Ajax-loader

További értékelések

Az alábbi értékelések a Moly.hu-ról származnak. A Rukkola értékelésekhez kattints ide.


Dorka50
1.5/5

Egy ​hős vagyok, hogy sikerült elolvasnom ezt a könyvet. Én nem is értem mi volt ez! Szimfónia a lények üvöltéseiből?? Eddig ez a legrosszabb Alien könyv amit olvastam. Másfél csillagot csak azért kapott, mert volt benne ninja. Az egész könyv egy baromság és unalmas. Kettő xenomorf van benne az egyik ráadásul {{ " pórázon" wtf??}} Az egésznek annyi köze volt az Alien univerzumhoz, hogy egyszer említik Ripley-t.


Andrée
2.5/5

Ez ​aztán igazán…furára sikeredett könyv lett.
Nem bántam, hogy ismét a Földön játszódik a történet, sőt kifejezetten örültem. Hiszen az előző űrállomásos részek nem voltak túlzottan szórakoztatóak.
Viszont annyi baromságot sikerült beleírni ebbe a történetbe, hogy az fájdalom.
Az hogy a “tisztelt zeneszerző” Alien-t akart a komponáláshoz, amit ráadásul még meg is kapott, azt rá lehet fogni a minden részben kötelező, “mindent a profit érdekében” és “az ember ostoba” tanmesének, ez rendben is van.
Viszont az igazi agyvihar az ott kezdődik, mikor a[spoiler] ninja harcosok, megjelennek és szétkardozzák az idegeneket ?!*#!! [/spoiler] és ha ez még nem lenne elég ismét megjelenik a [spoiler]pórázon vezetett Alien, amivel csak az a baj, hogy már az előző résznek is szánalmas jelenete volt [/spoiler] erre ebben a könyvben többször is szerephez jut ez a marhaság.
Ezenfelül ismét lagymatag akciójeleneteknek és örült népeknek sikerül kitölteni a többi oldalt.
Úgyhogy aki most kezd bele, túl sokat ne várjon tőle.


Risus
3.0/5

Jaj! ​Ez nagyon kemény volt… Szavakat nem találok erre a könyvre. Az előző kötet olvasása után lelkesen vágtam bele a könyvbe, de ez akkorát ütött, hogy még mindig padlón vagyok.
Ilyen még nem volt, de ezt a könyvet konkrétan újra olvastam olvasás közben, mert annyi “micsoda?!” hangzott el a fejemben, hogy néha én nem tudtam, hogy véletlenül rossz sort olvasok, esetleg másik könyvet tartok a kezemben, vagy hallucinálok.
Én szeretem az egyéniséget és a merészséget, tényleg támogatok minden ilyet egy bizonyos határig, de most úgy érzem, hogy a kiadó valami fogadást veszthetett el, hogy ez nyomtatásra került. Az elején lévő nindzsás részen konkrétan egyszerre nevettem, sírtam és persze olvastam újra, mert egyszerűen képtelen voltam felfogni. Még most is fogom a fejem, ha csak rá gondolok és sajnos ilyenekkel volt tele a könyv…


Az ​itt olvasható korábbi értékelések alapján nem vártam túl sokat a könyvtől… sőt, talán egy kicsit még akartam is, hogy rossz legyen… de nem tudok mást mondani, mint hogy szerintem igenis jó volt!
A sorozat eddig olvasott köteteit tekintve végre egy ötletes, eredeti könyvet vehettem a kezembe. Tetszett az is, hogy nem az akcióra volt kihegyezve, ez egy lassúbb folyású történet. Persze, nagy sztorit ne várjunk itt se, de eddigi tapasztalataim alapján én mindenképp a legjobb Alien-könyvek közé sorolnám.


Carsus
5.0/5

A ​Rekviem előzetes félelmeim ellenére meglepően szórakoztató olvasmánynak bizonyult. Úgy éreztem ez a történet kimozdul az eddig megszokott alien sztorik komfortzónájából és mer valami újjal próbálkozni. A színfalakat ezúttal a mélyűr egy ismeretlen bolygója, vagy elveszett űrbárkája helyett a 2123. év Manhattane szolgáltatja (ami modern mert a hajléktalanokról fűtött járdaszigetekkel gondoskodik télen, de kissé elmaradott is mert némelyik csúcscégnél még most is floppy lemezeket használnak) ami merőben más kereteket szab a történetnek. Az első furcsaság, ami a legszembetűnőbb volt, hogy sehol egy szál katona se, semmi űrvagányok, helyette az üzleti világ nagyágyúi és az ő szolgálóik játsszák a főbb a szerepeket, középpontban Mr. Damon Eddingtonnal a mélyre süllyedt zeneszerzővel, ki élete fő műveként a fejébe veszi, hogy megkomponálja a Gyűlölet szimfóniáját amiben xenók sziszegése és rikoltozása játszaná a főszerepet klasszikus hangszeres zenei aláfestéssel. Zseniális.
Egy ilyen terv kivitelezése persze rengeteg nehézségbe ütközik, így hőseinknek akad tennivalója bőségesen, kezdve az embrió begyűjtés nehézségeivel, a beültetést és keltetést kísérő etikai aggályok leküzdésén át , a kisállat tartás körülményeinek megteremtéséig. S miután mindezzel megvolnának, már csak dalra kell fakasztani az ifjú Mozartot, kinek hátborzongató hangjai teszik majd teljessé a nagy szimfóniát. (A fáradozások amivel megénekeltették a virtuózt már-már szórakoztatóak voltak a maguk groteszk módján.)
Az egész olyannyira szürreális volt, hogy sokszor nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek? Például azon jelenetek amikben a MedTech biztonsági emberei Blue, a banánfejű nyomozóblöki nyomába szegődve oly lelkesen keresik az eltűnt tojást mintha húsvét lenne, egészen különös módon elevenedtek meg lelki szemeim előtt. Vagy a záró akkordok hangosan zengő iróniája mikor az elszabadult és dühöngő Mozart széttrancsírozza a gépzenét játszó droidzenekart és a közönség legjavát. Zseniális.
Yvonne Navarro megmutatta, hogy lehet jó alien sztorit faragni űr és tengerészgyalogosok nélkül. Ötös.


alaurent
4.0/5

Az ​emberi mohóság megjelenítése a könyv története. Mohóság, gátlástalanság, és vakhit, hogy bajba csak mások kerülhetnek. Tetszett a sztori, a céges világ kulisszatitkai (úristen, ez sem változik évszázadok óta…), még a karaktereket is egészen el tudtam fogadni – ha szurkolni nemigen lehetett egyiknek sem, na jó, talán egynek igen.


Rendbonto
1.5/5

Sejtettem, ​hogy egyszer csak belefutok egy borzalmas Alien könyvbe, hát a Rekviem az volt. Szerintem egy nagy marhaság az egész, béna karakterekkel, hülye sztorival. Még hogy vadászkopóként használni egy alien-t?! Ugyan már! Nagy marhaság, alig vártam, hogy vége legyen. Az egyetlen pozitívum, amit elmondhatok a könyvről azaz, hogy a fogalmazása és a stílusa jó. Kár, hogy ilyenre pazarolta ezt el.


1.5/5*

Borzalmasan ​rossz! Ritkán hagyok félbe könyvet, de itt erős volt a kísértés. A szerző olyan hosszadalmasan ecseteli a szereplők lelki vívódásait, mintha valami mélydrámáról lenne szó, holott minden karakter egy egydimenziós kliséhalmaz. A fülszöveg alapján egy eredeti sztorit vártam, ahol kicsit kikacsintunk az akcióból, ami félig be is jött. Akció nem volt benne, ahogy semmi más sem.


Tatsu
4.0/5

Nem ​egy “húdenagyonizgalmas” mű, de azért nem volt olyan rossz sem. Végig fenntartotta az érdeklődésemet, hogy mi is fog történni az őrült zeneszerzővel, az ő kis “állatkájával” és a csapattal, és persze hogy sikerül-e végül befejezni a nagy művet, ami köré az egész történet épül. Ne várjon tőle senki hatalmas csavarokat, részletes karakterleírásokat, és végképp nem tömeges mészárlásokat az idegen(ek)től, de azért Alien fanoknak ajánlom. Nem fogok a történeten napokig tépődni, de összességében nem olyan rossz kis könyv ez szerintem.


Evione
2.5/5

A ​leggyengébb Aliens könyv az eddig olvasottak közül.


← Vissza a könyv adatlapjára


Értékelések

Rukkola értékelés
-/5

Statisztika

7.7
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
stoppolás
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók