Indiai ​éveim

Tasnádi Zsuzsanna - Selmeczi Kovács Attila - Régi ​magyar mintakincs
A ​Néprajzi Múzeum rajzgyűjteménye gazdag mintakincset őriz, amely több mint száz év gyűjtéseit, dokumentálásait öleli fel. Ebből a gyűjteményből válogattuk a kötetben szereplő rajzokat, amelyek többsége 1880-1950 között készült, és 18-20. századi tárgyak díszítményeit őrzi. Mindennapi használati tárgyakat és ünnepi darabokat mutat be, jól dokumentálva a magyar paraszti, polgári és nemesi rétegektől származó díszítőmotívumok és dísztárgyak változatosságát. Rajztanárok, lelkes amatőrök, néprajzkutatók, múzeumi rajzolók, szűcsmesterek, íróasszonyok, textilgyári rajzolók és ismeretlen alkotók munkái tárják elénk a magyar nyelvterület kézműveseinek gazdag mintakincsét. Reméljük, hogy gyűjteményünkben fellelhető motívumok sokfélesége esztétikai élvezetet és kreatív ötleteket is ad elfeledett mintakincsünk újabb felhasználásához.

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Stein Aurél - Nagy ​Sándor nyomában Indiába
Stein ​Aurél aki Ázsia-kutatóként újra „felfedezte” Európa számára a Selyemút középső szakaszát. Nagy Sándor nyomában Indiába, annak az évekig tartó kutatásnak az egyik útjáról számol be, amelynek köszönhetően Stein tisztázta, merre is vonult Indiába Nagy Sándor.

Miriam Fields-Babineau - A ​kutyakiképzés alapjai
Társalogjon ​sikeresen a kutyájával, és meglátja, hamarosan azt fogja tenni, amit kér. Akár szobatisztaságra, követésre, ülésre megtanítja, akár azt szeretné, hogy odajöjjön, játsszon vagy trükköket mutasson be, ebben a könyvben megtalálja majd a megfelelő kiképzési módszereket. A gyors és hosszan tartó eredményesség kulcsa a dicséret, nem pedig a kutya játékokkal vagy jutalom falatkákkal történő elkényeztetése. Tanulja meg hatékonyan alkalmazni beszédét és testbeszédét, és sajátítsa el a kutya testbeszédét is. Lelje örömét abban, hogy feltárja kedvence különleges személyiségét, érvelőkészségét és humorérzékét. Ez a színes útmutató mindemellett számos egyéb tudnivalót tartogat a kutya- és kölyökgondozástól, a ketreces kiképzéstől és ápolástól a testmozgáson át egészen a kutya társas fejlődéséig. Különleges meglepetésként táblázataink segítségével 75 kutyafajta eltérő ápolási és mozgásigényét tárjuk fel önöknek. Próbálja ki ön is ezt a könnyen használható és teljességre törekvő útmutatót. Kezdje az újszülött kutyusok gondozásáról szóló ötletek olvasásával, majd térjen át a mintegy nyolchetes szabályozott kiképzési programra, ami előkészíti kutyáját az egész életen át tartó tanulásra. S ami a legnagyszerűbb, hogy kutyájának kiképzését gyakorlatilag bármely életkorban elkezdheti, mert - félretéve a régi mondást - nem igaz az, hogy "öreg kutyának nem lehet új trükköt tanítani". Miriam Fields-Babineau állatkiképző szakember, valamint a Training Unlimited nevű cég tulajdonosa, amely bemutatókra képezi ki az állatokat, tulajdonosaikat pedig arra tanítja, miként kell kedvenceiket megmutatni másoknak. Az írónő számos televíziós és rádiós műsor meghívott vendégeként ismert, írásai pedig országszerte újságok és képes folyóiratok oldalain jelentek meg. Miriam családjával, két kutyájával, két macskájával és lovával Virginiában él.

Krasznahorkai László - Sátántangó
".... ​a regény tere újra egy világ, és... ez a világ - alakjai által - dúsan tagolt, rétegzett, hierarchizált, a mindennapi cselekvésköröktől az álmokig és fantamagóriákig, az egyetemes világrendtől az élet egyszerű újratermelésén és a társadalmi helyen keresztül az emberi méltóság és méltatlanság etoszáig. ... A Sátántangó korszakalkotó mű." Radnóti Sándor "Sátántangó afféle perpetuum mobile, egy megtévesztési és megtöretési láncon át nyilvánuló létszerkezet, melynek nincs felelőse, csak állapota van, melyre különféle hitek, remények, öncsalások vetülnek... A tehetetlenség és mozdíthatatlanság halálos kitáncolásában áll e regény nagyszabású volta... Nyomasztó, egyben mélyen lélegző könyv: élőlény, mint minden igazi epika." Balassa Péter

Baktay Ervin - Magyar ​utazó Indiában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sven Hedin - A ​rejtelmes India felé
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gordon Johnson - Az ​indiai világ atlasza
A ​kötet betekintést nyújt az Indiai-szubkontinens gazdag kultúrtörténetébe, társadalmi és politikai szerveződéseibe, vallásaiba, művészetébe és építészetébe, irodalmába és tudományos teljesítményeibe.

Ipolyi Arnold - Magyar ​mythologia I-II.
Közel ​másfél évszázada annak, hogy Ipolyi Arnold: Magyar Mythológia című akadémikus stílusban íródott műve megjelent. A kutatók és az érdeklődők számára ma is kiváló forrásmunka, úgy a pogány magyarok ősvallása, mitológiája és azok vallási hite és szertartásai tekintetében. Teljesebb mű a témáról azóta sem született. Nincs a magyar tudományos irodalomnak még egy olyan műve, amelyről későbbi kutatók kevesebb elismeréssel írtak volna, de amelyből legtöbbször a forrás megnevezése nélkül többet merítettek, mint Ipolyi Magyar mythológiája. A magyarok ősvallását keresve a szerző megalkotta a folklór-néprajz alapjait.

Lopes-Szabó Zsuzsa - A ​bükki füvesember nyomában
_Vannak ​vidékek legbelül… És vannak emberek legbelül…_ _Ritkán történik meg, hogy szinte ismeretlenül leülsz valakivel vacsorázni, és rövid idő alatt biztosra veheted, hogy erre az emberre egy hosszú, sivatagi úton nyugodtan rábízhatod a kulacsodat. Lopes- Szabó Zsuzsa ilyen ember._ _Könyve, ez a legalább annyira ésszel, mint amennyire szívvel írt kötet, egy érzékeny, a világot örökké jobbítani szándékozó valahai irodalmár realista könyve._ _Hogy hogyan lett mára okos és lelkiismeretes „üzletasszony” (ritka párosítás) Zsuzsa, hogyan lett szinte akarata ellenére édesapja, a bükki füvesember, Szabó Gyuri bácsi első számú tanítványa, társa és segítője, az legalább olyan izgalmas, mint amit a gyógynövényekről ír (meglehetősen szokatlan, egyéni közelítéssel). Azt hiszem, Lopes-Szabó Zsuzsa könyve az egyik leghasznosabb, „legmodernebb”, egyben legolvasmányosabb, az olvasó lelkiismeretét is társul hívó, valóban gyógyító füveskönyv azok közt, amelyeket valaha kézbevettem._ (Schäffer Erzsébet)

Illés Andrea - Magyar ​kincsek, ereklyék
Kötetünkben ​a magyar történelem értékes, múltidéző tárgyi emlékeit válogattuk egybe, felidézve a hozzájuk kapcsolódó fordulatos eseményeket, érdekes személyeket is. Koronázási kincsek, múltunk írott emlékei, kultikus tisztelettel övezett tárgyak és pompás ötvös-remekek. Kizárólag olyan ma is meglévő emlékek kerültek bele a 125 művészi fotóval illusztrált válogatásba, amelyek elsősorban nekünk, magyaroknak jelentenek különös értéket, magukba sűrítik népünk múltját, mintegy összefoglalva a honfoglalástól eltelt több mint 1100 esztendőt.

Baktay Ervin - Hindusztán
Részlet ​a könyvből: Hindusztán. Ha pillantást vetünk India térképére, azonnal szemünkbe tűnik a nagy északi lapályos vidék. A földrajzi könyvek Indiai alföldnek nevezik ezt az óriási kiterjedésű síkvidéket és hozzászámítják nyugaton a Pandzsáb déli felét, aztán középen a Dzsamna és a Gangesz folyamok és mellékfolyóik síkságát, végül pedig keleten Bengál tekintélyes részét, amelyet a Gangesz alsó folyása, a Brahmaputra folyam és ezek mellékfolyói öntöznek. De ezen a területen belül élesen el lehet határolni három kisebb egységet. Mindegyiknek megvan a maga sajátos, külön jellege s a történelmi fejlődés folyamán is sok tekintetben elkülönültek egymástól. De földrajzilag is szétválaszthatok az indiai alföldnek ezek a rész-területei. A Pandzsáb feltűnően elkülönül; az országnak nevét adó öt folyó (Pandzsáb: Öt-víz) egész vízrendszerét elválasztja a Dzsamna és a Gangesz vízrendszerétől az Ambála és Szaharanpur közt északkeletről délnyugat felé húzódó alacsony törmelékkúp. Innen nyugatra a vizek a pandzsábi folyók, tehát végeredményben az Indus folyam vízrendszeréhez tartoznak, keletre pedig a Dzsamna-Gangesz rendszerét táplálják. A Dzsamna és Gangesz vízrendszerét magábafoglaló hatalmas terület tehát nyugaton meglehetős élesen válik el a pandzsábi síkságtól. Keleten azonban nem ilyen nyilvánvaló az elhatárolás. A Gangesz Bengál határán délkeletnek, egyes deltaágaival egyenesen délnek fordul és szétágazó folyómedrei egyesülnek a Brahmaputra némely deltaágával.

Hamvas Béla - Patmosz ​I-II.
Patmosz ​kis Égei-tengeri görög sziget, egy a több tucatból. Az aggastyán János apostol száműzetésének helye. Az evangélista itt foglalta írásba az üdvtörténet végidejét, az Apokalipszist, a Jelenések könyvét. És Tiszapalkonya? Hőerőmű, dübörgő turbinák, barakk, emeletes ágyak, vaskályha, verejtékszag. A bé-listázott Hamvas Béla segédmunkás-raktáros munkakörben eltöltött éveinek „második korszaka”, száműzetésének leghosszabb periódusa, 1954-től 1962-ig. Hamvas az exilium valódi természetével már 1948 óta tisztában volt. Az ötvenes évek elején írt naplótöredékeinek az ószövetségi Szarepta címet adta, mert Jahve így szólt a menekülő Illés prófétához: Menj Szareptába, és ott rejtőzz el. Hamvas először Szentendre határában keresett menedéket. Ekkor mint kertész és földműves. Mikor a hatóságok szemében e magának választott szerep tarthatatlanná vált, 1951-től ingázó munkásként az inotai hőerőműnél helyezkedhetett el, raktáros besorolással. Az ember megrendülten ismeri fel, hogy e diktatórikus világ komor színfalai között, a lélekszorító elhallgattatás ellenére olyan mű születik itt, amely az európai esszéirodalom csúcspontja. A felsőfok általában tilos, de ezúttal helyénvaló. Minden alkotó embernek ki kellene próbálnia élete során legalább egyszer, hogy mit jelent az: hajnalban kelni, 8-10 óra „szellemsorvasztó” munkát végezni, tömegszálláson lakni, és e mindennapos teher súlyát hordozva a művét megalkotni. Mégis. A gyárkémények füstje, a csajkában kapott hitvány ebéd, a hosszú sötét barakkfolyosó, a szénpor és hamulepte növényzet, az árokpart poshadt vize, de legfőképpen az ötvenes évek mindent elárasztó, fojtó politikai atmoszférája az esszékötetben csupán sajátos madártávlatból jelenik meg. (Ahogy az 1944-ben befejezett Scientia Sacrában sem érezzük a második világháború tankjainak dübörgését és a szőnyegbombázásokat). Hamvas bár benne él, mégis fölötte áll, derűje, humora magasából lát rá e groteszk színjátékra. Mint mondja, a korrumpált világ őrjöngése egyetlen pillanatra se tévesszen meg senkit. Aki tud a hiteles létről, a nem korrumpálható valóságról, a tragikomédia legsötétebb fordulatán is csak mosolyog. „Szent skizofrénia” ez, amelyben a historikus idő és a belső történés időfölöttisége szétválik egymástól. Örök emberi tartalmak foglalkoztatják mindenkor, és a történelem korszakainak diabolikus tébolyait már csak a szentkönyvek mérlegén hajlandó megmérni. A Patmosz születése idején még csak kéthetenként, szombaton utazhatott Pestre. Első útja mindig a könyvtárba vezetett. Egy tucat könyvet kölcsönzött, a másik tucatot visszaadta. Nem mintha a könyvekből tanult volna látni. Saját magának állított követelménye az egyetemes tájékozódás (univerzális orientáció) igénye. Volt azonban egy másik – legalább ilyen fontos – önmaga számára szabott mércéje: a hiteles, áttetsző élet (a transzparens egzisztencia) megvalósítása. Ehhez pedig Tiszapalkonya maga az eszményi háttér. Ez a géppuskatornyoktól körülvett kis "Gulág", mindennapos vizsgahelyzetet jelentett. Négyezer ember – köztörvényestől, és katonaszökevénytől kezdve a politikai átnevelésre ítélt elitig – gumicsizmában lapátolta a szenet és szerelte a távvezetékek vasbeton-oszlopait. Ebben a háttérben születtek meg a kötet kristálymondatai: „Nem igazságot vár, hanem igaz életet, nem azt, hogy igazat mondjon, hanem, hogy igaz legyen.” Vagy: „Véletlenül lehet igazságot találni, de senki sem lehet véletlenül igaz.” A szenvedésben és megaláztatásban kiégetett élet: ez a transzparens egzisztencia megvalósításának „tízezer útjából” az egyik legradikálisabb. Nehéz? Visszatekintve inkább könnyű. És hány írástudó mondhatja el önmagáról, hogy minden szavát életgyakorlatával ellenőrizte… Kevés mű él túl fél évszázadot. Hamvas Béla azt írja: a „kis örökkévalóság” ideje a szerző halálától számított legfeljebb ötven év. Mint az elsárgult fényképekből, ötven év után a legtöbb műalkotásból csak egy sajátosan naiv, ma már érdektelen világ levegője árad. Művészet, irodalom, tudományos értekezés, filozófia? Mi maradt az 50-es, 60-as évek nagy szellemi izgalmaiból? Hol vannak az ünnepelt szerzők és művek? Ami a Patmoszban fontos, olyan friss, mintha ma reggel vetették volna papírra. Van-e aktuálisabb, mint a Direkt morál és a rossz lelkiismeret, vagy a Németség, a Korszenvedélyek utólagos igazolása, vagy a Függelék a középszerűségről? Elavulhat-e Az életmű, a Metapoiézisz vagy az Interview érvénye? Közelebb vagyunk-e az alapálláshoz – a spirituális hagyomány által megtisztított és fölemelt életrendhez –, a „lét eredeti szövegének megfejtéséhez” ma, mint ötven éve? A Patmosz alkotója saját oeuvre-jéről is elmondhatná: „A nagy művek között korkülönbség nincs. Minden nagy mű egyidejű. Minden nagy mű állandóan jelen van. Minden nagy mű kortársam.” (Az életmű, 187. o.) Dúl Antal

Baktay Ervin - India ​szabadságot akar
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dienes Adorján - Regélő ​romok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Baktay Ervin - Királyfiak ​földjén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Otto Weininger - Notesz ​- Levelek egy baráthoz
„Egy ​éjszaka müncheni hotelszobámban álmatlanul forgolódtam. Kutyaugatást hallottam. Még egyetlen kutyát sem hallottam ilyen borzalmasan ugatni. Csakis fekete kutya lehetett. Ő volt a Gonosz. Harcra keltem vele. A lelkemért harcoltam. Ezen az éjszakán rettegésemben szétharaptam az ágypárnát. Ezen az éjszakán tudtam meg, hogy gyilkos vagyok. Ezért kell magamat megölnöm!” – Otto Weininger (1880–1903) szavai ezek, akinek nevét egyetlen életében megjelent kötete, a híres-hírhedt Nem és jellem, illetve a nem sokkal műve megjelenése után, alig több mint huszonhárom évesen elkövetett öngyilkossága tette ismertté. Könyvét és személyét máig kárhoztatják: tanulmányok tucatjai elemzik antifeminizmusát – vagy egyenesen „nőgyűlöletét” –, Theodor Lessing zsidó filozófus pedig többek között az ő jellemrajzából kiindulva alkotta meg a „zsidó öngyűlölet” fogalmát. Mégis, ellenfeleinél csak csodálói voltak többen, akik közül sokan egész gondolkodásukat meghatározó élményként számoltak be a művével, és azzal együtt persze a halála köré kerített, az egykori barátok által gondosan ápolt legendáriummal való találkozásról. Így vagy úgy, Weininger, a bámulatos műveltségű, számos nyelven olvasó fiatalember – Jean Améry szavaival – „szellemtörténeti mítosszá” vált, a bécsi századvég megkerülhetetlen figurájává. Egy sajátos korszellem gyermeke ő – vagy még inkább megteremtője, hiszen felsorolni is nehéz volna, hány író, művész, gondolkodó nyilatkozott róla elismeréssel. Szerteágazó hatását máig kutatják: Wittgenstein közismerten rajongott érte, de egyesek szerint Elias Canetti is róla mintázta Káprázat című regényének főhősét, ráadásul a Freud és Fliess közötti szakítás előidézőjeként a pszichoanalízis szövevényes történetének szintén egyik elfeledett, bár korántsem jelentéktelen szereplője. Egy biztos: csaknem száz éve egyetlen sora sem jelent meg magyarul. De ki volt Weininger, az ember? – teszi fel a kérdést Artur Gerber, e kötet eredeti közreadója, Weininger egyik legbizalmasabb barátja, aki csak tizenhat évvel Weininger halála után adta ki a hagyatékban őrzött, nehezen megfejthető gyorsírással rótt, aforisztikus feljegyzéseket tartalmazó Noteszt, a hozzá írt Weininger-leveleket, és Weininger egyik neves elvbarátjának, August Strindbergnek két megkésett levelét. Reményeink szerint kötetünk – amelyet annak a Hernádi Miklósnak a fordításában közlünk, aki hat évig kutatta az életművet – segít választ találni Gerber kérdésére, és arra, miféle kínok, milyen, az életműben fordulópontot jelentő gondolatok gyötörték közvetlenül az öngyilkossága előtt Weiningert, ezt az okkal-joggal kritizált, de gyakran félreértett – jóllehet valóban nyugtalanító – filozófust.

Paul Brunton - India ​titkai
Ez ​a könyv a leleplezés regényének készült, s a megtérés regénye lett belőle, letehetetlenül izgalmas útleírás, valóságos és szellemi értelemben egyaránt. Azt az utat mutatja be, amelyet végig kell járnia annak, aki egy misztikus világ titkait kutatja. Paul Brunton angol újságíró, akit a hitetlensége vitt Indiába, le akarta leplezni a csalók, szemfényvesztők, mágusok, jógik, fakírok trükkjeit. Utazása során hihetetlen varázslatokkal, hajmeresztő mágiákkal, fakírmutatványokkal szembesült, ám csalásra sehol sem bukkant. Nem csupán a mutatványok valódiságáról győződik meg, hanem megérzi az indiai bölcsesség mélységét is, amelyet a rohanó és felületes európai ember nem vehet észre. Brunton Indiában marad, s egy remete-jógi - maharisi - tanítványául szegődik, hogy hosszú éveken át aszkéta életmódon folytatva más emberként térjen vissza Európába.

Baktay Ervin - A ​Pandzsáb
A ​nyugat - vagyis a görögség, az ókori Európának ez a vezető kultúrnépe - egészen Nagy Sándor keleti hódítóútjáig csak igen keveset tudott Indiáról. Amit Hérodotosz és mások Indiáról feljegyeztek, többnyire másod-, harmadkézből nyert értesülés volt és a perzsák útján jutott el nyugatra. A perzsák azonban jól ismerték Indiának északnyugati részét, hiszen birodalmuk, legnagyobb kiterjedésében, egészen az Indus folyamig nyúlt és perzsa népcsoportok, a zarathusztrai vallással együtt, az Induson túlra is beszivárogtak. Perzsa emlékek tanúskodnak erről az északi Pandzsábban is, pl. a taxilai ásatásokkal napvilágra került romvárosban. Az ókori nyugat, amikor «Indiáról» beszélt, voltaképpen csak az Indus folyó környékét és az ettől keletre elterülő síkságot, vagyis a mai Pandzsábot értette e név alatt. India: az Indus folyam vidéke. Még Nagy Sándornak is csekély fogalma volt arról, hogy amikor - véleménye szerint - «meghódította Indiát», tulajdonképpen csak India egy igen kicsiny részét látta s ennek az aránylag kis területnek is csupán töredékét vetette uralma alá. Számára is mindössze az Indus folyamon túl fekvő ország jelentette Indiát és csak utódának, Szeleukosz Nikátornak követe, Megaszthenész adott hírt elsőül India távolabbi tájairól. Megaszthenésznek töredékekben fennmaradt munkája az első, nyugati embertől eredő leírás Indiáról, illetve Indiának északi részéről. Az északnyugati terület, amelyről ebben a könyvben beszélünk, később kapta perzsa «Pandzsáb» nevét. Ez a szó «öt vizet», «öt folyót» jelent.

Jósika Miklós - Abafi ​/ II. Rákóczi Ferenc
E ​regény 14 év előtt vette kezdetét; azóta elébb két évi s utóbb újra egy évi félbeszakítás után, s elveszvén belőle egy egész czikk, folytattam azt a külföldön. A regény így nem csekély időveszteséggel, lassankint lenyomatott, de midőn a 4-ik kötet végét érte, általam s derék barátom s kiadóm Heckenast úr által nem okozott s el nem hárítható akadályok miatt, a nyomtatás rögtön félbeszakadt. A regény tehát évek óta hever s csak most - a változott körülmények következtében - jelenhetik meg. Szükséges volt ezt a tisztelt olvasó közönség azon részével tudatnom, mely e regény sorsával ismeretlen. A mi a regény szövegét, tervét, kivitelét illeti, ezen, ha most kerülne is elejétől végig sajtó alá, semmit sem változtatnék; kevés regényemen dolgoztam oly szeretettel s mondhatnám szenvedélylyel, mint ezen. Ez mindaz, a mit kötelességemnek tartottam a tisztelt olvasó közönség előtt elmondani, a többit magára a regényre bizom