Fellapozva ezt a tartalmas, nem mindennapi könyvet, a háromezer éves maja kultúra rejtelmeibe kapnak bepillantást az olvasók. A szerző hiteles és korhű képet tár elénk az indián lélek csodálatos színekkel megfestett világáról, történelméről, hitvilágáról, gondolkodásmódjáról. Mindezt gazdagítja a függelékben található két, eddig magyar nyelven nem publikált maja írásmű. Ez a könyv csodálatot, szeretetet és együttérzést fejez ki egy olyan nép iránt, amely ki tudja, mire vitte volna, ha a történelem nem szól közbe.
Kapcsolódó könyvek
Roman Herzog - Ősi államok
Az 1994-ben hivatalba lépett és nemrég leköszönt német államelnökről, Roman Herzogról kevesen tudják, hogy kiváló alkotmányjogász, korábban a német alkotmánybíróság elnöke volt, illetve az államelmélet és a politológia professzoraként a berlini Freie Universitäten tevékenykedett. Ebben a kötetében az államelmélet és a hatalmi viszonyok fejlődését vizsgálja az államiság történetének eddig kevéssé kutatott időszakában, az egyiptomi, mezopotámiai, indiai és kínai birodalmak kialakulásának és megerősödésének korában. A szerző a Kr. e. 2000. évet tekinti kiindulópontnak: először bemutatja, milyen államok léteztek ekkoriban, majd kísérletet tesz arra, hogy az ezt megelőző időben is nyomon kövesse az állam történetét és kialakulásának lépéseit. A jelentős államok mellett a kisebbekről (Szíria, Kréta stb.) sem feledkezik meg, itt is felhasználva a régészeti kutatások új eredményeit. A négy nagyobb egységből (Feltételezések a korai államokról, Korai államformák, A birodalmi politika változatai, Az államvezetés alapkérdései) álló műnek fő erénye a „nehéz" téma ellenére is könnyed, esszéisztikus stílusa. Ez az olvasmányosság lehetővé teszi, hogy az új szemléletű kötet minél több nem szakmabeli érdeklődőt is vonzzon, de megbízhatósága révén a történészek, a régészek és nem utolsó sorban az egyetemi hallgatók körében is sikerre számíthat.
Ismeretlen szerző - Védelmező istenségek és démonok Mongóliában és Tibetben
Az 1996-ban indult sorozat negyedik kötetét tartja kezében az olvasó. Korábbi könyveinkhez hasonlóan, most is a már csaknem két évtizede zajló Magyar-mongol népi műveltség- és nyelvjáráskutató expedíció mongóliai terep- és archívumi kutatásaira épülő tanulmányokból adunk közre néhányat, melyek előadás változata elhangzott a címadó témának szentelt konferencián is. A harmadik kötet (Helyszellemek kultusza Mongóliában) megjelenése óta a terepkutatások során felkeresett területek közé erőteljesebben bevontuk a Mongol Köztársaság keleti és központi, halhák és burjátok lakta vidékeit is. A megelőző évek gyűjtőútjain feljegyzett anyagok feldolgozása folyamatos, s jelen kötetben is ezekből közlünk a korábbiakhoz híven mind a szájhagyományra, mind a kéziratos anyagra támaszkodó elemzéseket. Az expedíciós kutatások mellett a kötet előzménye egy, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban megrendezett kiállítás (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2002-2004), amely a tibeti és mongol népi vallásosság vizuális vonatkozásait dolgozta fel. A kiállítás és az időközben megjelent hozzá kapcsolódó katalógus (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2003) különleges, a nemzetközi szakirodalomban is alig publikált anyagokra hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor a népi vallásosság számos vonatkozása sem a kiállításon, sem a katalógusban nem volt megjeleníthető. Ezt a hiányt próbálta pótolni a Hopp Ferenc Múzeumban megrendezett konferencia (Démonok és Megmentők, 2004), melyen a tibetológusok és mongolisták a korábbi kiállításhoz és katalógushoz kapcsolódó, ám abból többnyire kimaradt, vagy kevésbé részletezett témákból adtak elő. Kötetünkben többek között e konferencia kibővített előadásainak egy részét is közreadjuk.
Maria Longhena - Walter Alva - Az ősi Peru
Az Andok hegyvonulata körüli hatalmas földrajzi területen számos, sok tekintetben ma is rejtélyes civilizáció tündöklött és tűnt el. Mindegyik hátrahagyta művészetének és építészetének olykor hihetetlen értékű, máskor valószerűtlenül monumentális emlékeit, az i.e. II. évezred közepétől az i.sz. II. évezred közepéig: ekkor az inkák birodalma foglalta magába az Andok teljes világát. Paracasi szőttesek, színpompás mocsika kerámiák stb. minősítik azokat a kincseket, amelyeket e népek a spanyol hódítást megelőző időkből ránk hagytak. E könyv a kiadó nagy régészeti sorozatának ötödik kötete, mely pompás felvételeken ismerteti meg az olvasót az Andok civilizációinak különlegességeivel.
Kákosy László - Az ókori Egyiptom története és kultúrája
A könyv a tudományos bevezetés és egyúttal összefoglalás igényével mutatja be az egyiptológia tudományát, forrásait, történetét az írások megfejtésétől egészen a napjainkban folyó ásatásokig. Az ókori Egyiptom történetét a neolitikumtól a későkorig követi nyomon, benne a társadalom és a politika történetén túl a tudomány, a hit és a vallás, a világlátás és a művészetek részletes ismertetésével. A könyvet időrendi táblázat, bibliográfia és mutató zárja. A felfrissített és átdolgozott Egyiptom-történet elsősorban a történész-, a művészettörténész- és a régészhallgatók komplex tankönyve, de a művelődéstörténet és a vallástörténet iránt érdeklődők számára is hasznos forrás.
Simonyi Károly - A fizika kultúrtörténete
A több kiadást megért, nagy sikerű könyv a fizikai fogalmak, kísérletek és elméletek eszmetörténetét ismerteti. Bemutatja a fizika fejlődését a kezdetektől napjainkig, a fejlődés szempontjából fontos új fogalmakra, kísérletekre és érvelésekre helyezve a fõ hangsúlyt. Mindenütt felhívja a figyelmet a tudományos kutatás hátterében élő filozófiai és szakmai gondolkodás fejlődésére, vagy éppen arra utal, hogy hogyan kellett a tudósoknak megvívniuk harcukat a konzervatív gondolkodással. Simonyi Károly ebben a kiadásban az utóbbi évtizedek legújabb tudományos eredményeit is feldolgozza. A fizika fejlődésének történetét, az egyes nagy jelentőségű felfedezéseket és a művelődéstörténeti "hátteret" számos érdekes ábra illusztrálja.
Huszka József - A magyar turáni ornamentika története
A magyar ornamentika története nem mondák, hagyományok, ősi följegyzések és nyelvészeti összevetések labirintusából keletkezett és igazság látszatával ható megállapítások összessége, hanem ma is látható, megfogható, mérlegelhető, kisebb-nagyobb műbecsű, régi és mai iparművészeti tárgyak formáinak beszéde. A formák nyelvét kísérlem megszólaltatni, hogy mondják el, hol, mikor, mily célból és alkalomból, vagy mily rendeltetéssel születtek.
Huszka József utolsó művét tartja kezében a Becses olvasó, mely 1929-ben készült el és a szerző életművének összefoglalása.
Ornamentikai témájú könyvei közül az alábbiak jelentek meg kiadónk gondozásában:
- A magyar ornamentika
- Magyar díszítő styl
- Régi magyar ornamentika
- Az istenfa
- Magyar díszítési motívumok a székelyföldön
- Honfoglaló őseink ornamentikája
- Tárgyi ethnográfiánk őstörténeti vonatkozásai
Gergely Jenő - Kardos József - Rottler Ferenc - Az egyházak Magyarországon
"A hiánypótló mű ökumenikus nyitottsággal és dicsérendő objektivitással tárgyalja a magyarországi keresztény egyházak és zsidó felekezet ezeresztendős történetét. A tudományosság igényét a könnyed olvashatóság követelményével igen jól ötvözi. A történelmi folyamatokat beágyazza az egyházi fejlődés sorába, amelynek eseményeit a történelem szerves részeként ítéli meg. Ez annál tiszteletre méltóbb, mert a világi történészek sokszor nem tudják átélni - néhány kivételtől eltekintve - az egyház spiritualitásának lelki motivációit, s ugyanakkor az egyháztörténészek sokszor figyelmen kívül hagyták a jelenségek társadalmi, politikai vagy gazdasági tényezőit. Az előbbi egy racionalista, az utóbbi egy pietista szemlélethez vezetett. E munkában egyensúlyban vannak az immanens és transzcendens dimenziók. A szerzők objektivitása hozzájárulhat az olvasóközönség eddiginél szélesebb körű tolarenciájához."
Gerő András - Dualizmusok
A könyv célja szerint rövid, a polgárosodás szempontjait érintő, adott esetben az oktatásban is használható összefoglaló jellegű munka.
Johan Huizinga - A középkor alkonya
A történetírást mindig sokkal jobban foglalkoztatja a kezdeteknek a kérdése, mint a hanyatlásé és a bukásé. Bármilyen korszakról van is szó, azt szoktuk vizsgálni, hogy mit ígér a következő korszaknak. Hérodotosz óta, sőt már régebbtől fova, a családok, a nemzetek, a királyságok, a társadalmi formák és az eszmék eredete foglalkoztatja a leginkább az emberi szellemet. A középkori történelemben páldul oly szorgosan kerestük a modern kultúra gyökereit, hogy már-már úgy látszik: a középkor alig több, mint a reneszánsz előjátéka. Pedig a történelemben, miként a természetben is, egyenlő súlya van születésnek és halálnak. A civilizáció túlérett formáinak látványa legalább annyi felismerést kínál, mint a friss formák növekedése. És néha rá kell ébrednünk, hogy egy kor, amelyben eddig főként az új eszmék születését kerestük, valójában az elfakulás és hervadás időszaka. Az olvasó kezében lévő könyv a XIV. és XV. század történelmét tárgyalja, s lezáró korszaknak, a középkor végének tekinti e századokat. E felfogás akkor alakult ki a szerzőben, amikor megkísérelte mélyebben megérteni a Van Eyck testvéreknek és kortársaiknak a művészetét, vagyis igyekezett a kor életének teljes összefüggésében látni alkotásaikat, s ily módon kibogozni azok jelentését. Eközben bebizonyosodott számára, hogy a korszak civilizációjának különböző megnyilvánulásaira sokkal jellemzőbb az, ami a múlthoz köti őket, mint a jövő bennük rejlő csírája. Akkor sikerül a legjobban felbecsülnünk a művészek jelentőségét, de a teológusokét, a költőkét, a krónikásokét, a fejedelmekét és államférfiakét is, ha nem az eljövendő kultúra hírnökeinek tekintjük őket, hanem a régi betetőzőinek és lezáróinak.
Várkonyi Nándor - Sziriat oszlopai
Várkonyi Nándor könyve lenyűgöző, regényes látomás az emberiség írott történelme előtti korról. Víz és tűzözön, katasztrófák elől menekülő és kultúrát mentő emberiség képe bontakozik ki előttünk, az ismert ókori történelem előzményeinek nagyszabású vázlata. Várkonyi Nándor, a képzett klasszikafilológus hatalmas műveltséganyagot dolgozott föl és épített bele munkájába. A letűnt idők megértéséhez az emberiség mítoszkincsét fogta vallatóra. De nem elégedett meg ennyivel: a modern tudomány eredményeit is igyekezett fölhasználni a magyarázathoz. Látomásról és hipotézisről van szó, az alkotó írói képzelet munkájáról. Számos részletét éppúgy vitatja a tudomány, egy-egy részterületének kutatója, ámde a dolgok mai állása mellett egészében megcáfolni és elvetni sem lehet ezt a korántsem légből kapott föltevés-láncot. Elgondolkoztató, s ami fő, izgató olvasmány.
A könyv első és második - a mostanitól sok mindenben eltérő és kurtább - kiadása 1940-ben és 1942-ben csupán zárt körben volt hozzáférhető. Az átdolgozott jelenlegi kiadás a korábbi változatnak számos, tudományos szemszögből tekintve tarthatatlannak bizonyult helyét korrigálja, s számos egészen új részletet is tartalmaz.
László Gyula - A honfoglaló magyar nép élete
_A honfoglaló magyar nép élete_ 1944-ben jelent meg először, és mert az akkori újabb kiadást több nem követte, mára antikváriumok és aukciók alig elérhető könyvritkaságává vált.
Sikerének titka a tudományos munkák esetében oly ritka, egyszerre élvezetes és pontos nyelvezet, lenyűgöző tárgyismeret mellett az az új módszer, a leírásra-megőrzésre szorítkozó hagyományos régészi szemlélettel szemben kialakított életszerűség, amelyik nem éri be a tárgyak rendszerezésével, hanem az azokban megőrzött szellemiség feltárására, rekonstrukciójára törekszik. Ehhez persze nem elegendő _csak_ régésznek lenni - a tudományok sokaságának segítségül hívása nélkül ez a vállalkozás nem lehet sikeres. A László Gyula-féle régészet ilyen értelemben szintetikus tudomány, az egyik első példa a jóval később interdiszciplinárisnak nevezett kutatásokra. Ő maga, mivel a legtöbbet a néprajzból meríthetett, "régészeti néprajz"-nak nevezi módszerét, s tartalmáról ezt írja: "a népvándorlás és a magyar honfoglalás korának leleteiből igyekszik az egykori életet a lehetőségekhez képest újjáalkotni és beleágyazni a kor művelődésének képébe".
Ez a törekvés - amely László Gyula egész munkásságát áthatja - _A honfoglaló magyar nép életé_ben bontakozik ki először teljes gazdagságában. Kis túlzással élve, ha nem tudnánk, hogy a szerző egy évezreddel korábbi világról tudósít, akár azt is hihetnénk, hogy csupán egy távoli vidéken élő népcsoport körében tett utazásáról számol be. És ez az élményszerű és élményt adó közvetlenség az, ami miatt nem csak a szakemberek nélkülözhetetlen alapkönyve, hanem az érdeklődők legszélesebb köre számára is izgalmas olvasmány.
John Fire (Lame Deer) - Richard Erdoes - Sánta Őz, a sziú indián sámán
Ez a könyv úgy keletkezett, hogy Lame Deer, azaz Sánta Őz, polgári nevén John Fire, a sziúk egyik törzsének öreg sámánja összebarátkozott egy fehér emberrel, a Kelet-Közép-Európából bevándorolt, részben magyar származású Richard Erdoessel, beavatta őt az indián szertartásokba és mítoszokba, és elbeszélte neki az életét. Erdoes elsősorban festő- és fotóművész volt, első nagy írói sikerét ezzel a szerzőtársi közreműködésével aratta. Neki köszönhetjük, hogy az angolul alig-alig beszélő indián sámán visszaemlékezései színes és eleven nyelven szólnak hozzánk. Amire pedig Sánta Őz emlékezik, az sokféle szempontból érdekes és tanulságos. És minthogy élete szorosan összefonódott népe életével, azt is megtudjuk, hogy életek a sziúk a rezervátumokban a huszadik század első hetven évében, ami másfelől megmutatja a liberalizmusára büszke amerikai társadalom olykor döbbenetes intoleranciáját az övétől gyökeresen különböző kultúrával szemben. Ami pedig a könyvben a legizgalmasabb, az éppen ennek a kultúrának a bemutatása. Első kézből és nemegyszer működés közben ismerjük meg a sziú indián világlátást, gondolkodásmódot, szokás- és szertartásrendszert. És persze arra is fény derül, hogy mit is jelent sámánnak lenni.
Candace Bushnell - Szex és New York
"Isten hozott az elveszített ártatlanság korában!... Első az önvédelem és a jó üzlet. Ámor meg elhúzhat a jó büdös francba." - Íme New York, Manhattan, a felső tízezer, a kulturális elit világa. A kivételezettek nemegyszer botrányos szexuális szokásairól most egy kívülálló rántja le falrengető humorral a leplet. A Candace Bushnell, angol újságírónő által írt, szellemes és brutálisan őszinte kötet bemutatja azt a manhattani réteget, akik csapatostul lepik el a partikat, bárokat, klubokat. A különböző történetekben a szerző saját élményeit, tapasztalatait osztja meg az olvasóval. Carrie, az ifjú írónő folyton rosszkor és rossz helyen keresi a szerelmet. Mr. Big, az iparmágnás egyik értelmetlen partnerkapcsolatból sodródik céltalanul a másikba. Samantha Jones, a negyvenes éveit taposó filmproducer a nők azon nemzedékéről mesél, akik egyetlen dolgot tanultak meg nagyon jól az életben: a szépség és a fiatalság múlandó. A "modellezők" csakis és kizárólag fotogén "dilis csajokkal" hajlandóak randevúzni és ágyba bújni. No meg a "biciklis bölcsészek", akik már jócskán benne járnak a korban, s közlekedési eszközükön kívül csak a hátizsákjukhoz ragaszkondnak nagyon.
Steven Runciman - A keresztes hadjáratok története
Steven Runciman klasszikusnak számító munkájában a keresztes hadjáratok történetét a teljesség igényével, a rendelkezésére álló arab, török, görög, illetve nyugat-európai források alapján, a részkutatások eredményeit is fölhasználva dolgozza föl. Bemutatja az évszázadokra visszanyúló előzményeket, s kultúrtörténeti, politikai és gazdaságtörténeti elemzésekbe ágyazva értelmezi a több évszázadon át húzódó mozgalom eseményeit, társadalmi és egyéni motivációit. A keresztes háborúk történetének e legteljesebb monográfiája egymásnak ellentmondó forrásokat vet egybe, és a felvetődő kérdéseket igyekszik a lehetőségekhez képest megnyugtatóan tisztázni. A magyar könyvkiadásban eleddig csak kisebb összefoglalások, részproblémák feldolgozásai, diákoknak szóló népszerűsítő könyvek jelentek meg. Runciman nagymonográfiája a témakör nélkülözhetetlen feldolgozása.
Ráth-Végh István - A varázsvessző
A könyv a varázsvesszőnek, ennek a páratlanul érdekes kuriózumnak a történetével kezdődik: hogyan kutatták vele régen a föld mélyének rejtett kincseit, sőt hogyan vadásztak vele régen a föld mélyének rejtett kincseit, sőt hogyan vadásztak vele gyilkosságok tetteseire is. A többi, csevegésszerű kis essay-ben az érdekességek tarka tömegét ontja az olvasó elé az illusztris szerző, mintegy jelképes varázsvesszővel tárva fel őket a századok rétegei alól. Néhány irodalmi ízű fejezetcím: Melyik régi író keresett legtöbbet? - A legunalmasabb műfaj - Restif de la Bretonne gránitnaplója - Tabarin - A csalások lexikona. Bolyongások kerülnek sorra a nyugati nagyvárosok bohémtanyáin. Mi volt a bécsi "Ludlambarlang"? Párisi bohémvilág. Mimi és Musette valódi története. Londoni tavernák. Hova járt Shakespeare és társasága? A régi Velence Márk-terének zenés, álarcos forgataga. Sor kerül a politikára is: A Népszövetség első terve 1713-ból. Divat és politika. A szélkakasok lexikona. Bizarr témák következnek: A gorombaság történetéből. A temetők mosolygó sírkövei. Az egyiptomi piramisok rejtélye. Milliós főnyeremények. Ötven elhangzott rádió-előadása közül a szerző hármat örökít meg: Lavater. Paracelsus. Mirabeau. A modern életből a művelt körök babonái érdeklik a szerzőt: Mi az igazság a "Fáraó átka" körül? A vészthozó gyémántok meséje. Fakírlegendák. A magyar származású genfi médium-csoda. A könyvet a maga nemében páratlan kis tanulmány zárja be: Az amazonok. Létezett-e a régi amazon-birodalom? Koronás amazonok. Kardforgató magyar és lengyel asszonyok. Török őrmester férjhez megy. A saragossai leány. Jeanne Hachette, a fejszés leány. Haarlem hős asszonya. Hivatásos asszonykatonák. Ross anyó. Hannah Snell. A francia forradalom hősnői és a Konvent évidíjai. Napoleon asszonykatonái és a becsületrend női tisztjei.
Ráth-Végh István - A fáraó átka
Micsoda kincsestár a rég múlt korok világa! Ki ne volna rá kíváncsi, mit hittek, mit gondoltak a hajdanvolt emberek, micsoda babonaságok éltek - és bizony micsoda babonák élnek még ma is. Igaz, ami igaz, ma már senki sem hisz sem a griffmadár létezésében, sem a sebezhetetlenség csacsi csodaszereiben, hanem azért még ma is fel-felrémlik a csillagjóslás divatja, sőt vannak, akik a vizet, a fémet meglelő varázsvessző erejében sem kételkednek... Ráth-Végh István, a nagyszerű tollú kultúrtörténész egész életében nagy kíváncsisággal kutatta a történelmi korok sok-sok különösségét. Ezekből az izgalmas, érdekes írásokból válogattunk össze a Delfin barátai számára egy színes kötetre valót.
Ráth-Végh István - Az emberi butaság
Az emberi butaság történetéről írott trilógia (Az emberi butaság kultúrtörténete; Új butaságok az emberi butaság kultúrtörténetéből; vége az emberi butaságnak), amelyet most – a régebbi három kötet anyagát tematikai szempontoknak megfelelően egyesítve – átadunk az olvasónak, talán az író legjellemzőbb műve. Az emberi gyarlóságok és szenvedélyek olykor elképesztő panoptikuma, mintegy az emberi művelődés történetének visszája bontakozik ki a könyv lapjairól, de oly módon, hogy az író felvilágosult gondolkodása és igazságszeretete mindig a társadalmi és kulturális haladás nagy eredményeinek, céljainak árnyékában láttatja a századok során burjánzó butaságokat, aljasságokat.
Umberto Eco - Loana királynő titokzatos tüze
A kötet műfaja: képes regény. De a világhírű tudós mester legújabb, ötödik regénye nemcsak ebben más, mint az előzőek, hanem abban is, hogy az illusztrációk - valahai iskoláskönyv- és divatlap-képek, mozgósító plakátok és színes képregényfigurák minden mennyiségben, plusz balillaindulók és érzelmes slágerszövegek a múlt század harmincas és negyvenes éveiből - az eddigi legszemélyesebb Eco-regényhez, valóságos ifjúkori önportréhoz kínálnak kultúrhistóriai hátteret. A regény persze most is regény. Az elbeszélő (hatvanas antikvárius) egy szívrohamot követő kómából ébred, és semmire sem emlékszik, ami személyes. Fejből citálja a fél világirodalmat, tudja, ki volt Napóleon, tudja, hogyan kell autót vezetni és fogat mosni, de nem tudja magáról, hogy kicsoda. A válaszért meg kell dolgoznia; de fordított Proust-hősként ő - érzéki emlékek híján -- nem az eltűnt idő, nem a kor, nem a szavak, hanem eltűnt érzéki önmaga nyomába kell hogy eredjen. Gyerekkorának helyszínére, egy vidéki házba visszavonulva nekilát tehát, hogy az ottani padláson őrzött régi folyóirat-, képregény-, brosúra- és ponyvaregényfüzet-kötegek, valamint 78-as fordulatszámú bakelitlemezek segítségével az alapoktól építse újra magában a saját személyiségét. És ekkor - ahogy Ecótól, a mesemondótól már megszokhattuk - igazi regényes fordulatot vesz a történet...
Hámori Tibor - Piszkos Fred és a többiek...
"Egy ideig matatott az iratai között, majd hirtelen megremegett, megfordult és a titkárnő szinte megdöbbent megváltozott arcától, szemétől.
- Félsz, Jenő? - kérdezte Magda.
Felkapta a fejét és felháborodott hangon mondta:
- Csak az nem fél, akinek nincs fantáziája!"
Bölöni György - Az igazi Ady
Bölöni "Igazi Adyja", mint minden igazi remeklés, ránctalanul, örökifjan él a múló időben. Hangsúlyai, felhangjai változnak, becse, rangja nem. Első megjelenése idején leginkább és mindenekfölött: forradalmi tett volt, az igazi Ady, a forradalmi költő visszaperlése az ellenforradalmi úri Magyarországtól; ma, amikor ez a csata régen és végérvényesen eldőlt, elsősorban és mindenekfölött: felülmúlhatatlan Ady-portré és életrajz. Meghitt közelből ellesett, minden ízében eleven és igaz portré, - olyan gyöngéd, megértő és lelkes, hogy azt senki más nem láthatta s főleg, nem írhatta így meg, mint a hű barát, Ady harcostársa, kedves komája, egész életének tanúja; s mégis olyan igazmondó, olyan elfogulatlan, hogy az alighanem egyedül Bölöni kivételes igazságérzetétől, puritán lelkétől tellett ki.