Harmadik ​félidő

Gobbi Hilda - Közben...
A ​színésznő önéletrajzi írása. Képekkel gazdagon illusztrálva.

Faludy György - Pokolbeli ​víg napjaim
Faludy ​György a magyar történelem egyik legsötétebb korszakának megdöbbentő történetét írta meg Szolzsenyicin Gulágjához is hasonlított életrajzi regényében. A Pokolbeli víg napjaimban az Andrássy út 60. és Recsk poklát megjárt költő sorsát 1953-ig, a táborból való szabadulásáig kísérhetjük figyelemmel. Mindaz, ami kapaszkodót nyújtott számára a hányattatás éveiben - ösztönös életigenlése, a testi szépség és a szellemi nagyság iránti feltétlen tisztelete - mélyen áthatja anekdotáit. Kortörténeti jelentősége mellett a Faludyra oly jellemző irónia és elemi őszinteség teszi a könyvet lebilincselő olvasmánnyá.

Jared Cade - Agatha ​Christie és a hiányzó tizenegy nap
1926. ​december 3-án eltűnt otthonából egy közepesen ismert angol krimiszerző. 1926. december 14-én este, mikor férje azonosította egy harrogate-i szállodában, már a világ egyik leghíresebb asszonya volt Agatha Christie. A közbeeső tizenegy napban egész Anglia őt kereste, megtalálójának magas összegű jutalmat ígért egy napilap, médiumok kinyilatkoztatásait olvashatták az érdeklődők, az Amerikai Egyesült Államokban is újsághír lett belőle. Amikor végre megkerült, mindenki azt várta, interjúkat ad és elmagyarázza, mi történt az alatt a tizenegy nap alatt. De Agatha Christie egy nyilatkozatot kivéve soha nem volt hajlandó beszélni róla. Jared Cade angol újságíró elhatározta, hogy utánajár a titoknak. Először is elolvasott mindent, amit valaha összeírtak a világ legismertebb eltűnéséről, aztán elkezdte felkutatni a még élő szemtanúkat, illetve a hajdani szemtanúk családtagjait. És eközben bukkant a kincsesbányára: Agatha Christie gyerekkori barátnőjének, sógornőjének lányára, aki mindent elmesélt, amit anyjától csak hallott, ráadásul olyan fényképekkel is megajándékozta, amelyeket még soha nem publikáltak. Ezt a könyvet Agatha Christie nem hivatalos életrajzának is nevezhetjük, hiszen az eltűnés előtti és utáni éveiről is beszámol. Izgalmas, új nézőpontú mű egy tehetséges és bölcs asszonyról.

Hoffmanné Török Ildikó - Hofi ​Géza élete és pályafutása 1936-2002
Kedves ​Olvasónk! Hofi Géza váratlanul hagyott itt bennünket, és pótolhatatlan űrt hagyott maga után. Nincs nagyobb fricska a külvilág számára, mint amikor egy zárkózott ember maga veti le önmagáról a leplet. Ezt tette Hofi Géza is, aki életében nem szívesen beszélt a magánéletéről és önmagáról, halála után viszont megajándékozott bennünket. Most egy olyan könyvet tart a kezében a kedves Olvasó, amelynek ötletét Hofi Géza adta meg azzal, hogy élete alakulását követhetővé tette saját készítésű albumával. Felhasználta fotóit, levelezéseit, a róla készült kritikákat, saját rajzait és megfűszerezte utánozhatatlan humorával. Hagyatékának sajtó alá rendezése során emlékalbumából pálykezdésre, a debreceni színháznál eltöltött évekre, valamint a haknikra vonatkozó részeket használtuk föl. Az általa szerkesztett oldalakat eltérő színű lapokra nyomtattuk. Alkotóközösségünk a művész életútjának feldolgozását a '70-es évektől folytatta. Fotók, korabeli kritikák és interjúk közlésével mutatjuk be híres televíziós fellépéseit, a Mikroszkóp Színpadon és a Madách Kamarában aratott fergeteges sikereit. Összegyűjtöttük pályatársainak, barátainak emlékező írásait is. A lezárt életmű bemutatása nem lenne teljes a Függelék nélkül. Az életrajzi kalendáriumban, valamint a szereplistákban a rendelkezésünkre álló adatok alapján igyekeztünk feltárni a művész pályájának folyamatosan felfelé ívelő szakaszait, mert a száraznak tűnő adatokkal is azt szerettük volna bemutatni, hogy a pályakezdő Hoffmann Gézából hogyan lett HOFI, akiről az emberek csak úgy beszélnek még ma is, mint egy INTÉZMÉNY-ről. A Hungaroton Records Kft. több évtizede adja ki Hofi Géza lemezeit, kazettáit, CD-it és DVD-it is nagy sikerrel. A Kiadó ezzel a könyvvel tiszteleg a művész emléke előtt. Hoffmann Ildikó

Sándor Iván - Féner Tamás - Hamlet ​visszanéz - Gábor Miklós arcai, szerepei
"Néhány ​nagy színészhez közel kerültem évtizedek alatt. Voltak közöttük, akik bizalmukba fogadtak, megosztották velem pályájuk küzdelmeit, titkait. Gábor Miklóst diákkoromban a "Valahol Európában" című filmben láttam először. Az ötvenes évek végétől közelről követtem szerepeit, sorsát. Élete utolsó évtizedeiben szoros szellemi kapcsolatba kerültünk. Jelen voltam Féner Tamás fotózásainál, legnagyobb szerepeinek megörökítésekor. Nemcsak a korszak egyik legnagyobb színésze, igen jó író is volt. Nyolc megjelent könyvében beszámolt félévszázad színpadi és filmszerepeiről, magánéletének viharairól. Könyvem: színházi regény. Gábor Miklós pályaképe mellett megjelenik benne az elmúlt félévszázad színészvilága a "felszín, a mély", a teoretikus viták, a kulisszatitkok. Ruszt József így búcsúzott tőle: "Olyan életművet hagyott maga után, melynek értékelése, gondozása, sőt átörökítésének kötelességteljesítése mutatja meg, mit is kezd majd az Őt követő nemzedék ezzel az eredendő kérdéssel: -Aztán mi végre az egész...-" Ez az ezredforduló minden művészének - a közönségre, az olvasóra is tartozó - igazi közös kérdése." (Sándor Iván)

Antal Imre - Pami
Hittem ​a Jézuskában. 1945 karácsonyán a fenyőfa alatt egy levelet találtam, nekem címezve. Kinyitottam. Nagyon az apáméhoz hasonló kézírással arról értesített a Jézuska, hogy ő többé nem jön el hozzám, mivel én már tízéves nagyfiú lettem. De azért továbbra is higgyek benne. Csak ezután ne úgy hívjam, hogy Jézuska, hanem így: szeretet. Sokszor kényszerül az ember olyan utakra, amit humor és szeretet nélkül képtelen lenne túlélni. Antal Imre

Bujtor Anna - Bujtor István - Dalia László - Gajdó Tamás - Szegő András - Váczy András - Vig György - Bujtor
Sok ​szempontból különleges könyvet tart most kezében a kedves Olvasó. A könyv olvasása során megismerjük Bujtor Istvánt, az embert, és Bujtor Istvánt, a színész-rendezőt is. Sokrétű és jelentős személyiség volt Bujtor István. Külön mutatjuk be a színész filmes és színházi karrierjét, amelyekből kiderül, Bujtor milyen jelentős ívű művészi karriert futott be élete során. Az interjúkban megszólalnak a legközelebbi hozzátartozók, közeli barátok, kollégák – Bujtor Judit, Bujtor Balázs, Frenreisz Károly, Bartha Ferenc, Németh Miklós, Kern András, Gór Nagy Mária, Gulyás Buda, Eperjes Károly, Szulák Andrea és Sáfár Anikó –, sőt a színész maga is egy régebbi interjú erejéig. Egyetlen megjelent önéletrajzi írása is megtalálható a könyvben Ezt megcsíptük Oszi.!? címmel. A bevezetőt Bujtor Anna, Bujtor István leánya írta, nagyon személyes és megható hangvételben. Igazi csemege Bujtor István és Bujtor Balázs közös CD-je: Bujtor István szaval, fia pedig hegedűn játszik.

Gábor Júlia - Szigethy Gábor - Álomszínészpár
Külön-külön ​is legendás alakjai színháztörténetünknek: Ruttkai Éva, a Tündérkirálynő és Latinovits Zoltán, a Színészkirály ma már állócsillagok a magyar égbolton. Harmincnégy éve halott Latinovits Zoltán, tíz év múltán követte őt Ruttkai Éva az égi társulatba. Gábor Júlia, Ruttkai Éva lánya és férje, Szigethy Gábor irodalom- és színháztörténész személyes tárgyak, fotók, levelek alapján idézi meg a két nagy művész életét, s próbálja megfejteni titkukat. A tervezett kötetben eddig nem publikált dokumentumok, fotók is szerepelnek.

Párkány László - Tolnay ​Klári
A ​magyar színészet talán legnagyobb egyénisége 1998 kora őszén tollba mondta életének további egyévtizedes történetét. A fedőlap-idézetek további böngészése helyett a hajdani Tolnay-rajongó ha áttekinti a kötet utolsó harmadát, igazi újdonságokra bukkanhat. Az újdonsült olvasó nyeresége sem csekély: egy nem mindennapi élet tárul fel előtte, nyomon követheti a színésznő küzdelmeit, a halálközeli napokon szőtt színészi terveit, s azt a hősies erőfeszítést, amely arra irányult, hogy megérje 1999 júliusát, születésének 85. évfordulóját. Kibővített életregényét is erre a derűs pillanatra szánta.

Góg Laura - Tolnay ​100
Tolnay ​Klári kétszeres Kossuth-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A centenárium évében megjelenő kötet egyszerre emlék- és portrékönyv száz fotóval. Mi marad egy színészből az utókornak? A költő tolla, a szobrász ujja és a festő ecsetvonása nyomán születő művek a halhatatlanság ígéretét hordozzák magukban, míg a színészet illékony dolog. Egy színpadi alkotás örökkévalóságáról beszélni annyi, mint üvegcsébe zárni a pillanatot, egy emberi gesztust, egy szemvillanást, egy mosolyt. Konzerválni a pillanat illanó varázsát. Tolnay Klári úgy vélte, hogy a színészt színpadi alkotása múlandóságáért az emberábrázolás kiváltsága kárpótolja. No meg az a közönséggel megteremtett személyes interakció, mely a színházat minden este különleges és egyedi élménnyé varázsolja színész és néző számára egyaránt. Amikor Tolnay Klári jelenségéről beszélünk, az egyéniség, az intellektus és a törékeny, apró testbe zárt sugárzás hármasáról szólunk. Olyan kisugárzásról, mely nagymamák és unokák, férfiak és kamasz fiúk kedvencévé tette és teszi ma is azt a színésznőt, aki a háború előtti sztárkorszakot követően is sztár maradt, végig hatvannégy éves pályafutása folyamán. Sztár a szó legnemesebb értelmében: valódi emberábrázoló művész csipetnyi huncutsággal, vagánysággal meghintett ösztönös eleganciával, tekintetén átsugárzó értelemmel és varázslatos mosollyal.

Párkány László - Turay ​Ida
Az ​Andrássy úti Színház hírlapárusa 1936. március 13-án, egy pénteki napon ezt harsogta: "A Méltóságos asszony századik előadása után... Éjféli ebszélgetés Turay Idával, aki játszik az életben, játszik a színpadon, de csak a színpadot veszi komolyan." 1938. szeptember 30.: "Bemutataták a Péntek Rézi című filmet. Turay Ida óriási sikere..." "Turay Ida a Színészek Szabad Szakszervezetének igazolóbizottsága előtt. A hírneves sztárt nem igazolták... Turay Idát örökre eltiltották a színpadtól... Turay Ida a Népbírósághoz fellebbezett igazolása ügyében." (1945. június-júliusa) "Turay Idát egy évre eltiltotta a Népbíróság a szerepléstől." (1945 szeptembere) "Turay Ida sikere a Művész Színházban." "Óriási szenzáció: a Janika!" "A polgári színésznőket, az úgynevezett sztárokat átnevelik. Turay Ida a Kamara Varietébe kapott beosztást." (1949-1950) Aztán külföld: Bécs, München, Zürich, Ascona, München. Ez a Frau Békeffi-korszak. Rikkancs csak néha... álmomban. Majd újra itthon. Másodvirágzás. És a legszebb ajándék, amit színésznő kaphat: "Turay Ida a bizonyság arra, hogy a múlás nem elmúlás." És a rikkancsok mindenkori hangja-hangereje mögött Pistuka, azaz Békeffi István, a férjem, aki halála pillanatáig szerelmem, szeretőm, barátom, kritikusom, egyszóval társam volt.

Andrew Morton - Angelina
Szeretem ​és gyűjtöm a késeket – mondja Angelina Jolie –, de szép gyűjteményem van könyvek első kiadásából is.” Látszólag nincsenek titkai a világ egyik leghíresebb, Oscar-díjas filmszínésznőjének, aki nyíltan beszél szerelmi életéről, szexuális szokásairól, kábítószer-függőségéről, tetoválásairól, az önbántalmazásról, vagy arról, hogy miért csókolta szájon nyilvánosan a bátyját. Pedig mégis sok a rejtély körülötte. Milyen volt rövid, de annál viharosabb házassága Jonny Lee Millerrel és Billy Bob Thorntonnal? Milyen a társkapcsolata Brad Pitt-tel? Mi a valódi oka az apa, az elismert, Oscar-díjas színész, Jon Voight és lánya gyakran emlegetett rossz vagy ellentmondásos viszonyának? Hogyan lett az egyik legkeresettebb filmsztár hat év alatt három saját és három örökbe fogadott gyerek édesanyja? De ami a legizgalmasabb: Milyen az ismeretlen, a másik Angelina? Miként lett a vad, zabolátlan érzéki szépségből az ENSZ jószolgálati nagykövete, a világ 100 legbefolyásosabb hírességének egyike? Andrew Morton rendhagyó életrajzában ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni. Miközben feltárja Angelina különös gyermekkorát, bemutatja színésszé érésének hátterét, vonzódásait, polgárpukkasztó magánéletét, lassan kirajzolódik előttünk a saját démonait legyőző ember képe. A Diana hercegné, Tom Cruise, Madonna és Vilmos herceg életrajzát megíró Morton eredeti interjúk és saját kutatásai alapján mondja el a szegény gyerekek, árvák és kiszolgáltatottak soráért felelősséget vállaló Angelina Jolie igaz történetét.

Michael J. Fox - Szerencsés ​ember
1998 ​szeptemberében Michael J. Fox az egész világot megdöbbentette bejelentésével, hogy Parkinson-kórja van, amellyel titokban már hét év óta küszködik. A művész azonban elfogadta a diagnózist, és amikor világszerte siratni kezdték, ő maga nem omlott össze. Könyvében ugyanazzal a szenvedéllyel, humorral és energiával írja meg életének, pályafutásának és a Parkinson-kór gyógyítása érdekében folytatott kampányának történetét, mint amilyennel tizennyolc éven át tucatnyi szerepét alakította. Fox a védjegyének számító ironikus érzékenységét és abszurd iránti hajlamát összevegyítve számol be életéről, Nyugat-Kanadában töltött gyermekkorától sebesen felívelő filmes és televíziós karrierjéig.

Szalai Vivien - Magyar ​börtönpokol
"Máig ​beleborzongok, ha visszagondolok azokra az interjúkra, melyeket Stohl Andrással a Kozma utcai börtönben készítettem. Félelemmel és szorongással teli találkozások voltak ezek. Pokoli és ijesztő - csak ezekkel a jelzőkkel lehet kifejezni azokat a folyosókról gyakran beszűrődő indulatos, kéjes hangokat, a fojtogató szagot, és egy megmagyarázhatatlan érzést, amitől egy pillanatig sem tudtam szabadulni. Mintha a gonosz vett volna körül mindenütt bennünket. A bűn, a gonosz jelenlétét éreztem, és ez félelemmel vegyes undorral töltött el, és tölt el ma is. A magyar börtönök túlfűtött, fojtogató, kegyetlen világáról, az őrök brutalitásáról, a szexuális visszaélésekről sok mindent hallani, ám az igazságot eddig többnyire jótékony homály fedte. Stohl András, a sztárok csillogó világából érkező színész-műsorvezető öt hónapot töltött a Kozma utcai börtönben, ahol saját szemével tapasztalt meg olyan dolgokat erről a világról, melyek kegyetlenül beivódtak az emlékezetébe. Stohl a maga közvetlen, barátkozós stílusával pillanatok alatt sztár lett a börtönben is, még a legkegyetlenebb gyilkosok is bizalmukba avatták, s edzés közben vagy a zuhanyzóban olyan hajmeresztő titkokat osztottak meg vele, mint azelőtt soha, senkivel. Ez a könyv nem egy sztár börtönnaplója, sokkal több annál: igaz és kíméletlenül őszinte krónika a magyar börtönökben zajló sokkoló eseményekről." (Szalai Vivien)

Patrick de Funès - Olivier de Funès - Louis ​de Funès
Apám ​mellett az élet kiszámíthatatlan volt, és elragadó. Nem mondható sem szokványosnak, sem szomorúnak. Az a mítosz, hogy a komikus színész a színházból kijövet elveszti humorát, és magára ölti a nyomasztó mélabú maszkját, a mi otthonunkban sosem volt tapasztalható. Louis de Funès az életben éppoly mulatságos volt, mint a filmvásznon, ha nem is ugyanazokat az eszközöket használta, mert mindenekelőtt a hivatásának élt, és végig egész pályafutásán folyamatosan csiszolta színészi játékát. Most mi, a fiai mint egy rendkívül eredeti kaland közönséges tanúi a legtöbb kérdésre mindenkinek választ adunk ebben a könyvben. Louis de Funès, aki milliókat nevettetett a moziban, a filmjei pedig nézettségi rekordokat döntögettek (az Egy kis kiruccanás nézőszámát, évtizedekkel később, csak a Titanicé múlta felül), nem fiatalon vált közismertté. Attól fogva viszont gyakorlatilag eltűnt a külvilág elől, és jóformán sosem nyilatkozott. Elzárkózása számos találgatásra, rossz ízű pletykára, jó és rossz legendák születésére adott alkalmat. Ezt az életrajzot két fia, Patrick és Olivier Funès írta, édesanyjuk Jeanne de Funès közreműködésével, és nem csupán egy hihetetlenül sikeres színészi pályafutás pontos képét rajzolják meg benne, hanem egy nagy nevettető életútját is a születéstől az örökkévalóságig. Azt az életutat, amely nem szűkölködött a filmvászonról is ismert mulatságos helyzetekben, személyes kétségekben és kemény küzdelmekben, szorongásokban és indulatkitörésekben, boldog és elkeserítő pillanatokban. Ez a könyv Louis de Funès ismeretlen arcát mutatja be az olvasónak, és nem csupán remek olvasmány, hanem szép tisztelgés is egy színészlegenda emléke előtt, akinek az élete nem a halállal ért véget, mert filmjei azóta is a nézők újabb és újabb generációinak adnak önfeledten kacagtató, derűs pillanatokat. (Olivier de Funès repülőgép-kapitány, Patrick de Funès röntgenorvos)

Nyáry Krisztián - Így ​szerettek ők
Nyáry ​Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához. 40 történet Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

Nemeskürty István - Fábri ​Zoltán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Palya Bea - Ribizliálom
Könyvet ​írok, magamról-könyvet, akárkiről-könyvet, elemzős könyvet, sztorizós könyvet, szuper könyvet, kibaszott könyvet, vicces könyvet, felemelő könyvet. Mi a francnak. Belekezdtem, bátor vagyok - mégis inkább elszaladok. Kincseim vannak, megírom őket - kihajítom a számítógépet. Láthatóvá válok, lehetnék akárki - de lehet, hogy senki sem lesz rá kíváncsi. De, hátha összekacsintunk mégis, ja, te is, hát persze, én is. Gyógyír a magányra ez a cinkosság. Sokszor emlékeztetnek a sikeres élet, a sikeres énekesi pálya jól bevált receptjére, pedig szerintem ezerféle elkészítési mód lehetséges. Öröm megmutatni: én így főzök. Emlékeztetnek arra is, fiatal vagy te még ahhoz, hogy memoárt írj. Nem is vagyok én öregedő díva, aki végre megmutatja a látható mögötti láthatatlant, és hajlott hátú bölcs sem, aki a halál kapujából még egyszer visszatekint. Igen, én fiatal vagyok, nem akarok másnak látszani, nem akarok semminek se látszani. Csak játszani. Fiatalos kedvemben új játék után nyúlok - eddig hangokkal gyurmáztam, most meg szavakkal is újragyúrom magam.

Szabó Győző - Toxikoma
El ​akarod olvasni ezt a könyvet. Mert nem akarod, hogy drogos legyen a fiad. Vagy éppen azért, mert függő a lányod. Mert iszonyúan vonz a mámor, vagy mert kegyetlenül taszít a cucc, mégis mindennap beadod magadnak. Vagy csupán tudni szeretnéd, megéri-e tisztának maradni. Szabó Győző színész tíz évig volt szerhasználó, majd a kétezres évek elején elvonókúrára ment, és letette a drogot. Ebben a kötetben felkavaró őszinteséggel meséli el, mennyire kalandos az út a pokolba. Kendermezőkön és mákföldeken vezet keresztül, egészen a halál küszöbéig. Visszafelé viszont annál gyötrelmesebb. Ezen a szenvedéssel teli úton az őt kezelő terapeuta, dr. Csernus Imre vezette végig. A Toxikoma 2012-ben jelent meg először. Azonnal a sikerlistákra került, és azóta számtalan utánnyomást megélt. A kötet alapján készült film 2020 őszén kerül a mozikba. "Te, Győző, nagyon hálás vagyok neked! Azért is, hogy ott voltam veled az osztályon, meg azért is, hogy most ezt a pár sort én írhatom a könyvedben. Ja, meg az életnek!" - Dr. Csernus Imre "A pokoljáráshoz tiszta lélek kell és naivitás, épp olyan, mint a fiatal Szabó Győzőnek volt. Ilyen pakkal lehet igazán hosszan haláltáncot járni. Győzőé egy példátlanul szép és fölemelő élettörténet, mely nem a karrierről, hanem az esélyről, a reményről, a mélységről szól. Vannak jelei a lélek mögül." - Grecsó Krisztián "Büszke vagyok Győzőre, hogy meg merte írni azt, amivel manapság mindenkinek szembe kell néznie. Aki drogos, akinek ismerőse, barátja drogozik, akinek gyereke lesz vagy nő fel éppen, és annak is, aki úgy tudja, semmi köze ehhez az ügyhöz. A drog itt van körülöttünk, itt van bennünk. Győző kiírta magából. Le a kalappal, tesó." - Hajós András

Faludy György - Pokolbeli ​napjaim után
A ​Pokolbeli víg napjaim nem kevésbé megrázó folytatása a forradalomról, a menekülésről, a hontalanság első éveiről mesél. A költő megpróbáltatásai nem érnek véget a recski táborból való szabadulással: a vörös zsarnokság igáját nyögő Magyarországon újabb meg újabb megpróbáltatások várnak a nyughatatlan költőre. A forradalom extázisát a menekülés követi, s mire Faludy megtalálná a helyét világban, újabb tragédia taglózza le: felesége halála.