Új ​magyar címertan

Ismeretlen szerző - Száz ​rejtély a magyar történelemből
Számtalan ​rejtély maradt megoldatlanul a magyar történelem zivataros évszázadaiban. Kutatók gyakran egy élet munkáját áldozzák annak, hogy egyetlen homályba rejtőző titokra fényt derítsenek. Kinek a fantáziáját ne mozgatnák meg az olyan kérdések, mint pl: Miért követtek el merényletet első királyunk ellen? Hogyan lett Szent László Új-Anglia királya? Mit csinált II. Endre a Szentföldön? Árpád-házi volt-e az utolsó Árpád-házi király? Miért szól délben a harang? Miért nem vett részt Szapolyai János a mohácsi csatában? Középiskolások, egyetemisták tanulmányaik során haszonnal, a történelem iránt érdeklődők pedig nagy élvezettel forgathatják ezt az olvasmányos, gazdagon illusztrált könyvet.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​hadtörténete I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Geoffrey Regan - Döntő ​csaták
A ​történelem alakulására nézve több mint ötven döntő jelentőségű csata izgalmas és életszerű leírása a görögök perzsák elleni, Kr. e. 480-ban aratott győzelmével kezdődik, és a Sivatagi Vihar-hadművelettel, valamint annak utóhatásaival ér véget. A szerző, Geoffrey Regan, nemcsak az egyes csaták történeti hátterét és következményeit vizsgálja, hanem feleleveníti a küzdelem drámai pillanatait, elemzi a szembenálló felek harci taktikáját, bemutatja a parancsnokokat és a fegyverzetet is. Az események követését nagyszámú térkép és illusztráció segíti.

Heribert Illig - Klaus Weissgerber - Magyarok ​a kitalált középkorban
Mikor ​történt a honfoglalás? Hány magyar törzs érkezett a Kárpát-medencébe? Kik voltak a hunok és az avarok? Ez csupán néhány azon kérdések közül, amelyeket Herbert lllig és liluus Klaus Weissgerber e könyvükben nagyító alá helyeznek. De miért is vizsgálnánk meg újra már az általános iskolában belénk sulykolt ismereteket? E kérdés megválaszolását nagyban segíti Herbert Illig nagy port felvert Kitalált középkor című műve. Az eladási listákat jó ideig vezető könyv jelentős felfordulást okozott történészkörökben is. Illig ugyanis nem kevesebbet állít, mint hogy a "sötétként" emlegetett középkor nem is lehetett olyan sötét, mivel annak korai szakasza egyszerűen nem is létezett! Így tudjuk csak igazán megérteni a jelen könyvben feltett, egyszerűnek tűnő kérdések igazi súlyát, hiszen a vizsgált kor éppen a korai magyar történelem legfontosabb időszaka. A szerzők szemügyre veszik László Gyula sokat vitatott "kettős honfoglalás" elméletét, a Képes Krónika "problémás" időrendjét és a nagyszentmiklósi aranykincshez hasonló magyar régészeti leletek igencsak zavaros időbesorolását. Kiknek ajánljuk ezt a könyvet? Elsősorban mindazoknak, akiknek érdeklődését felkeltette a Kitalált középkor. Ajánljuk azoknak is, akik nem ismerik a nagy vihart kavart könyvet, hiszen e kötetben a szerzők a magyar történelem izgalmas kérdéseinek taglalásán kívül ismertetik a fantomkorszak elméletét és annak az egyetemes történelemre gyakorolt hatását is. Es nem utolsósorban ajánljuk ezt a könyvet mindenkinek, aki szeretné megismerni a történettudomány legizgalmasabb felfedezését.

Ungváry Krisztián - A ​magyar honvédség a második világháborúban
Ungváry ​Krisztián munkája a magyar királyi honvédség hadműveleteit dolgozza fel, különös hangsúlyt fektetve a harcászati szempontok ismertetésére. A monográfia a nagy sikert aratott Budapest ostroma stílusában és ahhoz hasonló részletességgel tárgyalja a honvédség harcait külföldön, valamint magyar területen. Ezt egészíti ki az általános helyzet, a tágabb hadműveleti összefüggések, valamint a Magyarországon harcoló nem magyar csapatok tevékenységének bemutatása. A katonai eseménytörténet mellett a szerző fontosnak tartja a polgári lakosság sorsának ábrázolását, a háborús bűncselekmények kérdésének taglalását is. A magyar hadtörténetírásban első alkalommal tárgyalja részletesen az ukrajnai magyar megszállást, valamint az 1. hadsereg harcainak történetét. Előbbi kapcsán elemzi a német megszállási politikát, és a "mozgástér-kényszerpálya" szempontjából mutatja be a magyar megszállás és az ezzel kapcsolatos háborús bűncselekmények kérdését. Magyarország 1944 végétől 1945 áprilisáig a II. világháború fő hadszínterévé vált. A Wehrmacht nem kevesebb mint öt nagyszabású hadműveletet indított magyar területen annak érdekében, hogy visszaszerezze a stratégiai kezdeményezést. Itt vetették be a legnagyobb tömegben a háború legmodernebb fegyvereit. A munkát a honvédség zászlóalj-ezred-dandár-hadosztály szintű alakulatainak regisztere egészíti ki. Külön figyelmet kap az 1944-1945-ös harcok kapcsán a német-magyar erőviszony és a magyar részvétel arányainak tárgyalása, amelyet kéthetes bontásban a bevethető harckocsik, nehéz páncéltörő ágyúk, gyalogzászlóaljak és tüzérütegek adatai illusztrálnak.

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona - Becsület ​és kötelesség 1-2.
Gróf ​Edelsheim Gyulai Ilona 1918. január 14-én született Budapesten, gyermekkorát és fiatal kora javarészét azonban Szlovákiában töltötte, hiszen Trianon a felvidéki családi birtokot is elszakította az anyaországtól. Életének döntő fordulata 1940 áprilisában következett be, amikor férjhez ment Horthy Miklós kormányzó fiához, Istvánhoz, akkor a MÁVAG vezérigazgatójához. Ezzel a "vidéki grófkisasszony" - valóságosan és jelképesen is - áttette székhelyét a budai várba, és akarva-akaratlan történelmi szereplővé - személyiséggé, cselekvő tanúvá lépett elő. 1942 augusztusában Horthy István kormányzóhelyettes tragikus repülőszerencsétlenség áldozata lett, s ettől fogva a fiatal özvegy a kormányzó bizalmasaként, szerényen a háttérben maradva egyre fontosabb szerepet játszott: józansága, példás lelki ereje és kivételes érzékenysége nagy hatással volt mindenkire, akivel kapcsolatba került. A háborúba sodródott Magyarország egyre riasztóbb és szinte reménytelennek tetsző helyzetében világos fővel és kitartással mindent megtett a nagyobb tragédia elkerülésének érdekében. A sikertelen 1944. októberi kiugrási kísérlet után azonban az ország és a Horthy család sorsa is megpecsételődött. E könyv utolsó lapjain az ausztriai Weilheim mellett, Waldbichlben búcsúzunk Horthy Istvánnétól, a kormányzóval és feleségével együtt, miután Magyarországról védőőrizetnek álcázott akció keretében a németek elhurcolták őket. Az emlékezések első kötetében talán az egyik leghitelesebb tanú szólal meg a XX. századi magyar történelem egyik döntő szakaszának eseményeiről. Horthy István kormányzóhelyettes özvegye sok döntő momentum és helyzet szemlélője és aktív szereplője volt. Mindaz, amiről most beszél, egy őszinte, tiszteletre méltó személyiség vallomása, s egyben rendkívül fontos adalék bizonyos történelmi események tisztázásához, hamis legendák eloszlatásához.

Klapka György - Emlékeimből
Klapka ​György honvéd tábornok 1849-ben hadtestparancsnok,ideiglenes hadügyminiszter három alkalommal írta meg emlékeit a szabadságharcról. Az első változat taktikai megfontolások nélkül a még friss élményekből született;1850-benjelent meg angolul, Londonban. Hamarosan, 1851-ben, Lipcsében látott napvilágot a második könyv: Klapka ebben engedményeket tett az emigráció szabadságharc-szemléletének, mely nem tartotta időszerûnek az események őszinte elemzését. Az emigráció mérsékelt tagjai úgy vélték ugyanis, hogy a nyílt beszéd, a mulasztások feltárása tovább bolygatná az amúgy is izgatott kedélyeket, s ártana a külországi hírnévnek, rokonszenvnek. A legteljesebb memoárváltozat, az Emlékeimből - melyet most tart kezében az olvasó - 1886-ban jelent meg a Franklin Társulat gondozásában. Klapka származásának, gyermekkorának rövid leírása után életének két korszakát örökíti meg részletesebben: a szabadságharc alatti tevékenységét -kitekintve természetesen az általános hadi helyzetre - és emigrációs éveit. Az emigrációban folyamatosan levelezett Czetz Jánossal, Teleki Lászlóval és Mednyánszky Sándorral, s a közölt levelekből kiviláglik a londoni, párizsi,svájci, belgiumi magyarok helyzete, megosztottságuk, a Kossuth megítélése körüli vitáik - s egyszersmind betekinthetünk ezen országok bel-és külpolitikájába is. Sőt, a körképet a törökországi viszonyok rajza egészíti ki: Klapka az orosz-török háború hírére Isztambulba utazik hogy a török csapatok segítségére legyen a Monarchiával szövetséges orosz birodalom elleni küzdelmükben. Az emlékirat 1854-ig Klapka csalódásáig a krími háborúban - követi az eseményeket ő és barátai ekkor mondanak le hosszú időre egy újabb szabadságharc eszményéről. Mint minden memoáríróé, Klapka szándéka is az , hogy a már történelemmé vált múltat átélőként, szemtanúként rögzítse, saját szerepét benne tisztázza, álláspontját az eseményekről leszögezze. Ez a művelet sok tudatos és tudattalan torzítással jár, ám a torzítások éppannyira jellemzőek a korra és a szerzőre, mint a pontosan rögzített tények. A kötet sajtó alá rendezője, a korszak kitűnő kutatója, Katona Tamás előszavában és jegyzeteiben "tetten éri" Klapka ellhallgatásait, szépítéseit. A korán elhunyt történész, Lengyel Tamás nyomán Katona összeveti és elemzi a három emlékirat eltéréseit, s a külföldről hazakerült Klapka-hagyaték leveleiből idézi a kihagyott részleteket. Ezzel az összehasonlító munkával minden korábbinál teljesebb Klapka-kép alakul ki, s így kötetünkkel a korszak egyik legjelentősebb dokumentumát nélkülözhetetlen forrásmunkáját kapja kézhez az olvasó.

Baji Etelka - Csorba László - Kastélyok ​és mágnások - Az arisztokrácia világa a századvégi Magyarországon
A ​kötet kizárólag eredeti fényképek felhasználásával eleveníti meg a magyarországi arisztokrácia életét a századvégen. A képek olyan sorrendben követik egymást, mintha a könyv olvasója az albumot lapozgatva egy kastélyon vonulna keresztül, gondolatban ki-kilépve a falak közül és meglátogatva a főúri lakók életének egyéb színtereit is. Először távolról pillantjuk meg a kastélyt, majd belépünk az előcsarnokba, ahol feltűnnek az ősök galériájának portréi is. Innen bejárjuk a termeket: a szalonokat, az ebédlőt, a könyvtárat, a dolgozó-, háló- és gyermekszobákat. A helyszíneket ábrázoló képek között pedig megjelennek a falaik között élő emberek is: arcok és álarcok, gőg és mosoly, ártatlan gesztusok és bölcs pillantások. A főúri élet számos eseményét is felidézik az évszázados felvételek. A szalon elsősorban társas összejövetelek színhelye volt, így itt e tágabb téma képei sorakoznak: családi zenélés, karácsonyi ünnep, jelmezes műkedvelő színielőadás stb. A könyvtár és a dolgozószoba képei a tudománnyal, művészetekkel, földrajzi felfedezésekkel vagy a gazdasággal foglalkozó arisztokraták életét és kapcsolódó egyéb helyszíneit idézik fel. A dohányzó, az urak szobája, amely a ház falai közt9 politizálás egyik fő színtere volt, a politikai és közéletben tevékenykedőre irányítja a figyelmet. A hálószobához meghitt családi képek csatlakoznak. A gyerekszobát a gyermeki élet eseményeiről készült fotók keltik életre. De nem hiányozhat a legelőkelőbb úri passzió, a vadászat megörökítése sem a mintegy ötödfélszáz csodálatos kép sorából. A kastélyt végül az udvar, hátsó front felé hagyjuk el. Itt még bepillantunk az istállóba, a kocsiszínbe, megnézzük a személyzet lakhelyét és életképeit. Utoljára a kastélyparkba jutunk, egyaránt gyönyörködve a növényekben és a sportolókban, majd a kastélyok egyre távolodó képei zárják az albumot, jelezve, hogy a séta véget ért.

E. Kovács Péter - Magánélet ​Mátyás király korában
A ​sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Szabó Zoltán - 1956: ​Korszakváltás
Kevés ​magyar író foglalkozott annyit a magyarsággal itthon és az emigrációban, mint a falukutatóként induló, író-szociográfus Szabó Zoltán. Ebben a kötetben az 1956-os forradalomról és szabadságharcról a Szabad Európa Rádió londoni tudósítójaként készített reflexiói, utólag született tanulmányai, cikkei, valamint 1944-45-ben papírra vetett emlékirata kapott helyet. A "szellemi honvédelem" soha nem fáradó bajnoka több száz kilométernyi messzeségben is együtt élt a forradalom lázában égő Magyarországgal. Erről tanúskodnak a Küszöbön című fejezetben olvasható, 1956. október 24. és december 28. között a Szabad Európa Rádióban elhangzott napi jelentései is, melyek korábban a Magyar Füzetek (Párizs - New Jersey, 1988.) sorozatban láttak napvilágot. A Kívülről 11 részből álló emlékirat(töredék), mely a londoni Irodalmi Újságban látott napvilágot 1957 folyamán. Az Ezerkilencszázötvenhat című előadása 1977 nyarán, a Genfben megrendezett I. Dies Academicus Hungaricus Genevensis tudományos konferencián hangzott el. Az Appendix I. '56-os cikkek gyűjteménye, olyan elegyes írásokat tartalmaz, melyek részben a Küszöbről és a Kívülről között keletkeztek, részben később, de mindenképpen a forradalom témaköréhez tartoznak. A Korszakváltás című 1944-45-ös "emlékiratát" a Szabad Európa Rádió folytatásban közölte 1975-ben. Formailag kronologikus életrajznak tűnik, valójában az értékek "fejlődésregényének" tekinthető, mely arról tanúskodik, hogy Szabó Zoltán 1956-ban azokat a történelmi értékeket fedezte fel a forradalomban, amelyekért a háborút követő demokratikus kibontakozás során küzdött. A kötetet Kenedi János rendezte sajtó alá, figyelembe véve Czigány Lóránt és András Sándor eddigi filológiai munkáit.

Péter Katalin - Házasság ​a régi Magyarországon
Péter ​Katalin ebben a könyvében azzal a meglehetõsen elterjedt nézettel vitatkozik, miszerint a hagyományos társadalmak tagjai érzéketlen fatalisták voltak. Bemutat nõket, akik boszorkánytól kérik, hogy varázsolja szerelmessé a férjüket, és férfiakat, amint beteg feleségüket látogatják, mert orvosasszonyra bízták õket. Sok forrás adatai alapján írja le a jó házasság társadalmi normájának érvényesülését, valamint ugyancsak sok forrás segítségével a norma sérelmeit. A könyv különös érdekessége az, hogy egyszerre szól hatalmas várak és falusi kis házak lakóiról.

Thomas Sakmyster - Admirális ​fehér lovon
„Horthy ​Miklós rendkívül változatos életutat járt be: ifjúkorában még Ferenc József portréját festette meg, és James Joyce-tól vett nyelvórákat. Utóbb Európa egyik leghírhedtebb antiszemitájának tartották. Károly két restaurációs kísérletét is megakadályozta, szovjetellenes keresztes hadjáratot szervezett, párbajozni szeretett volna Tomas Masarykkal. Egyszerre kollaborált és szállt szembe Hitlerrel, meghiúsította Adolf Eichmann terveit, majd Joszif Sztálin jóindulatát kérte a maga és nemzete számára.” Ezekkel a szavakkal ajánlja az olvasók figyelmébe a kiadó a részben magyar származású szerző Horthy-életrajzát.

Stephen E. Ambrose - Az ​elit alakulat
A ​101. légideszant-hadosztály 506. ejtőernyős ezredének Easy százada a világ legjobb gyalogszázadai közé tartozott. Ambrose ennek a roppant figyelemre méltó alegységnek a második világháborús történetét mondja el,az 1942-ben Georgia államban végzett embert próbáló alapkiképzéstől a D napon át a végső győzelemig. Az Easy század mindent végigcsinált. Ejtőernyővel szállt le a D nap hajnalán, és Hitler berchtesgadeni Sasfészkének elfoglalásával fejezte be a háborút. E könyv annak a gyalogszázadnak állít emléket,amely 150 százalékos veszteséget szenvedett a háború végéig,ahol a Bíborszív-kitüntetés egyszerű szolgálati jelvény volt csak,ahol valóban "egy falka testvér" módjára koplaltak, fáztak, éltek és haltak együtt a katonák. Stephen Ambrose ezeknek az amerikai hősöknek a történetét gyakran a saját szavaikkal mondatja el. Műve sok órányi interjú,eredeti naplók és levelek alapján készült. "Hihetetlen harci út, Ambrose pedig fantasztikus érzékkel mutatja meg minden egyes mérföldjét". - The Tampa Tribune -

Ungváry Krisztián - Budapest ​ostroma
Ungváry ​Krisztián hadtörténész munkája a megjelenésekor, 1998-ban, hatalmas űrt töltött be. Több mint fél évszázaddal a drámai események után ez volt az első átfogó, ideológiai felhangok nélküli, hiteles és olvasmányos monográfia e mindmáig sokakat érdeklő és foglalkoztató témáról. A kötet a korabeli levéltári források mellett számos, eddig ismeretlen visszaemlékezést idéz és hasznosít. A műben szerencsésen ötvöződik a mikrotörténetírás célkitűzése és a háború nagyobb összefüggéseinek mélyebb bemutatása, plasztikus képet kap az olvasó a hadműveletek napi változásairól, a lakosság életéről, szenvedéseiről, a kegyetlenkedésekről és az élet újraindulásáról. Az olvasó utcáról-utcára, sőt olykor szinte házról-házra követheti végig a főváros ostromának menetét. Hetvenöt, nagyobb részben eddig még nem publikált korabeli fotó, tizennégy szöveg közti és egy kihajtható, színes áttekintő térkép illusztrálja az elmondottakat és magyarázza a hadi eseményeket.

Galántai József - Magyarország ​az első világháborúban
A ​monográfia Magyarország újabb kori történetének egyik legkritikusabb szakaszát világítja meg. Előzményeiben és egyetemes összefüggéseiben mutatja be a dualista Habsburg Monarchia keretébe tartozó Magyarország részvételét az első világháborúban. Az eseményeket nem csupán hadtörténeti szempontból tárgyalja, hanem a régi, soknemzetiségű Magyarország mélységes kríziseként értelmezi, és főleg politikai oldaláról közelíti meg. Sokoldalúan elemzi a magyar vezető réteg politikáját, s Tisza István kiadatlan iratainak feldolgozásával átfogóan ábrázolja a miniszterelnök bel- és külpolitikai koncepcióit. Részletesen szól a különböző ellenzéki irányzatokról, a mérsékelt parlamenti pártoktól kezdve az úri ellenzékkel szakító és a demokratikus irányzatokkal összefogó Károlyi Mihályon át a szocialista mozgalmakig. Jelentős figyelmet szentel a magyarországi nemzetiségi kérdés háború alatti alakulásának. Szakszerűen és megelevenítően tárja fel a magyarországi társadalom elmélyülő - a felbomlás és a forradalom felé tartó - válságát. A mű nagyrészt a szerző kiterjedt levéltári kutatásain alapszik, ugyanakkor a hazai és a külföldi szakirodalomra, valamint memoárirodalomra is támaszkodik. Gördülékeny, olvasmányos stílusával nemcsak a tudományos kutatók, az e tárgykörben oktató pedagógusok, hanem a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tarthat.

Wesselényi István - Sanyarú ​világ I-II.
Wesselényi ​István eddig kiadatlan naplóját különleges hely illeti meg az erdélyi magyar elbeszélő próza régi emlékei között. Szinte filmszerűen pereg le benne előttünk hazája történetének egyik legbonyolultabb időszaka, a II. Rákóczi Ferenc vezette Habsburg-ellenes szabadságharc kora. Soraiból a köztudatban élő kuruc romantikától eltérő kép bontakozik ki, melynek alaptónusát az idegen elnyomás elleni népi küzdelem, politikai és katonai összecsapások valósághű ábrázolása alkotja. Minthogy írója társadalmi és közéleti helyzeténél fogva a legbizalmasabb hírekhez is hozzájutott, e napló a kuruc idők legfontosabb elbeszélő forrása. Írójának különös érdeme, hogy feljegyzéseiben kendőzetlenül mutatja be az eseményeket irányító személyeket fény- és árnyoldalaikkal egyaránt. Wesselényi naplója a fentieken túl igen értékes, sok esetben egyedülálló művészettörténeti, irodalmi, néprajzi és más természetű adatot őrzött meg korából.

Janusz Piekalkiewicz - A ​kémkedés világtörténete I-II.
A ​kémkedés alighanem egyidős az emberiség történetével. Piekalkiewicz új műve az ókortól napjainkig kíséri nyomon e nem mindennapos, a titokzatosság légkörébe burkolódzó emberi tevékenységet. A mesterkémek, felderítők, ügynökök világa minden korban megmozgatta az emberek fantáziáját. Tevékenységük politikai cselszövések, államok közötti ellenségeskedések és háborúk középpontjában állt és áll. Túljárni a vetélytárs, az ellenfél eszén – ez minden korban a kémkedés mottója. A könyv a tények és módszerek alapos ismeretében, olvasmányos stílusban megírt, egyedülálló munka. A szerző felvonultatja az egyetemes történelem híres és hírhedt kémfiguráit, kalandregénybe illő tetteit.

Zórád Ernő - Tabán ​- A lebontott romantika
Budapest ​"Montmartre"-jának, az 1930-as évek elején lebontott Tabánnak szinte csak a neve maradt meg, de hajdani romantikáját, a girbe-gurba utcák, macskaköves terek hangulatát, jellegzetes figuráit s az őket körülvevő tárgyi világot Zórád Ernő képemlékeivel nemzedékek számára látvánnyá tette, "ecsettel lefényképezve" az utókor számára a helyszíneket. Az albumban szereplő 84 kép jórésze eleddig kötetben meg nem jelent alkotás. A könyv irodalmi szemelvényei az eltűnt városrész hangulatát idézik, a térkép és az utcák jegyzéke, várostörténeti leírása pedig topográfiailag pontosítják az olvasóban a kötet forgatása közben már közössé vált képemlékeket. "Egy város ábrázolása pontosabban: megjelenítése a topográfia, az építészet hitelességére kötelez. És a díszlet belvilága, intim hangulata? Az a sajátos atmoszféra, színek, zenék esték! Mert nők és holdvilág nélkül ugyan ki tudta volna elképzelni a Tabánt? Igen, az a bizonyos couleur locale - mindez emlékeim szép korszakából hangzott fel újra. Ebben az érzelmi állapotban ismertem fel, hogy a Kortárs Művészet semmiféle áramlatába nem vagyok már képes beilleszkedni. Tudatosan visszafelé, a múlt általam megélt, minden részletében megtapasztalt irányába fordulok. Az "akkor" társa leszek. Ez volt a Tabán feltámasztása." Zórád Ernő

Ismeretlen szerző - Szöveggyűjtemény ​Magyarország történetének tanulmányozásához I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Attila ​és hunjai
Attila ​és hunjai ezelőtt éppen ezerötszáz évvel voltak erejük és hatalmuk tetőpontján. Midőn ez alkalommal Attiláról és népéről a magyar közönség kezébe könyvet adunk, úgy érezzük, hogy különös kötelességet teljesítünk és hogy kényes kérdést próbálunk megoldani.