Ajax-loader

További értékelések

Az alábbi értékelések a Moly.hu-ról származnak. A Rukkola értékelésekhez kattints ide.


gab001
5.0/5

Semmit ​nem tudtam a könyvről, amikor elkezdtem. Lehet, hogy szégyen, de még nem is hallottam róla. Így egyik ámulatból a másikba estem olvasás közben. A nyelvezete egyszerűen elvarázsolt, olykor csak a szépsége miatt olvastam újra mondatokat. Persze volt olyan is, hogy egész oldalakat olvastam újra, mert kiestem a ritmusból és elvesztettem a fonalat. Nem könnyű olvasni, de mindenképp megéri. A történet ugyanis nagyon jól fel van építve, s egészen meglepő fordulatokat is tartalmaz. Legszívesebben már most újraolvasnám, annyira tetszett. Egészen beszippantott.


Érdekes ​könyv. Ahhoz képest, hogy az eygik első magyar regény, egész jó. De ahhoz képest, amit 11 év múlva Kemény Zsigmond a Gyulai Pálban csinált (ami ugyanebben a korban és helyen játszódik), ahhoz képest inkább csak cuki, de nem jó. Azért el lehet olvasni. Jósika a 19. századi nyelvet még azzal tetézi, hogy mesterkélt mondatokat szeret alkotni, a romantika jegyében. Fene a gusztusát.


korkata
4.0/5

Ez ​a könyv eredetileg 1836-ban jelent meg először. Természetesen én már egy felújított és megfrissített szöveget olvashattam. Még így sem volt könnyű az olvasása. Az elején nagyon megküzdöttem vele.
A szerző szerint ez egy lélekrajz, melyben ha valakinek a jelleme nem a legjobb, akkor is van van lehetőség jobbá lenni csak akarni kell.
Ez egy romantikus történet, melyben legfőképpen Abafi Olivérről van szó. Közben kapunk egy kis történelmi kitekintést Erdélyről. Az erdélyi fejedelemségről, az akkori életről.
Abafi három asszony és egy fiatal lány szerelmét nyeri el. Végig az a kérdés, hogy az ő szíve kiért dobog. A végén persze megtudjuk, hogy ki lesz az élete párja, de addig még sok minden történik.


A ​könyvet végigolvasva vettem csak észre, hogy nem az eredeti könyvet olvastam, hanem Majtényi Zoltán által átszerkesztett változatot. A szerkesztő végszava alapján úgy tűnik jobban jártam ezzel, az eredeti mű nyelvezete elég archaikus. A könyvet olvasva néhol olyan érzésem volt, mintha Victor Hugot olvastam volna, a környezet, a körülmények leírását kicsit terjengősnek éreztem. A történet maga egyébként tetszett, fordulatokkal teli és azon is meglepődtem, hogy boldog lett a vége, pedig pár oldallal a vége előtt még más befejezésre számítottam.


Olyan ​érzés volt olvasni, mintha egy színdarab volna, amiben a szerzői instrukciók szokatlanul hosszúra nyúltak.
Egyébként meglepően kortalanra sikerült mű ez, persze a nyelvezete nem mai, de a sorok közül valahogy ez az örök érvényűség árad. Nem tudnám megmondani, hogy mitől vagy miért van ez.


icu79
4.0/5

Leborulok ​a magyar nyelv szépsége előtt. Ez a könyv egy nyelvészeti kincs. Számomra pont ezért volt nehéz olvasni. Talán majd egyszer, később újraolvasom, hogy igazán tudjam élvezni a szavak játékát. Most abban az élethelyzetben vagyok, hogy könnyen és egyszerűen értelmezhető könyveket kéne csak olvasnom.:)
A történet magával ragadó, nagyon jól bemutatja az író a szereplőket, egészen a ruházatuk legapróbb részletéig, ettől valóban olyan, mintha látnánk őket magunk előtt.


kolika
4.5/5

Nem ​először olvasok ilyen régen írt könyvet, de kicsit küzdenem kellett a nyelvezettel. Ahogy belerázódtam nem volt problémám, sőt némely helyen kedveltem,hogy érdekes szófordulatokkal írt le olyan helyzetet a szerző, amit most már pár szóban elintéznénk.Helyenként kicsit sok volt a körülírás, a barokkos körmondatok sora. Alaposabb odafigyelés kellett – mint a mostani könyveknél – hogy követni tudjam a cselekményeket, s ne veszítsem el a fonalat.
A műben amúgy fellelhetőek voltak azok az elemek, amelyek érdekessé tesznek egy-egy könyvet: titokzatosság, a szereplő megváltozása, szerelem, rajongás, lemondás, történelmi szálak stb.
A mű leginkább a címszereplőre fekteti a hangsúlyt, de a többi szereplő is fontos szerepet tölt be a cselekmény, vagy éppen a főhős jellemének formálásában.


mcborzaska
4.0/5

Ahhoz ​képest, hogy történelmi regény, izgalmas volt. Oké, nem egyszerű a nyelvezete, de ezt előre sejtettem. Úgy ültem neki az olvasásnak, hogy annyit tudtam róla, hogy Abafi fiktív, míg Báthory Zsigmond és udvara valós elem. {{ Abafi elégé értett ahhoz, hogy a nők a lábai előtt heverjenek. }} Biztos, hogy majd egyszer újra fogom olvasni.


A ​legromantikusabb romantikus regény, amit valaha is olvastam. Megfelelő hangulat kell hozzá és az a tudat, hogy ezúttal valami teljességgel valószerűtlen tündérmesét tartunk a kezünkben a nemzeti romantika legdaliásabb korszakából. Ha így teszünk, akkor van rá esély, hogy tetszeni fog a könyv, kedves derűvel olvashatjuk végig. A nemes arcélek, a csudálatosan pihegő keblek és a megingathatatlan rények oldalankénti száma meghaladja talán még a 19. század világátlagát is. Van ezenkívül rejtélyes gyerekcsere, szerelméért életét áldozó, rendíthetetlen jellemű zsiványlány, jellemtelen lumpból acéljellemű bálvánnyá nemesülő főhős stb. – a romantika teljes kelléktára. A nyelvezet csodálatos, már ha valaki fogékony a barokkosságtól már elszakadt, de sajátosan választékos és mai szemmel archaikus körmondataiban is ismételhetetlenül kedves nyelvújítás korabeli stílus iránt. (Megvallom, én majdnem bekezdésenként ájultam el a mondatfűzéstől.) Az gyakorlatilag másodrendű körülmény, hogy Jósika történelmi kulisszákba helyezte el tündérregéjét, Báthori Zsigmond és a többi történelmi alak esetleges hasonlósága valódi emberekkel csakis a véletlen műve lehet.

Külön zabálnivaló a szerzői utószó és toldalék, amelyben Jósika egyfelől hosszan ecseteli, hogy az egyik főszereplő lázálom sújtotta félrebeszélését minő lélektani átgondoltsággal vetette papírra, másrészt megosztja az olvasóval abbéli nézetét – ismét: egy teljességgel valószerűtlen alakokat felsorakoztató regény végén –, hogy az írónak szent kötelessége a valószerű, életközeli történetek elmesélésén keresztül erkölcsi nagyságra tanítani az olvasókat.


Odin94
3.5/5

Egy ​kihívás kapcsán kezdtem neki az olvasásnak (egyszer régen szintén olvastam az egyetem első évében, de akkor még nem használtam a moly.hu-t :D). Vegyes érzelmekkel ütöttem föl a könyvet, mert emlékeztem rá, hogy bár a sztori nem volt rossz, a nyelvezete roppantmód megnehezítette az olvasást.

Ez most sem változott, sajnos nem könnyű átvergődni a könyv elején, mire az ember megszokja a stílust. Ellenben a történet izgalmas, igazi lovagregény. Különös jelenntősége Jósika ezen kötetének, hogy ez tekinthető egyben az első igazi magyar történelmi regénynek is, amit Jósika bizonyíthatóan – és önmaga állítása szerint is – Walter Scott mintájára írta meg és teremtett alapot a műfajnak a hazai irodalomban.


← Vissza a könyv adatlapjára


Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

7.3
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók