Ószakai ​éjszakák

Murakami Haruki - 1Q84
1984 ​már nem létezik. 1Q84 van. Kicserélődött a levegő, kicserélődött a táj – két hold ragyog az égbolton. Mindenkinek be kell illeszkednie az új világ rendjébe. Mint amikor új vad kerül be a vadonba, és megváltozott szabályok között kell életben maradnia. Murakami legújabb, minden korábbinál grandiózusabb – zenei és matematikai összefüggésekre komponált – trilógiája a világ teljességét igyekszik megragadni, eltörölve a valóság és a misztikum eddig ismert határait. A földi világ és az életek bonyolult hálózata az olvasót sem hagyja érintetlenül, menthetetlenül a könyv légies szövedékű gubójába kerül, egyre azt várva: mikor és miként születhet újjá – a másik világra…

Kavabata Jaszunari - A ​tó
Kavabata ​Jaszunari Nobel-díjas japán író az ötvenes évek derekán, röviddel a Hóország világsikere után írta A tó című kisregényét. A történet hőse, Ginpei, a szépség megszállottja, az elérhetetlen boldogság után vágyik. Kitaszítottnak érzi magát az erős és szép emberek közül, és gyökértelenül sodródik a bűn, a züllés útján. Ginpei nem megrögzött bűnöző, hanem saját rögeszméi és a körülmények áldozata. A valóság és a képzelet között vergődve, a megtalálhatatlan boldogságot keresi. Az író nagy emberi részvéttel és nagy művészettel rajzolja meg esendő hősének szenvedélyes szerelmeit és széthulló világát.

Yann Martel - Pi ​élete
Pi ​Patel különös fiú. Egyesek szerint (közéjük tartoznak a szülei is) bogaras. Tizenhat évesen elhatározza, hogy nemcsak hindu akar lenni (születésénél fogva az), hanem keresztény és moszlim is. És keresztül is viszi az akaratát: nemcsak hogy megkeresztelkedik, de beszerez egy imaszőnyeget is. Hősünknek már a neve is furcsa: keresztnevét - Piscine Molitor - egy párizsi uszodáról kapta. Iskolatársai persze Pisisnek csúfolják, mire ő lerövidíti a nevét, és a gyengébbek kedvéért felírja a táblára: π=3,14. Az is furcsa, hogy egy állatkertben lakik Pondicherry városában, amelynek apja a tulajdonosa és vezetője. És éppen itt kezdődnek a bajok: az állatkert nem jövedelmező - a család úgy dönt, hogy eladja az állományt, s átköltöznek Kanadába. Az Észak-Amerikába szánt példányok egy része velük utazik a Cimcum nevű teherhajón. A hajó egy éjszaka valahol a Csendes-óceán kellős közepén elsüllyed. Az egyetlen túlélő Pi Patel - valamint egy mentőcsónak-rakományra való állat: egy zebra, egy orangután, egy hiéna - és egy bengáli tigris! Kezdetét veszi a jámbor, vallásos és vegetáriánus Pi több mint kétszáz napos hányódása a végtelen vizeken. Vajon mennyi és miféle leleményességre van szükség ahhoz, hogy egy kamasz gyerek meg egy két és fél mázsás tigris kialakítson valamiféle békés egymás mellett élést? S ha ez sikerül is, honnan és hogyan szereznek ételt-italt ilyen hosszú időn át? Egyáltalán: mivel telhet ilyen hosszú idő a végtelen, de korántsem kihalt tengeren? Milyen kalandok, milyen élmények várnak rájuk? Meg lehet-e úszni ép ésszel az ilyesmit? A Spanyolországban született, Kanadában élő Yann Martel egy csapásra világhírű lett ezzel a lebilincselően izgalmas és fájdalmasan szép könyvvel, amellyel elnyerte a Booker-díjat is.

J. R. R. Tolkien - Húrin ​gyermekei
Középföldének ​vannak A Gyűrűk Ura előtti időről szóló regéi, és az ebben a könyvben elmesélt történet azon a nagy földön játszódik, amely a Szürkeréven túl feküdt Nyugaton: azokon a vidékeken, ahol egykor Szilszakáll kószált, ám amelyek alámerültek a Világ Első Korának véget vető nagy kataklizmában. Abban a távoli időben Morgoth, az első Sötét Úr Angband, a Vaspoklok hatalmas erősségében lakozott Északon; és Túrinnak meg a húgának, Nienornak a tragédiája Angband fenyegetésének és Morgothnak a tündék országai és titkos városai ellen viselt háborújának árnyékában bontakozott ki. Rövid és szenvedélyes életüket az az elementáris gyűlölet uralta, amellyel Morgoth viseltetett Húrin gyermekei iránt, mert Húrin volt az az ember, aki dacolt vele, és szemtől szemben kigúnyolta. Legrettentőbb szolgáját küldte ellenük, Glaurungot, az óriás, szárnyatlan tűzsárkány alakját öltött nagy hatalmú szellemet. A könyörtelen hódításnak és a menekülésnek, az erdei búvóhelyeknek és az üldözéseknek, az egyre csökkenő remény ellenére is kitartó ellenállásnak ebben a történetében ijesztően tiszta alakjában jelenik meg a Sötét Úr és a Sárkány. A keserűen gúnyos és kaján Glaurung ördögien ravasz és alattomos hazugságokkal manipulálta Túrin és Nienor sorsát, és Morgoth átka beteljesült. J. R. R. Tolkien ezen történetének első változatai az első világháború végén és az azt követő években születtek; de jóval A Gyűrűk Ura befejezése után átírta, és jócskán tovább bonyolította a cselekményt és a jellemeket: a Középföldéről szóló későbbi munkáinak központi darabja lett. Ám végső és befejezett formát nem nyert. Ebben a kötetben arra tettem kísérletet, a kéziratok hosszas tanulmányozása után, hogy egybefüggő elbeszélést hozzak létre mindenfajta szerkesztői kitaláció nélkül." A versbetéteket N. Kiss Zsuzsa fordította. A Gyűrűk Urá-nak a kötetben szereplő részleteit Göncz Árpád és Tandori Dezső, A szilmarilok részleteit Gálvölgyi Judit fordította. Illusztrálta: Alan Lee.

Kádár Annamária - Mesepszichológia
Kutatások ​igazolják, hogy az életben való beválásunk nem csak értelmi képességeinken múlik. Az igazi sikereket és - ami még fontosabb! - a belső harmóniát, az önmagunkkal való elégedettséget csak akkor érhetjük el, ha képesek vagyunk felismerni a magunk és mások érzelmeit, kapcsolatokat teremteni, konfliktusokat kezelni, együttműködni, segítséget kérni, vágyainkat késleltetni, kitartani… Vagyis, ha fejlett az érzelmi intelligenciánk. A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. Egyrészt a mesélés sajátos szituációja, bensőséges hangulata adja meg az érzelmi biztonságot, azt a nyugodt, csendes és szeretetteljes légkört, amelyben meg lehet pihenni, el lehet lazulni, a rítust, amivel le lehet zárni egy mozgalmas és eseménydús napot. Ám a kisgyerek a mesehallgatás során nemcsak a szülőre, hanem befelé is figyel, saját vágyainak megfelelő fantáziaképet alkot, ami segíti őt a nap folyamán felgyűlt belső feszültségei, negatív érzései, félelmei feldolgozásában. Adjuk hát meg neki a lehetőséget arra, hogy az égig érő fa csúcsára kis kanászként felkapaszkodhasson! Annak a gyermeknek, aki mesét hallgatva nő fel, varázspálcája a saját elméje lesz, és képzelete, érzelmi intelligenciája segíti majd a megpróbáltatások közepette. Hogy miként támogathatjuk őt ebben? Erről írtam ezt a könyvet, mely tíz mesét is tartalmaz egy Lilla nevű kislányról, akinek képzeletbeli barátja, Tündérbogyó segít érzelmi konfliktusainak megoldásában. A mesék 4-9 éves gyerekeknek szólnak, és segítenek a frusztrációk, csalódások elviselésében, a pozitív és negatív érzelmek tudatosításában, a félelmek megszelídítésében, a testvérféltékenység kezelésében, a veszteségek elfogadásában és az önfeledt játékban. A szülőknek elárulom: én voltam az a kislány, aki attól félt, hogy a boszorkány megcsiklandozza a lábát, én vittem haza a kisegeret, utánam jött ki a nagyapám borotvahabos arccal. Tündérbogyó pedig az én belső hangom volt, akit most ebben a formában megszemélyesítettem. Dr. Kádár Annamária: Pszichológus, egyetemi adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője. Diplomamunkájában és doktori disszertációjában több mint ezer, gyermekek által írt mesét vizsgált meg. Dolgozott iskolapszichológusként, jelenleg pedig az óvoda és elemi oktatás pedagógiája szakon tanít. Trénerként rendszeresen tart az érzelmi intelligencia fejlesztését célzó tréningeket. Az Erdély FM rádió Pszichotrillák című műsorának szakértője és társszerkesztője. Többször tartott már előadást a Nyitott Akadémián - kirobbanó temperamentumát, ízes erdélyi beszédét, derűs, szeretetteljes lényét és humánus gondolatait vastapssal jutalmazta a közönség.

J. R. R. Tolkien - A ​Gyűrűk Ura
A ​Gyűrűk Ura tündérmese. Mégpedig - legalábbis terjedelmét tekintve - alighanem minden idők legnagyobb tündérmeséje. Tolkien képzelete szabadon, ráérősen kalandozik a három vaskos könyvben, amikor a világ sorát még nem az ember szabta meg, hanem a jót és szépet, a gonoszat és álnokot egyaránt ember előtti lények, ősi erők képviselték. Abban az időben, amikor a mi időszámításunk előtt ki tudja, hány ezer, tízezer esztendővel a Jó kisebbségbe szorult erői szövetségre léptek, hogy a Rossz erőit legyőzzék: tündék, féltündék, az ősi Nyugatfölde erényeit őrző emberek, törpök és félszerzetek, erdőtündék fogtak össze, hogy a jó varázslat eszközével, s a nagy mágus, Gandalf vezetésével végül győzelmet arassanak, de épp e győzelem következtében elenyésszen az ő idejük, s az árnyak birodalmába áthajózva átadják a földet új urának, az ember fajnak. Különös világ ez az emberfölötti - vagy emberalatti - lényekkel benépesített Középfölde. Anyagi valósága nincs. Baljós, fekete várai, csodás fehér tornyai, fullasztó, sűrű erdei, gyilkos hegyei, sötét mélységei gondoskodnak róla, hogy egy pillanatig ne érezzük magunkat a fogható valóság közegében. Különös, hisz ebben a mesevilágban, ahol oly ékesen virágoznak a lovagi erények, véletlenül sem találkozunk az emelkedett eszményeket hirdető kora középkori lovagvilág fonákjával, az eszmények máza alatt a könyörtelen társadalmi tagozódással, elnyomással, nyomorral, létbizonytalansággal; ebben a külsőre feudálisnak tetsző világban jó is, rossz is vele születik a szereplőkkel, ott rejlik a szívük mélyén; a könyv személytelen szereplője a morál, az pedig kiben-kiben belső parancs.

Kazuo Ishiguro - Ne ​engedj el...
Különös ​körülmények között nevelkednek a világtól elzárt magániskola, Hailsham növendékei. Noha minden szempontból kitűnő nevelést kapnak, tanáraik mintha egyszerre tartanának tőlük és szánnák őket. A diákok megtanulják, hogy különlegesnek számítanak, és hogy kiváló egészségük megőrzése nem csupán önmaguk érdeke, hanem a társadalomé is. Ám furcsa módon a külvilágról, melyet majdan szolgálniuk kell, szinte semmit nem tudnak. S ahogy múlnak az évek, az idillinek tetsző elszigeteltségben lassan ráébrednek, hogy az egyre gyakrabban megtapasztalt félreértések, zavaró ellentmondások hátterében sötét titok bújik meg. Az egykori diák, Kathy, harmincas évei elején idézi fel hailshami emlékeit, amikor felbukkan az életében két régi iskolai barátja, Ruth és Tommy. Miközben megújul és megerősödik barátsága Ruthszal, parázsló tinivonzalma Tommy iránt pedig szerelemmé kezd érni, az elfojtott emlékek nyugtalanítóan a felszínre törnek, s a visszatekintés felismerései következtében a barátoknak újra szembe kell nézniük a gyermekkoruk hátterében rejtőző igazsággal, mely egész életüket meghatározza. Ám a drámai őszinteségű szembesülés talán túl későn érkezik el mindhármójuk számára, kapcsolatuk szövevényének szálait már nem bogozhatja szét megnyugtatóan. A _Napok romjai_ szerzőjének megtévesztő egyszerűséggel kibontakozó remekműve rendkívüli érzékenységgel tárja elénk a remény és az elfogadás, beletörődés időtlen drámáját. A visszafogott nyelvezet csalóka látszata mögött páratlan érzelmi mélység rejlik, melyet kiaknázva Ishiguro merészen újszerű megközelítésben vizsgálja egy napjainkban igen aktuális társadalmi kérdés erkölcsi szempontjait. A regény számos nyelven óriási sikert aratott, 2005-ös megjelenését követően rövid időn belül több jelentős irodalmi díjat is elnyert, és a _Time_ magazin beválogatta a száz legjobb angol nyelvű regény közé.

Murakami Haruki - A ​határtól délre, a naptól nyugatra
Hadzsime ​- a talányos című regény hőse - átjár a valóság és a képzelet közötti határon. A Határtól délre, a naptól nyugatra (egy Nat King Cole szám címe) a haború utáni japán kisvárosban felnövő Hadzsime képzeletében különleges világot sejtet. Színteret kínál a serdülőkori kíváncsiság és vágyakozás kielégítésére, és férfikorban is táplálja a képzelgő lélek önáltató sóvárgását. Az egzisztencialista románc egy gyermekkori szerelem története, amelyben két évtized múltán az ártatlan vonzalom pusztító vágyként éled újjá. Hősünk, aki hosszabb sodródás után megtalálta a családi boldogságot, visszazuhan a múltba, és kész kockára tenni egész jelenét.

Akutagava Rjúnoszuke - A ​hottoko álarc
" ​Egy egyetemi hallgatóval sétált a magas fűvel benőtt mezőn. -Önökben bizonyára még erős az életvágy, ugye? -Igen... De hiszen önben is... -Bennem nem. Bennem csak az alkotás vágya van, de... Őszintén így érezte. Valóban, szinte észrevétlenül elvesztette az élet iránti érdeklődését." A nyomasztó látomások között élő, meghatározhatatlan szorongásokkal küzdő, harmincöt évesen a halált választó Akutagava egyik utolsó feljegyzéséből idéztünk. Kritikusai, biográfusai az esztétikum emberének, életrajz nélkül írónak tartották. Tizenhét éves korától írt, verseket, novellákat. Tökéletes remekműveket a legkülönfélébb témákról: a középkori legendák szentjeiről, halálba induló katonákról, nagyvárosi entellektüelekről, tanyasi földművesekről, buddhista szerzetesekről, soha nem volt szigetlakókról, Lev Tolsztojról, utcalányokról. Írt nyers realizmussal, költői emelkedettséggel, könnyed iróniával, szatirikus hangon. Ezek a tematikailag és hangvételükben is oly sokszínű elbeszélések egy nagyszerűen felkészült író tudósításai egy átmeneti korról, arról az időszakról, amikor a régi japán erkölcsi rend és az európai civilizáció szükségszerű összeütközése minden értéket kétségessé tett. Kötetünk A vihar kapujában világhírű szerzőjének magyarul még ismeretlen novelláit gyűjti össze.

Murakami Haruki - 1Q84 ​3.
Ahogy ​a párhuzamos világok is találkoznak a végtelenben, úgy az évtizedek óta egymás után vágyódó szerelmesek is folyton közelednek egymáshoz. A két hold uralta éjszakai égbolt alatt Aomame és Tengo életének szálai kettejüket is uraló misztikus kötelékké fonódik, sorsuk végérvényesen egybekapcsolódik - életet adva egy új világnak, egy új jövevénynek. A világ látszatai és a látszatok világa elkerülhetetlenül összekuszálódik, és nincs az az éles elméjű nyomozó, aki képes lenne kibogozni, nincs az a fanatikus szekta, amely eligazodna benne. A kizökkent időt helyretolni, az új világ rendjét és magukat a kárhozattól megmenteni csak a szerelmesek képesek. Hogy ez a világ a sajátjuk-e vagy azzá válik - az a holdak titkában rejlik.

Jean-Pierre Montcassen - Szamuráj ​és gésa
A ​neves íro most a Távol-Kelet egy különleges történelmi eseményét dolgozta föl. 1274-ben megtámadja egy hatalmas mongol-kínai hadsereg Japánt azzal a szándékkal, hogy hódoljanak Kubilaj kán, Dzsingisz unokája előtt. A tengeren, nyugat felől közeledő flotta elfoglalja az útjába eső szigeteket, köztük Iki szigetét, ahol senkinek sem kegyelmeznek. Hiro, szinte még gyerek, szüleit lemészárolják, maga alig bír elmenekülni az "ördögök" elől...

Diana Wynne Jones - A ​vándorló palota
Ingary ​földjén, ahol a hétmérföldes csizmák és a láthatatlanná tévő köpenyek tényleg léteznek, Sophie Hatter felhívja magára a Puszták Boszorkányának figyelmét, aki átkot szór a lányra. Sophie-nak nem marad más választása, mint hogy az egyetlen helyre menjen, ahol segítséget kaphat Howl varázsló vándorló palotájába. Ám Howlról azt híresztelik, hogy megeszi a fiatal lányok szívét és kiszívja a lelküket. A regény alapján Hayao Miyazaki készített Oscar-díjas animációs filmet.

Kimura Rei - Japán ​rózsa
Japán ​a második világháborúban. A festői kis faluban, Macumotóban élő két fiatal lány, Szajuri és Reiko elindul a háború sújtotta Tokióba, hogy megtalálják egyikük vőlegényét. Otthoni környezetükből kiszakadva munkát vállalnak egy kórházban, ahol szembesülnek a háború valódi arcával: Szajuri öccsét csapatszállító hajójával együtt elsüllyeszti egy amerikai tengeralattjáró, míg barátnője vőlegényét összeroncsolt testtel, haldokolva látja viszont a kórházban. Amikor barátnőjét is megöli egy amerikai bomba, Szajuri bosszút esküszik: férfinak álcázva magát kamikáze pilótának áll. A végső bevetésen azonban kudarcot vall s ellentétben kiképző tisztjével – aki egyben a szerelme is - túléli az akciót, sőt arra is fény derül, hogy tudatosan megtévesztette a császári hadsereget. A duplán szégyenteljes esemény eltusolása érdekében a katonai bürokrácia úgy határoz, hogy el kell tűnnie még a nyilvántartásokból is. Új nevet kap, száműzik vidékre… itt talál rá napjaink egy szemfüles újságírónője, akinek ha nehezen is, de lassanként megnyílik a „japán rózsa”. Kimura Rei regényében izgalmas csatáknak lehetünk tanúi, ám ezek az összeütközések egyben a japán társadalmi hagyományoknak és egy modern világnak az emberekben zajló konfliktusai, melyeket – úgy tűnik – az amerikai bombázók sem tudtak szétzúzni. A történet szerkezete is erre utal: ide-oda ugrál a múlt és a jelen között, miközben felsejlik előttünk egy mai ésszel felfoghatatlan kasztrendszer, ahol a nők a legteljesebb alárendeltségben éltek. Szajuri története amolyan japán „haza és szerelem” eposz, melyben a legősibb túlélési ösztönök, egyfajta szellemi emelkedettség és egy fájdalmas, lemondásokkal terhelt gyönyörű szerelem képét rajzolja elénk a szerző.

Kicune - Az ​ágyas
A ​középkori Japánban, miután apja hatalmi intrikák áldozatává vált, egy kamaszlány hosszú útra indul. A Császárvárosba tart, és sejti, ha útja véget ér, semmi jó sem várhat rá. Egy "tiszteletre méltó" hölgy házába kerül, ahol valóra válnak rémálmai. A megaláztatásban csak a régi mesék és versek nyújtanak neki vigaszt. Ezekből meríti a túléléshez szükséges erőt és az ötletet, hogyan változtassa meg életét - hogyan nyerje vissza szabadságát. A sorsába bele nem nyugvó lány izgalmas történetét eredeti kínai, japán és indiai romantikus és erotikus mesék, versek teszik még élvezetesebbé és színesebbé.

Fukadzava Hicsiró - Kósui ​bölcsődal
A ​Zarándokének című kötetünkből Fukazava Hicsirót megismerte és megszerette már a magyar olvasó is. A modern japán irodalomnak ez a kiemelkedő tehetségű novellistája ezúttal sem fog csalódást okozni. Legújabb nagyobb lélegzetű műve, az 1964-ben írt Kósui bölcsődal egyenes folytatása a Hömpölygő Fuefukinak; nagy művészi erővel ábrázolja, miképpen veszi át Japánban a patriarchális béklyók helyét a pénz uralma, miképpen szorítja ki a régi Japán "erkölcsét" az új "erkölcs". E kötet elbeszéléseiben Fukazava nem fantasztikus-folklorisztikus, nem is történelmi tárgyakat választ, hanem a japán mindennapok nagyon is valóságos témáit, és mi sem láttatja élesebben a mai Japán nagy problémáit, mint hogy ezeket a műveket is kísérteties hangulat, valami nagy megrázkódtatás szorongás előérzete hatja át.

Itojama Akiko - A ​tengeren várlak
Itojama ​Akiko, a kortárs japán irodalom egyik legismertebb és legnépszerűbb képviselője 1966-ban született Tokióban, jelenleg Gunma megyében él (a főváros viszonylagos közelségében, de csendes helyen). A patinás Vaszeda Egyetem politikatudományi és közgazdasági karának elvégzése után egy iparvállalatnál kapott állást, megtapasztalta tehát a japán vállalatok működését, sőt áthelyezésben is bőven volt része: dolgozott Fukuoka, Nagoja és Takaszaki városában is. 2001-ben azután kilépett, és 2003-ban már íróként debütált, a kötetünkben is szereplő Csak duma az egész című elbeszéléssel, amelyért megkapta a Bungakukai folyóirat új felfedezetteknek járó díját, és rögtön jelölték a legrangosabb japán irodalmi díjra, az Akutagavára is. Utóbbit többszöri jelölés után, 2006-ban kapta meg, kötetünk címadó elbeszéléséért. Itojama Akiko műveit számos ázsiai nyelvre lefordították, néhány írása angolul és franciául is olvasható, de válogatott kötete magyarul jelenik meg először. A kötet ötletét és a fordító munkáját Itojama Akiko végig lelkesen támogatta, amiért hálás köszönet illeti. E sodró erejű, élvezetes elbeszélések közül kettő (Hálaadás a munkáért, A tengeren várlak) a japán vállalatok világába enged betekintést: hogyan tudja vagy nem tudja megtalálni a helyét egy nő az eredetileg csak férfiakra tervezett rendszerben, és hogyan határozza meg a vállalat a munkaidőn kívüli életet és kapcsolatokat is. A Hálaadás a munkáért emellett egy informális házasságközvetítés szórakoztató leírását is tartalmazza. A NEET egy Japánban egyre nagyobb méreteket öltő jelenséget mutat be: a NEET-ek olyan fiatalok, aki kivonulnak a társadalomból, nem járnak iskolába, nem dolgoznak - és nem is próbálnak változtatni ezen a helyzeten. Az elbeszélés egyik szereplője már kilépett ebből az állapotból - hogyan próbál segíteni barátjának, aki még mindig a NEET-fiatalok táborát gyarapítja? A Zsákutcás eset egy talán egyoldalú szerelmen alapuló, de bizonyosan elszakíthatatlan, felemás férfi-nő kapcsolat alakulását ábrázolja, a Csak duma az egész pedig egy sor nehezen definiálható férfi-nő kapcsolatot vázol fel, a középpontban egyetlen nővel, aki körül egyebek mellett depressziós jakuzát, merevedési zavaros önkormányzati képviselőt és internetes oldalon ismerkedő szatírt is találunk. (interbook.hu)

Gail Tsukiyama - A ​szamuráj kertje
1937-38-ban ​vagyunk, egy tengerparti japán faluban, ahová gyógyulni küldik szülei a tizenkilenc éves, tüdővészes kínai fiatalembert, Stephent. Miközben anyja és testvérei Hongkongban az előrenyomuló japán csapatoktól reszketnek, apja pedig Japánban, Kóbéban bonyolítja zavartalanul jól menő üzletét, Stephen egy teljes őszt, telet, tavaszt és nyarat tölt el a hagyományai között élő japán falucskában, Tarumiban, abban a jókora japán házat formázó villában, amelyet még dúsgazdag nagyapja építtetett. A ház és főleg a hozzá tartozó kert gondnoka Macu, egy hatvan körüli japán férfi, aki már a nagyapát is szolgálta hajdanán. Az intelligens, nagyvilági, festegető Stephen közvetítésével tárulnak elénk, mint valami szépséges képeskönyvben, a falu ünnepei, szokásai, viseletei és viszonyrendszerei, a japán kert évszakonkénti építése-újraépítése, (ahol a mesterséges tavacska fölött átívelő bakhátas kis híd a szamuráj életét jelképezi: nehéz út a csúcsra, ott egy pillanat, s aztán máris lefelé). Ám mindez csak elbűvölő háttér egy kisebb történethez, Stephen és egy helybeli lányka románcához, meg egy hatalmashoz, tragikushoz: Tarumitól pár kilométerre, a hegyek között elrejtve van egy másik falucska, Jamagucsi, ahol már évtizedek óta a Japánból mindenhonnan összejött leprások élnek. Itt él egy rejtélyes nő, Szacsi is, már vagy harminc éve. A kertész titkon jár fel hozzá, testileg-lelkileg ápolja. Az ő több évtizedes, megrendítő közös múltjuk bomlik ki visszafelé Stephen előtt, és ér aztán katartikus végkifejlethez, mielőtt még fiú esztendeje kitelne s ő visszaindulna a háború poklának tornácára jutott Hongkongba. A japán apától és kínai anyától származó amerikai írónő regénye világszerte nagy sikert aratott.

Murakami Haruki - A ​kurblimadár krónikája I–III.
Tokió ​külvárosában egy Okada Toru nevű munka nélküli fiatalember először csak felesége elveszett macskája keresésére indul, idővel aztán rádöbben, hogy a felesége is elhagyta. A város békés felszíne alatt rejtőző föld alatti világba keveredve különös ismeretséget köt egy testvérpárral, akik a görög szigetvilág két tagjáról kapták a nevüket. A szomszédban lakó bolondos lány révén beavatást nyer a parókakészítés rejtelmeibe, egy nyugalmazott tiszt pedig a mandzsúriai háború tapasztalatait osztja meg vele. A zenekedvelő és rezignált Toru titokzatos állást vállal az inkognitójukat messzemenőkig őrző Szerecsendiónál és Fahéjnál, s eltűnt háziállatának és házastársának felkutatása miatt szó szerint sötét és mély kútba kell alászállnia. Murakami valóságot és misztikumot ötvöző regényének felzaklató történeteit az elbeszélés szenvtelen nyugalma ellensúlyozza, feszült kíváncsiságot ébresztve az olvasóban, aki az események sodrásának engedve képtelen letenni a könyvet. A lapok közül pedig minduntalan kihallatszik a világ mozgásban tartásáért felelős, láthatatlan kurblimadár hangja: gíííííííí...

Misima Jukio - Az ​aranytemplom
A ​kiotói Aranytemplom 1950-ben porig égett, akárcsak Artemisz temploma Ephezoszban - a hagyomány szerint - Nagy Sándor születésének éjszakáján. Ephezoszi Hérosztratosz azt vallotta a kínvallatáskor, hogy nevét akarta híressé tenni a tett által, és hiába volt az ítélet, hogy többé senki sem modja ki, neve mégis fönnmaradt. Olyannyira keleti szellemű e történet, hogy akár Hérosztratosz reinkarnációjának is tarthatjuk a zenpapnövendéket, a Szarvaskert kolostoránnak lakóját, aki a háború után öt esztendővel Kiotó szépséges templomát gyújtotta fel. Az ő alakját Misima Jukió regénye őrzi meg - az író a gátlások és zsarnoki vágyak között hánykódó Mizogucsi tettének indítékait kutatja a zen-kolostor szertartásos hétköznapjaiban. Misimával igazságtalan a világ: sok remekmívű regény, elbeszélés és dráma megírása után, befejezve a Termékenység tengere című tetralógiáját, ő önmagát "gyújtotta föl": szeppukut követett el 1970-ben, s e tette révén sokkal többen tudnak róla, mint ahányan műveit olvassák...

Josikava Eidzsi - Muszasi ​I-V.
A ​Muszasi többek szerint a japán Elfújta a szél. Igazi nagyregény, amely a 16. századi Japánt örökíti meg. Azt a Sógun történetéből is ismert Japánt, amely több mint 150 évig tartó háborúskodás után egy igazi hősért kiált, aki egyesíti a feldúlt és zsarnok nagyurak által felosztott országot. Itt lép színre Muszasi, a valóságban is létező páratlan kardforgató harcművész, író és zen buddhista mester, hogy megkezdje emberpróbáló küzdelmét egy új kor hajnalán… Josikava Eidzsi egyike Japán legtermékenyebb és legnépszerűbb íróinak. A Muszasi olyan történelmi regény, amelynek öt kötetét számtalanszor jelentették meg, generációk nőttek fel rajta, film- és tévésorozatok tömege készült belőle, hiszen Japán élő folklórjának része. AZ első kötettel az olvasó egy hosszú utazásra indul a felkelő nap országába, amelyet egykor szamurájok és sógunok uraltak, és ahol a kard osztott igazságot.