Stanisław ​Lem teljes science-fiction univerzuma I.

Stanisław Lem - Stanisław ​Lem teljes science-fiction univerzuma IV.
A ​Lem sci-fi történeteit bemutató sorozat tematikus rendezését, a művek sorrendjét maga az író állította össze. A negyedik kötet a Krisztus színeváltozása kórház, a Felsővár, A nyomozás, a Szénanátha, A rejtély és A fürdőkádban talált kézirat című könyveket tartalmazza, melyek többsége magyar nyelven most lát először napvilágot.

Stanisław Lem - Stanisław ​Lem teljes science-fiction univerzuma II.
Valószínűleg ​az idén elhunyt Stanisław Lem volt a klasszikus tudományos fantasztikus irodalom egyik utolsó élő képviselője. Bár történetei között nincs két ugyanolyan, a volt szocialista országok egyik legmarkánsabb, legkarakteresebb szerzője. Minden műve feszegeti a műfaj kereteit, utópiái egyben antiutópiák, kacagtató meséi mélyéről a „keleti blokk” legélesebb hangú társadalomkritikusának hangját halljuk, drámai feszültségű űrhajóstörténetei pedig valójában filozófiai vagy morális kérdéseket feszegetnek. S míg a műfajokkal játszik, magabiztosan, mégis alázattal és végtelen bölcsességgel keresi a válaszokat azokra a végső kérdésekre, melyek mindannyiunkat foglalkoztatnak: az ember, a világegyetem és Isten mibenlétére. Összes SF történetét bemutató sorozatunk tematikus rendezését, a művek sorrendjét maga az író állította össze. A második kötet a _Pirx pilóta kalandjai_, _A kudarc_, _Kiberiáda_ és az _Amiről a robotok mesélnek_ c. könyveket tartalmazza, kibővítve számos olyan írással, melyek magyar nyelven most látnak először napvilágot.

Stanisław Lem - Álmatlanság
Mi ​történik a világgal, ha kitör a kemokrácia, ha az emberek tudatát és hangulatát vegyszerek alakítják? A szerző korábbi műveiből nálunk is népszerű Ijon Tichy hátborzongató, groteszk kalandok során kerül szembe ezzel a problémával. Milyen beláthatatlan lélektani és jogi bonyodalmakat vonnak maguk után a jövőben mindennapos szervátültetések? Mister Jonest, a híres autóversenyzőt, sorozatos balesetei után mindig összefoltozzák - fantasztikus eredménnyel. Megfertőzhetjük-e a gépet emberi rossz tulajdonságokkal? Pirx pilóta a Marson felderíti a szupermodern űrhajó katasztrófájának okait, s közben meglepő összefüggésekre derül fény. Megteremthető-e a tökéletes és abszolút boldogság? Trurl és Klapanciusz, a Kiberiádából ismert, két zseniális robotkonstruktőr újra meg újra megkísérlik a lehetetlent. A tudományos-fantasztikus irodalom világhírű szerzője, Lem, legújabb kötetében a tudomány és technika szédületes fejlődésében rejlő veszélyeket villantja fel. Kimeríthetetlen nyelvi fantáziával és filozófusi éleslátásával fejti ki gondolatait civilizációnk jövőjéről.

Stanisław Lem - Éden
Stanisław ​Lem utópiája - és egyben antiutópiája - modern robinzonád. Hősei hajótörést szenvednek egy idegen bolygón, felderítik a környezetet, különböző értelmes és kevésbé értelmes lények tevékenységét. Meglepő kísérőjelenségekre figyelnek föl: tömegsírok, az értelmes lényeken folytatott biológiai kísérletek selejtes egyedei, szabadjára engedett kibernetikai önszabályozó rendszerek... Amikor közvetlen érintkezésbe kerülnek az ellenséges "bennszülöttekkel", fokozatosan rájönnek, hogy egy nagyon is különös, de a maga belső logikája szerint kegyetlenül ésszerű társadalmi berendezkedés nyomára bukkantak. Keserű, szkeptikus pamflet ez a regény a technikai civilizáció és a politikai manipuláció várható következményeiről, amelyek óhatatlanul bekövetkeznek, amennyiben...

Stanisław Lem - Az ​emberiség egy perce
Stanisław ​Lem a tudományos-fantasztikus irodalom világhírű művelője, magának a műfajnak bölcselője, történetírója orvos fiaként született 1921. szeptember 12-én. Maga is orvosnak tanul, de iskoláit csak a háború után fejezi be; a háború éveiben autószerelőként dolgozik. Művei 1946 óta jelennek meg lengyelül, s mellesleg a világ szinte valamennyi nyelvén. Lem fordulatos, érzékletesen ábrázolt környezetben játszódó tudományos-fantasztikus elbeszélései filozófiai töltetűek; szinte minden művében az emberiség nagy kérdéseit ábrázolja a mesés cselekményszövéssel tökéletes összhangban. A gondolkodó azonban néha leveti a mesélő álruháját - teszi ezt a jelen kötetben is -, s Naprendszerünk kialakulásától lehetséges jövőnkig vázolja, mutatja meg vagy tesz rá mindössze ironikus célzást, jelesül arra, hogy milyen esélyei voltak s lehetnek az emberiségnek. Lem minden írását nemes humánum, a legkülönbözőbb tudományágak területéről vett alapos tájékozottság jellemzi.

Stanisław Lem - Csillagnapló
Ijon ​Tichy, a Csillagnapló lejegyzője talán a legkedvesebb állandó hőse Lemnek. Münchausen báró és Gulliver rokona ő. De mindegyiktől megkülönbözteti őt lényének egészen sajátos bája. A Naplóban Tichy fejezentenként egy-egy űrutazását meséli el. A kalandok színhelye egy mesés Világegyetem, a részben valódi, részben kitalált nevű csillagok és ködök sok millió lakott bolygóján többé-kevésbé emberi formájú, mindig emberi lelkületű emberi lények társadalmai élnek, ebben a végtelen mesevilágban utazgat Ijon Tichy, ezer fényéveket röppen át egyszemélyes kis űrhajójával, amely gyakran defektet kap, mindig beszorul az ajtaja, de azért elég kényelmes: lehet ebéd után a tetején sétálni egyet, az atommáglyában krumplit sütni, a szkafandert kiakasztani a csapóajtó elé száradni. Ijont hajtja a tudásvágy, új meg új értelmes társadalmakat látogat meg, mindenütt vannak új és régi barátai, felfedezéseit a Földön egész tudományos intézet, sőt tudományág: a tichológia dolgozza fel. A távoli bolygókon többnyire vendégszeretően fogadják, de az antiutópia-történetek diktatórikus társadalmaiban gyakran börtönbe, munkatáborba kerül...

Stanisław Lem - A ​világűr csavargója
Bemutatjuk ​olvasóinknak a világűr csavargóját. Nem más ő, mint Ijon Tichy, a csillagkutató, a hosszútávú galaktikus hajózás kapitánya, meteor- és üstökösvadász, nyolcvanezerhárom glóbusz fáradhatatlan felfedezője, a Nagy- és Kismedve egyetemeinek díszdoktora, a Kisbolygókat Pártoló Társaság és sok egyéb egyesület tagja, a Tejút és a Csillagköd rendjének lovagja... Más szavakkal - afféle űrutazó Münchausen, akinek nevét ismerik a Tejúton innen és túl... Hősünk a maga csodálatos rakétájával fáradhatatlanul bekóborolja a világűrt, megismerkedik rendre annak furcsa égitesteivel és még furcsább lakóival, és mulatságosnál mulatságosabb kalandokról tudósít bennünket. Mosolyogva kísérjük végig a nagyotmondó űrutazót a Galaktika távoli útjain, derülünk, amikor az események őt is megtréfálják, de el is gondolkodunk olykor. _A világűr csavargójá_-ban a szerző nemcsak az alaptalan tudományos-fantasztikus irodalmat teszi nevetségessé, hanem tükröt is tár elénk: bírálja Földünk társadalmi viszonyait, visszásságait. Akik olvasták a szerző _Asztronauták_ című, magyarul is megjelent regényét, most új oldaláról ismerhetik meg az írót: a tudományos megalapozottság, a nagy felkészültség páratlanul élénk képzelettel és kiváló humorérzékkel párosul. Épp ezért megállapíthatjuk, hogy Lem ezzel az új művével szinte új műfajt teremtett: a humoros tudományos-fantasztikus elbeszélést.

Isaac Asimov - Asimov ​teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma I.
Az ​emberiség jövőjének húsz évezrednyi történelme elevenedik meg a most induló sorozat lapjain. Isaac Asimov párját ritkító magabiztossággal vezet bennünket végig monumentális jövővízióján: a Föld pusztulásának, a Galaktikus Birodalom összeomlásának és az Alapítványok tündöklésének vászna előtt emberek, robotok, mutánsok és bolygólények dolgoznak és harcolnak sorsunk irányításáért és végzetünk beteljesítéséért. Asimov eredetileg majdnem húsz kötetre rúgó Alapítvány-, Birodalom- és Robot történetei új formában kerülnek most az Olvasó kezébe: összegyűjtve, hiánytalanul, történeti időrendi sorrendbe szedve, egy 5 könyvből álló sorozat formájában. A művekkel most ismerkedők és az Asimov-barát gyűjtők számára egyaránt meglepetés lehet a kötetek következetes szerkesztése. Egységes lektorálással és terminológiával, történeti dátumokkal ellátott novellákkal és regényekkel, lábjegyzetekkel és kereszthivatkozásokkal, átfogó kronológiával, valamint az Asimov halála után írt, folytatásokra való utalásokkal a sorozat világviszonylatban is példátlan emléket állít a néhai írónak és ma is élő világának.

Stanisław Lem - Pirx ​pilóta kalandjai
A ​nem túl távoli jövőben Lem víziója szerint az emberiség lassanként meghódítja a Naprendszert - a Holdon telepek vannak, egy Mars-utazás már rutinmunka -, de maga az ember ugyanolyan esendő és törékeny lény, mint volt mindig a történelemben. Pirxnek, a remek pilótának így aztán nemcsak a kozmosz irdatlan távolságaival és az időnként rendetlenkedő űrhajókkal kell megbirkóznia kalandjai során, hanem azzal is, amikor saját tudata űz gonosz tréfát vele. Vagy egy elromlott robottal, melynek áramköreiben rég halott űrhajósok személyiségének töredékei élnek tovább, s az éjszakánként felhangzó titokzatos morzejelekben újra meg újra végigélik tragédiájukat... És azokkal a tökéletesen emberi külsejű robotűrhajósokkal, melyek (vagy akik?) hideg terveket szövögetnek próbaútjukon, ahol senki sem tudhatja a másikról, robot-e vagy ember... Az izgalmas kalandok főszereplőjére, Pirxre sokan nosztalgiával emlékeznek az 1973-ban bemutatott, első magyar tudományos-fantasztikus filmsorozatból (1979-ben szovjet-lengyel film is készült Lem művéből); s maga a könyv ma is remek olvasmányélményt kínál - az ember ugyan egészen más irányban "fejlődött", mint ahogy azt a XX. század egyik legnagyszerűbb sci-fi-szerzője elképzelte, de a bolygók közt kalandozni a megejtően botladozó, kíváncsi és olykor valóban hősies Pirx-szel így is nagyszerű kaland.

Douglas Adams - Galaxis ​útikalauz stopposoknak
Ez ​a történet a szörnyen ostoba csütörtökről és a rendkívüli következményeiről szól, és arról, hogy miért sokkal biztonságosabb a világegyetem, ha van nálunk egy törülköző. Ez a történet emellett egy könyvről is szól, melynek címe: Galaxis Útikalauz stopposoknak. Ez nem földi könyv, sosem adták ki a Földön, és a szörnyű katasztrófát megelőzően egyetlen földlakó se látta vagy hallott róla. A könyv mindazonáltal szerfelett figyelemreméltó. Valószínűleg ez a legfigyelemreméltóbb könyv, ami csak napvilágot látott a Kisgöncöl óriási kiadóhivatalainak gondozásában - bár a földlakók ezekről se hallottak. Ez a könyv nem csupán hallatlanul figyelemreméltó, hanem elképesztően sikeres is. Népszerűbb, mint a Mennyei Házi Mindentudó, jobban fogy, mint a Hatvanhárom További Figura Súlytalanság Esetére című illusztrált kiadvány, és ellentmondásosabb, mint Oolon Coluphid filozófiai bombaként robbanó trilógiája: a Hol Tévedett Isten, a Még Néhány Isten Legsúlyosabb Tévedéseiből és a Végül Is Kicsoda Ez Az Isten Egyáltalán? A Galaxis Külső Peremének néhány liberálisabb civilizációja számára a Galaxis Útikalauz már kiszorította a hatalmas Encyclopaedia Galacticát, s egyedül tölti be az összes tudás és bölcsesség tárházának szerepét, mert noha sok benne a hézag, és tele van kétes, de legalábbis üvöltően pontatlan adattal, két fontos vonatkozásban felülmúlja kevésbé szárnyaló elődjét. Egyrészt némileg olcsóbb. Másrészt borítóján a következő szavak láthatók, szép nagy betűkkel szedve: NE ESS PÁNIKBA!

Stanisław Lem - Kiberiáda
A ​nálunk igen népszerű író könyve a robotok világába visz - erre utal a könyv címe is. Délceg acéllovagok, szerelmes robotkirályfiak, nyikorgó vasremeték, elektronikus boszorkányok, okos és buta, hiú és szeszélyes számítógépek a hősei Stanisław Lem vidám és hátborzongató csúfondáros és poétikus meséinek. Ebben a kibernetikus csodavilágban zsarnok gépkirály csatázik holdbéli elektrosárkánnyal vagy algoritmikus fenevaddal, robotvitézek hajszolják kozmoszszerte a titokzatos, kocsonyás testű sápatagot, akiben az emberre ismerhetünk, s a két tudós robotmérnök varázslatos gépeket épít távoli csillagok királyai és zsiványai számára. Voltaire filozófiai meséinek modern utódai ezek a játékos, ironikus történetek. Tündérmese, legenda, pajzán novella, lovagregény, széphistória vagy pikareszk kaland tarka műfaj-álruhájában, humoros és groteszk ötletek tűzijátékának fényével világítják meg az atomkorszak filozófiai, társadalmi, tudományos és erkölcsi problémáit.

Stanisław Lem - Szénanátha
Tucatnyi ​középkorú magányos férfi hal meg váratlanul, megdöbbentően hasonló körülmények közt Nápolyban. A rendőrség tehetetlen. A címadó kisregény hősének, egy volt amerikai űrhajósnak a saját élete kockáztatásával kell megfejtenie a titkot. Mi történik akkor, ha a gépbe táplált túl sok információ önálló életet kezd élni, és mintegy előrevetíti és meghatározza azt, ami bekövetkezik? Hogyan materializálódik a túl nagy mennyiségben adagolt információ és vezet a világ pusztulásához? Hogyan válhat az információ a gépbe kódolva ítéletté és egyúttal sorssá? Ezekre a kérdésekre keres választ a tudományos-fantasztikus irodalom világhírű szerzője kötetünk további három elbeszélésében. A gép, amelyet a fennálló hatalom ellenségeinek kinyomzására, üldözésére és kivégzésére konstruáltak, voltaképpen nem robot, hanem a jövő eltorzult emberének víziója.

Isaac Asimov - Asimov ​teljes science fiction univerzuma IX.
Az ​asimovi teljes Alapítvány-Birodalom-Robot-univerzumot összefoglaló Encyclopedia Galactica 5 része után sorozatunk további kötetei az író egyéb science fiction írásait gyűjtik egybe. A folytatás immár új néven (Encyclopedia Galactica Alternativa), de folyamatosan sorszámozva fogja össze a szerző közel tucatnyi regényét és száznál is több novelláját, melyek jelentős része mindeddig nem jelent meg magyar nyelven. Az ily módon Asimov teljes SF univerzumát bemutató sorozatunk jelen kötetében a szerző novelláiból válogattunk. Biztosak vagyunk abban, hogy ezen írások sok évtizeddel születésük után is betöltik eredeti feladatukat: tudományos ismereteket terjesztve szórakoztatják olvasóikat.

Dmitry Glukhovsky - Metró ​2033
2033. Az ​egész világ romokban hever. Az emberiség majdnem teljesen elpusztult. Moszkva szellemvárossá változott, megmérgezte a radioaktív sugárzás, és szörnyek népesítik be. A kevés életben maradt ember a moszkvai metróban bújik meg - a Föld legnagyobb atombombabiztos óvóhelyén. A metró állomásai most városállamok, az alagutakban sötétség honol, és borzalom fészkel. Artyomnak az egész metróhálózaton át kell jutnia, hogy megmentse a szörnyű veszedelemtől az állomását, sőt talán az egész emberiséget.

Neil Gaiman - Óceán ​az út végén
AMIKOR ​EGY EMLÉK FELENGED, A MÚLT SZIVÁROG KI BELŐLE Mit tehet egy hétéves fiú, ha az addig nyugodt, vidéki életet megzavarja valami, ami nagyobb nemcsak nála, de az általa ismert felnőtteknél, sőt az általa ismert világnál is? Ami a világon túlról jött? Hirtelen elszakad a saját családjától, és egyetlen hely van ahová mehet, egy ház a földút végén. Ebben a házban három nő lakik, három nemzedék, nagymama, anya és lánya, akik sokat láttak és még többet tudnak. Ismerik a titkos utakat és lebegő járatokat, értik a halk szavakat és a néma igéket, jártak a földeken innen és a vizeken túl. Ők segíthetnek, csakhogy mint mindennek, a segítségnek ára van. Neil Gaiman új regénye a gyermekkor varázslatát mutatja a felnőttlét karcos szemüvegén át, az ártatlanság elvesztését a tapasztalat párás tükrében, hírnevéhez méltóan egy olyan történetben, amely semmihez sem hasonlít.

Isaac Asimov - Robottörténetek ​I-II.
A ​gyűjteményben valamennyi robottörténet szerepel, amelyet a világhírű író 1940 és 1976 között írt. Harmincegy novella - összehasonlításul: az Én, a robot című válogatás mindössze kilenc robottörténetet tartalmazott. Az Alapítvány és Birodalom sorozat legújabb darabja tehát huszonkét, magyar nyelven eddig még meg nem jelent novellával lepi meg a sci-fi és Asimov kedvelőit. Jelen kiadásunk így a szerzőnek a robotjövőről alkotott teljes vízióját mutatja be.

John Scalzi - Vének ​háborúja
John ​Scalzi a Vének háborújában egy olyan világot ír le, ahol az ember már űrbéli gyarmatokon él, és folytat kegyetlen harcokat újabbakért a Gyarmati Véderő vezetésével. Erre mindenképp szükség van, ugyanis az erőforrások szűkösek, lakható bolygókból pedig kevés van, és emiatt a kivándorlást erősen korlátozzák a Földről. Sokaknak csak az a lehetőség marad, hogy a hetvenöt éves kort elérve jelentkezzenek katonának, majd két év frontszolgálat után letelepedjenek valamelyik kolónián, busásan megjutalmazva. Nem csak emiatt hangzik csábítónak ez a lehetőség: a közvélekedés szerint a Gyarmati Véderő valamilyen módszerrel meg is fiatalítja az embereket, hiszen öregekkel nem lehet harcba indulni. Úgyhogy John Perry két dolgot tett a hetvenötödik születésnapján. Meglátogatta a felesége sírját, majd belépett a hadseregbe. Csak két évet kell túlélnie. Azt viszont még ő sem sejti, hogy milyen megpróbáltatások várnak rá - a brutális háborúk és az otthon fényévekre nyúló távolsága örökké megváltoztatja az embert. Valami sokkal különösebbé és veszélyesebbé.

Ray Bradbury - Fahrenheit ​451
"Fahrenheit ​451 fok az a hőmérséklet, amelynél a könyvnyomó papír tüzet fog és elég..." A könyveket el kell pusztítani, mert ártalmas fegyverek: sosem lehet tudni, ki ellen fordul egy olvasott ember. Guy Montag a tűzőrségen dolgozik, hivatása a könyvégetés, a fellobbanó lángok mindig gyönyörűséggel töltik el. Életében a munka, a nyugtató tablettákhoz menekülő feleség, és három óriási tévéfal a főszereplők. Új szomszédja egy kedves lány, aki furcsa dolgokról mesél: hogy családja esténként leül az asztal köré, és beszélgetnek, hogy a tűzőrök valamikor régen még oltották a tüzet, hogy szép a hajnal, amikor harmat telepszik a fűre, és felkel a nap... Érthetetlen. Egy napon aztán beleolvas egy halálra ítélt könyvbe, az események ettől kezdve megállíthatatlanok...

Orson Scott Card - Végjáték
A ​Föld újra támadás alatt áll. Egy földönkívüli faj a végső csatára készülődik. Az emberiség túléléséhez egy katonai géniuszra van szükség, aki talán legyőzheti az idegeneket. De ki lesz az? Ender Wiggin. Zseni. Könyörtelen. Ravasz. A taktika és a stratégia mestere. És gyermek. A Nemzetközi Flotta besorozza katonai kiképzésre, s amint Ender belép új otthonának, a Hadiskolának a kapuin, gyermekkora azonnal véget ér. Az újoncok közül kiemelkedve Ender bebizonyítja, hogy géniusz a géniuszok között. A harci szimulációk koronázatlan királyává válik. De vajon meddig bírja a magányt és a rá nehezedő nyomást? A szimulációkban sikereket ért el, de hogyan fog majd bizonyítani az igazi csatamezőn? Elvégre, a Hadiskola csak játék. Vagy mégsem?

Isaac Asimov - Asimov ​teljes Alapítvány – Birodalom – Robot univerzuma V.
Az ​emberiség jövőjének húsz évezrednyi történelme elevenedik meg az Encyclopedia Galactica. Isaac Asimov párját ritkító magabiztossággal vezet bennünket végig monumentális jövővízióján: a Föld pusztulásának, a Galaktikus Birodalom összeomlásának és az Alapítványok tündöklésének vászna előtt emberek, robotok, mutánsok és bolygólények dolgoznak és harcolnak sorsunk irányításáért és végzetünk beteljesítéséért. Asimov eredetileg majdnem húsz kötetre rúgó Alapítvány-, Birodalom- és Robot történetei új formában kerülnek most az Olvasó kezébe: összegyűjtve, hiánytalanul, történeti időrendi sorrendbe szedve, egy 5 könyvből álló sorozat formájában. A művekkel most ismerkedők és az Asimov-barát gyűjtők számára egyaránt meglepetés lehet a kötetek következetes szerkesztése. Egységes lektorálással és terminológiával, történeti dátumokkal ellátott novellákkal és regényekkel, lábjegyzetekkel és kereszthivatkozásokkal, átfogó kronológiával, valamint az Asimov halála után írt, folytatásokra való utalásokkal a sorozat világviszonylatban is példátlan emléket állít a néhai írónak és ma is élő világának.