A ​Masoko Köztársaság

Lázár Ervin - Hét ​szeretőm
Lázár ​Ervin novelláinak három évtized alatt megjelent anyagából készült a válogatás. Az a finommívű, néhány kivételtől eltekintve frappáns, rövid ívre szabott elbeszélésforma, amely az író legszemélyesebb mondanivalóit hozza színre, való és képzelet, pontos tényszerűség és mesés lebegés együttesét alkotja. Már a kötetnyitó novellában is: egy vidéki cirkuszelőadás, ahol minden a helyén van, a közönség is köznapi, s mégis: a bűvész trükkje nem leleplezhető - s épp ez a titka, hogy nincsen (A bűvész). A városba szakadt fiatalember élményköreként idézi meg több írás is azt a hajdani pusztát, melynek élménygazdag elevenségéből, emberi tisztaságából, gyermeki varázsából egy csipetnyi is vigasztalás lehet (Rozmaring; Veréb a Jézus szívében). Ez a "tündéri realiz- mus"-ra való képesség, a naivitás tartományainak megőrzött integritása ad magyarázatot arra, hogy Lázár Ervin sikeres gyermekkönyvei és "felnőtt" elbeszéléseinek képzeletvilága egymáshoz illenek. Az írói személynek két alakmása van: Illés Ezsaiás és Simpf, s mindkettőben az álmodozó, a világ képtelen, szürrelisztikus megnyilatkozásaira nyitott személyiség rajzát adja az író. Ez a "szívjó" embertípus az esendők pártján áll (A kuka), képzeletvilágának teremtményeivel vonul ki a rideg valóságból (Egy lapát szén Nellikének), titkos dolgokért, köznapi ember nem sejtette ügyekért érezve felelősséget (A föld szíve). A kötet utolsó harmadában szereplő elbeszéléseket, párbeszédes fantáziajátékokat ismételten a felnőtt és a gyermek, szülő és aprócska lány egymásra ható világlátása jellemzi. Nem "gyermekszáj"-írások ezek, hanem a nyelvi és a képi fantázia együttes futamai, valamiről, ami a valónál igazabb, mégha a történet "nemlétező" valóságba vezet is át. A kötetbe gyűjtött három tucat elbeszélés érzékeny, komolyságában is játékos kisepikát nyújt az olvasóknak - Lázár novellisztikájának legjavát, amely minden olvasónak bátran ajánlható.

Lázár Ervin - Berzsián ​és Dideki
Lázár ​Ervin meséinek széles és minden korosztályt felölelő olvasótábora most új hősökkel ismerkedhet meg: Berzsiánnal, a költővel s barátaival: Sróf ezermesterrel, Violinnal, a fülrepesztő zenésszel meg a locska-fecske Zsebenci Klopédiával, aki mindig tud valami okosat mondani. A négyük barátságáról, összeveszéséről, kibéküléséről és a kedves Didekivel, no meg a sötét Áttentő Redázzal való találkozásáról szólnak ezek a hasonlíthatatlan Lázár Ervin-mesék, amelyeknek világát Réber László ragyogó, színes illusztrációi elevenítik meg.

Laár András - Laár ​Pour L'art
Sokáig ​nem gondoltam, hogy majd könyvet írok, sőt a verseket se kiadásra szántam eredetileg. Komoly művészi tevékenységnek magamra vonatkozólag csak a zenélést éreztem, illetve a festést, amibe időnként belemerültem. A versek hülyülésből születtek, de ennek a hülyülésnek az idők során lett mélyebb értelme is. Bár már 17 éves koromban is írtam egy-két, néhol viccesebb, néhol komolyabb költeményt, az igazi kezdet csak későbbre tehető. Az itt olvasható versek nagy része 1975-től kezdődően egy „kottagrafikus költészeti kommandó" inspirációjára jött létre. Erről a következőket érdemes tudni abban az időszakban kottagrafikusként dolgoztam a Zeneműkiadónál, ahová mindennap rendesen, kora reggel be kellett menni. Itt másokkal együtt kollégám volt Bornai Tibor és Orosz Barna is. Tiborral már akkor is együtt zenéltem, Barnát pedig ott ismertük meg mindketten a „kottagrafikán". Sorokba rendezett rajzasztaloknál ültünk, hárman egymás mellett, épp beszélőtávolságban, és munka közben, vagy épp munka helyett, kis rajzokat küldözgettünk egymásnak, barkochbáztunk, rejtvényeket adtunk fel egymásnak, vagy akár egy-egy új verset hoztunk a másik két „művész" döntőbírósága elé. Nemegyszer hármasban mászkáltunk el munka után délután, estébe vagy akár éjszakába nyúlóan is verset írni.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Keresztben ​az úton
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kertész Ákos - A ​világ rendje
"A ​nagy szavakat magam sem szeretem, tudom az Olvasó sem szereti. Lejáratták, lejárattuk őket. Ezért haboztam sokáig: nem túlságosan föllengzős-e ez a cím (nem egyetlen novella, az egész kötet élén) hogy: A világ rendje. Azt hiszem magyarázattal tartozom. Egyik kisregényem hőse, Vukovics "azért tud hazudni, mert meg kellett tanulnia, mert nem fogadhatta el a dolgok megszokott értékét és megszokott rendszerét, mert ha elfogadja, akkor az erősek eltapossák a kis Vukovicsot. Ő csak úgy nyerhetett, ha blöffölt, mert neki így osztották le már az indulásnál a lapot..." Az indulásnál, tehát az elemiben. Vagyis a kicsi és gyönge Vukovics Bélának föl kellett lázadnia a világ rendje ellen. Az elemiben (fiatalabbak kedvéért: általános iskola, alsó tagozat) én az osztályban a legjobban fejlett három-négy srác egyike voltam, nekem ezért nem kellett volna lázadnom. Hazudni, blöffölni nem is tanultam meg. A világ rendjét mégsem voltam képes elfogadni sem akkor, sem később. Hogy miért? Talán ha megvénülök, és nagyon magányos leszek, egyszer megírom az önéletrajzomat... Az biztos, hogy a Bibliából már akkor megtanultam, hogy a legfőbb törvény: szeresd felebarátodat, mint önmagadat, s ez a törvény, amerre csak néztem, sehol sem érvényesült. A marxizmusból pedig azt tanultam meg később, hogy az embernek az a dolga ezen a földön, hogy ezt a rosszul berendezett világot a maga és társai számára jobban rendezze be. Ma már, túl az ötvenen, úgy látom, hogy mindig is a világ rendje ellen lázadtam egy bennem élő értelmesebb és emberibb rend nevében. A magam módján."

Grecsó Krisztián - Pletykaanyu
Az ​Isten hozott szerzője ezzel a novelláskötettel robbant be a kortárs magyar prózába. Életszaga, szemtelen éleslátása áttört bizonyos gátakat, és próbára tette Grecsó Krisztián szűkebb környezetének tűréshatárát. A Pletykaanyu olyan mélységekből hoz friss híreket, ahonnan ritkán kapunk valódi tudósítást. A kötet persze jóval több annál, mint amit a pletykasajtóból, televízióból megismerhettek, és elevensége, újszerűsége nem azon múlik, hogy magukra ismertek-e az olvasók az elbeszélések hús-vérfiguráiban vagy sem. A novellákat sokkal inkább valami autentikus tudás mozgatja; Grecsó nem kutat, nem kérdez, csak figyel. Mint aki bennszülöttből lett "etnográfussá". Ízes humora, nyers ereje valóban minden pátosztól mentes, de hogy ez árulóvá teszi-e a szerzőt, döntse el Ön. Miközben szórakozik, ítélkezhet!

Beck János - Szépfalusi József - Turi József - Susog ​a nád
Három ​szerző munkáját tartalmazza a könyv. Turi József novellái megindító emberi sorsokat tárnak az olvasó elé. A másik két szerző kellemes, játékos verseivel, műfordításaival szórakoztatja az olvasót. A Goethe-fordító Beck János és a költő Szépfalusi József a hazai német kisebbség képviselője. Közös kiadványuk az egy hazában élő, különböző nyelvű írók, költők együttmunkálkodásának szép példája. Ezt a kezdeményezést méltatja előszavában a német kisebbségi önkormányzat szegedi elnöke, Kendl György

Lázár Ervin - Tuvudsz ​ivígy?
Az ​író ezúttal egészen más irányból közelít a gyerekek felé: a rövid írásokban nem nekik, hanem róluk szól, nem mesei fikciót teremt, hanem leírja, hogyan viselkednek a gyerekek különféle helyzetekben, hogyan reagálnak a világra, mi az, ami belőle fontos nekik. A legtöbb írás szereplői saját gyerekei, lánya és fia. Megkapóan szép történetek ezek, egyrészt líraiságuk, az apa-gyerek kapcsolat finom leírása (Szárnyas emberem), másrészt a gyermeki őszinteség, tisztaság, a gyermeki látásmód igazságának érzékeltetése miatt (Általános leszerelés). A gyerekek mindent meg tudnak magyarázni és mindenből játékot tudnak csinálni: a fél pár zoknik eltünéséért, a könyvek szamárfüleiért, az apa ráncaiért és ősz hajszálaiért a szamárfülező manót teszik felelőssé (Szamárfül). A Stregovác és a Csapda című írásokban óriási ellentét feszül a felnőttek és gyerekek szemléletmódja között, pontosabban azoké a felnőtteké között, akik elfelejtettek már játszani, nem tudják, hogy táltos paripán bárki száguldozhat ma is... Az ő ellentéteikről szól a Százpettyes katica és a Tüskés varabin, melyek bebizonyítják, hogy nincsenek mindig pontos határvonalak valóság és mese között. A tizenhat rövid irás után egy-talán önéletrajzi indíttatású - kisregény következik. A Veréb a Jézus szívében kamaszodó hőse cisztercita rend diákjaiként erősen zárt közösséget alkotnak. Közéjük érkezik új fiúként Veréb, aki kiállja a parasztgyereknek járó kegyetlenkedéseket, igazságtalanságokat, de hiába bántalmazzák őt testileg és lelkileg is, s hiába szeretne ő is a többiek közé kerülni, amikor világossá válik számára, hogy ez csak hazugságok és megalkuvások árán lehetséges, nemet mond. A gyerekkorukat őrző, erre emlékeztető felnőtteknek különös élményt jelenthet a könyv.

Falvai Mátyás - Allegro ​Barbaro
1 ​kisregény + 2 novella. Kínlódások, gyötrődések, szenvedélyek, szexus. Ízek, színek, illatok, dallamok. A fiatal (huszonkét éves) prózaíró első kötetében nem esik túlzásokba. Nem állítja, hogy ő lenne a legjobb író a világon, a legbölcsebb narrátor, a legmélyebb lélekbúvár. De amit tud: hogy teljesen egyéni. És mindennek az alapja a zene. Pontosabban a jazz. Falvai Mátyás arra tesz kísérletet, hogy a jazz sodró lendületét, improvizatív géniuszát, sajátos építkezését és a vakmerőségre alapított etikáját ültesse át irodalmi nyelvre. Jazzőrülteknek kötelező, a modern és olvasmányos próza szerelmeseinek pedig melegen ajánlott. „Úgy érzi, nem tud egyetlen lépést sem tenni, össze akar roskadni, el akar zuhanni a padlón, ott akar megdögleni, kivárni a halált, kivárni, amíg szétmarcangolja a benne dagadó, dagadozó zene, melyet nem tud kiadni magából, bárhogy küzd is vele. Még inkább aludni akar. Le akar feküdni a padlóra, szaxofonját mellére helyezve, és nem is meghalni, csak úgy csinálni, mint aki meghalt, akkor talán végre békén hagyják, és stikában aludhat egy kicsit.”

Lázár Ervin - A ​fehér tigris / A Franka cirkusz
Lázár ​Ervin mindmáig egyetlen regénye először 1971-ben látott napvilágot. A fehér tigris egy csodás elemre épülve ábrázolja a korunkbéli (és mindenkori) hétköznapi ember erkölcsi próbatételét. Mit kezd az ölébe hullott mesés és korlátlan hatalom birtokában? Sajnos, nem tud úrrá lenni az emberi természet rossz erkölcsi beidegződésein, és jobbik énünk vágyainak valóra váltása helyett nyers erőszakot gyakorolja. A Franka cirkusz tíz hangjátéka a szerző tündéri realizmusára jellemző módon a valóság és a mese összefonódásával jellemzi írói világának groteszk helyzetekbe került szereplőit.

Fejes Endre - A ​hazudós
Fejes ​Endre írói világának sokszínűségét reprezentálja novellás kötete. Hősei nehéz, küzdelmes sorsú munkások, a Józsefváros szűk utcáin, sötét terein élnek. Szűkre mért életükből a képzelet szárnyán, szivárványos álmok segítségével próbálnak kitörni. De meséik nem csupán a prózai valóságot szépítő hazugságok, hanem egy másfajta, emberibb élet utáni vágyakozást is kifejezik. A bukástól, a kudarctól akarja védeni szeretett hőseit az író, értük, velük perel lírai realizmussal telített írásaiban.

Kurt Vonnegut - Majomház
Aztán ​megtudtuk azt is, hogy az orosz űrhajó több kis műholddá esett szét, amelyek utóbb szétszóródtak. Aztán a múlt hónapban kibújt a szög a zsákból. A kis műholdak közül kettő ember volt. Az egyik az ön fia, a másik az enyém. Én most sírok, Mr. Ivankov. Remélem, a fiaink halálából származik valami haszon is. Azt gondolom, amióta ember él a Földön, apák milliói remélték ezt. Az ENSZ-ben még mindig vitatkoznak azon, mi történt odafent. Örülök, hogy mostanra legalább abban egyetértenek - még az önök Mr. Kosevoja is -, hogy baleset történt. Bud az ön fiának űrhajójáról akart felvételeket készíteni - és szerezni némi dicsőséget az Egyesült Államoknak. Túlságosan megközelítette. Szeretném remélni, hogy az összeütközés után éltek még egy darabig, és megpróbálták megmenteni egymást.

Vekerdy Tamás - Ó, ​azok a hatvanas évek
A ​sikeres pszichológust elsősorban az óvodáról, iskoláról szóval a gyerekekről írt tanulmányaiból ismerjük. A múlt évben megjelent Családom történetei szépirodalmi könyv; mint ahogy a Könyvhétre tervezett : Ó, azok a 60-as évek is.,- korábbi meg nem jelent novelláit tartalmazzák. A történetek a Kádár korban, főként főiskolások körében játszódnak, de feltűnnek a korszak jellegzetes problémái, a tsz-ek, 56-os bebörtönzések is.

Büky Anna - Kifulladás
"Büky ​Anna elbeszélései olyan hétköznapi történetek, hogy aki elolvassa őket, kénytelen felülbírálni a hétköznapiság benne élő fogalmát. Két hét egy balatoni szállodában; társkeresés hirdetés útján; célratörő lány kalandja családos főnökével; házépítés és tönkre ment házasság; mit csinál a nő, akit elhagytak; milyen a szavakkal nem leírható fájdalom? Mélységnek és felszínnek példa nélküli meglátása és összekapcsolása valamennyi elbeszélése. Büky Anna író a valóság bűvöletében él, lát, ír." Vathy Zsuzsa

Lázár Ervin - A ​manógyár
"Akkor ​ajaj. Meg hajaj. Mert csendes esőben mélabús manócskák születnek, viharban mérgesek, szélben érdesek, zivatarban kotnyelesek, éjjel titokzatosak, holdvilágoson bölcsek, viharoson rosszmájúak, akkor meg, amikor a Rohadtsarok felől jön a rossz idő, rontó-bontók."

Bodor Ádám - Az ​utolsó szénégetők
Bodor ​Ádám kötetbe szerkesztett tárcái 1978 és 1981 közt keletkeztek és az Utunk számára, majd közlésük után hosszú időre ,,feledésbe merültek", illetőleg a novellisztikusabb darabok átdolgozva bekerültek a szerző novellásköteteibe. 2006-ban, Bodor Ádám 70. születésnapja alkalmából az életműve előtt tisztelgő Székelyföld folyóirat közölte az egyik ,,elfeledett" tárcát (Az elvtársak üdvözletüket küldik), és ekkor Molnár Vilmos időrendbe szedte és listát készített a kötetben meg nem jelent darabokról. Nem sokkal később Báthori Csaba is összegyűjtötte ezt az anyagot, amit aztán az Élet és Irodalom újraközölt 2007 és 2010 között. Az üde nyelvezetű és humorú, ma is frissnek ható, szépirodalmi igénnyel megformált tárcákban ráismerhetünk a novellák, a Sinistra körzet és Az érsek látogatása összekeverhetetlenül Bodor Ádám-i atmoszférájára, sűrűségére és enigmatikusságára. Bár eredeti szándékuk szerint ezek a tárcák pillanatnyi, időszerű hangulatok, kisívű történetek elmesélésére születtek, egyben olvasva - könyvformában - őket, sokkalta összetettebb és izgalmasabb irodalmi kaland lehetőségét hordozzák.

Rados Virág - In ​flagranti
Egy ​vicces, olykor megható szerelmes könyvet tart a kezében az Olvasó. A történetek górcső alá veszik, hányféleképpen lehet nőként csalódni úgy, hogy annak még a távoli Amerikában, a Szex és New York sorozat hazájában is híre menjen. S miért a sok koppanás? Mert az ember lánya gyakran minden szerencse és főleg önismeret híján halászgat a zavarosban. Ilyenkor bizony előfordul, hogy a kiszemelt férfi nem éppen álmaink hercege, csak mi képzeltük róla, hogy ő a nagy Ő. Ismerős a szituáció? Fel a fejjel, azaz talpra, és indulás tovább! A végállomás csakis a boldogság lehet.

Lázár Ervin - Buddha ​szomorú
Lázár ​Ervin új kötete novellákat tartalmaz. Annak az izgalmas művészi kísérletnek az eredményeit, mely már a korábbi novellákban és mesékben s legutóbb A fehér tigris című regényben is megújuló eredetiséggel örvendeztette meg az olvasót, s melynek távolabbi célja egy öntörvényű írói világ megteremtése. Lázár Ervin ezt a világot a valóság, a költészet és a mese elemeiből, vaskos, nyers tényekből s illanóan könnyű anyagból formálja nyugtalanítóan széppé s feszültségekkel teljessé. Írásaiban a valóság és a mese egymásra hat, összefonódik, szétválik, játékuk különös feszültséget teremt; a látszólag könnyű ötlet meglepően és mégis logikusan mély összefüggésekre utal, a groteszk, nemegyszer szürrealista helyzetekből varázslatos és emberi törvényű világ bontakozik ki. Az írói játéknak komoly és egyértelmű funkciója van: egy szépség és emberség után sóvárgó s a gyermeki teljesség-igényt a férfikorban is őrző lélek önkifejezése.

Vámos Miklós - bár
"Art ​várta, hogy befusson a lány, akit a Zanzibárban ismert meg két napja. Várta, de nem túl izgatottan. Egy ilyen bárkapcsolat eléggé kiszámítható ívű. Tíz évvel ezelőtt Art még tisztára takarította a lakást, virágot tett az ólomkristály vázába, s megpróbálta beszerezni az illető nő kedvenc italát, ha tudta. Ha nem, igyekezett kitalálni. Most hason feküdt a szőnyegen, s egy rondán gépelt kéziratot olvasott. Kortárs magyar író - Art látásból ismerte, kötözködő mitugrász - novellája volt, melyet holnap kell fölolvasnia a rádióban, húszezer forintért. Megéri. Bár a szövegtől tarkótájt fájni kezdett a feje. A kortárs magyar író végtelen párbeszédekben nyilvánult meg, két hőse mögé bújva. Minden megszólaláshoz szolgálatkészen odabiggyesztette: - mondta Béla. - mondta Bella. - mondta Béla. - mondta Bella. Istenem, ki a fene mondaná, ha összesen két szereplő van? Miért nem egyénítette őket inkább? Egy nő másképp fejezi ki magát, mint egy férfi, nem igaz? Hemingway jutott eszébe, aki a legritkább esetben jelöli a beszélőt. Ha mégis, könnyű a dolga: angolban van két "ő", külön a férfinak és a nőnek, he és she. A magyarban is bevezethetnénk. Csak elhatározás dolga. Lehetne például ő és öe. Ő, a középkorú színművész várja, hogy öe, a szőke bárkapcsolat megérkezzék, s minél hamarább levetkőzzék. Hogy ez miért nem jut eszébe egy írónak?"

Moldova György - Tökös-mákos ​rétes
"Belerak ​mindent, mint Mari néni a tökös-mákos rétesbe." "Feszülten bámultam magam előtt a tejeskriglit, éreztem, hogy nagy felfedezés küszöbére jutottam. Mi az, ami az irodalomban annyi szabadságot adhatna, mint a diliflepni? Hát talán a szatíra. Mi lenne, ha megpróbálkoznék ezzel a műfajjal, hátha én is több sikerrel döngethetném a kirakatot? Aztán úgy emlékszem, megpróbáltam... Mit merhet az ember, ha írni kezd? Én nem vagyok illetékes erre válaszolni. Ha az ember magáról kezd el beszélni, könnyen hasonlatossá válhat ahhoz a libához, aki sül a tepsiben, és időnként beleszagol a levegőbe; - Hogy nekem milyen finom illatom van! Hadd idézzem inkább minden hozzátevés nélkül egy öreg győri olvasóm levelét: Kedves Uram! Végigolvastam legutóbbi kötetét. Az a benyomásom, hogy Ön Rubelais, a nagy francia író legjobb tanítványai közé tartozik, Rabelais tudniillik egyszer azt mondta: elveimért, ha a máglyára nem is, de egész a lángokig hajlandó vagyok elmenni. És ez a legtöbb, amit tehetünk."