A ​magyarországi cigányság története Történelem ​a cigánykutatás tükrében, 1890-2008

Szuhay Péter - Sosemlesz ​Cigányország
Szuhay ​Péter folklorista történetei arról szólnak, hogy a magát cigánynak/romának mondó, vagy a mások által cigánynak mondott csoportok hogyan szerkesztik meg saját cigány/roma, vagy a cigánytól elhatárolódó képüket. Vagyis azt, amelyet magukra érvényesnek tartanak, illetve hogyan próbálják érvénytelenné tenni azt a képet, amelyet akár mások fogalmaztak meg róluk, akár korábban maguk fogalmaztak meg önmagukról. A szerző a három - különböző nagyságú és világképű - közösség (Szendrőlád, Kétegyháza, Felsőtelekes) bemutatása során feltárja az általánosítható összefüggéseket is, de az egyedi és a konkrét történéseket tartja elsősorban szem előtt.

Isabel Fonseca - Állva ​temessetek el!
Isabel ​Fonseca 1995-ben megjelent könyve a romákról szóló irodalom egyik alapműve: nem tudományos értekezés - bár a szerző a romák eredetéről szóló elméleteket, nyelvüket, gyakran homályba vesző történelmi múltjukat, a középkori cigányüldözéseket és a hozzájuk kapcsolódó babonákat is vizsgálja -, hanem számtalan nehéz, fájdalmas, gyakran tragikus cigány sors együtt érző és józan leírása. A fiatal amerikai újságíró hosszú utazásokat tett Kelet-Európa országaiban, hogy belülről ismerje meg a cigányokat, "a világ legkevésbé értett népét". Roma családokkal élt együtt, s bár számukra ő gádzsó volt, idegen, kedvesen befogadták, s aztán lassacskán már a titkaikat is megosztották vele; s így többet tudott meg az érzéseikről, kultúrájukról, rítusaikról, mint amennyit bármennyi külső nézőpontú szociálantropológiai kutatásból megtudhatunk. Fonseca ott volt a felperzselt romániai cigány falvakban, amikor Kelet-Európában újra kezdődtek a pogromok, s a cigányok lettek a legkézenfekvőbb bűnbakok "a lassan változó, rozoga szocialista társadalmak minden bajáért", s ott volt Auschwitzban is, ahol először tartottak megemlékezést a cigány holokausztról, melyben félmillió ember pusztult el… A magyar kiadáshoz a szerző új utószót írt, melyben összefoglalja, hogy a könyv megjelenése óta eltelt időben mennyit változott Európában e több évszázados múltú európai nép élete, melynek "nyomor, munkanélküliség és kirekesztés az osztályrésze - keleten és nyugaton egyaránt". Az Állva temessetek el! egy hozzám közel álló nép történelmének páratlan bemutatása, egyszerre eleven és tudományos, szenvedélyes és fegyelmezett, egyszóval kegyetlenül igazságos. A cigányok és én erre a könyvre vártunk. Yehudi Menuhin Isabel Fonseca könyve szó szerint reveláció: egy rejtett - semmibe vett és titkolózó, üldözött és ismeretlen - világ tárul fel a lapjain. Salman Rushdie

Gyáni Gábor - Kövér György - Magyarország ​társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig
A ​tankönyv a téma első monografikus feldolgozása, kiteljesítése a szerzők korábbi szöveggyűjteményeinek. Az egyetemi társadalomtörténeti oktatást szolgáló szintézis két időrendi egységben tárgyalja témáját. Előbb az alapfogalmakat definiálja, szembesíti a zömmel statisztikai forrásokkal, majd elemzi a történetírói diskurzusokat és kijelöli a lehetséges értelmezési kereteket. A konkrét elemzés a reformkortól az első világháborúig tartó fő fejezetben foglalkozik a népesség, valamint a települészerkezet változásaival, majd bemutatja a vagyon- és jövedelemszerkezet, valamint a rang- és presztízshierarchia folyamatait. A társadalom egészének dinamikáját a mobilitásvizsgálatok és élettörténeti elemzések rajzolják ki. A Horthy-kort tárgyaló rész a társadalmi nagycsoportok egyenkénti elemzésén alapul, amit kiegészít a lakáskultúrával, a szociálpolitikával, valamint a választói magatartással kapcsolatos kérdések egyenkénti megvilágítása.

Alekszandr Szolzsenyicin - A ​Gulag szigetcsoport
E ​megrázó erejű dokumentumregény megjelenésekor még azokból is kétkedést váltott ki tényeivel, aki a veszélyt vállalva kézről kézre adták a hat részre szabdalt könyvet. Nemcsak a szovjet értelmiségnek a "brezsnyevcsinát" elítélő, a valósággal azonban csak félve szembesülő, közel sem szűk köre riadt vissza a sorokban rájuk tekintő tragédiáktól, de a nyugat-, és különösen a kelet-európai olvasók is. A Gulag azóta fogalommá vált. nem egyszerűen a személyi kultusz, a sztálinizmus, a brezsnyevi önkény elleni fellépés szükségességének a szimbolumává, hanem a XX. századi embertelenség jelképévé is. Szolzsenyicin könyve nem egyike a "lágerirodalom" nagyszámú visszaemlékezéseinek, hanem maga a kollektív emlékezet. Emlékezet a múltból és a jelenből, s a jelennél is inkább a jövőhöz szól. A regény hősei - a mai dokumentumregény minden szabályát felrúgva - létező - a mai dokumentumregény minden szabályát felrúgva - létező és létezett személyek, saját névvel. Az eseménysor sem írói absztrakció formálta valóság, hanem maga a valóság.

Csenki Imre - Csenki Sándor - Cigány ​népballadák és keservesek
A ​püspökladányi cigányok dalkincsét 1938 és 1944 között gyűjtötte össze a két szerző. Gyűjtésük legszebb darabjait tartalmazza ez a kötet. Munkásságuk úttörő jelentőségű volt, nemcsak a szövegek, hanem a szövegekkel elválaszthatatlanul együtt élő dallamok lejegyzésében is; s ami a balladákat illeti, rögzítésük az utolsó pillanatban történt. Ez a tíz ballada mára javarészt halott anyag, a későbbi gyűjtők már csak töredékeket, prózával kevert változatokat talált. A Csenki testvérek munkássága nélkül ma nem tudnánk cigány balladákról Magyarországon.

Ismeretlen szerző - Tanulmányok ​a cigányság társadalmi helyzete és kultúrája köréből
Ez ​a szöveggyűjtemény kezdő lépés azon az úton, hogy valamikor majd a magyarországi nemzeti-etnikai kisebbségekről, köztük a cigányságról való ismeretek a nemzeti tananyag részévé váljanak. A cigány gyermekek kulturális sajátosságai, nagy száma és speciálisnak tűnő iskolai problémái különösen indokolttá tennék, hogy a pedagógusok minél előbb olyan megbízható ismeretekre tegyenek szert, amelyek a munkájukat segítenék.

Timothy Leary - Belső ​utazások
Kiugrani, ​beindulni, ráhangolódni – hirdeti az igét Leary. A kiugrás a megszokott rend, rendszer elhagyása; a beindulást segíti a pszichedelikus élmény; a ráhangolódás pedig a "belső utazások" hatására létrejövő életforma-változtatás. Leary szerint a pszichedelikus élmény valós önmagunk megtalálásához vezet. Azért figyelemreméltóak ezek az írások, mert nagyon szemléletesen dolgoznak ki nézőpontokat, lelkületeket, állásfoglalásokat, amelyek a maguk idejében sokban hozzájárultak a drogok terjedésének is kedvező ellenkultúra kialakulásához az Egyesült Államokban. Ez később átterjedt a nyugat-európai országokra, és ma egyre terjed az egykori vasfüggönyön túlra is. Leary gondolataival tehát szembe kell nézni. A drogfogyasztó ember élményvilágához juthatunk így közelebb, ennek komplexitásából nyílhatnak új irányok a drogellenes társadalmi, közösségi erőfeszítésekben.

Earl Babbie - A ​társadalomtudományi kutatás gyakorlata
A ​kötet egyetemi tankönyv, emellett a társadalomtudományi kutatások módszertanának alapvető, világszerte használt kézikönyvének új, hatodik kiadása, amely a 9. angol nyelv kiadás fordítása, több ponton átdolgozásra került. A szerző előszavában részletesen ismerteti a változtatásokat, figyelembe véve a társadalomtudományok gyakorlata és az alkalmazott módszerek változása során végbemenő folyamatokat.

Timothy Leary - Az ​eksztázis politikája: Drog, tudat, vallás
A ​drogok ellen nem lehet eredményesen küzdeni, ha nem ismerjük a mögöttes szükségleteket, a drogok körül kialakult társadalmi közbeszédet, a droghasználat különféle értelmezéseit és ideológiáit. Pedig itt és most, minálunk ezeket nem ismerjük eléggé. Különféle tiltások és tabuk megakadályozzák, hogy az ide vonatkozó eszmék eljussanak hozzánk és meg lehessen vitatni őket. Nem ismerjük Timothy Leary gondolatait, aki a pszichedelikus drogok sajátos guruja, ideológusa volt, és aki a hatvanas-hetvenes években elindította és fémjelezte az úgynevezett pszichedelikus mozgalmat a nyugati világban. Leary szembekerült az amerikai törvényekkel, bebörtönözték, majd perifériára szorult, lassanként el is feledkeztek róla. A maga idejében azonban nagy befolyása volt, és gondolatai ma is gyakran megjelennek, a tudatmódosító droghasználatot támogató érveivel most is találkozhatunk. Ma már elhalványultak a nagy remények és lázadások, amelyek akkor a hagyományos társadalmi értékek és viselkedésminták kötelékeit kezdték oldani, nem lett új vallás a drogok által kínált vagy előhívott új extázisélményekből. Tudjuk, hogy a drogok kipróbálása és használata nem nagy eszmék hatására, hanem hétköznapi alkalmakkor és egyszerű kínálásra indul meg, de a drogmegelőzést, drogterápiát és ártalomcsökkentést tudnunk kell képviselni ezen a nyelven is, és tudnunk kell párbeszédre lépni, egyezségeket keresni, meggyőzőnek lenni Leary szellemiségével szemben is. Ezért jelent most meg ez a könyv, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet kezdeményezésére, a drogok társadalomtörténetét bemutató sorozatban. Leary maga is tragikus sorsú, sikeres tudós és terapeuta volt, aki felörlődött a makacs küzdelemben a társadalmi hagyományok és intézmények ellen, majd végül ezoterikus élményekbe és elzárkózásba menekült.

Valuch Tibor - Magánélet ​Kádár János korában
A ​sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Komoróczy Géza - A ​zsidók története Magyarországon I-II.
A ​két kötet a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Komoróczy Géza több étvizedes kutatásainak impozáns eredménye e páratlan köny - a hazai zsidóságról eddig nem készült hasonló színvonalú, teljességre törekvő történelmi munka. Illusztrációkkal, fotókkal.

Rostás-Farkas György - Karsai Ervin - Cigány-magyar, ​magyar-cigány szótár
Rostás-Farkas ​György és Karsai Ervin két évtizedes gyűjtő- és kutatómunkájának eredményeképpen született meg ez a szótár. A Kossuth Könyvkiadó a kötetet azzal az ajánlással nyújtja át a cigány nyelv iránt érdeklődőknek s a cigány nyelvet tanulni kívánóknak, hogy a szótár mintegy összekötő-kapocs legyen a cigányok és a nem cigányok között.

Székely János - Cigány ​népismeret
A ​cigányságot jól ismerő Székely János püspök kötete a cigányság történetéről, szokásairól, hagyományairól ad átfogó képet. Színes és fekete-fehér fotókkal, képekkel illusztrálva.

Jakov Katz - Az ​előítélettől a tömeggyilkosságig
Ebben ​a munkájában Katz a széles körű eseményleíráson túl részletes és átfogó elemzését adja az újkori európai antiszemitizmus kialakulásának, eszmevilága történeti fejlődésének a francai felvilágosodástól egészen a legújabb korig. Külön érdekesség az antiszemitizmus kelet-közép-európai formáinak és megnyilvánulásainak részletes bemutatása. A könyv méltán aratott sikert világszerte, szinte minden európai nyelvre és japánra is lefordították.

Rostás-Farkas György - Karsai Ervin - A ​cigányok hiedelemvilága
Kik ​voltak a maják? Fantasztikus és rejtélyes kultúrát hagytak maguk mögött. Ez a sors vár a romákra is. A több száz éves vándorlásunk és üldöztetésünk miatt és alatt nem volt lehetőségünk kultúránk írásos dokumentálására, értékeink ápolására, nyelvünk megőrzésére és fejlesztésére. Mint ahogy minden népnek, így a romáknak is fontos saját múltjuk megismerése, hagyományaik továbbvitele. Az utókor soha nem fogja megismerni álmainkat - vallja Rostás-Farkas György író-költő, újságíró, népe elkötelezett krónikása. Rostás-Farkas György 1949. február 28-án született Békés megyében, Újkígyóson. Karsai Ervin író, pedagógus, nyelvész, aki több mint 11 kötet megírására vállalkozott a kötet társszerzőjével, aki többek között a következőket vallja: "A nemzet adósa a cigányságnak. Garantálni kellene a más nemzetiségek könyvkiadása mellett a cigány könyvkiadást is. Biztosítani a lapkiadást, és egyéb, cigánysággal kapcsolatos publikációk lehetőségét, jelesül az országos médiákban is. Kiemelten kellene kezelni a cigányság törekvéseit, és nem akadályozni." Karsai Ervin Csanád megyében született, Medgyesegyházán, 1936. augusztus 19-én.

Gyurgyák János - A ​zsidókérdés Magyarországon – Politikai eszmetörténet
„Lehet-e ​ideológiáról ideológiamentesen írni? Mivel nem hiszek az ún. objektív történetírásban, azt gondolom, hogy semleges kívülállás nem létezik. Bár a különböző ideológusokat – még a számomra legelfogadhatatlanabbakat is – megkíséreltem a maguk belső logikájában, valamint történetiségében szemlélni, interpretálni, aligha tudtam a magam liberális konzervatív szemléletét mintegy zárójelbe tenni. Egyrészt a polgári jogegyenlőség ideáját sérthetetlennek tartom, ezt a Rubicont ugyanis nem lehet büntetlenül átlépni. Másrészt a zsidóság múlt századi tömeges asszimilációjának történeti toposzát sokak által osztott illúziónak vélem...”

Gyurgyák János - Ezzé ​lett magyar hazátok
A ​szerző arra tesz kísérletet, hogy a magyar nemzeteszme történetét egységes keretbe foglalja és egységes metodika alapján elemezze. Alapkoncepciója, hogy a magyar nemzeteszme széthullása nem elsődlegesen Trianon következménye volt, a bomlás már a századforduló körüli időkben elkezdődött. A 19. század húszas-negyvenes éveiben kialakult liberális nemzetkoncepció, valamint a kiegyezés körül megszilárduló ún. magyar politikai nemzeteszme (amely, bár korántsem volt egységes, mégis belső kohézióval rendelkezett) a századforduló Magyarországán darabjaira hullott. A 20. század elején radikálisan eltérő nemzetkoncepciók jelentek meg (szociáldemokrácia, polgári radikalizmus), amelyek alapjaiban tagadták a liberális magyar nemzetkoncepció egészét. A trianoni tragédia után ez a szétesés tovább folytatódott, s bár történtek kísérletek az egységes magyar nemzeteszme helyreállítására, a folyamat alapvetően kudarccal végződött. A mű megközelítése eredendően történeti, de egyúttal olyan problémát elemez, amely ma is élő és aktuális. Nevezetesen: mi az oka a magyar nemzetet immár egy-két évszázada megosztó törésvonalaknak (kuruc-labanc, kiegyezés­párti-függetlenségi, népi-urbánus, fideszes-balliberális).

Nyáry Krisztián - Így ​szerettek ők
Nyáry ​Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához. 40 történet Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

Korniss Péter - Závada Pál - Egy ​sor cigány
,,Amikor ​roma honfitársaink portréit ezzel a címmel tárjuk közönségünk elé, azt mondjuk, tessék, ez a mi cigányaink listája és fényképsorozata, sorban arcról arcra, szeretnivaló büszkeségeink mindnyájan, mind ez a huszonnégy mai magyar. Mert ugyan ki vonhatná kétségbe a magyarságukat? De címválasztásunknak oka az a közös szégyen is, amely elöntött bennünket korunk talán legiszonyatosabb magyar rigmusa hallatán. Nemrégiben bukkant föl ez a népünk ajkán termett mondóka: ,,Egy sor akác, / egy sor fűz, / egy sor cigány, / egy sortűz." Azt mondtuk, ha ilyen korban élünk, akkor legyen merszünk szembesülni ezekkel a sorokkal, és szegezzük velük szembe huszonnégy kortársunkat-honfitársunkat meg saját magunkat. ,, Závada Pál

Forray R. Katalin - Hegedűs T. András - Cigány ​gyermekek szocializációja
A ​rendszerváltás óta sok elméleti koncepció született, sok gyakorlati lépés történt a cigány gyermekek és fiatalok iskolázásának támogatására. Mindennapos fordulattá vált a "másság", az "eltérő családi szocializáció", a multikulturalizmus; az oktatáspolitikában polgárjogot nyert az interkulturális nevelés. A pedagógusnak, szociális munkásnak, szociálpolitikusnak, szociálpedagógusnak készülő hallgatók egyre több főiskolán és egyetemen vesznek részt a cigányságot ismertető kurzusokon, és szerveződnek az első romológiai/ciganológiai egyetemi és főiskolai szakok. A cigány gyermek, fiatal az iskolában és más társadalmi szervezetekben rövidesen már nem egy ismeretlen világ titokzatos tagja lesz, hanem némely tekintetben sokaktól eltérő, de megismerhető, megközelíthető fiatal ember. A kötetben három régebbi írásunkon csak stiláris átdolgozást hajtottunk végre. Az empirikus adatokat nem lehet "felfrissíteni", ám a kibővített szakirodalmi apparátus, és a szakirodalom alapján elvégzett elemzések felhasználhatók a felsőfokú oktatásban és a továbbképzésekben. Az egyik újabb tanulmány a multikulturális/interkulturális nevelés szakirodalmát tekinti át, a másik pedig a cigány lányok és fiúk eltérő családi nevelését és karrieresélyeit elemzi. A könyvet az egyetemek és a főiskolák hallgatóinak és oktatóinak ajánljuk, de haszonnal olvashatják politikusok és az érdeklődő nagyközönség is.