“Dóra”, a “kis Hans”, a “Patkányember” és “Schreber” – megannyi klasszikus esettanulmány a pszichoanalízis megalkotójának tollából. Mindegyik egy sajátos lelki megbetegedés kimerítő leírása: a hisztéria, a kényszeres neurózis, a fóbia és a paranoia keletkezéstörténetének, hatásmechanizmusának felülmúlhatatlanul részletes, irodalmi igényességgel megalkotott bemutatása egyszersmind ékes cáfolata annak a vádnak, amely Freud elméletét spekulációnak, a tényektől elrugaszkodott fantáziálásnak minősítette – s gyakran minősíti ma is. Ezekből az esettanulmányokból világosan kitetszik, mennyire a megfigyelt és kezelt esetekre támaszkodnak a pszichoanalízis elméleti tételei, ezzel mintegy a 20. század egyik legnagyobb hatású szellemi áramlatának “műhelyébe” is bepillanthat az olvasó. A bőséges kommentárokkal ellátott szövegek mindemellett igazi irodalmi élményt is nyújtanak, az apró és rejtett mozzanatok fokozatos feltárulása helyenként a detektívregények izgalmát kölcsönzi ezeknek a szigorúan tudományos szándékkal megírt közleményeknek.
Kapcsolódó könyvek
Sigmund Freud - Tömegpszichológia
A Cserépfalvi Könyvkiadó Freud-sorozatának V. kötete társadalomlélektani írásokat tartalmaz. A társadalmi jelenségek lélektani vizsgálatával Freud az 1910-es évek elején kezdett foglalkozni. Kötetünk középpontjában a tömeglélektan értelmezését adó, magyarul eddig nem publikált Tömegpszichológiai és én-analízis című tanulmány áll, ezt egészíti ki két, a háború pszichológiájával foglalkozó írás: az első világháború alatt íródott tanulmány, valamint a híres Einstein - Freud levélváltás a háborúk lélektani okairól. Átdolgozott fordításban, s első ízben csonkítatlan formában közöljük a Totem és tabu szövegét is.
Erich Fromm - A rombolás anatómiája
Az agresszivitás, a pusztításhajlam, a rombolás vágya ősidőktől fogva sajátja az emberi természetnek – legalábbis így tartja a közhiedelem. Korunk egyik legjelentősebb pszichológusa, e világsikert aratott, számos nyelvre lefordított tudományos alapmű szerzője azonban vitába száll ezzel az önfelmentő vélekedéssel, és elképesztő ismeretanyag felhasználásával, elmés és lenyűgözően logikus érveléssel bizonyítja, hogy a fenti tulajdonságok a modern idők „vívmányai”, a mai ember kevéssé rokonszenves személyiségjegyei. Ahogyan nem ismerünk szadista állatokat sem, a korai ember agresszivitása is csak a védekezést, a túlélést szolgálta, nem volt öncélú, a gyökerei a biológiai adottságokig nyúltak vissza, és nem az elme, a tudattalan sötétjéből eredeztettek.
Carl Gustav Jung - Az archetípusok és a kollektív tudattalan
Az archetípusok és a kollektív tudattalan C. G. Jung analitikus felfogásának központi fogalmai. Eredetüket a szerző legkorábbi publikációjáig, a Zur Psychologie und Pathologie sogenannter occulter Phänomene (1902) című orvosi disszertációig követhetjük vissza, amelyben egy fiatal hisztériás médium fantáziáiról számol be, és hasonló forrásokat követve vizsgálódik. A nevezett két fogalomra számos későbbi írásában utal; lassanként egyre határozottabb körvonalat öltöttek az első meghatározások, amelyeket azonban mindig újrafogalmazott, míg végül ki nem alakult az elmélet stabil magva (a szó eredeti értelmében finomította a "meglátásait"). Jelen kötet olyan munkákból áll, amelyek 1933 és 1955 között keletkeztek, és a címként szolgáló két fogalmat körvonalazzák, dolgozzák ki. Az első három tanulmányt ("A kollektív tudattalan archetípusairól", "A kollektív tudattalan fogalma", "Az archetípusról, különös tekintettel az animafogalomra") elméleti alapvetésnek tekinthetjük. Ezeket olyan publikációk követik, amelyek egy-egy archetípussal foglalkoznak, nevezetesen az "anya", az "újjászületés", a "gyermekisten" illetve az "isteni lány", majd a "szellem" motívuma a népmesék alapján, és az úgynevezett "csaló" (kópé). Legvégül az archetípusok és az individuációs folyamat kapcsolatának vizsgálata következik, amelyet a szerző először elméleti síkon a "Tudat, tudattalan és individuado" című írásban, majd gyakorlati síkon egyetlen individuációs folyamat képsorozata révén mutat be, amely az analitikusi munkájából származik. A mandalák központi szimbolikájával foglalkozik a kötet két utolsó tanulmánya.
Carl Gustav Jung - Freud és a pszichoanalízis
Jelen kötet Jung 1906 és 1916 között született főbb műveit tartalmazza Freudról és a pszichoanalízisről. Aki ismeri Jung műveit, megállapíthatja, hogy gyakran történik bennük utalás Freud nézeteire vagy elméleteire: a szerző érdeklődését a századelőtől egészen élete végéig lekötötte ezek kommentálása. E kötet ugyan nem ad átfogó képet Freudról és a pszichoanalízisről, azonban kellő áttekintést nyújt arról, hogyan változtak Jung nézetei a témáról.
Rita L. Atkinson - Richard C. Atkinson - Edward E. Smith - Daryl J. Bem - Pszichológia
Az "Atkinson" új kiadása nemcsak formailag, hanem tartalmilag is jelentős átdolgozáson ment keresztül. Szerzői között a régiek közül csak Smith és Nolen-Hoecksema szerepel, (maga Atkinson is visszavonult), Frederickson és Loftus személyében pedig két kiváló, az elméleti kutatást s a gyakorlati szempontokat egyesítő szerző csatlakozott a csapathoz. A könyv a fejezetek sorrendjét és az anyag felosztását többé-kevésbé megtartotta (kivéve a személyiség-lélektannal és a szociálpszichológiával foglalkozó két-két fejezetet), de egészében véve valamivel terjedelmesebb lett. Az új, mindenütt előtérbe helyezett szempontok az evolúciós magyarázat keresését, a modern idegtudományi módszerek és eredmények részletes bemutatását s az alkalmazások részletes illusztrálását hangsúlyozzák. Új színfolt a kötetben az ellentétes vélemények ütköztetése, amely az "Érem két oldala" betétekben többnyire a szakma nagyjainak - sokszor gyökeresen ellentétes - véleményét ismerteti, érzékeltetve egyben azt is, hogy a pszichológiában nincsenek örök érvényű, megfellebbezhetetlen igazságok. Az új kiadáshoz kapcsolódódik a Pléh Csaba és Boross Ottilia szerkesztette Bevezetés a pszichológiába című olvasókönyv.
Sigmund Freud - Dora, egy hisztéria-analízis töredéke
Sorozatunkban Sigmund Freud minden lényeges művét elérhetővé tesszük különlenyomat formájában.
A sok vitát kiváltó Dóra esettanulmány. A közlés, a megjelentetés késleltetése, a terápiában zajló áttétel és a tanulmány több szintje külön színt ad a műnek. Természetesen maga a betegség és a kezelés története sem unalmas olvasmány.
Ismeretlen szerző - Az ember és szimbólumai
Álom és valóság csodás találkozását örökíti meg e kötet, mely nemcsak az önmagunkról szóló ismeretek új tartományait csatolja a már kialakult világképünkhöz, hanem lényeglátó és élvezetes összefoglalását is adja századunk egyik legnagyobb pszichológusa, Carl Gustav Jung gondolatrendszerének. Jung kapcsolódása a freudi tanokhoz közismert.
Kevesen tudják viszont, mi az a nagyon lényeges különbség, mely a két tudós mentalitása között megmutatkozik. Freud számára az álom vágyteljesítés, ezzel szemben Jung az álmokban a „tudattalan önkifejezéseit" véli felfedezni. Az álomszimbólumok véleménye szerint egy olyan psziché megnyilvánulásai, amely a tudatos lélek felügyeletén kívül esik. Az organikus és pszichés növekedés elveiben nincs különbség. „Amint a növény virágot hajt, úgy hozza létre a lélek a maga szimbólumait. Minden álom ennek a folyamatnak a bizonyítéka."
A kötet az egyes szimbólumok értelmezése, és eredetének bemutatása mellett az egyetemes kultúrtörténetet átfogó kalauzként is szolgál.
Sigmund Freud - Álomfejtés
A pszichoanalízis megalapítójának nagy hatású összefoglaló műve a klinikai lélekelemzéshez anyagot adó egyik legfontosabb jelenséget, az álmot vizsgálja, bebizonyítva, hogy az álom nem véletlenszerű és értelem nélküli, hanem a pszichikumnak logikusan értelmezhető, belső törvényei szerint létrejött terméke. A klasszikus műhöz írott utószavában állapítja meg Hermann István: ebben a felfogásban új "nemcsak az, hogy a régimódi babonás álomfejtéssel Freud tökéletesen szakít, és nem is csupán az, hogy az álmok egy részét vágyálomnak tekinti, vagy a vágyak valamiféle torzulása variációjának. Ezeknél sokkal fontosabb, hogy először von bele a pszichopatológia tárgykörébe egy olyan életterületet, amely látszólag a mindennapi élet tárgykörébe tartozik. Ennek az eljárásnak megvannak a maga veszélyei. Az egyik veszélye az, hogy a normális életet is pszichopatologikusnak kezdik sokan tekinteni. De megvannak az előnyei is. Arról van szó, hogy nincsen teljesen külön, teljesen elválasztott pszichológia és pszichopatológia. A pszichopatológiának, vagyis az ideggyógyászatnak és a lélekgyógyászatnak azon kell alapulnia, amit a normális életben a lelki működésekről tapasztalunk. Az álom tehát még nem ideggyógyászati vagy lélekgyógyászati jelenség. De az álom magyarázata, értelmezése feltétlenül hozzájárulhat egy-egy személyiség lelki világának tudatos rekonstrukciójához".
Sigmund Freud - A szexuális élet pszichológiája
A Cserépfalvi Könyvkiadó Freud-sorozatának IV. kötete a szerelemmel és a szexualitással foglalkozó írásokat gyűjti egybe. Freudnak aligha van olyan klinikai vagy elméleti írása, amely valamilyen összefüggésben ne utalna kötetünk témáira, hiszen a szexualitás problémája az egész életműben központi szerepet játszik. Indokoltnak láttuk azonban, hogy külön kötetet szenteljünk azoknak a Freud-műveknek, amelyek tárgya közvetlenül is az emberi szexualitás és a szerelmi élet, márcsak azért is, mert egy kivétellel ezek a szövegek itt látnak először napvilágot magyar nyelven.
Sigmund Freud - A Farkasember
A Freud sorozat hetedik kötete, az 1993-ban megjelent "Patkányember"-hez hasonlóan esettanulmányokat tartalmaz. A "Farkasember" nem csupán a történet meghökkentő részletei és a leírás irodalmi értékei miatt vált híressé, hanem azért is, mert Freud itt számos, alapvető technikai, elméleti és metapszichológiai kérdéssel foglalkozik. A "Farkasember" a pszichoanalízis történetének leginkább feltárt esete - a különféle elemzések mellett magának a páciensnek a memoárjai, a vele készült interjúk is hozzáférhetők. Az orosz nemzetiségű Pankejev " a Karamazov testvérek örököse", "az orosz századforduló tipikus értelmiségi figurája". Paszternak Zsivágó doktorára emlékezteti az olvasót.
A Katharináról és az Elisabeth von R. kisasszonyról szóló tenulmányok "úgy olvashatók, akár egy novella, és úgyszólván nélkülözik a tudományosság komoly jellegét".
A "Gyereket vernek" című írás a gyerekkori szexuális elfojtás kovetkezményeit taglalja. A kötetben található még Freud "A női homosexualitás egy esetének pszichogeneziséről" szóló 1920-as tanulmánya is.
Sigmund Freud - A mindennapi élet pszichopatológiája
A mindennapi élet pszichopatológiája Freud alapvető műve. Azt mutatja meg benne, hogy egészséges emberek mindennapos gondolataiban és cselekvéseiben hogyan nyilvánulnak meg a tudattalan erői. A tulajdonképpeni pszichopatológia, a kórlélektan tárgy éppen a társadalom mindennapjaiba beleilleszkedni nem tudó aszociálissá vált ember, aki ösztönei és indulatai rabjaként szenved. Kis elvétések, elszólások, elírások, feledékenységek analízise árulja el a könyvben a tudattalan mozgását. A mindennapi élet ilyen apró "kórtüneteiből" elemzi ki Freud a mögöttük meghúzódó indulati és ösztöntényezőket. A mindennapi élete apró jelenségeinek megfigyelésével mindenki önmagán tanulmányozhatja és ellenőrizheti Freud állításait. Az elemzett jelenségek tudattalan motívumai számos esetben korántsem fekszenek olyan mélyen, hogy a műben adott útmutatás segítségével alkalomadtán bárki ne próbálhatná ki önmagán is felderítésüket, elmélyítve ezzel önismeretét, emberismeretét.
Sigmund Freud - A lélekelemzés legújabb eredményei
A mindennapi élet pszichopatológiája Freud alapvető műve. Azt mutatja meg benne, hogy egészséges emberek mindennapos gondolataiban és cselekvéseiben hogyan nyilvánulnak meg a tudattalan erői. A tulajdonképpeni pszichopatológia, a kórlélektan tárgy éppen a társadalom mindennapjaiba beleilleszkedni nem tudó aszociálissá vált ember, aki ösztönei és indulatai rabjaként szenved. Kis elvétések, elszólások, elírások, feledékenységek analízise árulja el a könyvben a tudattalan mozgását. A mindennapi élet ilyen apró "kórtüneteiből" elemzi ki Freud a mögöttük meghúzódó indulati és ösztöntényezőket. Az anyag, amelyben Freud a tudattalan szerepét itt bemutatja, mindenkinek rendelkezésére áll; mindennapi élete apró jelenségeinek megfigyelésével mindenki önmagán tanulmányozhatja és ellenőrizheti Freud állításait. A mindennapi élet pszichopatológiájában elemzett jelenségek tudattalan motívumai számos esetben korántsem fekszenek olyan mélyen, hogy a műben adott útmutatás segítségével alkalomadtán bárki ne próbálhatná ki önmagán is felderítésüket, elmélyítve ezzel önismeretét, emberismeretét.
Tom Butler-Bowdon - Pszichológia dióhéjban
Emlékszik még, mi is a freudizmus lényege? Felidéz valamit Jung neve? Tudja-e, mi fontosat hozott az adleri pszichológia? Mindannyiunknak ismerős nagy nevek - de vajon tudjuk-e vagy emlékszünk-e még, miért fontosak?
A Pszichológia dióhéjban - 50 pszichológiai alapmű - hét csoportba osztva mutatja be a tudományág jelentős hatású könyveit, ami az olvasó számára lehetővé teszi a tematikus áttekintést. S ha e kötetek ismertetésével sikerült felkelteni az érdeklődését a pszichológiai művek iránt, akkor a könyv végén található, további 50 alapművet ajánló olvasmánylista segítheti őt e kaland folytatásában.
Sigmund Freud - Művészeti írások
A "Sigmund Freud művei" című sorozat IX. kötete Freud képzőművészettel és irodalommal foglalkozó munkáit tartalmazza.
A freudi gondolatrendszernek és módszernek egyik lényeges összetevője éppen a kultúra legtágabb értelemben vett fogalma, és ezen belül a mitológia, a művészet, az irodalom műalkotás világa.
Oliver Sacks - A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét
A híres angol neurológus, Oliver Sacks meghökkentő orvosi esettörténeteiben a hangsúly nem a betegségek rémséges leírásán van. Amire Sacks kíváncsi, az a testi-szellemi fogyatékosságaival küszködő ember belső világa. Szerinte az orvos feladata az, hogy megtalálja betegének azt a közeget, a létezésnek azt a módját, ahol fogyatékosságai ellenére épnek, embernek érezheti magát. Nekünk, olvasóknak pedig ezek a történetek lehetőséget adnak arra, hogy rácsodálkozzunk az emberi természet hihetetlen gazdagságára, s egyben felülvizsgálhatjuk a fogyatékosságról alkotott elképzeléseinket. Oliver Sacks 1933-ban született Londonban, orvosi diplomáját Oxfordban szerezte.1965 óta New Yorkban él, ahol az Albert Einstein College of Medicine ideggyógyász-professzora. Eddig 22 nyelven kilenc könyve jelent meg. Ébredések (1973) című kötetéből Robert De Niro és Robin Williams főszereplésével nagy sikerű film készült, amelyet Oscar-díjra jelöltek. A The New York Times egyik kritikusa „az orvostudományok koszorús költőjének" nevezte. Sacks 2002-ben megkapta a Rockefeller Egyetem Lewis Thomas-díját, amellyel a természettudós írói életművének költői értékeit ismerték el.
Carl Gustav Jung - Mandala
C.G. Jung, a pszichológia egyik legkiemelkedőbb alakja a mandalákat a lélektan szemszögéből vizsgálta. Kötetünk az e tárgykörbe tartozó írásait gyűjti egybe, valamint a bemutatott képsorozatokon keresztül közelebbről megismerteti az olvasót a mandalák szimbolikájával, úgy, ahogyan azt a világhírű pszichiáter, pszichológus értelmezte a tudomány számára.
A szanszkrit mandala szó általános jelentése: kör, korong. Évezredek óta használják meditációs technikákhoz és gyógyító hatású gyakorlatokhoz. Nem csoda tehát, hogy a modern kor gyógyászatára is hatással van.
"Meggyőződtem róla, hogy mandalákat mindenkor és mindenütt rajzoltak, festettek, kőbe véstek és építettek, egyszóval a mandala már réges-rég létezett, amikor pácienseim felfedezték maguknak..."
"Az a tény, hogy az efféle képek adott esetben számottevő terápiás hatással vannak alkotóikra, empirikus módon igazolást nyert. Emellett érthető is, hiszen a mandalák gyakran igen merész kísérleteket tesznek látszólag kibékíthetetlen ellentétek egybevetésére-egyesítésére és reménytelenül nagynak tűnő szakadékok áthidalására. Rendszerint már az ebbe az irányba tett próbálkozás is gyógyító hatású..."
Ez a maga nemében különleges gyűjtemény mind a szakmai szemmel látó pszichológusok, mind a mandalák misztikus világa iránt érdeklődők számára értékes és hiánypótló alkotás.
Daniel Keyes - Az ötödik Sally
Sally Porter az élet kellemetlen helyzetei ellen azzal védekezik, hogy elveszíti öntudatát. De ezzel nincs vége a dolognak. Mikor újra magához tér, új helyzetben találja magát. Az idő továbbhaladt és ő nem tud róla számot adni. Olyasmikre próbálják emlékeztetni, amiket tudtával nem követett el. Otthon olyan holmikat talál, amelyeket soha esze ágában sem volt megvásárolni. És amiket a férje összehazudott róla a válóperi tárgyaláson! Hogy hetekre eltünedezett, hogy hajlamos az erőszakra, hogy félmeztelenül táncolt egy mulatóban... El tudja ezt képzelni, dr. Ash?
Igen, a pszichiáter el tudja képzelni. Ismeri ezt a betegséget, de szemtől szembe csak most találkozik vele először. Ez a többszörösen hasadt személyiség esete. A jámbor, félénk Sallyben négy további én lakozik, még saját nevük is van. Bella tömény érzékiség, Nola merő intellektualitás, Derry csupa jóindulat, Jinx pedig- tőle isten óvjon, ő maga a megtestesült agresszivitás. Ezeket a gyerekkorban lehasadt, önálló életre kelt személyiségdarabokat kellene szép sorjában visszaolvasztani a helyükre- létrehozni Sally valódi, gazdag, sokrétű személyiségét. A küzdelemnek dr. Ash számára is nagy a tétje. Ő is válságban van, belsőleg belerokkant a hivatásába, kiégett, házassága tragédiába torkollt. Sally esete a próbakő: meg tud-e újulni, képes-e még valódi együttérzésre? Meg tudja-e tehát egymást gyógyítani orvos és betege?
Sigmund Freud - Pszichoanalízis
Pszichoanalízis I-V. előadás; A lélekelemzés legújabb eredményei. Az álomtan revíziója, A lelki személyiség felbontása, Libidó és ösztönélet; A tabu és az érzelmi rezdülések ambivalenciája
Dr. Csernus Imre - A nő
"Ez a könyv, a NŐ-ről szól, aki a férfiak imádatának a tárgya, az örök és megfoghatatlan csoda, amelyet már sokan leírtak és megfogalmaztak. Én meg arra vagyok kíváncsi, hogy hogyan lesz valakiből jó Nő! Nehéz téma, de ahogy megfigyeltem, ez mindkét nemet egyformán izgatja."
Mitől nő egy nő? És vajon mitől jó nő? Hogyan képes egy nő - vagy akár egy férfi - megélni saját nemiségét? Tud-e jó példával szolgálni gyermekeinek? Tudja-e jól érezni magát a saját bőrében? És tesz-e valamit azért, hogy jobb legyen?
Ha Ön elég erős, hogy feltegye magának ezeket a kérdéseket, lapozzon bele Dr. Csernus Imre legújabb könyvébe! Bátraké a szerencse...
Sigmund Freud - Totem és tabu
Az őshorda állapotában a szabad és kötetlen szexuális élet lehetett a domináns vágy, ezt a vezérhím korlátozó hatalma gátolta, amíg ezt a hatalmat le nem lehetett küzdeni, az ősapát meg nem ölték fiai. Ezzel azonban el is vesztették azt, bűntudatuk támadt, és a szeretett-gyűlölt apa megölésének kényszerét elhárítandó kialakították az incesztus tilalmát. Ez viszont nagy terhet ró a vágyakra, ösztönökre, ezt a tilalmat nagyon nehéz betartani, ezért is kell a tilalmat határokkal messze kihelyezni, megtiltani az endogámiát, tiltani mindenféle lázadást a paternális hatalom ellen. Ezt szolgálja a tabu, egyes viszonylatokban a totem. A totem és a tabu tehát a védekező mechanizmusok projektív, rituális megnyilvánulása.