|
Az időbeli szomszédságban keletkezett Bálványosvárral és Damakosokkal együtt a Minden poklokon keresztül című regényt is az 1880-as évek elején megújuló Erdély-orientáció ösztönzésével szokás összekötni, habár csak félig-meddig indokoltan. A Tisza Kálmán pártjában politizáló Jókai 1881-ben kétszer is járt Erdélyben, úti élményei hatnak akkori témái, hősei s nem utolsósorban tájai megválasztására.
Az 1882-83-ban keletkezett regény cselekménye Erdélyben kezdődik és végződik, de középső – nagyobbik – részét a szentföldi keresztes hadjárat történelmi eseményrétegébe beágyazott kalandsorozat tölti ki, és a cselekmény tengelyében az esendőbb romantika egyik lélektani-tipológiai toposza, az odaadó, hűséges nő és a vérétől űzött, csapodár férfi ellentéte áll. II. Endre korszakában vagyunk. Az erdélyi Zsombor várának ura, Lebée László székely gróf beleszeret feleségének (Mária) a velük egy fedél alatt élő húgába, Annába. Szívósan akadályozza Anna megházasítását, de a kérő, a szász gróf, Henning Brüniszkáld lovag áldozatok árán is kiharcolja az esküvőt. A két titkos vetélytárs férfi közül Brüniszkáld odavész a keresztes háborúban, Lebée rabságba kerül. Áldozatot nem kímélve, „minden poklokon keresztül” Mária menti meg, de utóbb rá kell döbbennie, hogy férje a húgába szerelmes; eltűnik tehát a kastélyból, hogy ne álljon a szerelmesek útjába, majd belehal bánatába. Lebée is megbűnhődik; a melodramatikus történet túlélő szereplői megtört, boldogtalan emberek lesznek. Az értelmetlen keresztes háborút elítélve és a rá következő tatárjárásra utalva Jókai közvetve az általa elhibázottnak tartott boszniai okkupációt bírálja; aktuális politikai célzata van a megmagyarosodó (székellyé váló) szász főhős eszményítésének meg az egyházat képviselő szereplők pamfletszerű gúnyrajzának is. A tilos szerelmében bűnössé váló Lebée nem egyszerűen a kalandromantika intrikusa, hanem a naturalizmus ösztönöknek kiszolgáltatott típusával is rokon, s Jókai helyenként némi sajnálatot éreztet iránta a természetes érzelmek melletti kitartása miatt.
Kapcsolódó könyvek
Jókai Mór - Szép Mikhál
Mikhál, a paplány és Henrik, a hóhér házassága, majd Mikhál menekülése a hóhér házából és szerelmének beteljesülése Kalondai Bálinttal, Kassa bírójával egy szélsőségesen romantikus elemekkel megrajzolt tragikus végű szerelem története.
A romantikus meseszövés lehetőséget nyújt Jókainak, hogy ezt a véres szerelmi drámát egy izgalmas, fordulatos kalandregény keretében mondja el. A történet hátterében II. Rákóczi György kora, a törökök elleni portyázó harcok, Kassa város mindennapi életének apró eseményei állnak. A felvidéki hegyek között megbújó rablók, a török fogságok és fogolycserék, a városi farsangi mulatság és a bíróválasztás ceremóniája, a korabeli háztartás apró műhelytitkai, a boszorkányos kuruzslás és varázslat misztikus hókuszpókuszai megdöbbentő helyismerettel, csillagászati, növénytani jártassággal, maradandó történeti, kultúrtörténeti, etnográfiai anyaggal lepi meg az olvasót, és teszi emlékezetessé a regényt.
Jókai Mór - A szerelem bolondjai
"Egy kevésbé ismert klubot akarok bemutatni - írja Jókai a regény előszavában. - A klubnak az a neve, hogy: »a szerelem bolondjai«.
Tagjai csak azok lehetnek, ki be tudják bizonyítani, hogy szerelmi indokokból valami hallatlan bolondságot tudtak elkövetni. Egy szigorú bizottmány ítél titkos szavazás útján afölött, hogy a belépni kívánó érdemes-e a társulat tagjai közé fölvétetni vagy pedig udvariasan elutasítandó, mint aki meglehet, hogy külön szerelmes is, bolond is, de nem együtt: vagy nem oly mértékben, hogy még az okos emberek társaságába ne száműzethessék...
E klub jutalmakat is tűz ki, mik öt évről öt évre a legérdemesebbeknek a pályabíráló választmány által oda ítéltetnek...
Legyünk kíváncsiak a pályázat eredményére..."
Jókai Mór - A lélekidomár
A lélekidomár a reformkorral, a szabadságharccal foglalkozó nagy művek után, 1889-ben íródott. Címszereplője messze van már - korban is, tettben is - a szabadságharc hőseitől. Jellemében ugyanolyan feddhetetlen, mint Jókai bármely főalakja, s egy csodálatos, s ezért "bűvös" hatalma van felettük. A gonosztevőket vallomásra bírja, zabolázhatatlannak hitt női személyeket megszelídít. A könyv az önkényuralom alatt hatalmassá duzzadt betyártársadalom felszámolásáról, nemzetközi szélhámosok detektívregénybe illő izgalmakkal leírt leleplezéséről szól, hosszú kutatásról egy titokzatos kincs után, amely annyi ember boldogtalanságát okozza. Továbbá két, szenvedéllyel és szenvedéssel teli házasságot mond el: Lándory Bertalan, a lélekidomár tragikus szerelmét Godivával, akit árvaságából kiemel, életre formál, felébreszti érzéseit, újból gazdaggá tesz és végül nejéül kap, később az özvegyült hős fáradozásait egy francia család szövevényes ellentétei közt az igazság érdekében; majd megbékélését egy új, nem kevésbé hű és szerető feleség oldalán. - A Gángó Gábor értő utószavával kiegészülő regényt a nagy eszméktől való elfordulása, "magán-tematikája" ellenére Jókai eleven stílusa, mesélőkedve teszi mindenki számára élvezetessé.
Eötvös József - A falu jegyzője
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Jókai Mór - Az istenhegyi székely leány
"Ő a >>mesterfejedelem<<, az álmok országának koronázatlan királya. Ez a kék szemű, szikár férfi, akit ismerősei gyöngének, ingatagnak, erélytelennek neveznek, a XIX. század fordulójánál úgy áll regényes, eddig elképzelhetetlen termékenységével, s termékenyítő álmaival, mint egy Herkules, az írás Herkulese. A magyarság pogány meséi, napkeleti hőskölteményei, a virágénekek elvesztek. Jókai megteremtette prózában. Erényeiben kápráztató, hibáiban nagyszerű, fogyatékossága is a királyok fogyatékossága.
... Bőségszaruból öntötte szavainkat, dúsan, záporosan, tékozolva. Nyelvkincsünket teljesen bírta, minden árnyalatával, a népit éppúgy, mint a tudományosat, s a vidéki tájnyelveket éppoly tökéletesen, mint a középkori kódexek latinos, a pesti burgerek németesen selypegő fordulatait. Ő él íróink közül legtöbb szóval.
Nemegyszer megesik, hogy valamelyik nagy írót a kor túlbecsüli. Jókainál az ellenkező történt. Kortársai nagyon is szigorúan ítélték meg, a bírálat a gáncsaitól nem tudta őt meglátni igaz mivoltában. Victor Hugóval kell összemérni ezt az óriást, kinek nemcsak káprázatos képzelőereje van, hanem andalító kedélye és megvesztegető nyájassága is. Azok, akiket nálunk fölébe helyeztek, még feszesen, idegenszerűen, nehézkesen írtak magyarul. Jókai az elbeszélő próza megteremtője. Hatása épp ezért páratlan. Mondatai beivódtak az egymás után következő nemezdékekbe, alakjai ma is élnek az egész országban, fogalommá váltak. Az írás e művésze és bűvésze nemcsak olvasni tanította meg népét, hanem írni is. Nincs magyar író, aki ne volna neki adósa és tanítványa."
Jókai Mór - Nincsen ördög
Hogyan lesz Dumány Kornélból Mr. Du Many, másképpen Silver-King, azaz amerikai ezüstkirály? A magyarországi képviselő-választásokon csúffá tett, szégyenletes házassági komédiába kevert nemes jellemű férfi - aki még egy mesés értékű örökség átvételének is ellenáll - kalandos életét meséli el Jókai.
Mikszáth Kálmán - A beszélő köntös / A gavallérok
Az általános iskolások számára készült kötetben a nagy író két munkáját adjuk közre. A beszélő köntöst 1889-ben írta, A gavallérok 1897-es írása.
___ _A beszélő köntös_ a romantikus Mikszáth műve. Először Jókai lapjában, a _Nemzet_ben jelent meg, folytatásokban. Témáját a történelmi múltból merítette: Vahot Imre emlékezik meg a csodálatos kaftányról egy tanulmányában.
___A második írás, _A gavallérok_, az illúziókból kiábránduló Mikszáth alkotása. Először szintén folytatásokban jelent meg, a _Pesti Hírlap_ban. A lecsúszott birtokos nemesség, a hivatalba szorult dzsentri szellemes rajzát adja az író.
Arany János - Buda halála
Buda király megosztja hatalmát öccsével, Etelével: a hatalomról való balga lemondása a tragikai mag, ami végül halálához vezet. Etele a hivatott a világ fölötti uralomra, de ennek az a feltétele, hogy képes legyen önmagát legyőzni. Az idegen Detre ármánya egymás ellen uszítja a két testvért, s így betelik mind Buda, mind pedig a hun nép végzete. Arany tudatosan olyan eposzi hőst alkot, aki végzete tudatában küzd.
Jókai Mór - A két menyasszony
1849 tavaszán egymással szemben állnak a szolnoki csatában a császári vértesek és a magyar huszárok. A városban egy özvegyasszony két lánya retteg és reménykedik: egyikük vőlegénye a vérteseknél, a másiké a huszároknál szolgál. Melyik lesz boldog a csata végén, és melyik boldogtalan, melyik veszi fel az előre elkészített menyasszonyi ruhát és melyik a feketét?
Jókai Mór - A mi lengyelünk
A mi lengyelünk az idős Jókai "lelkiismeretesen, szépen kiírt, helyenként régi legjobb önmagára emlékeztető" regénye, búcsúja. Visszatérnek a régi témák és helyszínek: a szabadságharc, szülővárosának, Komáromnak drámai napjai. A regény a szabadságharc egyik utolsó csatájának idején kezdődik. A kozákok elleni harc ütközetében megsebesül Lippay Tihamér, a görög püspök unokahúgának, Natáliának a vőlegénye. Negrotin - a lengyel kapitány, Lippay harcostársa - és Natália mentik meg életét. A püspök Negrotinra bízza húgát és annak vőlegényét, előre látván az orosz túlerővel szembeni harc reménytelenségét. Negrotin vezetésével számos izgalmas kalandon mennek át, míg a kis csapat elérkezik Komárom várába, melyet még hősiesen tart Klapka György tábornok. E városban esküszik örök hűséget egymásnak Lippay és Natália. A vidám esküvői vacsora közben kapják a világosi fegyverletétel hírét. Lippayék Negrotin kíséretében az ősi birtokra vonulnak vissza, melyet a lengyel rendbehoz, jövedelmező vállalkozásokat indít. Tihamér léha életet él, adósságot adósságra halmoz, amikor Natália előtt teljesen világossá válik férje életmódja, az adósok börtönébe csukatja. Tihamér onnan kiszabadulva bosszút forral, de az általa szervezett gerillacsapatot is elárulja, a gerillavezér végez vele. Natália a gyászév letelte után Negrotinhoz szeretné kötni az életét, de a végzet ezt megakadályozza.
Jókai Mór - Az eltűnt leányok
Mi sötétlik ott a láthatáron? Oly borongós, oly fekete tünemény..
Fekete falak, csonka tornyok, tetőtlen házak... egy megholt, elégett város csontváza az. A fekete omladékok ijesztő képül látszanak meg a távolba. Ott nappal is éjszaka van.
A város végén látszik egy magas ház, ablakain keresztülsüt a hold, a szél bánatosan süvölt elhagyott falai között és a felkavart üszög és szénporból fekete árnyalakokat hord szét a lakatlan éjszakába.
Elmondom a regét az elpusztult házról és a két szép leányról, akik benne laktak.
Gazdag földesúr volt e ház birtokosa, sok kincse, sok jószága, de legdrágább s legféltőbb kincse volt, két szép jó leánya.
Egyik magas, karcsú virágszál volt, szép fekete haját mindig fürtökben viselte, szemeinek villanása, mint a futó csillag.
Másik gyönge, telt arcú teremtés, szelíd, mint egy angyal, akik ismerték, emlékeznek reá, hogy szép, hosszú, szőke haját két tömött tekercsben szalag közé fonva viselte. Úgy illett az neki...
Jókai Mór - Csataképek a magyar szabadságharcból
Az elbeszélések színes, mozgalmas képei filmszerűen peregnek. A romantikus pátosz mellett a derű is jelen van Jókai írásaiban, számos korabeli anekdotát sző bele meséibe. Az író többször visszatér a székelyföldi hadjárat eseményeire. Mítoszt font Gábor Áron ágyúöntő mester alakja köré, s emléket állít Sepsiszentgyörgy hős asszonyainak. Az elbeszélésekben csaknem mitikus alakokká növekednek a szabadságharc egyszerű katonái is, akiknek minden csatáját és harci tettét a nemzet rokonszenve és romantikus lelkű honleányok együtt érző aggodalma kíséri.
Jókai Mór - Egy ember, aki mindent tud / Egész az északi pólusig! / Egy asszonyi hajszál
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Mikszáth Kálmán - Új Zrínyiász
A múlt század végén feltámadó, és katonái élén megjelenő Zrínyi az ezeréves Magyarországot ünneplő közéletbe csöppen bele. A szigetvári hős akaratlanul is szembekerül a társadalom, a politika és a gazdaság jeleseivel, s így jó alkalmat ad az írónak, hogy szatírája körébe vonja a közélet mindenféle köreit, ne kímélje a minisztereket, más nagyurakat, ne kímélje olyan barátait sem, mint Szilágyi Dezső vagy Darányi Ignác, akikkel esténként együtt szokott ülni az István főhercegben. A regény, amely eredetileg 1898-ban jelent meg Mikszáth kérészéletű lapvállalkozásában, az Országos Hírlapban, majd ugyanabban az esztendőben könyv alakban is, a megjelenése pillanatában a nyílt vagy burkolt támadások célpontjába került. De amíg a sértettek dohogtak, fenyegetőztek vagy ellentámadásra készülődtek, az olvasóközönség a szívébe zárta az író remekművét, s az Új Zrínyiász a friss szenzáció elmúltával is, közel száz éve, Mikszáth egyik legolvasottabb műve maradt.
Jókai Mór - Bölcsesség és bohóság
"Én sok gazdag embert ismerek, akire magánügyemet sem szeretném rábízni, nemhogy az ország ügyét." "Az egész világ rangunk szerint becsül fel bennünket, csaupán a nők ítélnek meg szívünk és lelkünk becse szerint." "Ugyanazon férfi az egyik asszony mellett gyáva bölcs, a másik mellett eszeveszett hős."
Jókai Mór - Névtelen vár
A francia forradalomban kivégzett királynő, Marie Antoinette kislányát őrzi, rejtegeti a Fertő tó partján álló kastélyban, a Névtelen várban a regény főhőse, egy Magyarországra menekült emigráns francia gróf. Jókai egyik legromantikusabb regénye a Névtelen vár, teli titokkal, cselszövénnyel, Bourbon-liliomos misztikával, szűzies-éteri szerelemmel (mert a fogoly kis királylány persze beleszeret nemes védelmezőjébe, aki persze nem viszonozhatja vágybeli királynője érzelmeit). De egyben az egyik legszebb Jókai-regény is a mű: a Fertő-vidék csodás hűségű leírása, a régi magyar élet felejthetetlen tablója, a táblabírás, ősi nemesi, megyei világ nagyszerű felidézése, sajátos ragyogásának, provinciális bájának halhatatlan megörökítése.
Jókai Mór - Az új földesúr
Jókainak egyik legnépszerűbb s egyben legvitatottabb regénye. Azok a remények, melyek a polgárosodásért küzdő magyarság legjobbjait fölvillanyozták, a regény megírásának idején szétfoszlani látszottak. A reménytelenségnek ebben az időszakában Jókai bizakodása időszerűtlennek tűnik. Jókai vigasztaló és bizakodásra serkentő tézisregényt írt, a magyar jellem és a magyar föld asszimiláló erejét akarja példázni, azt a tételt sugalmazza, hogy nemzeti erényeink az ellenséget is megszelídítik, sőt pártunkra állítják. Félreértették Jókainak az 1890-es években írott visszatekintő szavát, amikor Ankerschmidt alakja mögött a Magyarországon birtokot vásárló Haynau modelljét vélték felfedezni, az viszont igaz, hogy Garanvölgyi unokaöccsét, Aladárt a szabadságharc híres hőséről, Bereczky Jánosról mintázta.
Jókai Mór - A kétszarvú ember
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Jókai Mór - Egy játékos, aki nyer
Abbáziai történet 1882-ből; a 19. század első felében játszódik, a Napóleon bukását követő restauráció idején. Frangipáni várát a zűrzavaros viszonyok között potom összegért megvásárolja egy bizonyos Babiogarai Riparievich Metell. Ez az álneve a regény nábobi származású magyar hősének, Jókai félig-meddig rokonszenves kalandorai egyikének, aki a meglehetősen bonyolult cselekmény során szembekerül majd a délvidéki horvát mozgalmak vezérével, Deli Markóval. A harmadik főszereplő Milióra, Metell lánytestvére; beleszeret Deli Markóba, de az politikai érdekből közeledik hozzá, és amikor a romantikus végzet törvénye - vagy véletlene - folytán szörnyethal, a lány beleőrül a számára tragikus veszteségbe. A regény főcímét megismétlő epilogikus zárófejezetben Jókai szinte idegenvezetőként kalauzolja el az olvasót Fiuméba és környékére. A nép ajkán az a monda jár, hogy egy eszelős vénkisasszony temetőre néző magányos háza ablakából naponta hallja, amint egy másik őrült barkarolát hegedül és énekel neki. Van a történetnek harciasabb, folklorizált változata is: Deli Markó, a kraljevics fel-feltámad és meg-meggyújtja a harci fáklyát; énekelnek is róla egy-egy új balladát az "uskók fuzlások" és az angol riporterek, ahogy máig érvényes iróniával jegyzi meg Jókai. A Jókai-irodalom és Egyed Ilona utószava elmarasztalja a regényt az elhamarkodott munka dolgában, "a gyors termelés" ezúttal valóban ide illő címkéjével. Politikai megbízatás vezérelte Jókait, hogy szépíróként hozzászóljon a "Fiume-kérdéshez" (nekünk az "egyedüli ajtót" jelentette volna ez a tengeri kikötő a világkereskedelemhez, Horvátország persze magáénak akarta). De még ebben a nagyobbrészt valóban rutinból írott "melléktermékben" is akad olyan fejezet, amelyet bármely nagy epikus művész megirigyelhet: A guzla című, amely méltó a benne fölidézett hősköltemények, "rémdalok", balladák népköltészeti tökélyéhez.
Jókai Mór - Rab Ráby
"... az Üstökös-ben 1879-ben jelent megjelent a Rab Ráby. Jókai maga se tudta talán, hogy milyen közel volt itt ahhoz, hogy megírja hazája összes ezeréves küzdelmeit egy történetben, és századokra kiható remekművet alkosson, amit a Biblia mellett kellene tartani minden magyarnak. Ráby Mátyás udvari hivatalnok, József császárnak kedves embere, aki tele van az ő liberális eszméivel, s keresztül akar törni egy pörös ügyben az alkotmányos vármegye konzervatív formáin. Pest vármegye ellen támad fel a császár védpajzsa alatt, a császár akaratával és hatalmával a háta mögött, de az összeütközésben a rövidet húzza, és Pest megye börtönébe kerül. Roppant szerencsés leleménnyel van beállítva a liberalizmus harca a konzervativizmus ellen, mely minden időben egy volt, csak különböző alakot cserélt ezer éven át. A császár ki akarja szabadítani Rab Rábyt, de minden ereje megtörik a vármegye ellenállásán, a paragrafusaikba és megrögzött szokásaikba burkolózott vármegyei urak makacsságán. A megoldás éppenséggel fönséges. A császár ostrom alá veszi a megyeházát, hogy kedvencét kiszabadítsa, a vármegye bezárja a kapukat, és halálos ítéletet mond a szegény rokonszenves népapostol fejére, már mindjárt le is fejeznék, de ismét megharsan kívül a kürt, s már nem a császár, de a király nevében dörömbölnek a kapun - mire megcsikordul sarkaiban, megnyílik, s kiderül a láthatár minden vonalon, a császár visszavonja pátenseit, s a király akaratának meghódolnak a magyarok..." (Mikszáth Kálmán)
