kell venni. Például a házasságot és a családot. Nem az a dolgunk, hogy cinikusan rálegyintsünk a családra, a házasságra, mert ezek nélkül még nem élt meg társadalom. S ha a próbálkozásokat mindig sok kudarc éri, azt is komolyan kell venni. Komolyan kell venni azt is, hogy az eddigi megoldási kísérletek még nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az úgynevezett szabad (nyílt) házasságok, a házasság nélküli együttélés, a szingli élet, vagy ellenkezőleg a kommuna, nem bizonyultak elviselhető, tartós megoldásnak.
A tudomány mindig szemügyre vesz jelenségeket, kutat, hogy felelni tudjon arra a kérdésre: Miért? Ez hajtja e kötet szerzőit is. Vajon a belső okokról van-e szó, az ember szociális természete, érzelmi világa alakult-e át, vagy a külső, társadalmi tényezők rombolják-e az emberi kapcsolatokat? S ha végleges választ nem is, de a gyakorlati életben hasznosítható gondolatokat bőven kap az olvasó, amivel talán enyhíthet magánéletének válságain.
Almár Iván - Galántai Zoltán - Ha jövő, akkor világűr
Ötven évvel az űrkorszak kezdete után egyre világosabbá válik, hogy az emberiség jövője elválaszthatatlan a világűrtől – ezért fontos feladat már mai is egyrészt a kozmikus környezetünkből származó veszélyek, másrészt az űrhajózás távlati lehetőségeinek áttekintése. Jövőnk és a kozmosz viszonyának egész sor alapvető kérdése merülhet fel: Mi gátolja jelenleg leginkább az emberiség terjeszkedését a világűrben? Veszélyezteti-e az űrhajózást az űrszemét felszaporodása? Segíthet-e a további lépések megtételében egy űrlift vagy az űrturizmus kifejlődése? Igazi perspektívát jelent-e a NASA tervezett Hold- és Mars-programja? A Földet előbb-utóbb eltaláló kisbolygók és üstökösök elől menekülve el kell-e hagynunk bolygónkat? Vannak-e már reális tervek idegen égitestek lakhatóvá tételére vagy űrvárosok építésére? Találkozhatunk-e ezen az úton idegen eredetű élőlényekkel, és van-e felelősségünk a más égitesteken kialakult természetért? Lesz-e valaha lehetőségünk arra, hogy elhagyva a Naprendszert eljussunk a távoli csillagokig? Lehetséges és kívánatos-e, hogy üzeneteket vagy eszközöket küldjünk feléjük, vagy inkább arra koncentráljunk, hogy megvédjük bolygónkat minden esetleges külső fenyegetéstől? Mostani elképzeléseink szerint milyen következményekkel járhatna a kapcsolatfelvétel egy nálunk sokkal fejlettebb, idegen civilizációval? Ezekre a kérdésekre ezúttal egy űrkutató, illetve egy jövőkutató keres válaszokat – együtt, ám néha eltérően. Ma még messze nincs válasz mindegyikre. Ez azonban nem akadályozhatja meg, hogy megpróbáljuk objektíven és reálisan áttekinteni és megvitatni azokat a problémákat, amelyekkel az emberiségnek a nem túl távoli jövőben várhatólag szembe kell néznie. Dr. Almár Iván — csillagász-űrkutató, a fizikai tudomány doktora, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke. Dr. Galántai Zoltán ― jövőkutató, a könyv írása idején BME Innovációmenedzsment és Technikatörténet Tanszék tanszékvezető-helyettese, az MTA Jövőkutatási Bizottság titkára.
Helmuth von Glasenapp - Az öt világvallás
A kiváló valláskutató és indológus, Helmuth von Glasenapp az öt legjelentősebb vallást - bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám - ismerteti. Mindegyiket mint önálló rendszert vizsgálja; ismerteti történeti fejlődését, leírja jellemző vonásait. Összehasonlítja az öt vallást, kiemeli közös vonásaikat és különbségeiket, feltárja a kölcsönhatásokat a különböző vallások között, bemutatja egymással folytatott vitáikat, egymás ellen vívott harcaikat is, kidomborítja a különbségeket a közép- és kelet-ázsiai vallások, az "örök világtörvény vallásai" és az "isteni kinyilatkoztatás vallásai": a kereszténység és az iszlám között.
Stephen W. Hawking - Roger Penrose - A tér és az idő természete
Einstein szerint a Világegyetem legérthetetlenebb tulajdonsága éppen az, hogy megérthető. Igaza volt-e? Hogyan alkotható meg a kvantumelmélet, amely az Ősrobbanást követő első pillanatokat éppúgy meg tudja magyarázni, mint a fekete lyukaknak nevezett rejtélyes objektumok fizikáját? Milyen rendkívüli kvantumtechnikai folyamatok hatására képesek a fekete lyukak párologni, és mi történik mindazzal az információval, amit ezek a lyukak elnyelnek? Miért előrefelé folyik az idő és miért nem visszafelé?Könyvünkben a világ egyik legnevesebb fizikusa, és matematikusa Stephen Hawking (Az idő rövid története írója) és Roger Penrose (A császár új elméje szerzője) fejti ki egymással merőben ellentétes véleményét a fenti kérdésekről. Vitájukból az olvasó felismerheti, hogy mennyire különbözőképpen lehet felfogni a felfoghatatlant.
Stephen W. Hawking - A mindenség elmélete
A mindenség elmélete hét előadást tartalmaz, amelyekben S.W.Hawking, a neves tudós, a tudomány nagy népszerűsítője fejti ki a világegyetem ismereteink szerinti történetét. Hawking felfedező utazásra hív tehát mindenkit a kozmosz világába, és arra készített, hogy megtaláljuk benne saját helyünket. Ez a könyv azoknak íródott, akik már néztek fel az éjszakai égboltra, és eltűnődtek azon, hogy mi is van odafönn, és mindaz hogyan került oda.
Stephen W. Hawking - Az idő rövid története
ÚJ, BŐVÍTETT ÉS ÁTDOLGOZOTT KIADÁS
Ez a könyv a XX. század klasszikussá vált, rengeteg meglepetést kínáló tudományos ismeretterjesztő munkája. Az ősrobbanástól az általános relativitáselméletig sok helyen próbára teszi a fantáziánkat, és kiszélesíti a Világegyetemről alkotott elképzeléseinket.
Volt-e kezdete az időnek? Folyhat-e visszafelé az idő? Végtelen-e a Világegyetem, vagy vannak határai?
Csak néhány kérdés azok közül, amelyeket Stephen Hawking klasszikussá vált mesterművében érint. Bevezetésként áttekinti a mindenségről alkotott legjelentősebb elméleteket Newtontól Einsteinig, majd elmerül a tér és az idő legrejtettebb titkaiban az ősrobbanástól a spirálgalaxisokon és az erős kölcsönhatáson keresztül a fekete lyukakig.
Az idő rövid története tömör és világos nyelvezete milliókkal ismertette meg az univerzumot és annak csodáit. Ez az új kiadás Hawking utolsó gondolatait is tartalmazza a határ nélküli elképzelésről, a sötét energiáról, az információs paradoxonról, az örökké tartó felfúvódásról, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás megfigyeléséről és a gravitációs hullámok felfedezéséről.
Eve Ensler - A Vagina Monológok
"Elhatároztam, hogy beszélni fogok a nőkkel a vaginájukról, hogy vagina-interjúkat készítek. Ezekből lettek a vagina-monológok. Több mint kétszáz nővel készítettem interjút. Beszéltem idős nőkkel, férjezett nőkkel, egyedülálló nőkkel, leszbikusokkal, egyetemi profeszorokkal, színésznőkkel, üzletasszonyokkal, kurvákkal, feketebőrű nőkkel, spanyol nőkkel, ázsiai nőkkel és amerikai nőkkel, indián nőkkel, fehér nőkkel, zsidó nőkkel. Az elején nehezen ment. A nők nem akartak erről a témáról beszélni, szemérmesek voltak. De ha egyszer belekezdtek, le sem lehetett többé állítani őket. A nők maguknak sem vallják be, de imádnak a vaginájukról beszélni. Izgatja őket a dolog, talán pont azért, mert eddig még soha senki nem kérdezte őket erről." (részlet a könyvből) "Nyelve őszinte és eredeti, a történetek lüktetően valódiak, igazi szereplőkkel, felismerhetően megtörtént események tapasztalatairól. Ensler figurái nők - fiatalok és öregek, feketék és fehérek, homo- és heteroszexuálisak, gazdagok és szegények. Történeteik nem véletlenül botrányosak - az élet maga botrányos." A Vagina Monológok - amelyet több mint 20 ország színházaiban játszottak és játszanak folyamatos sikerrel ma is, például New Yorkban, Los Angelesben, Londonban, és amelyet olyan hírességek adtak elő, mint Glenn Close, Whoopi Goldberg, Winone Ryder, Goldie Hawn, Susan Sarandon, Jane Fonda, Brooke Shields és még sokan mások - végre megérkezett Magyarországra is.
Stanisław Lem - Solaris
Stanisław Lem születésének századik évfordulójára jelentetjük meg minden idők egyik legsikeresebb, legvarázslatosabb, legnagyobb hatású sci-fijét, amelyből már három film is készült.
Kris Kelvin pszichológus megérkezik egy távoli égitest, a Solaris felszíne fölött lebegő űrállomásra. A bolygót plazmaóceán borítja, amely különös intelligencia jeleit mutatja, de az emberek mindeddig sikertelenül próbáltak kapcsolatot teremteni vele.
A pszichológus lassan felismeri a bolygó működésének titkát – vagy legalábbis megsejti, hogy milyen veszély leselkedik az emberekre: a plazmaóceán az őrületbe hajszolja a kutatókat: személyiségük legbelső, eltitkolt démonait szabadítja rájuk.
George Orwell - 1984
1988-ban kommentálva az 1984-et, a valóságos és jelképes évszám között tűnődően botorkálva szükségszerű a kérdés: a történelmi rémképet illetően érvényes-e, érvényes maradt-e Orwell regénye? Nem és igen. Igen és nem. Nem, ha megkönnyebbülten nyugtázhatjuk, hogy az a totalitárius diktatúra, amely az 1984-ben megjelenik, a regény megírása óta nem valósult meg a valóságos történelemben, és a kommentár fogalmazása közben nincs jele - kopogjuk le, persze - , hogy a közeljövőben bármelyik nagyhatalom megvalósítani kívánná. Igen, ha a tegnapi történelem némely államalakzatára gondolunk. Nem a náci Németországra, nem a sztálini Szovjetunióra, hanem időben közelebbi képződményekre: Enver Hodzsa Albániájára, Pol Pot Kambodzsájára. Hogy jelen idejű államképződményeket a diplomáciai illem okából ne említsünk. Röviden elmerengve ennyit mondhatunk ma az 1984 történetfilozófiai érvényességéről. És a regény? Ünnepelték és kiátkozták a hidegháború hosszú évei során. A sorompótól balra ezért, a sorompótól jobbra azért. Jelképpé és jelszóvá lett. Sorompó arra kell, hogy két oldalán ugyanazt a szöveget kétféleképpen lehessen érteni és értelmezni. Regény azonban nem arra való, hogy jelkép és jelszó legyen. Regény arra való, hogy olvassák, hogy szabadon olvasható legyen.
Kurt Vonnegut - Macskabölcső
"Ebben a könyvben egyetlen szó sem igaz" - így kezdődik Kurt Vonnegut számtalan kiadásban és nyelven megjelent, nevezetes regénye. Viszont minden egyes szavát elhisszük - tehetnénk hozzá.
A zárt szerkezetű, feszes ritmusú történet fatális véletlenek szükségszerűen egymásra következő sorozata. Felix Hoenikker otromba különc, ám zseniális tudós, aki játékos kedvében feltalálja a földi életet pillanatok alatt kioltó szuperjeget. A veszedelmes anyag szilánkjait a torzszülött, ám a maguk módján szintén zseniális Hoenikker-gyerekek juttatják el a távoli San Lorenzo szigetére.
A sziget államformája a totális diktatúra, vallása az emberek tökéletes testvériségét meghirdető, sőt megvalósító bokononizmus. A vallás gyakorlására a hívek talpainak összeérintésével kerülhet sor, de az egyéb hittételekkel is részletesen megismerkedhetünk. A szuperjég pusztító erejének Bokonon próféta teremtő tanaival is szembesülnie kell.
E találkozás "naplója" a különös, egyszerre mulatságos és megrendítő történet, amely Vonnegut írásművészetének teljes gazdagságával bilincseli le az Olvasót.
Kurt Vonnegut - A Titán szirénjei
Akit foglalkoztat, hogy mi az emberi lét értelme és célja, akit érdekel, hogy miért épült és mi célt szolgált a kínai Nagy Fal, Stonehenge és a Kreml, aki tudni szeretné, hogyan lehet üdvözülnie annak a milliárdosnak, aki puszta kézzel megfojtja legjobb barátját, és megerőszakolja majdani szerelmét, akinek fia kék madárrá képzi át magát, mert a boldogságot csak így tudja birtokba venni, az tartson Vonneguttal, a groteszk mese nagyszerű mágusával. Vonnegut remekművének szereplői a tér és idő titkos korlátain áttörve érik el a lelki béke katartikus boldogságát, de a mulatságos, felemelő és elképesztő történet olvasója is részese lehet a vonneguti üdvözülés torokszorító élményének.
Kurt Vonnegut - Börleszk
"Vonnegut: varázsló!"
The New York Times
A világhirű amerikai szerző egyik legfontosabb munkáját - több kritikusa szerint fő művét - végre ismét kezében tarthatja a magyar olvasó. Anyagtakarékossági okokból milliméteresre zsugoritott zseniális kinaiak népesitik be a kötet lapjait. Az Egyesült Államok siet a kőkorszakba, hála az elnök sajátos rendszerének. A kétméteresnél is magasabb, ijesztően rút, de jóságos elnök ugyanis - választási jelmondatát valóra váltva - rendeleti úton teremtette meg országában a nagycsaládok mesterséges társadalmát. A választási jelmondat pedig igy hangzik: "Nincs többé magány!"
"Gyertyatartóm ezernyi van - gyertyám nincs egy se."
(idézet a könyvből)
Ugron Zsolna - Meskó Zsolt - Szerelemféltők
A Szerelemféltők hősnője, az erdélyi származású Anna különös levelezésbe keveredik az évek óta nem látott B.-vel. Egymásnak elküldött történeteikből életük széthullott darabjai újra összeállnak...
Saját levelezésünk adta az ötletet, hogy levélregényt írjunk. Két kitalált szereplő bőrébe bújva folytattuk, és a levelek, történetek végül összeálltak. Egy férfi és egy nő levelezéséből bármi lehet, hiszen az nem más, mint egy hosszúra nyúlt párbeszéd. Vagy néha csak párhuzamos monológok. Nem a klasszikus értelemben vett szerelmes regény. Sok szerelem és sok majdnem szerelem története.
UGRON ZSOLNA
A magyar társadalom kibeszéletlen közös múltjával küzd. Ez a múlt kibeszéletlen családi és egyéni történetekből áll össze. Régen a levelek és a naplók is segítették a mindennapok feldolgozását. A mi hőseink levelezése páros szembenézés a múlttal, önmagukkal.
A történet hősei bejárják annak az útnak minden állomását, amely egy nő és egy férfi kapcsolatában elképzelhető és elképzelhetetlen. A szerelem csak egy állomás, de nem a cél. A többi titok és játék.
MESKÓ ZSOLT
A tavalyi év egyik sikerkönyvének az Úrilányok Erdélyben írójának, Ugron Zsolnának és szerzőtársának, Meskó Zsoltnak új regénye. Fullajtár Andrea, Miklósa Erika, Szulák Andrea és Wolf Kati ajánlásával.
Jeff Noon - Vurt
Toll a szájba. Indul az utazás. Az 1994-ben Arthur C. Clarke-díjjal kitüntetett regény egy sötét, jövőbeli Angliában játszódik. A lepusztult lakótelepeket, mocskos utcákat és technozenétől dübörgő klubokat furcsa emberek és még furcsább lények népesítik be. Csak egyetlen kiút vezet ebből a világból: a színes tollak, melyek egy másik valóságba, egyenesen a Vurtba taszítják azt, aki a szájába veszi őket. Firka egy utazás során azt veszítette el a Vurtban, ami a legfontosabb volt számára. Ahhoz, hogy visszaszerezze, szedett-vedett csapatával fel kell hajtania a legritkább és legveszélyesebb tollat, a Fura Sárgát. Még akkor is, ha pontosan tudja: a sárga a halál színe.
Kádár Annamária - Mesepszichológia
Kutatások igazolják, hogy az életben való beválásunk nem csak értelmi képességeinken múlik. Az igazi sikereket és - ami még fontosabb! - a belső harmóniát, az önmagunkkal való elégedettséget csak akkor érhetjük el, ha képesek vagyunk felismerni a magunk és mások érzelmeit, kapcsolatokat teremteni, konfliktusokat kezelni, együttműködni, segítséget kérni, vágyainkat késleltetni, kitartani… Vagyis, ha fejlett az érzelmi intelligenciánk.
A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, azt a nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy mozgalmas és eseménydús napot. Ám a kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában.
Adjuk hát meg neki a lehetőséget arra, hogy az égig érő fa csúcsára kis kanászként felkapaszkodhasson! Annak a gyermeknek, aki mesét hallgatva nő fel, varázspálcája a saját elméje lesz, és képzelete, érzelmi intelligenciája segíti majd a megpróbáltatások közepette.
Hogy miként támogathatjuk őt ebben? Erről írtam ezt a könyvet, mely tíz mesét is tartalmaz egy Lilla nevű kislányról, akinek képzeletbeli barátja, Tündérbogyó segít érzelmi konfliktusainak megoldásában. A mesék 4-9 éves gyerekeknek szólnak, és segítenek a frusztrációk, csalódások elviselésében, a pozitív és negatív érzelmek tudatosításában, a félelmek megszelídítésében, a testvérféltékenység kezelésében, a veszteségek elfogadásában és az önfeledt játékban. A szülőknek elárulom: én voltam az a kislány, aki attól félt, hogy a boszorkány megcsiklandozza a lábát, én vittem haza a kisegeret, utánam jött ki a nagyapám borotvahabos arccal. Tündérbogyó pedig az én belső hangom volt, akit most ebben a formában megszemélyesítettem.
Dr. Kádár Annamária: Pszichológus, egyetemi adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője. Diplomamunkájában és doktori disszertációjában több mint ezer, gyermekek által írt mesét vizsgált meg. Dolgozott iskolapszichológusként, jelenleg pedig az óvoda és elemi oktatás pedagógiája szakon tanít. Trénerként rendszeresen tart az érzelmi intelligencia fejlesztését célzó tréningeket. Az Erdély FM rádió Pszichotrillák című műsorának szakértője és társszerkesztője. Többször tartott már előadást a Nyitott Akadémián - kirobbanó temperamentumát, ízes erdélyi beszédét, derűs, szeretetteljes lényét és humánus gondolatait vastapssal jutalmazta a közönség.