|
Lakótársnak lenni – ez furcsa, átmeneti rang az albérlők között. Átmenet felfelé és átmenet lefelé. A körülményektől függ. Vannak elég jól elhelyezkedett fiatalemberek, akik ketten-hárman kivesznek egy nagyobb lakásból két bútorozott szobát – esetleg még hozzá külön lépcsőházi bejárattal -, s úgy élnek kérlek, mintha a magaméban volnék. Ez átmenet felfelé. Özvegy Bakichnénál, a Bakich Dénes szobájában lakótársnak lenni, sajnos, nem ilyen kecsegtető állapot. Ez a másik átmenet lefelé, az ágyrajárás sötétebb rejtelmeibe.
Kapcsolódó könyvek
Hunyady Sándor - Családi album
Az önéletrajzi regényben a szerző apja, Bródy Sándor mellett eltöltött éveiről vall. Helyszínei a századelő kávéházai, szerkesztőségi szobái, szállodái, színházak próbatermei és kártyaszalonjai. Miközben a ritka erejű elbeszélő anekdotikus történeteivel elbűvöli, elszórakoztatja az olvasót, az anya hirtelen jött halálának megrendítően őszinte ábrázolásával meghökkent, majd pedig egy apafiú viszony egyszer befogadó, máskor kirekesztő fordulatain keresztül egyszerre szembesít a legfelemelőbb apai és fiúi érzelmeinkkel.
Tar Sándor - A mi utcánk
"Valami lehet a levegőben mostanában, vagy csak a hőség teszi, érzi ember, állat, hogy valami nincs rendben. Dorogi lova, a Palkó például úgy issza a sört újabban, hogy felemeli a farkát közben. Mérő Lajos pedig a műfogát vesztette el valahol, de a sört ugyanúgy issza, talán kicsit kevesebbet, vagy csak Esztike, a pultos nem húz neki annyi vonást. Lajost valaki fejbe vágta egy fülledt, zavart éjszakán... Akkor tűnt el az az adonyi alak is, aki hozott patkánnyal rágcsálót irtott, és kedvelte, ha pofozzák. Azóta valami vibrál a levegőben."
"Magyarországon megsokasodtak az 'írók'. Ezzel arányosan csökkent az írást tudók száma. Tar Sándor ezen kivételes kevesek közé tartozik." - Petri György
"Tar Sándor 'ott' maradt, ahonnan a pályatársak lassanként kivonultak. Ő még tudja, mitől lesz hirtelen csend a kocsmában." - Bodor Ádám
Szabó Dezső - Segítség!
Előszó
„Nem mond ez a könyv gyűlöletet semmilyen anya fia ellen. Életből, munkából kizárást nem kíván semmilyen vér ellen. Minden küzdő ember benne van életem ölelésében s rokonnak látom a tragikus ember minden arcát. De fáj nekem az Ézsau- magyar.
De fáj, sajog, éget, de éjszakáim lidércnyomása, nappalaim láza a mostoha faj: Európa tépett, rongyos, kilökött Hamupipőkéje. Olyan sajátos szépségű arc, ős kincsű lélek, dúsan termő jóság. És minden szépsége el van rejtve a világ lelkétől. És minden kincse ügyes másoknak lakodalom s neki örök nagypéntekje van. És minden jósága ravasz másoknak jövő, neki átok és koldusbot.
Nem azt akarom, hogy más vér fölött uralkodjék. Azt akarom, hogy más vér ne nyomja el szegényt. Nem azt kívánom, hogy elvegye mások vetését. Könyörgök: hogy ne vegyék el az ő munkája falatjait. Nem mást akarok hontalanná tenni. Segítségért kiáltok, hogy más ne túrja ki arról a földről, mely szenvedő, munkás apái porából állott össze.
Íme nyilván mondom: jöjjön minden vérű tiszta szándék, minden ősű erős gondolat, minden anyájú hősi elszántság a magyar munka, a magyar nyelv, a magyar jövő munkás egységébe. Mi legyünk az emberiség legszélesebb ölelése, a mi alkotásunk teljék fel az ember minden színével. Nem azt kívánom, hogy a magyar tűzhelynél hátrány legyen az, hogy valaki más vérű. Azt kérem: ne legyen előny az, hogy valaki nem magyar.”
Illyés Gyula - Petőfi Sándor
Ez a könyv franciáknak készült, úgy, hogy Illyés egy korábban született Petőfi-monográfiájának fordítási munkálatai közben mindazt, ami ismeretlen vagy homályos körülmény lehet a kultúránkban és a történelmünkben járatlan olvasó számára, beépítette a szövegébe. Nemcsak a magyar forradalom és szabadságharc előzményeit és fordulatatait, hanem azt is, ami Petőfi alakja és költészete köré azóta kristályosodott ki, hogy megéreztesse e költő metaforikus jelentőségét népünk történetében és tudatában.
Természetesen a magyar olvasónak van erre nagyobb szüksége. Hiszen csak hisszük, hogy tudjuk: ki volt Petőfi, hogyan zajlott le a "szabadság délelőttje", s hogy milyen versek azok, amelyeket esetleg kívülről fújunk - de sose olvastunk el figyelmesen. Illyés az irodalomtörténetírás ritka bravúrját vitte véghez - de könyve azért enciklopédiaként és regényként is forgatható.
Darvasi László - A könnymutatványosok legendája
Öt könnymutatványos járja ponyvás szekéren a törökök dúlta Kelet-Európa tájait. Sírásművészeknek is nevezhetjük őket. Az egyikük égő mézet sír, a másik tükördarabkákat, a harmadik vért, a negyedik apró fekete köveket... Megjelenésük és eltűnésük kapcsolja össze a tucatnyi főszereplő sorsát, akiket a Buda bevételétől annak visszafoglalásáig eltelő bő egy évszázadon át követhetünk nyomon.
Bodor Ádám - Sinistra körzet
Valahol a Kárpátok hegyláncai közt - mellékesen szólva: Európa közepén - egy velejéig irracionális világban játszódik Bodor Ádám regénye. Hősei egy bornírt társadalom foglyai - s ezenközben az öröklét számkivetettjei. Életük már-már civilizáción inneni, életviszonyaik tökéletesen szervezetlenek, tehát rendőrileg szükségképpen túlszervezettek, mindennapjaik a totális működésképtelenség szüntelen tudomásulvételével és megindító kijátszásával múlnak. Andrej Bodor a történetek elbeszélője és elszenvedője, hol alanya, hol tárgya tehát, papírjaitól és nevétől is megfosztatik, mikor megérkezik Dobrin "City"-be, a számára kijelölt lakhelyre, hogy fölkeresse nevelt fiát. Ami a regény szereplőivel és körülöttük történik, érthetetlen és borzalmas, mindazonáltal megérthető és körülményeik értelmezésével tökéletesen logikus, ami a legborzalmasabb, az történik a legtermészetesebben, leglogikusabban. S hogy ezt így érezzük, az Bodor Ádám rendkívüli írói-művészi erejének, ábrázolása pontosságának köszönhető, aminek révén fizikai és metafizikai, reális és irreális mintha nem is fogalmi ellentétpárok lennének, hanem a hiányokkal jelzett teljesség oszthatatlanságának egymásba érő, egymásba játszó felületei. Mert itt olyan világot kellett megmutatni, amelyből mindenki a maga módján menekül: külföldre (Andrej vagy Géza Hutira), halálba (Béla Bundasian), magányba (Géza Kökény) vagy a lefokozott, animális létbe, hogy ami nem embernek való, azt ne kelljen emberi öntudattal elviselni.
Lovas Ildikó - Spanyol menyasszony
Lovas Ildikó új regénye, a Spanyol menyasszony az erotikus krimi és a lányregény mesteri ötvözete. A regény két síkon játszódik, az egyik az én-elbeszélő kiskamaszkoráig vezet vissza minket, míg a másik Csáth Géza feleségének, Jónás Olgának az utolsó napját elmondva próbálja megfejteni az író és felesége kapcsolatát. A regény - a végrendelet kivételével - alig használja fel Csáth leveleit és naplóit, inkább Jónás Olga nézőpontjából próbálja leírni a gyilkosságba fulladt kapcsolatot.
Jónás Olga, akibe háromszor belelő a férje, átvonszolja magát a szomszédos kovácsműhelybe, és ott belehal a lövésekbe. A regény azonban nem kívánja ekképpen megoldani a helyzetet, mert Csáth és Jónás kapcsolatának sokkal lényegesebb része a gyilkosságra készülés, a kínzás és a félelem, a bizonytalanság és a kiszolgáltatottság. A tragédia ezen részével foglalkozó regényfejezetek központi kérdése tehát: melyikük öli meg előbb a másikat.
A spanyol menyasszony, az esküvőjére készülő, menyasszonyi ruhájában toporgó fiatal lány nem az ellenpontját képezi Jónás Olgának, de mindenképpen kiegészíti, hiszen benne testesül meg mindaz a bizonytalanság, kétely és vágy, amit a házasság jelenthet és amire kislányként, kiskamaszként különböző szerelmi próbálkozásokkal és testi történésekkel készül az én-elbeszélő.
A házasságra készülő lány és a házassága végéhez közeledő Jónás Olga sorsában a lányszobák világából érkező vágyak, remények és hazugságok szólalnak meg.
A kortárs irodalomban kevés olyan regény született, mint a Spanyol menyasszony, amely ennyire visszafogott pontossággal és mégis érzékien beszél a női testről és a szenvedélyről.
Szomory Dezső - A párizsi regény
Tudásunk és hitünk szerint Szomory Dezső A párizsi regénye a magyar irodalom egyik legértékesebb és legmaradandóbb alkotása – szerves és méltó folytatása Mikes Kelemen Törökországi levelekjének vagy Kazinczy Ferenc Fogságom naplójának, de rokonságot és szellemi kompatibilitást mutat Rousseau Vallomásokjával – amúgy Szomory egyik sokszor olvasott és idézett olvasmányával –, Kassák Lajos Egy ember életével vagy Marcel Proust nagy, a regényformát átalakító, emlékezéskiáradásával. Hiszen A párizsi regény – elvileg non fiction – a honvágy, a szeretethiány, a magány regénye, s az akkori századforduló Budapestjének és Párizsának egymásra kopírozott lírai szociográfiája, s ezenkívül, illetve csak ez, nagy költészet – prózában.
Lesznai Anna - Kezdetben volt a kert
A szerző monumentális regénye, a Kezdetben volt a kert a magyar sors szempontjából döntő korszakot fog át: a múlt század hatvanas éveitől az első háborút követő szomorú és nyomasztó évekig. Magyar dzsentri és asszimilálódó zsidóság, magyar és nemzetiségi parasztság - az egyetemes magyar élet vonul fel a mély humánummal telített s az ember jövőjébe vetett hittel írott regényben.
Ottlik Géza - Iskola a határon
Az író új regénye egyrészt szabályos diákregény, mulattató, néha tragikumba forduló diákcsínyekkel, ártatlan vagy borsos kamasztréfákkal, ugyanakkor jóval több is ennél: egy társadalom lélektani regénye. A Horthy-korszak leendő katonatisztjeinek neveléséről, a határszéli kadétiskoláról szól a regény, ahová az úrifiúkat küldik, hogy a legérzékenyebb kamaszkorban történő kínzatások és az embertelen fegyelembe való nevelés után legtöbben maguk is nevelőikhez hasonló kínzókká, fegyelmezőkké legyenek. Azaz: egy erkölcstelen társadalom áldozataiból ennek a társadalomban a védelmezői. Ottlik hitelesen és nagy művészettel ábrázolja ezt a testi-lelki terrort, aminek védtelenül ki vannak szolgáltatva ezek a kamaszok, és azt a folyamatot, amely odáig zülleszti őket, hogy ezt a természetellenes világot természetesnek és egyedül lehetségesnek fogadják el. A kadétiskola komor, baljós épülete a huszas évek ellenforradalmi Magyarországának szimbóluma - és a regény ennek a szimbólumnak társadalmi és erkölcsi tartalmát, valóságát mutatja be, ítéletet mondva fölötte.
Herczeg Ferenc - Pogányok
Herczeg Ferenc Pogányok című történelmi regényéről, mely az István király halála utáni zavaros időkben, a Vata-féle felkelés idején játszódik, Kornis Gyula 1941-ben ilyen emelkedett hangon ír: "Nyugat és Kelet lelkének tragikus összeütközése, az ősmagyar lélek kereszténnyé átváltódásának történeti problémája aligha tehet még szert mélyebb és szebb lélektani keretre, mint Herczegnek ebben a művészi alkotásában. A Pogányok a magyar irodalom regénytájainak egyik legmagasabb hegycsúcsa."
Kuthy Lajos - Hazai rejtelmek
A Hazai rejtelmek körülbelül a legjobb munkája Kuthynak. Nem közönséges tehetség lép ki elénk e könyvből. Mély megfigyelője a természetnek és páratlan leíró. A nyelve dagályos ugyan s emlékeztet valamely gazdag ősterületre, hol buján nő fű, dudva, virág s melyet szinte járhatatlanná fonnak az indák. A dialogok nem természetesek, az emberek se hús se vér; «csinálmány» ez mind, de mekkora erővel és tehetséggel!
Somogyváry Gyula - A Pirossapkás Kislány
A reformkor végén játszódó regényt - amely több mint fél évszázada nem jelent meg - általános olvasói kívánságra bocsátja ismét közre a kiadó.
A Pirossapkás Kislány - szimbolikus cím. Egyszerre jelez egy félárva, valóságos piros sapkás kislányt, a művészi ambíciókat tápláló császári katona szerelmét, valamint a jakobinusok szabadságjelképét. A cselekmény több helyszínen (Bécs, Bécsújhely, Pozsony, Győr, Pápa és Bakony) játszódik, és romantikus eseményekben gazdag (katonaság, párbaj, vadászat, nagy, beteljesülő szerelem). A regénytrilógia két folytatása (A hadtest hű marad, valamint a Katonacsillag megfordul) már a szabadságharc idején játszódik, melyeket a jövőre szándékozik megjelentetni a kiadó. Csakúgy, mint az igazi szenzációt, a sorozat idáig soha meg nem jelent (!) negyedik, kéziratban megmaradt, posztumusz kötetét, A tűzoszlop-ot, amely Görgey Artúrról szól. Így lesz az eredeti trilógiából tetralógia.
Reviczky Gyula - Apai örökség
Midőn ez új kiadásban bocsátom az Apai örökség czímű elbeszélést a közönség elé, nem akarom elhallgatni, hogy néhány jelentősebb módosítást tettem rajta. nevezetesen kihagytam a hős kamaszkori szerelmeinek aprólékos leirását, továbbá megsziveltem egyik birálóm (Milkó Izidor) amaz észrevételét, hogy Fejérházy anyjáról is jó volna valamit tudni. Bár most is csak futólagosan, néhány vonásban mégis megrajzoltam úgy ahogy emlékét. A főmódosítás azonban az, hogy a minden tettől irtózó Fejérházy Tibort nem hagytam meg öngyilkosnak, hanem az olvasóra biztam annak az elképzelését, meddig fog a lejtőn lefelé gurulni és lesz-e képes valamikor megállni. A főkifogásról, hogy a hős nem rokonszenves, nem birtam tenni. Inkább a tárgyilagosság lebegvén szemeim előtt, be akartam mutatni egy semmi tetthez erővel nem biró, a munkától elszoktatott, tétlenül szemlélődő jellemet, a nélkül, hogy idegen lelki vonások becsempészése, nem az adott tényezőkből folyó helyzetek teremtése által pszikológiátlan szánalmat ébresszek iránta. Igy kérem Fejérházy Tibort értelmezni. Nem kér ő részvétet, csak igazságot, - s azt kap is. Budapest, 1886. julius 22. Reviczky Gyula
Nádas Péter - Párhuzamos történetek I-III.
A Párhuzamos történetek talán legfeltűnőbb vonása, az életmű ismerői számára is meglepetést jelentő újdonsága az egymástól lényegében független történetek olyan elképesztő sokasága, amelyet semmiféle realista konstrukció nem lenne képes egyetlen elbeszélésben összefogni. E regény történetei szinte ugyanúgy megszámlálhatatlanok, mint ahogyan azt sem tudnánk összeszámolni, hány emberrel találkoztunk életünkben, mégis egyetlen elbeszéléssé olvadnak össze. A regény egyetlen, nagy elbeszélése azonban nem ezeket a történeteket beszéli el, hanem a testek egymásra hatásának, egymásra gyakorolt vonzásának, egymásra irányuló vágyakozásának és egymásról őrzött emlékezetének nagy történetét. Ebben a burjánzó elbeszélésben jönnek létre olyan csomópontok, amelyek különböző személyekkel azonos időben és azonos helyen (a másik test az érzetben), azonos időben különböző helyeken (a másik test a vágyban), azonos helyen különböző időkben (a lakás, a ház, a város emlékezete a testben), illetve ugyanazon személlyel különböző helyeken és időkben (a saját test az emlékezetben) megesett dolgokat kapcsolnak össze. Az elbeszélésnek ez a csomópontról csomópontra haladó mozgása vetíti ki aztán a rekonstruáló képzeletbe a történetek szövegen túli valósággá összeálló szövevényét, mely így gyakorlatilag és elvileg egyaránt kimeríthetetlen, és ezért képes egy semmiből megteremtett, társadalmilag és történelmileg mégis szigorúan meghatározott, az általunk ismert vagy ismerhető reáliáknak akkurátusan megfelelő, szövegen túli világot alkotni. Ahogy ez létrejön, az ennek a regénynek a legnagyobb titka és egyben világirodalmi teljesítménye. A Párhuzamos történetekkel létrejött az a mű, amely komolyan veszi és megválaszolja a realizmus felbomlása, a századelő újító kísérletei és a nouveau roman által felvetett kérdéseket, ugyanakkor visszaadja az olvasás gyönyörét, és kiállja az összehasonlítást a tizenkilencedik századi nagyrealizmus legnagyobb műveivel.
Szabó Dezső - Az elsodort falu
Az elsodort falu szellemi hatása egészen a máig ér. Voltak idők, amikor a tiltott könyvek listáján szerepelt. Kevesen ismerik, s többnyire csak a róla kialakult-kialakított fantomkép nyomán, amely természetesen késztetőinek felfogása szerint ilyen vagy olyan értelemben eltorzította a valóságos regényvilágot és írói mondanivalót. Szabó Dezső mindig is legfőbb munkájának tartotta Az elsodort falut, a magyar társadalom egészéről akart benne képet adni, hite szerint e művével egészen új korszakot kezdett a magyar elbeszélő irodalom történetében. Egyszerre törekedett arra, hogy regénye alapos szociológiai analízis és a magyar társadalom további fejlődését kijelölő eszmék panorámája legyen. Valóban összegző alkotás, amely számot vet a kiegyezés utáni korszak történelmi tapasztalataival, kifejezi a háborúba taszított magyarság szenvedéseit, és előkészíti azt a „magyar forradalmat”, amelyre a háborús összeomlást követő forradalmi átalakulásban csalódva Szabó Dezső oly nagyon vágyakozott.
Szép Ernő - Ádámcsutka
"Olyan szép valami történt velem. Regényt kéne írni belőle, halk, hű könyvet, melyet olvasni szeretek." Szép Ernő e szavakkal vezeti be Ádámcsutka című önéletrajzi regényét, mely voltaképp a Lila ákác negyvenen túli" változata. A regényben a középkorú író bohém könnyedséggel avatja be olvasóját tevékeny mindennapjaiba, szerelmes és csendes magánéletébe.
Kassák Lajos - Misilló királysága
A Misilló királysága volt Kassák Lajos első regénye. A Nyugat adta közre folytatásban 1916 tavaszán és kora nyarán. A szomorú, realista néhol naturalista történetben a főszereplők az emberi természet rosszabbik oldalát oldalát képviselik, mégis ez a regény hozta meg Kassák számára az irodalomban az áttörést.
Gelléri Andor Endre - A nagymosoda
1930 őszén kezdte közölni regényét a Magyar Hírlap, könyv alakban 1931-ben jelent meg, a Pantheon sorozatában, Kassák és Márai modern regényei mellett. Realizmus és ábránd sajátos övezete ez. A mosoda agyonhajszolt nőrabszolgáinak, illetve a basáskodó művezetőnek "kegyetlenül valós" rajzába otthonosan illeszkednek be az olyan, szinte mesebeli figurák, mint Angelov, a megaláztatás elől a halálba menekvő kelmefestő, vagy Tir, a nagyszívű és gyermeklelkű fűtő, aki Kínába készül, harcolni a forradalomért... Legendás a befejezés is: a tőkés iszonyatos bűnhődése iszonyatos bűneiért.
Polcz Alaine - Asszony a fronton
Minden háborúnak ezer arca van. Ez az enyém, ahogy én élem meg. Egy fiatal nő, én magam, tizenkilenc-húsz évesen pár hónapos asszonyként hogyan kerültem az erdélyi kisebbségi sorból, az anyaországhoz visszakapcsolt Erdélyből a csákvári Esterházy-kastélyba.
Egy asszony élete a fronton. Éhezés, tetvek, lövészárokásás, krumplihámozás, hideg, mocsok. Ez az élet nemcsak az enyém volt. Férjem fehér hajú édesanyját ugyanúgy elhurcolták és megerőszakolták, mint a serdülőlányokat. Az orosz katonák megtámadtak, elvertek, megvédtek, csizmával a kezemre léptek, megetettek. Milyenek voltak ők és milyenek voltunk mi? Miért erőszakolták meg a nőket, hogy esetleg az életükkel fizessenek érte? Nemcsak a bombák és a lövedékek pusztítottak, nemcsak magyarokat és németeket végeztek ki. Miért harcoltak ők? És mi?
Polcz Alaine
