Levelek ​Magdához

Szerb Antal - Magyar ​irodalomtörténet
A ​maga korában botrányosnak számító, azóta számos - csonka és kevésbé csonka - kiadást megért irodalomtörténet Szerb Antal legtöbbet forgatott műve, amely évtizedek óta most először jelenik meg a maga teljességében. 1958 és 1986 között ideológiai okokból elhagyták az utódállamok irodalmáról szóló utolsó fejezetet, s számos más részletet is töröltek. Kiadásunk, mely az 1935-ös második kiadás alapján készült - ez volt a Szerb által javított utolsó változat -, e hiányokat pótolja, s a hibákat korrigálja. A szöveget jegyzetekkel, a sajtó alá rendező Pálfy Eszter tanulmányával adjuk közre. Szerb Antal (1901-1945) író, irodalomtörténész.

Taxner-Tóth Ernő - A ​Brontë nővérek világa
˝A ​három yorkshire-i papkisasszony - Charlotte, Emily és Anne Bronte - művészete a világirodalom egyik nagy rejtélye. Hogyan lehetséges, hogy a világtól elzártan élő, az életből oly keveset tapasztaló nővérek az emberi lélek legmélyebb rétegeibe tudtak hatolni az Üvöltő szelek vagy Jane Eyre lapjain? Taxner-Tóth Ernő könyve felidézi a testvérek gyermekkorát, szól közösen kialakított képzeletvilágukról, amely előjátéka volt a romantikus regényeknek. A fiatalon elhunyt Bronte nővérek közül egyedül Charlotte-nak adatott meg, hogy belekóstolhasson az irodalmi életbe. A könyv külön érdekessége, hogy az olvasó belepillanthat a tizenkilencedik századi londoni kiadók világába is.˝

Ismeretlen szerző - 303 ​magyar regény, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz
Melyik ​volt az első magyar regény? Olvashatjuk-e regényként Mikes Kelemen leveleit? Van-e teljes, az írói szándékot tükröző kiadása Kazinczy Ferenctől a Pályám emlékezetének? Jókai Mór megírta a Rab Rábyt, de mit írt, mikor és milyen nyelven maga Ráby Mátyás? Mi volt a Nyugat folyóirat első nagy költőnemzedékének alkotói titka, hogy (Ady Endre kivételével) valamennyien súlyos regényekkel vannak jelen e kötet lapjain? Miként lett Rejtő Jenőből P. Howard? Hány esztendőn át hány „szent” regényt vetett papírra a Szent Orpheus breviáriumát megálmodó Szentkuthy Miklós? Pontosan mikor és miért, kinek a tollából aratott sikert a Boldogult úrfikoromban, az Iszony, a Rozsdatemető? Mi is az a sikerregény? Miért és mely műveivel léphetett ki a jelen világprózájának porondjára a Nobel-díjas Kertész Imre, valamint Esterházy Péter, Krasznahorkai László, Dragomán György és számos társuk? Csak az számít magyar regénynek, amelyet magyar nyelven írtak? Megannyi érdekes kérdés. Főként a keletkezési körülményekre és a tömör tartalmi ismertetésre törekvő regénykrónikánk nem 303, hanem legalább tízszer annyi válasszal szolgál. Aki kézbe veszi a 303 magyar regény, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz című könyvünket, bizonyára tapasztalja, hogy e kötetben egyrészt nem _303_ magyar regény rövid összefoglaló ismertetésével találkozik, másrészt nem 303 magyar _regény_ bemutatása kerül szeme elé. Nem irodalomtudományi közelítésű, hanem népszerű – de nem csupán tartalomösszefoglaláson alapuló – „regénykrónikát” helyezünk az Olvasó asztalára. Éppen ezért itt nem is rugaszkodunk neki a regény műfaji meghatározásának (a kérdés tisztázása 303 lapon sem érne véget). Adja meg a választ maga a könyv, mely egy 1762-ben publikált művel kezdődik és 2008-as magyar regények ismertetésével végződik. Folytassanak párbeszédet egymással az itt egy fedél alá került (nemegyszer a regény mibenlétére is feleletet kereső) műalkotások.

Azár Náfíszí - A ​Lolitát olvastuk Teheránban
A ​szavak hol gyilkos, hol vigasztaló erejéről szól Azár Náfíszi iráni írónő regénye: az a könyv, amely a legtöbbet tette azért az utóbbi években, hogy el tudjuk képzelni, milyen az élet (főként a nők számára) Iránban az iszlám forradalom óta. Náfíszi az Egyesült Államokban tanult, s az ottani iráni diákok körében ő is lelkesen vett részt az egyre hevesebb és erőszakosabb politikai vitákban: mindannyian egy új Iránról álmodtak, de ezerféle módon képzelték el hazájuk átalakítását. S aztán "otthon" ő is "szemtanúvá" vált: közelről figyelhette, ahogy a szavak torz valósággá változnak. "Amikor az Államokban azt kiabáltuk, hogy halál erre vagy arra, az a halál inkább jelképes volt, elvont, mintha jelszavaink képtelensége arra lett volna jó, hogy még inkább ragaszkodjunk hozzájuk. De 1979-ben Teheránban ezek a jelszavak hátborzongató precizitással valóra váltak. Döbbenten figyeltem, ahogy minden álom és minden jelszó beteljesül - és nincs előlük menekvés. Valami kis menekvés mégiscsak volt - Náfíszi, az angol és amerikai irodalom professzora két éven keresztül minden csütörtök délelőtt összegyűjtötte hét legtehetségesebb diáklányát. Feketelistára tett nyugati klasszikusokat olvastak és vitattak meg. Miközben iszlámista erkölcs-rohamosztagok tomboltak a teheráni utcákon és házakban, a fundamentalizmus hatalmasodott el az egyetemeken, és egy vak cenzor szabta meg, miről lehet írni és miről nem, ezek a lányok Azár Náfíszi nappalijában nagy merészen levették a fátylukat, és elmerültek Jane Austen, Scott Fitzgerald, Nabokov világában. Az ő életük története váltakozik ebben a páratlan memoárban a világirodalom híres szüzséivel.

Annerose Sieck - Mathias Hejny - Világirodalom
Nevek, ​tények, események: minden, amit a világirodalomról tudni érdemes. Összefüggéseiben ábrázolt tudás: jól érthető megfogalmazás. A világirodalom kulcsmozzanatai, jellemző képei - mindezt megtaláljuk a 100 tény - 100 kép sorozat világirodalomról szóló részében. - 100 alapos, könnyen érthető szöveg - 100 híres motívum, melyeket "egy szempillantás alatt" értelmezhetünk - művek, amelyeket ismerni kell: a Nibelung-énektől Huckleberry Finnen keresztül a Bádogdobig - világhírű írók: Arisztotelésztől Pablo Nerudán keresztül Virginia Woolfig - híres írók portréja, történelmi jelentőségű könyvborítók, világhírű jelenetek filmekből és színdarabokból - színes illusztrációk - bibliográfia, valamint név- és címmutató

Taxner-Tóth Ernő - Dickens ​világa
Hajó ​és tenger. Alig van Dickens-hős, akinek a hajóutak hiányoznának az életéből. Átkelés a Csatornán - nyugtalan angoljainak szinte mindennapos esemény. A hajózás fontos, a hajózás megélhetést ad, és összeköttetést teremt. De veszélyes és gyakran kellemetlen. Sohasem szórakozás, élvezet, idill. A hajózás egyike Dickens legszentebb fogalmainak. A gazdag Steerforth fiatalúrral, Copperfield Dávid barátjával, aki hajót pusztán szórakozás céljaira vásárol, nem csak azért végez kíméletlenül a tengeri vihar, mert elcsábított egy ártatlan lányt, s az erkölcsi igazságnak valahogy - valamilyen írói segédlettel - mindig helyre kell billennie Dickens világában; a tengerből élők emberi magasabbrendűsége és a csábító erkölcsi gyöngesége közti érzelmi feszültség világossá teszi, hogy Steerforth a tenger, a hajózás misztériumának megsértéséért is bűnhődik.

Lénárd Sándor - Családtörténeteim
Lénárd ​Sándor író, költő, fordító és orvos (1910-1972) élete az örökös újrakezdés jegyében telt el: háromszor cserélt hazát és nyelvet, amikor az első világháború után szülővárosából, Budapestről Bécsbe, onnan az Anschluss elől menekülve Rómába, végül a hidegháborús Európából egy brazíliai faluba, Donna Emmába került. Magyar olvasói a hatvanas évek végén ismerték meg. Megjelentek a brazíliai remeteségéről hírt adó memoárregényei - Völgy a világ végén; Egy nap a láthatatlan házban -, melyekben az őserdő peremén levő kis falu orvos-patikusaként megélt mindennapjairól számol be, illetve a Római történetek, melyben az olaszországi háborús éveket rajzolja meg. Ám ezekben a művekben csak töredékesen esik szó élete első éveinek két színhelyéről . Ez a hiánypótló, a Lénárd-képet kiegészítő, magyarázó és sokban megvilágító kötet, a fiaihoz írt két levelét, és néhány versét mutatja be. Fényt vet Lénárd életének első, a nagyközönség előtt ismeretlen időszakára, a gyermekkorra, a családi legendákra, egyszóval az író gyökereire.

Mikszáthné Mauks Ilona - Két ​különös házasság
„Végtelen ​örömöm volt, mikor Kálmán új könyve, A tekintetes vármegye megjelent, nemcsak azért, hogy a könyv olyan óriási sikert aratott, hanem azért is, mert úgy éreztem, hogy egy része az én lelkemnek is benne van a könyvben. Egy-két elbeszélése még fiatal leány koromból, a többi pedig, egy-kettő kivételével, Mohoráról szólott. A kiadó egy igen díszes, csatos kötésű példánnyal lepett meg, melyet én egész áhítattal nézegettem. Kálmán kivette a kezemből, egypárszor szinte úgy látszott, szeretettel végigsimogatta, aztán beírta az előlapra házasságunk évszámát. - Így ni - mondta igen meghatva -, ezentúl ez lesz a mi ’családi bibliánk’.” A magyar irodalomtörténet talán legodaadóbb írófelesége, Mauks Ilona szeretetteli, egyúttal szellemes és dokumentumokban gazdag visszaemlékezést írt Mikszáth Kálmánról. Az olvasó többek közt arra a kérdésre is választ kap: vajon melyik házasságuk évszámát illesztette Mikszáth a „családi biblia” előlapjára?

Ismeretlen szerző - Magyar ​Irodalomtörténet I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​magyar irodalom történetei 1920-tól napjainkig
Míg ​a korábbi irodalomtörténetek általában egyféle célelvű folyamatot igyekeztek figyelemmel kísérni, ez a munka olyan célelvűségeknek a kölcsönhatásával számol, amelyek között olykor feszültség, sőt akár még ellentmondás is érzékelhető. A későbbi nem okvetlenül magasabb rendű; Ady költészetét nehéz volna fejlettebbnek minősíteni Arany Jánoséhoz képest. Mi több, ugyanaz a jelenség egyik távlatból előzménynek, más vonatkozásban inkább visszatérésnek mutatkozhat. Az egyetlen kulturális örökségbe vetett hit arra ösztönözhet, hogy az irodalom múltjának áttekintése üdvtörténetnek rendelődjék alá. Ezzel a felfogással szemben azt a szemléletet próbáltuk érvényre juttatni, mely különböző hagyományok létét tételezi föl, és tartózkodik korszakok egyértelmű kijelölésétől, mert nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy ugyanaz a jelenség egyaránt értelmezhető folytonosságként és megszakítottságként. Ezért adtuk e sokszerzős munkának a következő címet: A magyar irodalom történetei.

Török András - Oscar ​Wilde világa
A ​századvégi angol irodalom talán legszínesebb alakja, Oscar Wilde (1854-1900) klasszika-filológusnak indult, később költő, prózaíró, esszéista lett. Világra szóló sikereit drámáival aratta, ám igazi műfaja a csevegés, az élő beszéd. Az európai dekadencia angliai szálláscsinálója, később mártírja lett, a kifinomult másod-, sőt harmadlagos élmények prófétája. A művészi pózokból, mesterkélt allűrökből fölépített hedonista dandy figurájából kordivatot csinált. Wilde maga írta: "A zsenimet az életembe oltottam, a műveimbe csak a tehetségem jutott." Meséi, versei, tanulmányai, szépprózája, a Dorian Gray arcképe, A boldog herceg, a Salomé, a Bunbury ma is népszerűek, két utóbbi drámáját a nagy klasszikus darabok közé sorolja a kritika. Wilde bámulatos karrierje 1895-ben egyik napról a másikra derékba tört, amikor őfelsége bírósága homoszexualitás vádjával kényszermunkával súlyosbított fegyházbüntetésre ítélte. A botrány akkoriban megrázta az egész újságolvasó Európát. A börtönből roncsként szabadult, s még aznap Franciaországba távozott. Ott, álnével élte le hátralévő három évét. Mint levelezéséből tudjuk, megtörve, de korántsem boldogtalanul - továbbra is képes volt kinevetni magát.

Szerb Antal - Az ​angol irodalom kis tükre
Szerb ​Antal kis könyve nemcsak az irodalommal hivatásszerűen foglalkozóknak hasznos kézikönyv, hanem az érettségire, felvételire készülő diákoknak is - értékítéleteinek pontosságát, irodalmi érzékenységét bizonyítja az, ahogyan a számára még kortárs irodalmat elemzi. A kötet végén bibliográfia segít megtalálni azokat a műveket, melyek elolvasásához Szerb Antaltól kedvet kaptunk.

Pomogáts Béla - Az ​újabb magyar irodalom 1945-1981
Tartalom Előszó TÖRTÉNETI ​ÁTTEKINTÉS (Hosszmetszet) Az irodalom élete Előzmények és irányzatok Újrakezdés és folytatás (1945-1948) A szocialista fordulat: eredmények és ellentmondások (1948-1956) Az új magyar irodalom kibontakozása (1957-1968) Új korszak kezdetén (1969-1981) A költészet A felszabadulás után Ellentmondások költészete Költészet és emberi teljesség A jelen áramában Hagyomány és újítás (Műfaji összefoglalás) Az elbeszélő irodalom A felszabadulás után Vállalkozások és kísérletek Valóság és epika A jelen áramában Az életszerűségtől a példázatig (Műfaji összefoglalás) A drámairodalom A felszabadulás után A drámairodalom válsága és megújulása Dráma és társadalom 1957 után Nemzeti dráma, modern dráma (Műfaji összefoglalás) ÍRÓK ÉS MŰVEK (Keresztmetszet) Élő hagyományok Költők a századelőről (Heltai Jenő, Dutka Ákos, Szép Ernő, Gellért Oszkár, Sík Sándor, Áprily Lajos, Füst Milán) Elbeszélők a századelőről (Laczkó Géza, Hatvany Lajos, Bölöni György, Benedek Marcell, Lesznai Anna, Dénes Zsófia, Csathó Kálmán, Szántó György, Tersánszky Józsi Jenő) A második nemzedék költői (Szabó Lőrinc, Fodor József, Nadányi Zoltán, Török Sophie, Marconnay Tibor, Lovász Pál, Fekete Lajos, Berda József, Bárdosi Németh János, Pákozdy Ferenc, Berczeli A. Károly, Keresztury Dezső) A második nemzedék írói (Remenyik Zsigmond, Németh Andor, Komlós Aladár, Gyergyai Albert, Zsolt Béla, Kellér Andor, Török Sándor, Széchenyi Zsigmond, Bohuniczky Szefi, Molnár Kata, Thury Zsuzsa, Illés Endre) A Nyugat örökösei (A harmadik nemzedék) Költészet és haladás. A harmadik nemzedék költői I. (Vas István, Zelk, Zoltán, Horváth Béla, Vihar Béla, Hajnal Gábor, Hegedüs Zoltán, Rónai Mihály András, Hunyady István, Devecseri Gábor) Költészet és mítosz. A harmadik nemzedék írói II. (Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Hajnal Anna, Kálnoky László, Toldalagi Pál, Károlyi Amy, Karinthy Gábor, Habán Mihály) Költészet és valóság. A harmadik nemzedék költői III. (Képes Géza, Takáts Gyula, Kiss Tamás, Rónay György, Csorba Győző) Ábrázolás és értelmezés. A harmadik nemzedék írói (Kolozsvári Grandpierre Emil, Bóka László, Keszi Imre, Thurzó Gábor, Sőtér István, Szentkuthy Miklós, Ottlik Géza, Birkás Endre) Vallomás és krónika. Írók a harmadik nemzedék környezetében (Boldizsár Iván, Román György, Sziráky Judit, Palotai Boris, Móricz Virág, Ignácz Rózsa, Ruffy Péter, Bajomi Lázár-Endre, Benedek István, Bernáth Aurél, Borsos Miklós, Major Máté, Granasztói Pál, Várkonyi Nándor) Szórakoztató és ismeretközlő irodalom (Passuth László, Hegedüs Géza, Raffy Ádám, Dallos Sándor, Székely Júlia, Kellér Dezső, Gádor Béla, Darvas Szilárd, Feleki László, Hámos György, Tabi László) A népi mozgalom írói A néphagyomány örökösei. A népi mozgalom költői I. (Erdélyi József, Sinka István, Bakó József, Mátyás Ferenc) Népiség és nyugatosság. A népi mozgalom költői II. (Illyés Gyula, Jankovich Ferenc, Győry Dezső, Dudás Kálmán, Tóth Endre) Népiség és realizmus. A népi mozgalom prózaírói I. (Németh László, Kodolányi János, Tamási Áron, Féja Géza, Tatay Sándor, Bibó Lajos, Sási Sándor, Fekete István, Illés Sándor, Jócsik Lajos) Népiség és szocializmus. A népi mozgalom prózaírói II. (Veres Péter, Szabó Pál, Barsi Dénes, Morvay Gyula, Kamjén István, Csoór István, Kárász József, Darvas József, Erdei Ferenc) Irodalom és szocializmus. A forradalom költői. A Tanácsköztársaság nemzedéke (Balázs Béla, Gábor Andor, Lányi Sarolta, Madarász Emil, Várkonyi Nagy Béla, Nádass József, Hernádi György, Hidas Antal, Várnai Zseni) A forradalom elbeszélői. A Tanácsköztársaság nemzedéke (Barta Lajos, Gyetvai János, Illés Béla, Gergely Sándor, Kahának Mózes, Tamás Aladár, Háy Gyula, Sík Endre, Lengyel József) Szocializmus és Nyugat-hagyomány (Nagy Lajos, Déry Tibor) Szocializmus és avantgarde (Kassák Lajos, Csuka Zoltán, Palasovszky Ödön, Tamkó Sirató Károly) A szocialista költészet harmincas években indult nemzedéke (Gereblyés László, Hollós Korvin Lajos, Kiss Ferenc, Keszthelyi Zoltán, Szüdi György, Földeák János, Vasvári István, Vészi Endre, Benjámin László) A szocialista próza harmincas években indult nemzedéke (Sándor Kálmán, Goda Gábor, Barabás Tibor, F. Rácz Kálmán, Kovai Lőrinc, Rideg Sándor, Oravecz Paula, Balázs Anna, Vas Zoltán, Horváth Márton, Vadász Ferenc) A felszabadulás nemzedékei. Írók 1945 után A humanista örökség vonzásában. Az Új Hold költői (Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Somlyó György, Rákos Sándor, Rába György, Jánosy István, Végh György, Vidor Miklós, Lakatos István, Lator László, Mészöly Dezső) A valóság vonzásában. A "fényes szelek" nemzedéke II. (Simon István, Kormos István, Csanádi Imre, Simonyi Imre, Darázs Endre, Fodor András, Rab Zsuzsa) A közélet vonzásában. A "derékhad" költészete (Kónya Lajos, Sipos Gyula, Kuczka Péter, Tamási Lajos, Reményi Béla, Pákolitz István, Jobbágy Károly, Timár György) Valóság és példázat. Az Új Hold prózája (Mándy Iván, Mészöly Miklós, Szabó Magda, Szobotka Tibor, Gera György, Szász Imre) Valóság és önvizsgálat. A "derékhad" írói I. (Sarkadi Imre, Örkény István, Karinthy Ferenc, Szeberényi Lehel, Bárány Tamás, Major Ottó, Hubay Miklós, Gyárfás Miklós) A valóság krónikásai. A "derékhad" írói II. (Cseres Tibor, Mesterházi Lajos, Urbán Ernő, Dobozy Imre, Erdős László, Nemes György, Bihari Klára, Fehér Klára, Szőnyi Sándor, Szentiványi Kálmán ) A derékhad "második hulláma" (Fekete Gyula, Molnár Zoltán, Gergely Mihály, Mocsár Gábor, Molnár Géza, Katkó István, Fábián Zoltán) Az őszinteség költői. Az ötvenes évek közepének lírikusai (Csoóri Sándor, Tornai József, Szécsi Margit, Takács Imre, Bihari Sándor, Kalász Márton) Az Emberavatás írónemzedéke (Sánta Ferenc, Galgóczi Erzsébet, Szabó István, Kamondy László, Somogyi Tóth Sándor, Szántó Tibor, Fejes Endre, Moldova György, Csurka István) Az új magyar irodalom nemzedékei. Írók 1956 után A szocialista megújulás költői. A Tűztánc nemzedéke (Váci Mihály, Garai Gábor, Demény Ottó, Héra Zoltán, Csanády János, Györe Imre, Ladányi Mihály, Soós Zoltán, Baranyi Ferenc) A gondolati megújulás költői (Görgey Gábor, Eörsi István, Gyurkovics Tibor, Páskándi Géza, Kárpáti Kamil, Mezei András, Stetka Éva, Orbán Ottó, Gergely Ágnes, Székely Magda, Tóth Judit, Marsall László, Parancs János, Horgas Béla, Vasadi Péter, Beney Zsuzsa, Tandori Dezső) Az új népiség költői (Csukás István, Kiss Dénes, Papp Lajos, Hatvani Dániel, Bodosi György, Galambosi László, Hervay Gizella, Ágh István, Bella István, Buda Ferenc, Ratkó József, Tóth Bálint, Bisztray Ádám, Bertók László) A társadalmi változások írói (Galambos Lajos, Timár Máté, Tóth Béla, Sipkay Barna, Csák Gyula, Végh Antal, Gáll István, Kertész Ákos, Baráth Lajos, Thiery Árpád, Bor Ambrus, Rákosy Gergely, László Anna, Raffai Sarolta, Jókai Anna) A nemzedéki tájékozódás írói (Szakonyi Károly, Gerelyes Endre, Bertha Bulcsu, Lázár Ervin, Bárdos Pál, Fenákel Judit) Valóságábrázolás és modellalkotás (Hernádi Gyula, Kardos G. György, Gulyás János, Albert Gábor, Sándor Iván, Maróti Lajos, Gyurkó László, Sükösd Mihály, Kondrád György, Száraz György, Fekete Sándor) Új költői nemzedék (Utassy József, Kiss Benedek, Szepesi Attila, Tamás Menyhért, Kiss Anna, Veress Miklós, Rózsa Endre, Sárándi József, Apáti Miklós, Petri György, Oravecz Imre, Szentmihályi Szabó Péter, Gutai Magda, Takács Zsuzsa) Új elbeszélőnemzedék (Simonffy András, Módos Péter, Asperján György, Császár István, Csörsz István, Munkácsi Miklós, Marosi Gyula, Csalog Zsolt, Balázs József, Ördögh Szilveszter, Bereményi Géza, Csaplár Vilmos, Czakó Gábor, Hajnóczy Péter, Kurucz Gyula, Lugossy Gyula, Oláh János, Vámos Miklós, Vathy Zsuzsa, Lengyel Péter, Nádas Péter, Fábián László, Esterházy Péter, Spiró György, Dobai Péter) Határokon túli magyar irodalom (Kitekintés) Romániai magyar irodalom Csehszlovákiai magyar irodalom Jugoszláviai magyar irodalom Kárpát-ukrajnai magyar irodalom Nyugati magyar irodalom Irodalmi tájékoztató Irodalmi díjasok Névmutató

Ismeretlen szerző - A ​rejtélyes Verne Gyula
Százötven ​éve született Verne Gyula. Emberi és írói rejtélyeinek megfejtésével kutatók hada foglalkozott, de a látnok, a titokzatos, a különös író a tanulmányok tükrében sem vált egyértelműbbé. Regénysorozata, a Rendkívüli utazások a teljes ember életképe. Verne e kép megalkotása közben nem süllyed komor pesszimizmusba, az embert inkább az örökös bátor újrakezdés magatartásával jellemzi. Verne alakjai az emberi öntudat és a munka mindent legyőző hatalmába vetett hit hősei. A széles nagyvilág kapuit nyitogatta már nagyapáink s apáink előtt, s nyitogatja ma is gyerekeink és unokáink előtt. Arra biztat minden felnövő nemzedéket, hogy bátran induljon útnak új s újabb kapukat nyitogatva a megismerés előtt. Hódolat Verne Gyulának. TARTALOM: Kuczka Péter: Hódolat Verne Gyulának Jevgenyij Brandisz: Verne Gyula elfelejtett élete (Dani Tivadar) Jürg Weibel: Az ártalmatlannak bélyegzett Verne Gyula (Koncsek László) Ion Hobana: Az ismeretlen Verne Gyula (Klumák István) Hankiss János: Verne Gyula, a tudomány a szépirodalomban. Szintézis Charles-Noel Martin: A tudományos előfutár avagy a tudomány Vernénél (Futaki József ) Hubert Juin: Verne Gyula és mitológiái (Futaki József ) José Antonio Portuondo: Verne Gyula és Amerika (Varga-Haszonits Zsuzsa) Simone Vierne: A képzelet hatalma (F. Nagy Piroska) Michel Butor: A csúcspont és az aranykor Verne Gyula néhány művében (Klumák István) Nemes Nagy Ágnes: Verne Gyula és gyermekei Ray Bradbury: Mennyi csoda és varázslat! Terjesszétek! (F. Nagy Piroska) Verne Gyula (1828-1905) Rövid életrajz a Live de Poche sorozatból Bibliográfiai tájékoztató (K. P.)

Ismeretlen szerző - Az ​orosz irodalom története a kezdetektől 1940-ig
Könyvünk ​az első olyan magyar nyelvű összefoglalás, amely megkísérli az orosz irodalom több évszázados történetének bemutatását. Szerzői arra törekedtek, hogy megbízható, jól áttekinthető képet adjanak az orosz irodalom főbb korszakairól, irányzatairól, a legjelesebb írók tevékenységéről. Az elmúlt évek, sőt évtizedek változásai, kutatásai nyomán több klasszikus író életművéről élénk vita bontakozott ki, új szempontok kerültek előtérbe, esetleg sokáig tabunak számító kérdések merültek föl. Az elemzésekben igyekeztek a legfontosabb új megállapításokat figyelembe venni. A hagyományos értékelésekhez képest a legtöbb változás a XX. századra vonatkozik. A könyvben több olyan jelentős író is helyet kap (pl. Vaginov, Erdman, Harmsz, Platonov), akiket a magyar olvasó eddig nem vagy csak alig ismert. Több, nálunk eddig is népszerű alkotó (pl. Gorkij, Majakovszkij) életművéről az elterjedt sztereotípiáktól eltérő, objektív értékelés olvasható. Az orosz irodalom története olvasmányos formában nyújt betekintést az orosz irodalom világába, s ily módon lehetővé teszi, hogy az olvasók viszonylag széles köre ismerkedjék meg azokkal a remekművekkel, amelyek vitathatatlanul a világirodalom becses értékei. Hasznos olvasmánya a különböző szakos bölcsészhallgatókon kívül középiskolai tanároknak, diákoknak, általában a művelődni vágyó, irodalomkedvelő közönségnek.

Grendel Lajos - A ​modern magyar irodalom története
Grendel ​Lajos kötete a magyar irodalom azon műveit foglalja össze, amelyek megítélése szerint az idő múlásával sem veszítettek érdekességükből, eredetiségükből; főleg a modern magyar lírában és epikában végbement változásokkal, illetve (át)alakulásokkal foglalkozik. Egy részletes, rendkívül érdekfeszítő irodalomtörténeti bedekker.

Ismeretlen szerző - A ​magyar irodalom története I-VI.
A ​Magyar irodalom történetének hat kötete az első olyan nagyszabású magyar irodalomtörténeti összefoglalás, amely a marxista irodalomkutatás eredményeit felhasználva, a kezdetektől napjainkig minden részletre kiterjedő képet nyújt irodalmunk történetéről. A magyar irodalom korszakait a társadalmi összefüggések figyelembe vételével, időrendbe, és mindig az irodalom belső fejlődésének irányzatainak, jelentős áramlatainak középpontba állításával mutatja be, de nem feledkezik meg a különböző művészetek és az irodalom kölcsönhatásainak ismertetéséről sem. A Magyar irodalom története az összefüggések feltárása mellett a fontosabb írókat és műveket is jelentőségüknek megfelelő részletességgel mutatja be. Komoly érdeme, hogy igen részletesen foglalkozik korunk irodalmával: századunk számos figyelemre méltó alkotója itt kapja meg először az őt megillető helyet és rangot. Az 1945 óta eltelt időszak irodalomtörténetéről is e sorozat utolsó kötete ad első ízben összefoglaló képet. A Magyar irodalom történetének egyes fejezeteihez a fontosabb szövegkiadások és a szakirodalom válogatott bibliográfiája járul. A köteteket részletes névmutató teszi könnyen kezelhetővé.

Dénes Zsófia - Talán ​Hellász küldött
Az ​1980-ban megjelent Élet helyett órák c. könyvének második részét századik életévében adja közre új, bővített, átdolgozott kiadásban az írónő. Ady Endréhez írott leveleskönyvét Ady és Csinszka neki címzett leveleivel bővíti ki, s eme új levelesládából kikerülő ereklyék világánál új fényben ragyog föl e három ember barátsága, emberi, eszmei szövetsége. Ady fájdalmas, ám sugárzó életének utolsó élő résztvevője e "levélregénnyel" tiszteleg a költő emlékének, új összefüggéseket csillogtatva meg a kései olvasó előtt arról az életre szóló, töretlen hűségű barátságról, mely kettejüket öszakapcsolta. Ahogy az írónő mondja: "Már csak én élek egyedül Ady barátai közül, én vagyok az utolsó koronatanú. Így magam mutatok föl kétségbevonhatatlan bizonyítékaimból sok, eddig kiadatlan dokumentumot... Magam rehabilitálom tehát emberi tisztességemet és feddhetetlen írói becsületemet..."

Varga Zita - Gárdonyi ​Géza könyvtára
Az ​irodalomtörténet - de a köztudat is - Gárdonyi Gézát (1863-1922) igen tág érdeklődésű, végtelen tudásvágyú, nagyon olvasott és művelt íróként tartja számon, ennek ellenére a kutatók mindeddig alig vizsgálták mintegy tízezer kötetes könyvhagyatékát. Ez az ellentmondás vezette az egri főiskolán könyvtár szakon végző Varga Zitát, hogy szakdolgozatában az egri Gárdonyi Géza Emlékmúzeumban őrzött könyvanyagot behatóan elemezze. A szerző mindenekelőtt a nagy író személyiségét, szellemi karakterét alakító olvasmányélményeit rekonstruálja, természetesen egykorú utalásokra, vallomásokra, levelekre, visszaemlékezésekre alapozva. Sorra-rendre beszámol életrajzának művelődési-olvasási vonatkozásairól, külön az iskolaévekről és külön-külön a tanítói, újságírói és szépírói pályaszakaszról, majd jellemzi Gárdonyit, a könyvgyűjtőt (pl. összeszámlálja, milyen bejegyzéseket tett olvasmányaiba, mit emelt ki, milyen cikkeket vágott ki a lapokból stb.). Tanulmánya fő részében behatóan analizálja Gárdonyi könyvtárát, illetve annak az emlékmúzeumban őrzött 4903 kötetét: gyarapodása ütemét, beszerzési forrásait, az állomány nyelvek, témák, tudományterületek szerinti megoszlását. A táblázatokkal, statisztikai adatok sokaságával szemléltetett, irodalmi hivatkozásokkal dokumentált elemzése végén Varga Zita megállapítja: Gárdonyi könyvtára a dualizmus kori alkotó értelmiség magánkönyvtárának szép példája, és az állomány tudatos gyűjtésére vall. 48 tárgykör és 32 nyelv jellemzi tulajdonosa sokoldalúságát. Valódi munkakönyvtár volt ez, amelyet nem a gyűjtés szenvedélye, de az értelem hozott létre. A felhasznált irodalom fölsorolásával záruló tanulmány - mind az irodalom-, mind a könyvtártörténet szakirodalmának jelentős hozadéka.

Pomogáts Béla - Jelenidő ​az erdélyi magyar irodalomban
Tartalom Bevezetés Hagyományok ​és előzmények A felszabadulás után Nemzetiségi önismeret A számvetés költészete Az idős költőnemzedék) Az emlékezés jegyében (Az idős elbeszélő nemzedék) A költészet szabadságharca (Derékhad költői) Valóság és példázat A derékhad írói A Forrás költői A Forrás elbeszélői Az Echnox írói köre Játék és történelem (A drámairodalom fejlődése) Magunk keresése (Szociográfia és útirajz) Kitekintés Írói kislexikon Jegyzetek Irodalom