Emberek ​a nyári éjszakában

F. Scott Fitzgerald - Újra ​Babilonban
Századunk ​egyik legtehetségesebb amerikai íróját korán sírba vitte az alkohol és a szívbaj, "A nagy Gatsby"-ről szóló regénye meg néhány novellája azonban úgy is korunk klasszikusai közé sorolja. "A nagy Gatsby" egy jobb sorsra méltó gengszterről szól, aki csalóka illúzió rabja: az örök szerelemé... Az okozza vesztét, hogy különb, mint az előkelő társaság, melynek egyik hölgytagja az ideálja. A kötet többi darabja Scott Fitzgerald elbeszéléseinek legjavából ad mutatót, s lehetővé teszi egész írói életútjának áttekintését - magánélete és művészi elképzelései a húszas évek elveszett fiatalságának leglelkét idézik.

Frans Eemil Sillanpää - Silja ​/ Egy férfi útja / Emberek a nyári éjszakában
Amikor ​Sillanpaa 1964-ben, hetvenhat éves korában meghalt, a finn nép legnagyobb klasszikus íróját gyászolta benne. Minden művében a szegények, az elnyomottak oldalán áll, rokonszenve azoké, akik a boldogságért, a tiszta emberi életért küzdenek. 1939-ben Nobel-díjat kapott. A bizottság főtitkára ezt írta a döntés indoklásában: "Nagyszerű művekben ábrázolta a finn nép jellemét, életét, küzdelmét, alakjait, a finn természet szépségét." N. Sebestyén Irén, Sillanpaa legjobb magyar tolmácsolója, majdnem hetven esztendőt töltött el a finn irodalom, a finn kultúra szolgálatában. Sillanpaa stílusának pontos érzékeltetésével eleveníti meg a mai magyar olvasó előtt a század első harmadának viharoktól terhes levegőjét, a finn klasszikus író hőseinek leki gazdagságát és tisztaságát.

Ernest Hemingway - Az ​öreg halász és a tenger
Irodalmi ​Nobel-díj, 1954 Pulitzer-díj, 1953 A kubai halász már jó ideje nem járt szerencsével, amikor találkozik egy óriási marlinnal. Hosszú és szenvedéssel teli csatát vívnak, messze kisodródva az öböl vízére. Hemingway egyszerű nyelven, nagy láttató erővel jeleníti meg a veszteség és diadal történetét, mellyel élete legnagyobb kritikai sikerét aratta. Időtálló művét Ottlik Géza klasszikussá vált fordításában adjuk ki, a szerzői sorozat első köteteként.

Yrjö Kokko - A ​négy szél útja
Yrjö ​Kokko finn állatorvos három esztendőt töltött Lapp-földön, és személyes élményeit, csodálatos találkozásait - emberekkel, állatokkal, növényekkel és a sarkvidéki tájjal - ebben a lírai szépségű regényben írta meg. És ne is kutassuk, élt-e valaha egy Jouni nevű finn ifjú, akit születésekor elcseréltek, és lappnak neveltek. A romantikus fordulat nem időzíti a regény cselekményét, mert az idő másképpen jár a sarkvidéken. Kokko könyvének egy-egy fejezetében megállította a múló pillanatot, hogy tovább ízlelhesse illatát, élvezhesse szépségét, lelkébe véshesse üzenetét. A magyar olvasó nem először találkozik ezzel a számunkra eléggé ismeretlen, elragadó világgal. A varázsdomb és a látó asszonyok című lapp népmesegyűjtemény, amelyben a szaktudás és a művészi szépség párosult, már híradás volt a bátor és büszke lapp népről, a messzi északon élő, távoli rokonainkról. Ez az értő tollal és szeretettel magyarra fordított regény most még elmélyíti ismereteinket, megérezzük belőle, hogy a kötet fordítója, N. Sebestyén Irén, a kitűnő nyelvész és oly sok kiváló finn műalkotás tolmácsolója nemcsak jól ismeri, hanem szereti is a lappokat.

Prosper Mérimée - Carmen ​/ Colomba
A ​zabolátlan és csapodár cigánylány és Don José szenvedélyes szerelmének története örökzöld klasszikus. Mindkettejük életét lobogóan heves érzelmek uralják, s ez a tűz felemészti boldogságukat. Mérimée legismertebb kisregénye elegáns tárgyilagossággal mesél a festői spanyol környezetben játszódó romantikus kalandokról, a cigányok, a csempészek és bikaviadorokvilágáról, s a tragédiába forduló vonzalomról. Carmen halhatatlan: alakját nemcsak a könyv, de az operairodalom,a táncművészet és számtalan filmfeldolgozás is őrzi. A világszerte ismert mestermű párja Mérimée másik regénye, a Colomba: a büszke korzikai lány nem nyugszik, amíg a hagyományok parancsának engedelmeskedve meg nem torolja apja halálát. Semmitől nem riad vissza, hogy bátyját, aki a hosszú külföldi tartózkodás után elszokott a kegyetlen helyi módszerektől, rábírja az igazi korzikai bosszúra, a vendettára.

Babits Mihály - Tímár ​Virgil fia / Halálfiai / Válogatott novellák
Babits ​egyik prózai írása sem hasonlít a másikhoz. Nem állnak egymással olyan rokonságban, mint versei. Mindegyik külön stílusváltozás, külön modor, egyenesen a tárgyra szabva ... Alakjainak jellemzése költői jellemzés. A tüzetes naturalista leírás helyett az író a költő fantáziájának varázsvizében füröszti meg őket. ... A jelenségek másolása helyett lelki realizmus, ha van már ilyen kifejezés. Alakjai nemcsak szemtől szembe, velük egy síkon látja, hanem felülről is, ahol ő tarózkodik, és úgy, hogy nem rejti el magát. (Illyés Gyula)

Arto Paasilinna - A ​nyúl éve
A ​mai finn irodalom jellegzetesen gunyoros-kritikus hangját, a szatirikus kispróza és regény műfajait műveli Arto Paasilinna, akit a társadalmi ellentmondásokat vizsgáló új, fiatal nemzedékbe sorolhatunk: 1942-ben született az észak-finnországi Kittiläben. Mint kisregényének hőse, Vatanen, ő is volt fakitermelő erdei munkás, újságíró, szerkesztőségi munkatárs, A nyúl éve tehát nemcsak írói ötletekkel, a cselekmény fordulataival mulattatja az olvasót, hanem figurák, típusok, magatartások pontos megfigyeléseivel is szolgál. Az író első kötete Nemzeti vendégkönyv címmel jelent meg, "a finn illemhelyek milyenségéről írt tanulmányának" nevezte magát (nem ok nélkül: a civilizáció foka mérhető ezeken a szociográfiai objektumokon világszerte), ezt két szatirikus kalandregény követte, a Finlandia-hadművelet és A Mennyország-sziget foglyai (inkább szórakoztatónak szánta Paasilinna e két művet), majd A nyúl éve meghozta a nagy sikert. Ezt több nyelvre lefordították, a belőle készült filmet a magyar televízió is bemutatta.

Gelléri Andor Endre - Gelléri ​Andor Endre válogatott művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Orhan Pamuk - Hó
"Minden ​élet, akár a hópehely: távolról egyformának tűnik, de rejtélyes erők egyszerivé és megismételhetetlenné formálják" - vallja Orhan Pamuk legújabb művében. Megismerhetjük-e a mások szívében lakozó szeretetet és fájdalmat? Megérthetjük-e azokat, akik oly mély gyötrelmeket és oly sok csalódást éltek át, hogy elképzelni sem tudjuk? Ezek a kérdések foglalkoztatják Kát, a költőt, amikor tíz év frankfurti távollét után, édesanyja temetésére hazatér Isztambulba. Elfogadja egy liberális lap felkérését, hogy oknyomozó riportot írjon a távoli Karsz városában zajló különös eseményekről. saját gyermekkori vágyainak a felidézése is vezérli: amint tudomást szerez róla, hogy elvált asszonyként ott él a gyönyörű Ipek, újra feltámadnak régen elfojtott érzések.Ka felkeresi a titokzatos öngyilkossági hullám áldozataként elhunyt fiatal lányok családtagjait és barátait, a helyi rendőrséget, az eseményeket megörökítő és megjósoló Határvárosi Hírlap szerkesztőjét, s közben lassan feltárul előtte a város valódi arca. Vallási és politikai viták mérgezik az emberek életét, a fennálló államhatalmi és a növekvő iszlám párt befolyása alatt vallási fanatikusok szállnak szembe az egyházi reformok híveivel. Ka épp a Nemzeti Színházban szavalja egyik költeményét, amikor fegyveres zavargás tör ki, és a nézőtéren életét veszti az iszlám egyházi középiskola néhány tanulója. A tragédia rettenetes események sorát indítja el: letartóztatások, üldöztetések, gyilkosságok követik egymást, sokan a kurd nacionalistákat okolják, többen pedig politikai tőkét próbálnak kovácsolni a forrongásból. Pamuk Béke-díjjal jutalmazott író.

Ilja Ilf - Jevgenyij Petrov - A ​szórakozó egyed
"Eléggé ​nehéz feladat A tizenkét szék szerzőjének önéletrajzát megírni. Ugyanis az a helyzet, hogy a szerző két ízben született: 1897-ben, illetve 1903-ban. Először Ilja, Ilf, másodszor Jevgenyij Petrov képében. Mindkét esemény Odessza városában történt. Ily módon az író már ifjúi éveitől kezdve kettős életet élt. Az idő tájt, amikor a szerző egyik fele a pelenkában rúgkapált, a másik már hatesztendős volt, és átmászott a temetőkerítésen, hogy orgonát csenjen... Megannyi kaland után a két különálló félnek végre sikerült összetalálkoznia. Ennek egyenes következményeként napvilágot látott a Tizenkét szék című regény... Efféle esetekben rendszerint arról faggatják a szerzőket, hogyan alkotnak kettesben. A kíváncsiskodóknak megemlíthetjük az énekművészek példáját, akik duettet énekelnek, és közben remekül érzik magukat..."

Rudyard Kipling - A ​dzsungel könyve
A ​bozótban megreccsennek a bokrok, és Farkas apó ugrásra készen, szinte a levegőben torpan meg, mert az orra előtt, egy alacsony ágba kapaszkodva meztelen kisgyerek áll. Soha ilyen pici, gödrös húsú embervakarcs nem került még éjnek idején farkas barlangjába. Maugli, a csupasz emberkölyök, bárhogy került is oda, ott marad, életét megváltotta a Szabad Nép Csapatának gyűlésén Bagira, a Fekete Párduc, egy frissen ejtett fiatal bikával és Balú, az öreg medve, a Vadon Törvényének mestere pedig jó szavával. Mauglit Farkas anyó neveli fel saját négy kölykével együtt, s az emberkölyök éppúgy érti a fű zizzenését, a baglyok huhogását, mint minden más élőlény a vadonban. Idővel oly merészen lódítja magát ágról ágra, hogy a szürke majmok sem különben. Elfoglalja helyét a Gyűlés Szikláján is, s ahogy nő, a falka testvérének tekinti s mindannyian a Dzsungel Urának. Akik Indiában jártak, és sokáig éltek a dzsungel közelében, mind azt állítják, hogy ez a táj semmi máshoz nem hasonlítható. Ott pirosabb a piros, zöldebb a zöld, a vizek és az ég csillogása kékebb és ezüstösebb, s aki egyszer ott élt, a vadállatokra is szeretettel gondol vissza. Rudyard Kipling is Indiában látta meg a napvilágot, ahol apja - angol szobrász és festő - azért telepedett meg, hogy felkutassa India művészetét, az őserdő mélyén rejtőző csodákat. Rudyard Kipling is apja nyomán járt, és bár beutazta a világot, és hírneves író, költő lett, soha semmi nem férkőzött olyan közel szívéhez, mint a dzsungel, és soha semmit nem írt meg olyan szépen, mint a Vadon Népének életét. Benedek Marcell ihletett tolmácsolása, Weöres Sándor gyönyörű versfordításai, Szántó Piroska rajzai festőien tárják az olvasó elé ennek a semmihez sem hasonlítható világnak tájait és alakjait.

Ilja Ilf - Jevgenyij Petrov - Elsöprő ​egyéniség
"Elég ​nehéz feladat a Tizenkét szék szerzőjének önéletrajzát megírni. Ugyanis az a helyzet, hogy a szerző két ízben született: 1897-ben, illetve 1903-ban. Először Ilja Ilf, másodszor Jevgenyij Petrov képében. Mindkét esemény Odessza városában történt. Ily módon az író már ifjúi éveitől kezdve kettős életet élt. Az idő tájt, amikor a szerző egyik fele a pelenkában rúgkapált, a másik már hatesztendős volt, és átmászott a temetőkerítésen, hogy orgonát csenjen... Megannyi kaland után a két különálló félnek végre sikerült összetalálkoznia. Ennek egyenes következményeként napvilágot látott a Tizenkét szék című regény... Efféle esetekben rendszerint arról faggatják a szerzőket, hogyan alkotnak kettesben. A kíváncsiskodóknak megemlíthetjük az énekművészek példáját, akik duettet énekelnek, és közben remekül érzik magukat..."

Ivan Bunyin - A ​szerelem nyelvtana
A ​XX. századi orosz próza egyik legnagyobb mesteréről, a Nobel-díjas Ivan Bunyinról írta pályatársa, Konsztantyin Pausztovszkij 1961-ben: Bunyin oly gazdag, tökéletes és sokrétű, oly könyörtelenül és pontosan lát mindenfajta embert - a San Franciscó-i urat éppúgy, mint Averkijt, az ácsot -, oly csodálatosan tisztán, szigorúan s egyben gyöngédséggel szemlél minden gesztust és indulatot, úgy szól a természetről, mely elválaszthatatlanul az ember életéhez tartozik, hogy ezt - amint mondani szokták - másodkézből megírni hiábavaló és csaknem értelmetlen erőfeszítés. Olvassuk csak Bunyint, és mondjunk le mindörökre arról a szánalmas kísérletről, hogy hétköznapi s ne bunyini szavakkal beszéljük el azt, amit ő klasszikus érvénnyel, tökéletesen megírt... Ha Bunyint olvassuk... a színnek illata támad, a fénynek színe, a hang pedig meghökkentően pontos képeket idéz föl. Mindez együtt különleges lelkiállapotot szül, hol töprengést és szomorúságot, hol jókedvet és elevenséget, amelyben vibrál a langyos szél, susognak az erdők, szakadatlanul zúg a tenger, gyerekek kacagnak, és asszonyok szelíden nevetnek.

Ismeretlen szerző - Mókuskerék ​/ Oravanpyörä
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mao Tun - A ​selyemhernyó
Nagy ​munkában van egy kis dél-kínai falu: most gubózik a selyemhernyó. Ez foglalkoztatja a falu apraját-nagyját, hiszen ez ad nekik dolgot és gondot, hiszen a finom selyemfonálon függ az életük. Az idén végre kitűnő termés igérkezik, az emberek úgy érzik, munkájuknak meglesz az eredménye. S ekkor történik valami, messze tőlök, távoli nagyvárosokban, s a kis falu álmai, reményei egycsapásra semmivé foszlanak.

Frans Eemil Sillanpää - Jámbor ​szegénység
Sivár ​gyermekkor, örömtelen ifjúság, nélkülözésekkel teli férfikor, társtalan, szomorú öregség - ez jutott osztályrészül Toivola Jussinak. Hatvan keserves esztendőn át viselte jámboran, türelmesen nyomorúsága keresztjét ez a szegény finn zsellérember. Csak egyszer, egyetlenegyszer kísérelte meg, hogy lerázza magáról ezt a terhet, de ezért a "lázadásáért" meg kellett halnia. Csak egyszer, egy szemvillanásnyi időre magasodott cselekvő emberré a nehézkes észjárású, alázatosan tűrő Jussi - amikor fellángolt a forradalom Finnországban - hogy aztán nyomban a fehér vadászkülönítmény sortüze kioltsa megpróbáltatásokban elgyötört életét. Sillanpää megindító, mélyen emberi írása egyszerű szavakkal is megrázóan érzékelteti a Jussiéhoz hasonló sok millió emberi sors tragikumát Finnország történetének ebben a viharos korszakában.

Frans Eemil Sillanpää - Egy ​férfi útja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sofi Oksanen - Tisztogatás
Sofi ​Oksanen a Helsinki Színművészeti Akadémián tanult dramaturgiát. A színházhoz való vonzalom gyümölcse első drámája, melyet fergeteges közönségsikerrel mutatott be 2007-ben a finn Nemzeti Színház. A mű főszereplői és eseményei azonban túlnőttek a színpadi kereteken – így született meg a drámából a világsikert hozó regény: a Tisztogatás. A kötet Finnország első számú bestsellerévé vált, eddig 140 000 eladott példánnyal. Számos irodalmi díjjal jutalmazták: többek közt Finlandia-díjat kapott 2008-ban; 2010-ben elnyerte a skandináv országok legnagyobb irodalmi kitüntetését (Nordic Council Literature Prize) – Oksanen a legfiatalabb szerző, akit eddig ebben a díjban részesítettek. A Tisztogatást közel 30 nyelvre fordították le. A Tisztogatás hosszú-hosszú idő óta az első olyan regény, amely a kommunizmus, az elnyomás, majd a rendszerváltás koráról szól, és nemtől-kortól függetlenül mélyen megérint mindenkit. A magány békéjében éldegélő idős észt asszony, Aliide Truu életét váratlan esemény kavarja fel: eszméletét vesztett orosz lányt talál a háza udvarán. A fiatal Zarával való találkozás feleleveníti Aliidéban a múltat: tragikus szerelmi történetét és azokat a döntéseket, amelyek megpecsételték a hozzá legközelebb állók és a saját maga sorsát. A kétségbeesett lépésekre kényszerült Zara helyzete rávilágít, hogy az üldöztetések a megváltozott körülmények ellenére sem értek véget – csupán formájuk változott. A Tisztogatás magja az árulás, amelybe a kétségbeesés és a reménytelenség kergeti a főszereplőket. A regény egy család történetén keresztül Észtország közelmúltjának s vele együtt a keleti blokk országainak elhallgatott eseményeibe, az elkendőzések világába is betekintést nyújt. Megszólaltatja a háború és a kommunizmus áldozatait, szembesít a megalkuvók és a megalázottak szégyenével. ám a hajdani megaláztatások és a napjaink zavaros társadalmi közegében viruló erőszak határvonalai mindinkább elmosódnak Oksanen mesterművében… A kötet a Szép Magyar Könyv 2010-es versenyben oklevélben részesült.

Dobozy Imre - Tegnap ​és ma
Dobozy ​Imre új kötetében is elsősorban a parasztság életének jól ismert, kiváló írójaként számol be az olvasónak arról a hatalmas gazdasági, társadalmi és emberi átalakulásról, amely mostanában végbemegy a falvakban és a tanyavilágban. Mi történik az emberek lelkében a paraszti életforma legnagyobb változása idején, hogyan találják meg helyüket a közös gazdálkodás talaján, s hogyan küzdenek meg a régi ezeréves paraszti életmód, szokások terhes örökségével, a gátlásokkal, a gyanakvással, az újtól való riadozással országszerte az új termelőszövetkezeti tagok - ennek a szinte kimeríthetetlen gazdagságú folyamatnak és témának hű, realista krónikása Dobozy Imre. Erőteljes, érdekes kötete tartalmazza az ellenforradalom napjairól írott regényét is, a Tegnapot. Ebben a regényben Dobozy egy vidéki lövészezred hősies helytállását ábrázolja az ellenforradalom napjaiban. Az ezred parancsnoka, Szabó alezredes régi illegális harcos, és világosan felismeri, hogy kommunista tisztnek egyetlen feladata a zűrzavarban: megőrizni az ezred harcképességét a néphatalom védelmére. Az ezredet Pestre rendelik és leszerelik: az egyenlőtlen harcban, melyet a sorozatos árulások is súlyosbítanak, az alezredes és tisztjei mind jobban magukra maradnak, s végül a felülkerekedő ellenforradalmárok bebörtönzik a parancsnokot. A szabadulást november 4-re hozza meg a halálra ítélt kommunista harcosok számára. A Tegnap talán a legerőteljesebb, legsokoldalúbb és legtanulságosabb írás, amely az ellenforradalomról ezidáig született.

Antoine de Saint-Exupéry - A ​kis herceg
Egy ​aranyhajú kisfiú bolygóról bolygóra vándorol, rácsodálkozik a felnőttek furcsa világára, és megtanulja, hogy az igazán lényegest csak a szívünkkel láthatjuk. A francia pilóta-író csodálatos kis remekművét gyerekek és felnőttek milliói olvassák szerte a világban immár több mint hét évtizede. Az énformáló találkozásokkal teli, a gyermekkor csodaváró hitét a felnőttkor kiábrándult józanságával szembeállító történetet olvashatjuk akár szívmelengető, időtlen meseként, akár elgondolkodtató, többrétegű filozofikus példázatként. Egy biztos: minden életkorban mindenki megtalálja benne a neki szóló üzenetet. Az „égből” pottyant kisfiú és a pilóta barátságát elbeszélő kis könyv először New York-ban jelent meg 1943-ban, Antoine de Saint-Exupéry amerikai emigrációja idején. A kis herceg azóta a világirodalom legtöbbet olvasott, legtöbb példányban kiadott, legtöbb nyelvre lefordított művévé vált.