Benedek ​Marcell

Rába György - Babits ​Mihály
100 ​éve - 1883-ban - született Babits Mihály, a XX. századi magyar irodalom egyik legsokoldalúbb jelensége, a polgári humanizmus kiemelkedő képviselője. Költő, regényíró, szerkesztő, műfordító volt. Erős gondolati és filozófiai töltésű verseit változatos, csiszolt formákban írta; költészete a gondolat és a cselekvés közt őrlődő és érlelődő ember vívódásait tükrözi. Regényeit, kisregényeit, novelláit - mint egész életművét - a bölcselő elme problémái hatják át. Mint műfordítót a legnagyobbak között tartjuk számon: a magyar irodalom sok-sok remekműnek a tolmácsolását köszönheti neki. Rába György e változatos és gazdag életmű egyik legjobb ismerője. A kismonográfia elsősorban a saját kutatásai alapján elemzi és értékeli Babits munkásságát.

Rónay László - Kosztolányi ​Dezső
1926. ​március 26-án írta Kosztolányi Árpád fiának, Dezsőnek azt a köszöntő levelet, melyben szinte poétikus szépséggel foglalja össze születésének körülményeit. "Március 29-e - írja a többi között - 1885-ben, mikor születtél, éppen virágvasárnapra esett. Szép, enyhe, verőfényes tavaszi nap volt. Vidáman, reményekkel telten állottunk az ágy körül, melynek párnái között aludtad első édes álmodat. Anyai nagynéném, özv. Mukics Mátyásné, született Kádár Rebeka (a jó Rébi néni), mikor téged bepólyázottan karjaira vett, így szólott: "szép és jeles napon született, híres ember lesz belőle." A Kosztolányi és a Brenner család is szívósan őrizte és gyakran idézte hagyományait. A Kosztolányi családban mindenki nagy büszkeséggel emlegette, hogy az ősök valaha főnemesek voltak, s ezt a már-már arisztokratikus tudatot színezte újabb elemekkel Kosztolányi Ágostonnak, a költő nagyapjának szabadságharcos vitézsége és üldöztetése. A nagyapa emigrációja egy részét Amerikában töltötte, s ott megismerkedhetett azzal a polgári életformával, melyet hazatérte után a maga számára is igyekezett kialakítani. Szabadkára települt, ott kiskereskedést nyitott, s hamarosan szép polgárházat emeltetett. Kosztolányi Árpád, Dezső édesapja, s ide tér vissza, hogy házastársául válassza Brenner Euláliát, aki szintén polgári családból született, s olyan környezetben nevelkedett, ahol divat volt könyvekről, színházi előadásokról, hangversenyekről beszélni. Igazi értelmiségi családok voltak ezek, ahol senki sem csodálkozott azon, hogy Kosztolányi Árpád tudományos ambíciókat melengetett szívében. Ez a környezet és ez a szemléletmód, de az öntudatos, hazafias öünszemlélet is, mely kivált a Kosztolányiakat jellemezte, mindvégig döntő befolyással lesz majd Kosztolányi Dezső érdeklődésére és ízlésére.

Tüskés Tibor - Pilinszky ​János
Pilinszky ​János verseinek jelentőségét a XX. századi magyar, illetve európai lírában ma már nem vonja kétségbe senki: költészete a modern líra egyik alapvető létmeghatározását adja, amely a világháború poklának, a koncentrációs táborok "botrányá"-nak eksztatikus fehérizzással megidézett, apokaliptikus képeitől a metafizikus szorongás tragikus élményén keresztül a részvét végletesen átérzett és átgondolt vállalásáig ível. Pilinszky határtalan érzékenysége rendkívüli erővel vetíti elénk a történelem - és a mindenkori lét - keresztjére feszített ember passióját, de a részvétet is e szenvedés iránt, a keresztényi együttérzést a megalázottakkal - az emberrel. Tüskés Tibor könyve életrajz és műelemzés. A szerző - részint új, eddig ismeretlen adatok alapján - nyomon követi Pilinszky legendákba burkolt, különös életének legfontosabb állomásait, ismerteti műveinek keletkezéstörténetét és hazai-nemzetközi recepcióját, értőn elemzi legnagyobb verseit. - A kötetet gazdag képanyag egészíti ki.

Tarján Tamás - Nagy ​Lajos
Nagy ​Lajos (1883-1954) a XX. századi magyar irodalom egyik legérdekesebb, sokat vitatott írója. Szenvtelen, pontos, tárgyszerű novellái elevenen élnek olvasói tudatunkban, a Képtelen természetrajz epés gúnnyal megírt karcolatai egyre népszerűbbek. A Kiskunhalom című szociográfikus regénye és hatalmas ívű, torzóban maradt önéletrajzi kötetei (A lázadó ember, A menekülő ember) modern irodalmunk nagy alkotásai közé tartoznak. A kelleténél talán mégis kevesebb szó esik e "szabálytalan klasszikusunk"-ról. Tarján Tamás fiatal irodalomtörténész arra vállalkozik, hogy tárgyilagosan, az esztétikai értéket hangsúlyozva adjon képet az életműről, Nagy Lajos pályájának alakulásáról.

Czére Béla - Krúdy ​Gyula
Tartalom Az ​idő költője Útkeresés és rátalálás (1892-1910) TÖRTÉNELMI MÚLT ÉS LEGENDÁSÍTOTT JELEN ÁRNYÉLETEK SZÍNJÁTÉKAI AZ ÚTKERESÉS REGÉNYEI KÖZÉPKORI HALÁLTÁNC Krúdy-hasonmások: Szindbád és Rezeda Kázmér Az első nagy alkotói korszak (1911-1917) SZINDBÁD HAJÓJÁN REZEDA KÁZMÉR ROMANTIKUS SZEREPJÁTSZÁSA LEGENDÁK TÁJAIN MEGVÁLTÓ SZERELEM ESZMÉNY ÉS VALÓSÁG ÜTKÖZÉSE A NOVELLÁKBAN VILÁGHÁBORÚ ÉS FORRADALMAK A látomásos-lírai regények Másokik nagy alkotói korszaka (1918-1921) A NYÍRSÉG MITOLÓGIÁJA SZÜLETÉS ÉS HALÁL: A TEREMTÉS LÁTOMÁSA ÉLET ÉS HALÁL MEZSGYÉJÉN MAGYAR SORS, ÍRÓI SORS 1919 UTÁN BALLADAI HANGVÉTELŰ NOVELLÁK Lírai realizmus és anekdotizmus Utolsó alkotói korszaka (1922-1933) A MÚLT SZÁZADI BUDAPEST POÉZISE ADOMÁVÁ KEREKÍTETT MÚLT A MAGYAR KÖZÉPKOR SORSNOVELLÁK ÉS "GASZTRONÓMIAI" ELBESZÉLÉSEK ÖNVALLOMÁS ESSZÉKBEN AZ UTOLSÓ ÉVEK REGÉNYEINEK MÉRLEGE Krúdy helye a magyar prózában és az irodalomtörténet-írásban Életrajzi adatok Fontosabb kiadások Fontosabb könyvek, tanulmányok

Pomogáts Béla - Radnóti ​Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Laczkó András - Fekete ​Gyula
Tartalom Változások ​sodrában Közéleti igények nyomán Jelenkorunk hőse: a köznapi ember Történelem és moralitás Metszetek a közgondolkodásból Éljünk magunknak? A magány nem magánügy Regények a sorsfordító időről Sarkcsillag jegyében Életrajzi adatok Fekete Gyula művei Felhasznált és ajánlott irodalom

Borbély Sándor - Juhász ​Gyula
Juhász ​Gyula századunk egyik legalaposabban tanulmányozott költője. Az életmű egészének és számos részproblémájának beható ismerete kedvező alkalmat kínált a pályaív társadalompolitikai és irodalomtörténeti, egyben esztétikai újragondolásához. Minden ilyen vállalkozás természetesen bizonyos perújrafelvétel is, egyúttal pedig kísérlet az alkotó és a közönség kapcsolatának elmélyítésére. Borbély Sándor kismonográfiája a költő születésének centenáriumára jelenik meg.

Tüskés Tibor - Illyés ​Gyula
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Emlékkönyv ​Gárdonyi Géza születésének 100. évfordulójára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Széles Klára - Vajda ​János
Vajda ​János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.Vajda János A honárulókhoz I Aki nem az, ne vegye magára Mikor nyugosznak már békén, mikor Az ezeréves sírok szentjei? Mikor nem bántják ősök álmait Az unokák garázda vétkei?… Oh! – az igaz magyar hazafinak Nemcsak éltében kell lakolnia; Galád utódok bűnei miatt Sírjában is meg kell fordulnia! S nincs a haragos égnek mennyköve, Mely megüsse az ily gyalázatot? Mennykő, villám! – Hová is gondolék, Hisz már az is megvásároltatott!… Vagy a napok és csillagok ura A napot rájok sütni engedi? Hát mit csináljon! – Hisz maguknak ők Napot aranyból tudnak önteni! ....

Simon István - A ​magyar irodalom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kónya Judit - Sarkadi ​Imre
"Apja ​afféle duhaj dzsentri volt, anyja parasztszármazék, »lentről« került a házba, amelynek aztán haláláig »úrnője« lett. A különös, de mégis oly természetes frigyük gyermeke szóval erről sohasem beszélt. Annál többet mozdulataival, különösen vegyített gondolataival, írásainak fölényes és ugyanakkor fogcsikorgatóan tiborci mondataival. Dózsa György szelleme lakott benne társbérletben Krúdy homokfutón vágtató hőseivel" - írja Illyés Gyula a modern magyar irodalom egyik legbonyolultabb, feloldatlan kettősségek erőterében élő egyéniségéről, Sarkadi Imréről, akinek életútja és írói pályája elválaszthatatlanul összeszövődött a felszabadulás utáni másfél évtized történetével. Kónya Judit kitűnő tanulmányában izgalmasan és pontosan mutatja be Sarkadi életútját, az elbeszélések, regények és drámák megszületésének emberi és társadalmi körülményeit s a megrendítő hirtelenséggel lezárt életmű belső tájait. A gyermek- és ifjúkor jellemformáló, irányadó élményeitől a végzetes mélybe zuhanásig felidézi az író sorsának-életének minden meghatározó fordulatát, s ezzel egyidejűleg nagy meggyőző erővel érzékelteti, hogy az önkifejezés elemi vágya, a cselekvés öröme, a hétköznapok vállalása, az önkínzó igazságkeresés, a morális tisztaság igénye milyen összetett és jelentős életművet hozott létre.

Ismeretlen szerző - Déry ​Tibor
A ​Kossuth-díj a legmagasabb rangú állami elismerés Magyarországon. Az 1848-as szabadságharc századik évfordulóján, 1948-ban adták először, s odaítélése ma is jelentős szellemi és kultúrpolitikai esemény. A sorozat kiadása nem csupán hiányt pótló, egyedi szemléletű könyvszakmai nagyvállalkozás, hanem kortörténeti dokumentumok gyűjteménye is. Hiszen az, hogy kik mikor kaptak díjat, és mely alkotásaikért vagy milyen életművükért, sokat elárul az adott időszak általános és kulturális politikájáról, irodalomról vallott felfogásáról és értékviszonyairól. A sorozat az egy író egy könyv alapelvét követi, de azok az alkotók, akiknek lezárt életműve szakmailag nem igazolta a magas díj odaítélését, egy-egy kötetben összevontan kapnak helyet. Az írók munkásságát reprezentáló művek és műrészletek kiválasztását jeles szakértőink végzik. Minden egyes kötet a nagyközönség számára írt irodalomtörténeti bevezetővel és bibliográfiai jegyzékkel készült. Az Alexandra Kiadó exkluzív sorozata 2002 könyvhetétől folyamatosan jelenik meg. Turczi István sorozatszerkesztő

Béládi Miklós - Illyés ​Gyula
"Illyés ​Gyula élete átíveli a századot, művei a század történelmében gyökereznek. Akár életrajzának adataiba pillantunk, akár munkáinak szellemi, erkölcsi tartalmaira gondolunk: letörölhetetlen róla a XX. századiság bélyege. Sodortatni nem hagyta magát: teremtő módon együtt élt, együtt lélegzett korával, ha akart sem tudott kívül maradni rajta. Megérti a modern irodalom «intellektuális kétségbeesését», nem egy képviselőjét nagyra is tartja; ő maga azonban az írói munkát erkölcsi szolgálatnak tekinti. Alkotásra biztató megrendelést mindig korától, pontosabban szóval: népének-nemzetének helyzetétől fogadott el. Sokkal józanabb, kételkedőbb alkat annál, semhogy romantikus népboldogító terveket dédelgetett volna magában. Pontosan fölmérte, hol áll napjaink szövevényében az irodalom, és mi lehet az író szerepe. Ez a feladatvállaló elszántság nem tesz különbséget egyéni, emberi és nemzeti tennivalók között. Az idő és hely kívánalmai szerint cselekvést követel az írótól, a jó ügy szolgálatát írja számára elő..." írja Béládi Miklós könyvének bevezetőjében.

Rónay György - Kassák ​Lajos
Kassák ​Lajos a magyar irodalom európai rangú egyénisége, aki a külföldi avantgarde irányzatok legjelesebb költőivel, művészeivel egyidejűleg vívja meg a maga forradalmát, világérzéséhez és valóságlátásához új formát teremtve, s a "delelőben fénylő", gazdag termésű korszakok után eljut a kiteljesedésig, a higgadt-bölcs lírai "világleltározásig"; nem tagadja meg az izmusok forradalmát, hanem azok eredményeit felhasználva, gyönyörű szintézist teremt költészetében. "Tudatos meggyőződésem szerint - írja naplójában - korunk túljutott a forradalmak szakaszán... és a Picasso után következő nemzedékek legjobbjainak tudatosan vagy átgondolatlanul is csak az lehet a törekvésül, hogy az addig analitikus jellegű kísérleteket szintetizálják." Rónay György kivételes felkészültséggel és rezonáló képességgel írt izgalmas tanulmánya a folytonos megújulás egymást váltó szakaszaiban és "a fejlődés természetes egységében" mutatja be Kassák Lajos művészi útját és életművét. Az érzékletesen pontos és mély távlatú fejlődésrajzhoz az író mindenekelőtt a költői és prózai alkotásokat, a művészi dokumentumokat s a fennmaradt naplót használja forrásmunkaként, mintegy teljesítve Kassák Lajosnak azt a jogos kívánságát, hogy munkásságának elemzői, méltatói és bírálói "az adott mű egészéből induljanak ki".

Sükösd Mihály - Hemingway ​világa
Ernest ​Hemingway, az író, a művész már életében a modern világirodalom klasszikusai közé emelkedett; Ernest Hemingway, az ember pedig népszerűségben, mítoszteremtő erőben a Búcsú a fegyverektől, az Akiért a harang szól, Az öreg halász és a tenger, valamint a feledhetetlen novellák hőseivel vetekedett. A legendák, melyek alakja köré fonódtak, egy látványosan-tragikus szerepjátszás, közéleti produkció eredményei. Ám sokszor éppen ezek takarták el az igazi Hemingwayt: a külsőségek védőpáncélja mögé rejtőző érzékeny, nagy írót, akinek regényei az emberi helytállás legszebb ódái közé tartoznak, s aki a halál árnyékában élő ember földi programját akarta megfogalmazni. Ebben a kötetben Sükösd Mihály fogja vallatóra az Életet és a Művészetet, az Embert és a Művészt. Hemingway vall e lapokon magáról: az ő bonyolult világába vezeti be az olvasókat ez a könyv, mely gazdag fényképanyagot is tartalmaz.

Baróti Dezső - Kortárs ​útlevelére
Radnóti ​másnap utazott vissza Szegedre, a beírás tehát csakis 1932. május 20. után kerülhetett a kötetbe, valószínűleg nem sokkal később. Mégpedig vélhetően azon példányok egyikébe, amelyeket – mint ahogy azt Baróti Dezső visszaemlékezéséből tudjuk – a költő szegedi barátai mentettek ki a házkutatást végző rendőrök elől (Baróti Dezső: Kortárs útlevelére. Bp., 1977. 183.) Az egyelőre még megválaszolatlan kérdés, hogy a példány milyen úton jutott a szegedi könyvtárba: Radnóti személyesen vitte egyik ott dolgozó ismerősének, vagy közvetítőt kért meg a feladatra. Óvatos célja egy lehetett vele: palackpostát indított útjára, hogy (legalább) ennek az egy példánynak majdani olvasói ne csupán a verseket ismerjék meg, hanem a könyv hányattatott sorsát is.

Horváth Károly - Madách ​Imre
Horváth ​Károly a Madách iránt érdeklődő mai olvasóközönség igényei szerint, az életmű és a szakirodalom teljes ismeretében kíséri végig könyvében Madách Imre pályáját. Bemutatja neveltetését és eszmélkedését a reformkor szabadelvű atmoszférájában, Fráter Erzsébettel kötött házasságát. A legújabb kutatások figyelembevételével rajzolja meg Madách politikai szereplését a szabadságharc előtt és után, a bebörtönzését és az ezt követő visszavonultság éveit.

Levendel Júlia - Vörösmarty ​Mihály
A ​kiadó most induló sorozata a magyar szépírás, a magyar költészet nagy, halhatatlan alakjainak körébe vezeti el az olvasót. Nem új értékek kutatása, felfedezése vezérli a kiadót s az egyes kötetek íróit, szerzőit, hanem sokkal inkább a magyar irodalom klasszikus és mai értékeinek megőrzése, valamint a költészet értő és élményt adó olvasásának rejtelmeibe bevezetni az olvasót. A sorozat első három kötete még idén napvilágot lát, s ezek közül Vörösmarty Mihállyal, Csokonai Vitéz Mihállyal és Arany Jánossal foglalkoznak. Levendel Júlia Vörösmarty Mihályról írott és költeményeiből összeállított kötete személyes hangú, szinte már lírai vallomás az emberről, a költőről, aki a Szózat sorainak szellemében élt, alkotott, s életének minden tragikus fordulata ellenére reménykedett. A kötet olvasása, forgatása maradandó élményt nyújt minden embernek, aki meg akar ismerkedni költészetünk e kimagasló alakjával, s különösen javasoljuk azoknak a fiataloknak, akik most ismerkednek a költővel, és szeretnék ismereteiket bővíteni, mélyíteni.