Tévedések ​vígjátéka

William Shakespeare - Szentivánéji ​álom
A ​Szentivánéji álom, Shakespeare korai komédiája feltehetőleg 1594-1596 táján íródott; 1598-ban már ismert színdarabként utal rá a drámaíró egyik kortárs. 1600-ban nyomtatták ki először. Valószínűleg egy főúri esküvő alkalmára készült, s - korabeli szokás szerint - a lakodalmi ünnepség során mutatták be, a darab előadása a mulatság része volt. Témája és cselekménye ehhez az alkalomhoz igazodik: szerelemről és házasságról szól, a szerelem útjában álló akadályok legyőzéséről, a viszálykodó szerelmesek megbékéléséről, a szerelmet korlátozó tilalmak és a beteljesülésre fenekedő veszélyek elhárításáról. De a daraba kerete is első előadásának a körülményeit jeleníti meg, mégpedig játékosan és önirónikusan: miközben Shakespeare társulata eljátssza a Szentivánéji álom című darabot az alkalmul szolgáló főúru esküvőn, a szentivánéji álomban zajló királyi mennyegzőn Theseus, Hippolyta és a többiek mulattatására az athéni mesteremberek alkalmi színésztruppja is színre visz egy színdarabot,a Pyramus és Thisbe című - Vackor, az egiyk műkedvelő szereplő szavával - "igen siralma skomédiát", amely egyébként szintén a szerelemről és annak veszélyeiről szól.

William Shakespeare - A ​windsori víg nők
A ​túlnyomórészt prózai, itt-ott verses komédia - inkább bohózat, mint vígjáték - csupa jókedv, csupa móka, csupa bujkáló poézis. Hangja a Szentivánéji álom táncos könnyedségére, tündéri játékosságra emlékeztet. Főalakja: Falstaff a IV. Henrikben hódította meg először a közönséget. A pocakos lovag itt már kissé más, öregebb és ostobább, de éppen olyan mulatságos, mint a IV. Henrikben. Hetykesége most halkabb, hiszen alaposan megcsúfolják a windsori polgárasszonyok. A darab Shakespeare egyetlen olyan műve, melyben a vezető szerepeket javarészt a polgárok játsszák. Iróniája a nemesurak ostobaságát és kapzsiságát teszi nevetségessé.

William Shakespeare - Vízkereszt ​vagy amit akartok
Összevissza ​csereberélődik egy ikerpár, lóvátesznek egy felfuvalkodott törtetőt, tömérdek móka, dal, vidámság szövi át két, nagy nehezen egymásra találó szerelmespár történetét. "Oly' darab ez, aminőt a közönség szeret, kíván, óhajt - ami nektek kell", mondta Szász Károly erről a vígjátékról, amelynek már a címe is jókedvre derít.

William Shakespeare - Sok ​hűhó semmiért
Claudio ​első pillantásra szerelemre gyúl a bájos Hero iránt - aztán első szóra elhiszi róla a legképtelenebb rágalmakat. Szerelem és intrika, politikai cselszövény és pergő nyelvű szócsatározás teszi mozgalmassá Leonato tisztes házának életét - hogy aztán a tragédia küszöbén minden bonyodalom elsimuljon, és a két szerelmespár vígjátékba illő módon találjon egymásra.

Arthur Miller - Drámák
A ​jelentős művészi teljesítmény egyik lényeges meghatározó tulajdonsága - írja Vajda Miklós Miller munkásságáról -, hogy benne az egyes művek, minden témabeli vagy formai eltérés és idegenség ellenére is, közös jegyeket hordozva egy irányba mutatnak. Valamiféle vaskövetkezetesség nyílt vagy rejtett működése folytán a valóság mintha számtalan arca közül mindig ugyanazzal fordult volna a művész felé. Témakör és stílusjegyek, művészi technika és életrajzi vonatkozások lehántható rétege mögött ott rejtőzik a művekben egy közös mag, egy írói alkat és egyéniség összetéveszthetetlen bélyege. Arthur Miller drámaírói teljesítménye is ilyenfajta következetességet hordoz magában, a darabok mindegyikében ott rejlik egy közös mag, az élet szemléletének bizonyos meghatározható, sajátos módja. A témában és a témák dramaturgiai kezelésében oly különböző darabokat legmélyebben és ezért legerősebben írójuk morális szenvedélye kapcsolja egymáshoz. Kivétel nélkül valamennyi darab egyfajta morális elkötelezettségből íródott, egy olyan fölfogás és írói alkat találkozásából, amely az élet sarkalatos erkölcsi dilemmáinak megmutatását nem egyszerűen színpadilag hatásosan kiaknázható írói lehetőségnek, hanem parancsnak, az író közösségi feladatának tartja. Miller szerint "a tettek következményei éppoly valóságosak, mint maguk a tettek, mégis, ezzel ritkán számolunk, amikor a cselekedetet elhatározzuk, sőt még reményünk sincs arra, hogy teljes mértékben számításba vehessük, hiszen a következményekről csak részleges tudomásunk lehet". Miller tulajdonképpen minden darabjában tetteket szembesít következményeikkel, erkölcsi alapon. A téma természete szerint a dráma vagy az idő hosszmetszetében, vagyis logikai, okozati sorrendben mutatja be a folyamatot a döntéstől a tetten át a következményekig (A salemi boszorkányok, Pillantás a hídról, Közjáték Vichyben), vagy a következmény szemszögéből visszanézve tárul föl teljes jelentésében, indítékaival a tett (Édes fiaim, Alku), néha pedig a kétféle módszer sajátságosan egybemosódik (Az ügynök halála, A bűnbeesés után).

John Fowles - A ​lepkegyűjtő
Ferdinand, ​a lepkegyűjtő megüti a totó főnyereményt, úgyhogy módjában áll gyűjteményét új, mindennél csodálatosabb példánnyal gyarapítani. Csak éppen a gyűjteménynek ez az ékessége nem pillangó, hanem leány: Miranda, a szép, szőke festőnövendék, akit az eszelős fiatalember őrült módszerességgel elrabol, és félreeső, vidéki házának e célra átalakított pincéjében fogva tart. Méghozzá semmi másért, csak hogy - akár a lepkékben - gyönyörködhessen benne, a birtokában tudja. „Olyan volt, mintha fogtam volna egy nagy kék szalagost, vagy egy spanyol fritillária királynőt. Ezzel azt akarom mondani, olyan volt, ami csak egyszer sikerül az embernek az életben, és akárhány életben meg se történik. Ilyesmiről inkább csak ábrándozni szoktunk, s magunk sem hisszük, hogy valaha csakugyan elérjük" - mondja Ferdinand. Miranda pedig ezt írja titkos naplójába: „Én csak egy példány vagyok egy sorozatban. Ha megpróbálok kilibbenni a sorból, olyankor gyűlöl. Nekem azt a sorsot szánta, hogy mindig szép legyek, mindig ugyanaz, gombostűre tűzve, holtan. Tudja ő jól, hogy elsősorban az élet adja a szépségemet, de neki a halott énem kell. Ezt kívánja: éljek, de holtan." Kettőjük több hónapos, tragédiába torkolló együttlétének története - az első, ma már klasszikusnak számító modern pszicho-thriller - a filmvásznon is világsikert aratott.

William Shakespeare - A ​Midsummer Night's Dream
A ​young woman flees Athens with her lover, only to be pursued by her would-be husband and by her best friend. Unwittingly, all four find themselves in an enchanted forest where fairies and sprites soon take an interest in human affairs, dispensing magical love potions and casting mischievous spells. In this dazzling comedy, confusion ends in harmony, as love is transformed, misplaced, and - ultimately - restored.

George Bernard Shaw - Pygmalion ​(angol)
Shaw ​radically reworks Ovid's tale with a feminist twist: while Henry Higgins successfully teaches Eliza Doolittle to speak and act like a duchess, she adamantly refuses to be his creation. This brilliantly witty exposure of the British class system will always entertain-first produced in 1914, it remains one of Shaw's most popular plays.

Charles Dickens - Kis ​Dorrit
Az ​adósok börtönének komor árnyéka ad különös, tragikomikus hátteret annak a hatalmas szatírának, amelyet Dickens e regényében kora társadalmáról fest. A fizetésképtelenek gyülevész hada kicsinyben a kinti társadalom pontos mását adja: nevetséges rangkülönbségeivel, koldus konvencióival. Odakünn mindez nagyobb méretekben folyik, de a lényeg itt is az embereknek "anyagi fedezet" szerinti felbecsülése, természetesen a megfelelő keresztényi, civilizált formák között. Kis Dorrit áldozatos, gyengéd alakja, valamint a tevékeny jóságot képviselő Clennam szinte nem is illenek a regény nagyon is világos, vérbő figurái közé, hiszen - amint azt Dickens kitűnő szatírája megmutatja - az igaz emberségnek feltétlenül alul kell maradnia a Huzavona Hivatal "kullancsaitól", a kapitalista hatalom uraitól irányított világban.

Henrik Ibsen - Három ​dráma
Az ​Európa Könyvkiadó 1991 szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek. Nemcsak megjelenteti az általános iskolások és a középiskolások számára ajánlott műveket, hanem arról is gondoskodik, hogy ezek állandóan kaphatók legyenek a könyvesboltokban. Már eddig is oly sok fontos kötet látott napvilágot ebben a sorozatban, hogy felsorolásukra itt aligha lenne elegendő hely. A kötetekhez mellékelt könyvjelzőn azonban valamennyi szerző neve és művének címe megtalálható, ki-ki kedvére végigböngészheti, és örömmel állapíthatja meg, hogy könyvtárában a klasszikusok sorát alkalmasint egy újabb kötettel gazdagíthatja. Műköltészeti és népköltészeti alkotások, versek és novellák, kisregények, regények és drámák kínálnak maradandó olvasmányélményt fiataloknak, idősebbeknek egyaránt.

William Shakespeare - Öt ​dráma 2.
Az ​Európa Könyvkiadó 1991 szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek. Nemcsak megjelenteti az általános iskolások és a középiskolások számára ajánlott műveket, hanem arról is gondoskodik, hogy ezek állandóan kaphatók legyenek a könyvesboltokban.

George Bernard Shaw - Hét ​színdarab
Fél ​évszázad drámai terméséből egész sor remekművet lehet kiválogatni. De a játékosan könnyed komédiák jó része is a halhatatlanok listájához tartozik. A második világháború után leginkább időszerű politikai témákat formál komédiává. Néha azonban megint visszafordul a múltba, egészen a végső, a Newtonról szóló komédiáig. Ünnepelt íróként halt meg, akit életében is, halála óta is sokan ócsároltak, lebecsültek, ellenségnek tartottak. Életében sem ártott neki a szidalom, halála óta még kevésbé.

Arthur Golden - Egy ​gésa emlékiratai
Elbűvölő, ​lélegzetelállító történet egy titokzatos világról, amely egy letűnt kultúra rejtelmeibe, egy japán gésa életébe enged bepillantani. A történet egy szegény halászfaluból elkerülő 9 éves, kék szemű kislányról szól, akit eladnak egy gésa házba. A hű önéletrajzi leírásból tanúi lehetünk élete átalakulásának, miközben beletanul a gésák szigorú művészetébe, ahol a szerelem csak illúzió, ahol a szüzesség a legmagasabb áron kel el, ahol a nő feladata, hogy szolgáljon és tudásával elbűvölje a befolyásos férfiakat. Átélhetjük a háború okozta változást, amely egy új életforma kialakítására kényszeríti a gésákat, nem hoz szabadságot, csak kétségbeesést és vívódást.

William Shakespeare - Troilus ​és Cressida
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

George Bernard Shaw - Pygmalion
___A ​Pygmalion Shaw legsikeresebb darabja. Az 1912. évi bemutató óta világszerte ismerik és játsszák a színházakban. Budapesten 1914-ben került színre a Vígszínházban és azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal állandóan műsoron van. ___A darab különc nyelvészprofesszora fél év alatt tökéletes dámát farag a kis virágáruslányból, de a mulatságos történetből keserű tanulságot kell levonnunk: vagyon nélkül nem mehet semmire. A siker a romantikus történetnek, a szellemes párbeszédeknek köszönhető. A régi közönség elvárta, hogy a történet boldog egymásra találással végződjék, és a darab film-változata ilyen befejezéssel készült. ___Az író utószavában elmondja a szereplők további sorsát, s aki a színházból elégedetlenül távozik, megvigasztalódik, ha a könyvet elolvassa.

Samuel Beckett - Godot-ra ​várva / A játszma vége
Az ​abszurd dráma klasszikus szerzőjének két világhírű darabját tartalmazza a kötet.

Arisztophanész - Arisztophanész ​vígjátékai
Arisztophanész ​valamennyi, (összesen tizenegy) vígjátéka Arany János halhatatlan fordításában utoljára a hatvanas évek vége felé jelent meg egy kötetben. A mostani gyűjtemény Arany János szövegében a költő helyesírását követi, a jegyzetekben és Kövendi Dénes utószavában viszont, amely Arisztophanész és kora, valamint a klasszikus görög dráma történeti és esztétikai elemzését tartalmazza, a görög szavakat és neveket a ma szokásos akadémiai helyesírás szerint írja.

William Shakepeare - Macbeth
The ​Tragedy of Macbeth (commonly called Macbeth) is a play by William Shakespeare about a regicide and its aftermath. It is Shakespeare's shortest tragedy and is believed to have been written sometime between 1603 and 1607. Shakespeare's sources for the tragedy are the accounts of King Macbeth of Scotland, Macduff, and Duncan in Holinshed's Chronicles (1587), a history of England, Scotland and Ireland familiar to Shakespeare and his contemporaries. However, the story of Macbeth as told by Shakespeare bears no relation to real events in Scottish history as Macbeth was an admired and able monarch

William Shakespeare - Lear ​király
Van ​ember, aki szenvedésében megnemesedik. Van, aki attól lesz bölcs, hogy megbolondul, és van, aki attól kezd látni, hogy megvakul. Lear tragédiája azért is örökérvényű, mert mindaz, amit átélni kényszerűl, - szülő-gyerek kapcsolat, barátság, szeretet, gyűlölet, féltékenység, bosszú, nemeslelkűség - , a mi hétköznapi életünkkel szembesít. Shakespeare a Lear királyt 1605-ben, alkotói korszakának harmadik szakaszában írta. Ekkor születtek a nagy tragédiák és a keserű komédiák. A dráma alapötletét egy ősi kelta mondából merítette. A széthulló család és a gyermeki hálátlanság megrázó történetén túl a világban szembeálló gonosz és jó szinte kozmikussá felnagyított harcát ábrázolja. Iszonyatos tragédia ez, a kizökkent idő, a sarkaiból kifordult világ félelmetes látomása, ahol jó, rossz egyaránt elbukik, de a halálban furcsamód - bár méltó büntetés a gonosznak - megtisztul a rossz is. A katartikus élménytől - remélhetőleg - az olvasó is segítséget kap, hogy saját életében tisztábban lásson, szebben, emberibben élhessen.

William Shakespeare - Ahogy ​tetszik
Történik ​Olivér házában, Frigyes herceg udvarában, valamint az Ardeni-erdőben - vélhetőleg Franciaországban. Egy nagy erejű vitéz, miként nálunk majd Toldi, legyőz egy bajnokot. Bár testvére ármánya miatt meg kellett volna halnia a párviadalban, mégis az ő homlokára kerül a győztesnek kijáró koszorú. És ezzel kezdetét veszi vesszőfutása. Előbb csak bátyja, majd uralkodója haragja elől, utóbb egyenest a száműzetésbe. Vigaszul csupán egy mosoly, egy fehér lánykézből kapott amulett és öreg szolgája sírig hű ragaszkodása szolgál. Ám az ardeni erdő mélyén további barátokra, igaz szerelemre, és elűzött hercegének birodalmára talál.