Shrek

Kurt Vonnegut - Bajnokok ​reggelije
Ez ​a lexikonként is forgatható, gazdagon illusztrált regény valójában születésnapi ajándék. Kurt Vonnegut, Jr. írta önmagának, az ötvenedik születésnapjára. Az volt vele a célja, hogy - miként hajdan a rabszolgatartók tették a rabszolgákkal - felszabadítsa kitalált szereplõit. Személyesen. A Bajnokok reggelije világszerte sokmillió olvasót nevettetett meg és gondolkodtatott el, mert bizony nagyon különös könyv. Sok-sok könyv született arról, hogy a Bajnokok reggelije mennyire nagyon különös könyv.

Bálint Ágnes - Frakk, ​a macskák réme
„Hol ​volt, hol nem volt, volt egyszer egy szép kis kertes ház. Abban lakott két kövér macska. Rajtuk kívül ott lakott még Károly bácsi és Irma néni is." A kövér macskák boldogan éltek a szép kertes házban, igaz, hogy Irma néni nagyon elkényeztette őket. Ebből lett a baj. Károly bácsi addig álmodozott egy olyan kutyáról, amelyik macskát reggelizik, ebédel, vacsorázik, amíg egyszer csak valóban egy eleven kutya jelent meg a házban: Frakk, a macskák réme. Így kezdődött a kutya-macska háború, amelynek minden epizódját jól ismeri tévénézők apraja és nagyja. Irma néni és Károly bácsi, Lukrécia, Szerénke és Frakk, a macskák réme személyes ismerősként köszöntik az Olvasót.

Lázár Ervin - A ​Négyszögletű Kerek Erdő
Lázár ​Ervin klasszikus meséje Mikkamakka, Ló Szerafin, Szörnyeteg Lajos, Bruckner Szigfrid, Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon, Vacskamati, na és persze Dömdödöm közös életéről a Négyszögletű Kerek Erdőben...

Alan Alexander Milne - Micimackó
​Réges-régen valamikor az ősidőkben, de legalábbis múlt péntek előtt, Micimackó az erdőben élt, saját kunyhójában. S ugyanebben az erdőben lakott a fontoskodó Nyuszi, a tudálékos Bagoly, a félénk Malacka, a sértődős Füles, Kanga, a kengurumama kicsinyével, Zsebibabával, no meg a vidám, ugrálós Tigris és persze mindnyájuk szeretett gazdája, Micimackó legjobb barátja: Róbert Gida. Ebben a mesebeli erdőben mindennap történik valami mulatságos vagy izgalmas esemény. Micimackó háborúságba keveredik a méhekkel, elefántfogásra indul barátjával, Malackával, s hőstetteiket szépen zengő versekben énekli meg. Sokszor bajba is keveredik, lévén ő egy Csekélyértelmű Medvebocs, de Róbert Gida, aki már nagy és okos - majdnem hatéves -, mindig mindent rendbe hoz. A hazánkban is hallatlanul népszerű két meseregény Karinthy Frigyes ragyogó fordításában, E. H. Shepard rajzaival jelenik meg újra.

Lázár Ervin - Berzsián ​és Dideki
Lázár ​Ervin meséinek széles és minden korosztályt felölelő olvasótábora most új hősökkel ismerkedhet meg: Berzsiánnal, a költővel s barátaival: Sróf ezermesterrel, Violinnal, a fülrepesztő zenésszel meg a locska-fecske Zsebenci Klopédiával, aki mindig tud valami okosat mondani. A négyük barátságáról, összeveszéséről, kibéküléséről és a kedves Didekivel, no meg a sötét Áttentő Redázzal való találkozásáról szólnak ezek a hasonlíthatatlan Lázár Ervin-mesék, amelyeknek világát Réber László ragyogó, színes illusztrációi elevenítik meg.

Kurt Vonnegut - Börleszk
"Vonnegut: ​varázsló!" The New York Times A világhirű amerikai szerző egyik legfontosabb munkáját - több kritikusa szerint fő művét - végre ismét kezében tarthatja a magyar olvasó. Anyagtakarékossági okokból milliméteresre zsugoritott zseniális kinaiak népesitik be a kötet lapjait. Az Egyesült Államok siet a kőkorszakba, hála az elnök sajátos rendszerének. A kétméteresnél is magasabb, ijesztően rút, de jóságos elnök ugyanis - választási jelmondatát valóra váltva - rendeleti úton teremtette meg országában a nagycsaládok mesterséges társadalmát. A választási jelmondat pedig igy hangzik: "Nincs többé magány!" "Gyertyatartóm ezernyi van - gyertyám nincs egy se." (idézet a könyvből)

Janikovszky Éva - Bertalan ​és Barnabás
Az ​ikertestvérek mindig nagyon hasonlítanak egymásra. Ezt mindenki tudja, aki látott már ikertestvéreket. A dakszlikutyák is nagyon hasonlítanak egymásra. Ezt is tudja mindenki, aki látott már dakszlikutyákat. És a dakszliikrek? A dakszliikrek annyira hasonlítanak egymásra, hogy elég, ha csak egy dakszlit képzeltek el, mert a másik úgyis pontosan ugyanolyan. Könyvünk főszereplői pedig éppen dakszliikrek, akik boldogan élnek Borbála néni és Boldizsár bácsi levendulaszagú kertjében. Vidám kalandjaikkal nemcsak szerető gazdáikat örvendeztetik meg, hanem a történetüket hallgató, rajzokat nézegető kis olvasókat is.

Dániel András - Kicsibácsi ​és Kicsinéni (meg az Imikém)
Kicsibácsi ​és Kicsinéni egy dióban lakik, és van egy bádognyuluk, az Imikém. Őt kalitkában tartják, mint egy madarat, de ez csak egy a furcsaságaik közül. Hiszen Kicsibácsi újra feltalálja a Holdat, Kicsinéni pedig mindig mindenből csak egyetlen egy darabot vesz a közértben. Kicsibácsinak van egy óriási, ici-picire összehajtható létrája, Kicsinéni pedig megfigyeli, hogyan lesz Kicsibácsi átlátszó. Vigyáznak egymásra és hazavárják egymást a kicsi kalandokból. Aztán néha felkapja a diót a szél, és arrébb fújja.

Selma Lagerlöf - Nils ​Holgersson csodálatos utazása
Volt ​egyszer egy fiú. Olyan tizenkét éves forma, hosszú, sovány és szöszhajú. Sok hasznát nemigen látták, főképpen aludni és enni szeretett, no meg - rossz fát tenni a tűzre. Egy vasárnap reggel szülei a templomba készültek, ő meg ingujjban ült az asztal tetején, és arra gondolt, hogy ez így éppen jól adódik: apja, anyja elmennek, és ő egész délelőtt a maga ura lesz. "Leakasztom apám puskáját, és lövöldözök majd!" - gondolta. Az apja már indulni akart, de mintha kitalálná a gondolatot, a küszöbön hátrafordult, és odaszólt neki: - Ha már a templomba nem jössz velünk, legalább a prédikációt elolvashatnád itthon. - Jó, majd elolvasom - felelte a gyerek, és magában persze azt gondolta, hogy úgyse olvas többet, mint amennyi jólesik. Az anyja tüstént a könyvespolcnál termett, leemelte Luther prédikációs könyvét, felütötte az aznapi prédikációnál, és úgy tette az asztalra, még a nagy karosszéket is odahúzta, pedig abba máskor nem ülhetett senki, csak az apja. A gyerek nézte a nagy készülődést. "Kár ennyit fáradni, hisz legfeljebb egy-két lapot olvasok" - gondolta, de az apja megint mintha belelátott volna a fejébe, szigorúan mondta: - És rendesen olvasd ám! Mikor hazajövünk, kikérdezlek, és ha látom, hogy átugrottál egy részt, jaj neked! Végre-valahára elmentek. Nils az ajtóból utánuk nézett, és dohogott magában, amiért így kifogtak rajta. "Most persze dörzsölik a kezüket és örülnek, hogy ezt ilyen jól kieszelték. Itt csücsülhetek a prédikációval egész délelőtt, amíg oda lesznek."

Jonathan Safran Foer - Rém ​hangosan és irtó közel
Mit ​tegyen az ember, ha Manhattanben él, kilencéves, és feltaláló, ékszertervező, ékszerkészítő, amatőr entomológus, frankomán, vega, origamista, pacifista, dobos, amatőr csillagász, számítógép-tanácsadó, amatőr régész, továbbá ritka pénzérmék, természetes halált halt pillangók, miniatűr kaktuszok, Beatles-kegytárgyak, féldrágakövek és egyebek gyűjtője? Mit tegyen az ember, ha kilencéves, és 2001. szeptember 11-e óta nem látta az apját? Ha nincs más fogódzója, csak a régi holmik, és az üzenetrögzítő magnószalagja apja utolsó telefonhívásaival, amit el kell rejtenie az anyja elől? Mit tegyen, ha talál egy titokzatos borítékot az apja szekrényében, amelyben csak egy kulcs lapul, és a papíron egyetlen szó: Black? Viszonylag egyszerű: fel kell keresni az összes Black nevű embert New Yorkban, és megtudakolni, hogy milyen zárat nyit a kulcs. Ami 216 lakáscím. Vagy megkeresni a zárat, bár minden 2777-ik másodpercben egy újabb zár születik New Yorkban. Kissé bonyolítja a dolgot, hogy hősünk betegesen retteg a tömegközlekedéstől, ezért mindenhova gyalog megy. És persze számos más megválaszolandó kérdés akad. Vajon szerelmes lesz-e még egyszer a mama? Ki a titokzatos bérlő, aki beköltözött a nagyihoz? Mit rejt a magnószalag, amin a papa utolsó üzenetei vannak? Erre ad választ Jonathan Safran Foer, a világsikert aratott Minden vilángol írójának új, több nemzedéken átívelő családtörténete, amelyből megtudhatjuk, hogy néha még az se segít, ha az ember feltalál "egy spéci vízelvezetőt, amelyik végigmegy minden New York-i párna alatt, és a víztározóba vezet. Amikor az emberek álomba sírják magukat, a sok könny mind ugyanoda folyik, és reggel az időjárás-jelentésben bemondhatják, hogy a Könnyek Vízgyűjtőjében csökkent vagy nőtt a vízszint, és akkor mindenki tudná, hogy New Yorkban az emberek milyen szomorúak." Megrendítő történet, egy elképesztő intelligenciájú és képzelőerejű kisfiú odisszeiája, aki a World Trade Center összeomlásakor eltűnt papáját keresi.

James Thurber - A ​fehér szarvas
"A ​humor az érzések zűrzavara, amiről csak távlatból lehet higgadtan beszélni" - így hangzik James Thurber amerikai humorista művészi hitvallása. Az Ohio-állambeli Columbusban született, de New York volt szellemi hazája: a New Yorker című folyóirat szerkesztőségében dolgozott, a lap hasábjain láttak napvilágot első művei - írások, rajzok egyaránt -, és ugyanebben a szerkesztőségben bábáskokott nem egy nagy amerikai író "születésénél". Amikor Thurber 1927-ben a szerkesztőség tagja lett, a New Yorker jóformán egyebet sem nyújtott, mint fényűzési cikkek pompás hirdetéseit. Két év múltán Thurber a lap ügyvezető szerkesztője lett, és a folyóiratban kemény írói fegyelemhez szoktatott tehetségek bukkantak fel, az "elveszett nemzedék" legjobb költői és prózaírói - köztük F. Scott Fitzgerald és Ernest Hemingway. Maga Thurber eközben zavartalanul írta bájosan bárgyú és kandi módon együgyű humoreszkjeit, amelyek a maguk módján éppannyit mondanak kora amerikai valóságáról, mint nem egy "komoly" kortársa. Karikatúráinak fókakezű, csapott vállú, nyaktalan emberkéi, hegyes orrú, bubifrizurás, úrhatnám nőcskéi pedig szinte botrányosan leleplezőek. De volt ennek a sokoldalú szerzőnek más arca is: bűbájos, humoros gyerekmeséket is írt - a felnőtteknek szóló tanmeséket. Kötetünk darabjai Thurbernek valamennyi jellegzetes műfajából adnak ízelítőt: A fehér szarvas az elvarázsolt erdőben játszódó tündérmese - némi malíciával fűszerezve; a Modern tanmesék meg az Újabb modern tanmesék arról pletykálnak, hogyan vélekedett a "nem-politizáló" humorista kora valóságáról - a többi pedig arról, milyennek látta a kor- és kartársait.

Janikovszky Éva - Örülj, ​hogy fiú!
Van, ​amit az ember előre megérez. Különösen akkor, ha babát vár. Nem is akartam előre megtudni, hogy mi lesz, mert nekem csak lányom lehet. És az az érdekes, hogy amikor meghallottam, hogy én most már igazán anyuka vagyok, és kisfiam van, eszembe sem jutott, hogy lányt akartam, csak annak örültem, hogy végre megszületett és egészséges, és amikor fölsírt, tudtam, hogy csak ő lehet a mi gyerekünk. Hogyan is lett volna lány, mikor fiú!

Thorbjörn Egner - A ​három rabló
Kardamóm ​a világ legnyugodtabb, legkedvesebb városkája. Lakói mind szeretik egymást, sohasem haragszanak senkire. Basztián rendbiztosnak nincsen semmi dolga, csak a környék három rablója, Kaszper, Jeszper és Jonatán zavarják a rendet. Hol a vegyesboltot, hol a hentest, hol a péket látogatják meg éjszaka. Aranyéletük lenne, ha nem öntené el őket a kosz, ha nem lenne áthatolhatatlan szobáikban a rendetlenség. Ezért hát elrabolják Zsófi kisasszonyt, a remek háziasszonyt, hogy takarítson és főzzön rájuk. Ám a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy a rablók képzelték… Hogyan javul meg és válik Kardamóm városka megbecsült lakosává Kaszper, Jeszper és Jónatán, ezt meséli el a mulatságos, izgalmas fordulatokban gazdag mesekönyv, melynek illusztrációit maga a szerző rajzolta, és tréfás, könnyen megtanulható dalait is ő maga szerezte. A Scolar Kiadó gondozásában megjelent új kiadás fordítója Büki Zsófia, aki G. Beke Margit 1965-ben készített fordítását felhasználva ültette át magyar nyelvre a történetet és a dalok szövegét. Szem előtt tartotta azt, hogy az új fordítás a lehető leghűebben adja vissza Thorbjörn Egner meséjét, mely a norvég nemzeti örökség részét képezi.

Csukás István - Süsü, ​a sárkány
Több ​mint huszonöt éve bocsátotta útjára Csukás István Kossuth-díjas író legendává let mesehősét, Süsüt, a sárkányt. A behemót, ám szívében szelíd, híres egyfejű, akit háromfejű apja kitagadott, az emberek közé került. Előbb riadalmat keltve, azután szeretettől övezve. Bár vágya, hogy elnyerje a királylány kezét, nem teljesül, de kárpótlásul a Fő-fő Udvari Sárkány címet azért megkapja. Kalandjainak ártatlan sutasága, kedves humorral ábrázolt figurája révén, a gyerekek és a már felnőtt gyerekek kedvence lett.

Jonathan Safran Foer - Extremely ​Loud and Incredibly Close
In ​Extremely Loud and Incredibly Close, Jonathan Safran Foer tells the story of a precocious 9-year old boy, Oskar Schell. Oskar is very intelligent and independent, writes letters to Stephen Hawking, designs jewelry, and wanders about New York City wearing only white while playing the tambourine. On 9/11, he discovers the family's answering machine contains 5 messages from his father trapped in the north tower before he dies, and he hides the messages from his mother. Oskar struggles to deal with this inconsolable loss, distancing himself from his mom who eventually finds another man, and dreaming of fanciful inventions that can protect people from harm. When he finds a key in his father's closet with the word "Black" on the envelope holding it. Oskar seaches the city for every family named Black in hopes they can tell him the secret of the key, in hopes of understanding his father better. Oskar's grandmother lives across the street from him, and she struggles with the loss of her son while remembering her own survival during the bombing of Dresden and the damage it did to her family. Jonathan Safran Foer explores the psychological fallout from 9/11 through an unlikely boy whose pain and ideas ring all too true. Extremely Loud and Incredibly Close has received high praise with the Rocky Mountain News saying, "Extremely Loud and Incredibly Close is a complex, hilarious, tear-jerking and terribly intimate story."

Jonathan Safran Foer - Minden ​vilángol
Jonathan ​Safran Foer művét méltatói a huszonegyedik század első nagy amerikai regényeként tartják számon. A mindössze 26 esztendős, első könyves szerző máris olyan díjak birtokosa, mint a Guardian Book-Award és a National Jewish Book Award. A mű fő hőse, aki ugyanazt a nevet viseli, mint a szerző, elindul Amerikából Ukrajnába, hogy megkeresse azt az asszonyt, aki a háború alatt vagy megmentette általa soha nem látott nagyapja életét, vagy nem. Kalandos útján Aleksz, az amerikai életformát imádó, ám az angol nyelvet kíméletlenül kerékbetörő, ifjú tolmács vezeti, akihez tartozik egy nagyapa mint sofőr, és egy sammy Davis, Junior, Junior nevű kutya is, mint...kutya. A Don Quijote-i kutatás nem sok kézzelfogható eredménnyel jár, viszont a szerző fantáziáját szabadon engedve megírja belőle e művet, amelyben az olvasó bepillanthat egy tizennyolcadik századi zsidó közösség, egy stetl egykor varázslatos és "vilángoló", utóbb pedig könyörtelenül elpusztított életébe, s amelynek olvastán - írja egy kritika - Isaac Bashevis Singer, a nagy jiddis mesemondó sírjából mintha csuklást, majd elégedett sóhajt hallanánk.

Ann Brashares - Négyen ​egy gatyában
Vérbeli ​kamasztörténet négy barátnőről, egy különleges nyárról és egy mágikus farmernadrágról... Lena nagyon válogatós fiúügyekben... Tibby sokat nevet, de sír is ezen a nyáron... Bridget Nagy Szerelembe esik... Carmen angyalkából hisztérikus boszi lesz

Michael Ende - A ​Végtelen Történet
TEDD ​AZT, AMIT AKARSZ ez a felirata annak a medalionnak, mely a korlátlan hatalmat jelképezi Fantáziában. De hogy ez a mondat voltaképpen mit is jelent, azt Barnabás csak hosszú, fáradtságos út után tudja meg. Bux Barnabás Boldizsár számára, aki nem különösebben okos vagy szép, viszont gyönyörű történeteket tud mesélni, valóra válik minden gyermek álma: egy rejtélyes könyv olvasása közben hirtelen átkerül a mesébe, s ő lesz Fantázia birodalmának legfontosabb lakója, megmentője, akinek meséi nyomán új lények és tájak keletkeznek. Barnabás előtt nincs lehetetlen ebben a birodalomban, mert nála van a mindenható medál, az AURIN, s barátja lesz Fantázia legbátrabb vitéze, Atráskó és annak fehér szerencsesárkánya. Amikor azonban Barnabás túlságosan magabiztossá válik, s a medál feliratát, "Tedd azt, amit akarsz" túlságosan saját érdekei szerint kezdi el értelmezni, lassanként rémisztővé válik az addig oly kedves képzeletbeli világ. Barnabásnak sokat kell tanulnia, és sok kalandot kell átvészelnie, hogy megtudja, hogyan lesz a fantázia hőséből a mindennapok hőse, s hogyan válhat története valóban végtelenné. Bux Barnabás Boldizsár történetét már eddig is világszerte több millió felnőtt és gyermek ismerhette meg, hiszen Michael Ende örökérvényű meseregényét 1979-es megjelenése óta több mint harmincöt nyelvre fordították le, és egy csodálatos filmet is forgattak belőle.

J. M. Barrie - Pán ​Péter
Egyedülálló ​képeskönyvet tart kezében az olvasó, aki eddig jobbára csak átdolgozásokból ismerhette a felnőni nem akaró kisfiú, Pán Péter történetét. J. M. Barrie két kisregényének magyarul most először olvasható teljes fordítása egy különleges, ellentmondásokkal és humorral átszőtt világot tár elénk, ahol bármi megtörténhet. Ezt a korlátok nélküli fantáziavilágot elveszett gyerekek, manók, tündérek, indiánok és kalózok népesítik be, újabb és újabb kalandra hívva Pán Pétert és a fiatalabb olvasók generációit, no meg persze azokat az idősebbeket, akik jól tudják, milyen fontos, hogy felnőttként is megőrizzünk valamit gyermeki énünkből. James Matthew Barrie (1860-1937) skót regény- és drámaíró. Edinburgh-ban tanult irodalmat, majd Londonba költözött. A londoni Kensington-kertben ismerkedett meg a Davies gyerekekkel, akik rendszeresen játszottak a parkban. Barrie a család jó barátja lett, és a fiúk szórakoztatására találta ki a Pán Péter-történeteket. Az illusztrációkról: A Pán Péter illusztrációi napfényből és árnyékból szövődtek egy régi fotográfiai eljárás, a cianotípia segítségével. Ezt a technikát Barrie kortársa, Anna Atkins angol botanikus és fotográfus emelte a művészi grafika szintjére. A technika választását a felnőni nem akaró, árnyékát elvesztő főhős analógiája ihlette; az, hogy a Pán Péter-elbeszélések eseményei jelentős részben éjszaka játszódnak, már csak apró részlet, ami szépen illeszkedett a sötét ciánkékek spektrumába. Simonyi Cecília az Óbudai Képzőművészeti Szakiskolában, valamint a Ghenti Képzőművészeti Akadémián tanult képgrafikát és grafikát. A cianotípia technikáját a Fotófaluban - a Telek Balázs fotóművész nevéhez fűződő nyári alkotótáborban - Laczkó Péter képfényezőtől tanulta.

Neil Gaiman - Csillagpor
Neil ​Gaiman könyve is úgy kezdődik, ahogyan a legjobb történetek általában: egy fiúval, egy lánnyal meg egy beteljesületlen szerelemmel. De aztán egyáltalán nem úgy folytatódik, ahogyan a mesék folytatódni szoktak. Neil Gaiman ezzel a regényével is bebizonyítja, hogy nem véletlenül tartják őt a modern fantasy egyik legnagyobb alakjának. Falva falva egy aprócska település Angliában. Arról a falról kapta a nevét, amely a falu határában húzódik, és elválasztja az emberi világot a varázslatok birodalmától. Egy hűvös októberi estén a fiatal Tristran Thorn hullócsillagot lát a falon túl a földre zuhanni, és hogy elnyerje a gyönyörűséges Victoria kezét, megígéri a lánynak: elhozza neki a lehullott csillagot. Tristran elindul hát élete nagy kalandjára a falon túli varázslatos világba, amelyet a legfurcsább teremtmények és soha nem látott lények népesítenek be. Hűséges társak, halálos ellenségek várják, és ha Tristran elég kitartó, olyasmit találhat meg, amire egyáltalán nem számított.