Létrejön-e együttműködés Róma és az ellene acsarkodó kisállamok között Atilla ellen? Vagy ő lesz a nevető harmadik? Ki nyeri a mindent eldöntő csatát? Az izgalmas könyv ma is aktuális kérdéseket feszeget: Van-e létjogosultsága a barbárságnak a modern államalakulatokkal szemben? Érvényes-e Nyugaton is a turáni átok, vagy képesek összefogásra egyetlen nagy cél érdekében? Az immár második kiadásban megjelenő regény nemcsak a történelem kedvelői, hanem a magyar múlttal foglalkozó valamennyi olvasó számára érdekfeszítően izgalmas olvasmány.
Kapcsolódó könyvek
Michael Curtis Ford - Attila kardja
Két férfi, két világ, közös sors…
Évszázadokon keresztül Róma uralkodott Afrika vad vidékeitől egészen a hideg Britanniáig. Ám most keletről, a hullámzó füvű, végeláthatatlan síkságok felől egy eddig ismeretlen ellenség fenyegeti a Nyugatot – és egy olyan férfi vezeti őket, aki nem egyszerűen egy csatát akar megnyerni, hanem az egész birodalmat akarja romba dönteni.
Michael Curtis Ford lebilincselő regényében bemutatja a 4. századi, hanyatló Nyugatrómai Birodalmat, amelynek császárai gyors egymásutánban követik egymást a trónon, és amelyet egyre több irányból fenyeget veszély. Ebben az ingatag időszakban Flavius Aetius hadvezér, aki ifjúkorát Hunniában töltötte, és aki már-már maga is hunná vált, belekényszerül egy olyan csatába, amelyben nem akar részt venni, ám amelyet nem veszíthet el. Ifjúkorában a hadvezér a vad hunok között élve megtanulta szokásaikat, hogy egy hun akár az élete árán is lerója adósságát, a hunok fejedelme pedig szinte fiaként tekintett rá.
Róma fennmaradásáért küzdő felnőtt férfiként pedig szembekerül azzal az emberrel, aki egykoron megmentette az életét, akitől fél, és akit egyben szeret és csodál – a csatatéren kell szembenéznie Attilával, a legnagyobb, legfélelmetesebb ellenséggel, aki a Római Birodalmat valaha is fenyegette.
Krétai Dictys - Frígiai Dares - Philosztratosz - Szemtanúk a trójai háborúról
Ki ne szeretné Hektór, Akhilleusz vagy Odüsszeusz szájából hallani a trójai háború nevezetes eseményeit, különösen azokat, amelyekről nem számolnak be a homéroszi eposzok? Vagy ha nem is magától Akhilleusztól, legalább a Krétai Dictystől vagy a Frígiai Darestől? Kötetünk három késő antik szöveg kommentárokkal és bevezetésekkel ellátott fordítását tartalmazza (Krétai Dictys: Trójai napló; Frígiai Dares: Trója pusztulása; Philosztratosz: Hőstörténet).
A szövegeket az kapcsolja össze, hogy valamennyi egy-egy, a trójai háborúban részt vett hős beszámolóját közli a nagy háború előzményeiről, illetve történéseiről - legalábbis az antik irodalmi fikció szerint. E beszámolók nemcsak azért érdekesek, mert így mintegy belecsöppenünk a trójai háborúba, hanem azért is, mert nyomon követhetjük a késő antik szerzőt, amint kiigazítja Homéroszt. A szövegek Hajdu Péter, valamint Bolonyai Gábor és az ELTE Görög Tanszéke hallgatóinak élvezetes fordításában, alapos jegyzetanyag és bevezetők kíséretében olvashatók a kötetben.
Thuküdidész - A peloponnészoszi háború
A görög történetírás legnagyobb alakjának nyolc könyvből álló műve a peloponnészoszi háború (Kr. e. 431-404) lefolyását Kr. e. 410-ig ismerteti. Az eseményeket saját kutatásai segítségével rekonstruálta, s munkájához írott forrásokat is felhasznált. A leírás folyamatába szónoklatokat illesztett, hogy megvilágítsa a szereplők cselekedeteinek, a politikai döntéseknek az okait, kifejezve személyes értelmezését mindannak okairól, ami bekövetkezett. A könyv egyik legdrámaibb s a szofisztikus vitairodalom magaslataira emelkedő jelenete a kicsiny Mélosz szigetét körülzáró athéniak és az erőszaknak nem engedő mélosziak párbeszéde, amely a nagyhatalmak és a kisállamok örök és - a kicsikre nézve többnyire végzetes - konfliktusának legjobb összefoglalása az egész ókori irodalomban.
D. Major Klára - Lángoló világ
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Patrick Girard - Haszdrubál, az utolsó karthágói hadvezér
"Karthágót el kell pusztítanunk." Cato censor szavait visszhangozták a római szenátus dísztermének márvánnyal borított falai. A földközi-tengeri térség kizárólagos birtoklása érdekében Rómának meg kell szabadulnia nagy hatalmú versenytársától. Új viszály robban ki a két városállam között. Ezúttal azonban a háború tétje élet vagy halál. Róma határozott szándéka, hogy végezzen egyszer s mindenkorra az afrikai városállammal. Soha többé nem fordulhat elő az a veszélyeztetettség, amit Hannibál és félelmetes serege jelentett a számára.
Eközben egy férfiú már harcra készül Róma ellen: a neve Haszdrubál. Az ősi Barkasz család tagjaként testét-lelkét városa védelmének szenteli, híres elődei is ezt tették. Amint Scipio konzul csapatai partra szállnak Afrikában, Haszdrubál felkészül a végső ütközetre. Az ostromgépek vészjósló sivítása és a tűzvészek pokoli lobogása közepette szörnyűséges csata ígérkezik. Megmenti-e Haszdrubál Karthágót és az övéit?
A Karthágó-trilógia e befejező részében Patrick Girard föleleveníti a tündöklő pun városállam aranykorát. Szenvedéllyes festi le ama város végóráit, amely a tengerek ura volt, és Róma földig rombolta.
Kertész István - Héraklész unokái
"Bárcsak megnyílt volna a föld és elnyelt volna minden makedónt!" - írta keserűen Niebuhr, az antik történelem jeles kutatója a múlt század elején. A tudós elfogultságát az magyarázza, hogy a makedónokban csak a klasszikus görög világot felforgató erőt látta. Pedig aki végigkíséri e nép lebilincselően izgalmas "karrierjét", rokonszenvet fog érezni iránta.
Kertész István műve a makedón előtörténetet vázolja fel, III. Alexandrosz (Nagy Sándor) születéséig, vagyis ennek a Hellasz északi hegyei közt élő népnek a korai históriáját. Ez sokkal kevésbé ismert, mint Alexandrosz, e sugárzóan szép és tehetséges ifjú hódításainak története. De a görög városállamok, illetve a görög-perzsa háborúk történeti összefüggéseibe ágyazva mégis megragadja az olvasó képzeletét, aki egyúttal a legnagyobb hellén történetírók tollából származó veretes mondatokkal is megismerkedik.
Valerio Massimo Manfredi - A Föld végső határáig
Nagy Sándor hadjárata Babilon és Perszepolisz égő romjain keresztül vezetett India titokzatos földjére. A makedón hadsereg előtt - kíméletlen menetelést követően - porba hullott a perzsa Nagykirály, Dareiosz világbirodalma. Egy új és véres kor hajnala jött el. Alexandrosz nekilátott, hogy megvalósítsa álmát: a meghódított népek közös hazában történő egyesítését, a Kelet és a Nyugat egybekapcsolódását. A királyt a végtelen puszták, a mesés kincseket rejtő városok és a Kelet legszebb asszonya, Róxané királyné meggyőzték arról, hogy ne forduljon vissza, míg el nem éri az álmaiban látott célt. A Föld végső határáig egyedülállóan izgalmas, drámai és érzelmekkel teli befejező része Valerio Massimo Manfredi Nagy Sándorról szóló regénytrilógiájának.
Szabó Árpád - A trójai háború
A homéroszi mesevilág az ókori Görögország képzeletének legcsodálatosabb alkotása. Sok száz éve találnak gyönyörűséget minden kor fiai e pompás történetekben, a görög mitológiában, amely írók, festők és szobrászok ezreit is nagy alkotásokra ihlette. Ezúttal mai író, magyar író vette tollára Homérosz halhatatlan témáját, kiegészítve a görög mondavilág egyéb történeteivel, amelyek szervesen kapcsolódnak az alakokhoz és a cselekményhez. Nemcsak az Iliászba és az Odüsszejába kapunk bevezetést, hanem az egész görög képzeletvilágba is; s a jártasabb olvasónak, Homérosz olvasójának sem kell csalódnia: ismét végigélvezheti mindazt, amit már megismert e gazdag kincsestárból, rendszerezve, időrendi sorrendben, s velős, tartalmas bevezetővel és magyarázó jegyzetekkel ellátva. Szabó Árpád egyetemi tanár nemcsak az ókor tudós tanulmányozójának hűségével, hanem a vérbeli író készségével adja elő történeteit. Műve két része nagyjából az Iliász és az Odüsszeja cselekményét követi, de közben a mesemondó maga is megszólal s más érdekességekről is tudósít: arról például, hogyan fedezte fel Trója romjait a kalandos életű Schliemann Henrik, hol volt Odüsszeusz hazája, s hogyan is élhetett Homérosz, a vak lantos. Aki meg akar ismerni egy "mondai homályba" vesző és mégis tündöklő világot, aki bevezetőt akar Homéroszba, olvassa el Szabó Árpád könyvét. Boromisza Zsolt rajzaival.
Patrick Girard - Hannibál Róma falai alatt
Apjának, Hamilkárnak tett esküjéhez hűen Hannibál Barkasz úgy dönt, egy merész hadművelettel római területen indít háborút. Kr. e. 218-ban a fiatal hadvezér karthágói harcosok, numid lovasok, baleári parittyások, gall és ibér zsoldosok, valamint harci elefántokból álló rendkívüli hadserege élén hihetetlen vállalkozásba kezd a pun fennhatóságú Hispániából kiindulva. Mintegy százezer emberrel átkel a Pireneusokon, a Rhóne-folyón, az Alpokon, majd szembeszáll a római légiókkal Trebiánál és Cannae-nál. Hannibál hőstetteket visz véghez, győzelmet győzelemre halmoz. Csapatai hamarosan Róma, a hét dombra épült büszke város falai alá érkeznek, amikor ádáz ellenfél áll útjába: Scipió, a kitűnő római hadvezér. A két, egymást tisztelő és csodáló férfi között kíméletlen harc bontakozik ki. A második pun háború tizenhét évre vérbe borítja a Földközi-tenger medencéjét. A Barkasz-dinasztia történetét felelevenítő trilógia második kötete, a Hannibál Róma falai alatt az ókor egyik legnagyobb hódítójának elképesztő kalandjait tárja az olvasó elé.
Domonkos László - Francia Kiss Mihály élete és halála
Francia Kiss Mihály a hazája érdekében vívott élet-halál harcot a kommunizmus ellen, ez megbocsáthatatlan bűn volt 1946-ban is és 1957-ben is… A könyv nemcsak Francia Kiss Mihálynak állít emléket, hanem mindazoknak, akik névtelenül, vagy nevesítve harcoltak a Rongyos Gárdában.
Barabási László - Székely-magyar történelem Atillától máig
„Miért tartjuk a görög és a latin kultúrát az emberi kultúra bölcsőjének? Azért, mert a Pál-féle kereszténység elterjedésével görög és latin papok írták a történelmet. Írták az ókori "okiratokat". Irtották mindenki kultúráját, akinek magasabb szintű tudása volt és valós történelme. Napjaink kutatásai fényt derítettek ezekre. Az "okiratok" nagy részéről kiderült, hogy még csak nem is jó minőségű hamisítványok. Zömük az elmúlt ezer esztendőben készült. Ugyan úgy, mint a történelmek. Ilyen körülmények között kell kibogozni, érthetővé tenni a magyarság valós történelmét.“ (Részlet a könyvből.)
Bernard Cornwell - Sharpe bosszúja
Richard Sharpe és az 1814-es béke
1814-et írunk. A brit és spanyol seregeknek hosszú és fárasztó csaták során sikerül benyomulniuk Franciaország délnyugati részére. Eközben egyre több szóbeszéd kap szárnyra arról, hogy Napóleon megadta magát, meggyilkolták vagy elmenekült. De mielőtt a franciákat végleg legyőznék, meg kell vívni a háború egyik legvéresebb csatáját: a Toulouse városáért folytatott összecsapást.
Sharpe háborúja azonban nem ér véget a győzelemmel. Miután megvádolják, hogy ellopta Napóleon kincseit, melyeket épp Elba felé szállítottak, ki kell játszania foglyul ejtőit, és nyomára kell bukkannia az ismeretlen ellenségnek, aki megpróbálta gyanúba keverni. Richard Sharpe őrnagy William Frederickson kapitány segítségével ádáz hajszába kezd, hogy könyörtelen bosszút álljon.
Sándor József László - Hadak útján
Sándor József László
A több évezredet felölelő hatalmas világtörténelemből egy rendkívüli érdekes és izgalmas korszakra összpontosítottam: a népvándorlás korára. Főképp a népvándorlás második része érdekelt, az ún. türk korszak. Felcsigázták érdeklődésemet a keletről nyugatnak törő, Ázsiából Európába igyekező harcias hódító szellemű, Eurázsia sorsát és történelmét más mederbe terelő lovasnomád népek vándorlása.
E népek történelmének tanulmányozása során kitárulkozott előttem a világtörténelem egyik legnagyobb és legrégibb, de minden idők legharciasabb, az utolérhetetlen sikereket felmutató hun népnek a közel négy évezrednyi korszakra kiterjedő csodálatos történelme.
Chris Greenhalgh - Seducing Ingrid Bergman
Chris Greenhalgh, screenwriter of the 2009 film Coco Chanel & Igor Stravinsky, captures the love affair between two unforgettable people: Casablanca actress Ingrid Bergman and legendary photographer Robert Capa, in this heart-wrenching novel Seducing Ingrid Bergman.
June, 1945.
In newly liberated Paris, battle-ravaged photographer Robert Capa is drowning his sorrows. After ten years of recording horror and violence, he longs for for a diversion.
Ingrid Bergman has been sent to entertain the troops and when she walks into the Ritz Hotel, Capa is enchanted. From the moment he slips a mischievous invitation to dinner under her door, the two find themselves helplessly attracted. Ingrid, tired of her passionless marriage, and her controlling film studio, is desperate for freedom and excitement.
And Capa is willing to oblige. Dinners in cafés he can't afford. Night walks along the Seine. Dancing barefoot in nightclubs. Trysts in hotel rooms. He brings her back to life and she fills the hole inside him.
With everything at stake, both Capa and Ingrid are presented with terrible choices.
Full of the romantic glamour of 40s Paris and Hollywood, Seducing Ingrid Bergman tells the heart-wrenching story of the secret affair between the iconic Casablanca star and the famous photographer.
Ismeretlen szerző - A hunok öröksége
Tartalomjegyzék:
Előszó (Marácz László - Obrusánszky Borbála)
Bevezetés
Történelem
Horváth Izabella: Sima Qian, a Shi Ji és a kínai történelemírás
Csornai Katalin: Az ázsiai hunok a kínai forrásokban
Benjamin Craig: A hunok és a yuezhik hadászati kapcsolatai Kr. e. 220-162 között
Mehmet Tezcan: Az ázsiai hunok és a kínai Han-dinasztia közötti kapcsolat
Obrusánszky Borbála A hun államszervezet kérdései
Hou Yong-jian - Cao Zhi-hong: Tongwancheng fővárosról szóló kutatási és vizsgálati eredmény
Aradi Éva: Yuezhik, kusánok és heftaliták
Mübariz Helilov - Nyitray Szabolcs: Kaukázusi hunok és magyarok
Obrusánszky Borbála: Az ogur kérdésről a Kaukázusban
René van Royen: Lovasok vagy parasztok
Marácz László: A hunok a nyugati tudatban: képek, közhelyek, civilizáció
Régészet
D. Ceveendordzs - D. Bajar - U. Erdenebat: Mongólia korai települései és a városok kutatása
Erdélyi István: Az ázsiai hunok emlékei nyomában
Murtazali S. Gadzsijev: Hunok és türkök támadásai és a Szaszanidák erődítési tevékenysége a Kelet-Kaukázusban
Sz. G. Botalov: Az európai hunok
Puskás-Kolozsvári Fréderic: A székelyek eredetének kérdéséről
Műveltség és hitvilág
Érdy Miklós: A hun sámán hagyomány továbbélése a szibériai sziklarajzokban
Horváth Lajos: A Kartal-nemzetség Etele (Attila) hagyománya
Takashi Osawa: Kulturális kapcsolatok a buddhizmussal a Hindukush hegység környékén, a Fehér Hyon országának (az Eftal Kaganátus) uralkodása alatt, a Kr. u. 5-6. században
Raušangül Mukuševa: A sámánizmus nyomai népmesékben
Bérczi Szaniszló: Szimmetriajegyek az eurázsiai hun-szkíta díszítőművészetben
Tilla Deniz Baykuzu: Az egyik legrégebbi türk szobor, a kései hun korból
Nyelvészet
Ucsiraltu: A hun nyelv kérdései
Czeglédi Katalin: A hun nyelv
Clive Foss - Paul Magdalino - Róma és Bizánc
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Grüll Tibor - Az utolsó birodalom
Az Imperium Romanum természetrajza
A könyvben tárgyalt kérdések: Járhattak-e római hajósok Amerikában? Kik voltak az antik Róma legnépszerűbb sztárjai? Mi köze az Egyesült Államoknak az ókori Róma alkotmányos rendszeréhez? Ki ültette az első cseresznyefát Európában?...
Ismeretlen szerző - Róma virágkora és bukása
A negyedik kötet Róma városállamának kialakulásától a császárkoron át a birodalom felbomlásáig mutatja be az első nagyhatalom történetét.
Révay József - Tűzfolyam
Az ókort népszerűsített formában feldolgozó tudós-író elbeszéléskötete tíz történetet tartalmaz. Az elbeszélések időrendi és földrajzi értelemben egyaránt átfogják szinte az egész római birodalmat. Az első történet i. e. 404-ben játszódik, s egy ókori olümpiasz képe bontakozik ki belőle, az utolsó - a Tűzfolyam című - i. sz. 79-ben, s a Vezúv pusztító kitörését éljük át benne Herculaneumban. A közbülső elbeszélések részint Rómában, részint Egyiptomban játszódnak, s Ciceróval, Horatiusszal, Julius Caesarral, Cleopatrával stb. ismertetik meg az olvasót. Ez a kötet a maga érdekes és rendkívül sok régiségtani ismeretet nyújtó elbeszéléseivel méltó párja és folytatása a "Raevius ezredes utazásá"-nak. Szecskó Tamás kitűnő rajzai sokban hozzájárulnak a cselekmény, kor megelevenedéséhez.
Michael Vickers - A római világ
Róma története a Tiberis parti szegény kezdetektől a Földközi-tenger térsége és Európa jelentős része feletti hatalom kiterjedéséig tart, vagyis az i. e. 800 körüli időszakban kezdődött és időszámításunk első évszázadaiban ért véget. Lenyűgöző sikertörténet ez. Az ókori írók jóvoltából meglehetősen jól ismerjük a fejlődés főbb vonalait, a hézagokat pedig a régészet tölti ki, és szolgál felbecsülhetetlen tájékoztatással például Róma városa legrégibb lakosainak vagy etruszk szomszédaiknak anyagi kultúrájáról. Az archeológia világítja meg, hogyan lett Róma a jelentéktelen államból a Földközi-tenger térségének vezető ereje mind politikai, mind művészeti tekintetben, és mutatja meg, hogyan közvetítette főként a görög kultúrát a Földközi-tenger medencéjének keleti részéből nyugat felé. A régészet nyújt betekintést abba is, hogy a római birodalom különböző helyi hagyományokkal rendelkező népei hogyan olvasztották magukba a görög-római eszméket. A Palatinuson például a korai vaskor kunyhóinak maradványai Róma szerény eredetére emlékeztetnek; az Ara Pacis domborműveinek tartózkodó eleganciája – bevándorolt görög szobrászok faragták az i. e. 1. század utolsó éveiben – arra vet fényt, hogyan lehetett látvánnyá formálni azokat a római politikai eszméket, amelyeknek gyökerei az öt évszázaddal korábbi Athénba kapaszkodtak; az Inchtuthilban, a skóciai Pertshire-ben nagy szakértelemmel lerombolt erődített tábor pedig impozánsan bizonyítja a római katonai gépezetnek még a visszavonuláskor is érvényesülő szervezőképességét.
A régészek különféle módon tájékozódnak a római kultúráról, a közös tényező azonban mindig az anyagi maradványok iránti érdeklődés, akár terepen vagy laboratóriumban. Az egyik régész talán a művészettörténész szemével vizsgálja Róma emlékeit: a másikat főként az emberi környezet története érdekli. Az egyik talán a római császárképmások katalógusát állítja össze, a másik talál Warwickban egy római poloskát, és máris drámai bizonyítéka van rá, milyen kényelmetlen körülmények között éltek edzett őseink.
Mi ebben a könyvben egyforma érdeklődéssel követjük nyomon, hogy a középkori, a reneszánsz és a modern ember milyen módon fordult a római múlt felé, hogyan tanulmányozta és tolmácsolta ezt a múltat.