Virágos ​kert vala híres Pannónia Példaképek ​a magyar múltból. X-XVII. század

Tasnádi Zsuzsanna - Selmeczi Kovács Attila - Régi ​magyar mintakincs
A ​Néprajzi Múzeum rajzgyűjteménye gazdag mintakincset őriz, amely több mint száz év gyűjtéseit, dokumentálásait öleli fel. Ebből a gyűjteményből válogattuk a kötetben szereplő rajzokat, amelyek többsége 1880-1950 között készült, és 18-20. századi tárgyak díszítményeit őrzi. Mindennapi használati tárgyakat és ünnepi darabokat mutat be, jól dokumentálva a magyar paraszti, polgári és nemesi rétegektől származó díszítőmotívumok és dísztárgyak változatosságát. Rajztanárok, lelkes amatőrök, néprajzkutatók, múzeumi rajzolók, szűcsmesterek, íróasszonyok, textilgyári rajzolók és ismeretlen alkotók munkái tárják elénk a magyar nyelvterület kézműveseinek gazdag mintakincsét. Reméljük, hogy gyűjteményünkben fellelhető motívumok sokfélesége esztétikai élvezetet és kreatív ötleteket is ad elfeledett mintakincsünk újabb felhasználásához.

Végh László - Szám Dorottya - Hetesi Zsolt - Utolsó ​kísérlet
Ötven ​éve még aligha volt olyan ember a világon, aki tudományos szempontokat mérlegelve arra a következtetésre jutott volna, hogy a rohamosan fejlődő emberiséget a végpusztulás veszélye fenyegeti. Gazdagodott, növekedett a világ, a tudomány haladása szédítő távlatokat vetített, elénk. Bízhattunk abban, hogy az atommagfúziót szolgálatunkba állítva kimeríthetetlen erőforráshoz jut az ember, és már az 1970-es évekre elkészül az első ilyen erőmű. Hittük, meghódíthatjuk a világűrt és gyarmatosíthatjuk a Naprendszert, valamennyi erő- és nyersanyagforrását a szolgálatunkba állíthatjuk. Ám vagy negyven évvel ezelőtt különböző nemzetiségű értelmiségiek egy csoportja felismerte és meg is fogalmazta, hogy kimeríthetetlen erőforrás nélkül az emberiség egészét sújtó válság felé tartunk. Ahogy telt az idő, egyre érzékelhetőbbekké váltak az erőforrás- és a világméretű környezeti válság jelei. Az 1973-as olajválság után lecsökkent a gazdaság növekedésének üteme. 1985-re lelassult a mezőgazdasági termelés több mint harminc éven át tartó igen gyors növekedése, és láthatóvá vált, hogy az iparszerű mezőgazdaság végzetesen károsítja a termőföldet és az édesvízkészleteket. Tíz éve a világ kőolajkészleteit felmérő szakemberek egy csoportja a nyilvánosság elé tárta, hogy már egy ideje évente sokkal több kőolajat használunk fel, mint amennyi új készletet évente találunk. Most 2008-ra megugrottak a kőolaj, földgáz és az élelmiszerek árai, és egyre hevesebb küzdelem folyik a bolygó még megmaradt erőforrásainak elosztásáért. 2008 őszére az USA egyre mélyülő pénzügyi válsága az egész világra kiterjedő pénzügyi és gazdasági válságra vezetett. Ez a könyv a világválság emberi és anyagi hátteréről, az összeomlással fenyegető átmenet zárható lefolyásáról és a felkészülés lehetőségeiről szól. Előrebocsátanánk, a Kárpát-medence népei a világ többi részéhez viszonyítva jobb jövőben reménykedhetnek. De a megmaradásra csak akkor lehet számottevő esélyünk, ha már most szembenézünk azzal, hogy ténylegesen milyen helyzetben vagyunk, mi várhat reánk és felkészülünk a jövőre.

Benedek István - Mandragóra ​I-II. - Tibet / India
A ​varázslás kuruzslás és orvoslás minden időben, minden helyen összefonódott egymással; tagadhatatlanul e három együtt teremtette meg a gyógyászatot. Nemcsak teremtette: alkotja ma is. Csak az arányai térnek el térben és időben; néhol, némelykor a varázslat uralkodik a tudomány fölött, másutt és máskor az egzakt, kritikus, tudományos szemlélet arat győzelmet a hiszékenységen. Az arányról szól ez a könyv: arról, hogy hol s miképp érvényesül a misztika, a mágia, hogyan hálózza be az ésszerű gondolkodást - és megfordítva: hol s hogyan aknázza ki az értelem a hiszékenység nyújtotta lehetőségeket. Ma a gyógyítás a technika bűvöletében él, hasznát és kárát egyaránt látja az elgépiesedésnek. A csodavárás sohasem tett jót az emberiségnek, ma különösen kiélezett a kettőssége. Hol nem segít a technikai csoda, ott a csalódott páciens hamar átbillen a mágia oldalára: ősi, népi, keleti, titkos tanokba veti bizalmát. Jogosan? Ha a nyugati könyvpiac burjánzó misztika-áradatát látjuk, azt hihetjük: jogosan. Ám a könyveknek nem a tömege, hanem az érvelése a mérvadó; bámészkodás helyett törekedjék arra az olvasó, hogy a józan értelem mérlegére téve, szűrje ki a misztikus tanokból a felhasználható, utasítsa el a képtelent, Gyógyemberek, vajákosok, kuruzslók, sámánok, orvospapok, látnokok és varázslók tudnak valamit, amit a gépek nem - de ez a "valami" ne homályosítsa el a látásunkat, ne essünk oktalanul a miszticizmus csapdájába. A Mandragóra nem a hitetlenség, hanem a kételkedés könyve. Arra tanít, hogy mielőtt bármit elhiszünk, használjuk az eszünket.

Ipolyi Arnold - Magyar ​mythologia I-II.
Közel ​másfél évszázada annak, hogy Ipolyi Arnold: Magyar Mythológia című akadémikus stílusban íródott műve megjelent. A kutatók és az érdeklődők számára ma is kiváló forrásmunka, úgy a pogány magyarok ősvallása, mitológiája és azok vallási hite és szertartásai tekintetében. Teljesebb mű a témáról azóta sem született. Nincs a magyar tudományos irodalomnak még egy olyan műve, amelyről későbbi kutatók kevesebb elismeréssel írtak volna, de amelyből legtöbbször a forrás megnevezése nélkül többet merítettek, mint Ipolyi Magyar mythológiája. A magyarok ősvallását keresve a szerző megalkotta a folklór-néprajz alapjait.

Rudolf Steiner - Élet ​a halál és az újraszületés között
Azt, ​amit a szellemi világok üzenetének hirdetői feladatuknak tekintenek, nem csupán földi eszmékből vették! A szellemi tények nem földi eszmékből származnak, hanem a teljes élet látásából, amely akkor mutatkozik meg, ha a földi élethez hozzávesszük a halál és az újraszületés között eltöltött időt is. Ebben megmutatkozik egy termékeny emberi jövő lehetősége, nevezetesen, hogy a lélek sivárrá válása ellen munkálkodjunk. Az embernek olyan érzése támad, hogy szükség van a szellemtudományra, az el kell hogy jöjjön, jelen kell hogy legyen a világban! A valódi szellemtudomány nélkül a jövőben nem maradhat fenn az emberiség! Persze nem úgy, ahogy valamilyen más tudás nélkül nem maradhatna fenn, hiszen a szellemtudomány olyan tudomány, amely nemcsak fogalmakat és eszméket ad az embernek, hanem életet is! Amit a lélek egyik inkarnációjában mint szellemtudományos fogalmakat és eszméket fogad magába, az következő testet öltésekor életté, belső életerővé, jó életműködéssé válik. A szellemtudomány tehát nem csupán fogalmakban és eszmékben való életet ad az embernek, hanem valódi életerő, életelixír!

Molnár V. József - Az ​emberélet fordulói
A ​régi ember a kerek világ kellős közepében a teremtő és törvényt adó Urat találta meg. Hitt mindenható erejében, s abban, hogy a látható és láthatlan....

Várkonyi Nándor - Az ​írás és a könyv története
Mind ​az írás-, mind a könyvtörténet szigorú szaktudományok, hatalmas szakirodalmi bázissal, nemzetközi kutatási eredményekkel, egyre megújuló és a régebbieket avulttá tévő koncepciókkal és teóriákkal. Várkonyi Nándor most megjelent könyve azonban nem szigorú értelemben vett szaktudományos munka, így keletkezése idejétől (az ötvenes években vetette papírra a szerző) függetlenül ma is érvényesnek tekinthető. Várkonyi 1943-ban közreadott egy kis füzetnyi írástörténetet, ám a témán továbbra is dolgozott, műve azonban csak most jelenhetett meg. A vaskos kötet a kezdetektől a 18. század végéig tekinti át az írás és az írásrendszerek történetét, az írástörténet keretei közé foglalva a könyv (és elődei) történelmét is. Adatszerűen természetesen számos ponton módosult azóta a kép (Várkonyi nem tudhatott sem a krétai, ún. lineáris B írás megfejtéséről - épp csak jegyzetben utal egy erre irányuló kezdeményezésre -, sem az újabb egyiptológiai és sumerológiai kutatásokról stb.), ám a szerző legfőbb hozadéka nem is az egzakt adatok sorjáztatása, hanem az írás és a könyv történetének kultúrhistóriai keretbe való elhelyezése. Az a képesség, hogy izgalmas olvasmánnyá tudta tenni az írás kialakulásának, 'felfedezésének' történetét, esztéta érzékenységgel és láttató erővel felidézni a különböző írásrendszerek 'üzenetét', művésziségét, hogy a könyvet (a könyvszerű, a könyv felé mutató kezdeményekkel együtt) mint alapvető kulturális 'képződményt' volt képes bemutatni, változásait pedig az emberi szellem korszakos változásainak vonatkozási rendszerében taglalni. A kitűnő és remekül megírt kötetet elsősorban nem az írás- és könyvtörténet törzsanyagát megtanulni, elsajátítani vágyóknak, hanem - a művelődéstörténet iránt érdeklődő, művelt olvasóknak célszerű ajánlani.

Bíró Lajos - Magyar ​mágia
Bíró ​Lajos hét néprajzi tanulmánya népművészetünk, népi hiedelemvilágunk sarkalatos pontjait járja körül. írásaiban a jeleket és jelképeket szerves hordozóik: a tárgyak, helyek és égi jelenségek segítségével mutatja be, egyúttal érintve a hozzájuk kapcsolódó néprajzi-művészettörténeti szakirodalmat is. A láthatatlan, azaz a szakrális és szimbolikus nem különíthető el a láthatótól és nem különíthető el létrehozójától, az embertől sem, akit szintén befolyásol kultúrája, természeti és szociális környezete. Az „igazság" azonban olyan erőforrásokból árad erre a bonyolult egészre, hogy a történelem és a földrajz távlatait képes egy-egy motívum (jel) összekötni akkor is, ha megtett útját nem látjuk mindig világosan. Ami segít tovább lépni az eddig már ismert eredményeken, az az immár sokadik kötetét publikáló szerző intuíciója, a rejtett tartalmat megismerni és megismertetni tudó képessége. A fejezetekhez csatolt jegyzetek az érdeklődő olvasó további tájékozódását segítik. Bottyán Katalin

Molnár V. József - Hétboldogasszony
Boldogasszonyt ​a boldogasszonyság küszöbözi, amely kezdettől való, és nem más, mint a Teremtő fényességének örök szomjúhozása; a Mindenekben létezik, amióta világ a világ, s ameddig Isten akaratából az marad. A boldogasszonyság magába foglalja a megkapott fény őrzését, s annak visszaadását; ő az óhajtó, föntre nyílt kupa, ő a kapu, a kapott fény, a kép óvója, kupája és kapuja életnek s halálnak, de a valósulás szentséges edénye is. Az esztendő körének számos Boldogasszonya is (Gyertyaszentelő-, Gyümölcsoltó-, Sarlós-, Nagyboldogasszony... - népünk hétnek mondja ... bár számon tartott ünnepe ennél több) az egyetlen asszonyerő, amely a változások, átváltozások rendjében is, miképpen a születésnél, szükségszerűen mindig más-más „erényét” mutatja meg. A hetes szám miatt fölvetődik - egyebek között - az a gondolat, hogy a Boldogasszony ünnepeknek - amelyekben a Teremtő-adta egyetlen asszonyerő más-más tulajdonsága valósul - közük van e a bolygókhoz, a hétbolygó rendszerhez, illetve e bolygóknak otthont adó csillagképekhez, azok bennünket meghatározó, szabályozó szerepéhez, s ha igen, milyen természetű és miféleképpen valósul e kapcsolat?!

Molnár V. József - A ​magyar lélek képe
Molnár ​V. József régi, magyar falusi család sarja, s így mind ősei jogán, mind tanult tudás révén lett a magyar lélek képének beavatott ismerője. Az 1930-40-es években Lükő Gábor kereste a magyar lélek formáit a népművészeti alkotásokban, a magyar ház, a magyar életmód, a szakrális magyar gondolkodás motívumaiban. Formavilágot kutatott, de megtalálta, ami jellegzetesen magyar. Ugyanebben a korban Hamvas Béla rátalált az archaikus ember isteni karakterére, szakrális világképére, de soha ki nem mondta volna, hogy ez magyar tulajdonság. Karácsony Sándor, Németh László járták a magyar lélek megismerésének útját, ki-ki a maga eszköztárával és nyomukban megindult a magyar szociográfiai irodalom, amely világszerte egyedülálló, mert lélekvezérelt a munkássága. A Kádár-korszakban ez a kutatómunka stagnált, mígnem új szóvivői akadtak. Molnár V. Józsefet sorsának tragikuma vezette a magyar lélekkeresés útjára. 1956-ban bebörtönözték, s szabadulva innen, soha többé nem folytathatta grafikusi tanulmányait. Barátaival, Pap Gáborral, Végvári Józseffel missziót vállaltak fel a magyarság érdekében. Pap Gábor meghatározta a magyarságtudomány hat pillérét és hárman – kimondatlanul – megalakították a Magyar-Mindenséget, ahogy még Csokonaiék is a magyar univerzitást emlegették. Ők lettek népünk tanítómesterei, felvállalva a vándor szerzetesek és prédikátorok sorsát, s megalapozták a magyarság belső lélekképének tudományát. Végvári József a nyelvet, Pap Gábor az asztrálmitológiai szemléletet és a népi ornamentikát egészen a Magyar Szent Koronáig, Molnár V. József pedig a népi gondolat egyetemességét, szokásoktól, szentektől, születéstől, haláltól, a Boldogasszony hétágú életfájától a lélek legmélyéig hatolva. Fáradtságot nem ismerve, égi erőtől hajtva járták a magyar tájat, elmentek mindenhova, ahova hívták őket, s nevükkel együtt a magyarságismeret vert otthont a magyarság tudásszomjtól áthatott lelkében. Ha lélektudományos oldalról nézzük Molnár V. József munkásságát, ez az anyag egy új stúdium körvonalait is meghatározza. Ez a magyar fejlődéslélektan. Ez a tudomány a lélek sorsáról szól, a fogamzástól a Boldogasszony kemencéjéhez való visszatérésig, az őslélekig tart, s indul újra vissza... A miskolci lélektudományos bölcsészeten ezt tanítja magyarságkutatóknak és pszichológusoknak, s reméljük szava s gondolatainak szentsége fészket rak a lélekben és megsokasodva terjed tovább. Molnár V. József az ősképet helyezte kutatása középpontjába, amely – mint tanítja – kegyelmi ajándék, s ennek felismerése teszi a magyarságot a szerves Mindenség magjává. Magvoltunkat váltja át munkásságában kezelhetővé, megismerhetővé, felismerve a vele járó magsorsot, a világ világosságának fényében. 80. születésnapján szeretetünk, nagyrabecsülésünk kíséretében nyújtjuk át olvasóinknak az égi küldetésű magyar gondolkodó, Molnár V. József munkásságából azt a válogatást, amely a magyar lélek képének képzetét átöleli. Dr. Gyárfás Ágnes, a kötet összeállítója

Molnár V. József - Valaki ​bennem tovább él...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár V. József - Az ​emberélet szentsége
E ​könyv - mely az emberélet fordulóihoz kapcsolódó szokásokat, hiedelmeket gyűjti csokorba - jegyzetnek készült, s a szerző "Ég szülte földet, föld szülte fáját" - A régi ember élete című rádióműsorának elkészítéséhez szolgált "segédanyagául". Témakörei: Születés, Keresztelés, Isten tenyerén... (csecsemőkor), A gyermekkor, A felnőttkor küszöbén, A házasság előkészületei, Esküvő, Házasélet, Öregkor, Temetés.

Minucius Felix - Octavius
A ​kereszténység latinul legragyogóbban megírt apológiáját Minucius Felix hagyta ránk. Dialógus formájában írta meg az apológiáját, láthatatlan vitapartnere, a keresztény-ellenességéről híres rétor Cornelius Fronto ellen. Fronto ellen, aki Marcus Aurelius filozófus-császár nevelője, és az első latin nyelvű keresztény ellenes vitairat szerzője volt. Minucius Felix írása elegáns stílusával tűnik ki, nem annyira gondolatainak eredetiségével. Cicero dialógusai voltak irodalmi mintái. Írásában Fronton kívül idézi Platont és Vergiliust. Nem idézi a Bibliát, nem említi név szerint Jézus Krisztust. Mindez természetes olyan írónál, aki a pogányok számára ír. A kereszténységet elsősorban tanként, bölcseletként állítja be.

Egeresi László Sándor - A ​bibliai héber nyelv tankönyve
„Mindennek ​rendelt ideje van” - mondja a Prédikátor. S végre eljött ez az idő is, hogy Magyarországon kezünkbe vehetünk egy jól használható héber nyelvtankönyvet. Írhatnám kötőjellel is, „nyelv-tankönyv”-nek, hiszen Egeresi László Sándor egy olyan héber nyelvtant készített, melyet aktív nyelvtanuláshoz gyakorlókönyvként lehet használni. A leíró nyelvtanok tudományossági kritériumait követve több kisebb tanulmány található a könyvben a héber nyelvről, annak történetéről, a héber írásról, a sémi nyelvek felosztásáról. Az egyes nyelvtani kérdések és jelenségek bemutatása is részletes kifejtéssel és szakirodalmi hivatkozásokkal, lábjegyzetekkel ellátva készült. Fontos szerephez jut ugyanakkor a szemléletesség mind a betűk leírása technikájának bemutatása, mind a ragozási problémák kialakulásának ábrái vagy a táblázatok használata során. Ezek már a 21. század számítógépes lehetőségeit is kihasználják. A könyv jól használja fel a korábbi külföldi és hazai nyelvtanok anyagát, ugyanakkor új koncepciókkal, saját felfogásban, egyéni hangon magyaráz. A héber nyelvet tanuló diák jól kiigazodik a tankönyv felépítésén, és bár a szerző kifejezetten tanár segítségével történő tanuláshoz készítette, az otthoni tanulás és esetleges egyéni felkészülés során is jól alkalmazható. Saját bevallása szerint az „egyik legfontosabb szempont a Biblia-központúság volt e tankönyv írása közben.” Ez észrevehető nemcsak a Szentírásban leggyakrabban használt szavak szerepeltetésében, de a gyakorlatokban, feladatokban, memoriterekben is. Önálló modern bibliai héber–magyar szótár hiányában nagy segítséget jelent a szójegyzék, illetve a külön kiemelt témák szerinti szószedet (szókincsépítés). A naprakész szakirodalmi tájékoztató a kutatók számára is hasznos bibliográfia. Egeresi László Sándor dik-dukja nagy segítséget nyújt minden héberül tanulni és tanítani szándékozónak. Köszönet érte! (És várjuk a mondattant!) Zsengellér József (egyetemi tanár, Károli Gáspár Református Egyetem)

Nemeshegyi Péter - Keresztény ​humanizmus - mi az?
Részlet ​a kötet bevezetőjéből: Ideológia alatt itt olyan nézetet értünk, mely a valóságnak csupán egy részét tartja feltétlen értéknek, és ezért vak a valóság egyéb részei iránt. Így például a materializmus csak az anyagi létet vallja, csupán gazdasági törvényszerűséget tekint érvényesnek, és semmibeveszi a szellem világát; ellenkezőleg a spiritualizmus csak az ember szellemi világát tekinti fontosnak és elfelejti azt, hogy az ember testi-lelki egységes lény, akinek testi szükségleteit ki kell elégítenünk, ha lelkét e világon éltetni akarjuk. Hasonlóképpen az individualizmus csak az egyén jogait és szabadságát ismeri el, és érzéketlen a közösség iránt; ellenkező végletként a kollektivizmus csupán a közösség érdekét tartja szem előtt, és annak könyörtelenül aláveti az egyént. További példa a konzervativizmus, amely statikus létszemléleten alapszik, és nincs tekintettel a lét dinamikájára; ellentéte a progresszizmus viszont a változást abszolutizálja és nincs érzéke a maradandó, örökérvényű értékek iránt. Még egy példa a nacionalizmus, amely csupán saját nemzetének érdekeit nézi, más nemzeteket alacsonyabb rendűnek tart, és jogos követeléseiket sem veszi figyelembe; ellentéte a kozmopolitalizmus viszont felismeri ugyan az emberi nem egységét, de elfelejti, hogy minden ember egy meghatározott kultúrába születik bele, abban nevelkedik, és abban fejelszti ki emberi képességeit. Folytathatnánk még a különböző ideológiák felsorolását. Valamennyi azzal leplezi le ideológia-mivoltát, hogy van egy pártja, amely az általa kihagyott létrészletet emeli ki, ugyanolyan egyoldalúsággal.

Henry Chadwick - G. R. Evans - A ​keresztény világ atlasza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Henry Chadwick - A ​korai egyház
A ​kötet a jeruzsálemi ősgyülekezetből megszülető és az 5. század közepén már nemcsak nyelvében, hanem teológiájában és hagyományában is két ágra: a nyugati és a keleti egyházakra szétváló kereszténység történetének fő vonalait mutatja be. A kiváló angol egyháztörténész arra a kérdésre keresi a választ, hogy Jézus követőinek kicsiny közössége hogyan vált az apostoli misszió, az üldöztetések, történelmi fordulatok, a teológiai és egyházszervezeti viták közepette világegyházzá, s mindeközben hogyan jöttek létre a későbbi évszázadokat meghatározó intézményei, a teológiai gondolkodást megalapozó dogmatikai döntései, a mindennapi életet átható sajátos hagyományai. Chadwick feltárja az egyház sokrétű és korántsem ellentmondásmentes kapcsolatát a zsidósággal, a hellén civilizációval, a római állammal és a pogánysággal.

Kováts Gyula - Péter Gyula - Nagy Ferenc - Latin ​nyelvtan
Latin ​nyelvtan tankönyv a középiskolák számára.

Nagy László - A ​török világ végnapjai Magyarországon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Peter Sheldon - A ​magyar jövő feketekönyve
A ​huszonegyedik században játszódó akcióregényben a magyar jobboldali radikális, szélsőséges antiglobalisták összes rémálma egyszerre valósul meg: Magyarország megszűnt, a kapitalista finánctőke által adósrabszolgaságba kényszerített magyarokat Ázsiába telepítik ki és az országot a szomszédos népek, szlovákok, románok és szerbek, valamint a világuralomra törő, némi szemforgatással csak "Istennépének" elnevezett zsidók és kíniak foglalják el. A magyar jövő egyetlen reménye, Sir William, azaz Szili Vili, aki egyedül veszi fel a harcot a "szép új világban"... A szerző megszokott, a szövevényes történetmesélést explicit szexualitással ötvöző stílusa mellé ezúttal megdöbbentően heves és nyers idegengyűlölet társul.