Szülők ​kis könyve

Ranschburg Jenő - Popper Péter - Személyiségünk ​titkai
A ​szülő-gyermek kapcsolat kialakulása a messzi múltban kezdődik, jóval a gyermek megszületése előtt. A szülő-gyermek kapcsolat olyan kettős szerep, amelynek mindkét oldalát megéli az ember, csakhogy több évtizedes időeltolódással. Mindenki volt gyermek, azaz átélte saját szüleivel e szociális szerep gyermeki oldalát. Majd évtizedek múltával az egykori gyerek lesz szülő, s megéli e szociális szerep másik oldalát is. Vajon milyen szülő lesz az egykori gyermekből? Akár akarja, akár nem, ezt részben meghatározza mindaz, amit gyerekként látott, megélt és tapasztalt. Egykori gyermekkori élményeink ellentétesen és ellentmondásosan csapódnak le bennünk: van, amit követünk, van, amit elutasítunk szüleink egykori viselkedéséből, mindez elkeveredik azóta szerzett tapasztalatainkkal, élményeinkkel. A magatartásformákat sokkal inkább tanuljuk, mint örököljük. De egy-egy nevelési téveszme okozta torz személyiségvonás úgy belénk ivódott, hogy szinte örökletesnek tűnik. A nagy sikerű sorozat adásai a harmonikus személyiség kibontakoztatásának módjairól szóltak. Ha a két kiváló pszichológus tanácsait megfogadjuk, gyermekeink biztosan különbek lesznek nálunk, de magunk is csak nyerünk az önneveléssel.

Kádár Annamária - Mesepszichológia
Kutatások ​igazolják, hogy az életben való beválásunk nem csak értelmi képességeinken múlik. Az igazi sikereket és - ami még fontosabb! - a belső harmóniát, az önmagunkkal való elégedettséget csak akkor érhetjük el, ha képesek vagyunk felismerni a magunk és mások érzelmeit, kapcsolatokat teremteni, konfliktusokat kezelni, együttműködni, segítséget kérni, vágyainkat késleltetni, kitartani… Vagyis, ha fejlett az érzelmi intelligenciánk. A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, azt a nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy mozgalmas és eseménydús napot. Ám a kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában. Adjuk hát meg neki a lehetőséget arra, hogy az égig érő fa csúcsára kis kanászként felkapaszkodhasson! Annak a gyermeknek, aki mesét hallgatva nő fel, varázspálcája a saját elméje lesz, és képzelete, érzelmi intelligenciája segíti majd a megpróbáltatások közepette. Hogy miként támogathatjuk őt ebben? Erről írtam ezt a könyvet, mely tíz mesét is tartalmaz egy Lilla nevű kislányról, akinek képzeletbeli barátja, Tündérbogyó segít érzelmi konfliktusainak megoldásában. A mesék 4-9 éves gyerekeknek szólnak, és segítenek a frusztrációk, csalódások elviselésében, a pozitív és negatív érzelmek tudatosításában, a félelmek megszelídítésében, a testvérféltékenység kezelésében, a veszteségek elfogadásában és az önfeledt játékban. A szülőknek elárulom: én voltam az a kislány, aki attól félt, hogy a boszorkány megcsiklandozza a lábát, én vittem haza a kisegeret, utánam jött ki a nagyapám borotvahabos arccal. Tündérbogyó pedig az én belső hangom volt, akit most ebben a formában megszemélyesítettem. Dr. Kádár Annamária: Pszichológus, egyetemi adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője. Diplomamunkájában és doktori disszertációjában több mint ezer, gyermekek által írt mesét vizsgált meg. Dolgozott iskolapszichológusként, jelenleg pedig az óvoda és elemi oktatás pedagógiája szakon tanít. Trénerként rendszeresen tart az érzelmi intelligencia fejlesztését célzó tréningeket. Az Erdély FM rádió Pszichotrillák című műsorának szakértője és társszerkesztője. Többször tartott már előadást a Nyitott Akadémián - kirobbanó temperamentumát, ízes erdélyi beszédét, derűs, szeretetteljes lényét és humánus gondolatait vastapssal jutalmazta a közönség.

Ismeretlen szerző - Családi ​boldogság, családi pokol?
Olyan ​korszakban élünk, amelyben szinte minden tradíció felbomlani látszik, az együttélés klasszikus formái – a házasság és a család – meggyengültek, az újak pedig csak sok fájdalmas próbálkozás árán alakulnak ki. Hatalmas ambíciókkal vágunk neki párkapcsolatainknak, a legjobbat és a legtöbbet szeretnénk megadni gyermekeinknek, ám amikor utolérnek a hétköznapok nehézségei és kudarcai, sokszor kiderül: sem eszközökkel, sem energiatartalékokkal nem rendelkezünk, hogy a felszínen tartsuk magánéletünk süllyedő hajóját. Korunk emberében ezért egyszerre van jelen a hagyományos kapcsolatformák iránt érzett, mély kiábrándultság, valamint a biztonság, a rendezettség és a harmónia iránti óriási vágy. A Mesterkurzus legújabb tanulmánykötetének kiváló szerzői – akik között van pszichológus, pszichiáter, orvos-genetikus és pap is – a családi együttélés modern problémáit veszik górcső alá, és igyekeznek választ adni arra a kérdésre, hogy a folyamatosan változó körülmények között miként teremthetünk mégis stabil és meghitt kapcsolatot a hozzánk legközelebb állókkal.

Vekerdy Tamás - Jól ​szeretni
Megismerlek ​és elfogadlak. Olyannak, amilyen vagy. A te teljes világodat. Aki jól szeret, az megismer és elfogad saját világát kitágítja a másik felé. Befogadja őt. "Ha az embernek olyan szerencséje van, hogy valakit is érdekelni kezd, amit itt vagy ott mondott, leírt, és úgynevezett 'előadásokra' hívják, akkor azt kell átélnie, hogy ezeknek az együttléteknek, legalábbis az ő számára, a hasonlíthatatlanul jobb, felpezsdítőbb, szórakoztatóbb része az, amikor a megjelentek elmondják kérdéseiket, aggályaikat, ellenvetéseiket, egyszóval megnyilatkoznak. Nagyszerű érzés hallani, amikor a négy-ötszáz fős (esetleg nagyobb) hallgatóságból egy kedves nő vagy férfi feláll, és bevilágító erővel mondja el személyes tapasztalatait, személyes példáját, ami megeleveníti az egész együttlétet. Ebben a könyvben a találkozásoknak ezt a részét, illetve a kérdésekre adott válaszokat találja meg az Olvasó. Nem kérdés-felelet formájában, hanem a kérdéseket, az elmondott eseteket is beledolgozva az egyes témákról szóló részecskékbe. (Így hát szerzőtársak vagyunk – hat-nyolc év néhány száz megszólalójával.) Míg az előző kötetben, az Érzelmi biztonságban az előadások válogatása jelent meg, itt ezeké a közös beszélgetéseké. És, igen, ezek a beszélgetések mindig abba az irányba mutattak, hogy miképp is kellene, hogyan is lehetne ezt az együttélést – a gyerekkel és tágabban: egymással - jól csinálni, hogyan is lehetne jól szeretni. Akármerre ágaznak is el az egyes témák, a mélyükben mindig ez a kérdés lapul. Ott húzódik meg, és sokszor felfűti a beszélgetést. Kicsit szorongok. Vajon ebből a felfűtöttségből sikerül-e itt, a következő lapokon valamit is visszaadni?" Vekerdy Tamás

Kim John Payne - Egyszerűbb ​gyermekkor
A ​világhírű pszichológus-pedagógus szerző műve több országban valóságos mozgalmat indított el: szülőkét, akik nem hagyják, hogy korunk konzumkultúrája bedarálja őket, és egy élhetőbb, tartalmasabb, szebb gyermekkort kívánnak lányaiknak és fiaiknak biztosítani. Ez a könyv arról szól, miként csökkenthetjük gyermekeink életében a fékevesztett tempót, a stresszt, a képernyők uralmát, a tárgyak, tevékenységek és tagolatlan információk sokaságát, melyek anélkül árasztják el és teszik függővé őket, hogy igazi örömet nyújtanának nekik. (Sőt: közvetlenül járulnak hozzá ahhoz, hogy napjainkban egyre több a különböző pszichológiai „címkével” ellátott – hiperaktív, figyelemzavaros, magatartászavaros – gyerek.) A könyvben leírt egyszerűsítési rendszer minden családban megvalósítható, feltéve, hogy megvan a szándék és az elkötelezettség. A lépéseket nem teendőjegyzéknek, hanem menünek kell tekinteni, melyből az olvasó választhatja ki a saját családjában megvalósítható és fenntartható pontokat. A szerző nem „könnyen, gyorsan” típusú instant megoldásokat kínál, hanem egy szemléletmódot: a gyermekkor tiszteletét. Ettől azonban nemcsak gyermekünk fog megkönnyebbülni, de mi magunk is felszabadítónak találjuk majd az egyszerűsítéssel nyert bensőségesebb, melegebb családi légkört és szülői hitelességünk növekedését. „Kívánom, hogy minél több szülőhöz jussanak el a könyv mindennapi életben hasznosítható ötletei. Nem fognak csalódni – egy más minőségű családi életet jósolok mindenkinek, aki kipróbálja. Én már megtettem: azóta nagyokat lélegzem, a családommal együtt.” László Zsuzsa oktatásszociológus

Ranschburg Jenő - Kis ​gyerek... kis gond?
"Évek ​óta rendszeres vasárnapi penzumom, hogy leülök a számítógéphez, és megpróbálok elmélyedni a frissen érkezett levelekben. Ebbe a kötetbe az óvodáskorú gyerekek szüleinek leveleiből válogattunk, így az életszakaszra jellemző legáltalánosabb nevelési problémák és a rájuk adott válaszok a kötet lapjain megtalálhatók." Száz levél - száz válasz.

Suzanne Vallières - Pszichotrükkök ​9-12 éves korig
Szülőnek ​lenni néha komoly feladat! Amikor gyermekünk kiskamasz lesz, komoly testi és lelki változások indulnak meg benne. Hogyan alkalmazkodjunk a változásokhoz? Hogyan segítsük gyermekünk fejlődését? A gyerekeink hol gyerekesek, hol felnőttesek. Rohamléptekkel haladnak tovább a felnőtté válás útján. A változékonyságuk, hangulatuk kihat az egész család életére, a feladatunk azonban ugyanaz marad: segítenünk kell nekik, hogy egészségesen fejlődhessenek. A Pszichotrükkök 9-12 éves korig a kiskamaszkor kérdéseit veszi sorra, és ad világos, egyértelmű válaszokat. Suzanne Vallières kanadai pszichológusnő három gyerek édesanyja. 1990 óta foglalkozik gyermekekkel és serdülőkkel pszichoterapeutaként és fejlesztő pedagógusként. 1996 óta ír ismeretterjesztő cikkeket a gyermeknevelésről, emellett televíziós műsorok rendszeres szakértője is.

Vekerdy Tamás - Nagy ​családkönyv
A ​Nagy családkönyv olyan nagy formátumú, összegző mű, amelyből a gyermekeiket, unokáikat nevelő szülők, nagyszülők minden kérdésükre választ kaphatnak. Vekerdy Tamás, a Nők Lapja ismert gyermekpszichológusa különleges alapossággal és részletességgel foglalkozik a családban felmerülő szokatlan helyzetekkel és nevelési problémákkal. Tanácsokat kapunk a csecsemőkori gondokra, a későbbi iskolai, kamaszkori furcsaságokra, vagy a válás, eltávozás folytán adódó kétségeinkre. Témáit a szerző - mint mindig - az olvasók leveleiből, tehát a mi tapasztalatainkból és élményeinkből meríti.

Ranschburg Jenő - Mi ​rontottuk el?
"Azt ​vallom: a szülői szerepen óhatatlanul átütnek az egyén jellemző vonásai: a felnőtt nem lehet "másmilyen" szülő, mint amilyen "ember" az élet különböző területein. De "szülőnek lenni" mesterség is egyben: a világos nevelési elvek, célok megvalósításának "trükkjei", "fogásai", "technikái" vannak. Persze, előfordult, hogy igyekeztem az elveket is befolyásolni egy picit - de a hozzám intézett levelekre adott válaszaimban elsősorban arra törekedtem, hogy "ötletekkel", megoldási módokkal segítsem a szülőt abban, hogy úrrá legyen a gondon, ami levele megírására késztette. Őszintén remélem, hogy így, kötetbe gyűjtve, tanulságos és hasznos olvasmány lesz azok számára, akik ilyen, vagy hasonló problémákkal küzdenek - és talán azok számára is, akik tudatosan készülnek a "szülői mesterségre". (A szerző)

Adele Faber - Elaine Mazlish - Beszélj ​úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje
"Csodálatos ​szülő voltam, mielőtt gyermekeim születettek volna" - kezdi könyvét az írópáros. Nem éreztük ezt gyakorló szülőként oly sokszor? Elméletben mindig sokkal könnyebben mennek a dolgok, de amikor saját családunkban kell szembenézni a durcás gyerekkel, a hisztivel, a kiabálásokkal, sértődésekkel, akkor megfogadjuk: Holnaptól másképp lesz! Azután kezdődik elölről, mert nem tudjuk, hogyan. Ez a könyv segít megtanulni: - hogyan birkózzunk meg gyerekeink csalódásaival, frusztrációival, negatív érzéseivel; - hogyan mutassuk ki mérgünket anélkül, hogy bántóak lennénk; - hogyan állítsunk fel határokat úgy, hogy megőrizzük a gyerekek szabadságát; - mit tegyünk büntetés helyett; - hogyan oldjunk meg családi vitákat. Az egész világon hatalmas sikert arató könyv egyszerű, gyakorlatias megoldásokat kínál szülőknek arra, hogyan beszéljenek gyerekeikkel, és hogyan hallgassák meg őket. A szerzők tisztelettel, megértéssel és józan logikával felépített módszereit szülők és szakemberek egyaránt sikerrel alkalmazzák bármilyen korú gyerekeknél. Az életből merített példákkal és kedves grafikákkal egyaránt gazdagon illusztrált könyv segítségével a szülő-gyerek kapcsolat örömtelivé, stresszmentessé, mindkét fél számára eredményesebbé varázsolható.

Dr. Henry Cloud - Dr. John Townsend - Gyerekhatárok
A ​nevelés célja - emelik ki a szerzők -, hogy gyermekeink önmagukért felelősséget vállaló és mások iránt figyelmes felnőttekké váljanak. A gyermeknevelésben a kapcsolat fontosságát hangsúlyozzák. A gyerekek a szüleikkel való kapcsolatukban szerezhetnek tapasztalatot a határok működéséről, amikor viselkedésük következményeivel találkoznak, vagy amikor korlátokba ütköznek. A pszichológus és családterapeuta szerzőpáros könyve bemutatja, miként állíthatók a határok a jellemformálás szolgálatába - csecsemőkortól tinédzserkorig. Humorral, konkrét példákkal, az életből vett párbeszédekkel teszik olvasmányossá és a gyakorlatban is jól hasznosíthatóvá könyvüket.

Ismeretlen szerző - A ​párkapcsolatok iskolája
A ​kötet az immár hatéves Mesterkurzus rendhagyó előadássorozatának szerkesztett, kibővített anyagát foglalja egybe. A Párkapcsolatok Iskolájában hazánk legismertebb, legkiválóbb szakemberei osztották meg gondolataikat szerelemről és házasságról, féltékenységről és hűtlenségről, alkalmazkodásról, hazugságról, konfliktusokról és szexről. A kérdés, amely a kurzust életre hívta: vajon mi a baj manapság a párkapcsolatokkal? Miért olyan rettenetesen nehéz valódi társra találni? Miként lehetséges, hogy éppen abban a korban, amelyben minden a kommunikációról szól, egyre kevésbé értjük egymást? Hová tart ez a folyamat? Valóban nincs más választásunk, mint hogy újabb és újabb kérészéletű kapcsolatokba meneküljünk, vagy hogy megkeseredett hétköznapok várjanak ránk egy idegenné vált ember oldalán? A könyv tíz neves szerzője úgy véli, dönthetünk másképpen is. Igaz, az általuk javasolt út nagy elszántságot, akaraterőt, szeretetet és rengeteg munkát követel – de járható, és megéri az erőfeszítést.

Feldmár András - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Végzet, ​sors, szabad akarat
A ​"Mesterkurzus" eddigi három összejövetelén igyekezett hűséges maradni rangos címéhez. Meggyőződésünk, hogy kurzusunk szereplői nem tartják magukat mestereknek, hanem tudósai vagy kitűnő gyakorlati szakemberei egy-egy tudományterületnek. Szándékunk az volt, hogy a mindennapos élet valamelyik fontos problémáját szellemileg körüljárjuk, és több oldalról megvilágítsuk, lehetőleg a fiziológia, a pszichiátria, a pszichológia és a művészet szempontjából. Talán az embert leginkább izgató kérdéshez nyúlt hozzá a legutóbbi Mesterkurzus előadás-sorozata. Ki ne töprengett volna már azon, hogy van-e sorsa, végzete - vagy csak a véletlenek játéka az egész élet? Mondhatjuk-e valamire, hogy "így volt megírva!" - vajon ki írta meg? -, hivatkozhat-e a hívő az égiek akaratára, az alvilág cselvetéseire? S e kérdések mögött ott lappang a felelősség önmagunkért - vagy annak elhárítása; hajlamunk a bűnbak-keresésre, vagy arra, hogy az "objektív körülményeket" vádoljuk kudarcainkért. A történelemről beszélgetve el szoktuk vetni a "mi lett volna, ha?" kérdést, mint tudománytalan feltételezést. És a saját személyes életünkben? Érdemes-e utólag eltöprengeni döntéseinken és választásainkon? Nem tévesztjük-e össze a külsőleg megvalósíthatót a belsőleg lehetségessel? Vagyis, végső soron, volt-e módunk másképp cselekedni, mint ahogy cselekedtünk? Igaza van-e Senecának, a nagy sztoikus filozófusnak abban, hogy vezetik a végzetek azt, aki hagyja, hogy vezessék, aki nem hagyja; azt vonszolják! Vagyis ugyanoda jut; de vonszolódás közben jól összetöri magát. Ezekről a végső kérdésekről, az akarat és a cselekvés szabadságáról, a sorsunk alakulását alakító tényezőkről olvashatjuk most el két pszichológus - Ranschburg Jenő és Popper Péter - s egy Kanadából erre az alkalomra hazatért honfitársunk, az ún. antipszichiátriai irányzathoz tartozó Feldmár András véleményét.

Ismeretlen szerző - Belső ​utakon
Ki ​vagyok én valójában? Milyen tényezők alakítják viselkedésemet és sorsomat? Miért keveredem újra meg újra hasonló helyzetekbe? Hogyan ismerhetném és érthetném meg jobban önmagam? Meddig terjed a szabadságom, mi áll rajtam, s mi az, amire már nincs befolyásom? Miként változtathatok magamon és a körülményeimen? Ki ne tenné fel ezeket a kérdéseket élete során számtalan alkalommal? Néha úgy érezzük, „halljuk” belülről a választ, máskor elbizonytalanodunk ebben, olykor pedig nincs más, csak süket csönd a szívben. A Nyitott Akadémia sorozat keretében hazánk legnevesebb gondolkodói, lélektani szakemberei is sokszor igyekeztek körüljárni ezeket az izgalmas témákat. E gyűjteményes kötetben az elmúlt kilenc esztendő gazdag terméséből adunk közre tizenegy válogatott előadást. Az egyes fejezetek szerzői különböző ösvényeken indulnak el, saját egyéniségükön átszűrve, más és más nézőpontokból közelítik meg sors, önismeret és szabad akarat kérdéseit, de lehet, hogy ugyanoda jutnak. Fogadd el önmagad, és el tudod majd fogadni sorsodat is. Változtass magadon, és meg fog változni sorsod is.

F. Várkonyi Zsuzsa - Szendi Gábor - Bagdy Emőke - Popper Péter - Mindennapi ​játszmáink
Eric ​Berne, a világhírű pszichológus figyelt fel arra, hogy a legtöbb ember életében sorozatosan ismétlődnek bizonyos kudarcos események, amelyek olyan szabályszerűen zajlanak le, mintha csak egy sportág vagy társasjáték előírásait követnék. Ezért nevezte el ezeket játszmáknak. Hamarosan azt is észrevette, hogy a „szegény áldozat” érdekes módon maga is aktívan dolgozik a kudarcos folyamat továbbgörgetésén – egészen a zárójelenetig. Felfedezését, miszerint életünket gyakran egyáltalán nem a józan ész vezérli, hanem valami mögöttes program – ami többnyire csak fájdalmat, veszteséget és kudarcot gyűjt be számunkra –, nem könnyen fogadták el a tudományos körök, a pszichológiai játszma fogalma azonban bekerült a közgondolkodásba és a köznyelvbe is. A Mesterkurzus-sorozat legújabb kötetében négy neves hazai pszichológus igyekszik megfejteni, miért ragaszkodik belső rendezőnk egy-egy adott dramaturgiához, és milyen módszerek segítségével javíthatunk a számunkra fontos, ám rosszul működő emberi kapcsolatainkon.

Ranschburg Jenő - Áldás ​vagy átok? - Gyerekek a képernyő előtt
A ​televízió, a számítógép és az internet a modern világ szellemi táplálékai. Nélkülük nemcsak ízetlenebb az élet, de olyan tápanyagokban is könnyen hiányt szenvedhetünk, melyek az egészséges mentális fejlődés nélkülözhetetlen elemei. De - akárcsak a valódi táplálék esetében - a túlzott fogyasztás vagy a silány minőség könnyen ártalmassá is válhat - olvassuk a kiváló pszichológus-szerző véleményét a 21. század technikai újdonságairól, amelyek minden eddiginél erőteljesebben avatkoznak be mindannyiunk - így gyermekeink - életébe is. E kötet egyrészt feltérképezése az e tárgykörben végzett legújabb kutatásoknak - ugyanakkor humánus, korszerű tanácsaival együttgondolkodásra készteti olvasóit.

Suzanne Vallières - Pszichotrükkök ​0-3 éves korig
Szülővé ​válni nem is olyan egyszerű! A "Pszichotrükkök 0–3 éves korig" világos, egyértelmű válaszokat ad azokra a kérdésekre, amelyeket a szülők a leggyakrabban feltesznek gyermekeikkel kapcsolatban. Egyszerű, praktikus tanácsokkal és trükkökkel szolgál, hogy megkönnyítse a kisgyermekes családok életét. Ha pedig épp nincs időnk elveszni az egyes témákban, akkor is segít: minden fejezet végén röviden, velősen összefoglalja, mit és hogyan érdemes tennünk. Suzanne Vallières kanadai pszichológusnő három gyerek édesanyja. 1990 óta foglalkozik gyermekekkel és serdülőkkel pszichoterapeutaként és fejlesztő pedagógusként. 1996 óta ír ismeretterjesztő cikkeket a gyermeknevelésről, emellett televíziós műsorok rendszeres szakértője is.

Suzanne Vallières - Pszichotrükkök ​3-6 éves korig
Szülőnek ​lenni nem mindig egyszerű! Mit feleljünk a miértekre vagy a kínos kérdésekre? Mit mondjunk, és mit ne mondjunk? Hogyan segítsük gyermekünk testi és lelki fejlődését? Szabad-e büntetni? Hogyan jutalmazzunk? Millió kérdéssel szembesülünk, amikor a kisbabából gondolkodó, önálló akarattal rendelkező kisgyerek lesz, és nemcsak a növekedéssel kell megbirkóznia, hanem az óvodai beilleszkedés nehézségeivel is. A Pszichotrükkök 3-6 éves korig a nagyobbacska gyermekek szüleinek kérdéseire ad világos, egyértelmű válaszokat. Suzanne Vallières kanadai pszichológusnő három gyerek édesanyja. 1990 óta foglalkozik gyermekekkel és serdülőkkel pszichoterapeutaként és fejlesztő pedagógusként. 1996 óta ír ismeretterjesztő cikkeket a gyermeknevelésről, emellett televíziós műsorok rendszeres szakértője is.

F. Várkonyi Zsuzsa - Már ​százszor megmondtam...
Már ​százszor megmondtam - hangzik el nap mint nap sok-sok családban. Vajon mi az oka, hogy a "megmondással" akkor is újra és újra próbálkozunk, ha nyilvánvalóan hasztalan? Ennek megértéséhez segít hozzá az a sok tapasztalat, mely a világ különböző tájain dolgozó pszichológusok megfigyeléseiből épül lassacskán rendszerré. Ezekből tudjuk, hogy közléseinknek fontos háttérüzenete lehet: szándékot, indulatot, érzelmet rejtenek, s ezt a másik fél - már a kisgyerek is - pontosan érzékeli. Csakhogy mindaddig ő is ilyen kendőzött formában reagál, míg nem kap szavakba öntött eligazítást - éspedig nem a tennivalóiról, hanem a másik érzéseiről és igényeiről. A pszichológusi tapasztalat szerint minden ép értelmű, egészséges személyiségű ember megtanítható saját, eddig nem vállalt érzelmei felismerésére és megfogalmazására. Ehhez kíván gyakorlati segítséget nyújtani a szerző.

Dr. Csernus Imre - Ki ​nevel a végén?
_"Hosszú ​évek óta foglalkozom mind a szülőkkel, mind a gyerekeikkel. Drog-, alkohol-, játékszenvedély-, gyógyszerfüggőséggel és más nyomorokkal, amelyekben a gyerekek vannak és lesznek érintve. Azt hiszem, rég eljött az ideje, hogy kinyissuk a szemünket."_ Mivel kell ma szembenéznie annak, aki gyereket vállal és nevel? DR. CSERNUS IMRE szerint elsősorban önmagával. Hiszen csak ezután birkózhat meg a világ démonaival, kábítószerrel, erőszakkal, szexualitással, bűnnel és bűnhődéssel. _"Ki nevel a végén? Neveljük egymást a sok tudatlanságunkkal, félelmeinkkel, erényeinkkel és hibáinkkal: a gyerekek a felnőtteket, mi őket, a világ mindannyiunkat. A változás nagy fájdalommal jár, egyesek nem is fogják ezt bevállalni, ezzel sincsen gond. Mivel tőlük is sokat tanulhatunk."_ A gyereknevelés kapcsán a szerző ezúttal is olyan kérdésekkel szembesíti olvasóit, amelyeket a legtöbben nem tudnak vagy nem mernek feltenni maguknak. Pedig a jövőnk forog kockán.