|
Az iparművészet mindannyiunk mindennapi életéhez hozzátartozik.
Azt vizsgálja ebben a könyvben a neves művészettörténész, Koczogh Ákos: mindenképpen adott az ember esztétikai értéket használati tárgyainak és munkaeszközeinek.
Könyvének egyes fejezeteiben egy-egye iparművészeti ág történetét, jelenkori helyzetét és aktuális problémáit mondja el.
Megismertet a legjelentősebb alkotók munkájával, és egyben hasznos iparművészeti tanácsokat is ad.
A könyv gazdag képanyaggal jelenik meg.
Kapcsolódó könyvek
Hans Sedlmayr - A modern művészet bálványai
Az ismert nagyműveltségű nyugat-német műtörténész e kötetében a modern művészeti irányokat elemzi s lebilincselő érdekességgel mutatja ki, hogy az izmusok forradalma nem jelentheti a művészet megújulását, mert a művészettől idegen törvények az anarchia, az irracionalizmus uralmát eredményezi, s a művészet elembertelenedéséhez, vagyis a művészet csődjéhez vezet. A szerző nem marxista és e jelenségek okait nem tudja kielégítően magyarázni, annál jelentősebb azonban, hogy a nyugati világ absztraktimádata közepette az emberről emberhez szóló művészetet követel.
Daniel Arasse - Művész a műben
„Amit a kép megmutat, de nem fitogtat” - erről szól minden műelemzés, ezért keres rendező elvet az ikonográfia, és ennek megtalálása a műélvezet legfőbb forrása. A kalandhoz pedig Arasse-nál jobb vezetőt nemigen találhatunk. Ebben a kötetben hét tanulmányát egy új vezérlő elv szerint írta meg, melyet analitikus ikonográfiának nevezett el. A kép szüzséje(sujet) és az alkotó szubjektuma(sujet),- ahogy a francia szó egybeesése is azt mutatja, - egymásba épülését, és egymásra utalásait vizsgálja.
„Elemzésemnek nem az a célja, hogy egy nevet kapcsoljunk egy műalkotáshoz, hanem az, hogy egy alkotásban megragadjuk, mivé tudott válni alkotójának köszönhetően (akinek viszont ismernünk kell a nevét ahhoz, hogy a képet megfelelően tudjuk értelmezni). Témám jól körülhatárolható: újabb és újabb konkrét eseteket elemezve szeretném megragadni azt, ami - túl azon, hogy egyedivé teszi az egyik vagy a másik műalkotást azon a sorozaton belül, amelyhez tartozik - magán viseli alkotójának személyiségjegyeit. Vagyis azt kutatom, miképpen van benne a Mózesben Michelangelo, a Noé részegsége című festményben Bellini, A Bölcsesség allegóriájában (Az idő múlásának allegóriája a bölcsesség által vezérelve) című képen Tiziano, akárcsak Mantegna a szignatúráiban, vagy Piero di Cosimo a Prométheusz mítosza című képen?”
„Arasse kíváncsisága és fantáziája kimeríthetetlen, nyelvi és vizuális humora lenyűgöző, természete nyughatatlan. De a naiv rácsodálkozás és az alázat kegyes adománya is az övé.”
Arnold Gehlen - Kor-képek 1907-1914
Arnold Gehlen (1904-1976) filozófus, szociológus, a 20. századi polgári gondolkodók egyik legjelentősebb képviselője volt. Filozófiai antropológiai főművét, Az embert már korábban megismerhették a magyar olvasók.
Kor-képek című művészetszociológiai kötete a modern művészeti törekvések összefoglalása. Gehlen a festészet alkotásait egyszerre tekinti művészeti produktumnak és a társadalmi mozgás tükröződésének. A nonfiguratív festészet szükségszerűségét és létjogosultságát kutatva - az emberben leírtakhoz hasonlóan - a hangsúlyt ebben a művében is az emberi aktivitásra, illetve az ösztönösség és a tudatos ellenőrzés kölcsönhatására helyezi. Ilyen szempontok szerint elemzi Klee, Mondrian és Kandinszkij festményeit, illetve a modern művészet peremhelyzetét a tudományos-technikai forradalom korában. Elméletének alátámasztásául felhasználja a különféle szaktudományokat: a pszichológiát, a társadalomtörténetet, a filozófiát, a művészettörténetet. Törekvése, hogy mindezek szintézisével igazolja: a 20. század művészetének szükségszerűen el kellett jutnia a nonfiguratív ábrázolási módhoz.
Arnold Gehlen - Kor-képek 1907-1914
Arnold Gehlen (1904-1976) filozófus, szociológus, a 20. századi polgári gondolkodók egyik legjelentősebb képviselője volt. Filozófiai antropológiai főművét, Az embert már korábban megismerhették a magyar olvasók.
Kor-képek című művészetszociológiai kötete a modern művészeti törekvések összefoglalása. Gehlen a festészet alkotásait egyszerre tekinti művészeti produktumnak és a társadalmi mozgás tükröződésének. A nonfiguratív festészet szükségszerűségét és létjogosultságát kutatva - az emberben leírtakhoz hasonlóan - a hangsúlyt ebben a művében is az emberi aktivitásra, illetve az ösztönösség és a tudatos ellenőrzés kölcsönhatására helyezi. Ilyen szempontok szerint elemzi Klee, Mondrian és Kandinszkij festményeit, illetve a modern művészet peremhelyzetét a tudományos-technikai forradalom korában. Elméletének alátámasztásául felhasználja a különféle szaktudományokat: a pszichológiát, a társadalomtörténetet, a filozófiát, a művészettörténetet. Törekvése, hogy mindezek szintézisével igazolja: a 20. század művészetének szükségszerűen el kellett jutnia a nonfiguratív ábrázolási módhoz.
Hans-Georg Gadamer - A szép aktualitása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Hans-Georg Gadamer - A szép aktualitása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Henry de Morant - Az iparművészet története
Henry de Morant könyvének magyar kiadása megérdemel néhány megjegyzést. Már maga a cím is igényel némi magyarázatot. Mi iparművészetről beszélünk, a németek alkalmazott művészetről (angewandte Kunst), a franciák pedig díszítőművészetről (art décoratif). Az "iparművészet" fogalma úgy él tudatunkban, ahogy azt a nagy múltú Iparművészeti Múzeum kiállításai, gyűjteménycsoportjai meghatározták: van bútorművesség és fafaragás, kerámia és üvegművészet, ötvösség és textilművesség (szövött és nyomott anyagok, gobelinek, ruhák, szőnyegek stb.) és még néhány kisebb jelentőségű művészeti ág, például a bőrművesség, az elefántcsont-faragás vagy a legyezőfestés. Bizonyára kevesen tekintenék iparművészeti alkotásnak Raffaello freskóit vagy a gótikus katedrálisok szobrait, a Braun-gyár villanyborotváját még kevesebben. De ha meggondoljuk, hogy az Iparművészeti Főiskolának díszítőszobrász, díszítőfestő és ipari formatervező szakjai vannak és voltak, akkor talán érthetőbb lesz a francia "díszítőművészet" fogalma. Nem pontosan körülhatárolt fogalom ez: inkább arról van szó, hogy ezeknél az alkotásoknál a hasznosság vagy a szem gyönyörűsége lép előtérbe az ábrázolás és a kifejezés rovására, a "nagyművészet" alkotásaihoz képest. Így lesz alkalmazott, díszítő-, avagy iparművészeti jellegű a szobor vagy a festmény, ha alá van rendelve egy építészeti együttes egészének, és így lesz iparművészeti jellegű a népművészeti alkotás vagy korunk designja, a formatervezés is. Henry de Morant összefoglalását olvasva meg kell hát barátkoznunk ezzel az újszerű, nagyvonalú, tágan értelmezett iparművészeti fogalommal, még ha néha szokatlannak tűnik is egy alkotás "iparművészetként" való meghatározása. Korántsem jelent ez valamiféle degradálást, lebecsülést, csupán azt, hogy nem az esztétikai érték, hanem a funkció meghatározásából indult ki a szerző.
Henry de Morant - Az iparművészet története
Henry de Morant könyvének magyar kiadása megérdemel néhány megjegyzést. Már maga a cím is igényel némi magyarázatot. Mi iparművészetről beszélünk, a németek alkalmazott művészetről (angewandte Kunst), a franciák pedig díszítőművészetről (art décoratif). Az "iparművészet" fogalma úgy él tudatunkban, ahogy azt a nagy múltú Iparművészeti Múzeum kiállításai, gyűjteménycsoportjai meghatározták: van bútorművesség és fafaragás, kerámia és üvegművészet, ötvösség és textilművesség (szövött és nyomott anyagok, gobelinek, ruhák, szőnyegek stb.) és még néhány kisebb jelentőségű művészeti ág, például a bőrművesség, az elefántcsont-faragás vagy a legyezőfestés. Bizonyára kevesen tekintenék iparművészeti alkotásnak Raffaello freskóit vagy a gótikus katedrálisok szobrait, a Braun-gyár villanyborotváját még kevesebben. De ha meggondoljuk, hogy az Iparművészeti Főiskolának díszítőszobrász, díszítőfestő és ipari formatervező szakjai vannak és voltak, akkor talán érthetőbb lesz a francia "díszítőművészet" fogalma. Nem pontosan körülhatárolt fogalom ez: inkább arról van szó, hogy ezeknél az alkotásoknál a hasznosság vagy a szem gyönyörűsége lép előtérbe az ábrázolás és a kifejezés rovására, a "nagyművészet" alkotásaihoz képest. Így lesz alkalmazott, díszítő-, avagy iparművészeti jellegű a szobor vagy a festmény, ha alá van rendelve egy építészeti együttes egészének, és így lesz iparművészeti jellegű a népművészeti alkotás vagy korunk designja, a formatervezés is. Henry de Morant összefoglalását olvasva meg kell hát barátkoznunk ezzel az újszerű, nagyvonalú, tágan értelmezett iparművészeti fogalommal, még ha néha szokatlannak tűnik is egy alkotás "iparművészetként" való meghatározása. Korántsem jelent ez valamiféle degradálást, lebecsülést, csupán azt, hogy nem az esztétikai érték, hanem a funkció meghatározásából indult ki a szerző.
Pipics Zoltán - Tárlatvezető
"Műtárgyat nézni sokan szeretnek, de kevesen tudnak. A katalógussal, vagy Baedekkerrel múzeumokat vagy gyűjteményeket látogatók kíváncsi hajszája, amellyel a csillag alatt feltüntetett műremekeket megbámulják s kizárólag anyagi vagy történelmi értékük szerint bírálják, legbeszédesebb bizonyítéka annak, hogy az emberek nagy része nem képes ítéletet formálni az igazi művészi értékről..."
Pipics Zoltán - Tárlatvezető
"Műtárgyat nézni sokan szeretnek, de kevesen tudnak. A katalógussal, vagy Baedekkerrel múzeumokat vagy gyűjteményeket látogatók kíváncsi hajszája, amellyel a csillag alatt feltüntetett műremekeket megbámulják s kizárólag anyagi vagy történelmi értékük szerint bírálják, legbeszédesebb bizonyítéka annak, hogy az emberek nagy része nem képes ítéletet formálni az igazi művészi értékről..."
Ismeretlen szerző - A szépség szíve
A Császár szól: "Kuj, megparancsolom neked, hogy szabályozd a muzsikát és tanítsd az elsőszülött fiúkat, hogy mind egyenesek legyenek, de ugyanakkor nyájasak is, nagylelkűek legyenek, de sohasem kegyetlenek, kimértek legyenek, de sohasem gőgösek. A vers szavakba foglalja az érzelmeket, az ének megnyújtja ezeket a szavakat, a skála hangjai erre a megnyújtásra támaszkodnak, a tizenkét síp törvénye pedig harmóniát teremt a hangokból. A nyolcféle zeneszerszám hangja így képes harmóniába csendülni össze anékül, hogy egymást megzavarná. S ezáltal jön létre harmónia a szellemek és az emberek között is."
Ismeretlen szerző - A szépség szíve
A Császár szól: "Kuj, megparancsolom neked, hogy szabályozd a muzsikát és tanítsd az elsőszülött fiúkat, hogy mind egyenesek legyenek, de ugyanakkor nyájasak is, nagylelkűek legyenek, de sohasem kegyetlenek, kimértek legyenek, de sohasem gőgösek. A vers szavakba foglalja az érzelmeket, az ének megnyújtja ezeket a szavakat, a skála hangjai erre a megnyújtásra támaszkodnak, a tizenkét síp törvénye pedig harmóniát teremt a hangokból. A nyolcféle zeneszerszám hangja így képes harmóniába csendülni össze anékül, hogy egymást megzavarná. S ezáltal jön létre harmónia a szellemek és az emberek között is."
Körtvélyes Géza - Művészet, tánc, táncművészet
Ez a könyv a művészet ősi, kultikus funkciójából kiindulva kalauzolja el az olvasót a művészi mozgás világához. Felvázolja a tér- és időbeli művészeti ágak jellegzetességeit, a közös vonásokat és az átfogó ábrázolási módszereket.
Ezt követően szól az emberi test köznapi és művészi mozgásáról, a kialakult táncnyelvekről, a zene és a tánc kapcsolatáról, majd a koreográfia és az előadóművészet alapvető kérdéseiről. A leghosszabb fejezet - valójában a második rész - esztétikai megközelítéssel nyújt áttekintést a táncművészet egymást kiegészítő ágazatairól, századunk balett és modern táncirányzatairól, a posztmodern kísérletekről és a táncszínházi törekvésekről.
Végül röviden tájékoztat az élő távol-keleti klasszikus tánckultúráról és a közelmúlt színpadi néptánc művészetének stiláris válfajairól.
Körtvélyes Géza - Művészet, tánc, táncművészet
Ez a könyv a művészet ősi, kultikus funkciójából kiindulva kalauzolja el az olvasót a művészi mozgás világához. Felvázolja a tér- és időbeli művészeti ágak jellegzetességeit, a közös vonásokat és az átfogó ábrázolási módszereket.
Ezt követően szól az emberi test köznapi és művészi mozgásáról, a kialakult táncnyelvekről, a zene és a tánc kapcsolatáról, majd a koreográfia és az előadóművészet alapvető kérdéseiről. A leghosszabb fejezet - valójában a második rész - esztétikai megközelítéssel nyújt áttekintést a táncművészet egymást kiegészítő ágazatairól, századunk balett és modern táncirányzatairól, a posztmodern kísérletekről és a táncszínházi törekvésekről.
Végül röviden tájékoztat az élő távol-keleti klasszikus tánckultúráról és a közelmúlt színpadi néptánc művészetének stiláris válfajairól.
Vilém Flusser - A fotográfia filozófiája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Vilém Flusser - A fotográfia filozófiája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Steve Yates - A tér költészete
Yates könyve a fotóelméleti szakirodalom egyik alapművévé vált. Bár alcíme szerint fotókritikai antológia, jóval inkább fotóteoretlkus, médiamelméleti áttekintés, melynek centrumában a tér kérdése áll. A tér jelentése az interpretáció számára rendkívül homályos terület, állapítja meg Yates. Az utóbbi egy-két évtizedben a téri fordulat, a spatial turn kifejezés gyakran bukkan föl, és méltán. A tér, ahogy ma elgondoljuk, megtapasztaljuk, történeti fejlemény. Michel Serres matematikus-tudományfilozófus szerint a "tiszta tudományok révén a terek sokaságát ismerjük. A tér a kultúra terméke, a történelem terméke, és talán nem is csak a geometriáé, hanem a teológiáké és a politikáé." Korábban azt mondták - írja Kállai János pszichológus -, a tér az, ami két egymáshoz közel álló dolog között van, a semmi. Az ilyen jellegű tér azonban emberi kapcsolatokkal van kitöltve. Kommunikatív és imaginatív kapcsolatok hálózata. A térérzékelés nemcsak korai, proverbális élményeinknek, de a térről való tudásunknak is ki van szolgáltatva. A térről való tudás megváltoztatja a térélményt." Yates válogatásának egyes fejezetei nálunk is ismert teoretikusok elgondolásait mutatják be (Moholy-Nagy László, Carnap, William M. Ivins, Edward T. Hall, Jonathan Crary, Rudolf Arnheim). A könyv túlnyomó részét azonban felénk jószerivel ismeretlen szerzők térrel kapcsolatos, (fotó)művészeti vonatkozású koncepciói teszik ki (köztük olyan klasszikus munkák, mint például Gaston Bachellard-é). - Tillmann József -
Steve Yates az első tudós, aki háromszor nyerte el a Fulbright Ösztöndíjat (1991, 1995, 2006-7). Szakterülete a Szovjetúnió, Oroszország és Kelet-Európa fényképészettörténete. Az általa kutatott témánk felölelik Alexander Rodchenko, Moholy-Nagy László, Robert Rauschenberg és Joel-Peter Witkin munkásságát, a modert fényképészetet, valamint a művészettörténeti párhuzamokat Amerika és Oroszország között.
Steve Yates - A tér költészete
Yates könyve a fotóelméleti szakirodalom egyik alapművévé vált. Bár alcíme szerint fotókritikai antológia, jóval inkább fotóteoretlkus, médiamelméleti áttekintés, melynek centrumában a tér kérdése áll. A tér jelentése az interpretáció számára rendkívül homályos terület, állapítja meg Yates. Az utóbbi egy-két évtizedben a téri fordulat, a spatial turn kifejezés gyakran bukkan föl, és méltán. A tér, ahogy ma elgondoljuk, megtapasztaljuk, történeti fejlemény. Michel Serres matematikus-tudományfilozófus szerint a "tiszta tudományok révén a terek sokaságát ismerjük. A tér a kultúra terméke, a történelem terméke, és talán nem is csak a geometriáé, hanem a teológiáké és a politikáé." Korábban azt mondták - írja Kállai János pszichológus -, a tér az, ami két egymáshoz közel álló dolog között van, a semmi. Az ilyen jellegű tér azonban emberi kapcsolatokkal van kitöltve. Kommunikatív és imaginatív kapcsolatok hálózata. A térérzékelés nemcsak korai, proverbális élményeinknek, de a térről való tudásunknak is ki van szolgáltatva. A térről való tudás megváltoztatja a térélményt." Yates válogatásának egyes fejezetei nálunk is ismert teoretikusok elgondolásait mutatják be (Moholy-Nagy László, Carnap, William M. Ivins, Edward T. Hall, Jonathan Crary, Rudolf Arnheim). A könyv túlnyomó részét azonban felénk jószerivel ismeretlen szerzők térrel kapcsolatos, (fotó)művészeti vonatkozású koncepciói teszik ki (köztük olyan klasszikus munkák, mint például Gaston Bachellard-é). - Tillmann József -
Steve Yates az első tudós, aki háromszor nyerte el a Fulbright Ösztöndíjat (1991, 1995, 2006-7). Szakterülete a Szovjetúnió, Oroszország és Kelet-Európa fényképészettörténete. Az általa kutatott témánk felölelik Alexander Rodchenko, Moholy-Nagy László, Robert Rauschenberg és Joel-Peter Witkin munkásságát, a modert fényképészetet, valamint a művészettörténeti párhuzamokat Amerika és Oroszország között.
Gabriele Thuller - Művészet és giccs
Bizonyosan már ön is feltette magának a kérdést: Ez tulajdonképpen még művészet? Vagy már giccs? A Hogyan ismerjük fel? Művészet és giccs című könyv eredeti és szórakoztató módon jár utána annak a kérdésnek, hogy egyáltalán mi az a giccs, és a festészet, a szobrászat és az építészetterületéről származó számos példa alapján vizsgálja, hogyan alkalmazzák a művészek – néhol közvetlenül, néhol ironikusan – a legkülönfélébb giccselemeket. A téma új alapműve!
Gabriele Thuller - Művészet és giccs
Bizonyosan már ön is feltette magának a kérdést: Ez tulajdonképpen még művészet? Vagy már giccs? A Hogyan ismerjük fel? Művészet és giccs című könyv eredeti és szórakoztató módon jár utána annak a kérdésnek, hogy egyáltalán mi az a giccs, és a festészet, a szobrászat és az építészetterületéről származó számos példa alapján vizsgálja, hogyan alkalmazzák a művészek – néhol közvetlenül, néhol ironikusan – a legkülönfélébb giccselemeket. A téma új alapműve!
Bacsó Béla - Kép - fenomén - valóság
Válogatásunk folytatja azt a nagy sikerű témát, amely az egykori Athenaeumban Kép - képiség címmel jelent meg, s amely a jelenkori humántudományban egyik legsokoldalúbban tárgyalt kérdés. A kötetben található írások a címként megadott hármas, jóllehet teljességgel el nem különíthető problémának egy sajátos metszetét adják. Ezt a problémaegyüttest másként megjelenítésnek vagy reprezentációnak is nevezhetnénk, ez ugyanis az a titkos összekötőkapocs, amely a fenomenológiai, a művészettörténeti, az esztétikai, az irodalomelméleti írásokat kötetbe rendezhetővé teszi.
Bacsó Béla - Kép - fenomén - valóság
Válogatásunk folytatja azt a nagy sikerű témát, amely az egykori Athenaeumban Kép - képiség címmel jelent meg, s amely a jelenkori humántudományban egyik legsokoldalúbban tárgyalt kérdés. A kötetben található írások a címként megadott hármas, jóllehet teljességgel el nem különíthető problémának egy sajátos metszetét adják. Ezt a problémaegyüttest másként megjelenítésnek vagy reprezentációnak is nevezhetnénk, ez ugyanis az a titkos összekötőkapocs, amely a fenomenológiai, a művészettörténeti, az esztétikai, az irodalomelméleti írásokat kötetbe rendezhetővé teszi.
Németh Lajos - A művészet sorsfordulója
Bár a szerző érdeklődésének előterében a képzőművészet áll, írásai minden művészeti területen kiemelkedőek. Meggyőzően fejti ki, hogyan függ össze az esztétikai értékrend devalválódásával a művészet autonómiára törekvése, miként jelenik meg szükségszerűen az önelvű vizualitás elve, s tűnnek fel egymás után, viharos gyorsasággal a legkülönbözőbb, rövid életű művészeti irányzatok. Sokrétű elméleti fejtegetéseit a szerző természetesen konkrét példák sokaságával támasztja alá.
Németh Lajos - A művészet sorsfordulója
Bár a szerző érdeklődésének előterében a képzőművészet áll, írásai minden művészeti területen kiemelkedőek. Meggyőzően fejti ki, hogyan függ össze az esztétikai értékrend devalválódásával a művészet autonómiára törekvése, miként jelenik meg szükségszerűen az önelvű vizualitás elve, s tűnnek fel egymás után, viharos gyorsasággal a legkülönbözőbb, rövid életű művészeti irányzatok. Sokrétű elméleti fejtegetéseit a szerző természetesen konkrét példák sokaságával támasztja alá.
Cs. Szabó László - Alkalom
Cs. Szabó Lászlónak, aki évtizedek óta Londonban él, több mint harminc esztendeje nem jelent meg könyve Magyarországon. Cs. Szabó a Nyugat második nemzedékének tagja, Illyés Gyula, Vas István kortársa, szépíróként és esszéíróként egyaránt elismert egyénisége a harmincas-negyvenes évek irodalmi életének.
1935-44 között a Magyar Rádió Irodalmi Osztályát vezette, majd a felszabadulás után meghívták a Képzőművészeti Főiskolára, hogy irodalom- és művelődéstörténetet adjon elő. Itt tanított külföldre távozásáig.
Ez az esszékötet témák és korszakok gazdag variációjából ad ízelítőt; Cs. Szabónak az utóbbi húsz esztendőben írott esszéit tartalmazza.
Cs. Szabó László - Alkalom
Cs. Szabó Lászlónak, aki évtizedek óta Londonban él, több mint harminc esztendeje nem jelent meg könyve Magyarországon. Cs. Szabó a Nyugat második nemzedékének tagja, Illyés Gyula, Vas István kortársa, szépíróként és esszéíróként egyaránt elismert egyénisége a harmincas-negyvenes évek irodalmi életének.
1935-44 között a Magyar Rádió Irodalmi Osztályát vezette, majd a felszabadulás után meghívták a Képzőművészeti Főiskolára, hogy irodalom- és művelődéstörténetet adjon elő. Itt tanított külföldre távozásáig.
Ez az esszékötet témák és korszakok gazdag variációjából ad ízelítőt; Cs. Szabónak az utóbbi húsz esztendőben írott esszéit tartalmazza.
Király Jenő - Frivol múzsa I-II.
A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája (Tankönyvkiadó, 1993)
Könyv
A Frivol múzsa esztétikai nagymonográfia a „kellemesség”-ről, világviszonylatban az első rendszeres, átfogó kísérlet a szórakozásesztétika megalapozására, mely ezzel az esztétika tudományának két és fél évezredes adósságát kezdi (vagy próbálja elkezdeni) törleszteni. Freud az éjszakai álmokat fejtette meg, a Frivol múzsa a nappali álmokat kutatja. Új értelmet nyert az „álomgyár” kifejezés: már nem feltétlen elítélő. A Frivol múzsa úgy próbálja feltárni a mai emberiség élő mitológiáját, ahogyan Mircea Eliade (vagy Hamvas Béla) az őseredeti ember képzeletvilágát, Lévi-Strauss pedig a törzsi ember tudatát, a „vad gondolkodást” vizsgálta. Jung a neurotikus panaszok fénytörésében kutatta a modern mitológiákat, a Frivol múzsa a kommunikatív nyilvánosság legelterjedtebb narratív tradícióinak titkos tartalmait kutatja. Tarthatatlan, hogy a bororo indiánokról többet, mélyebbet, átfogóbbat tudunk, mint önmagunkról. Fel kell tárni a modern nagyvárosi ember mitológiáit, össze kell foglalni a „Vízöntő korának” új szellemiségét. (…)
A Frivol múzsa szerkezete Dante művének fordítottja – s ez jogosult, mert a huszadik század vér- és hazugságtengere nyelte el a felvilágosult szellemi rend ama virágkorát, melyet Dante műve megnyitott. A műfaji világképeket bejáró utunk mintegy a „paradicsomból” indul, s a pokol legmélyebb körein végződik, hogy itt találjuk meg a szenvedésben fogant érzékenység ősszikráját, az esztétikai szellem „ősrobbanását”.
Király Jenő - Frivol múzsa I-II.
A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája (Tankönyvkiadó, 1993)
Könyv
A Frivol múzsa esztétikai nagymonográfia a „kellemesség”-ről, világviszonylatban az első rendszeres, átfogó kísérlet a szórakozásesztétika megalapozására, mely ezzel az esztétika tudományának két és fél évezredes adósságát kezdi (vagy próbálja elkezdeni) törleszteni. Freud az éjszakai álmokat fejtette meg, a Frivol múzsa a nappali álmokat kutatja. Új értelmet nyert az „álomgyár” kifejezés: már nem feltétlen elítélő. A Frivol múzsa úgy próbálja feltárni a mai emberiség élő mitológiáját, ahogyan Mircea Eliade (vagy Hamvas Béla) az őseredeti ember képzeletvilágát, Lévi-Strauss pedig a törzsi ember tudatát, a „vad gondolkodást” vizsgálta. Jung a neurotikus panaszok fénytörésében kutatta a modern mitológiákat, a Frivol múzsa a kommunikatív nyilvánosság legelterjedtebb narratív tradícióinak titkos tartalmait kutatja. Tarthatatlan, hogy a bororo indiánokról többet, mélyebbet, átfogóbbat tudunk, mint önmagunkról. Fel kell tárni a modern nagyvárosi ember mitológiáit, össze kell foglalni a „Vízöntő korának” új szellemiségét. (…)
A Frivol múzsa szerkezete Dante művének fordítottja – s ez jogosult, mert a huszadik század vér- és hazugságtengere nyelte el a felvilágosult szellemi rend ama virágkorát, melyet Dante műve megnyitott. A műfaji világképeket bejáró utunk mintegy a „paradicsomból” indul, s a pokol legmélyebb körein végződik, hogy itt találjuk meg a szenvedésben fogant érzékenység ősszikráját, az esztétikai szellem „ősrobbanását”.
Johann Wolfgang Goethe - Színtan
1840-ben jelent meg a Színtan, amit élete vége felé Goethe fő művének nevezett. Ebben a könyvben a természettudós Goethe lép elénk, akinek kísérletező kedve, vizsgálódásainak érzékletes leírása jól mutatja, hogy személyében elválaszthatatlan a költő és tudós, a művész és gondolkodó. Magyarul eddig csak részletek jelentek meg a műből: ebben a könyvben a Didaktikai résznek - a háromrészes mű legfontosabb részének - teljes magyar szövegét adjuk az olvasó kezébe, jegyzetekkel és színes ábrákkal kibővítve.
Johann Wolfgang Goethe - Színtan
1840-ben jelent meg a Színtan, amit élete vége felé Goethe fő művének nevezett. Ebben a könyvben a természettudós Goethe lép elénk, akinek kísérletező kedve, vizsgálódásainak érzékletes leírása jól mutatja, hogy személyében elválaszthatatlan a költő és tudós, a művész és gondolkodó. Magyarul eddig csak részletek jelentek meg a műből: ebben a könyvben a Didaktikai résznek - a háromrészes mű legfontosabb részének - teljes magyar szövegét adjuk az olvasó kezébe, jegyzetekkel és színes ábrákkal kibővítve.
Szabó Attila - Művészettörténet vázlatokban
Szabó Attila könyvét mindazok örömmel fogják használni, akik a művészetek bármely ágával foglalkoznak, akár általános iskolai tanulók, középiskolások, felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók, vagy a művészetek történetét, történelmet, irodalmat, zenét tanító pedagógusok. A könyv elsősorban a műalkotások és történelmi, szellemi hátterük megértéséhez nyújt összefoglaló ismeretanyagot, de mindazok haszonnal forgathatják, akik szeretnék, ha nagyobb rálátásuk lenne egy-egy stílustörténeti korszakra, egy-egy nép mai kultúrájának gyökereire, művészetének eredetére és alapvető fejlődéstörténetére.
Bemutatja a kezdetektől napjainkig született legfontosabb művészeti eredményeket, a különböző művészeti ágak adott korra jellemző stílusjegyeit, kiemeli és megmagyarázza azokat az építészeti, művészeti alapfogalmakat, amelyek ismerete egy-egy kor művészetének és műalkotásainak elemzéséhez nélkülözhetetlen.
Irodalmat kínál a részletesebb művészeti tanulmányokhoz, és megemlít műalkotásokat, amelyek egy-egy korszak művészetében és az emberiség történetében kiemelkedő jelentőségűek, vagy legalább példaértékűek. (...)
Szabó Attila - Művészettörténet vázlatokban
Szabó Attila könyvét mindazok örömmel fogják használni, akik a művészetek bármely ágával foglalkoznak, akár általános iskolai tanulók, középiskolások, felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók, vagy a művészetek történetét, történelmet, irodalmat, zenét tanító pedagógusok. A könyv elsősorban a műalkotások és történelmi, szellemi hátterük megértéséhez nyújt összefoglaló ismeretanyagot, de mindazok haszonnal forgathatják, akik szeretnék, ha nagyobb rálátásuk lenne egy-egy stílustörténeti korszakra, egy-egy nép mai kultúrájának gyökereire, művészetének eredetére és alapvető fejlődéstörténetére.
Bemutatja a kezdetektől napjainkig született legfontosabb művészeti eredményeket, a különböző művészeti ágak adott korra jellemző stílusjegyeit, kiemeli és megmagyarázza azokat az építészeti, művészeti alapfogalmakat, amelyek ismerete egy-egy kor művészetének és műalkotásainak elemzéséhez nélkülözhetetlen.
Irodalmat kínál a részletesebb művészeti tanulmányokhoz, és megemlít műalkotásokat, amelyek egy-egy korszak művészetében és az emberiség történetében kiemelkedő jelentőségűek, vagy legalább példaértékűek. (...)
Claude Roy - A művészet szerelme
„Mindig loptam, de sohasem értek tetten. Múltkorában például háborítatlanul távoztam egy Hampstead környéki, elragadó 18. századi angol kastélyból Rembrandt önarcképével a tarsolyomban. A moszkvai Tretyakov Galéria nyilván a mai napig magáénak hiszi Rubljov Szentháromságát, s én meg is hagyom igazgatóit e hitükben, holott jól tudom: az eredetit én őrzöm, itt belül. Én emeltem el a pekingi császári palota egyik legszebb Szung-kori festményét, A folyó kanyarulatait, s cserébe egy másolatot hagytam ott, egyéb iránt tökéletes másolatot. Sikerült Európába átcsempésznem a washingtoni Kreess-gyűjtemény egyik legbecsesebb darabját, Le Nain Parasztgyermekek egy tanyaház előtt című festményét. El sem merem mondani, mi mindent raboltam össze Olaszországban. A vandálok, vízigótok, sőt Napóleon is elbújhat mellettem…”
Claude Roy - A művészet szerelme
„Mindig loptam, de sohasem értek tetten. Múltkorában például háborítatlanul távoztam egy Hampstead környéki, elragadó 18. századi angol kastélyból Rembrandt önarcképével a tarsolyomban. A moszkvai Tretyakov Galéria nyilván a mai napig magáénak hiszi Rubljov Szentháromságát, s én meg is hagyom igazgatóit e hitükben, holott jól tudom: az eredetit én őrzöm, itt belül. Én emeltem el a pekingi császári palota egyik legszebb Szung-kori festményét, A folyó kanyarulatait, s cserébe egy másolatot hagytam ott, egyéb iránt tökéletes másolatot. Sikerült Európába átcsempésznem a washingtoni Kreess-gyűjtemény egyik legbecsesebb darabját, Le Nain Parasztgyermekek egy tanyaház előtt című festményét. El sem merem mondani, mi mindent raboltam össze Olaszországban. A vandálok, vízigótok, sőt Napóleon is elbújhat mellettem…”
Ismeretlen szerző - Az egzisztencializmus
A modern polgári filozófia és irodalom irányzatai között fontos helyet foglal el az egzisztencializmus, melyet Köpeczi Béla tanulmánya és szövegválogatása ismertet meg az olvasóval.
A bevezető ideológiai igényességgel és pontossággal tisztázza az egzisztencializmus filozófiai és esztétikai problémáit, a szemelvények pedig Kierkegaard, Jaspers, Heidegger, Sartre és Camus műveiből vett részletekkel világítják meg más-más nézőpontból e jelentős irányzat különböző oldalait.
Az egzisztencializmust tárgyaló antológiákkal szemben a kötetnek az az újdonsága és fő érdeme, hogy következetesen érvényesíti a filozófiai és esztétikai szempontot, egyiket a másikkal világítva meg.
Ismeretlen szerző - Az egzisztencializmus
A modern polgári filozófia és irodalom irányzatai között fontos helyet foglal el az egzisztencializmus, melyet Köpeczi Béla tanulmánya és szövegválogatása ismertet meg az olvasóval.
A bevezető ideológiai igényességgel és pontossággal tisztázza az egzisztencializmus filozófiai és esztétikai problémáit, a szemelvények pedig Kierkegaard, Jaspers, Heidegger, Sartre és Camus műveiből vett részletekkel világítják meg más-más nézőpontból e jelentős irányzat különböző oldalait.
Az egzisztencializmust tárgyaló antológiákkal szemben a kötetnek az az újdonsága és fő érdeme, hogy következetesen érvényesíti a filozófiai és esztétikai szempontot, egyiket a másikkal világítva meg.
Hermann Bauer - Andreas Prater - Barokk
A barokk - melynek kora az abszolutizmus és a felvilágosodás közé esik - az utolsó olyan stílusirányzat, amely átfogja Európa egészét. Jó ideig a reneszánsz különc hajtásának tekintették. A tartalom és a forma összetettsége, sodró lendülete éles ellentétben áll a klasszicizmus fegyelmezett önmérsékletével. Világi örömök és érzékiség, vallásos áhítat és szigorú aszkézis, formai sokszínűség és merev szabályok betartása egyaránt jellemző a barokk mesterek alkotásaira. Ezzel egy időben, az illuzionizmus jelentkezésével színpadiasság és díszletszerűség hódította meg a művészet világát.
Hermann Bauer - Andreas Prater - Barokk
A barokk - melynek kora az abszolutizmus és a felvilágosodás közé esik - az utolsó olyan stílusirányzat, amely átfogja Európa egészét. Jó ideig a reneszánsz különc hajtásának tekintették. A tartalom és a forma összetettsége, sodró lendülete éles ellentétben áll a klasszicizmus fegyelmezett önmérsékletével. Világi örömök és érzékiség, vallásos áhítat és szigorú aszkézis, formai sokszínűség és merev szabályok betartása egyaránt jellemző a barokk mesterek alkotásaira. Ezzel egy időben, az illuzionizmus jelentkezésével színpadiasság és díszletszerűség hódította meg a művészet világát.
